Bioszféra
Nálunk a feketerigók már rég leették az összes ostorfa-bogyót... (Amúgy ha valaki még nem kóstolta, tegye meg, iszonyúan finom! Kicsit a galagonya és a datolya keveréke az íze, mondjuk jó nagy magja van, de ki lehet köpni. Én gyerekkorom óta falom...Lehet, ezért nincs nálunk fenyõrigó?)
Áki! Nálam, már mondtam máskor is, a kékcinke lazán elzavarja a kétszer akkora verebet! Szóval nem hinném, hogy csak azért nem jönnek, mert van veréb. A tengelicekkel tegnap együtt eszegetõ verebek: Link
Nem mondom, a kétszintes etetõ (plusz a hõmérõház teteje még egy felület) elég sok lehetõséget ad, a cinkék jönnek a hálós mogyoróra, cinkegolyóra, ha szotyizni akarnak, akkor meg csak felkapnak egy szemet s átszállnak a bozótba vele megenni. A veréb helyben ülve eszik, simán oda tud nyúlni a cinke még, hogy kivegyen egy magot az etetõbõl valahonnan.
Áki! Nálam, már mondtam máskor is, a kékcinke lazán elzavarja a kétszer akkora verebet! Szóval nem hinném, hogy csak azért nem jönnek, mert van veréb. A tengelicekkel tegnap együtt eszegetõ verebek: Link
Nem mondom, a kétszintes etetõ (plusz a hõmérõház teteje még egy felület) elég sok lehetõséget ad, a cinkék jönnek a hálós mogyoróra, cinkegolyóra, ha szotyizni akarnak, akkor meg csak felkapnak egy szemet s átszállnak a bozótba vele megenni. A veréb helyben ülve eszik, simán oda tud nyúlni a cinke még, hogy kivegyen egy magot az etetõbõl valahonnan.
Ha már madár mozgolódás..megszaporodtak a jelentõs egyedszámú fenyõrigó csapatok Budapesten..az MME belsõ listáján szaporodnak az észlelések és a felmerülõ kérdésekre egy madarász is válaszolt..ki gondolta volna,hogy a nyugati-ostorfa ilyen fontos lehet
...az MME honlapon rövid hír is volt január végén e szépséges északi vendég..
Link
Onnan a Monitoring Központban tárolt alapadatok is elérhetõek (30-100 pár fészkel hazánkban!)
jó böngészést..
..
Kedves Listatagok!
Pár napja hatalmas fenyõrigó csapatokat lehet
látni sokfelé. Péntek reggel a IX. ker. Gyáli úti Metro áruház
ölött, majd tovább autózva a Lágymányosi híd pesti hídfõjénél láttam egy nagyobb csapatot (szerintem ezek egy egységet alkottak), kisebb létszámot bárhol lehet látni. Ma reggel viszont egy több ezres hatalmas "horda"
vonult a XVIII. ker. Gilice tér fölött, végig a Méta utcánál. Beborították az eget teljesen. Felmerült bennem a kérdés, hogy ilyen hatalmas létszámú madárcsapat talál-e magának megfelelõ mennyiségû élelmet - gondolom, bogyókkal táplálkoznak - egyáltalán mit esznek? És õk "csak" portyáznak, vagy vonulnak - akkor pedig honnan hová?
Kedves Madarászok!
> Épp ebben a pillanatban akartam én is írni a fenyõrigókkal kapcsolatban.Pár hete már felfedeztem õket a Rákos-patak mellett, azóta a számuk egyre csak gyarapodik, én ennyi fenyõrigót még sosem láttam egyszerre. A legtöbbet a patak Mogyoródi és Egressy út közti szakaszán látom egy csapatban reggelente, de most már "beköltöztek"a Füredi úti lakótelepre is. Sok az ostorfa a lakótelepen, ezek termését eszik.Pénteken már a Füredi út két sávja közti elválasztórészen kapirgáltak a talajon azon a részen, ahol a távhõvezeték miatt kiolvadt a hó. Nem zavarta õket sem a sok autó,sem én. 2-3 méterre meg tudtam õket közelíteni. Elég kiéhezettnek tûnnek.
Kedves listatagok!
A fenyõrigók kapcsán:
Több százas, néha több ezres csapatokat is látni belõlük.
Változó hogy mikor jönnek. A következõ (jelentõsebb)okok miatt változó az
ideje ennek:
-az északabbi/keletebbi -eredeti- élõhelyeiken lévõ idõjárás, hiszen ha
nincs különösebben nagy hó és hideg akkor nem, vagy csak kevés jön hazánkba
belõlük.
-élõhelyükön mennyire volt jó a termés a bogyós fákon, ha ez kitart egész télen nekik akkor feleslegesen õk sem repülnek sok száz kilométertBudapestet és még néhány nagyvárost idehaza azért választanak ezek a madarak, mert sok a nyugati ostorfa, aminek a termését eszik leginkább. Ha ez elfogy nálunk akkor tovább állnak délnek.A nálunk megjelenõ fenyõrigók északabbról/keletebbrõl érkeznek.Valaki írta, hogy egészen közelre bevárja az embert a fenyõrigó, nem félõs.Ha jól emlékszem pl.Moszkvában városi madárnak számít, mint a mi fekete rigónk, így nem igazán tart az embertõl.Érdemes belenézni távcsõvel a csapatokba, hiszen van hogy velük együtt a ritkább szõlõrigó is ott van. Fehéres szemöldöksávja gyorsan elárulja a jelenlétét.
Madárbarát üdvözlettel:
Kincses László

Link
Onnan a Monitoring Központban tárolt alapadatok is elérhetõek (30-100 pár fészkel hazánkban!)
jó böngészést..

Kedves Listatagok!
Pár napja hatalmas fenyõrigó csapatokat lehet
látni sokfelé. Péntek reggel a IX. ker. Gyáli úti Metro áruház
ölött, majd tovább autózva a Lágymányosi híd pesti hídfõjénél láttam egy nagyobb csapatot (szerintem ezek egy egységet alkottak), kisebb létszámot bárhol lehet látni. Ma reggel viszont egy több ezres hatalmas "horda"

Kedves Madarászok!
> Épp ebben a pillanatban akartam én is írni a fenyõrigókkal kapcsolatban.Pár hete már felfedeztem õket a Rákos-patak mellett, azóta a számuk egyre csak gyarapodik, én ennyi fenyõrigót még sosem láttam egyszerre. A legtöbbet a patak Mogyoródi és Egressy út közti szakaszán látom egy csapatban reggelente, de most már "beköltöztek"a Füredi úti lakótelepre is. Sok az ostorfa a lakótelepen, ezek termését eszik.Pénteken már a Füredi út két sávja közti elválasztórészen kapirgáltak a talajon azon a részen, ahol a távhõvezeték miatt kiolvadt a hó. Nem zavarta õket sem a sok autó,sem én. 2-3 méterre meg tudtam õket közelíteni. Elég kiéhezettnek tûnnek.
Kedves listatagok!
A fenyõrigók kapcsán:
Több százas, néha több ezres csapatokat is látni belõlük.
Változó hogy mikor jönnek. A következõ (jelentõsebb)okok miatt változó az
ideje ennek:
-az északabbi/keletebbi -eredeti- élõhelyeiken lévõ idõjárás, hiszen ha
nincs különösebben nagy hó és hideg akkor nem, vagy csak kevés jön hazánkba
belõlük.
-élõhelyükön mennyire volt jó a termés a bogyós fákon, ha ez kitart egész télen nekik akkor feleslegesen õk sem repülnek sok száz kilométertBudapestet és még néhány nagyvárost idehaza azért választanak ezek a madarak, mert sok a nyugati ostorfa, aminek a termését eszik leginkább. Ha ez elfogy nálunk akkor tovább állnak délnek.A nálunk megjelenõ fenyõrigók északabbról/keletebbrõl érkeznek.Valaki írta, hogy egészen közelre bevárja az embert a fenyõrigó, nem félõs.Ha jól emlékszem pl.Moszkvában városi madárnak számít, mint a mi fekete rigónk, így nem igazán tart az embertõl.Érdemes belenézni távcsõvel a csapatokba, hiszen van hogy velük együtt a ritkább szõlõrigó is ott van. Fehéres szemöldöksávja gyorsan elárulja a jelenlétét.
Madárbarát üdvözlettel:
Kincses László
Floo, pszt!
_____
Az a legfurcsább, hogy már lassan hetek óta nem igazán nyúlnak a kajához. Van kint fekete szotyi és cinkegolyó is. Lehet máshol találtak finomabbat? Mondjuk itt valahogy most kevesebb a cinke és több lett a veréb, ez lehet összefügg.
Múltkor is megfigyeltem, hogy a verebek megszálják a kaját és nem fér oda más...

_____
Az a legfurcsább, hogy már lassan hetek óta nem igazán nyúlnak a kajához. Van kint fekete szotyi és cinkegolyó is. Lehet máshol találtak finomabbat? Mondjuk itt valahogy most kevesebb a cinke és több lett a veréb, ez lehet összefügg.

Noli "white kox" elmélete elég tetszetõs
, de igazából finoman és lassan, de változnak a háttérben az abiotikus tényezõk, még ha a kemény tél épp elemében is érzi magát...a több és intenzívebb mozgás kulcsa a nappalok hosszának növekedésében, az alkonyi-hajnali idõszakok átalakulásában és az éjszakák rövidülésében rejlik...illetve abban a oda-vissza hatásban, ami a genetika és e között fennáll...és fõleg akkor élénkül meg az élet igazán,ha a februári nap is szórja már ereszcsöpögtetõ-csapoló nagyobb szögben érkezõ erejét..legyenek kint mélybe zökkent mínuszok bár..de azért még a tél az úr és ilyenkor kell igazán a kis tollasoknak az energia...a testtömegük 10%-a - 0 fok alatt - égetõdik el egyetlen éjszakán..ezt a veszteséget úgy nagyából mindenki átérezheti, ha magára gondol..


Lehet, hogy Ákidobos személyében a Mátra legnagyobb drogbáróját csíptük nyakon?


Nekem ez több, mint gyanús. Nem lehet, hogy az a hó valami másféle fehér por???


Amúgy azért furcsa, mert egyrészt ~30 centis hó van, másrészt -4.4°C, harmadrészt a nap se süt, tök szürkeség van. Mindegy, õk tudják..

Vagy úgy vannak vele, hogy "tök mindegy, egyszer élünk; mielõtt megfagyunk meg éhenveszünk, jól kitomboljuk magunkat".


Ott lehet, hogy felélénkültek, de itt nagyon csendben vannak, mivel havazik, mint tegnap délelõtt is.
Az eleség viszont fogy. ;-)
Az eleség viszont fogy. ;-)
Nagyon virgoncak ma a madarak. A rigók kergetõznek ( õk egy pár ), a cinegék nyitnikéznek, a gerlék hu-húznak... Érzik a tavasz közeledtét..?
Pannon dombvidék mindkettõ.
Szép képillesztés, magam is szeretem az efféle "then and now" képpárosokat, késõbb majd teszek fel belõlük.
Az akác nem is nagyon bírná az õrségi savanyú talajokat és a csapadéktöbbletet. Bár ne bírná ugyanígy a sokorói suvadó löszt, szárazodó halomhátakat se.. Az Õrség fenyvesek nélkül olyan, mint..Gyõr a három folyó nélkül.
A hírnök kiemelkedõ fejebúbja Gyõrben is kilátszik már, de csukott leplének még vigyáznia kell magára, hisz a jövõ héten újra a hópaplan foglya lesz..

Az akác nem is nagyon bírná az õrségi savanyú talajokat és a csapadéktöbbletet. Bár ne bírná ugyanígy a sokorói suvadó löszt, szárazodó halomhátakat se.. Az Õrség fenyvesek nélkül olyan, mint..Gyõr a három folyó nélkül.

A hírnök kiemelkedõ fejebúbja Gyõrben is kilátszik már, de csukott leplének még vigyáznia kell magára, hisz a jövõ héten újra a hópaplan foglya lesz..
Esztercia!
Írok Neked a met.társalgóba, válaszolj lécci!
Azért oda, mert nem itteni téma lesz!
Köszi!
Írok Neked a met.társalgóba, válaszolj lécci!
Azért oda, mert nem itteni téma lesz!
Köszi!
Hangulatáról nem vallott.
Az én hangulatom viszont jobb lett a látványától. Újabb bizonyíték arra, hogy tavaszváró reménykedésünk immár nem csak puszta ábránd.

Köszönöm,Noli.
Sokadmagával kukucskált a hó alól, szemmel láthatólag nem zavarta a fagy szorító karja. Bátor, mert õ már tudja...
Sokadmagával kukucskált a hó alól, szemmel láthatólag nem zavarta a fagy szorító karja. Bátor, mert õ már tudja...

:-)))) A minap egy svájci jóember beszélt a rádióban, hát, németnek nem szívesen nevezném azt, ahogy õ szövegelt... Kb. minden 5. szót meg is értettem...
Az õrségi és a Kisalföld peremvidékeinek terephullámai sok hasonlóságot mutatnak. Mifelénk ritka az akác, a fenyvesek uralják a tájat (a módszeres és egyre nagyobb mértékû kitermelés ellenére is).
Ma délután ragyogóan sütött a Nap, s bár jeges szél hasított, útra keltem, hogy kedves kis faluszéli-erdõdombi völgyemet, amelyet tegnap mutattam nektek,Link mai, téli mivoltában lencsevégre kapjam, s elhozzam a "bioszféra" lakóinak: Link
Útközben találkoztam egy csalhatatlan hírnökkel:Link
Ma délután ragyogóan sütött a Nap, s bár jeges szél hasított, útra keltem, hogy kedves kis faluszéli-erdõdombi völgyemet, amelyet tegnap mutattam nektek,Link mai, téli mivoltában lencsevégre kapjam, s elhozzam a "bioszféra" lakóinak: Link
Útközben találkoztam egy csalhatatlan hírnökkel:Link

Varjak vonulása egy csaknem borult eges naplemente során, amikor egy résen áthatoló fénysugár szinte túlvilági fénybe borított mindent: Link
A rigóknál nem a tömeg mérete a veszekedésre okot adó tényezõ. Két rigó is ölre tud menni a kajáért, akkor is, ha bõven van mindkettõnek. Egyik eszi a saját almagerezdjét, leszáll mellé egy méterrel egy másik rigó a másik gerezdhez, az elsõ képes otthagyni a saját almáját, hogy elzavarja a másodikat...
A mai nap különcsége egy fehértollú feketerigó, na nem az egész fehér, csak pár tolla (vagy világos drapp inkább), késõbb teszek fel képeket. Van egy nyomorult farkatlan rigóm is, abszolút nincs egy farktolla sem, gondolom valami állat torkában hagyta amúgy gyíkmódra... Ettõl függetlenül jól repül és eszik is szépen.
Egyre több zöldikém jön, hamarosan megjelennek a csízek is talán. :-)
A mai nap különcsége egy fehértollú feketerigó, na nem az egész fehér, csak pár tolla (vagy világos drapp inkább), késõbb teszek fel képeket. Van egy nyomorult farkatlan rigóm is, abszolút nincs egy farktolla sem, gondolom valami állat torkában hagyta amúgy gyíkmódra... Ettõl függetlenül jól repül és eszik is szépen.
Egyre több zöldikém jön, hamarosan megjelennek a csízek is talán. :-)
Tavaly rendkívül jó szezon volt, tömve voltak a fák almával. A kertszomszédunkban még ketté is tört egy fa a gyümölcsök súlya alatt. Terítve volt a gyümölcs a fák alatt, amit tartósított a fagy, így a rigóknak sokáig svédasztalos éttermük volt. Múlt szombat elõttig, még ki is ásták a hóból, annyi rigó volt, hogy még veszekedtek is.
Aztán a nagy hó eltemette elõlük az élelmet.
Ma reggel egy kétségbeesett Feketerigó röppent az ablakba, élelem után könyörögve, így nyomban kitettem almát neki, így most önfeledten lakmározik.
A kismadarak elbújtak a sûrû hóesés elõl, de õket is várja folyamatosan a napraforgó nálam és a mellettem lévõ 2 szomszédban is. Hatalmas számban jöttek enni az elmúlt hetekben. Igazi túlélõpróba nekik ez a tél.

Ma reggel egy kétségbeesett Feketerigó röppent az ablakba, élelem után könyörögve, így nyomban kitettem almát neki, így most önfeledten lakmározik.
A kismadarak elbújtak a sûrû hóesés elõl, de õket is várja folyamatosan a napraforgó nálam és a mellettem lévõ 2 szomszédban is. Hatalmas számban jöttek enni az elmúlt hetekben. Igazi túlélõpróba nekik ez a tél.
Legfeljebb csak hasonlóról. Naplószerûen szerintem sok elhivatott kutató (terepi) biológus, erdész, agrár-szakember végzett-végez megfigyeléseket, botanikai körökben pl. Boros Ádám könyvtárszekrénnyi helyet elfoglaló útinaplói felbecsülhetetlen kincsnek számítanak, amiben hetekig lehet búvárkodni. Egy-egy ilyen folytatásos napló a szûk szakterületen (Boros esetében a bryológia, növényflorisztika, geobotanika) kívül sokszor részletgazdag megfigyeléseket rejt a terepen megfigyelt számos más tényezõrõl, amibõl a tájtörténészek, vagy éppen az éghajlatkutatók fontos információkhoz juthatnak.
Sajnos jól írod. A rendszerességet a kulturális evolúció, az elõdök tisztelét az individualista világtörekvések züllesztik szét, a (természet)tudománnyal foglalkozó embernek azonban meg kell maradni a valós értékeknél, hiszen a kutatási területük, céljuk jórészt ezektõl független. Ideális esetben ez nem okozhat gondot.
Sajnos jól írod. A rendszerességet a kulturális evolúció, az elõdök tisztelét az individualista világtörekvések züllesztik szét, a (természet)tudománnyal foglalkozó embernek azonban meg kell maradni a valós értékeknél, hiszen a kutatási területük, céljuk jórészt ezektõl független. Ideális esetben ez nem okozhat gondot.
A dokumentáláshoz egy kis érdekesség. Robert Marsham, a fenológia "atyja" 1736-os kezdésével és aztán követõ leszármazottai által egészen 1958-ig vannak feljegyzések a norfolki vándormadarak érkezési idõpontjáról, stb... Hatalmas adatbázis, felbecsülhetetlen értékekkel!
OK, a rendszeresség sokmindenkinek nem sajátja, fõleg a mai összevissza világban, de adatok nélkül sehol se lennénk, ehhez pedig szorgos megfigyelõk kellenek. Talán az se divat, hogy az ember példaképként tekintsen valamely értékes, értelmes elõdre. Marsham viszont megérdemelné, családjával együtt.
Link
Link
A megfigyelt események:
Link
Dávid, tudsz esetleg hasonló hazai adatgyûjtésekrõl?
OK, a rendszeresség sokmindenkinek nem sajátja, fõleg a mai összevissza világban, de adatok nélkül sehol se lennénk, ehhez pedig szorgos megfigyelõk kellenek. Talán az se divat, hogy az ember példaképként tekintsen valamely értékes, értelmes elõdre. Marsham viszont megérdemelné, családjával együtt.
Link
Link
A megfigyelt események:
Link
Dávid, tudsz esetleg hasonló hazai adatgyûjtésekrõl?
Köszönöm a gratulációt!
Sajna én alkalmatlan vagyok ezekre az dokumentálásokra, tudom, hogy kellene, de nekem ez az egyik hiányosságom.
Lehet, hogy Réthly Antal könyve részletgazdag, de Õ meg nem tudta, hogy a térképei és leírásai Link Link hibásak, rosszak, pontatlanok, nevezzük ahogy akarjuk, de legalábbis nem állják ki a valóság próbáját.
Pl. rengeteg kísérleti mérést végeztem, de egyik sincs dokumentálva, csak amikrõl beírtam a metnetre egy néhány soros elemzést. Ha öreg hiba ha fiatal hiba, ez van!
Sajna én alkalmatlan vagyok ezekre az dokumentálásokra, tudom, hogy kellene, de nekem ez az egyik hiányosságom.
Lehet, hogy Réthly Antal könyve részletgazdag, de Õ meg nem tudta, hogy a térképei és leírásai Link Link hibásak, rosszak, pontatlanok, nevezzük ahogy akarjuk, de legalábbis nem állják ki a valóság próbáját.
Pl. rengeteg kísérleti mérést végeztem, de egyik sincs dokumentálva, csak amikrõl beírtam a metnetre egy néhány soros elemzést. Ha öreg hiba ha fiatal hiba, ez van!
Öreg hiba.
Ha a XVIII.-XIX. század embere is így gondolkodott volna, bizonyára kevésbé részletgazdagok lettek volna Réthly Antal könyvei.
Fontos dolog a szisztematikus adatrögzítés.
A kép készítésekor részletesen megfigyelt körülményeket, - ha az nem annyira jellegzetes - nem fogod tudni évtizedek múltán visszaidézni, ha nincs leírva. Még akkor sem, ha mindent meg próbálsz örökíteni.
Érdemes kiválasztani olyan helyeket e célra, ahol minden nap megfordulsz, látod a változásokat. Pl. melyik napon (héten) dugta ki az elsõ hóvirág a fejét az ágyásban? Mikor kezdtek az elsõ egyéves gyomok (piros árvacsalán, bürökgémorr, közönséges aggófû) virágot bontani?
A legtöbb évben megfogható, szûk idõintervallumra (néhány nap) esnek ezen események, jól nyomon követhetõk a kitavaszodás apró lépései, majd késõbb a vegetáció fejlõsésének további jellemzõi.
---
Csak nemrég volt alkalmam elolvasni a Természet Világában publikált írásotokat, gratulálok a munkához.


Fontos dolog a szisztematikus adatrögzítés.
A kép készítésekor részletesen megfigyelt körülményeket, - ha az nem annyira jellegzetes - nem fogod tudni évtizedek múltán visszaidézni, ha nincs leírva. Még akkor sem, ha mindent meg próbálsz örökíteni.
Érdemes kiválasztani olyan helyeket e célra, ahol minden nap megfordulsz, látod a változásokat. Pl. melyik napon (héten) dugta ki az elsõ hóvirág a fejét az ágyásban? Mikor kezdtek az elsõ egyéves gyomok (piros árvacsalán, bürökgémorr, közönséges aggófû) virágot bontani?
A legtöbb évben megfogható, szûk idõintervallumra (néhány nap) esnek ezen események, jól nyomon követhetõk a kitavaszodás apró lépései, majd késõbb a vegetáció fejlõsésének további jellemzõi.
---
Csak nemrég volt alkalmam elolvasni a Természet Világában publikált írásotokat, gratulálok a munkához.
Nem jegyzem, a jegyzetelések soha nem mentek, elkezdtem sokszor, de 2-3 alkalom után mindig elfelejtettem, elmaradt 
A fényképek elvileg megvannak, ha azok feljegyzéseknek számítnak, akkor igen!
Láttam virágzó növényt, hóvirágot, téltemetõt.
A gyomokat nem nagyon néztem!

A fényképek elvileg megvannak, ha azok feljegyzéseknek számítnak, akkor igen!
Láttam virágzó növényt, hóvirágot, téltemetõt.
A gyomokat nem nagyon néztem!
Fel szoktad jegyezni egyes (vadon termõ vagy termesztett) növények jellegzetes fenológiai állapotainak idõpontjait? Ha hosszú évekig naplószerûen vezet az ember feljegyzéseket ilyesmirõl, klassz összehasonlításokat tehet. Feltételezem, hogy a kutatásaid iránya miatt elég részletesen vezetsz hasonló statisztikát.
Láttál már idén virágzó növényt (akár útszéli gyomot is)?
Láttál már idén virágzó növényt (akár útszéli gyomot is)?
Hát, a met.társalgóban sem hitték el, hogy mostaniak, pedig azok.
Az egér persze, hogy kamu, vagy inkább csak poén, én adtam volna neki, csak nem fogadta volna el.
Dávid!
Igen, épp azon gondolkodtam, hogy ilyenkor már szoktak mocorogni a virágok errefelé, bár még az 1985-ös hírhedten kemény tél után is március 8-án édesapám vitte a nõ munkatársainak a tõzikét, szóval a tavasz azért majdcsak eljön. Aztán ha a jövõ heti havazásnak csak a fele jön be, akkor a február még a tél jegyében fog telni, bár néhány nap +10 fokos hõmérséklet és már olvad is a hó.
Az egér persze, hogy kamu, vagy inkább csak poén, én adtam volna neki, csak nem fogadta volna el.
Dávid!
Igen, épp azon gondolkodtam, hogy ilyenkor már szoktak mocorogni a virágok errefelé, bár még az 1985-ös hírhedten kemény tél után is március 8-án édesapám vitte a nõ munkatársainak a tõzikét, szóval a tavasz azért majdcsak eljön. Aztán ha a jövõ heti havazásnak csak a fele jön be, akkor a február még a tél jegyében fog telni, bár néhány nap +10 fokos hõmérséklet és már olvad is a hó.
Nem gondoltam, hogy ezek mostani képek....
Az egér dolog csak kamu, vagy tényleg adtál neki? :-)
Az egér dolog csak kamu, vagy tényleg adtál neki? :-)
No, azért Zalában is annak festeni való tájak, amint látom: Link
Az Õrségi tájakról - szintén a teljesség igénye nélkül - néhány tavaszi, nyári, õszi fotó Link és téliek Link
Minden évszak tartogat valami szépséget mifelénk, a dombhátak és völgyek mindig más-más arcukat mutatják, de a tavasznál, az újjászületésnél szebb, s egyben rejtelmesebb, reménykeltõbb nincs. Már csak néhány hét, s a télnek mennie kell...

Az Õrségi tájakról - szintén a teljesség igénye nélkül - néhány tavaszi, nyári, õszi fotó Link és téliek Link
Minden évszak tartogat valami szépséget mifelénk, a dombhátak és völgyek mindig más-más arcukat mutatják, de a tavasznál, az újjászületésnél szebb, s egyben rejtelmesebb, reménykeltõbb nincs. Már csak néhány hét, s a télnek mennie kell...
Nocsak, én is ott járhattam? Link
Sajnos mégsem, ez az út nem fenyvesbe, hanem akácosba vezet.. A terephullámok ettõl függetlenül nagyon hasonlóak.
Sajnos mégsem, ez az út nem fenyvesbe, hanem akácosba vezet.. A terephullámok ettõl függetlenül nagyon hasonlóak.

Hasonlóan Floohoz, én is nagyon remélem a tavasz mielõbbi jöttét. A Panoramio-n kutatva találtam ezt a képet Link kis falum határából. Szinte naponta járok azon a földúton, amely a domboldalon át, az erdõben folytatódik tovább, kedvenc fenyvesem felé vezetve, majd tovább a piros jelzésen Farkasfáig. Mostanában persze egészen más még a táj képe: Link
