Kérdések és válaszok

"... discomfortosnak ..." - JAJJ!! Esetleg "megterhelõnek" (ebben a szövegkörnyezetben).
Egyébként össze tudnád "röviden" foglalni nekünk a képzését?

Sziasztok!

Még a "fülledtség" témához. Ahogy Cauchy is írta, erõsen szubjektiv dolog ennek érzete, nem lehet csak mereven számokkal, értékkel, képletekkel meghatározni. A HI (Heat Index ) mellett használják az un. THOM'S indexet is. Ez figyelembe veszi, hogy az emberek különféleképp reagálnak a RH/T ill. páranyomás hatására. Nyilvánvaló, hogy egészséges, szikár ember könnyebben visel el egy bizonyos értéket, mint pl. egy túlsúlyos, szív és és érendszeri panaszokkal küzdõ ember. A Thom's lényege meg fõleg abban áll, hogy nem személyre, hanem több emberre, népességre vetiti ki az Thom's index értékét. Tehát a lakosság fele, kevesebb mint fele stb. érez discomfortosnak egy bizonyos RH/T arányt.

A Thom's táblázatot pl. az Euroweatheren tanulmányozhatjuk.

Boci, megerõsítem, sõt:
Siófok a SYNOP-ban 06, 12 és 18z-kor is jelent vízhõm.-et – az már egy másik kérdés, hogy pl. adásba mikorra melyik jut be...

és akkor egy új ötlet (hogy végképp kisajátítsam e rovatot (is)

nekem pl. komoly problémáim vannak a GSF számos ábrájával. nem tudom értelmezni õket.
pl. a zivatar szekció olvasgatásából, amelyet magam csak távolról figyelek (megrögzött "nyári jóidõ" pártiként), tudtam meg, hogy ha "a CAPE nagyobb mint 750", na akkor lesz zivatar.
ilyenekre gondolok (a heat-indexrõl jutott eszembe).

Gyakorlatilag az a lényeges, hogy ha kimondjuk, akkor biztosan tudjuk, hogy a másik azt érti-e alatta, amit mi szeretnénk. A többi már a nyelvészek dolga

Cauchy:
valóban a wind-chill-re a "hõérzet" találó fordítás. használják is. nem jutott eszembe.
a "szélhûtés"-t szerintem nem használják, kicsit technikainak érzem (motorokat hûteni pl. nem vízzel...).

(nem is beszélve a "szélütés"-rõl, ami ugye agyvérzést jelent, és így végképp nem tartozik vizsgálódásunk tárgykörébe ))

Költõ: igazad van, bár ugye télen és szélben a hõérzetet a szélhûtés adja, nyáron meg a fülledtség stb. tehát gyakorlatilag a téli hõérzet a a wind chill

Nekem pl ha taknyos vagyok, akkor könnyebben kimelegszem Ez is egy befolyásoló tényezõ. Mértékegységként a fok/mililitert javaslom, valami korekt állandóval megszorozva, hogy °C jöjjön ki a végén

Költõ:

köszönöm a tájékoztatást! magam, aki nem tanult légkör fizikát, sokat tanul a hasonló leírásokból.

egyébiránt, semmi nem áll távolabb tõlem, mint az interneten amúgy - fõleg mióta széleskörben elterjedt - dívó anonim beszolongatás, odamondogatás. sokszor tapasztalom, hogy csínján kell bánni a fogalmazással, mert bizony könnyen félreérthetõ. magam is "meredeknek" ítélem meg így utólag a válaszomat, bár a bevezetõ mondat utal az idézõjeles jellegre, a széndékolt humorra. remélem ez elégséges excusatio.

hasonló vonatkozik "szegény" Horrorbabyre is, aki valószínû félreértette azt, hogy "átlag" ember nem érti a kérdését. átlag ember = nem Költõ.
így értettem...

Táviratfüggõ, de pl. a SYNOP-jelentés nálunk használt helyi kiegészítésében (Siófok 925-ös csoportja) a'sszem 12z-kor? (A vízügyi táviratokban nyilván többször.)

Nem tudjátok véletlenül, hogy a napi vízhõmérsékleteket hány órakor mérik?

Cauchy, a "hõérzet" az összetett végeredmény, amely a "fülledtség", "szélhûtés", stb. elemeibõl áll össze (olykor akár együtt: pl. trópusi szeles tengerpart kellemes éghajlata) – tényleg, tud még valaki ilyen hatást felhozni?

Szóval mégegyszer, a fülledtségnek VAN meghatározása: 19hPa-os (víz)páranyomás felett; ill. ezek alapján az ilyen napot is meg lehet határozni.
A "HEAT-INDEX" – v. "hitzeindex" (ld. pl. GFS-diagramme), stb. – meg a hõm. és a páratart.-ból képzett hõmérsékleti érték (vagyis valójában nem egy mutató, mint ahogy az angolszász nevezi): amilyen meleg(ebb)nek éljük meg az adott hõmérsékletet, mivelhogy magasabb páranyomásnál – s ez ugye mindkettõ függvénye – kevésbé tudunk párologtatni. (Alacsony páratart. vagy/és hõm.-nél közel azonos a léghõm.-tel.) Azért szokták külön kiemelni a 32°C és 40%RH feletti tartományt, mert bizonyos szervek ilyen hõm.-en eleve kezdenek rosszul mûködni, s ilyenkor még az önhûtésére sincs esély: hõgutaütés következhet be; a hûvösebb fülledtség "csak" kellemetlen ill. fizikai megterhelés esetén gond. Magyarul hívhatnók pl. "fülledt-hõmérséklet"-nek, a nedves-hõmérséklet (a harmatpont ikertestvére) mintájára.
Viszont jogos, és nyelvileg szép megjegyzés a "NYIRKOS(SÁG)" fogalma! (de nem rövid "i"?) – amit én "vizes"-nek minõsítettem alant: a hûvös miatt kicsapódásra hajlamos párásságot nevezik így.
A "WIND-CHILL" (már hogyne ne vágna a témába!?), magyarul mondhatjuk "szélhûtés" ill. "szélhûtéses hõm.", a fülledtség "hûtõ" párja: de nemcsak a párologtatás (túl)fokozása, hanem a test körül kialakuló hõköpeny szétfújása is az oka; ez utóbbi különösen fagypont felé válik meghatározóvá. (Továbbá észrevétlenül ki is lehet száradni!) Ez viszont nemcsak "hidegben" lehet jelentõs: pl. ha a munkavégzésre kellemes 15°C-ban szerelsz a HHH-i tornyon, ahol nem ritka a folyamatos 10m/s-os szél, azt 5°C-nak éled meg, amiben az ujjak már gémberednek! Vagy hozhatnánk még pl.-nak, amikor nyitott jármûvön, de akár a lassú, de folyamatos léghûtéstõl "huzatot kapunk", stb.

(Egyébként szerintem az ilyen kérdezz/cáfolj-felelek kifejezetten jót tesz az önmûvelõdésnek, csak ne csapjon át személyeskedésbe! Nao a tanulmány értelmezésében lehetett volna figyelmesebb. Meg azt nem értem, hogy aki ilyen szép magyar szavakat is elõkerít ("nyirkosság"), miért "káromkodik" oly sokszor új-atlantiul?... másért nem haragszom rá!)

Horrorbaby:
szándékosan írtam a "fülledt nap" meghatározását, nem figyelmetlenségbõl. erre találtam ugyanis csak meghatározást. ha tetszik, ezt "bizonygattam". azt gondolom, hogy egy OMSZ jelentés mérvadó referencia, mégha nem is egészen pontos, hozzájárul a kérdés megválaszolásához. mint ahogy, Költõ szerint ezt meg is tette.

... nao- ha egy kicsit figyelmesebb lennél akkor a feltett kérdésre (fülledt levegõ nyáron)válaszoltál volna és nem azt bizonygatod, hogy te mit tudsz (fülledt nap meghatározása).

Mostanában én nem tudok/ismerek olyanokat, akik hasonlóan "kényes" témákkal foglalkoznának, vállalnák egy fogalom szakszerû meghatározását stb. A mai "modell-szinoptikusoktól" ezt már nem is lehet elvárni...
A Költõ még aktuálisabban képben van hiszen késõbb végzett és egybõl tudta a megoldás forrását az agrometeorológia területérõl.
Ezeken a fórumokon elsõsorban azok okoskodását fogadhatjuk el majdnem minden fenntartás nélkül, akik maguk is az operativ munka aktuális részesei és csak másodsorban azokét akik valaha foglalkoztak a témával. A lényeg nagyobb figyelemmel olvassuk el problémákat/kérdéseket így elkerülhetõk lesznek a mellébeszélések....

Nao: A kérdésed a fülledtség DEFINÍCIÓJÁRA vonatkozott. Viszont definiálni csak konkrét adatokkal és meghatározásokkal lehet. Pont ezért nem értem, hogy miért nem jó az a fülledtségre, amit Költõ írt. Ha nem adatokkal adja meg, akkor az nem definíció, így saját magaddal kerültél ellentmondásba.
Gyakorlatilag értem, hogy mit szerettél volna kérdezni, de mivel a fülledtség is erõsen szubjektív dolog, így nem lehet elvárni, hogy konkrét definíciója legyen..
Wind chillre használatos szavak: szélhûtés, hõérzet.. nos ezek mind ugyanígy sántítanak kicsit, mint a fülledtség definíciója, de ha az ember elfogadja ennek, akkor jó rá, ha meg nem, akkor úgyis bele lehet kötni valamiért..

csak még egy megjegyzés, ami ilyenkor nyáron teljesen "off" topic:
hasonló angol fogalom a "wind chill" pl., amire nekünk szavunk sincs nagyon, körülírni szoktuk, a "szélben ennél x fokkal hidegebbet érzünk"-kel.

Költõ:

számomra, aki total outsider, meglepõ, hogy nincs kölcsönösen elfogadott definíciója a "fülledtségnek", ahogy a "fülledt napnak" sem...!

mintha a Te fejtegetésed jórészt - és Horrorbaby kérdése is - az angolszász terminológiában gyakran, ám nálunk annál ritkábban, használt ún. "heat-index" kérdését próbálta volna tisztázni. ezt ugyanis éppen arra "találták ki" hogy nedvesség és hõmérséklet szempontból a levegõ egzakt módon mérhetõ paramétereit valahogy kapcsolatba hozzák az ember ezirányú szubjektív érzetével.

Heat Index - The Heat Index (HI) (or apparent temperature) is a measure of relative discomfort due to combined heat and high humidity. It was developed by R.G. Steadman (1979) and is based on physiological studies of evaporative skin cooling for various combinations of ambient temperature and humidity. As temperatures climb above 90 °F (32°C) and humidity goes above 40 percent, conditions are ripe for heat-related illnesses.

ez az index egyébként 75°F (23°C) alatt nem értelmezhetõ, ahogy átlag ember számára Horrorbaby kérdése sem, hiszen alacsony hõmérséklet esetén ("nem nyáron") inkább a "nyírkos" szót használja a magyar.

NAO:
Mi egy Aujejszky és t.sai féle mez.gazd.-i met. könyvben leltük meg a pontos, szép meghatározását – azok nevek... voltak (sajnos).
Aztán meg pl. a "ködös nap" sem = "köd". (Fordítottjára példa, de egyszer pl. Kékszakáll hozta ki így, hogy márc.-ban a legtöbb a ködös nap – ti. a majd' minden reggeli talajmentiek miatt...)
De az említett tanulmány (hps.elte.hu/~zagoni/OMSZ.pdf) sem mondja ám sehol, hogy ez a meghatározása! - úgyhogy ilyesmit az idézet elé ne tegyél!! Hanem õk nevezetesen a 30°C-nál melegebb fülledt napok alakulását vizsgálták (7.old., 22.ábra, "azon hõségnapok számát mutatja, amikor a relatív nedvesség magas", "amikor a max.hõm. meghaladta a 30°C-ot és ... a rel.nedv. 40 %-nál magasabb volt"), vagyis az EGYBEN FÜLLEDT HÕSÉGNAPokat – csak ezt így szépen, egyben nem mondják ki.

HORRORBABYnek igaza van, hogy 17°C alatt már 100%RH-nál nagyobb páratartalom kéne hozzá, amit már "nedves", pl. ködös, esõs napnak hívunk.

egy "vulgáris" riposzt Költõnek:

""Nao"-nak részben igaza van"...

Naonak éghajlati (úgy látszik ez a téma lesz a végzetem) szempontból teljesen igaza van. a fülledt NAP definíciója pontosan az általam említett:
"a maximumhõmérséklet meghaladja a 30C-ot és ezzel egy idõben a relatív nedvesség 40%-nál magasabb"
(hps.elte.hu/~zagoni/OMSZ.pdf)

köszike, puszika, bocsika...

... a fülledtséghez kiegészítésképpen, " költõ " segítségével végzett rövid kampány eredménye-neves meteorológus elõdeink megfogalmazása szerint: " Fülledtnek érezzük a levegõt, ha egyidejûleg szélcsendes, magas a hõmérséklete és nagy a relativ nedvessége. "
Tájékoztatásként néhány összetartozó adat- mikor lehet egy levegõ fülledt a fenti feltételek szerint (képletek nélkül)a teljesség igénye nélkül, néhány adat tükrében.
Hõmérséklet relativ nedvesség %-ban
20 fok 80% felett
22 70 % felett
25 60 % felett
28 50% felett
30 45 % felett
32 40 % felett
35 fok esetén 35 % feletti relativ nedves-
ség esetén

... ennyi röviden ( ha ettõl lényegesen eltérõ értékek esetén is fülledtnek érezzük a levegõt a szokványos szöveggel élve, kérdezzük meg gyógyszerészünket...)

(Akkor – közkívánatra – a Költõ visszatér, hogy feloldjuk ezt a "fülledt"-kérdést!)
Szóval, a FÜLLEDTSÉG nem a levegõ hõmérsékletének, hanem páratartalmának, ha úgy tetszik párásságának egy sajátos – élettani szemszögû – jellemzése ill. minõsítése; jóllehet természetszerûleg a hõmérséklettõl, mint a levegõ párabefogadó képességét befolyásoló elemtõl is függ.
Arra kell kitérnünk, hogy az ember – mint sok más állat, növény is – "vízhûtéses": bõrének lyukacskáin sós-savas nedvességet présel ki, mely onnan önmagától elpárologva hûti a felületét. (Erre – hasonlóképp a motorokhoz – egyáltalán nem csak melegben van szükség: fizikai munkavégzés közben, önmagában az energia-termelésünktõl is "kimelegszünk": pl. aki hasogatott fát -20°C-ban, tudja mire gondolok...) Vagyis párát kell nyomnunk a környezõ levegõbe, ami csak a levegõ saját párájának nyomása ellenében történhetik. (Ez is egyfajta gázpumpálás, csak a vízgõzzel.) Ám ha a levegõ páranyomása egy bizonyos érték fölé emelkedik, erre nem vagyunk képesek, "szakad rólunk a víz": nem tud eltávozni. Rokon jelenség ezzel, hogy nagyobb nyomás alatt a víz sem forr fel ugyanazon a hõmérsékleten, azaz a vízgõz nem tud gázként kiszabadulni; és fordítva: a magashegyi alacsonyabb nyomáson már jóval 100°C alatt forr. (Ugyanígy hiába a legkorszerûbb lélegzõ anyagú kabát esõben, ha az kívül vizes, nincs hova kinyomnia az izzadtságot.)
Tehát fülledtségrõl AKKOR BESZÉLÜNK, HA a levegõ páranyomása, azaz a már benne levõ vízgõz nyomása egy adott érték, nevezetesen – ember esetében – 19hPa fölé emelkedik, gátolva ezzel a szervezetet hûtõ izzadást.
"Nao"-nak részben igaza van: ez 32°C-os levegõben 40% páratartalomtól fölfelé jelentkezik. Ám ez alacsonyabb hõmérsékletû, egyáltalán nem meleg levegõben is bekövetkezhet; ott ehhez ugyan – meglepõ módon – nagyobb viszonylagos páratartalom kell (pl. 20°C-on 80%), mert alacsonyabb hõm.-en a levegõ párájának nyomása is kisebb. (Az már egy másik kérdés, hogy ez azon a hõm.-en kevesebb vizet jelent, meg hogy megmarad-e egyáltalán vízgõzként a levegõben, vagy eleve kicsapódik – egyáltalán nem javítva a helyzeten...) Pl. tavaly õszutón, amikor borús, párás idõben a Bakonyban járt a MetNet, egyáltalán nem volt meleg (fagyott tócsát, jégcsapos zúgót is fényképeztünk MetFickóval!), mégis mindenki izzadt a kaptatón (nemcsak Gambuc): "fülledt volt az idõ".
Fontos még megjegyezni, hogy fentiek szélcsendre vonatkoznak: a szél ugye a pára folyamatos elszállításával segíti a párolgást, azaz csökkenti a fülledtséget.

Önmagában a magas léghõméréklet minõsítésére a HÕSÉG fogalma szolgál – ld az RSOE-s "Nomad" oldalait a hõségriadó témájában.
Ennek határértékei önkényesebbek; arról van szó, hogy a 3x°C-os hõmérsékletek közelítik, ezért terhelés esetén könnyen átlépik az egyes szervek egészséges mûködésének alaphõmérsékletét (nem mindnek 36°C!).

fülledt nap = Tmax meghaladja a 30 fokot + a relatív nedvesség 40 %-nál nagyobb

a fejlesztések rovatba kéne írnom, de ide is passzol:
ki kéne egészíteni a Kislexikon szekciót ilyenekkel (számos van).
én valahogy az Éghajlatváltozást pécéztem ki magamnak, oda szokta irogatni. tapasztaltam, hogy a fõ probléma éppen az, hogy nem ugyanazt értjük egy-egy kifejezésen.
az Elõrejelzési versenynél látszik, hogy ha "vérre megy", akkor ez milyen fontosságú. állandó téma. máshol is jó lenne szabatosnak lenni.

... én is felteszek egy kérdést, mert látom sok embernek problémát jelent.
Mikor nevezzük nyáron fülledtnek a levegõt?

Üdv Mindenkinek! Kérdésem az lenne,hogy hogyan lehet olyan mérõállomások adataihoz hozzáférni,mint az Online állomások c. részben is található? (antennára szerelt,rádiójeleket küld)Kimondottan a Gyöngyös melletti Sárhegyen lévõ érdekelne vagy a Kékestetõn mûködõ met. állomásé!A segítséget elõre is köszönöm!

Sziasztok!
Az a kérdésem lenne, hogy mit jelentenek és mi az értelmük ezeknek a kifejezéseknek:
LCL (Lifted Condensation Level)
CCL (Convective Condensation Level)
Köszönöm!

Sziasztok!
A következõ kérdésemre lenne:
Elõljáróban annyit, hogy július 1- én Horvátországba (Dalmáciába) készülünk indulni. Véleményetek szerint milyen idõre lehet ott számítani július 1. felében?
Igaz, hogy az elõrejelzési verseny oda nem terjed ki, de minden segítséget elõre is köszönök!

Mitrill, azt hiszem erre gondoltál:
Link

Bár ahogy Cauchy is mondta, a beválási valószínûség nem valami jó ilyen idõtávra.

Zorro: 2005.02.25-tõl érvényes, amikor életbe lépett ki is lett hírdetve a naplóban...

Asszem, amikor még mi regisztráltunk, nem volt ilyen... Nem hiszem, hogy bárkit is sértettünk, zavartunk volna hozzászólásainkkal, de ha igen, hát szóljon... Na tényleg mindegy...

Fenrir: úgy érhetõ el, hogy belépés elõtt a regisztrációra kattintasz, s a kitöltendõ mezõk alatt lehet elolvasni!

S mielõtt bárki is félreértené, nem személyek ellen történt a törlés, hanem tartalom miatt (mert az ilyet msn-en, mail-ben is meg lehet beszélni)...

Amúgy hétfõn megyek Franciaországba, szóval éntõlem több törlésre egy ideig ne számítsatok Netközelbe nem tudok majd lenni

Mitrill: Azt az oldalt egyszerûen felejtsd el... Hazugság úgy, ahogy van

Sziasztok!

Nekem lenne egy kérdésem.
Tavaj találtam egy olyan oldalt,ahol elõre,akár hónapokra meglehetett tudni az idõjárást.Így kalkulálni lehetett pl. a nyaralás idõ pontját! Egem fõleg a Balatoni idõjárás érdekelne júliusra.
Elõre is köszönöm a választ!

:

Hülye média! Rosszul vagyok ettõl az "idõjósozástól". Vagy csak megint lemaradtam valamirõl, és már nem okleveles meteorológusokat, hanem okleveles idõjósokat képeznek az egyetemen??

Igen, kösz szépen.

Ml-bõl mm-be??? Az attól függ, mekkora felületen gyûjtötted össze a csapadékot, amit ml-ben mértél. :-) Onnantól pedig a térfogatot a felülettel elosztva megkapod a "magasságot", azaz a mm-eket. Pl. ha egy 100 cm2-es (= 10000 mm2) felületû csapadékmérõben gyûlik össze 50 ml (= 50000 mm3) víz, akkor 50000 / 10000 = 5 mm csapadék hullott. (Remélem, tényleg erre vonatkozott a kérdés.)

Azt szeretném tudni, hogy a csapadékot ml-bõl hogy lehet mm-be váltani??

..egy repmeteorósnak nem vagy nem szabad tévedni mert aszt virág nyelven elküldik melegeb éghajlatra( ved húllám tábor) :(

Az elõzõbõl kimaradt: Bár a soha elég dúrvának hangzik, hisz vagy nem meri bevállalni vagy tényleg még egyszer sem tévedett, ez pedig szerintem egy ember életében, fõleg egy ember által nem vezértlhetõ jelenség esetében méginkább nemigaz. Ami viszont igaz, hogy az éghajlat változásával egyre "bolondabb" lesz az idõjárásunk, ami viszont adhat okot némi tévedésre is.

Én szerintem ha valaki a meteorológiával foglalkozik, netán annak elõrejelzésével is, teljesen természetes a tévedés. És ezért sem meghúrcolni, sem lehordani nem lehet õt. Ahogy egy biztos idõjárási helyzetbe is becsúszhat bizonytalan. Szerintem egy jó meteorológus ritkán téved, de a tapasztalat és a kor elõrejehaladtával még ez a ritkán is a soha felé billenthetõ.

Általánosságban szerintetek milyen gyakran tévedhet egy idõjós ? Szerintem, ha valaki 80% felett teljesít az már mindenképpen elismerésre méltó.
A szakmában akad olyan is, aki nem emlékszik tévedéseire, de ez már egy más téma. A tárgyilagos, tényszerû tömegtájékoztatást elsõdlegesnek tartom, ezért a múltban és a jövõben is kitérek az ettõl eltérõ megnyilatkozásokra, márcsak a metnet mezõnyének szakmai szintentartása érdekében is.
Tehát csak szombattól (nem péntektõl) számíthatunk kánikulára/kánikulai melegre. Mostanában nem volt országos kánikula ennek esélye csak a hétvégétõl lesz meg és folytatódik a jövõ hét elsõ felében is. Aki ennek ellenkezõjét olvassa esetleg a napisajtó valamelyikében, az nem a véletlen mûve...

TROMBA... az a jelenség,amikor a tuba vagy felhõtõlcsér,amely kezdetben csak zsák alakú kiemelkedés a felhõ alján, leér a földfelszinre,s ott szárazfõld felett port, vizfelszin felett vizet sziv föl.Mindkét jelenség~, de külön nevük is vanORVIHAR ,PORTÖLCSÉR,ILL, VIZTÖLCSÉR.Magassága néhányszor 10 és 1000m átméröje néhány m és 1- 2km lehet.
Keletkezése tehát határozottan a magasabb légrétegben végbemenõ folyamatok következménye,a magasbol lenyuló légörvény hozza létre.Ly módon tornádó is keletkezhet,ennek azomban mérete és pusztitóereje nagyobb.
Megkülömböztetendõ az igy keletkezõ a kis porforgatok és fórgószelek, amelyek keletkezésük módjában és méreteigben is különböznek,de a jelenség hasonlosága miatt gyakran ezeket is annak nevezik.A kialakulásuk helyi körülményetitõl függöen jobbra és balra is foroghatnak.

.

TBG: örülök, hogy segíthettem, na meg annak is, hogy jól sikerült a kirándulás!

met4ever (Budapest) -

emlékszel még, Te írtál nekem idõjárásjelentést)) Szlovénia területére, mikor a segítségeteket kértem egy leendõ motoros túra miatt...
No, szeretnék visszajelezni : nagyon igazságod volt! Végig gomolyogtak fölöttünk a komolyabbnál komolyabb felhõk, többször "szemetelt" az esõ, és 1 db komolyabb zivatar volt a 3 nap alatt, de az elõl meg bemenekültünk egy pizzázóba; amúgy is aktuálissá vált, h együnk...így aztán t.képpen megúsztuk és egyszer sem (!) áztunk el! Köszönet mégegyszer!

Az instab index, ami negatív meg pozitív, az a K0 index (legalábbnis én így tudom) A K index meg ami 30 körül ad zivataresélyt, bár szerintem amellett még érdemes ránézni az SSI indexre, mert anélkül a K semmit sem ér

TKefe! nemtudom pontosan mibajod, de nem csekélység. Horror! Bocs a névtévesztésért.

Netfickó????? enye-enye szeretett (hógenerátor Humorbaby) = Horrorbaby az öreg szárcsa.=

Ki az a Kálmán?