Hydroinfo
Nekem nem szakmám a hidrogeológia, de sokszor bele kell kontárkodnom. A VITUKI kútdokumentációi alapján lehetett eddig összeszedni annyi információt, hogy bármilyen kérdés esetén nem kellett a válaszért szitává fúrni a környéket. Én ezt a papír alapú adatbázist egy 3D-s rétegvíz minõségi adatbázissal szerettem volna kiegészíteni. Békés megye szinten az adatokat ehhez összeszedtem, de az alapadatok megmaradása is erõsen kérdéses.
A csapadékviszonyokat figyelembe véve sajnos ez az év nem kecsegtet árvízzel, de néhány fröcsögõ megérdemelne egy országos katasztrofális árvizet, utána pedig a napi háromszori fõbelövést.
Gogo: Tudod egyáltalán, hogy hány szakmát takar a vízügy, vízügyesek szóhasználat, és azoknak pontosan mi a feladata? Azt tudod egyáltalán, hogy a tervezõ mérnökök pl. nem saját szakállukra, hanem megbízásból terveznek? A színvonal más kérdés, mint minden szakmában, a mérnökiben is vannak alkalmatlanok. IS. Gyakorlatilag az összes vízépítõ mérnöki szakirányt lefejezték megélhetési politikusok, fröcsögõ haragoszöldek, akik életükben semmit nem vittek elõre, csak abból éltek, hogy mindent elleneztek, gazdasági szabadrablók, stb. Kb. mint ha személyes okokból valaki néhány hét alatt felszámolná az OMSZ-t az észlelõ hálózatával együtt, elkótyavetyélné a vagyonát és a munkáját néhány év múlva az üzleti indíttatású amatõrökkel helyettesítenék. A VITUKI bezárásához képest az Országos Pszihiátriai Intézet felszámolása egy sarki büfé bezárása. Nem folytatom, mert agyvérzést kapok.
A csapadékviszonyokat figyelembe véve sajnos ez az év nem kecsegtet árvízzel, de néhány fröcsögõ megérdemelne egy országos katasztrofális árvizet, utána pedig a napi háromszori fõbelövést.
Gogo: Tudod egyáltalán, hogy hány szakmát takar a vízügy, vízügyesek szóhasználat, és azoknak pontosan mi a feladata? Azt tudod egyáltalán, hogy a tervezõ mérnökök pl. nem saját szakállukra, hanem megbízásból terveznek? A színvonal más kérdés, mint minden szakmában, a mérnökiben is vannak alkalmatlanok. IS. Gyakorlatilag az összes vízépítõ mérnöki szakirányt lefejezték megélhetési politikusok, fröcsögõ haragoszöldek, akik életükben semmit nem vittek elõre, csak abból éltek, hogy mindent elleneztek, gazdasági szabadrablók, stb. Kb. mint ha személyes okokból valaki néhány hét alatt felszámolná az OMSZ-t az észlelõ hálózatával együtt, elkótyavetyélné a vagyonát és a munkáját néhány év múlva az üzleti indíttatású amatõrökkel helyettesítenék. A VITUKI bezárásához képest az Országos Pszihiátriai Intézet felszámolása egy sarki büfé bezárása. Nem folytatom, mert agyvérzést kapok.
Azoknál a szervezeteknél, akik a környezetvédelmet képviselhetnék (nemzeti parkok, kutatóintézetek, stb.), nem sokkal rózsásabb a helyzet.
A véleményemet én sem kezdeném részletezni, a vérnyomásom egekbe szökését megelõzendõ... Saját szakmám, a geológia számára egészen biztos, hogy pótolhatatlan adattömeg (mélyfúrású kutak információi) fog elveszni a VITUKI-nál. Az errõl szóló pletyka már korábban eljutott hozzám, de nem hittem volna, hogy szóról szóra így fog történni.
Persze ez semmiség ahhoz képest, hogy mi történne, ha most kapnánk egy árvizet a nyakunkba...

A véleményemet én sem kezdeném részletezni, a vérnyomásom egekbe szökését megelõzendõ... Saját szakmám, a geológia számára egészen biztos, hogy pótolhatatlan adattömeg (mélyfúrású kutak információi) fog elveszni a VITUKI-nál. Az errõl szóló pletyka már korábban eljutott hozzám, de nem hittem volna, hogy szóról szóra így fog történni.
Persze ez semmiség ahhoz képest, hogy mi történne, ha most kapnánk egy árvizet a nyakunkba...
A Vituki jelenleg felszámolás alatt áll. Vízállás-elõrejelzést és egyéb hidrológiai és meteorológiai információkat jelenleg nem tesz közzé senki, ilyen infók most nem elérhetõk.
Ez az oldal sem frissül tovább:
Link
Ez az oldal sem frissül tovább:
Link
A magyar vízügyi szervezet környezetvédelmi szempontból egyike a legkártékonyabb szervezeteknek, így tényleg itt az ideje a rendrakásnak, no persze nem úgy, ahogyan most csinálják.
Szomorú...de nem ez az elsõ ilyen jellegû történés csak ez most épp minket is érint. Úgy is mondhatnánk hogy akinek hatalma és pénze van bármit megtehet a törvényesség keretein túl is, fõleg itt Magyarországon...másszóval túlzottan nem kell már meglepõdni semmin sem.
...és akkor most én hol találok ilyen jó oldalt, ami mutatja a vízgyûjtõ területek, városok már lehullott és várható csapadékadatait, grafikonokat a vízállásokról és várható vízállásokról stb. Na, hol? Tudnátok segíteni. Nagyon sajnálom. Nagyon szerettem. Majd' minden nap jártam a hydroinfo-n.
Többek között egy sok szakmát felölelõ hatalmas szerteágazó papíralapú adatbázis is meg fog semmisülni. Eddig sem volt pénz a digitalizálásukra, információs rendszerbe foglalásukra. Nem tudom, hogy ezek után hova fordulhatok, ha bármilyen adatra lesz szükségem. Bárhol is fogják tárolni az adatokat, nem lesz szakember, aki kezelni tudja. Egyetlen szóval lehet minõsíteni: Katasztrófa. Sajnos még egy normális árvíz sem várható a közeljövõben, hogy a nagy tudású döntéshozók észhez térjenek. Tragédia, ha szakmán kívüli emberek döntenek valamirõl, amirõl halvány fogalmuk nincs. Egyben azonban biztosak lehetünk: A víz pontosan ismeri a rá vonatkozó fizikai törvényeket és egyetlen nagy tudású utasítására sem hajlandó figyelmen kívül hagyni azokat. Amit még leírnék ezek után, azért örök idõre kitiltanának a MetNet-rõl.
Szarvason a Kákafoki holtágon (nyáron folyóvíz) tegnap láttam egy kóbor kérészt.
Szerk: Ez inkább a bioszférába tartozik.
Szerk: Ez inkább a bioszférába tartozik.
Van valami információ tiszavirágzással kapcsolatba?
Lent délen szeged Környékén elméletileg pár nap és kezdõdik,jövõhét szombaton megyek 4-5 napra Tiszatardosra,remélem elcsípem a rajzást.
Lent délen szeged Környékén elméletileg pár nap és kezdõdik,jövõhét szombaton megyek 4-5 napra Tiszatardosra,remélem elcsípem a rajzást.

Jelenleg -91 cm-en áll az Ipoly városunk alatt. Link Napról-napra folyamatos, gyenge apadás jellemzi (1 cm/nap). Az átlagos kisvízi vízállás megfigyeléseim szerint -70 cm körül szokott alakulni. A folyón alig vannak méter-méterhúsznál mélyebb szakaszok (kivéve a duzzasztókat és azok környékét, illetve ugye a szabályozatlan kanyarok külsõ íve). Így is nagyon furcsa a látvány, szakadt partoldalak állnak üresen. Nem szeretném látni az LKV-t a maga 126 cm-ével... ...de hát ez nem szeretem kérdése. Egy, a májusihoz hasonló hónap a vízgyûjtõn katasztrofális állapotokat idézne elõ.
A hétvégi olvadás ( Link )a hegyekben elindíthat kisebb hullámokat, de csapadék hiányában ( Link )és az üres medrek miatt ( Link -> Budapest, Link -> Tiszabecs, Link -> Szolnok) készültségi szint alatt vonulhat le. Noha a hófelhalmozódás szép volt, fõleg februárban. A Tiszán 2006-ban volt utoljára ilyen hókészlet, de most nem várható sem sok csapadék, sem Dunával egyszerre levonuló árhullám, így a hóolvadásból származó többlet gond nélkül vonulhat le.

A 6 napos csapi elõrejelzés szerint a teljes Duna-Tisza vízgyûjtõ csontszáraz. Eddig enyhén fogyott a hóban tárolt vízkészlet, most jön a felmelegedés, de csapi nélkül. Nem kizárt, hogy két-három hét alatt veszélytelen mértékûvé olvad, párolog. A továbbiakban, hogy mi lesz, csak az Isten tudja. Ha véget ér a szárazság, akármi is lehet. Az 1999-2000 / 2010-2011 hasolóság mellett szól a napciklus azonos állapota. Eddig már egy egész év volt extra dry. Azt, hogy mikor tér más útra a helyi klíma/csapi trend, nem tudom. Azt is csak valószínûsítem, hogy a közép, vagy hosszútávú modellek szerintem 50 %-nál nem nagyobb beválási valószínûséggel tudják elõre jelezni. A valóság pedig lehet kicsit/nagyon hasonló, vagy egy kicsit/nagyon más. Nem vagyok madárjós, Szerintem az OKJ-s képzésekben több, mint 1500 évvel ezelõtt oktattak ilyesmit utoljára.
Valamiért nincs se jeges, se jégtelen ár. Persze tudom, nagy a szárazság, de decemberben kaptam is nagyon, amikor örömködtem, hogy a rekordszáraz november után bõdületes (van ahol 4-5 méter ) hó esett az Alpokban ill. a környezõ hegyek is kaptak rendesen. Megjegyeztem,hogy legalább nem száradnak ki a folyók, pedig a hihetetlen árvízveszély miatt siránkoznom kellett volna az árvíz által majdan elgyötört németeken.
Eddig árvizekrõl nem tudok, pedig a tomboló tavaszban biztosan a hó erõsen megfogyott, ugyanakkor most is inkább örülnék egy kis csapadéknak, elsõsorban a Balaton vízgyûjtõjén.
Írtam az év elején, hogy a tavalyi év eleji balatoni árvíz után (persze rekordszáraz évünk volt átlag 407 mm-el) rekord vízszintsüllyedést produkált: 129-rõl 11 hónap alatt 69 centire lement nov. tájára az átlagvízszint. Gondolom az sem piskóta, hogy a téli idõszak 4 hónapja csak 15 centivel emelte meg, most volt március elején a max. 84 centivel.Aztán tegnapról mára 83-ra csökkent, vagyis elkezdõdött a rendes évi fogyás.
Ha folytatódik a száraz idõjárás és nem ismétlõdik meg a tavalyi csapadékos nyár (tavaly megmentette a rekordszárazságban a mezõgazdaságot, hogy az éves csapadék vagy fele nyáron esett), akár újabb 60 centit is fogyhat, ami 2003-as szintet jelent ! Sajnos mintha ismételné magát az idõ: 1999 nagy csapadéka után 2000 rekordszáraz lett, majd az elkövetkezõ 2 évben akkor is folytatódott a szárazság és vízszintcsökkenés. Eddig ezt másoljuk...

Írtam az év elején, hogy a tavalyi év eleji balatoni árvíz után (persze rekordszáraz évünk volt átlag 407 mm-el) rekord vízszintsüllyedést produkált: 129-rõl 11 hónap alatt 69 centire lement nov. tájára az átlagvízszint. Gondolom az sem piskóta, hogy a téli idõszak 4 hónapja csak 15 centivel emelte meg, most volt március elején a max. 84 centivel.Aztán tegnapról mára 83-ra csökkent, vagyis elkezdõdött a rendes évi fogyás.
Ha folytatódik a száraz idõjárás és nem ismétlõdik meg a tavalyi csapadékos nyár (tavaly megmentette a rekordszárazságban a mezõgazdaságot, hogy az éves csapadék vagy fele nyáron esett), akár újabb 60 centit is fogyhat, ami 2003-as szintet jelent ! Sajnos mintha ismételné magát az idõ: 1999 nagy csapadéka után 2000 rekordszáraz lett, majd az elkövetkezõ 2 évben akkor is folytatódott a szárazság és vízszintcsökkenés. Eddig ezt másoljuk...

A Tiszán is elkopott a jég bármiféle károkozás nélkül: állójég csak Dombrádtól Tokajig van a ma reggeli állapot szerint. Máshol jégmentes, vagy gyenge a zajlás. A vízgyûjtõ hóban tárolt vízkészlete nagyon lassan fogy, ami miatt lehetnek még problémák. A GFS fáklya egyelõre csontszáraz, a Vízügynél az árvízvédelmisek nyugodtan sörözhetnek a közeljövõben.
A Tiszán kezd megmozdulni a jég: Link
Jön a héten egy kis hóolvadásból származó, árhullámnak csk jóindulattal nevezhetõ löttyenés és a jég teljes hosszban eleinte szakaszosan és meg-megakadva megmozdulhat. A jelenlegi mederteltség és a prognosztizált csapadék (meglehetõsen száraz fáklya) miatt kizárt a jeges árvíz. Az átlagosnál nagyobb hóban tárolt vízkészlet egyelõre lassan kopik.
Jön a héten egy kis hóolvadásból származó, árhullámnak csk jóindulattal nevezhetõ löttyenés és a jég teljes hosszban eleinte szakaszosan és meg-megakadva megmozdulhat. A jelenlegi mederteltség és a prognosztizált csapadék (meglehetõsen száraz fáklya) miatt kizárt a jeges árvíz. Az átlagosnál nagyobb hóban tárolt vízkészlet egyelõre lassan kopik.
Mai helyzetkép a Tiszáról Vásárosnamány-Aranyosapáti között 60cm-es torlódott a jég !
Továbbá Kisköre alatt Szolnok közelében több helyen 80 -150cm-es torlaszok alakultak ki!
Gondolom ilyen vastagságot már a jégtörõ hajó nem bír el!?!
Továbbá Kisköre alatt Szolnok közelében több helyen 80 -150cm-es torlaszok alakultak ki!
Gondolom ilyen vastagságot már a jégtörõ hajó nem bír el!?!
Amit írtál a -10°C alatti jegesedésrõl, igazolja, hogy mára eltûntek a jégtáblák a Duna Esztergom - Komárom közötti szakaszáról. (Az éjszaka még -5,3°C volt a minimum.) Süttõnél jégtáblát nem, de egy pingvint lehetett látni a parti jégen: Link Na jó, közelebbrõl nézve egy kárókatonáról van szó.
A parti jég 15 cm vastag. Egy helyen alá lehetett látni, a víz ott 40-60 cm mély lehetett. Link A jégzajlás megszûntével is még igazi téli hangulatot áraszt a folyó. Link

Emlékeim szerint a rekord hóban tárolt vízkészlet árvízmentesen olvadt el: lassú tavaszi melegedés volt szinte csapadék nélkül. Április elején még kerülgettük Békéscsabán a városi fõutak szélére tolt havat. Az átlagosnál nagyobb hókészlet idén az alacsony átlaghõmérséklet + mediciklonok miatt alakult ki. Ha a felmelegedés - olvadás jelentõs esõvel együtt következik be, rémálom árvíz is jöhet. Nem tartom valószínûnek, hogy két egymást követõ évben aszályos tavasszal ússzuk meg az egyébként lényegesen különbözõ meteorológiai - hidrológiai elõzményeket. Ha horgász optimum óhajomat leírhatom: Szívesen vennék április végétõl május végéig kitartó szolid elsõ fok - másodfok közötti tartós készültséget a Kõrösön és a Tiszán.
Ahogy a részvízgyûjtõk adataiból saccolom, valamivel több mint 2 milliárd köbméter vízet tárol a hó a Vásárosnamény feletti vízgyûjtõn. Bár ez - ha jól emlékszem - nagyjából csak fele a rekordnak, mégis az átlagnál jelentõsen nagyobb mennyiség, ami jónéhány makroszinoptikus helyzet esetén potenciális árvízveszélyt jelent.
Régebben simán befagyott volna szerintem, de a sok szennyvíz biztos nem kedvez ennek. Valamint a paksi atomerõmûbõl 100m3 meleg víz folyik ki kb másodpercenként.
Hogyan lehetséges, hogy a kövek, csigák, kagylók a jég tetejére kerültek:Link
Nem rádobálták természetesen, mivel teljes szélességben be van fagyva a csatorna.
A parttól indulva, és a meder aljától kezd befagyni a víz, és felhozza magával?
Nem rádobálták természetesen, mivel teljes szélességben be van fagyva a csatorna.

A parttól indulva, és a meder aljától kezd befagyni a víz, és felhozza magával?
Állóvizeknél így van, folyóvizeknél azonban nem egészen. A víztest áramlása, a hullámzás, örvények, akadályok (hajók, bólyák, hídpillérek stb.) mind lassítják a jégtáblák kialakulását és hízását, ezért ahhoz, hogy tovább nõjön a jégfelület a Dunán, -10°C alatti napi középhõmérsékletnek kellene lennie továbbra is - ami már nem fog teljesülni.
"Elméletileg" Bajánál és Paksnál teljesült a dunai jégbeállás feltételeként számon tartott -150°C-os negatív hõösszeg (feb. 2 - 14. között) - mindez azonban nem bizonyult elegendõnek.
"Elméletileg" Bajánál és Paksnál teljesült a dunai jégbeállás feltételeként számon tartott -150°C-os negatív hõösszeg (feb. 2 - 14. között) - mindez azonban nem bizonyult elegendõnek.
De elméletben amíg a napi középhõmérséklet 0 fok alatt van, nemcsak itt, hanem a fentebbi folyáson is, addig a jegesedésnek tovább kellene fokozódnia, legfeljebb lassabban, nem? Hacsak persze nem került a mederben úszó folyadék fagyáspontja jóval lejjebbre...
Az Erzsébet- és a Szabadság-híd között sétáltam-fotóztam én is vasárnap délután - talán még láttuk is egymást.
Becsléseim szerint egyes összefagyott jégtáblák mérete elérte az 500m2-t is, a külsõ íven egymást követték a 20-25 méter szélességû táblák - amelyek egy részét a Szabadság-híd pillérjei darabjaira törték. Különös érzés volt a híd korlátjától szemlélni a zajlást, mintha a Jeges-tengeren haladó hajó orrából nézném az úszó táblákat..

Ez - sajnos - így van. Hiába az egy hete folyamatosan elõrejelzett álló jég, csak nem akar megállni az úszó jégmezõ, és a mai adatok alapján már a zajlás is gyengülni látszik. Lemondhatunk (talán végleg?) egy nagy élményrõl..
Korábban felsoroltuk a befagyást gátló hidrogeológiai-medermorfológiai hátráltató tényezõket, ezek mellett - a médiában is szerepet kapott - jégtörõhajók bevetése is hozzájárult, hogy lemondhassunk a dunai állójég látványától. A tegnapi sajtóközlemény szerint:
"Káros jégtorlasz, jégdugó kialakulása esetén, a jég a víz útját elzárja, csökken az átfolyási keresztszelvény, és a jégdugó feletti szakaszon a vizet felduzzasztja, ezáltal káros vízszintemelkedést, jeges árvizet okozhat. Ez szélsõséges esetben gátszakadással, a védett területek elöntésével járhat. Hasonló esemény 1956-ban történt, amikor a déli szakaszon kialakult jégdugó által visszaduzzasztott árvíz rendkívüli károkat okozott Baja és Mohács térségében. Ezt elkerülendõ hozták létre a magyar jégtörõ parkot a Dunán és a Tiszán. Feladatuk, hogy a jégtáblák zajlását, leúszását segítsék, illetve a Duna jegének esetleges összefagyását csak akkor hagyják, ha nem alakul ki jégdugó."
A Vaskapu fölötti szakaszon Belgrádig tudott befagyni a Duna, feljebb a szerb-horvát közös szakaszon már - a magyar jégtörõhajók tevékenységének is köszönhetõen - nem. Jégdugó-veszély tehát egyelõre nincs, de az állójég némi visszaduzzasztást elõidéz, Újvidéken 57cm-es vízszintemelkedés volt 24 óra alatt.
Korábban felsoroltuk a befagyást gátló hidrogeológiai-medermorfológiai hátráltató tényezõket, ezek mellett - a médiában is szerepet kapott - jégtörõhajók bevetése is hozzájárult, hogy lemondhassunk a dunai állójég látványától. A tegnapi sajtóközlemény szerint:
"Káros jégtorlasz, jégdugó kialakulása esetén, a jég a víz útját elzárja, csökken az átfolyási keresztszelvény, és a jégdugó feletti szakaszon a vizet felduzzasztja, ezáltal káros vízszintemelkedést, jeges árvizet okozhat. Ez szélsõséges esetben gátszakadással, a védett területek elöntésével járhat. Hasonló esemény 1956-ban történt, amikor a déli szakaszon kialakult jégdugó által visszaduzzasztott árvíz rendkívüli károkat okozott Baja és Mohács térségében. Ezt elkerülendõ hozták létre a magyar jégtörõ parkot a Dunán és a Tiszán. Feladatuk, hogy a jégtáblák zajlását, leúszását segítsék, illetve a Duna jegének esetleges összefagyását csak akkor hagyják, ha nem alakul ki jégdugó."
A Vaskapu fölötti szakaszon Belgrádig tudott befagyni a Duna, feljebb a szerb-horvát közös szakaszon már - a magyar jégtörõhajók tevékenységének is köszönhetõen - nem. Jégdugó-veszély tehát egyelõre nincs, de az állójég némi visszaduzzasztást elõidéz, Újvidéken 57cm-es vízszintemelkedés volt 24 óra alatt.
Ha eddig nem tette, már nem fog beállni a Duna. Szombaton voltam a Dunán jégvastagságot mérni, megdöbbentõ, de 60 cm-es átlagos vastagságot mértünk. Szerdán megyek jégnézõbe, ezúttal gyalogszerrel. Remélem szerdán még sütni fog a nap.
Nem mindennapi képek születtek az elmúlt idõszakban, gratulálok a sok szép és különleges képhez. Ezt a telet még emlegetni fogjuk egy darabig. (Pedig nagyon lightosan indult.)
Budapestnél az alsóbb szakaszokon egyre jobban torlódnak a jégtáblák. a Buda felõli oldalon az Erzsébet híd alatt többfelé beállt a jég a part közelében néhol 10-30 méter szélesen. A budai partról két kép: Link Link Bõvebb képekben: Link
Budapestnél az alsóbb szakaszokon egyre jobban torlódnak a jégtáblák. a Buda felõli oldalon az Erzsébet híd alatt többfelé beállt a jég a part közelében néhol 10-30 méter szélesen. A budai partról két kép: Link Link Bõvebb képekben: Link

Köszi a beszámolót! Igazi sportember vagy!
A többi képet is szeretném látni!

Feltöltötted valahová?
Klassz korcsolyatúrát tettünk tegnap a befagyott vizeken.
Gyalog indultam a gyõri Belvárosból, a partról végigfotóztam a Dunakapu-tértõl a Kóvalterig a folyókat, majd ott korcsolyát csatoltunk, és a Holt-Rába meanderezõ medrét követve végigsiklottunk Rabkerten, Gyirmóton és a horgásztanyákon át egészen a Marcal élõvizét lezáró zsilipig. És mivel 20 centi körüli biztonságos jeget találtunk a töltés túloldalán, a Marcalon is, folytattuk tovább Koroncóig, sõt, a Sokorói-Bakony-éren egészen a falu közepéig fel tudtunk korizni.. A jégen fekvõ 3-5 centis porhó szerencsére nem akadályozta a siklást, rianások, elvékonyodott szakaszok is alig voltak jó 15-20km-es utunk alatt.
A hétvége ellenére alig-alig találkoztunk sportolókkal, jégen játszókkal, a horgászok viszont javítgatták-tisztogatták a stégjeiket, égették a nádat, léket fúrtak a halaknak.
Link Link Link
Gyalog indultam a gyõri Belvárosból, a partról végigfotóztam a Dunakapu-tértõl a Kóvalterig a folyókat, majd ott korcsolyát csatoltunk, és a Holt-Rába meanderezõ medrét követve végigsiklottunk Rabkerten, Gyirmóton és a horgásztanyákon át egészen a Marcal élõvizét lezáró zsilipig. És mivel 20 centi körüli biztonságos jeget találtunk a töltés túloldalán, a Marcalon is, folytattuk tovább Koroncóig, sõt, a Sokorói-Bakony-éren egészen a falu közepéig fel tudtunk korizni.. A jégen fekvõ 3-5 centis porhó szerencsére nem akadályozta a siklást, rianások, elvékonyodott szakaszok is alig voltak jó 15-20km-es utunk alatt.
A hétvége ellenére alig-alig találkoztunk sportolókkal, jégen játszókkal, a horgászok viszont javítgatták-tisztogatták a stégjeiket, égették a nádat, léket fúrtak a halaknak.
Link Link Link
A víz hõmérsékletét a felszín alatt x mélységben mérik (utána lehet nézni, én nem emlékszem az értékre) Ha az állóvíz befagyott, nincs szél által generált átkeveredés, marad a termikus rétegzõdés: legmályebben +4 oC, jég/víz határnál 0 oC. Az ok csak ennyi. Nem lehet szó mérési hibáról.
Lõttem néhány képet a Tiszán ( szó szerint
)
A Felsõ-Tisza masszív jégpáncél alatt van Link Ez alól csak néhány hely kivétel. Pl a vásárosnaményi híd építésénél ( Link ) megzavarják a folyó áramlását, így egy kb 500 méter hosszú hasadék nyílt a jégen, a vizimadarak legnagyobb örömére Link
Látszik, hogy hol fagyott be legutoljára a víz Link Viszont koronázni is lehetne rajta Link
A havas részeken állatok nyomával van tele a jégpajzson megmaradt hó, és a lábnyomatok peremére szép alakzatokat varázsolt az kegyetlen hideg Link
A Tisza és a Szamos torkolatában (a Tisza jön a képen balról) jó kis jégtorlódás van Link

A Felsõ-Tisza masszív jégpáncél alatt van Link Ez alól csak néhány hely kivétel. Pl a vásárosnaményi híd építésénél ( Link ) megzavarják a folyó áramlását, így egy kb 500 méter hosszú hasadék nyílt a jégen, a vizimadarak legnagyobb örömére Link
Látszik, hogy hol fagyott be legutoljára a víz Link Viszont koronázni is lehetne rajta Link

A Tisza és a Szamos torkolatában (a Tisza jön a képen balról) jó kis jégtorlódás van Link