Bioszféra

Ha van élesztõ a kenyeredben, akkor sajnos az nem jó a tollasoknak. :-( Ha élesztõ nélküli kenyeret sütsz, akkor OK.

Hasonló jókat kivánok, Akela! A verebek, mezei verebek évek óta elfogyasztják a piritott morzsát, a cinke inkább csak a napraforgómagot szemezgeti, akárcsak az ökörszem.

Noli egyszerûen nem találok szavakat a videókra

Kosakiss üdvözöllek, jó napot, jó kedvet Morzsa: saját sütésû kenyér morzsájával szerzett eddigi tapasztalatom alapján írtam az elõzõeket, pirított kenyér héjával nincs tapasztalatom.
Józan eszem azt súgja, nem árt ez se a madaraknak, de csak lelkes laikus vagyok, úgy vélem madarász/galambász fórumkollegák ismeretei/tapasztalatai/ajánlásai a mérvadóak

Még két videó: Link
Link

A piritott kenyér (fõleg a héj) apróra tört morzsája kevésbé ártalmas?

Noli megnéztem, aranyos és panelfalon szokatlan látvány az "urbanizálódott" mókus. várom a folytatását
Azt vélem, ez is egy jel, a Természet nem hagyja magát
Csak nehogy halálos párviadalra keljen Ember és Természet. Lehet hogy az Ember megnyerhet néhány csatát de a háborút mindenképp el fogja veszteni a Természettel szemben, mert a Természet szívós évmilliárdok óta türelmesen elvisel minden csapást, az ember csak a része, akár az emberi szervezetben élõ baktériumok. Tág hasonlattal az ember a Természethez mérve csak egy baktérium, amely azt képzeli, fölötte áll minden élõnek mert gyorsan szaporodik és könnyen alkalmazkodik/mutálódik ezért semmi nem állhat neki ellent tehát legyõzhetetlen. Csöppnyi baktériumeszében fel se merül, túlszaporodása és ezzel járó károkozása bármely egészséges élõ szervezetben védekezõmechanizmust indít be, mely idõvel elpusztítja

Noli házigalamboknál hallottam errõl a "kenyérmorzsa-felfúvódásról". Morzsáról jut eszembe továbbá, hogy kicsi koromban egy sorsára várakozó karácsonyi ponty döglött meg vödrében mert morzsával etettem és felfúvódott tõle. A saját kenyerembõl keletkezett morzsát a fûbe szórtam rovaroknak, ahonnan a rigó "magától" csipegette fel, eddig nem lett baja még a külön neki szórt morzsáktól sem (feltéve hogy nem újabb és újabb rigó jön elpusztulni, bár lentebb említettem egyes jegyeirõl felismerni vélem õkelmét, sztem ugyanaz a rigó) Úgy vélem azért mert nem "bolti" kenyér. Te is sütsz kenyeret, bizonyára tudod, a csak élesztõ/só hozzáadásával sütött házikenyér "kenyérebb kenyér" mint a bolti Kevés kenyeret eszem, gyakorlati tapasztalatom hogy saját sütésû kenyerem akár egy hétig eláll, nem erjed, nem penészedik, levegõn hagyva szárad és nem kiszárad, de nem keményedik ehetetlenné. A "gyári" technológiával készült kenyér csak frissen finom, egy napig még "normális", de nejlonzacskóban, kenyérdobozban tartva két nap után nyúlósan pimpósodik, fehér penész jelenik meg belül felvágatlan területen is (persze családban hamarabb elfogy minthogy ezeket a "tüneteket" észrevennék) kintfelejtve pedig órák alatt ehetetlenül csontszáraz lesz. "Boltit" nem is kap egy madár sem, bekeverem Tomi kutya ételébe. Mivel azt vélem, ugyanaz a rigó jár vissza, úgy néz ki eddig nem lett baja tõle.
Úgyis jön a madáretetõs korszak, valszeg akkor a szotyira, szalonnára, madárkalácsra megy rá
Kenyérhez: "rámszáradt" kenyérrel történt próbálkozások során úgy vettem észre, a bolti kenyér sokkal lassabban puhul fel vízbe téve, a saját kenyér szinte azonnal. Ha pedig mikróba (vagy lefedett fazék alján vízbe tett tányéron) téve "puhítjuk", a bolti kenyér megpuhul de csak pár percig ehetõ, kihûlve szívós lesz mint a derékszíj. Tapasztalatom szerint az ily módon felfrissített házikenyér jó ideig ehetõ marad lehûlés után is.

Megint visszajött a mókusunk, már megtalálta a madáretetõt, ette a szotyit, fogva a kezecskéiben a magot, közben a macsek idebenn az ablakban üvöltve nyávogott, ütögette az üveget, de a mókust egy cseppet se zavarta. :-) Lesz még videó, majd linkelek. Iszonyú aranyos volt 20 centirõl figyelgetni a mókust! Asszem, ha így oda tud menni az etetõhöz (fenyõfa-párkány-fal-párkány-fal-etetõ, tehát simán tud mászni a fal rücskeibe kapaszkodva :-))
A macskám azóta is üvöltözve keresi, hogy hol van, és abszolút nem zsákmánynak nézheti, teljesen másképp nyávog, mint a madarakra, vagy rovarokra szokott. Tuti haverkodni akarna :-))

Madárnak kenyérmorzsát ne adj, megerjed a begyükben és belepusztulhatnak. :-( Rigónak almával lehet kedveskedni legjobban, illetve levesben fõtt zöldségekkel.

B.hópihe a legutóbbi napokban többfélét is láttam
- "tarka tucatgalamb" nagy csoportokban bár lehet hogy valahová tartoznak mert egy csapatba összeállva távoztak
- a nyakán fehér gyûrût (távcsõvel nézve fej-begy irányú hosszanti fehér csíkokból áll össze a gyûrû) viselõ fajtából
- lilásan irizáló tollazattal de majdnem monokróm acélosan kékesszürke színben néhányat
- "bandákba verõdött" fiatal gerléket melyek általában elkülönülnek, de most laza 6-8 fõs csoportokban ültek egymás közelében többnyire a drótokon, ha egy elindult valahová, a többi követte
Viszont ma reggel "házirigóm" kivételével nem láttam se galambot se más madarat, talán mert T lement 1°C közelébe
"Házirigóm" egy élelmes feketerigó, "aki" felfedezte és vélhetõen megtanulta hogy az abrosz morzsáit a fûbe rázom. Ha kilépek a házból szinte háziállat módjára valahonnan elõkerül, a közelembe reppen egy cserjére, mozdulatlanul ül, csak mozdulataimat lesi. A rigók többsége nem fél, de ez feltûnõen "kiszúrt magának", amit én még "jutalometetéssel" erõsítek is Felismerem, mert "szorossá vált" kapcsolatunk alapján bátran állítom egy madáron is felismerhetõk egyedi külsõ- és személyi/viselkedési jegyek, melyek a többi fajtársától megkülönböztethetõvé teszik. Annyira nem fél, néha azt várom mikor repül rám (említettem, idén nyáron a kerti asztalra toppant elém egy rigó, fejét forgatva néhány pillanatig kíváncsian nézegetett és elröppent)

Itt a videó: Link
:-)))

Megint itt járt a mókus :-)) Mászott a szúnyoghálón, sétált a párkányon, aztán a falon, majd átugrott a bangitára. Itt van még a fenyõkön, tettem ki neki pár szem diót, hátha visszajön. Ha nem, akkor meg feleszik a cinkék. Videóm van róla, majd berakom a linket, ha felpakoltam tecsõre.

Sokan várják a havat. Én nem. Mindenesetre holnap megjavitom, megigazitom a madáretetõt a kertben (hogy a cicáink ne férhessenek hozzá). Két megtisztitott odu is várja a madarakat.

Mai élmény: reggel az uram ül a kisszobában, amikor észrevesz egy sötét árnyat a szúnyoghálón kívül. Alaposabban megnézve az árnyat, kiderült, hogy van neki hosszú, lompos farka, a színe meg vörösesbarna - szóval mókus. :-) Mókuska fel-le szaladgált párszor a szúnyoghálón, majd ahogy jött, el is tûnt - valószínû visszaugrott a fenyõre, ami az ablak elõtt áll. :-)

Szia ! Milyen nagy testû galambokat látsz ?

Bizony, nagy esély van az országos fehér Karácsonyra.

Hát nem tudom mi lesz. Csodaszép tiszta ég van, melegen süt a Nap, szél nincs, kifejezett "kirándulóidõ", jártam egyet a Duna-parton. Mindenfelé vízimadarak, fõleg kacsák úszkálnak búvárkodva szorgalmasan, mintha tavasz lenne. Dögkeselyûnek beillõ méretû legyek sokasága sütkérezik sokfelé, de egyébb szárnyas rovarok is szép számmal. Több fekete katicafélét láttam két narancsszínû pettyel. A macska kutyamód végig elkísért (fura macskaszokás, eddig minden macskám velem jött sétálni olykor igen messze ha a Duna partján mentem végig) elkísért. Megfigyeltem ahogy "rámozdul" egy pocokfélére. Hirtelen méterekre elrohant mellõlem, csodáltam is fülét mindaddig, amíg rá nem jöttem hogy nem zajra figyelhetett fel a zajtompító sûrû aljnövényzetben, hanem a fû mozgására. Nem rohanta le, lelapult egy mozgó fûcsomó elõtt és amikor láthatóvá vált a fû mozgatója akkor ugrott neki, de sötétes kis rágcsálóféle idejében visszabújt járatába. A környék minden kertjében hatalmas vakondtúrások sorjáznak mindenfelé, nagyon dolgoznak a "kis kertészek", tán nem is csoda, sok giliszta szambázik szerteszét. Megjavítgattam a kerítést (a cserjék lefeszítettek pár díszlécet) egyúttal végignéztem fáimat. A gyümölcsfákon mintha friss zöld rügyek jelentek volna meg (eddig nem láttam rajtuk) ha ezek hirtelen hidegtõl lefagynak...

Mi már tudjuk... Vajon õk is..?
Márminthogy nemsokára átveszi az uralmat a csikorgó fagy.

Azonkívül hogy hihetetlen szép idõ van, szabad levegõn ruházatot átmelegítõ, ablak mögött majdnem égetõ napsütéssel (odakint csak árnyékban érezhetõ a hûvös) zöldell minden, a talajon friss, újnak látszó fûcsomók keltenek feltûnést. A "Hari-féle" gombák jól érzik magukat, nagy csoportokban láthatók mindenfelé, gyönyörûen gyarapodnak, szinte kedvet érzek leszedni õket, ha szeretném a gombát, meg is tenném, így csak hagyom kõket, de valahogy nem fogynak, a meglévõk egyre nagyobbak, és újabb csoportok jelentek meg A gerlék különösen bandáznak, de megjelentek az "eltûnt" nagytestû galambok is

Hát itt nálam így dec. 10-én csodálatosan nyílnak sorjában a rózsák, a leanderek is bimbóznak , gyönyörû a hó és hideg helyett kárpótlásként.

Noli

A vadpulykák fákon alszanak:
Link
Link

De akad tyúk is:
Link
Link
:-)))

Hát én is murisnak találtam a látványt, el is nevettem magam, rögvest kaptam is egy kõkemény barackot a fejemre
Még ma is elfog a röhöghetnék ha felidézem az eperfa ágain kuksoló nyakát nyújtogató fejét forgató megriadt tyúkhadat, sokan voltak, tele lett a fa velük A háziak megrázták, megcsapkodták de a tyúkok annál inkább ragaszkodtak a fához, ott maradtak reggelig. Büntetésbõl másnap reggel a tyúkokat megelõzve kellett felkelnem és megszámolni õket, megvan e mind (elvégre nem voltak zárt biztonságos helyen, ha a róka nem is, de menyét/görény hozzájuk férhetett volna)

Igen, õrá gondoltam én is :-)
Láttam már pár virágot rajtuk a városunkban lévõ cserjéken is, de csak 1-2 darabot, tehát nem virágba borult, csak kilesett a bimbói mögül. :-)

Igen. Link Link

A téli jázmin az a sárga, apró virágú futóféle cserje, ami január végétõl szokott nyílni?

Hát mit csinálsz ott délnyugaton, te "krucifiksz kölyök"? Innen Link kell megtudnom? 05:15-tõl kezdõdik...

Nálunk a téli jázmin borult virágba, szó szerint, elég sok virág nyílik rajta. Azt hitte bizonyára, március közeleg.

Jah,az a tipikus "csak még öt percet"

Aranyosak lehettek a fán :-)) Azért az ösztön az ösztön.

Áki talán kicsit még "visszaaludt"
Tegnap a reggeli félsötétben a korábban már említett, örökké perlekedõ, gerlét is megkergetõ kötekedõ rigó csinált valamiért hangos ribilliót "lakófáján". Lármázása közben négy madár is kiröppent a lombok közül és a közeli drótokra telepedtek, felfújták magukat, szemlátomást tovább aludtak. A teraszon pipáztam kávéztam közben néztem õket, nem mozdultak amíg világosabb nem lett. Lehet hogy õk is csak lazítottak, nem aludtak
Ui: persze nehéz eldönteni alszanak vagy éberen szunyókálnak. Kölökkoromban vidéken nyaraltam, ahol tyúkokat is tartottak szabadon. Álló nap szanaszét kószáltak, de minden este sötétedéskor szépen hazajöttek és felballagtak a tyúklétrán az ólba (rókaveszély miatt lábakon állt). Ekkor rájuk csukták az ajtót reggelig. Én kíváncsi voltam, milyen az amikor alszanak, rájuk nyitottam az ólajtót. Csendben ültek a rudakon, nem is mozgolódtak, szemlátomást aludtak, de hirtelen az egész társaság élén a kakassal nagy robajjal kirebbent hogy a létrával együtt feldõltem, õk pedig egytõl egyig "felgallyaztak" a tyúkól mellett álló eperfára. A háziak sokáig próbálták lecsalogatni õket, de a tyúkok makacs tyúkeszükkel csak ottmaradtak, hajnalig ott aludtak az eperfa lombjai között

Biztos csak szundított egyet,vagy meditált..

Reggeli történetke: hét óra tájt éppen friss kávét fõztem, közben kipillantottam a konyha ablakán. A vakondtúrások megint szaporodtak és egyre nagyobbak, némelyik már felfordított vékányi méretû. Az egyik tetején megpillantottam egy fekete tömeget. A borult idõ és reggeli félhomály miatt az ablakon át nem láttam jól szabad szemmel mi az, vakondra gondoltam. Ha kimegyek megnézni, elriasztom hát a 7x50-es, fényereje miatt terepre éjjel is jól használható binoklival lestem meg. Egy sárga csõrû fekete tollcsomó gubbasztott a túrás tetején. Teniszlabdává felfújt tollazattal ült és mozdulatlanul nézett maga elé, emberi beleérzéssel teljes apátiában mint aki semmivel sem törõdik. Olykor megmozdult körbelesett ami nem árt, mert a Cira cica nagyon jó vadász. Emiatt már azon gondolkodtam, lehet hogy talán beteg rigó, kimegyek mielõtt a macska felfigyel rá, behozom, bár nem tudtam hová teszem, kalitkám nincs, mindegy, majdcsak eszembe jut valami megoldom. Percekig lestem õ percekig gubbasztott mozdulatlanul, behúzott fejjel, tollazatában szinte elbújva. Amikor elszántam magam hogy behozom (átmeneti szállásnak a rácsos, kalitkaszerû macskahurcolóra gondoltam, aztán szerzek rendes kalitkát vagy elviszem állatorvoshoz nála hagyom) A betegnek látszó mozdulatlan rigó hirtelen feléledt, teljes testhosszában "kinyúlt rigóméretre" és jellegzetes gyors futásával elszaladt vagy két méterre, felkapott egy kétségbeesetten tekergõzõ földigilisztát és elrepült vele. Nagy kaland
Ui: féltettem a rigót mert valahány macskám volt, több madarat is sikeresen megfogtak szemem láttára, nem egyet "röptében csapva le mint a magaslabdát" ha a bolond madár elég alacsonyan repült. Nem gyönyörködöm benne, tán kegyetlen dolognak tartják a "széplelkek" hogy hagyom (a Természet rendje nem?) de a zsákmányára lecsapó macska látványa ugyanolyan lenyûgözõ mint bármely más ragadozásból élõ állat zsákmányszerzése, jóllehet az ember sajnálja a préda halálos vergõdését, de ez van, nem alattomos csapda, nem biztonságos távolról gyilkoló lõfegyver, az erõ és ügyesség dönt szemtõl szembe. Pár éve kedvencem, néhai Micó Kandúr elkésve felreppenõ nagytestû galambot is képes volt mancsával leütni a levegõbõl, verebet pedig rendszeresen fogott. Egy ilyen alkalommal egyet épségben, tollát sem felborzolva élve odahozott szájában és "átadta" nekem - leülve "várta" hagyta hogy kivegyem szájából a madarat. A pimasz veréb viszont azonnal belecsípett ujjamba, bátorsága jutalmául elengedtem, a bolond ahelyett hogy világgá menekült volna, egy közeli bokor sûrûjébe röppent, ahonnan Micó gond nélkül pillanatok alatt kipiszkálta de már nem hozta oda nekem, helyben megette. A mostani Cira cica nõstény de õ is kitûnõ vadász, minden mozgót elcsíp, legyen az rágcsáló vagy madár. Pár napja történt, a legnagyobb hízelgés/dorombolás/törleszkedés közepette hirtelen elrohant a közeli bokor sûrûjébe és kihozott onnan egy élõ verebet, de ott helyben megette, volt okom félteni ma reggel a sérültnek vélt rigót
Jó reggelt, jó napot, jó kedvet Bioszféra/MetNet

Nincs mit! :-)

Oké, köszönöm!

Szerintem tutira!

De ugyanaz a fajta?

Ez nem az a fa, hanem egy kisebb, úgy 200 méterre a nagy fától.

Noli!
Ebben Link a hozzászólásodban lefényképezted azt a minifügét, az a paloznaki fáról van, amirõl múltkor beszéltünk?

Köszönöm!
Van ám még, de ez a kettõ használható csak, a többi valamiért homályos.

Nagyon klasszak!

Nem csak az ujjad mozdult meg.. Értõ a szem is!

Bátor szilvafa: Link
Kicsit deres a virágja... (két virág volt a fácskán amúgy)


Flurries, gyönyörû képek!!!!!

Az igen, marha jó képek lettek

Két ma reggeli kép.
Deres moha: Link
Moha és gomba, szintén megfagyva: Link

Mai magyar valóság, (a bulvár szó nem minõsít) - szomorú és elkeserítõ!
Így lesznek az újgazdagok! Az utcánkban is van egy ilyen féreg, persze rokkantnyugdíjas!

Ez tök jóság!!! Tudományos kutatómunkát végezhettetetek :-)))

Link

Jó cikk,grat.!
A fiamon figyeltük baba korában ezeket az álmodásokat.Újra átélte a napot.Pl.mikor aznap valamiért nagyon sírt (pl. oltás) elalvása után nem sokkal már nyöszörgött is és sírásra görbült a kicsi szája.De ugyanez megvolt a vidám oldallal is,jókat tudott kacarászni álmában.