Bioszféra
Köszi mindenkinek a segítséget. Bár szeretem a nyúlhúst, az kizárt, hogy õt megegyük. Valahogy nem esne jól.
Egyelõre egy kiszuperált és felfordított íróasztal lett a nyúl ládája, de már most látszik, ez is csak rövid távon lesz jó, nem lehet szárazon tartani. Egyáltalán minek lakásba nyúl és kinek jut eszébe tombolatárgynak felajánlani akármilyen élõ állatot? [esõ]
Ejjjj! A nyúl házikedvencnek nyerõdött, nem vacsorának! Egyébként nem nõ az meg egy hónap alatt akkorára... Ápr. legelején van húsvét...
Én a kilencvenes években 3 évig tenyésztettem nyulat.
A lakásban tartás nem egészséges egyik félnek sem (nyúl és ember), apró szõrszálak, (ami mindig hullik a szõrzetbõl) élõsködõk, vizeletszag (ammónia), stb. miatt, de átmenetileg azért 1-2 napig, vagy amíg meg nem unja valaki a szagát lehet. Mindenesetre én ajánlom, hogy minimum egy teraszon, vagy szellõs fészerben, garázsban tartsuk, széna, nyúltáp, valamint víz kínálásával úgy, hogy mindegyiket elérje kedve szerint. Erre a legjobb egy faláda, vagy vasketrec - szalmával, vagy valamilyen alomanyaggal kibélelve - ahol biztosítani kell az ürülék és vizelet eltávozását, mivel a nyúl nagyon kényes és hamar megbetegedõ állat, aki egyébként ügyel a szõre tisztaságára.
A szabadban tartani a legjobb, akár egész éven át, csak tetõ legyen felette, mivel a nedvességet sem tûri.
Nekem akkor voltak a legszívósabbak a nyulaim, amíg nem építettem nekik házat, csak az eresz alatt voltak egy ketrecsorban.
Remélem segíthettem...
Húsvétra már szép nagy lesz, és akkor már akár meg is lehet nyamm, nyamm, mivel nagyon egészséges és finom a húsa. ;-)
A lakásban tartás nem egészséges egyik félnek sem (nyúl és ember), apró szõrszálak, (ami mindig hullik a szõrzetbõl) élõsködõk, vizeletszag (ammónia), stb. miatt, de átmenetileg azért 1-2 napig, vagy amíg meg nem unja valaki a szagát lehet. Mindenesetre én ajánlom, hogy minimum egy teraszon, vagy szellõs fészerben, garázsban tartsuk, széna, nyúltáp, valamint víz kínálásával úgy, hogy mindegyiket elérje kedve szerint. Erre a legjobb egy faláda, vagy vasketrec - szalmával, vagy valamilyen alomanyaggal kibélelve - ahol biztosítani kell az ürülék és vizelet eltávozását, mivel a nyúl nagyon kényes és hamar megbetegedõ állat, aki egyébként ügyel a szõre tisztaságára.
A szabadban tartani a legjobb, akár egész éven át, csak tetõ legyen felette, mivel a nedvességet sem tûri.
Nekem akkor voltak a legszívósabbak a nyulaim, amíg nem építettem nekik házat, csak az eresz alatt voltak egy ketrecsorban.
Remélem segíthettem...
Húsvétra már szép nagy lesz, és akkor már akár meg is lehet nyamm, nyamm, mivel nagyon egészséges és finom a húsa. ;-)
Igaz, a link egy törpenyulas oldalra mutat (hú, a dizájnt ne nézd, mert rémes), de biztosan találsz információt a kis hógolyóhoz: Link 
Õ sima nyúl vagy töpenyúl? Helyes jószág. :-)
Nekem ugyan lakásban nem volna szívem tartani, csak nagy nagy nagy zöld gyepen, de kollégáimnak van nyula, amit õk csinálnak azt tudom. Van a nyúlnak bazi nagy ketrece, ami alul mûanyagtálca (tisztítható) ezen van neki alom (amire többen esküsznek - macskaalom). Enni nyúltápot meg szénát kap (Fressnapfban mindenféle jóságot kapni nekik), meg sárgarépáááát :-)))
Nekem ugyan lakásban nem volna szívem tartani, csak nagy nagy nagy zöld gyepen, de kollégáimnak van nyula, amit õk csinálnak azt tudom. Van a nyúlnak bazi nagy ketrece, ami alul mûanyagtálca (tisztítható) ezen van neki alom (amire többen esküsznek - macskaalom). Enni nyúltápot meg szénát kap (Fressnapfban mindenféle jóságot kapni nekik), meg sárgarépáááát :-)))
Eyg kérdéssel kopogtatnék: õt nyertük tegnap tombolán: 
Pár tanácsra lenne szükségem, hogyan lehet õkelmét lakásban tartani?
Miben lakjon, mit tegyünk alá, mit egyen, stb., teljesen tapasztalatlan vagyok e-téren.
Pár tanácsra lenne szükségem, hogyan lehet õkelmét lakásban tartani?
Miben lakjon, mit tegyünk alá, mit egyen, stb., teljesen tapasztalatlan vagyok e-téren.
A régi idõkben a kolostorkertek, apátsági birtokok igen nagy területeken léteztek, és ha hozzávesszük az arisztokrácia által használt nagy uradalmi birtokokat is, ezek lényegében magukban foglalták a nagyobb erdõs tájakat, különösen a Dunántúlon.
"De egy ilyen szépséget miért nem oda ültettek, ahol csodálhatták is?"
Ma már nehéz elképzelni egy apátról, de abban az idõben a kolostorok lakói valódi remeteként éltek, a mély hit mellett gyakran egész életüket a természetjárás töltötte ki, nagy területeket bejártak gyalogszerrel. Ily módon - az õshonosságról, a génáramlásról mit sem sejtve, csupán kedvtelésbõl - eldugott, mára teljesen "feledésbe merült" tájakra jutottak el, s gyakran el is ültették kedvenc növényeiket. Az aszófõi téltemetõ-populáció is származhatott ebbõl, a mai tömegessége persze már a jelentõs önszaporulat eredménye.
Nem véletlen az sem, hogy a XIX.-XX.században egyes országrészek legjobb biológusai, helytörténészei, polihisztorai is papok voltak, akik a mindennapok zarándoklatai során vették magukhoz a tudományt. Pl. a Pannonhalmán élõ apátok is szorgos gyûjtésekkel, becses kéziratokkal járultak hozzá a Sokoró élõvilágának megismeréséhez.
De olykor ugyanígy, a szándékos flórahamisítás terhétõl mentesen, saját örömére telepített a régmúlt idõk erdésze is kedvenc növényeibõl ide-oda. Sokáig rejtélyesnek tûnõ elszórt ciklámen-populációk némelyikérõl is kiderült ezen eredet, legutóbb a ravazdi Dáné tömbjének Fülöpné árka nevû részletében élõrõl is. (http://novtan.emk.nyme.hu/novtan/florapannonica/PDF/Vol.06/FP6_02.pdf 36. lap)
"De egy ilyen szépséget miért nem oda ültettek, ahol csodálhatták is?"
Ma már nehéz elképzelni egy apátról, de abban az idõben a kolostorok lakói valódi remeteként éltek, a mély hit mellett gyakran egész életüket a természetjárás töltötte ki, nagy területeket bejártak gyalogszerrel. Ily módon - az õshonosságról, a génáramlásról mit sem sejtve, csupán kedvtelésbõl - eldugott, mára teljesen "feledésbe merült" tájakra jutottak el, s gyakran el is ültették kedvenc növényeiket. Az aszófõi téltemetõ-populáció is származhatott ebbõl, a mai tömegessége persze már a jelentõs önszaporulat eredménye.
Nem véletlen az sem, hogy a XIX.-XX.században egyes országrészek legjobb biológusai, helytörténészei, polihisztorai is papok voltak, akik a mindennapok zarándoklatai során vették magukhoz a tudományt. Pl. a Pannonhalmán élõ apátok is szorgos gyûjtésekkel, becses kéziratokkal járultak hozzá a Sokoró élõvilágának megismeréséhez.
De olykor ugyanígy, a szándékos flórahamisítás terhétõl mentesen, saját örömére telepített a régmúlt idõk erdésze is kedvenc növényeibõl ide-oda. Sokáig rejtélyesnek tûnõ elszórt ciklámen-populációk némelyikérõl is kiderült ezen eredet, legutóbb a ravazdi Dáné tömbjének Fülöpné árka nevû részletében élõrõl is. (http://novtan.emk.nyme.hu/novtan/florapannonica/PDF/Vol.06/FP6_02.pdf 36. lap)
Ezen én is gondolkodtam, hogy ahol megtalálható vadon, ott milyen "birtok" lehetett, de talán sokszor nincs nyoma, akár az írások hiánya miatt, akár azért, mert pl. nincs kellõ régészeti lelet a közelben. Az aszófõi állomány lehetett talán a tihanyi barátoké? Elég sok dolgot telepítettek be, bár nem Tihanyon kívül, de Aszófõ mégis csak a szomszédban van és ha jól tudom, az apátság birtoka is volt. De egy ilyen szépséget miért nem oda ültettek, ahol csodálhatták is?
Az viszont fura, hogy egy növény, amelyet kertinek ültetnek, nem biztos, hogy a legideálisabb élõhelyre, gondolom, eredetileg nem üde erdõbe, hogy "mászik" át olyan helyre, ahol egyébként természeténél fogva is elõfordulna? Ebbõl a szempontból sokkal inkább gondolnám szükségesnek a megjelenését, gondolnám pl. a bakonybéli kolostorkertbe valónak, ott jobb helyen is lett volna. Tudtommal viszont ott egy szál sincs.
Másrészt OK, mérgezõ, s mint ilyen talán valamire gyógynövényként is használhatták, bár el nem tudom képzelni, mire... Ha meg csak dísznövénynek hozzák, akkor megint felmerül, hogy miért nem oda ültetik, ahol élnek? Én se a tõlünk 4 háztömbnyire lakók erkélyeit ültetem teli, hanem a sajátomat.
Az viszont fura, hogy egy növény, amelyet kertinek ültetnek, nem biztos, hogy a legideálisabb élõhelyre, gondolom, eredetileg nem üde erdõbe, hogy "mászik" át olyan helyre, ahol egyébként természeténél fogva is elõfordulna? Ebbõl a szempontból sokkal inkább gondolnám szükségesnek a megjelenését, gondolnám pl. a bakonybéli kolostorkertbe valónak, ott jobb helyen is lett volna. Tudtommal viszont ott egy szál sincs.
Másrészt OK, mérgezõ, s mint ilyen talán valamire gyógynövényként is használhatták, bár el nem tudom képzelni, mire... Ha meg csak dísznövénynek hozzák, akkor megint felmerül, hogy miért nem oda ültetik, ahol élnek? Én se a tõlünk 4 háztömbnyire lakók erkélyeit ültetem teli, hanem a sajátomat.
De lakhatnak, a #21235. alatt le is írtad, miért. Az "erõsen védett" kifejezés talán túlzás, mindenesetre jó példa rá, miért kell a feltûnõen szép kora tavaszi növényeket védeni (lásd pl. kökörcsinek, tavaszi hérics).
Tekintettel a faj valóban homályos eredetére, és honi státusára, tulajdonképpen kivételes helyzetben van (még néhány más, feltehetõen középkori kultúrreliktummal együtt), hiszen állományai többségének pontos eredete nem tisztázott. Az élõhelybõl általában lehet következtetni, nyilván ha egy közkedvelt parkban vagy régi uradalmi birtokon, erdõben él, ott ültetés eredménye. Némi élõhelyismeret, vegetációs szemlélet és tájtörténeti feltárás nem árt az õshonosság megállapításához, de sokszor ez is kevés.
Tekintettel a faj valóban homályos eredetére, és honi státusára, tulajdonképpen kivételes helyzetben van (még néhány más, feltehetõen középkori kultúrreliktummal együtt), hiszen állományai többségének pontos eredete nem tisztázott. Az élõhelybõl általában lehet következtetni, nyilván ha egy közkedvelt parkban vagy régi uradalmi birtokon, erdõben él, ott ültetés eredménye. Némi élõhelyismeret, vegetációs szemlélet és tájtörténeti feltárás nem árt az õshonosság megállapításához, de sokszor ez is kevés.
Amikor egy növényhatározóban vagy más szakkiadványban a virágzási idõpontokról olvasol, ott mindig az országosanjellemzõ periódust jelölik meg, rendszerint így is tág intervallumú tól-ig formában. Ez sosem jelent kizárólagos idõszakot, a legkülönfélébb abiotikus és élettani hatások (betegségek) is eredményezhetnek "rendellenes" virágzást, fejlõdést, amelynek elõfordulási gyakorisága az adott faj tûrõképésségének is függvénye.
Emberek között is van, aki télvíz idején pulóverben, sapka-sál nélkül rohangál, míg mások a nyári melegben vastag ruhában sétálnak a parkban.
Emberek között is van, aki télvíz idején pulóverben, sapka-sál nélkül rohangál, míg mások a nyári melegben vastag ruhában sétálnak a parkban.
Igen, 4 napja még összefüggõ hótakaró volt. Valami csoda a természet ébredése.
Friss pókfonalak tegnap napnyugtakor a Jutasi úton a gyöpön:
Link
Ha jól sejtem, pár napja még itt is havas volt minden.
Link
Ha jól sejtem, pár napja még itt is havas volt minden.
Az uram szülei buszmegálló mellett laknak, náluk egyszer róka volt a kerítésen. ;-)
Köszi Taki!
Az eredeti ketrec ülõfái olyanok, - vastagabbak-- Csak hát a lányom rakott be + fákat, ami persze vékonyabb.
Nagyon köszi a leírást, vigyázok rájuk, cserélem a fát.(Madárboltban kb.300/db. a fészer alatt kifaragva 0 Ft/+alkotói élmény!
Az eredeti ketrec ülõfái olyanok, - vastagabbak-- Csak hát a lányom rakott be + fákat, ami persze vékonyabb.
Nagyon köszi a leírást, vigyázok rájuk, cserélem a fát.(Madárboltban kb.300/db. a fészer alatt kifaragva 0 Ft/+alkotói élmény!
Csak pár sor A History HD csatin nemrég vetített filmben (a Fekete-tenger keletkezése és számos mondában, pld. a Gilgames-eposzban - Bibliában megörökített Özönvíz kapcsolatát elemezték) elhangzott egy figyelemre méltó mondat:
A TERMÉSZETET NEM LEGYÕZNI HANEM TISZTELNI KELL!
A History HD csatin nemrég vetített filmben (a Fekete-tenger keletkezése és számos mondában, pld. a Gilgames-eposzban - Bibliában megörökített Özönvíz kapcsolatát elemezték) elhangzott egy figyelemre méltó mondat:A TERMÉSZETET NEM LEGYÕZNI HANEM TISZTELNI KELL!
A mi kaszáspókunk meg néhány napja eltûnt a fürdõszobából! Jön a tavasz???
---------
Apropó! Taki: a halak bundájával mi a helyzet?
---------
Apropó! Taki: a halak bundájával mi a helyzet?
Bubu!
A második képen, a papagájoknál lenne észrevételem. Olyan ülõfát kell nekik készíteni, hogy a lábukkal csak az 1/3-át érjék át. Akkor nem nõ meg olyan nagyra körmük, mint pl. a tieidnek. Ez azért veszélyes, mert elõbb-utóbb letörik, és mivel a körömben majdnem végig fut egy kis ér, erõs vérzést okozhat a fertõzés pedig elviheti a madarat.
Persze, vágni is lehet, de jobb, ha természetes úton kopik le. Ajánlom a mogyoróágat, egyenes, hosszú és kellõképpen vastag. A mogyoróágról beszélek.
A második képen, a papagájoknál lenne észrevételem. Olyan ülõfát kell nekik készíteni, hogy a lábukkal csak az 1/3-át érjék át. Akkor nem nõ meg olyan nagyra körmük, mint pl. a tieidnek. Ez azért veszélyes, mert elõbb-utóbb letörik, és mivel a körömben majdnem végig fut egy kis ér, erõs vérzést okozhat a fertõzés pedig elviheti a madarat.
Persze, vágni is lehet, de jobb, ha természetes úton kopik le. Ajánlom a mogyoróágat, egyenes, hosszú és kellõképpen vastag. A mogyoróágról beszélek. 
Épp a kutyát terveztem kicsit megfuttatni a kertben, erre mit látok, egy õz turkál a kerítés tövében, amit még 2 másik is követett késõbb.
Szeretek itt élni.
Szeretek itt élni.
Szervusztok!
Most már harapok, ha kell. Az új avatarom, egyben kutyusom; Luca.
Már ez a 4.-ik kutyusom, mióta elköltöztünk a Béke-téri társasháztól.(1992)
Szeretném szép dolgokra tanítani, tisztelni a természetet, a növényeket, a többi állatokat, és az embereket.
Most már harapok, ha kell. Az új avatarom, egyben kutyusom; Luca.
Már ez a 4.-ik kutyusom, mióta elköltöztünk a Béke-téri társasháztól.(1992)
Szeretném szép dolgokra tanítani, tisztelni a természetet, a növényeket, a többi állatokat, és az embereket.
Noli, mióta "összeházasodtak" mindenhová együtt mennek, együtt esznek, repüléskor szerteszét csaponganak de közös cél felé tartanak
Nem tudom szavakba önteni a ma reggeli jelenetet Reggelente nincsenek itt, mivel a "házirigó" elköltözött a megszokott bokorból, amióta párja lett. Szinte meghatódtam tõlük, ahogy kitelepültem a teraszra a laptoppal, hirtelen erõs csiviteléssel száguldva megjöttek a Duna-part felõl és mindketten letelepedtek a megszokott közeli bokorra. Szórtam nekik falatot, gyorsan felcsipkedték és mintha elköszönnének, erõs csiviteléssel mindketten elrepültek valamerre a dolgukra
Tegnap este megint elcsíptem egy "napéneket" (tiszta, kissé párás, derült idõ volt hajnalig). Az énekest nem láttam ráadásul elhallgatott ahogy egy zöldike megjelent az egyik magas fa "éneklõ csúcsán". Ornitológusoknak az ismeretlen énekes hangja szûrve: Link
Elfogadom az éneklésre késztetõ okok magyarázatát, de érdekes, ilyenkor megfigyelhetõ, ha többen vannak együtt, egyszerre csak egy "énekel a Napnak" a többi hallgat
Ui: tegnap megjelent pár szárnyas rovar. A ház falán legyek sütkéreztek, egy kistestû (számomra) ismeretlen szárnyas pedig a kávémba fulladt
Nem tudom szavakba önteni a ma reggeli jelenetet
Reggelente nincsenek itt, mivel a "házirigó" elköltözött a megszokott bokorból, amióta párja lett. Szinte meghatódtam tõlük, ahogy kitelepültem a teraszra a laptoppal, hirtelen erõs csiviteléssel száguldva megjöttek a Duna-part felõl és mindketten letelepedtek a megszokott közeli bokorra. Szórtam nekik falatot, gyorsan felcsipkedték és mintha elköszönnének, erõs csiviteléssel mindketten elrepültek valamerre a dolgukra Tegnap este megint elcsíptem egy "napéneket" (tiszta, kissé párás, derült idõ volt hajnalig). Az énekest nem láttam ráadásul elhallgatott ahogy egy zöldike megjelent az egyik magas fa "éneklõ csúcsán". Ornitológusoknak az ismeretlen énekes hangja szûrve: Link
Elfogadom az éneklésre késztetõ okok magyarázatát, de érdekes, ilyenkor megfigyelhetõ, ha többen vannak együtt, egyszerre csak egy "énekel a Napnak" a többi hallgat
Ui: tegnap megjelent pár szárnyas rovar. A ház falán legyek sütkéreztek, egy kistestû (számomra) ismeretlen szárnyas pedig a kávémba fulladt
Áki, jó gazdája voltál! :-)
Tegnap már láttam vadászó denevéreket is, illetve friss pókhálókat, amelyek még aranyhidat is csináltak:
Link
Most az imént meg az ácsi webkamerán a feléledt "kamerapókot" láttam mocorogni a holdfényben.
Tegnap már láttam vadászó denevéreket is, illetve friss pókhálókat, amelyek még aranyhidat is csináltak:
Link
Most az imént meg az ácsi webkamerán a feléledt "kamerapókot" láttam mocorogni a holdfényben.
THX Noli, logikus Egyúttal örömmel jelenthetem hogy két rigóm van immár véglegesen Említettem hogy a "házirigóm" mellé csapódott egy másik, együtt repkednek mindenhová most éppen a közelemben alig egy méterre csücsülnek egy bokron és nézik ahogy kalapálok a laptopon Frissen idecsapódott párja eleinte riadozott tõlem, de most már bizalmas, úgy néz ki elfogadott, bár a hangos csettintést õ nem kedveli, de a halk cuppogásra odafigyel, a közelbe reppen és várja a falatkát
Egyúttal örömmel jelenthetem hogy két rigóm van immár véglegesen Említettem hogy a "házirigóm" mellé csapódott egy másik, együtt repkednek mindenhová most éppen a közelemben alig egy méterre csücsülnek egy bokron és nézik ahogy kalapálok a laptopon Frissen idecsapódott párja eleinte riadozott tõlem, de most már bizalmas, úgy néz ki elfogadott, bár a hangos csettintést õ nem kedveli, de a halk cuppogásra odafigyel, a közelbe reppen és várja a falatkát 
Nincs evolúciós ranglétra, minden élõlény, ami most létezik, egyenló rangot kapott, hiszen túlélte az eddigieket. Antropomorf megközelítés minden létra.
Vannak egyszerûbb összetételõû szervezetek meg bonyolultabbak, de mind egyenrangú. Ha lenne ranglétra, akkor ma csak fõemlõsõk élnének. :-)
Vannak egyszerûbb összetételõû szervezetek meg bonyolultabbak, de mind egyenrangú. Ha lenne ranglétra, akkor ma csak fõemlõsõk élnének. :-)
Csak fél mondat, rohanok Vénuszt fogni.
A madáréneket a fény határozza meg, illetve a melatonintermelés, ettõl indul be vagy áll le. Bizonyos fénymennyiség után olyan agyi hormonok kezdenek mûködni, ami éneklésre készteti õket. A rigók szürkület körül kezdik reggel, illetve alkonyatkor este, ennek az az oka, hogy ilyenkor viszonylag csendes már a világ, s hallani is lehet így õket.
A madáréneket a fény határozza meg, illetve a melatonintermelés, ettõl indul be vagy áll le. Bizonyos fénymennyiség után olyan agyi hormonok kezdenek mûködni, ami éneklésre készteti õket. A rigók szürkület körül kezdik reggel, illetve alkonyatkor este, ennek az az oka, hogy ilyenkor viszonylag csendes már a világ, s hallani is lehet így õket.
Visszavonom az elõbbi kérésemet. Elsõ felindulásomban történt. Jól van ez így kitalálva. (Egyébként sehol máshol nem láttam ilyen elszürkítést) Minden elismerésem a fejlesztõknek. Kimásolom a szöveget, úgy teszek, mintha válaszolnék, bemásolom és már látom is. (Ha véletlenül el is megy, akkor gáz van)
Bocs ha kellemetlenséget okoztam Neked vagy bárkinek, eredetileg "teljes" hsz-nek szántam, de ilyenkor, különösen ha szöveghosszban elszalad velem a ló, eszembe jut hátha nem tetszik valakinek filózásom, OFF-ba szürkítem azzal a szándékkal, ha valakinek felkeltette a figyelmét, csak kiböngészi
Ui: a diótörõ varjú esete érdekes... látható, nem olyan "hülyék" azért õk se
Ui: a diótörõ varjú esete érdekes... látható, nem olyan "hülyék" azért õk se
OFF: Nagyon érdekes gondolatok. Az emlõsök feljebb vannak az evolúciós ranglétrán, nem tudom ilyen szempontból van-e különbség a madarakkal szemben, de Lessie (jól írom?) nem lét- vagy fajfentartás miatt ment haza nem tudom hány száz mérföldet. Akinek volt kutyája, macskája, lova az tudja, ha ránéz egy állatra, hogy vannak érzelmei, (persze ez összefügghet az általad is említett komfortérzéssel) örül, szomorú, féltékeny stb. A másik: Én már láttam Varjat (nem csak TV-ben), hogy az autó elé dobta a diót, hogy majd az megtöri. Automatizmus?
Az éneklõ madár meg a naplemente...ehhez madárnak kéne lennem. Lord! Ha ilyen hosszú szöveget írsz "off"-ban, írd ki az elejére, hogy "off", azt jól van. Lehet, hogy a jószemûeknek nem probléma olvasni ezt a halvány szöveget, de nekem kigúvad a szemem.
Az éneklõ madár meg a naplemente...ehhez madárnak kéne lennem. Lord! Ha ilyen hosszú szöveget írsz "off"-ban, írd ki az elejére, hogy "off", azt jól van. Lehet, hogy a jószemûeknek nem probléma olvasni ezt a halvány szöveget, de nekem kigúvad a szemem.
Noli ismételten köszönöm (Kérésed parancs, avatart cserélek)
Felmerült bennem egy jó ideje motoszkáló kérdés, igaz teljesen szubjektív észrevételen alapul. Ez a kis tollas is akkor énekelt, amikor a Nap már a látóhatár alá kezdett süllyedni, a Nap felé fordulva, csivitelõ nem cifrázott dalával kísérte lenyugvását. Két másik énekesmadárnál is megfigyeltem (az egyik rigó volt, a másikat nem ismertem fel) amint a Nap lenyugvását ki-ki tudása szerint kicifrázott "Nap-himnusszal" kíséri Lehet persze hogy egyszerû túlzó emberi beleérzés, de a véletlennél gyakoribb látvány. Minden esetben egyedül teszik, a környéken nem látni nem hallani más madarat és egyértelmûen a Nap felé fordulva énekelnek amíg az el nem tûnik a horizont alatt. Érdekes és nem találok rá objektív magyarázatot, csak költõi/emberi hasonlatokat A madarak éneke elvileg terület-/párkeresõ jelzés, de ez a fajta napnyugtát kísérõ ének olybá tûnik számomra mintha a Napnak énekelnének. Fizikailag, az alkonyatban a legszebb hangú jelenlévõ énekes rákezdi, a hallókörzetben lévõ többi madár elhallgat (felvételen is csak a széllökés, kutyaköröm-kopogás és ebbõl eredõen fojtott káromkodás hallható). Ahogy megfigyeltem, amint horizontot érinti a Nap, az "ügyeletes énekes" rákezdi és csivitel, fütyül amíg a napkorong eltûnik a horizont alatt.
Ornithológusok van vélemény avagy az egész csak túlzott empátia? Elvégre a primitív élõvilágot nem irányítják elvont érzelmek-gondolatok, csak a fizikai ingerekre adott automatikus válaszokkal reagálnak a külvilágra
Bizonyára van valamiféle komfortérzetük (melyet tán "életérzésnek" is lehet tekinteni) mely cselekedeteiket befolyásolja (éhes/magot keres fázik/elbújik) de pld. a legutóbb látott "dróthajlítás" is automata cselekvés? Ez persze messzebbre is elvezethet. Nem mondom hogy testvéreink az állatok (bár törzsfejlõdési értelemben mégis azok) de kérdés hol kell megvonni a határvonalat emberre jellemzõ tudatos és a reflexszerû "automatikus válaszadó" állati cselekvés között? Az állat/ember kategorizálás nagyon emlékeztet az aktuális korszakok etalonjai alapján rögzített primitív_vadember/civilizált_ember behatárolásához. Végül is miben különbözik az emberi tanulási folyamat az állatidomítástól? Tán annyi hogy az ember tudatosan vállalja az "idomítást" és felhasználja szerzett/bevésett ismereteit problémamegoldáshoz és képes addig nem létezõ újat is alkotni. De hány olyan embert ismerhettek Ti is, aki szerzett ismereteivel nem képes újat alkotni pusztán elõdei bonyolultabb/egyszerûbb magatartásmintáját utánozza gépiesen, ami nevezhetõ automatizmusnak is. Hol a határ? Korábban említettem, sztem minden élõlénynek van a maga idegi szervezõdésének bonyolultságához mért, "komfortérzeten" alapuló "éntudata" ha mégoly halvány is. Erre utalnak az olyan állattól szokatlan "újat alkotó" cselekedetek melyek nehezen magyarázhatók átörökítéssel. Felvetõdik, rendben, az ilyesmi pusztán az átörökítés reflexszerû automatikus ismételgetése - de a sor elején álló lény vélhetõen "magától jött rá" arra amit átörökített utódaira. Persze bizonyára véletlen (akár a villámcsapás okozta tûz felhasználása) de egy "tehetséges állat" felismerte és megtanulta a folyamatot, majd írásbeliség hiányában génjeiben õrizte meg és adta tovább. DE az ilyen véletlen miben különbözik pld. az emberi kísérletezéstõl? Azért emberi mert az megtervezett és bonyolultabb szinten zajlik? A kiemelt védelem alá helyezett delfinekrõl azt rebesgetik intelligenciájuk megközelíti az emberekét, de sok helyen megeszik. Nézzük le az egyszerû élõlényt, irtsuk/tapossuk el mert primitív, nincs fennkölt emberi tudata? De ez tabu, mert évezredes hagyományokat/beidegzõdéseket borogat és könnyen elvezet az emberi párhuzamhoz... A szellemileg/testileg erõsebb lénynek joga van a gyengébb adottságú lények felett korlátlanul uralkodnia? Ez csak a dzsungel törvénye, halált szenvedést és pusztulást hoz, értelmes emberhez méltatlan 
Ideje lenne változtatni ezen a szemléleten, talán elõbb-utóbb felnõ hozzá az embernek nevezett csúcsragadozó Bocs a "kávé+pipa" filóért
(Kérésed parancs, avatart cserélek)Felmerült bennem egy jó ideje motoszkáló kérdés, igaz teljesen szubjektív észrevételen alapul. Ez a kis tollas is akkor énekelt, amikor a Nap már a látóhatár alá kezdett süllyedni, a Nap felé fordulva, csivitelõ nem cifrázott dalával kísérte lenyugvását. Két másik énekesmadárnál is megfigyeltem (az egyik rigó volt, a másikat nem ismertem fel) amint a Nap lenyugvását ki-ki tudása szerint kicifrázott "Nap-himnusszal" kíséri
Lehet persze hogy egyszerû túlzó emberi beleérzés, de a véletlennél gyakoribb látvány. Minden esetben egyedül teszik, a környéken nem látni nem hallani más madarat és egyértelmûen a Nap felé fordulva énekelnek amíg az el nem tûnik a horizont alatt. Érdekes és nem találok rá objektív magyarázatot, csak költõi/emberi hasonlatokat A madarak éneke elvileg terület-/párkeresõ jelzés, de ez a fajta napnyugtát kísérõ ének olybá tûnik számomra mintha a Napnak énekelnének. Fizikailag, az alkonyatban a legszebb hangú jelenlévõ énekes rákezdi, a hallókörzetben lévõ többi madár elhallgat (felvételen is csak a széllökés, kutyaköröm-kopogás és ebbõl eredõen fojtott káromkodás hallható). Ahogy megfigyeltem, amint horizontot érinti a Nap, az "ügyeletes énekes" rákezdi és csivitel, fütyül amíg a napkorong eltûnik a horizont alatt. Ornithológusok van vélemény avagy az egész csak túlzott empátia? Elvégre a primitív élõvilágot nem irányítják elvont érzelmek-gondolatok, csak a fizikai ingerekre adott automatikus válaszokkal reagálnak a külvilágra
Bizonyára van valamiféle komfortérzetük (melyet tán "életérzésnek" is lehet tekinteni) mely cselekedeteiket befolyásolja (éhes/magot keres fázik/elbújik) de pld. a legutóbb látott "dróthajlítás" is automata cselekvés? Ez persze messzebbre is elvezethet. Nem mondom hogy testvéreink az állatok (bár törzsfejlõdési értelemben mégis azok) de kérdés hol kell megvonni a határvonalat emberre jellemzõ tudatos és a reflexszerû "automatikus válaszadó" állati cselekvés között? Az állat/ember kategorizálás nagyon emlékeztet az aktuális korszakok etalonjai alapján rögzített primitív_vadember/civilizált_ember behatárolásához. Végül is miben különbözik az emberi tanulási folyamat az állatidomítástól? Tán annyi hogy az ember tudatosan vállalja az "idomítást" és felhasználja szerzett/bevésett ismereteit problémamegoldáshoz és képes addig nem létezõ újat is alkotni. De hány olyan embert ismerhettek Ti is, aki szerzett ismereteivel nem képes újat alkotni pusztán elõdei bonyolultabb/egyszerûbb magatartásmintáját utánozza gépiesen, ami nevezhetõ automatizmusnak is. Hol a határ? Korábban említettem, sztem minden élõlénynek van a maga idegi szervezõdésének bonyolultságához mért, "komfortérzeten" alapuló "éntudata" ha mégoly halvány is. Erre utalnak az olyan állattól szokatlan "újat alkotó" cselekedetek melyek nehezen magyarázhatók átörökítéssel. Felvetõdik, rendben, az ilyesmi pusztán az átörökítés reflexszerû automatikus ismételgetése - de a sor elején álló lény vélhetõen "magától jött rá" arra amit átörökített utódaira. Persze bizonyára véletlen (akár a villámcsapás okozta tûz felhasználása) de egy "tehetséges állat" felismerte és megtanulta a folyamatot, majd írásbeliség hiányában génjeiben õrizte meg és adta tovább. DE az ilyen véletlen miben különbözik pld. az emberi kísérletezéstõl? Azért emberi mert az megtervezett és bonyolultabb szinten zajlik? A kiemelt védelem alá helyezett delfinekrõl azt rebesgetik intelligenciájuk megközelíti az emberekét, de sok helyen megeszik. Nézzük le az egyszerû élõlényt, irtsuk/tapossuk el mert primitív, nincs fennkölt emberi tudata? De ez tabu, mert évezredes hagyományokat/beidegzõdéseket borogat és könnyen elvezet az emberi párhuzamhoz... A szellemileg/testileg erõsebb lénynek joga van a gyengébb adottságú lények felett korlátlanul uralkodnia? Ez csak a dzsungel törvénye, halált szenvedést és pusztulást hoz, értelmes emberhez méltatlan Ideje lenne változtatni ezen a szemléleten, talán elõbb-utóbb felnõ hozzá az embernek nevezett csúcsragadozó Bocs a "kávé+pipa" filóért
Ez miért volt off??? :-)
Tegyél már tavaszi kabátos képet az avatarodba :-)))
Tegyél már tavaszi kabátos képet az avatarodba :-)))
Szép Én is elég régóta dédelgetem magamban, egyszer csak elkövetek ilyesmi felvételt
Én is elég régóta dédelgetem magamban, egyszer csak elkövetek ilyesmi felvételt
A védett növényeket nemcsak leszedni tilos, hanem átültetni is, így a kertben nem szabadna lenni. Persze, a hóvirágok nagy része is a védetté nyilvánítás elõtt került be, illetve vannak neki is botanikai hibrid változatai, amelyeket lehet venni kertészetben (anyósnál ilyen van, jóval nagyobb virágú, mint a "vad"). Téltemetõbõl is van ilyen ma már, de sztem még nem jellemzõ a vásároltak terjedése.
Az eredetérõl annyit, hogy valószínûleg sokszáz éve kivadult állományból származnak a vadon élõ téltemetõink, de az biztos, hogy van vad és védett. Sajnos nem tudom megmondani, hogy hol a géncentruma, már ha egyáltalán kutatták már, de Kisázsia és Délkelet-Európa felé tippelem.
Az eredetérõl annyit, hogy valószínûleg sokszáz éve kivadult állományból származnak a vadon élõ téltemetõink, de az biztos, hogy van vad és védett. Sajnos nem tudom megmondani, hogy hol a géncentruma, már ha egyáltalán kutatták már, de Kisázsia és Délkelet-Európa felé tippelem.
Védett növény nem lehet kertben? Hóvirágos udvar még több van, de azok már akkor ott voltak, mikor még nem volt védett. Jaurinum azt mondta (írta), hogy a Téltemetõ kerti dísznövény, de szabadban is elõfordul.
Kõszegen vagy 270 éve jegyzik a szõlõ Szent György napi állapotát a Szõlõ jövésének könyvébe - más növényekkel ne lehetne? Annak, aki kinn él a földön, annak nem jelent plusz terhet feljegyezni ilyesmit, ahogy tették is ezt eleink.
A kérdés komoly volt, csak siettem, és nem tudtam kellõen jól megfogalmazni.
Szóval, adott növényfajok virágzási idõpontját hogyan határozzák meg pl.?
Minden tavasszal valaki bejárja az országot és megvizsgálja?
Vagy megkérdezik a helyi illetékeseket?
Megint sietek, csak lehet, legközelebb jövõ héten leszek net elõtt, így gyorsan összecsapom.
Az igaz, amit írsz, de egy falusi kertben lévõ ültetett növény, vagy egy gyümölcsfa azért lehet mérvadó.
Persze külön kell venni a talajból, vagy idõjárásból fakadó elõnyöket és hátrányokat, vagy legalábbis ezek milyenségébõl adódó eltéréseket helyén kell kezelni.
Szóval, adott növényfajok virágzási idõpontját hogyan határozzák meg pl.?
Minden tavasszal valaki bejárja az országot és megvizsgálja?
Vagy megkérdezik a helyi illetékeseket?
Megint sietek, csak lehet, legközelebb jövõ héten leszek net elõtt, így gyorsan összecsapom.
Az igaz, amit írsz, de egy falusi kertben lévõ ültetett növény, vagy egy gyümölcsfa azért lehet mérvadó.
Persze külön kell venni a talajból, vagy idõjárásból fakadó elõnyöket és hátrányokat, vagy legalábbis ezek milyenségébõl adódó eltéréseket helyén kell kezelni.
Helyesbíteném, nem csíz, hanem zöldike (közeli rokon). A képrõl továbbra sem azonosítható, bármennyire is mindent megtettél :-(
Elég furi, hogy kertben láttad, elvileg ugye nem szabadna ott lakniuk, lévén erõsen védettek. Viszont nagyon szépek!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
MetNet | 2025-03-24 17:53
Szabályzat