Bioszféra

Szerintem kékes rétihéja lesz: Link
A hamvas Afrikában telel, míg a kékes jön hozzánk északabbról.
Hamvas (nyár zöld, tél kék): Link
Kékes (nyár vil.zöld, állandó sötétzöld, telelõ kék): Link

Ma láttam egy gyönyörû ragadozó madarat. Ami fura volt, hogy nem barna, hanem szürke volt, már-már világosszürke. Kb. 50 cm magas, zömökebb testû. Nem tudja valaki, mi lehet?
Noli?
Az én tippem hamvas rétihéja, de nem vagyok egészen biztos benne, mert az vékonyabb testalkatú. Ez egy kicsit erõteljesebb volt.

Hát, elég sérültnek néz ki szegényke egérke. Mintha a másik szeme is furi, homályos lenne, lehet vak.
Bizonyára nagyon éhes is lehetett.

Szegénykém szeme :-((( Így nem sok esélye lesz elbújni az ölyvek elõl.
Nagyon helyes kis egerentyû :-)))

Gyárekeeek!
Tormaföldén voltunk ma, a hegyre kihelyezett mérõt mentünk leolvasni. Felfelé menet a meredek, havas-jeges hegyi úton egy egér futott át elõttünk, illetve futásnak nem nevezném, átcammogott a kocsi elõtt, kishíján elütöttem.
Meg is akartam állni, hogy lefotózom, de akkor a meredek horgosban nem tudtunk volna elindulni, ezért "futni hagytuk".
Visszafelé ugyanott egyszer csak látom ám, hogy az egerünk ott csücsül az út közepén. Stop, gép elõ, katt Link Link
Mikor láttuk, hogy nem nagyon zavarja, hogy fotózzuk, kiszálltam a kocsiból, és próbáltam közelebb lopózni hozzá Link Link
Láthatóan valamit nagyon rágott, biztos épp ebédelt, és mivel a kaja annyira lefoglalta, még közelebb mentem Link Link
Ahogy közeledtem, egyszer csak a farkát maga köré csavarta Link Link Link és rágott veszettül tovább.
Aztán meguntam, hogy a feje végig a lyukban volt, kicsit meglöktem az ujjammal, és akkor végre felém fordult Link , az innensõ szeme olyan furcsa volt, mintha sérült lett volna, a másik az nem Link Link
Annyira össze volt gubózva, hogy mindig arrébb kellett löknöm, hogy le tudjam fotózni kicsit a fejét, de mire megint ráfókuszált volna a gép, újra nyakig belemászott a lyukba.
Aminek az alján egy gyökér volt, azt rágta Link
Na mondom öreg egyél csak tovább, de aztán eszembe jutott, hogy nem tudunk továbbmenni, mert pont az út közepén volt, mondom hátha rámegyek, kicsit megpiszkáltam jobban Link , na akkor észbekapott, és befutott a hó alá, aztán kijött alóla, és akkor még egy képet csináltam róla Link
Mókás egy egér volt!
Közben én is meg lettem örökítve egérvadászat közben Link Link Link Link

Idén nagyságrendekkel több kirakott madáreledel fogy, mint tavaly és tavalyelõtt. Most is éppen nagy forgalom van. Fõleg széncinege, de kékcinege is van; tengelic és csuszka is a vendégünk. Verebek is jönnek csipegetni. A rigók pedig a kertben ültetett madárcsalogató bogyós növényekre jönnek. A szomszédos elhagyott bozót valóságos madárparadicsom.

Nálam két, általam készitett odúban már felneveltek fiókákat széncinkék - kéket magam sem láttam még. De ökörszemet felfedeztem, amint az etetõt gyakran látogatja (a választék: dióbél, félbevágott alma és napraforgómag).

Hmm..Itt csak egyszer láttam kékcinegét, errefelé a széncinege gyakoribb. Nógrádi szénmedence, ugye...

Nálunk a feketerigók már rég leették az összes ostorfa-bogyót... (Amúgy ha valaki még nem kóstolta, tegye meg, iszonyúan finom! Kicsit a galagonya és a datolya keveréke az íze, mondjuk jó nagy magja van, de ki lehet köpni. Én gyerekkorom óta falom...Lehet, ezért nincs nálunk fenyõrigó?)


Áki! Nálam, már mondtam máskor is, a kékcinke lazán elzavarja a kétszer akkora verebet! Szóval nem hinném, hogy csak azért nem jönnek, mert van veréb. A tengelicekkel tegnap együtt eszegetõ verebek: Link
Nem mondom, a kétszintes etetõ (plusz a hõmérõház teteje még egy felület) elég sok lehetõséget ad, a cinkék jönnek a hálós mogyoróra, cinkegolyóra, ha szotyizni akarnak, akkor meg csak felkapnak egy szemet s átszállnak a bozótba vele megenni. A veréb helyben ülve eszik, simán oda tud nyúlni a cinke még, hogy kivegyen egy magot az etetõbõl valahonnan.

Link
Link
Ezek tegnapi képek a XIV. kerületbõl

Ha már madár mozgolódás..megszaporodtak a jelentõs egyedszámú fenyõrigó csapatok Budapesten..az MME belsõ listáján szaporodnak az észlelések és a felmerülõ kérdésekre egy madarász is válaszolt..ki gondolta volna,hogy a nyugati-ostorfa ilyen fontos lehet ...az MME honlapon rövid hír is volt január végén e szépséges északi vendég..
Link
Onnan a Monitoring Központban tárolt alapadatok is elérhetõek (30-100 pár fészkel hazánkban!)
jó böngészést.. ..

Kedves Listatagok!
Pár napja hatalmas fenyõrigó csapatokat lehet
látni sokfelé. Péntek reggel a IX. ker. Gyáli úti Metro áruház
ölött, majd tovább autózva a Lágymányosi híd pesti hídfõjénél láttam egy nagyobb csapatot (szerintem ezek egy egységet alkottak), kisebb létszámot bárhol lehet látni. Ma reggel viszont egy több ezres hatalmas "horda" vonult a XVIII. ker. Gilice tér fölött, végig a Méta utcánál. Beborították az eget teljesen. Felmerült bennem a kérdés, hogy ilyen hatalmas létszámú madárcsapat talál-e magának megfelelõ mennyiségû élelmet - gondolom, bogyókkal táplálkoznak - egyáltalán mit esznek? És õk "csak" portyáznak, vagy vonulnak - akkor pedig honnan hová?

Kedves Madarászok!
> Épp ebben a pillanatban akartam én is írni a fenyõrigókkal kapcsolatban.Pár hete már felfedeztem õket a Rákos-patak mellett, azóta a számuk egyre csak gyarapodik, én ennyi fenyõrigót még sosem láttam egyszerre. A legtöbbet a patak Mogyoródi és Egressy út közti szakaszán látom egy csapatban reggelente, de most már "beköltöztek"a Füredi úti lakótelepre is. Sok az ostorfa a lakótelepen, ezek termését eszik.Pénteken már a Füredi út két sávja közti elválasztórészen kapirgáltak a talajon azon a részen, ahol a távhõvezeték miatt kiolvadt a hó. Nem zavarta õket sem a sok autó,sem én. 2-3 méterre meg tudtam õket közelíteni. Elég kiéhezettnek tûnnek.

Kedves listatagok!

A fenyõrigók kapcsán:
Több százas, néha több ezres csapatokat is látni belõlük.
Változó hogy mikor jönnek. A következõ (jelentõsebb)okok miatt változó az
ideje ennek:
-az északabbi/keletebbi -eredeti- élõhelyeiken lévõ idõjárás, hiszen ha
nincs különösebben nagy hó és hideg akkor nem, vagy csak kevés jön hazánkba
belõlük.
-élõhelyükön mennyire volt jó a termés a bogyós fákon, ha ez kitart egész télen nekik akkor feleslegesen õk sem repülnek sok száz kilométertBudapestet és még néhány nagyvárost idehaza azért választanak ezek a madarak, mert sok a nyugati ostorfa, aminek a termését eszik leginkább. Ha ez elfogy nálunk akkor tovább állnak délnek.A nálunk megjelenõ fenyõrigók északabbról/keletebbrõl érkeznek.Valaki írta, hogy egészen közelre bevárja az embert a fenyõrigó, nem félõs.Ha jól emlékszem pl.Moszkvában városi madárnak számít, mint a mi fekete rigónk, így nem igazán tart az embertõl.Érdemes belenézni távcsõvel a csapatokba, hiszen van hogy velük együtt a ritkább szõlõrigó is ott van. Fehéres szemöldöksávja gyorsan elárulja a jelenlétét.

Madárbarát üdvözlettel:

Kincses László

Floo, pszt!
_____

Az a legfurcsább, hogy már lassan hetek óta nem igazán nyúlnak a kajához. Van kint fekete szotyi és cinkegolyó is. Lehet máshol találtak finomabbat? Mondjuk itt valahogy most kevesebb a cinke és több lett a veréb, ez lehet összefügg. Múltkor is megfigyeltem, hogy a verebek megszálják a kaját és nem fér oda más...

Noli "white kox" elmélete elég tetszetõs , de igazából finoman és lassan, de változnak a háttérben az abiotikus tényezõk, még ha a kemény tél épp elemében is érzi magát...a több és intenzívebb mozgás kulcsa a nappalok hosszának növekedésében, az alkonyi-hajnali idõszakok átalakulásában és az éjszakák rövidülésében rejlik...illetve abban a oda-vissza hatásban, ami a genetika és e között fennáll...és fõleg akkor élénkül meg az élet igazán,ha a februári nap is szórja már ereszcsöpögtetõ-csapoló nagyobb szögben érkezõ erejét..legyenek kint mélybe zökkent mínuszok bár..de azért még a tél az úr és ilyenkor kell igazán a kis tollasoknak az energia...a testtömegük 10%-a - 0 fok alatt - égetõdik el egyetlen éjszakán..ezt a veszteséget úgy nagyából mindenki átérezheti, ha magára gondol..

Lehet, hogy Ákidobos személyében a Mátra legnagyobb drogbáróját csíptük nyakon?

Nekem ez több, mint gyanús. Nem lehet, hogy az a hó valami másféle fehér por???

Amúgy azért furcsa, mert egyrészt ~30 centis hó van, másrészt -4.4°C, harmadrészt a nap se süt, tök szürkeség van. Mindegy, õk tudják.. Ráadásul a kaja se fogy. Ki érti ezt..

Vagy úgy vannak vele, hogy "tök mindegy, egyszer élünk; mielõtt megfagyunk meg éhenveszünk, jól kitomboljuk magunkat".

Ott lehet, hogy felélénkültek, de itt nagyon csendben vannak, mivel havazik, mint tegnap délelõtt is.
Az eleség viszont fogy. ;-)

Nagyon virgoncak ma a madarak. A rigók kergetõznek ( õk egy pár ), a cinegék nyitnikéznek, a gerlék hu-húznak... Érzik a tavasz közeledtét..?

A fotónak magának van egy varázsa.

Pannon dombvidék mindkettõ. Szép képillesztés, magam is szeretem az efféle "then and now" képpárosokat, késõbb majd teszek fel belõlük.

Az akác nem is nagyon bírná az õrségi savanyú talajokat és a csapadéktöbbletet. Bár ne bírná ugyanígy a sokorói suvadó löszt, szárazodó halomhátakat se.. Az Õrség fenyvesek nélkül olyan, mint..Gyõr a három folyó nélkül.

A hírnök kiemelkedõ fejebúbja Gyõrben is kilátszik már, de csukott leplének még vigyáznia kell magára, hisz a jövõ héten újra a hópaplan foglya lesz..

Esztercia!
Írok Neked a met.társalgóba, válaszolj lécci!
Azért oda, mert nem itteni téma lesz!
Köszi!

Hangulatáról nem vallott. Az én hangulatom viszont jobb lett a látványától. Újabb bizonyíték arra, hogy tavaszváró reménykedésünk immár nem csak puszta ábránd.

Épp csak a "feje búbja" látszik ki. Hangulatos.

Jaja, télleg!

Schwitzertütsch = svíccertücs svájci német

Köszönöm,Noli.
Sokadmagával kukucskált a hó alól, szemmel láthatólag nem zavarta a fagy szorító karja. Bátor, mert õ már tudja...

Itt van a fehér tollú feketerigóm:
Link

Ja. Szüddics.
( Süd Deutsch)

:-)))) A minap egy svájci jóember beszélt a rádióban, hát, németnek nem szívesen nevezném azt, ahogy õ szövegelt... Kb. minden 5. szót meg is értettem...

Csodás a kis hóvirág!

Az õrségi és a Kisalföld peremvidékeinek terephullámai sok hasonlóságot mutatnak. Mifelénk ritka az akác, a fenyvesek uralják a tájat (a módszeres és egyre nagyobb mértékû kitermelés ellenére is).

Ma délután ragyogóan sütött a Nap, s bár jeges szél hasított, útra keltem, hogy kedves kis faluszéli-erdõdombi völgyemet, amelyet tegnap mutattam nektek,Link mai, téli mivoltában lencsevégre kapjam, s elhozzam a "bioszféra" lakóinak: Link

Útközben találkoztam egy csalhatatlan hírnökkel:Link

Hogy bécsiek-e nem tudom, mert magasan voltak, nem hallottam õket

Igazi bécsi varjak? Nagyon hangulatos az aranysárga égen!

Hú de klassz!!!! Ha megunod õket, küldd Veszprém felé a csapatot!

Varjak vonulása egy csaknem borult eges naplemente során, amikor egy résen áthatoló fénysugár szinte túlvilági fénybe borított mindent: Link

Link
Megszállták a környéket, több százan vannak

A rigóknál nem a tömeg mérete a veszekedésre okot adó tényezõ. Két rigó is ölre tud menni a kajáért, akkor is, ha bõven van mindkettõnek. Egyik eszi a saját almagerezdjét, leszáll mellé egy méterrel egy másik rigó a másik gerezdhez, az elsõ képes otthagyni a saját almáját, hogy elzavarja a másodikat...

A mai nap különcsége egy fehértollú feketerigó, na nem az egész fehér, csak pár tolla (vagy világos drapp inkább), késõbb teszek fel képeket. Van egy nyomorult farkatlan rigóm is, abszolút nincs egy farktolla sem, gondolom valami állat torkában hagyta amúgy gyíkmódra... Ettõl függetlenül jól repül és eszik is szépen.
Egyre több zöldikém jön, hamarosan megjelennek a csízek is talán. :-)

Tavaly rendkívül jó szezon volt, tömve voltak a fák almával. A kertszomszédunkban még ketté is tört egy fa a gyümölcsök súlya alatt. Terítve volt a gyümölcs a fák alatt, amit tartósított a fagy, így a rigóknak sokáig svédasztalos éttermük volt. Múlt szombat elõttig, még ki is ásták a hóból, annyi rigó volt, hogy még veszekedtek is. Aztán a nagy hó eltemette elõlük az élelmet.
Ma reggel egy kétségbeesett Feketerigó röppent az ablakba, élelem után könyörögve, így nyomban kitettem almát neki, így most önfeledten lakmározik.
A kismadarak elbújtak a sûrû hóesés elõl, de õket is várja folyamatosan a napraforgó nálam és a mellettem lévõ 2 szomszédban is. Hatalmas számban jöttek enni az elmúlt hetekben. Igazi túlélõpróba nekik ez a tél.

Legfeljebb csak hasonlóról. Naplószerûen szerintem sok elhivatott kutató (terepi) biológus, erdész, agrár-szakember végzett-végez megfigyeléseket, botanikai körökben pl. Boros Ádám könyvtárszekrénnyi helyet elfoglaló útinaplói felbecsülhetetlen kincsnek számítanak, amiben hetekig lehet búvárkodni. Egy-egy ilyen folytatásos napló a szûk szakterületen (Boros esetében a bryológia, növényflorisztika, geobotanika) kívül sokszor részletgazdag megfigyeléseket rejt a terepen megfigyelt számos más tényezõrõl, amibõl a tájtörténészek, vagy éppen az éghajlatkutatók fontos információkhoz juthatnak.

Sajnos jól írod. A rendszerességet a kulturális evolúció, az elõdök tisztelét az individualista világtörekvések züllesztik szét, a (természet)tudománnyal foglalkozó embernek azonban meg kell maradni a valós értékeknél, hiszen a kutatási területük, céljuk jórészt ezektõl független. Ideális esetben ez nem okozhat gondot.

Reggeli körkép madarakkal, hóval:
Link

A dokumentáláshoz egy kis érdekesség. Robert Marsham, a fenológia "atyja" 1736-os kezdésével és aztán követõ leszármazottai által egészen 1958-ig vannak feljegyzések a norfolki vándormadarak érkezési idõpontjáról, stb... Hatalmas adatbázis, felbecsülhetetlen értékekkel!
OK, a rendszeresség sokmindenkinek nem sajátja, fõleg a mai összevissza világban, de adatok nélkül sehol se lennénk, ehhez pedig szorgos megfigyelõk kellenek. Talán az se divat, hogy az ember példaképként tekintsen valamely értékes, értelmes elõdre. Marsham viszont megérdemelné, családjával együtt.
Link
Link
A megfigyelt események:
Link

Dávid, tudsz esetleg hasonló hazai adatgyûjtésekrõl?

Köszönöm a gratulációt!

Sajna én alkalmatlan vagyok ezekre az dokumentálásokra, tudom, hogy kellene, de nekem ez az egyik hiányosságom.
Lehet, hogy Réthly Antal könyve részletgazdag, de Õ meg nem tudta, hogy a térképei és leírásai Link Link hibásak, rosszak, pontatlanok, nevezzük ahogy akarjuk, de legalábbis nem állják ki a valóság próbáját.
Pl. rengeteg kísérleti mérést végeztem, de egyik sincs dokumentálva, csak amikrõl beírtam a metnetre egy néhány soros elemzést. Ha öreg hiba ha fiatal hiba, ez van!

Öreg hiba. Ha a XVIII.-XIX. század embere is így gondolkodott volna, bizonyára kevésbé részletgazdagok lettek volna Réthly Antal könyvei.
Fontos dolog a szisztematikus adatrögzítés.
A kép készítésekor részletesen megfigyelt körülményeket, - ha az nem annyira jellegzetes - nem fogod tudni évtizedek múltán visszaidézni, ha nincs leírva. Még akkor sem, ha mindent meg próbálsz örökíteni.
Érdemes kiválasztani olyan helyeket e célra, ahol minden nap megfordulsz, látod a változásokat. Pl. melyik napon (héten) dugta ki az elsõ hóvirág a fejét az ágyásban? Mikor kezdtek az elsõ egyéves gyomok (piros árvacsalán, bürökgémorr, közönséges aggófû) virágot bontani?
A legtöbb évben megfogható, szûk idõintervallumra (néhány nap) esnek ezen események, jól nyomon követhetõk a kitavaszodás apró lépései, majd késõbb a vegetáció fejlõsésének további jellemzõi.
---
Csak nemrég volt alkalmam elolvasni a Természet Világában publikált írásotokat, gratulálok a munkához.

Én õket várom igazán: Link Link Link De még odébb van kibújásuk.