Hydroinfo

Árad a Duna, Gyõrben lezárták a Petõfi hídnál lévõ parkolót. Hamarosan a Móricz Zsigmond rakpart is lezárásra kerül.

A Kõrösökön és a Tiszán is "normális" lett a mai elõrejelzés.

A 20-i vízállás elõrejelzés szerint Link
a Kettõs Kõrösön Békésen full elzárják a duzzasztót, lejjebb a meder leürül. A Tiszán a Kisköre alatt elõrejelzett tartósan viszonylag magas vízszintnek nem tudom, mi a forrása? A karácsonyi hóolvadás biztosan nem, az addig nem ér le. Lehet, hogy a számítógépes elõrejelzéseket célszerû lenne emberi (hihetõségi) ellenõrzésnek alávetni.

Valamikor a 2000-es évek környékén,november közepén már koriztunk a városligeti tavon
Nyomás a visszatekintõbe

Biztos, hogy voltak ennél hamarabb is sportolásra alkalmas jegek a nagy tavainkon is. Lásd a "Visszatekintõ" fórumban néhány, az elmúlt 40-50 év kiugróan hideg novembereinek megidézését.

Vizeink jegesedésérõl ki milyen infót tud? Lassan aktuális, ugyanis megjelentek a két számjegyû negatív hõmérsékletek. Ara azért kíváncsi volnék mi a rekord amikor beálltak tavaink a leghamarabb idõpontban és sportra is alkalmasak voltak...

Megoldódni látszik a szárazság kérdése. Ugyan a szikla forrás porzik, de fentebb Esztácz-kõ felett most csobogott a víz a patakmederben. Esztácz-kõig nem ért még el, de már 4-500m-t folyamatosan volt víz utána 100m szárazság majd megint elõbukkant kb 50m távolságra. 3 hónappal ezelõtt csak a töredéke volt és az is csak fentebb, az alsó szakasz az full száraz volt.
Lentebb a napsugár pihenõ feletti kis forrásnál is magasabb a víz szint. Nyáron még a csõbõl csorgott és abból vételeztem mosakodáshoz vizet, most a csõ felett volt vagy 10cm-rel a vízszint.

Az 1968 augusztusi rendkívül alacsony vízállásra én is emlékszem. Kisiskolás voltam, és döbbent rettenettel néztem, hogy a víz helyenként méterekre visszahúzódott a kövezés aljától. A mért adatok szerint akkor 40 cm volt a vízállás, most is akörül van. Csak a hatvanas években még nem "énekelt" a média a klímaváltozásról az alacsony vízszint kapcsán, mint mostanában. Egyébként akkor (is?) csupán 2 év választotta el egymástól fél évtized legalacsonyabb és legmagasabb (1970) vízállását.

Ellopta a nyári gát/csatornák zsilipeit a nemzetiség? A Tisza mentén szokásuk.

A Murán nagyon furcsa, ugyanis a víz olyan helyeken is kint van az ártéren, ahol a nyári 1 méterrel magasabb vízálláskor nem ment ki.

Meg kell becsülni azt a kis vizet. Ilyenkor november elején vannak a vízkészletek minimumon, ezért van ilyenkor vége/eleje kishazánkban a hidrológiai évnek. A Dráva és Rába vízgyûjtõre vonatkozó évszázad árvize médiacirkuszt nem tudom értelmezni. Van egy lötty, kiborult a tizedik emeleten egy pohár víz, de ezért minek kell riogatni a földszinten lakókat? A felsõ részen egy hatórás tetõzés másfél m-rel a max alatt, a torkolatnál elsõfokot el nem érõ vízszint mellett tetõzik az ellapulás miatt. Minden befogadó, a Duna is csontszáraz. Mi a ....-t riogatnak?

A Felsõ-Tiszára csak egy 2-3 méteres áradás jutott. Nem rossz ez ilyen ínséges idõkben. Nincs is utánpótlása sem fentrõl, sem a talajból, így gyorsan csökken a vízszint. Tiszabecsnél pl a 202 centiméteres 20 órás emelkedést egy 60 centis 12 órás csökkenés követte.

Érdekes program - "Idõjárási szélsõségek - természeti és társadalmi következmények":

Link

Évszázad árvize... Szokásos bulvárszenzáció. Érdemi csapadék nincs elõre jelezve, így az elõrejelzés nagyon pontos hosszabb távon is. A felsõ részen is az LNV alatt lesz 80 centivel.

jaurinum: kösz!

Link

A Dráván is komoly árhullám indult meg.

A Rába Szentgotthárdnál estére már a harmadfok felett járt, s még mindig árad, jelenleg 411cm, ami 80cm-rel alacsonyabb az LNV-nél. A Rábán ez az utóbbi évek legkomolyabb árvize, legalábbis a gotthárdi vízmérce szerint, holnap gondolom el is indulnak a fotóriporterek árvíznézõbe.
---
Lujó, itt mûködik tovább az OVISZ-honlap: Link

Végre ismét felébredt a vásárosnaményi Fetikövízig távmérõ állomás és látszólag jó adatokat is továbbít

Error 404

Reggel óta erõsen áradnak a nyugat-dunántúli folyóvizek, a Rába Szentgotthárdnál óránként most is 60-80cm-t emelkedik, jelenleg 237cm-en áll. A mellékvizei közül a Lapincs és a Gyöngyös szállít még komoly árvizet, de az esõ megszûnése miatt órákon belül megállhat az áradás, és konszolidálódhat a helyzet. A Dráva magyar szakaszára 2-3 nap múlva érhet a felsõ szakaszon most kialakult jelentõs árhullám.

Hm. Ideje átírni a könyvjelzõt, nehogy meglepetés érjen bárkit is: Link

Az ember pedig hajlamos a kritikát, sõt a nem kívánatos adat közlését annak venni. Ha ne adj Isten, kalibrálják a leveled hatására a szintérzékelõt, vagy utánanéznek annak, hogy tényleg mi a fene történt akkor, már nem kérdezõsködtél hiába. Ha pedig szakmán kívüliként a szakmának ötletet adtál (elõ szokott fordulni), megérdemelsz néhány söregyenértéket.

Szerk: Én árvizesként inkább a minimumokban tévednék, mint az esetleg a gátkoronát meghaladó vízszintek elõrejelzésében.

Nekem ne mondd, én is tudom, hogy sántít a dolog Lejjebb is írtam (és ma nekik is), hogy igen furcsa ez így, fõleg annak fényében, hogy a múltkori levelem után hírtelen korrekció lett foganatosítva a vízálláson. Valószínûleg az volt, mert mint ahogy jeleztem itt is, szinte biztos, hogy nem okozhatta természetes folyamat. A ma reggeli levelem után pedig (véletlenül?) ez a hibaüzenet fogadott a Fetikövizigen: "2012.10.10 Vásárosnamény vízállás adatsora mûszaki okok miatt kikapcsolásra került."
Én tényleg nem kötözködésbõl, hanem pusztán amatõr kíváncsiságból kérdezõsködtem, remélem õk sem b&szogatásnak veszik.

A válasz nem fedi a valóságot a kárpátalján lehulló csapadékról: akkoriban nem hullott olyan csapadék, ami felszíni lefolyást, árhullámot okozhatott volna. Ezt valamely hozzászolásban le is írtam. A titkárnõ a leveled kiszignálta az osztályvezetõnek, az osztályvezetõ gondolkodás nélkül kiszignálta valakinek (végül is semmi nem múlik a válaszon), a valaki gondolkodás nélkül leírt valamit (végül is semmi nem múlik a válaszon). Elmúlt események miértjére meglehetõsen nehéz választ kapni. Én (viszonylag) szakmán belüli vagyok a témában, de sok esetben iszonyú energiámba kerül, hogy az ok-okozati összefüggéseket feltárjam. Ha nincs semmi jelentõsége: mit ugrál ez a majom? Ha van jelentõsége, esetleg személyes érdekeket sérthet: valaki korábbi döntéseiben sáros lehet: hibázott, véletlenül, vagy szándékosan nem vett észre valamit, stb. Különben is: minek megzavarni a dolgok természetes folyását? A tényleges okot adathiány miatt nem tudom feltárni. A rendelkezésemre álló adatok (Hyfdroinfo) ehhez nem elegendõek.

Mégiscsak jóarcok, mert múlt héten választ kaptam A válaszímélben az foglaltatik, hogy az áradást a Kárpátalján lehulló csapadék okozta, és "az elmúlt idõszakban nem épült mûködési területünkön olyan építmény, amely befolyásolná a Tisza vízállását"
Én persze továbbra is értetlenül állok azelõtt, hogy miként emelkedhetett 15-20 centit a víz Naménynál, miközben sem feljebb, sem lejjebb nem volt vízszintemelkedés.

Némileg az elõzõekhez köthetõ kérdés/kérés: valakinek megvan/meg tudja szerezni Pándi Gábor Hidrológia I-II ( Link ) jegyzetét? Vagy bármilyen más magyar nyelvû, fõleg potamológia témakörét körbejáró könyvet?

Link itt 9 állomás közül tudsz válogatni, én speciel Szolnokot szoktam nézegetni, az több mint 100 éves adatsorral rendelkezik

Most nem voltak olyan készségesek, mint eddig. Viszont (remélem, véletlen egybeesés hogy) hétfõn reggel "elkezdett csökkenni" a víszint a mércén. Gyorsan süllyedt 15 centit, majd ismét lecövekelt egy szinten (-192 cm) ezt természetes folyamatként nagyon nehéz értelmezni, szóval tényleg van valami a mérésekkel.

Nem tudom, de tényleg némi kritikával/fenntartással kell nézni ezeket az adatokat. Amit elsõre is látni, ezek nem olyanok, mint pl. a mostani Balaton-átlag, amit szépen kisimítva számolnak, nincs benne a szél v. más okozta ingás, stb. Itt lehet silabizálni napi adattáblákat: Link

Most nézem, hogy 1921 õsze inkább hûvös volt (az év átlagos), de 1921-22 tele kemény: nov. 1,9, dec.-1,1, jan.-1,8, febr. -1,7 fok átlag Keszthelyen. Lehet, hogy dec. elején befagyott a tó és ez vezetett fals mérésekhez...?

Nekem sajnos gyanús adat a -39 cm 1921 decemberébõl. Természetes folyamat (szárazság, hõség) akkor nem indokolt ilyet , hacsak nem egy régi vízmércével mérték, melynek más volt a kezdõ pontja. Ugyanis az az év, bár száraz volt, de nem annyira, hogy ezt okozná. Az OMSZ hivatalos adatai(Égh.atlasz adattár 1901-50) szerint Szombathelyen és Budapesten 1921 száraz volt (448 és 478 mm), de a korábbi évek közel átlagos csapadékot hoztak(Pl.1919:589 ill.662 mm,1920: 492 ill. 648 mm).
Keszthelyen 1919: 642mm, 1920:628 mm, 1921: : 525 mm. A három hely 1921 õszi csapadéka: 72, 109 ill.123 mm. 1921.dec. pedig: 9, 32 ill. Keszthelyen 20 mm. Persze lehet, hogyha most nem zárják le a Sió zsilipet, akkor a mostani két száraz év után már a fele vízfelület eltûnt volna...Érthetetlen, hogy decemberben akkor mitõl lett -39 cm? Talán lecsapolták a Sió csatornán keresztül, hogy hajózni tudjanak ?

A Balcsi engem is izgat (annak ellenére, hogy se telkem se vitorlásom nincs a tónál). Bocs a linkért, de van kettõ idevalóm, az egyik, ahol a tóról diskurálunk: Link
A másik pedig egy megszállott felsõörsi (ha jól tudom) amatõr lapja, akinél nagyon jó adatokat találni, így LKV és LNM adatokat, s pl. meglepõ módon az LKV -39 cm 1921.12.14, míg a legnagyobb 195 cm 1879.06.04.
Link
Részletes adatok is a linken: Link
A mai átlag 39 cm.

Bó egy hónap eltelt, hogy a Balaton vízszintjének csökkenésérõl írtam. Akkor 49 cm volt, tegnap 40, vagyis az eddigi 6 cm/hó átlagos apadás nagyon felgyorsult, annak ellenére, hogy a szeptember mintha esõsebb lett volna a nyári hónapoknál. A LKV 20 cm.
Furcsa a tó reagálása a csapadékra, van amikor esik, mégis csökken, máskor meg esõ nélkül is emelkedik. Ez utóbbira talán a fenéken lévõ források hozama lehet a magyarázat, elõbbire meg tán az, hogy a csapadékot felissza a kiszáradt talaj, növények és a levegõ, alig jut a patakokba.

Közben rájöttem (elolvastam a leírást :-))) ), nem is szükséges archív adat (beadandó), így nem is aktuális a kérdés. Azért kösz! (Meg nem is sürgõs, novemberre kell...)

Írtam a FETIKÖVIZIG-nek. Eddig mindig készségesek voltak. Reméljük fény derül a titokra.

Ervin: mennyire legyen archív? Mert az OVISZ-on van 3 hétre visszamenõleg minden mércéé- A Hydroinfón pár mérce adata sok évtizedre.

Bocs, hogy megszakítom a témát, de volna egy kérdésem: a vizadat.hu-n kívül (amely jelenleg karbantartás miatt nem használható) elérhetõk neten a hazai vízmércék archív vízállás-adatsorai?

Esetleg vízi daruk ha dolgoznak akkor befolyásolhatják a mércét?

Nem tudom, de korábban volt már róla szó, olvass vissza.

Hogyan kavar be?? tudtommal a pillérek rég készek és csak víz felett megy a munka!?!

Szerintem sehogy.

Hogyan kavar be?

A híd építése kavar be, hiszen ott van a mérce mellett. Lesz viszont rendes árhullám is még hamarosan Link Link

Közben napok elõre haladtával, túl vagyunk egy kisebb árhullámon lassan stabilizálódik a Tisza víz szintje ismét, valamivel magasabban mint az LKV! Vásárosnaménynál továbbra is lassú áradás van csak az a kérdés mibõl ?!:--) Kraszna-Szamos víz szintje nem kiugró egy nap sem.

Egy laza 3 méteres árhullám várható Tiszabecstõl Dombrádig Link végre

Persze, ezt is belekalkuláltam, ahogy lejjebb írtam is: "ez a növekedés nagyjából 2-4 köbmétert jelent másodpercenként ennél a medertteltségnél"

Azt is kalkuláld be, hogy a mostani minimális vízszint mellett a kisebb
Tisza felület miatt ugyanakkora többlet vízmennyiség nagyobb szintemelkedést jelent, mint pl. közép vízszint esetén. Gáttól gátig szintnél pedig lehet, hogy észrevehetetlen lenne a vízszint emelkedése.

Most már szinte biztos, hogy a Krasznán kersztül a Lápi-fõcsatorna a felelõs a naményi emelkedésért. A csatorna szintje jelentõsen csökkent, miközben a Kraszna árad. Ezek szerint ez a leeresztés valamelyik határon kívüli tározóból képes ennyi hatást gyakorolni a Tisza Vásárosnamény-Záhony közötti szakaszára.

Nem hiszem, hogy ilyen mûtárgyat rak(hat)nának oda. Bár nem vagyok szakember, de szerintem kizárható. Mivel kifogytam az ötletekbõl, ezért elfogadom
Volt egy gyors csökkenés-növekedés pár (a Lápi-fõcsatornából eresztettek le vizet a Krasznába), de az meg még le sem jutott oda, ráadásul a Kraszna néhányszáz méterrel a naményi vízmérce alatt torkollik a Tiszába.
Azóta egyébként ismét áradt egy centit. Egy szakember ha erre tévedne, igazán hálás lennék magyarázatáért.

Közben a Tisza Szolnoknál már csupán 1 cm-re van a LKV beállításától.Link Vajon lesz új rekord?

Lehet, hogy hülyeséget írok... de nem lehet, hogy a hídépítésnél nem a szondát zavarták, hanem valamilyen akadályt helyeztek el a mederben, ami visszaduzzasztott pár centit? (Így a fokozatosság is rendben lenne, hiszen ez nem egyik pillanatról a másikra dobja meg a vízszintet.)

Mai vízállás jelentés:
"A Tisza Vásárosnamény és Dombrád között árad, máshol apad."

Egy tényleges mini árhullám. Becsen az elõzõ napi szinthez képest 8-án volt 16 cm-es, Tivadarnál 10-én volt 1 cm-es szintnövekedés. Ebbõl az irányból nem jöhetett 6 cm szintemelkedést okozó többlet víz. A záhonyi vízállás idõsort nézve kizárt, hogy a naményi szint emelkedése egy lejjebb becsatlakozó folyó árhullámának visszaduzzasztó hatása lenne. Marad a Szamos, de annak vízgyûjtõjén két hete nem volt lefolyást generáló csapadék. Marad a tározott víz eleresztése. Hol???