Időjárási visszatekintő

Visszatekintve február éppen felére,bizony nagy pozitív anomáliát hozott.Az 50 éves átlaghoz(kb.0 fok)képest itt 2,9 fokos átlagnál tartunk február elsõ felében.A 38 mm csapadék több mint kétszerese az ilyenkor szokásosnak,már meghaladja a havi éghajlati átlagot,annak ellenére,hogy az utóbbi napokban nem esett gyakorlatilag semmi.Jan.13-tól febr.10-ig (pontosítom a múltkor leírtakat)117,8 mm esett Pápán és 1 mm-el ennél is több Cseszneken.Ez 14-szerese a dec.20-jan.12 közti hasonlóan hosszú idõszaknak.Kiváncsi vagyok,hogy 11-én egy száraz periódus vette kezdetét,vagy csak szünet van a nagy csapadékok periódusában?

És még valami eszembe jutott(bár ennek nem itt a helye,van rá más fórum),ugyan már többször leírtam itt régebben:ezer és millió évek éghajlati átlagáról kár beszélni,hisz nagy átrendezõdések voltak az éghajlatban az emberiség pár ezer éves történelme során is.Így a túl hosszú periódusátlagok semmitmondóakká válnak,kisimulnak a tendeciák.Pl. a jégkorszakban is óriási melegedések és lehûlések voltak pár százezer év alatt.Egy átlag talán csak az mondaná,hogy kb. 1-2 fokkal volt hidegebb,mint az utóbbi pár ezer évben a mi szélességünkön.

Az utolsó modaiaid teljesen igazak,de egy év vagy egy évtized száraz,meleg vagy hideg mivolta nem éghajlatváltozás,bennem ez fel sem merül,hogy így szemléljem a dolgokat.De ha összehasonlitom 2 egymást követõ 50 év átlagait és eltérés van,még az sem biztos hogy tendencia,de utalhat rá,jelezheti.Ezek után grafikonon ábrázolva minden évet lehet vagy nem lehet leszûrni változási tendenciát.Legjobb,ha többször 50(100-at nem mondanék,mert 200 évnél hosszabb megfigyelési adatsor kevés helyen van)év átlagait,grafikonjait elemezzük.
Pl. egy 50 éves átlag is kijöhet úgy hogy 2 évtizedig óriási meleg van,majd 3 évtizedig nagyjából átlagos T.Ezzel az 50 év Tátlaga jóval melegebb az elõzõ 50-nél,de tendencia nincs,csak 2 kiuró meleg évtized.Ugyanakkor,ha a grafikon úgy néz ki,hogy évtizedrõl évtizedre melegebb a Tátlag,és ugyanaz a mondjuk 2 fokos emelkedés jön ki ebbõl,mint az elõzõ esetben,akkor már nagyon gyanús,hogy melegszik az éghajlat.Mivel az utóbbi 2-3 évtizedben tapasztalható tagadhatatlan melegedés még nem tesz ki 30 évnél hosszabb idõintervallumot,így egyértelmû éghajlatváltozásról(évekkel ezelõtt pedig ezt vallottam én is)még nem beszélnék.Ugyanakkor (bár statisztikákkal nem tudom igazolni),de személyes 40 évre visszanyúló emlékeim,megfigyeléseim alapján sûrûbbnek látom a szélsõséges idõjárási helyzeteket.Persze ezt nem egy hely(Pl.Pápa)alapján,hanem országos szinten értem.De ez sem bizonyított,és kevés - elismerem - ahhoz,hogy éghajlatváltozásról beszéljünk 100%-os bizonyossággal.

Nekem ez nagyon-nagyon sántít.Elõször is nem szabad 30 év adataiból kiindulva éghajlati átlagról beszélni.Másodszor 100 év alatt a szélsõségek inkább kiegyenlítõdnek mint 30 év alatt, kb. 3,33-szor.Harmadszor,ha létezik tendencia,trend,változás valamelyik idõjárási-éghajlati elem terén,akkor az utolsõ évtizedekhez viszonyítva mindinkább eltörpülnek,de az általam említett intervallumok esetén nem.Persze ha az a célom,hogy tagadjam az éghajlati elemek terén történõ változásokat,akkor csak az utóbbi 10 évhez fogok viszonyítani:a Te értelmezésed figyelembevételével.

A ciklon mérhetõ csapadékot nem adott, jelentéktelen hózáporok voltak csak, egyszer átmeneti lepel is képzõdött.

Talán a véglegest írom, a ciklon 2,5mm csapadékot adott, mind hóban.
Csütörtök éjjel leesõ 5cm volt az egyetlen magmaradó (egy napig) része (2,0mm), aztán a többi gyengus is volt és meg sem maradt.

Reggel -3,5 fok és átlagosan 7 cm vastag hótakaróra ébregtem gyenge hófúvás mellett lapátoltam el a havat.11h után kisütött a nap, a T megugrott 3 fok lett a max. Természetesen olvadt is átl.4 cm -re zsugorodott a hótakaró. Du-n 16h körül kezdett ismét havazni fagypont körülire csökkent a hõmérséklet azóta 2-4/10 intenzitással havazik eddig 3 cm friss hullott gyenge hófúvás is van.

Egy kis elemzés a ceglédi hóviszonyokról. A tegnap reggeli vékony hólepel után ma reggelre 1 cm-es hóréteg képzõdött. Karácsony óta most elõször hullott mérhetõ hó (igaz, hogy nem volt hosszú életû, napközben néhány óra alatt teljesen elolvadt). A mai volt a tél 3. hótakarós napja. Korábban nov. 25-én 1 cm, majd dec. 25-én 3 cm hó volt reggel 7-kor.
Így a jelenlegi állás szerint az idei tél még mindig dobogós, a 3. helyen áll a hóban legszegényebb telek sorában (az 1960/61-estõl vizsgálva). A hótakarós napok és a maximális hóvastagság szerint rendezve a negatív csúcstartók a következõk:
1. 0 nap; 0 cm 2006/07
2. 3 nap; 2 cm 1989/90
3. 3 nap; 3 cm 2008/09
4. 4 nap; 3 cm 2000/01
5. 4 nap; 4 cm 1997/98
6. 5 nap; 2 cm 1987/88

Egyébként nálunk átlagosan 30 körül van a hótakarós napok száma telente, a tavalyi télen pl. éppen az átlagnak megfelelõen 30 napon volt mérhetõ hó.
Korábban szó volt az 1995/96-os nagyon havas télrõl. Bizony, akkor nálunk is bõven volt hó, a tél 75 hótakarós napja rekordnak is számít (1960/61-tõl), pontosabban az a tél beállította az 1962/63-as hógazdag tél rekordját, akkor szintén 75 napon észleltek hóréteget. Itt van a pozitív csúcstartók listája is a hótakarós napok száma és a maximális hóvastagság szerint rendezve:
1. 75 nap; 40 cm 1995/96
2. 75 nap; 38 cm 1962/63
3. 73 nap; 45 cm 2002/03
4. 71 nap; 34 cm 1963/64
5. 69 nap; 56 cm 1969/70
6. 63 nap; 18 cm 1984/85

Ha 30 éves intervallumhoz viszonyítunk, akkor azt tudhatjuk meg, hogy ahhoz a 30 évhez képest változott-e az éghajlat, ha pedig 100 éveshez, akkor azt, hogy ahhoz a 100 évhez képest történt-e változás. Ennyi az egész. Hogy melyiket érdemes használni, az attól függ, pontosan mire vagyunk kíváncsiak. Gyakran a rövidebb, pl. 30 éves skálájú változás is érdekes lehet.

Egy rövid intervallumnak, pl. az utóbbi 10 évnek nála jóval hosszabb idõszakhoz, pl. 100 évhez viszonyításával egyébként is érdemes óvatosan bánni. Ha például azt látjuk, hogy az utolsó 10 év rendre melegebb és szárazabb, mint az elõzõ évszázad átlaga, ez még nem biztos, hogy éghajlatváltozás. Könnyen lehet ugyanis, hogy az a bizonyos százéves átlag szintén magában foglal egy vagy több ugyanilyen meleg, száraz periódust, így csak egy "rendes" ingadozást kaptunk el...

A köp.hu-n olvastam(valaki belinkelte,nem szoktam nézegetni)hogy Pápán és Kecskeméten a februári Tmax átl. 8 fok,a Tmin -1.Ebbõl olyan 3-4 fokos havi közép jönne ki,ami óriási marhaság.Sajnos az internet egy nagy szeméttároló is...

A hóadatokról meg annyit,hogy hagyján,hogy képtelen ötlet,hogy ne saccolják egyesek a vastagságot,ill. ne a buckamérettel foglalkozzanak(nagy dolog az atomókorban a vonalzó!),de azt nem értem,hogy ahol nem tudjuk a hóvastagságot(pl.Farkasgyepün egész télen)oda ne 0 cm-t írjuk!(OMSZ)
A metnet nagy hiányossága,hogy a hótérképén most is a tegnap reggeli adatok láthatók,ráadásul egy megyébõl alig 3-4 adat.Ennyi észlelõ mellett ez szegénységi bizonyítvány.Talán vonalzót kéne osztani?

Hogy valami adatot is közöljek:az utóbbi 30 napban Cseszneken 113 mm csapadék hullott,90 nap alatt pedig 262mm(Pápán valamivel kevesebb,de a 111 mm sem kevés 30 napra.Ennél több csak 1,2 körzetben(hegyvidékek)volt.A télen a Bakony északi lábánál az átlag kétszerese esett,holott dec. vége,jan. eleje egy hónap alatt csak 15 mm körül teljesített.Vajon mit hoz febr.2. fele?Ha marad a ciklonális idõjárás,márciusban ár és belvízveszéllyel számolhatunk!

Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#101124 - 2009-02-14 11:13:49)

Itt a következõ a hóhelyzet:

tegnap reggelre 4,5 mm csapadék jött le hóban. A legnagyobb meglepetésemre a laza állag miatt 10 cm-t mértem. Estére összeesett a további 1,8 mm(csap) havazás ellenére 4 cm-re , így ma reggel már ennyire tömörödött össze.

Debrecenben viszon 20-25 vm-es a hóréteg. 1999.-ben (febr) volt ott ilyen utoljára.

7 cm hó esett reggelig. Lepelre számítottam még tegnap ilyenkor.

Erre a problémára már felhívtam a figyelmet.Ha mindig az utolsó 10-30 évhez viszonyítgatunk,elveszik a lényeg.Vagyis nem tudjuk meg,hogy változik-e az éghajlat.Helyesebbnek tartom,hogy pl. az 1901-1950,vagy az 1901-2000-es,vagy akár az 1931-1990 évek átlagához viszonyítsunk.Tehát 50-100 éves átlaghoz viszonyítanék.

Cudar nyarak lehettek akkor régen!
Egyébként most mi tekinthetõ sokéves átlagnak ha folyamatosan melegszik az éghajlatunk? Mert minden egyes évvel változik, az utóbbi 10-15 évben meg különösen.

Pár tized fokos különbségekrõl van persze szó, ennyin múlhat, hogy átlag alatti vagy feletti a középhõmérséklet - de tény, hogy a mérések alapján az átalad felsorolt nyarak, ha kevéssel is, de már felülmúlták az elõzõ 30 év átlagát. (Sokatmondó, hogy az elmúlt 20 évben szerzett tapasztalataink alapján többségünk "hûvösnek" érez egy olyan nyarat, ami a megelõzõ idõszak átlagának megfelel, vagy annál egy árnyalattal melegebb.)

1997 nyarán sem sültünk meg, meg 1999-ben sem, azok se lehettek sokkal melegebbek mint a '96-os nyár. De 2005 sem.

Nekem is ez (1995-1996) a legemlékezetesebb telem, mióta figyelem az idõjárást. A hóréteg tartóssága mesébe illõ volt, Szolnokon is szinte folyamatosan fennállt decembertõl március elejéig. Ezen belül január végén, ill. némi olvadás és tömörödés után egy február eleji csapadékhullám nyomán a 35-40 cm-t is elérte nálunk a hó vastagsága, amihez foghatót addig "hazai környezetben" nem éltem át. Emlékszem, nem tudtam betelni a térdig érõ (egyenletes, hófúvással nem érintett) hópaplan látványával az Alföld közepén... Aztán hóvastagságban 1999 február eleje ezt felülmúlta, de az a tél tartósságában bizony közelébe sem ért a három évvel korábbinak...

Egy kis nosztalgia, az OMSZ honlapjáról annak idejérõl letöltött (ott már hosszú évek óta elérhetetlen) visszatekintõ 1996-ról: Link

Más miatt is figyelemre méltó ez az év - mindmáig akkor fordult elõ utoljára, hogy a nyár középhómérséklete országos átlagban az 1961-1990-es sokévi átlag alatt maradjon...

Ennek nagyon örülök! Úgy tûnik, kevesen vagyunk, akik nagy hangsúlyt fektetnek az élõvilág jelzéseire. Bár ez nem is olyan gond, kellenek olyan kollégák is - amikor nagyon belevakulunk az állatokba -, akik észhez térítenek bennünket és visszatérítenek a modellek világába.

Mellesleg maximálisan elégedett vagyok a téli idõszakkal.

Természetesen veled értek egyet:-) Már õsszel is ez volt a véleményem és néhány hete készítettem egy elemzést és akkor is írtam az élõvilág szerepérõl. Múlt héten is írtam, hogy a település belsõ parkja fekete volt a varjaktól és most mi van kint......:-)

Szerintem mindenféle elemzés nélkül ki lehet mondani megcáfolhatatlanul, hogy a jószágaid igenis felkészültek a télre és igazuk lett, mert nekik a TÚLÉLÉS miatt kell "elõrejelezni" és nem a statisztikák miatt!

Sajnos a mostani civilizált nép nem igen figyel az élõlények rezdülésesre, igenis hasznos lenne! Egyébként én is vadász családból származom, apum a mai napig ûzi ezt a szép és nagyszerû õsi mesterséget:-)

Bizony ez így van, a hótakaró tartóssága legalább olyan élmény volt, mint az idõnkénti vastagsága, vagy a farkasordítóan hideg, kontinentális hangulatú szélcsendes hajnalok, alkonyok, éjjelek..
Tényleg kivételes (hm, vagy csak mai szemmel az? ..) dolog volt, hogy a hótakaró teljesen "kitöltötte" a téli idõszakot, dec. 4-tõl márc.15-ig (január közepén néhány nap kivételével) folyamatosan havas volt a táj.

Emlékszem hogy itt Pesten is sok hó hullott a '95/96-os télen, de nem volt meg folyamatosan a hótakaró, decemberben elolvadt többször is, csak a hónap végétõl maradt meg tartósabban, ami január közepére megintcsak elolvadt, majd a nagy január végi havazásokból megmaradt egészen február végig, februárban is volt bõven utánpótlás.

Igaz. Idõközben én is megnéztem a feljegyzéseimet. Valóban voltak hidegek is, ennek ellenére az a tél a folyamatos hótakarójáról marad meg az emlékezetemben. Dec. legelejétõl egészen márc. elejéig folyamatosan volt hó. Ha idõnként olvadt is, mindig jött a több-kevesebb utánpótlás. Csoda egy tél volt!

Az viszont szomorú, hogy ilyenkor, február derekán errõl kell nosztalgiáznom. Kemény kritika az idei tél hótermésére ez....

Hasonló az adatsora '95-'96-ról Gyõrnek is, nekem egyértelmûen az egyik (ha nem a..) legemlékezetesebb tél volt, a legnagyobb hóval (feb. 13. 35cm).
Télemberrel vitatkoznék a hidegség tekintetében, nálunk azon a télen fogcsikorgató fagyok voltak, háromszor mértem -20°C-ot januárban és februárban, és a havi átlagok is hidegek voltak (jan. -3.0°C, feb. -3.5°C, utóbbi értéknek azóta még csak a közelébe sem jutottunk).

Noha a '93-as Karácsony nálunk is emlékezetes volt, Pasquiernek igaza van, az a tél kifejezetten enyhének számított. Érdekesség, hogy azon a "télen" a november volt a leghidegebb, +1.2°C-os átlaggal, de sajnos, az erõs kezdés után a visszaesés még erõsebb volt: Gyõrben például 1962-tõl számítva a 2. legmelegebb volt a január (az 1. a 2007-es), és a másik két téli hónap is átlag feletti volt.
A karácsonyi (és elõtte a november eleji) hókáosz azonban tényleg emlékezetes, és azt is bizonyítja, hogy egy számokkal leírva jóval átlag feletti tél is lehet (megmaradó..) hóban igen-igen gazdag.
Tehát Dabrony / Gyõr:
nov. 13.: 17-20cm/20cm;
nov. 20-22.: 10-15/4-6
nov.28.: 20-25/15 (ekkor Veszrprém megyében több helyen 70-80cm-es a hótakaró)
dec.25-28.: 40-66/20-40 (Szombathely 28-án elzárva a külvilágtól)

Nano, Veled egyszerûen nem tudok vitatkozni!
Persze, egy télbõl nem tud konzekvens lenni az ember ebben a témában, ugyanakkor én elfogult vagyok, bocsáss meg érte!

Így igaz. a 95/96-os tél nem a nagy hidegekrõl, hanem az imételten jelentkezõ, többszöri jelentõs és a sokszori kisebb havazásokról. Ragyogó tél volt, minden évben elfogadnám!

No-no Milán, már megint?! Mindig lehet olyan elemzést csinálni amivel megcáfolhatsz dolgokat.

(természetesen erre a témára gondolok)

Nálunk 23-26 cm hó hullott 25 óra folyamatos havazás után. Ilyet utoljára 2003 produkált, bár a 2006 márciusi havazás is emlékezetes volt. Felraktam néhány képet tegnap estétõl ma délutánig: Link

Annyira várom, hogy valaki elkezdje verifikálni ezt a telet! Jó, tudom, van még belõle...., de már némi konzekvenciát le lehetne vonni..., na jó, nem titok, a szakemberek véleményére éppúgy kíváncsi vagyok, mint bárkijére, érdekelne mások véleménye is, hogy vizsgáztak õsszel a jószágaim. Akkor igazi télre engedtek engem következtetni. Talán van, aki emlékszik is rá, a hosszútávúban volt is nézeteltérés belõle nem egy alkalommal.

Voltak akkor is szép havazások, lsd. 1995 december 4-6 10-15 cm, 1995. december 13. 27-32 cm, december 26-27 10-15 cm, 1996. január 24-25 22-27 cm, ezek csak a nagyobb mennyiségek, rengeteg kisebb havazás (4-5 cm) fordult elõ ezeken kívül, nem volt az rossz tél, legalább is itt.
1997/98 tele viszont nagyon vérszegényre sikeredett, a legnagyobb hóvastagság 6 cm volt és mindössze 5 alkalommal esett mérhetõ mennyiségû hó.

A szél miatt szokásos torzított csapadékadattal szolgálhatok, 2,0mm-t mértem, úgy, hogy 5cm hó esett.

Viszont nem hasonlítható a 2 évvel késõbbi 95/96-os télhez. Bár sokat havat hozott a nyugati országrészbe többször is, de összességében mindhárom téli hónap enyhe volt néha rekordmelegekkel.

93/94 tele itt elég kemény volt: november 13-án kezdõdött 17-20 cm-es hótakaróval, majd 20-22-én újabb 10-15 cm-t dobott le egy front, 28-án ismét 20 -25 cm.
A feketelevest az emlékezetes karácsonyi hóvihar szolgáltatta a maga 40-66 cm-es alaphavával, 2-3 m-es hófalaival, hófúvásaival.
1994 év elején már nem volt számottevõ havazás, február 12-én még 8 cm azért esett.

Ritka volt a hó azon a 93/94-es enyhe télen, de február közepe felé itt is volt már rendes hótakaró november után.

1994 februárja, K felõl érkezõ ciklon:

Komoly emlékként maradt bennem egy K-i irányból visszapörgõ ciklon (1994. február 18-20 között). Ekkor a csapadék súlypontja a ciklon legaktívabb szakaszában, 19-én Szolnok és Kecskemét térségében volt, ahol estig 25-30 cm-nyi hó hullott le (máig emlékszem, amint ezt Németh Lajos este bemondja a Híradó idõjárás jelentésében), míg nálunk (47 km-re vagyunk Szolnoktól) alig szenvedett össze 2cm-t. Aztán, amikor már 2 nap várakozás után minden reményt feladtam, 19-érõl 20-ára virradó reggelre 11-12 cm-nyi hó hullott végre Jászberényben is. Ez a ciklon a Dunától NY-ra semmiféle csapadékot nem okozott.

Persze voltak olyan ciklonok is, amelyek szintén K felõl érkeztek, bennünket "átugrott" a csapadékzónájuk és a Dunántúlon kiadós, torlódásos havazást okoztak.

A tegnapi csapadékzóna 9mm adott,kezdetben gyenge esõ volt majd hamar intenzív havazásba váltott,a hóréteg egy idõre elérte az 5cm-t is.
Február 41mm-nél tart.

Nálam 20 mm esett, a végén havasesõvel. A Mecseken 6-8 cm átmérõjû pelyhekben havazott reggel, néhány óra alatt 5 cm-t meghaladó friss hó hullott a magasabb részeken. A tél mérlege eddig 1,5; 5; 4; 2 cm hó.Az utolsó két havazásból kialakult hóréteg 24 óra alatt elolvadt, tehát itt még jelentõs nem volt.

1985 januárjában volt a 4. leghosszabb idõszak, amikor Budapesten folyamatosan, megszakítás nélkül zord napok voltak az elmúlt évszázadban.

4. 1985. 9 nap

1985-01-06 -11.2 -7.4 -14.0 . 0.0
1985-01-07 -9.5 -7.4 -11.8 . 0.0
1985-01-08 -12.5 -9.5 -15.5 . 0.0
1985-01-09 -11.1 -7.4 -15.0 0.3 4 0.0
1985-01-10 -7.8 -5.4 -10.2 0.8 4 0.0
1985-01-11 -8.6 -6.8 -11.4 . 0.0
1985-01-12 -8.1 -5.4 -11.6 0.0 4 0.0
1985-01-13 -9.1 -6.4 -12.5 . 0.0
1985-01-14 -7.8 -4.3 -12.4 . 0.0

Itt 21mm esett az éjszaka és délelõtt.

A télen eddig összesen 6cm hó hullott, ez 3x2cm-bõl jött össze. Micsoda mennyiség

Majdnem kifelejtettem a - szintén feldolgozott - 1956-os februárt a sorból, amely szintén kegyetlen hidegre sikeredett: Link
"Feb.10.: A kegyetlen hideg mélypontja: Európa-szerte erõs fagyok. Magyarországon a Tmin. -26, -23 °C, keleten -20, -23°C, a maximum -15, -18 °C közötti."

A már említett 1999-es havas február (melynek "mélypontja" éppen ma 10 éve volt) mellett az 1929-es és az 1985-ös teleken ezen idõszakra esett a tél egyik legkeményebb periódusa.

80 évvel ezelõtt, 1929-ben, ezen a napon Kecskeméten -33.0°C-ot mértek, ami a 3. leghidegebb 2m-es magasságban hivatalosan mért érték Magyarországon. Az a február kiemelkedõen hideg volt, korábban 6 részben feldolgozásra került itt a fórumon is.

1985-ben február 11-én országszerte -6, -12°C között alakult a legmagasabb hõmérséklet, de ennél is hidegebb volt 12-én, amikor a fõállomásokon -12.8°C (Szombathely) és -17.6°C (Kékestetõ) között alakult a napi középhõmérséklet.
[ezen a télen volt egy még keményebb periódus januárban, amikor pl. pápán -10.8°c, szegeden -11.4°c volt a hónap elsõ felének középhõmérséklete, elõbbi helyen január 8-án -20.0°c-os napi közepet mértek.]

A reggeli 4 cm tömörödött, vizes hó a délutáni órákra tökéletesen eltakarodott, árnyékos helyeken maradt mutatóban. Hiú reményem volt, hogy a délelõtti ködös idõben még reméltem: az esti órákra összefüggõ hótakarónk maradhat, ehelyett a napos, enyhe, szeles idõ, és a magas talaj hõmérséklet tökéletes munkát végzett!

Nálam a 7-8 cm hó 9 mm csapadékot adott. Február 41 mm-nél jár. A januári 44 mm-rel együtt bõven átlag fölött vagyunk.

Reggelre 10 cm volt a hó vastagsága, ez 12,9 mm csapadéknak felel meg. A hónap így 47,9 mm-nél jár.

Nálam végül 2cm hó hullott tegnap este.
A csapadék 4,7mm lett, ezzek az elsõ dekád 27,4mm-el zárt.

Hajnali 5 körül az addigi esõ hirtelen váltott igen intenzív nagypelyhes havazásba (nagyon látványos volt!), ennek az eredménye reggelre kb. 2-3 cm-es latyak az utakon, másutt pedig vizes hótakaró. Mostanra gyakorlatilag a fû kivételével mindenhol elolvadt.

A hónap már 55 mm fölött, jól fog jönni a száraz idõszak!

A délutáni havazás 3,5mm-t adott. Sajnos olvad, a "hótakaró" nem összefüggõ, reggelre elovad a nagy része. Továbbra sincs ezen a télen hótakarós napunk!