Bioszféra

A vallásokat már nagyon elferdítették.. Pedig..

Az elsõ mondatothoz fûzném hozzá: minden lény, mely a természetben él, a természet része, így logikusan az ember is. Más kérdés, hogy mennyire formálja át a környezetét, és hogy ezt ki, miként éli meg.
További gondolataidról: nem szeretnék belemenni és elemezni minden egyes részletet, erre se kedvem, se idõm nincs, és ahogy végigolvastam, szerintem értelme se nagyon lenne....

Az azért elgondolkodtató és számomra furcsa, hogy az emberi tevékenységnek csak a rossz oldalát látod. Érdekes, hogy a különbözõ haszonállatok, kultúrnövények "behurcolása" eszedbe se jut, érdekes, hogy az emberiség "mûködésének" csak a negatív oldalát látod. Nem lehet könnyû így élni a világban.... Nagyon nem szeretem, és számomra roppant visszatetszõ a dolgok, történések csak feketén vagy fehéren való látása, ezért -mielõtt a vita elfajulna- befejezném ezt a meddõnek tûnõ eszmecserét.

Maradjunk elsõ hozzászólásom elsõ mondatánál: mifelénk is sok a harlekin katica.

Az ember nagyon nagyon rég nem természetes lény. Kivéve pár amazóniai meg pápua törzset....
Gondolj bele olyanokba, mint az Ausztráliába behurcolt európai rókák, nyulak. Vagy az Új-Zélandra bevitt macskák, patkányok. Mind mind iszonyatos pusztítást végeztek a honos állatok köreiben.... Egy sokmillió éve egyensúlyban lévõ ökológiai rendszerbe pakolunk bele valamit, ami nem oda való. Semmivel nem különb annál, amikor az indiánok a sima bárányhimlõbe belehaltak... Pedig az õ esetükben csak pár tízezer év elkülönülés volt, nem évmilliók.
Vagy gondolj a hazai parlagfû-allergiások arányára... Meg arra az iszonyú pénzre, amit a behurcolt növény elleni védekezésre, meg az általa okozott tünetek leküzdésére költünk. És ez csupán egyetlen icurka-picurka gaz.
Képzeld el azt, hogy van földön kívüli értelmes élet. Egyszer csak megjelenik itt párezer ûrjármû, lepakol néhánymillió "kis zöld emberkét", akik már mondjuk 10 milliárd éve is intelligens, csillagutazó faj voltak, s ezek a lények rábízzák az evolúcióra, hogy az ember túléli-e azt, hogy felzabálnak minket, felégetik az otthonunkat, stb. Ugyanezt csináljuk mi a különféle földrészek, tájak, égövek stb. élõlényeivel...
Nem könnyû objektíven gondolkodni, dönteni. Nem könnyû kívülrõl szemlélni mindazt, amit mi magunk raktunk össze.
De az ember faj alkotása Csernobil, a mi mûvünk a vallás, a politika és még számos káros eszme is. Ha a Te nézõpontoddal kellene osztozni, még mindig a sztálinista eszmék alapján élnénk. Sõt, még mindig lennének boszorkányégetések is. De az is lehet, hogy még mindig kõbaltával ijesztgetnénk egymást.
Szerintem a fajunk fennmaradása azon az alapon nyugszik, hogy képesek leszünk-e valaha felismerni, hogy nem pusztán értünk van a világ... Sajnos az ember egoista, mint minden élõlény, azonban a többiekkel ellentétben olyan fegyvereink vannak, pusztán az intelligenciánk okán, amellyel sokszorosan ki tudnánk pusztítani az egész bolygót. Az egyetlen reményünk valami ma még rejtõzõ mikroba, ami majd adott pillanatban megritkít és észre térít minket......

Ha azért pofozom fel a fiamat, mert sz@r napom volt a mukahelyemen és ideges vagyok, s nem azért, mert õ tett valamit, ami veszélyezteti a saját és a családja életét, akkor szent kötelességem bocsánatot kérni tõle és elvinni fagyizni kárpótlásul. Nem?

Nálunk is sok a harlekin katica.

Egyébiránt nem szeretnék a napok óta zajló "katica-ügy"-be beleszólni és vitát gerjeszteni, csak megjegyezném, hogy az ember és az emberek által létrehozott körülmények számtalan "élõhelyétõl távol élõ", más jellegû, de az új környezethez remekül alkalmazkodó növényt és állatot terjesztett el más környezetben, nagyon gyakran a korábban már ott élõk rovására is. Ezek közt voltak szerencsés, hasznos és kevésbé hasznos, sõt esetenként káros, hibás "terjesztések" is.

Erre mondhatjuk, hogy ez nem természetes folyamat, ugyanakkor az emberi faj "bolygóuralásával" párhuzamosan a korábbi természetesnek tartott törvények, határok megváltoztak (hogy ez jó vagy rossz, azt mindenkinek az ízlésére bízom), de ebben a megközelítésben az ember által akarattal és akaraton kívül generált változások -tekintve, hogy az emberi is természetes lény, ezáltal a természet része-, akár természetesnek is mondható.

Megértem az álláspontotokat. Én mégis bizom (hiszek) a természet önrendelkezõ képességében. Egyébként amig vizes közegben természetvédõként dolgoztam, éveken át megszámlálhatatlanul sok honos katicát mentettem ki vizzel telt medencékbõl.

Sajnos az ember már azzal borzasztóan beavatkozott a természet rendjébe, hogy elterjesztette az eredeti élõhelyétõl távol a harlekinkaticákat. Ha irtom a harlekint, azzal megpróbálom valamennyire visszacsinálni azt, amit meggondolatlanul mások vétkeztek.

A mai katicatermésem:
Link

Kisbéka, nagyon köszönöm a választ. Nem lettem nyugodtabb. De továbbra sem avatkozom a természet rendjébe sem igy, sem úgy. Ma láttam verõkeltõ bodobácsot, hangyát, levelibékát, apró gyikot, tegnap este egy tücsök pirregett.

Itt keresd a választ:Link

Valamint ajánlom a bioszféra fórum 19555. számú hsz-ét.

Udvarunkon is láttam egy példányt (ha az volt az): sötétbarna alapon két fekete pöttyel. A hátára volt esve, megforditottam és...elrepült. Apró volt, mint más katica. A világért sem tudnám bántani õket (a helyébe szoktam képzelni magam, ilyen egyszerû).

Honnan származnak a harlekin-katicabogarak? Miként "szoritják ki" a honos (endémikus) katicákat? Miért károsak? Együtt nem tudnának megélni?

Itt is katicabogár invázió van, ha nem volt 200db a hálószobában akkor egy sem

Peti, ez az állat kiszorítja a hazai katicákat. Veszélyes!!!!
Tegnap kb 300 harlekint saját kezûleg irtottam ki. Most fejeztem be a fõzést, és megyek is folytatni a hadmûveletet.

Ilyen hozzászólást Tõled nem vártam!
Lehet, hogy valaki visszaél Noli nevével?

Jé, de szép terike*! Nekem is van, de idén nem virágzott, tavaly csurig volt virággal.
Teréz nap környéki nyílása okán ez a népi neve, nem t'om, igaziból micsoda...

Helyesen cselekedtél!!!

Üdv!

Októberi varjúháj virágzás közben! 17ei képek! Link
Már négy éve megvan ez a balkonládás növényke. A víztározó alatt van - a balkon alul átvan fúrva két helyen!
Jól érzi magát!

Szerintem is a bal alsó. Akkor megyek és nyekk.

Megöltem õt.

Lenni, vagyis szerintem harlekin. A dodzsemezõs csoportból a bal alsó ugyanígy néz ki. Valahogy oltsd ki az életét (húha ezt leírni..). De azért várd meg Nolit, bólintson õ is rá.

ma reggel az erkélyünk falán:

"Lenni, vagy nem lenni?"
Más. Amiért kimentem. A fûben két feketerigó eszement módon püfölte egymást, kiabáltak, repültek a tollak. Az egyik koromfekete volt, a másik inkább barnás színezetû. Idõnként felreppentek a levegõbe, mint két eszement vadászgép, folytatódott a légi csata, hullottak a tollak. Amikor elfáradtak, vissza a földre, gyalogsági állóháború. Aztán egy arra sétáló macskosz véget vetett a ribilliónak. Mi ütött a rigókba? Láthatóan nagyon utálták egymást.

Én legutóbb kb. egy hónapja láttam katicát,szerencsére 7 pettyes volt.
Úgyhogy nemhogy harlekint,de még hazait se nagyon látok errefelé....

Hát, tény hogy sokan vannak, mint az..

Az utolsók meg kicsi a rakást...

Az biztos, hogy az elmúlt 2 hétben többet láttam, mint egész nyáron. Biztos, hogy ezek már telelni készülõ csapatok, tehát minden bizonnyal nem véletlenül láttam ennyit egyszerre, ahogy Salek sem. Déli szél volt, ha akartak terjedni észak felé, akkor könnyen tudtak, ráadásul repülni is kitartóbban tudnak a hazaiaknál, így messzebbre is jutnak. Ha most nem is látsz, jövõre biztosan... :-(((
De az is biztos, hogy nagyot fog aratni a halál a helyiek köreiben...

Nono!

Noha a Harlekin-projekt honlapján szereplõ újabb elterjedési térkép szerint már Gyõr környékén is megtalálható, én szerencsére még egy darabot sem láttam belõlük. De pl. a mai terepmunkám során nemcsak õt, de más katicabogarat sem figyeltem meg. Kiváncsi vagyok, mikor és hogyan ér ide az invázió..

Azt tudjuk

Te nem vagy százas :-))))))

Versenyzõk a rajtrácson, indulhat a Harlekin-Nagydíj. Látszik rajtuk, hogy áthatja õket a versenyláz, tetûtõl-talpig.
A másik csoport tagjai inkább dodzsemeznek.

Az, hogy nem egyformán néznek ki, nem fix, hogy több faj, a harlekin sajátossága, hogy rengetegféle színû, mintájú lehet.

Ez egy térdszalagrenddel kitüntetett állatka. :-)))) Gyönyörû jószág!
Én ma egy halványsárga fátyolkát láttam, aki elreppent, mire elõvettem a fényképezõmet...

Holnap megpróbálom lefényképezni õket,és akkor felrakom.Ma nincs gépem.Biztos hogy több fajta volt.
Szóval most vonulnak telelõre?Ennyit még nem láttam nyáron sem,nemhogy október végén.Vagy az lehet hogy múlthéten átmentünk a nyárból a télbe,és most fordítva,nem tudom,...

Köszi Hari, Noli.
A képeken egyébként 2 Cladonia-faj látható, magyarul serlegzuzmó. Igen alak- és fajgazdag nemzetség.

Láttam ma egy meghökkentõ kinézetû szúnyogpoloskát is, lefotóztam ugyan, de sajnos nem sikerült jól a kép. Gyûrûszerûen megvastagodott combvégükkel és csápízükkel sajátos megjelenésû állatok. Link (nem saját fotó) Még soha nem találkozam ezzel a rokonsággal.

Anyám, de gyönyörû képek!!!

Salek, sürgõsen kérek fényképet róluk!!!!!!!!!! Vagy rajzot, vagy bármit.
Nálam is ez van, ma még a pofámnak is nekirepültek, hogy jó idõ lett, szó szerint piroslott a levegõ tõlük. Sajnos 90%-ban harlekinkaticák...
Épp a képeiket akartam volna berakni: Link
Legalább 300 harlekint kiirtottam ma, holnap, ha nem esik, rászánok pár órát, hogy bejárom a lakótelepet, s az összes fenyõt átnézem...
Garantálom, hogy ma legalább ezer katicát láttam...
Tessék begyûjteni egy dunsztos üvegbe a bemenekülteket, ezek telelõre vonulók, tuti, hogy legtöbbjük harlekin. Ha segíteni kell azonosítani, jelezz!!!! Hétpettyes és kétpettyes is lehet köztük. A kétpettyes kb a fele a harlekinnek, a hétpettyes nagyjából ugyanakkora, csak ugye neki 7 pettye van. De mindenképp be kéne azonosítani õket. Ha lenne most teleportkapu Kaposvár-Veszprém között, már ott lennék nálatok és vizsgálnám, irtanám az irtandó harlekineket, a többit meg óvnám.

Szép mese (ami ugyanakkor valóság). Nem mellesleg a zuzmó-utód is

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy tömlõsgomba és egy zöldalga. Egy szép napon találkoztak, és rögtön egymásba szerettek. Az alga elhalmozta kiválasztottját mindenféle földi jóval, cukrokkal, ásványi sókkal, hálából a gomba befogadta kényelmes lakályába, és ettõl kezdve közösen, szeretetben, békességben éltek tovább. Kettejük kapcsolatából hamarosan megszülettek az utódok is.
Link Link

Nem a hétpettyes katica Link , igaz?
Próbáld meghatározni õket, milyen faj lehet. Figyeld meg a szárnyfedõk és a tor rajzolatát. Ezek közül valamelyikkel tudod azonosítani? Link

Noli THX Fibonacci - engem a jobb felsõ kép egymásra tekeredõ szálai inkább DNS-re emlékeztetnek (ezért primDNS néven mentettem el a középtájt egymásra csavarodó szálú spirálgörbéket) A kék görbült prímfelület rácspontjainak generátorszámai 1-100000 tartományban csak prímeket generálnak (leszámítva a nullpontokat), de ez kevés, általánosítani és fõleg elfogadhatóan igazolni kell az elgondolást (addig csak egy újabb hóbortos amatõr ötlet a sok közül)
Salek megállapítását itt megerõsítem, errefelé is meglepõen sok katica és többféle katicaszabású böde (fõleg sárgák) rajzik mindenfelé, a katicák még a házba is bekerültek valahogy. Harlekinkaticát egyenlõre nem fedeztem fel még köztük. Egyébként elõbújt a megszokott rovarok többsége is, vélhetõen az erõs napfény és +21°C miatt. Mindenfelé hangyák és a teraszon az elõbb lejtett el asztalomon egy alig 2 mm-es halványzöld karolópókocska, a padlaton pedig pár nagyobb surrant el (farkaspók, cselõpók, "barna-házi" pók) a házfalon kaszáspókok jelentek meg. Emellett pici és nagy legyek rajzanak és körbedongott néhány darázs és egy erõsen méhre emlékeztetõ rovar (nem tûnt légyfélének). Érdekesség volt hogy a darázsnak többnyire sima a "háta", most hasonló "prémes bunda" figyelhetõ meg rajtuk mint az "öreg" nagy legyeken hidegebb idõkben. Juteszembe, délelõtt megint letelepedett elém az asztalra "legelészni" egy jókora fekete szárnyú vöröscsíkos/fehérpöttyös Vanessa-pille (Noli meghatározás) Valamiért hiányzott a bal szárnya felsõ részének több mint a harmada (a maradék rész megtépázva, kirojtozva) de így is kitûnõen repült az enyhe szélben.
Ui: a darazsak megjelenése azért is érdekes, mert két nappal ezelõtt a teraszon még egy éjszakai záport is átvészelve több mint 24 órán át (elõzõ nap délelõttjétõl másnap késõ délutánig) haldoklott egy repülés közben földre hullott elgémberedett darázs (a legyeket is váratlanul érhette a hideg, sokan lepotyogtak). Figyeltem, szárnya és teste ép volt, lábait, csápjait mozgatta, idõnként forgolódott de nem volt képes lábra állni vagy szárnyra kapni. Elhúzódó agóniája láttán már-már arra a gyerekes gondolatra jutottam hogy befõttesüvegbe teszem és megpróbálom életben tartani cukoroldattal miegymással Megoldotta, mire elszántam magam, kimúlt.

Napok óta hatalmas katicabogár rajzás van.Nem tudom minek tulajdonítható ez.Ilyet még nem láttam.Tele van az erkélyem és már a szoba is.Talán kiélvezik az utolsó jóidõt?
Nyáron ilyet nem látni az biztos...

Ezek igen érdekesek!!!
A második ábra virágszirom-szerû elrendezése az egymásba bomló szirmokkal teljesen olyan, mint egy rózsa. A harmadik ábra meg Fibonacci-spirál fazonú. :-)

Itt szinte csak a rigók bandáznak de azt igen hangosan
Elmentek a kölkek feldolgozom és hozom a nyár óta felgyûlt anyagot. Addig érdekességnek

Nagyobb: Link (kivételesen fenntartok minden jogot a képeken vázolt saját ötletekkel kapcsolatban) Eddig jutottam 50 év alatt, igaz alkalmi "fellángolásokkal" - eddigi eredmény a periódusos rendszerhez hasonló mátrixtáblázat, redundancián alapuló prímrács. Bár ötleteim és a függvények nagymértékben heurisztikus vizsgálatok nyomán keletkeztek, valami mûködni látszik, de igazolni kell minden speciális és általános esetben, hiszen az ismert Mersenne prímformula p=11 értéknél M11=2047=23x89 vagy a Fermat féle prímszám képlete n=5 értéknél nem prímet, az F5=4294967297=641x6700417 szorzatot adja Eleinte egyfajta térbeli kristályszerkezetként képzeltem el a prímek eloszlását a természetes számok között, ma is elemi építõköveknek tartom a prímszámokat, melyek alapvetõen meghatározzák a mikro- és makrofolyamatokat úgy matematika/fizika/kémia és a valós élet területén egyaránt. Bocs az OFF-ért és a tán unalmas filóért, legközelebb képekkel jövök

Köszönöm a válaszotokat! Én is seregélyre tippeltem. ;-)

Megerõsitem. A szõlõtermésünket meg szokták tizedelni, amit nemigazán bánok, mert õk is jóllaknak, nekünk is marad.

Seregélyek. A cst. hegyesebb, kicsit arányában hosszabb farkú - és tömegesen semmiképp sem lehet még itt ilyenkor.

Köszönöm a pontos és tartalmas választ!

Üdv!
Nem tudom milyen madarak lehettek (kb. seregély, vagy csonttollú méret), de nagyon sokan voltak és rövid idõvel késõbb egy nagy felhõben távoztak (sajna csak a mobil volt kéznél): Link

Szia!
Igen. Mint a legtöbb egyenesszárnyú, a pirregõ tücsök is viszonylag lassú egyedfejlõdésûnek számít, ezért csak egy nemzedékük tud kifejlõdni évente. Az ivarérett nõstények nyár végétõl kezdenek petét rakni, melybõl még a fagyok elõtt kikelnek a lárvák. Ezek leássák magukat az avarréteg alá, és ott húzzák ki a telet, és a tavaszi enyheség beköszöntével bújnak elõ ismét.

Bizony, mi kb. 40-50 percig fõztük nehogy baj legyen. Rizzsel még nem próbáltam, csak tojással, úgy is ízletes.

A pirregõ tücskök a szõlõlevelek alól szolgáltattak szép muzsikát egész nyáron, utoljára kb. október 10-e táján, mielõtt megérkezett volna a sarkvidéki hideg levegõ. Ezek petéket rakva jelennek meg késõ tavasszal?