Időjárási visszatekintő

És azt nem lehet még tudni mennyi csapadékot mértek februárban ott?(Elõtte a dec. és jan. is érdekes lehet,én Cseszneken 177-et mértem abban a 2 hónapban)

Az éjszaka itt is volt valami havazás/hózápor, mert a kocsik tetején pár ráfagyott hópehely látszik.

Kékestetõ -10°C, ez hidegrekordnak látszik. Eddig -9,9°C Szécsény 1998 a mai napra. Majd kiderül mennyi lesz a hivatalos minimum.

Az OMSZ állomáslistája alapján tényleg a Kõris-hegy csúcsán van a bakonyszûcsi mérõhely: Link

Igaz, a lista nem tökéletes, több pontatlanságra is fény derült már benne, de a "Bakonyszûcs, Kõrishegy: 704 m" csak nem véletlenül került oda.

Ja igen, bocsánat, igazad van 1 tized!
Tényleg érdekes volt ez a tél, és kész csoda, hogy nem lettek -20-25 fokos minimumok kiterjedt területeken, mert amikor derült volt akkor hó nem volt, amikor meg hó volt, akkor nem derült ki!

A mai hózápor érkezése:
Link

Most vettem észre,hogy azt írtam,hogy kétszer csapadékosabb volt a február az átlagnál,és nem szoroztam meg a növekményt kettõvel,vagyis 2x18=36 mm-el kellett volna elméletileg több csapadéknak hullani a Kõris-hegyen az Aranyos-völgynél.Így a tippem a Kõris hegyre 118mm-re módosítom február hónapra.

Szerintem csak egy tized a télbõl.
Valójában jogos,hogy hidegebbnek érezhetõ tél volt ez a valóságosnál,mert rengeteg volt a felhõ,front,csapadék,szél stb.napsütés meg derült idõ meg hiánycikk volt.Igazából a talajon nem alakult ki a csapadékos periódusokban(ezek voltak többségben)erõs lehûlés,pl. én februárban nem mértem -7 foknál hidegebbet,holott átlag közeli volt a havi T.Ugyanakkor az ilyen ciklonos-frontos helyzetekbõl a hegyek jönnek ki jobban a hideget illetõen(ott tartós hótakaró volt,sokszor komoly havazások)ellentétben az AC-s,hidegpárnás szitukkal.Valószínûleg hegyeinkben komoly hideganomália lehetett,míg a lavór alján volt olyan hely,ahol egész télen hótakaró sem bírt kialakulni és nem bírt -10 alá lemenni a T egész télen.Ugyanakkor a lavórban sem volt túl magas a nappali felmelegedés,ami az én egész télen ritka 10 fok feletti T-jeimet is magyarázza.Igazából országosan nem is emlékszem hideg vagy melegrekordra(ez nagy szó az utóbbi éveket tekintve)mert a sok felhõ megakadályozta a szélsõséges hõmérsékletek kialakulását.Kivétel ÉK és a fagyzugok,ahol a havas helyeken le bírt menni -20-ig is.

Ha már itt tartunk, a kíváncsiság képpen a met.hu-s adatokból kiszámoltam a 2001/2002-es téltõl a 2007/2008-as télig tartó 6 tél átlagát, ami 0,276-al tér el az átlagtól!
A nyarak ugyanebben a 6 évben 1,466 fokkal lettek melegebbek az átlagnál!

2008 december +2,2 Link
Így a télbõl 3 tized máris lejött!
Közeledünk az átlagoshoz!

Mindenesetre érdekes, hogy a 2002/2003-as tél enyhébb, de legalábbis közel ugyanolyan volt a magasban, mint a 2008/2009-es, a talajon mégis a 2002/2003-as 2,4 fokkal volt az átlag alatt!

A téli hõmérsékletrõl:nyugodtan megkérdõjelezhetjük észlelõtársaink hitelességét és a havi közép számításának metnetes pontosságát - elismerem.
De hogyan mér az OMSZ? Megkérdõjelezhetjük a met.hu havi összesítéseit és átlagszámítását is ? Egy kicsit elemezve az Õ anomáliatérképüket a következõre jutottam a téli anomáliákat illetõenec: +2,5 fok,Jan.-1 fok,Febr.+0,5 fok,Tél +0,66 fok.Valóban nincs 2 fok pluszban,de ez már országos és nem helyi anomália!

Reggel 7-ig 4mm, délelõtt további 1mm, majd az esti heves, de rövid záporból újabb 2mm esett.
Március így már 42mm-nél tart. Év összes: 145mm.

A bakonyi csapadékadatokhoz hozzátenném,hogy Cseszneken az Aranyos völgyben úgy 246-7 m magasan van egy Hellmann mérõm,amivel 82 mm-t mértem februárban(pontos márciusi és éves adatot még nem tudok,mert az utóbbi hét csapadékát még nem mértem meg sajnos,így saccra 200 mm lehet az év,ebbõl 187 mm már mérve).
Anno a 80-as évek közepén kiszámítottam az addigi csapadékadatokból,hogy milyen mérvû a csapadék növekedése a magassággal a Bakonyban.Ez a havi átlagokat 100 m-enként télen kb. 3,5 mm-el emeli meg,de az ény-i lejtõn kb. 15 %-al nagyobb mérvû.Mivel a február havi átlagnál kétszer csapadékosabb volt,így a Kõris hegyen(450 m-el magasabb a mérõhelyemnél) 4,5x3,5x1,15=18 mm csapadéktöbblet lehetett minimum,vagyis 100 mm legalább eshetett februárban.Ugyanakkor az ilyen drasztikus ény-i hóvihar idején,mint ami februárban volt még nagyobb többlet is volt,hisz az átlag a délies szelekkel érkezõ mediterrán csapadékot is mutatja,ami kevésbé okoz nagy többletet a csúcson,ugyanakkor most nem ez volt a jellemzõ februárban.
1901-50 csapadékadataiból egyébként 1083mm,19041-70 adataiból 969mm-es évi átlagcsapadékot számoltam a mérõhely nélküli Kõris-hegyre.
Mindig úgy gondoltam,hogy a radar telepítése óta mérnek csapadékot a hegyen,hisz már nem kietlen hely.Amikor azt olvasom,hogy a legtöbb csapadék Bakonyszücsön esett az országban,én mindig a Kõris-hegyre és nem a kb. 220 m magasan lévõ falura gondoltam.Ennek a falunak,az általam annak idején vizsgált 1901-80 közti idõszakban nem volt csapadékadata,pedig 89 bakonyi állomás adatait is korrelációvizsgálatba vontam.Közigazgatásilag a csúcs a faluhoz tartozik,és úgy asszociáltam,hogy a 80-as évek óta a radarállomás menti mérõhelyet nevezik Bakonyszücsnek.

A két hegység vonatkozó (vagyis a Börzsöny Ny-i, a Bakony ÉNy-i) részérõl, valamint a felsõ 2-300m-es régióikról valóban elmondható, hogy az ÉNy-i ciklonok közvetlen útjában helyezkednek el, melyek elõtt több 100km, t-k lapos Duna-teraszok és egyéb folyók síkjai húzódnak.
Csapadék tekintetében egyértelmûnek látszik bizonyos szintû kiegyenlítõdés a tszf. magassági különbség (a Börzsöny javára) illetve a frontok Dévényi-kapun való átjutását követõ megérkezésének idejében (a Bakony javára), hiszen mindkét "elõny" csapadéktöbblettel jár - fontos hozzátenni: ideális átvonulás esetében, vagyis "egyéb" légköri képzõdmények jelentõs befolyása nélkül. Ami tulajdonképpen nem is létezik, és akkor még nem számítottuk bele a sohasem tökéletesen egyforma ciklonpályát, és a rengeteg egyéb, helyi topográfiai hatásra változó légköri paramétert.

Úgy-úgy nem kontrázunk..hóógyisne.. és bizony milyen kevéssé ismertek mélyebb részleteiben a bakonyi viszonyok..kb. ugyanannyira mint a Börzsöny rejtettebb bérceinek, völgyeinek, gerinceinek topoklimatikus világa...lásd börzsönyi hófaló, patakárasztó, fadöntõ dk-i bukószél a nyugati oldalon

Húúú, ha 120 mm lenne, nagyon bebuknám a söröcskét...

Persze poénból "kontráztam"...

Bár lenne kitûnõen "megmérve"...., sok munka kell még ahhoz..., de nem titkolt célunk valóban ez lenne. Nem kell más hozzá, mint: pénz, pénz és pénz. A hozzáállással sem Laci, sem az én oldalamról nincs probléma, úgy gondolom.

Óó nem, Milán, nincs itt semmilyen kontrázás.
Részemrõl, próbálom az általatok kitûnõen "megmért" Börzsönyt összevetni a terjedelméhez képest klimatikusan alig ismert Bakony éghajlati sajátosságaival, különös tekintettel az idei télre vonatkozóan. Szép is lenne, ha ebbõl "versenyt" sejtene valaki..
Pitom várva várt ismételt színre lépéséig (és adatközléséig) megtenném a februárra vonatkozó tippemet: Bakonyszücs (Kõrishegy): 120mm

Bakony kontra Börzsöny...
Jaurinum kontra LAM....

Minden bizonnyal mindkét hegységünknek megvannak a sajátosságai.
Annyi igaz: ezen a télen a Bakony felvette a kesztyût a Börzsönnyel, sõt alighanem "hóvastagabb" napokkal is porrá verte az országot szép Bakonyunk.
Bár még Pitom nem írta meg az eredményt, azért lefogadom egy pofa sörbe: nem nagy diffivel verték meg történelmi uralkodóink kedvenc vadászterületét.

Szerk.: Metnet-es mérõhelyek közül ebben a pillanatban Királyrét a 2. helyen áll az éves csapadékösszegzésben.

Ezért volt ott, hogy országos szinten is jelentõs, de az ugye nem a legjelentõsebb ...volt egy belsõ sugalmam, hogy a Bakony viszi majd a prímet, bár az ez évi összegben még mindig elõkelõ dobogós helyen lehetünk! De majd Pitom jól megsúgja nekünk..

Dávid:ez így igaz ..de azt a szerkezet-topográfiai tényt se felejtsük el, hogy a Börzsöny ugyanazon az ÉK-DNy-i szerkezeti tengely mentén, linemanesen emelkedik a páratelt légtömegek és csapadékmezõk útjában, mint a Bakony némileg délebbre.Vagyis ÉNy-ra szintén a Kisalföld "síkjára" nyitott, arra tekintenek le ebben az irányban az Ipoly völgyébõl felszökkenõ Nyugati-gerinc meredek hegyoldalai.Határok ide vagy oda és még ha azt Mátyusföldnek,Garam-menti hátnak stb,stb.is hívják.

Már a február is döntõen a zonalitás jegyében telt, a Ny-ÉNy-i frontoknál pedig éppen a Bakony-vidék, ezen belül leghangsúlyosabban a Magas-Bakony szokta kapni a legnagyobb összegeket. Különösen a nem átrobogó, záporos jellegû (mint ezekben a hetekben), hanem a hazánkba érve hullámot vetõ, okkludálódó fajtáknál van ez így, és ne felejtsük, hogy volt mediterrán ciklon is, ami szintén kedvezõbb Közép-Dunántúlnak.
A kisalföldi 70-80mm-ekbõl az sejteném, hogy Bakonyszücs-Kõrishegy, Bakonybél, esetleg Lókút, Hárskút 100mm fölé jutott.

Ezeket a hófüggönyöket rángató, lélegzetelállító felhõképeket produkáló hidegfrontokat talán a legizgalmasabb a Kõris-hegyrõl szemlélni, mely teljesen nyitott a Kisalföld síkjára. Ugyan itt nincs (hivatalos!) met. mérõállomás, de biztos, hogy Kab-hegynél is viharosabb szelek "járnak" ilyenkor ott.

Ne csigázz....!!
Komolyan, én is azt hittem. Ki mennyivel viszi a prímet?

Myloh, a rendkívüliséghez még annyit, hogy azt hittem tõled fog beérkezni a legnagyobb havi csapadékmennyiség-jelentõ lap februárban Tévedtem, míg meg nem láttam bakonyi állomásokét...

Sajna semmi nem látszik rajta, ócska ilyen téren S.E. Ellenben késõbbi hózáporos képek vannak a met. társalgóba linkelve, de az az 5-ös skálán csak kettest kaphat a hegyben lévõ élményemhez viszonyítva.

A mai termés is elég szép lesz.Sokadik góc vándorol át a hegységen.Szerintem országos szinten is jelentõs a börzsönyi csapadékmennyiség, ha a többi Hellmannos mérõhelyünket is nézem a területen.Királyrét ezek között is vezet.A Cserhátiaknál viszont ilyenkor gyönyörûen rajzolódik a hegység mögötti csapadékárnyék.

Telefonos fotókat hol lehet nézni a mai hózáporokról?

A 23.-i csapadékösszegem 20.1 mm lett, rendkívüli (az országos méréseket nézve), mint ahogy rendkívüli 2009 eddig csapadék-téren.

Ismét szólok: a mi átlagunk a (min+max)/2-bõl télen fél-egy fokkal magasabb (sõt), mint az, amihez viszonyítunk.

Sokan elszoktak már a téltõl Nekem a +/-1 fokos téli anomália az átlagos, persze az elmúlt években inkább a +1 fok feletti volt a jellemzõ.

Tudom,lehet a tizedeken lovagolni,de aki a mi anomáliatérképeinket nézi,azok nem az mutatják januárt kivéve,hogy hidegebb volt az átlagnál egészen október óta.Esetleg oda kéne írni,hogy valójában ami meleg az hidegnek értendõ?
Sajnos egyre többen úgy emlékeznek a téli félévre a valóban hideg háromhetes periódus miatt(ill. hogy hó is volt két év után!),hogy valami überbrutál telünk volt,de minimum hidegebb az átlagnál.Sokan már a jégkorról kezdtek értekezni...

"Enyhe télen vagyunk túl" Ezt kijelenteni valószínûleg elég szubjektív dolog, mert nálam az enyhe az leglább 2 fokkal a sokévi átlag fölötti telet jelent. Én talán azt mondtam volna, h az átlagostól kissé enyhébb télen vagyunk túl, persze ezt is csak szigorúan Pápára vonatkoztatva. Mindent összevetve ez a tél országos szinten egy jó átlagos volt.

Természetesen Pápáról beszéltem.Egyébként könnyû megítélni,hogy milyen volt országosan a tél,hisz vannak saját metnetes anomáliatérképek,sõt az OMSZ is bír ilyennel.Nálam a nov.dec. és febr. átlag feletti volt,mindegyik több mint egy fokkal.Egyedül a jan. volt 0,5 fokkal hidegebb,a március eddig átlagos.Egész télen -13 fok volt a leghidegebb,innen nagyon messze volt az a -15,-20 fok...

Az enyhe téllel vitatkoznék, lehet Pápán pont nem, de országos átlagban biztosan nem volt enyhe!
Volt hetekig tartó hidegpárna, volt hó, volt fagy, voltak -15-20 fok közti minimumok!
A Rax-fennsík peremén, 1550 méteren lévõ met.állomás adatai szerint pedig ez a tél hidegebb volt abban a magasságban, mint a 2002/2003-as!
És ez most a talajon is éreztette a hatását szerintem!

Ma 11,4 fokkal márciusi rekordhõmérséklet született Pápán.Az annál is furcsább,mert dec. 12,5,jan. 14,2,febr.13,2 fokos Tmax-ot hozott.Enyhe télen vagyunk túl,mégsem volt nov.10. óta 15 fok felett a T !

Annyit tudok,hogy tegnap Pápán 61 km/h-t mértek a WO szerint.

Tudtok nekem mondani hétvégi (hivatalos) max széladatokat? Köszi

Ahogy ígértem megnéztem az évkezdetek(elsõ negyedév)1901-ig terjedõ idõszakban mért pápai csapadékadatait.Most 176 mm-nél tartok,úgy,hogy a március csak az átlagot hozza(alig 25 mm).
176 mm-nél több az elsõ negyedévben 6-szor fordult elõ:
1937:222mm
1948:219mm
1952:191mm
1963:185mm
1977:199mm
2004:200mm
Ha a legutóbbi 200 mm-t nézem,érdekes,hogy március 20-án(akkor értem el a 176-ot)csak 144 mm volt az állás 2004-ben,majd jött egy orbitális ciklon...A többi évre nem tudom napra pontosan az állást,így csak azt tudom mondani,hogy biztosan 30 éves rekord van március 20-ig.A hónap végéig a jelen állás szerint lejöhet még egy 25-ös,így egy újabb 60 éves rekord születhet 201 mm-el.(akárcsak a téli csapadék esetén)

Csesznek környékén már majdnem 200 mm az állás,ami éjjeltõl már gyarapodhat,hisz itt az újabb front.Nézzük mikor érte el arrafelé a 200 mm-t az elsõ 3 hónap csapadéka:
1902:200mm
1931:211mm
1936:227mm
1937:246mm
1947:206mm
1952:209mm
1969:222mm
1977:209mm
1988:201mm
2004:248mm
Itt nem sok esély van a 2004-es abszolút rekord megdöntésére,bár itt is ugyanaz történt mint Pápán:március 20-ig csak 176 mm volt az állás,de egy hetvenkettes mediciklonnal(esett a hó rendesen)110 mm-re ugrott a március és megdõlt az 1937-es rekordnegyedév.Most egy ötvenes kéne minimum ehhez 9 nap alatt...
Azért március 20-ig biztosan megvan a 30 éves rekord itt is,hisz 1988-ban csak 178 mm volt az "állás".

A 2009-es év eddigi csapadékmennyisége 190 mm, Pozsonyban már 200 mm felett, vagyis a évi csapadékmennyiségének harmada már lehullott! 53 csapadékos nappal. [esõ]

A tegnapi hózáporokból 5,3 mm esett, pont itt vonult a java...

Nálam ez éppen 0,0 mm...

Én az utóbbi két napon mindebbõl csak 2 rövid nagyon gyenge hódarazáport,és néhány harmatgyenge havasesõzáport ill. záporesõt kaptam... MIndkét napon végig kellett néznem, ahogy szinte telibekapták Gyõrt, és a tõle keletre esõ részeket a hóförgetegek. Én a "frontvonaltól" mindkét napon kb 1-2km-re voltam, miközben szüleim folyamatosan számoltak be a városon átvonuló hóömlésekrõl
Itt Gyõr-Ménfõcsanakon a két nap termése 0,5mm...

A tegnapi után a mai délután idõjárása is rendkívül érdekesen, izgalmasan alakult. A 12h körül Komárom térségében ÉK felõl az országba belépõ cellák folyamatosan tovább fejlõdve, terebélyesedve, egy DNy-ÉK irányban hosszan elnyúló egybefüggõ hózáporlánccá alakultak, mely DNy-i mozgással lassan húzódott a Dunántúl középsõ területei felé. Ennyi, ami a radarról látszott 12h és jelen idõpont között.

Gyõrben 13h-kor már megannyi virga kesze-kusza "folyása" lógott a gomolyokból, melyek haladási iránya sokszor nem volt egyértelmû. Ugyanis a látszólag áthaladt tömbök még hosszú ideig ~ egy helyben híztak, miközben egyre szélesebb és erõsebb csap. sávot ontottak, emígyen a szabadban is jól megfigyelhetõ volt a cellasor összeolvadása, az egyes külön cb-k a legerõsebb konvergenciavonalba szinte beilleszkedtek, tovább hosszabbítva azt. Megjegyzendõ, hogy Gyõrben ezekbõl mindössze pár cseppnyi záporesõ fordult elõ, 5-10km-re K-re viszont szabályos hóförgeteg támadt a vidékre.

Ami a furcsa volt, hogy a gomolyosodás elõtti élénk ÉNy-É-i áramlatok a konv. vonal alatt, a hömpölygõ hódarafelhõk közeledtével K-DK-ibe csaptak, és jócskán mérséklõdtek. A szélfordulás Gyõrt is elérte késõbb (15h), majd a záporlánc nyugati kiterjedésének szélébõl egy rövid hódarazáport is kaptunk.
A hosszú konv. vonal még mindig tevékeny, mi több, a szlovákiai határtól egészen a horvátig egybefüggõ, felettünk vonuló szakasza azonban már meddõ, csapadékot nem ad. A K-i és Ny-i horizonton is süt a Nap, rajtunk ül a szürke massza, és további utánpótlása érkezik-képzõdik a K-Csallóközbõl.

A mai nap igazi extázissal szolgált. 2 gyengébb és egy intenzív hózápor vonult át erre. A kora délutáni hózápor intenzitása brutális volt talán 1-2X ha láttam hasonlót életemben, de fényképezni még nem fényképeztem ilyen intenzitást. 2cm-es leplet hagyott maga után ami úgy egy óra alatt el is olvadt. Fantasztikus nap volt. Képeim: Link (gyengécske hózápornak indult majd egészen bevadult)

Ma ismét csapadékos nap lett,az év eddigi legerõsebb hózápora van.Talán 3 napon nem volt ebben a hónapban csapadék.Most óriási pelyhekben szakad...

Tuba gyanú!!!
Tegnap Seregélyesen fotóztam ezt déli irányban.

Link

Nem nagyon hittem el, de egy tubát láttam, mely 2 perc alatt el is illant. A fotó sajnos így is kicsit késõn készült, pedig egy-két kresz-szabályt így is áthágtam. A kép közepén haloványan látni a sávot, a felhõalapból ki is bukik alúl. Hihetetlen, elõtte hózápor volt belõle.

Székesfehérváriak!!! Nem láttatok ti is valamit???

Pápán már 171 mm-t mértem.Ha Pápa nem csapadékosabb hely Gyõrnél,akkor itt már megvan a rekord.Hála az általad adott adatsornak,megnézem majd,hogy volt-e 1900 óta ilyen csapadékos évkezdet(ugyanezt Csesznekre is elvégzem,ha lesz idõm,ott 200 kb. a pillanatnyi állás)?

Jaj Floo, ne szurkolj, több belvízszivattyú már nincs üzemen kívül a környéken.. Kuriózum lenne, de talán most már tényleg sok lesz a jóból. (Mellesleg "1.5 hét múlva" már áprilist írunk.)
A március eddig ugyan "csak" 28mm, amivel még nincs meg a havi 36-38mm-es átlag, de a 19 napból eddig csak 3(!) nem volt csapadékos: Link [esõ]

Ha bejön 1,5 hét múlva a mediterrán ciklon, akkor van esély, hogy a jövõ kedd-szerdai csapival, meg 1-2 záporral-hózáporral együtt még egy 20-as leessen április 1-ig, és akkor rekord dõl majd!
Szurkolok, majd számolj be róla

Utánanézve a historikus csapadékadatoknak, kiderül, hogy a jelenlegi 150.4mm-nél (ennyinél "áll" most a mérõhelyem összege) az 1950-tõl tartó idõszakot nézve mindössze háromszor volt csapadékosabb évkezdet Gyõrben.
1. 1952: 169mm (az év elsõ 3 hónapjának összege)
2. 1969: 159mm és 1977: 159mm
1988-ban 150mm hullott, ezen már túlhaladtunk.
A következõ napok eseménydús idõjárását figyelembe véve, könnyen meglehet, hogy még elõrébb lép az idei év, hiszen a márciusból még egy dekád hátra van.

Képek Egerbõl:
Így közeledett: Link és ilyen lett a vége: Link
Egyéb képek: Link Link Link