Bioszféra

Fúj, ez egy nagyon randa pók!
Szeretnék Micitõl egy "pók, rovar, béka, kígyó szûrõ" fejlesztést kérni.

Egyik észlelõtársunk - úgy tûnik, - nem ismeri e kitûnõ fórumot, ezért itt érdeklõdik e pók neve iránt: Link

Természetes, persze. Gondolom, mivel az akváriumvizet is be kell állítani megfelelõ sótartalomra, a hallal kiemelt kevés sós víz is besegített a konzerválásba a száraz levegõ mellett
Tisztára pucolt szarvasbogár-tetemet még erdõjáró koromban láttam Dobogókõ környékén. Mélyen az erdõben, egy fa törzsén kb. fejmagasságban megláttam valami nagy, szinte világítóan fehér bogarat, közelebb menve láttam hogy csak váz. Teljes épségben megvolt minden testrésze, de "üres" volt belül. Jól lehetett látni hogy "üres", mert páncélja hártyapapír módjára félig áttetszõ volt, kissé morbid hasonlattal repülõmodell jutott eszembe. Két dolog gondolkodtatott el, vajon mi takarította ki ilyen alaposan és mitõl lett áttetszõ eredetileg sötét kitinpáncélja. Le akartam szedni érdekességnek de rögtön szétporladt ahogy megérintettem

Persze, de nem minden jószág alkalmas ilyen módon automata konzerválásra. Egy lepkét vagy hasonló állatkát csak tisztességesen kiszárítva lehet eltenni, mert benne már túl gyorsan bomló anyagok vannak, s így a vékonyka kültakaróját tönkreteszik. De egy nagyobb bogarat pl. már lehet szárítani. Egyszer találtam egy elpusztult szarvasbogárlányt, na õ pl. már akkor nagyon könnyû volt, gondolom volt benne hangya is tevékeny tisztítóként egykor. A pókokat viszont alkoholban kifõzve kell tartósítani.
A rovarhulláim mind sókeverékben száradtak tartósra.

Azt vélem, nemigen kell só, a száraz levegõ is mumifikál. Még a pesti lakásban hasonló algaevõ halat mumifikált Gergõ fiam. Két darab volt az akváriumunkban. Békésen elvoltak a szifókkal, blackmollykkal és zebra-dániókkal. Soha nem bonyolódtak kergetõdzéses "halvitába" éjjel-nappal a köveket, kavicsokat, falakat "legelték". Én "kicsi zöld kõevõ" névvel illettem õket. Az egyik "kõevõ" elpusztult, a gyerek gyerek lévén tiszteséggel el akarta temetni Ez okból kiemelte, áttette egy pohárba, a poharat letette valahová majd szépen el is felejtette. Fél év múlva teljesen véletlen elõkerült egy szekrény mélyébõl a hal és a pohár melybõl rég elpárolgott a víz. A cirkófûtés miatt a lakásban nagyon száraz volt a levegõ, a víz hamarabb elpárologhatott mint ahogy a haltetem komolyabb bomlásnak indult volna. A hal keményre száradt, de alakját érdekes módon teljes formájában megtartotta. csupán zöldes színe lett fekete. Bármely természetrajz órán elment volna demo-anyagnak akár Taki megboldogult hala

No igen, kémiai helyett biológiai módszer, tuti hatékonyabb, és szegény halad is újra beépülhetett a Természet körforgásába. :-))

A Napra bíztam, elõtte meg a hangyákra, szépen kipucolták.

Jó étvágyat hozzá!

Szegénykém, még holtában is gyönyörû! Olyan, mintha valami õslény lenne.
Teljesen kiszáradt? Adtál neki valami sót, hogy kiszikkadjon, vagy csak a Nap végzete a dolgát?

Húúú, nagyon guszta.. (Kész gasztroterror )
Mikor tudok szedni ilyet saját bokraimról..

Jó másfél hónapja elpusztult az egyik nagy algaevõm, (Glyptoperichthys gibbiceps) Mivel a bõre páncélszerû, szépen mumifikálódott a napon. Lelakkoztam, az irodámban lakik tovább a monitor tetején. A telefonomra a méretarány miatt tettem. Link

A kitudjahányadik fügeszüret, most lekvár lesz belõle.
A mostani érés is elképesztõ minõségû, a két tálnyi fügébõl mindössze 3-4 lett eldobva, a többi fantasztikusan jó Link Link Link
Ínyenceknek Link Link Link

Biztosan vannak, majd ha látok, lefotózom õket.

Noli!
Mivel teljesen elárvultnak tûnik az a bokor, lehet azt a "felrobbantat" leszedem

Utánanéztem, igazad van Hari õszapó lehet, bár errefelé öt éve alatt nem láttam vagy nem figyeltem fel rájuk pedig elég feltûnõ madarak. Idézek
Meglehetõsen feltûnõ, fehér-fekete madár kis rózsaszín beütéssel, bár az egyes alfajok igen eltérõek lehetnek. Tiszta fehér alapszínnel csak az Észak- és Kelet-Európát benépesítõ ssp. caudatus alfaj esetében számolhatunk, a délebbi õszapók egyre szürkébbek. A has aljának rózsaszínes foltja számos esetben hiányzik. A legtöbb alfajnak feketés szemöldöksávja van.
Forrás: Link
Nekik nincs szemöldöksávjuk és a fehér hófehér rajtuk, nem szürkés, leszámítva galambszürke hátukat. Szinte "világít" a fejük fehérsége, több mint feltûnõ látvány Eddig nem figyeltem fel rájuk, pedig sokat lesem a zöldet és az eget ezért gondolom hogy vendégek Hari THX

Talán õszapó..?

Azért emlegetem a barackfát, mert a teraszon filózva a barackfa esik/foglalja el közvetlen látóterembe/et amikor pipázás közben NY felé fordulva ülök lábam a mellvédre támasztva és "csak nézek ki a fejembõl" A lentebb említett kismadarak természetesen mindenütt repkednek a kert fái bokrai között, nemcsak a barackfát favorizálják

Ornithológusok a "brekegõ" madarak (nádiposzáták vagy valami vándorok) odébbálltak, napok óta nem hallom a hangjukat. Viszont ma reggel egy kisebb csapat cinkeszabású és méretû repülõmûvész lepte el a barackfát. Amiért írok, ilyen fajtát még nem láttam errefelé. A fejük teljes egészében hófehér, ha rám néznek parányi hóbaglyokra emlékeztetnek. A hátuk világosszürke, begyük és testük fehér, szárnyuk hosszában fekete csík húzódik a "belépõélek" mentén a szárny felsõ harmadáig terjedõ szélességben. Farkuk ugyancsak fekete, szabályos formájú hossza kb. a testhossz harmada. Egyéb szinezet nincs rajtuk. Cirregéssel kevert csipogó hangot hallatnak. Fantasztikusan repülnek akár a néhai rizs- és zebrapintyeim a kalitkában, nagy sebességgel repülve bújkálnak a kerítéslécek és a bokrok, barackfalombok között. Cinkének vélem õket, de nem tudom milyen fajta, hiányolom a "sapkát" a fejükrõl. Esetleg pinty is lehet, bár ilyen színezettel és mintázattal még nem láttam pintyet (ami nem jelenti azt hogy nincs ilyen pintyfaj)
Még egy érdekesség: a vadludak pár napja É helyett K felé repülnek. Vagy hideg jön vagy arra vitetik magukat a széllel
sajnos a gyerekek költözése kissé elhúzódik. A feldolgozatlan fotók csak gyûlnek közben mert gyakorlatilag én vagyok a bébiszitter reggel nyolctól este nyolcig ( magamra is alig jut idõm, ami marad hajnalban és éjjel, régi {47 éve jönnek rám a többhetes "rohamok"} prímszámos monomániámnak szentelem) Ha végre lesz idõm rendezni a fotókat, remélem nem fogtok morogni ha átömlesztem a fórumra õket Jó napot, jó kedvet Bioszféra/MetNet

Azért az a sor banán kicsit durva :-))

A gránátalmák jók, csak egyikbõl már kihúzták a biztosítószeget. :-)))

Télálló kaktuszok vannak felétek kiültetve?

Egy kis mediterrán hangulat a hûvös, csapadékos, ködös, fagyos, napfényszegény "mindencsakjónem" Nagykanizsáról Link Link Link Link Link Link Link
Termõ gránátalma Link Link Link Link Link Link Link Link

Véletlen képnek ez jött ki: Link

Egy kis friss bioszféra:
Link
Ahogy Jeszenyin írta: "Bokraink közt már az õsz barangol"

Háát hosszú lenne kiírni, végülis határ..

Ööö a település biztosan jól van megadva?

szerk.: én úgy emlékszem, a várostérképen szereplõ településhatárok szerint Nyírpazony része az Arborétum. De nem olyan fontos, csak eszembe jutott.

Nagyon szép!

A kertünk: Link

A lepke még a legkisebb nedvességet is megtalálja, a nekünk száraznak tûnõ helyeken is.

érthetõ hogy a pipára gondoltál. Ha magam vagyok, szoktam néha "hegyeset pökni" a pipa miatt, különösen ha rég pucoltam és sikerül egy nagy csomó csípõs nikotin/kátrány/guanót beszippantanom (ha nem vagyok egyedül, akkor bocsánatot kérek és elhúzok kimosni a pofámat mert valami retek egy dolog, egyszerre csíp és méregkeserû. Úgy kell nekem mért pipázom... )

Basszus, a pipáról asszociáltam a nyálra... Bocs. :-))))

Noli a lepke stimmel, a nyálat nem értem
Mitõl került volna nyál a golyóstollamra? Izzadtságot illetõen kezem nem izzad, tenyerem télen nyáron száraz, iróeszköz, egér, klaviatúra nem nedvesedik vagy zsirosodik, gyakran mosok kezet, de úgy is hamar megszárad. Egyéb testfelületeken jelentkezõ izzadtságomat, melynek mértéke fizikai tevékenységemtõl függ, felszívja ruházatom. Végülis, amire felfigyeltem - az algalepte kavics, az se izzadt mégis azon idõzött el sokáig. Ezexerint talán a kavicson fellelhetõ maradék nedvességet szipókázta és nem az algát csemegézte

Valószínû sós nedvességet (a nyáladat...) nyalogatott inkább. Némely lepkét lehet úgy az ujjadra hívni, ha pl. az izzadságodat letörlöd vele, s arra száll rá "sót nyalni". Sok lepke szed össze ásványi sókat állatürülékbõl is. Nem valami gusztusos, de nekik ez kell. :-)
Az alanyod gyanúm szerint egy Vanessa atalanta volt:

Így nézett ki? Õk is nyalakodós lepkék, így a viselkedés is stimmel.

Érdekes jelenet részese voltam az imént Merengek a teraszon a prímszámaim fölött a szinte égetõ õszi napsütésben. Tollamat letettem, rágyújtottam egy pipára. Hirtelen elémrebbent egy pillangó, a pipafüsttel nem törõdve golyóstollamra ült és nyelvét pödrögetve "kóstolgatta" ujjaim helyét. Egy percig "nyalakodott" majd átrebbent a közelben letett dunai kavicsokra ott folytatta az "evést" Bejöttem, de még most is ott van. Szárnyai feketék, felsõ harmadukban vöröses-narancssárga csík húzódik, a szárnyvégek környékén változó méretû fehér pettyek. Kitárt szárnyai cca. 7-8 cm-t fognak át, testhossza cca. 3-4 cm. Teste szintén fekete, nem bolyhos, simának és vékonynak hat. Nem reggeliztem még, pipán és kávéspoháron kívül semmit nem fogtam. Viszont mielõtt leültem "prímszámozni", elõbb a kislánnyal a Duna sekély vizébõl gyûjtött szép kavicsokat rendezgettem a napon (ezek vékony moszatréteggel vannak beborítva mely csak most kezd igazán megszáradni a napon) azután fogtam meg a tollat, tán kerülhettek rá mikroszkopikus moszatdarabok. Olyan kényszerképzetem támadt hogy a lepke a moszatot kóstolgatta buzgón az ujjam nyomán a tollszáron, majd a kavicson. Laikusként kissé meglepett hogy a lepke a moszatot kóstolgatja szemlátomást jóízûen mikor tudtommal a nektárt kedveli leginkább, bár az mostanában nemigen akad
Ui: a babarózsa (Jaurinum meghatározása) sajnos ezen a nyáron "csontig" (pattanósan tört) elszáradt egy közeli bokornak a babarózsa felé esõ lombozatával együtt (tán valami közös fertõzés miatt). Ma reggel vettem észre hogy az elszáradt babarózsa és a másik elszáradt bokorrész "életrekelt", néhány friss leveleket bontott. Nem hittem volna, szerencse hogy nem vágtam le/ki a száraz ágakat. Még egy érdekesség, a fügebokor (vagy inkább fa) "megbolondult", bár a szomszéd "kopasztásig" megszedte (engedélyt kért rá) de továbbra is tömegével hozza a gyümölcsöt és új leveleket.

Naygon szuper képek, gyönyörû helyen jártál! Felírtam a must visit listámra! :-)

Nagyon szépek.A várárnyékos tetszik a különösen.

Hm, biztos pánikban lehetett.. Örülök hogy szabad lett!

Szép estét!

Mostanában ritkán járok erre, de ma hoztam néhány képet a mai kirándulásról-túráról:
Riolittufa Kazár és Mátraszele mellõl: Link Link Link Link közelrõl: Link Link
Somoskõ vára: Link Link Link kilátás a Salgó várra: Link
Bazaltömlés: Link Link Link
Salgó vár: Link kilátás Somoskõ várára: Link Link Link Salgótarján felé: Link Az egész galeri: Link

Megmentettem Batmant!
Bejött melóhelyen a terembe még tegnap egy denevér, befészkelte magát a reluxába, de kicsit beszorult, vagy beakadt. Persze senki nem mert segíteni rajta... Amikor jöttem, szóltak a csajok, hogy hol a jószág. Szerencsére találtam egy sarokba beállítva egy jó hosszú kábelalagút-fedõt, mivel a Batman az ablak tetején volt úgy 4 méter magasban, létra meg nincs... Szóval egyik srác óvatosan széthúzta a reluxát, én meg odatoltam a fedõt a denevér segge alá, erre a széthúzott reluxán ki tudott bújni. Aztán vagy 10 percig keringett a termekben, csajok sikítozva húzták be a nyakukat :-)) Végül leszállt egyik radiátorra, itt óvatosan bebugyoláltam a kardigánomba, s kieresztettem az ablakon. Még kapaszkodott kicsit a ruhámba, de amikor rájött, hogy szabad, már el is hussant! Utána még kitettem egy bagolypillét, hogy legyen meg a vacsorája is. :-))
Nagyon helyes volt, és jó nagy, összecsomagolva csak gyerekmaréknyi, de reptében vagy 25 centis szárnyfesztávolsága volt. Egy csomót cincogott, nagyon meg lehetett ijedve szegényke!
Nem fényképeztem le, mert amikor már elég közel volt, örültem, hogy sikerül elkapni és kiengedni (magától nem talált ki az ablakon, pedig mindet kitártuk).

Eddig nem volt olyan év, amikor nem lett volna jó termés. Bár a méhek, muslincák és egyéb állatformák pusztítják, adjuk ismerõsöknek, barátoknak, viszik lekvárnak, esszük éjjel nappal, de a fele a fa alatt van, nem lehet bírni vele.

Délutáni képek a dedeskecskési fügérõl Link Link Link
Erre még én is felnézek Link

Köszi az üdvözletet, egy orrösszeérintés útján átadtam

A méhektõl eltekintve NYAMIIII :-))
Csodás termés van Nálatok idén!

Fügedömping Link Link Link Link Link Link
Méhészetet lehetne rájuk alapítani Link Link
Az egyik legfinomabb fajta Link
Fügenektár-tó ínyenceknek Link

Jó a memóriád Bölke
Idézek az "Az Európai Unió Hivatalos Lapja" 2009.09.11-i számából
1.4 Az új rendszer alkalmazásának elsõ három évében a
tilalomnak teljes körûnek kellene lennie, ez alól az egyetlen
kivételt az „inuit” eszkimó nép által gyakorolt, létfenntartást
célzó fókavadászat képezné.
3. Az Európai Bizottság javaslatának összefoglalása
3.1 2006. szeptember 26-án az Európai Parlament nyilatkozatot ( 5 ) fogadott el, amelyben felkérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki jogalkotási javaslatokat két fókafajtából
– a grönlandi fókából és hólyagos fókából – származó termékek behozatalának, kivitelének és értékesítésének szabályozására. A nyilatkozatban azt is kérte, hogy részesítsék különleges elbánásban a hagyományos inuit fókavadászatot.
3.7 Az Európai Bizottság automatikus mentességet biztosít az inuit közösség által létfenntartási formaként gyakorolt hagyományos fókavadászat számára. A késõbbiekben végrehajtási jogszabályok határozzák meg a fókatermékek eredetének garantálásához megfelelõ intézkedéseket.
Forrás: Link

Némi filót fûznék házi kedvenceink "várható élettartamához". Azt vélem, akár az embereknél úgy az állatoknál is nagymértékben az adottságoktól és a korábbi életviteltõl erõsen függ a testi-szellemi leépülés. Családi cicánk Micike 17 éves elmúlt már amikor tavaly december 06-án elpusztult. Világéletében lakásban élt, emberi ételt kapott, zöldterületre akkor került pár napra ha levittük valamelyik telekre. Két almot szült, aztán ivartalanítottuk. Szóval, kényelmes élete volt. Amikor 2004-ben ideköltöztem õ még a feleségemnél maradt. 2007-ben került hozzám megsüketülve (állítólag a pesti ház udvarán valaki véletlenül fejberúgta sötétben) Élete végéig friss volt, fára mászott, futott, jó étvágya volt, tavaly nyáron írtam (fotomelléklettel Micikérõl) még egy huskie-t is megfutamított, akit gazdája ráuszított de az öreg lánycica nem rohant el, inkább a kutya szemébe karmolt (soha nem félt a kutyáktól, Tomi kutyám orrán még ma is látható egy affér nyoma). Megõszült de fekete bundájától eltekintve haláláig nem látszott rajta a kora, friss, élénk figyelmes volt, csupán egy nappal halála elõtt lett bágyadt, nem kelt fel kosarából rendszeres napi sétájára (de az alomba járt még akkor is piszkítani) Másnap reggel kilenc óra tájban vettem észre hogy már örök álmát alussza bár reggel hat tájban még szabályosan lélegzett. Emberi szemszögbõl is szép halála volt, csendben elaludt... Apám kutyáját megmûthetetlen gerincizületi problémák miatt kellett elaltatni 17 éves kora körül az állatorvos javaslatára. Õ is sajnálta, mert a kutya vitalitása, általános állapota összecsontosodott "bambuszgerincét" leszámítva becslése szerint simán megérné a 20-22 életévet (tulajdonosként elvégezte volna a kockázatos mûtétet) Összegezve, szerintem csak becsülni lehet egy állat várható életkorát ahogy az embernél, de az élethatár kitolódik ha egész életében nem került szélsõségek közé az állat fizikai-igénybevétel/táplálkozás/betegség szempontjából

Hú az inuitokról jut eszembe, hogy van valamilyen jogszabály (rendelet), melyet az EU-s jogszabályból ültettek át az állatokkal és növényekkel való kereskedelemmel kapcsolatban és van egy pont, ami valahogy így szól halovány emlékezetembõl elõszedve: "A grönlandi és mirigyes fokák behozatala tilos. A tilalom alól kivételt képeznek azon egyedek behozatala, melyet az inuit indián népcsoport hagyományos vadászattal ejtett el" .

Sajnos az én hetem is az öreg cicámról szólt. Ez a cica még a nagymamámé volt és a mami halála után természetesen befogadtam. Annyira depressziós volt, hogy azt gondoltuk Õ is elmegy de aztán valahogyan mégis megszokta az új helyzetet és velünk maradt. Nyunyika most 18 vagy 19 éves és borzasztóan öreg már. Nagyon nehezen kap levegõt, gyakran asztmás rohamai vannak, köhög, erõlködik a levegõvétellel, tüsszög stb.., néha igen ilyesztõ dolgokat csinál. Az orvos szerint a légcsövében megereszketek a redõk, amik így (fõleg stressz helyzetben, játéknál is) gátolják a levegõ vételt, ezért idõnként hörgõtágító injekciót kap. A dolgot tetézte, hogy az utolsó még meglévõ szemfogát is ki kellett húzni. Altatni nem lehet, tehát az éber cicát az orvos és a párom lefogja, fog kihúz, úgy sírt, hogy azt hittem én fogok menten elájulni a rendelõben, kezem-lábam remegett. Mivel fájt a foga már nem mosakodott és ezáltal teljesen filces lett a bundája. Pénteken én magam próbáltam segíteni neki azzal, hogy kivagdostam az összeállt csomókat és amennyire lehetett átkeféltem a bundáját de mivel ez a tortúra szintén stresszt okoz nála kezdett teljesen befulladni, szóval nem könnyû. A szívem szakad meg miatta..

A vizslák szerfelett aktív jószágok, így az öregség náluk sokkal látványosabb, mint egy lusta fajtánál. Én ismertem majdnem 20 éves vizslát is, angyalom már nagyon õsz volt, csak cammogni tudott, alig látott már, õ a gazdija (80 éves volt) után pár héttel halt meg. :-(
De ismerek 21 éves macsekot is, a maga módján õ is igazi aggastyán már, neki az a szerencse adatott, hogy egész életét egy panellakásban élte le, mindenféle fertõzéstõl, veszélytõl védett helyen. Viszont az ablakpárkányra még fel tud ugrani. Az én régi, öreg cicám 13 évesen már nem tudott...
Nagyon sok függ az állatainknál is az egyéni adottságoktól meg a körülményektõl, amelyben élnek. Szerintem ha szervi baja nincs a vizsládnak, biztos bánsz vele olyan kiválóan, hogy évekig élvezhessétek még egymás társaságát!

Boszikám azért a tenyésztõnek sok olyan dolgot is meg kell tenni amire szerintem te nem lennel képes, igaz én sem:-) Tudod jól mire gondolok, nem szeretném részletezni. Igaz erre van az állatorvosok de akkor is...

Viszont "nyugdíjas" vizslám lassan 15 éves, szegénykém már mindennap gyógyszerre van szüksége az ízületei miatt, már e nélkül igen nehézkes a járás neki. Teljesen úgy épülnek le mint az emberek, sõt szellemileg is. Szerencsére étvágya az még tökéletes és semmi szervi baja sincs, és ha van egy-egy jó napja még néhány métert kocogni is tud:-) Ha még egy-két évet el teng-leng az udvaron akkor nincs gond, remélem nem kell elaltatni:-( Hallottam 18 éves vizsláról is, most erre gyúrunk:-)

Örülök, hogy így látod! Elvégre az ember a gyerekeit se viszi ketrecben mutogatni... :-)

Sámán üdvözli Miezit!