Bioszféra
Bizony, remek illat volt! ÉS gyönyörû volt, ahogy a védettebb kis zugokban megült egy kis ködfolt. Ha lett volna korábbi buszunk, tuti látok ködívet, de kb. fél órával késõbb értünk, s addigra már ritkult annyit, hogy ezt is kihagyjam. Viszont bõven volt víz minden növényen, csak a teljesen napos részek száradtak meg annyira, hogy ne legyenek gyöngysorok a pókhálókon.
Az a szuper, hogy ilyen nedves idõben a gombaillatot is tök jól lehet érezni, így szag után meg lehet találni õket. :-) MInt a disznók.... Ha már disznó: tuti vaddisznók voltak, egy csomó helyen széttúrták az avart a fák körül (talán õk is gombáztak, nem tudom), meg az erdõben lévõ bazi nagy dagonyát is agyonjárták, teli volt a nyomaikkal minden. :-)
Az a szuper, hogy ilyen nedves idõben a gombaillatot is tök jól lehet érezni, így szag után meg lehet találni õket. :-) MInt a disznók.... Ha már disznó: tuti vaddisznók voltak, egy csomó helyen széttúrták az avart a fák körül (talán õk is gombáztak, nem tudom), meg az erdõben lévõ bazi nagy dagonyát is agyonjárták, teli volt a nyomaikkal minden. :-)
Cheiracanthium (dajkapók)
faj az biztos, talán inclusum, de nem tuti. Az inclusum amerikai faj és nagyon hasonlít a nálunk élõ C. mildei-re (sárga d.), azonban a mildei nõstény (mert a képeden egy lány van)élénkebb színû a képeden láthatónál, ez a szín az inclusum színe. Nem hálóval vadásznak, azonban pl. levelekre, virágokra szõnek kis pókfonál-lakást, néha csak azt látni, hogy összeszõtte valami a levél két szélét, innen indulnak vadászni, illetve itt szaporodnak. Ahogy a mildei elszaporodott Amerikában, úgy hozzánk is átterjedt az inclusum.
Fájós harapása van, de nem annyira veszélyes (a C. punctoriumhoz - mérges d.- képest legalábbis nem), de õ csak akkor harap, ha felhúzod zoknival, vagy ráülsz. Ha tud, inkább menekül.
faj az biztos, talán inclusum, de nem tuti. Az inclusum amerikai faj és nagyon hasonlít a nálunk élõ C. mildei-re (sárga d.), azonban a mildei nõstény (mert a képeden egy lány van)élénkebb színû a képeden láthatónál, ez a szín az inclusum színe. Nem hálóval vadásznak, azonban pl. levelekre, virágokra szõnek kis pókfonál-lakást, néha csak azt látni, hogy összeszõtte valami a levél két szélét, innen indulnak vadászni, illetve itt szaporodnak. Ahogy a mildei elszaporodott Amerikában, úgy hozzánk is átterjedt az inclusum.
Fájós harapása van, de nem annyira veszélyes (a C. punctoriumhoz - mérges d.- képest legalábbis nem), de õ csak akkor harap, ha felhúzod zoknival, vagy ráülsz. Ha tud, inkább menekül.
Nagyon szépek!Ahogy néztem,mondom ez a kedvenc.Nem,inkább ez...Janem.Ez!Az lett a vége,hogy mind!
Még most néztem végig mindet. Nagyon szépek (mint mindig)! Éreztem közben a párától terhes avarillatot.
Kicsit sok kép lett... Akinek van ideje, nézze azért meg:Link
Asszem, a Bakony mindenképp õsszel a legcsodásabb!
Asszem, a Bakony mindenképp õsszel a legcsodásabb!
Na, ma érdemes volt térdig lejárni a lábunkat! Kb 30 db gyönyörû friss õzláb (fele dobverõ), meg kb 40 deka szegfûgomba, meg úgy egy tucat zsenge bimbós pöfeteg (óriás is volt, de szétporladva...) a termés. Mindezek a Pénzesgyõr feletti erdõszéli réteken. :-) Este lesznek fotók, de baromi sok van, idõ, mire felpakolom.
Ezeken kívül csak pár régi galambica volt, összeszáradva...
A legszebb azonban a csodálatos õszi kikerics volt, akinek lila csapataival összetalálkoztunk többfelé. :-)
Ja, és úgy leégtünk, mint a Reichstag. :-)))
De láttunk pár napos báránykákat is. :-))) Iszonyú édesek voltak!
A Magas-Bakony egyáltalán nincs kiszáradva! (úszni is kellett, na jó, csak majdnem :-))
Ezeken kívül csak pár régi galambica volt, összeszáradva...
A legszebb azonban a csodálatos õszi kikerics volt, akinek lila csapataival összetalálkoztunk többfelé. :-)
Ja, és úgy leégtünk, mint a Reichstag. :-)))
De láttunk pár napos báránykákat is. :-))) Iszonyú édesek voltak!
A Magas-Bakony egyáltalán nincs kiszáradva! (úszni is kellett, na jó, csak majdnem :-))
Ronda dolog erdeink betonkemény avarszintjén "nyelvelni" 
..bár némely hegyi kaszálónk kiválóan tartja magát és kornis, osztrák és prémes tárnicsokban pompázik 
..ám, azt a mindenit jó kis hely ez az Oláh-rét...a buglyos szegfû a kedvenceim egyike
..bár némely hegyi kaszálónk kiválóan tartja magát és kornis, osztrák és prémes tárnicsokban pompázik ..ám, azt a mindenit jó kis hely ez az Oláh-rét...a buglyos szegfû a kedvenceim egyike
Nna.Pedig ki se néztem.Egyszerûen nem esett az esõ 
----
Van nem messze egy kis tavacska,ma hallottam,hogy teljesen le van apadva.A közepén nõ a fû!Majd kimegyek,meglesem.Készítek képet onnan,ahol tavaly is:Link
----
Van nem messze egy kis tavacska,ma hallottam,hogy teljesen le van apadva.A közepén nõ a fû!Majd kimegyek,meglesem.Készítek képet onnan,ahol tavaly is:Link
Ahogy Akidobos is írta, a Mátra halott dolog, négy darab óriási õzlábgombát láttam, egy helyen egy frissen keletkezett kb. 3 méter mély gödörben, körbe is kerítették, nehogy beleessen valaki.
Egyéb nuku, mondta a parádi szomszéd hogy nagyon nagy szerencsével egy-két vargánya található.
Egyéb nuku, mondta a parádi szomszéd hogy nagyon nagy szerencsével egy-két vargánya található.
Volt itt is elég csapi, csak még nem múlt el elég idõ azóta. Na talán holnap a Bakony tetején :-D Egy biztos, pesszimizmusból nem lehet vacsorát fõzni!
Sajnos várható volt. Sümeg környéke talán a legjobb most. Bár az elmúlt két nap nem tudom mennyi esõ volt arra, a napijelentéseket elvitte a cica.
Hát, hamar megjöttünk, az össz találmányunk 3 szem vöröses nyálkásgomba meg két szem fenyõtinóru volt. Faternak egy reggeli tojással. De legalább ellenõriztem a csillagvirágokat. :-)
Itt Zalaegerszeg környékén is viszonylag szárazak az erdõk, de rókagomba azért szépen akad és galambgomba is van. Az Õrség is száraz vargánya ott sincs. Ma reggel a zalaegerszegi piacon rókagombából láttam a legtöbbet, gyakorlatilag minden árusnál volt belõle. Ezenkívül többen árultak galamb és õzlábgombát is. Vargányát - szép, fiatalokat - csak egy árusnál láttam, a gombavizsgáló papírja szerint becsvölgyei illetõségû.
Dávid, Áki, köszönöm a jótanácsot s jókívánságot! Ahova ma megyünk, az kb 20 éve bejárt helyszín, szinte azt is tudom, melyik fa alá kell benézni. :-) A holnapi magas-bakonyi út meg tuti jó lesz, tavaly ezen az úton találtuk az egyetlen szilfán növõ másfél kiló laskát, bár az már október elején volt, de van egy vörösfenyõs erdõrész is, ahol meg irgalmatlan mennyiségû pereszke volt, csak tavaly, csapi híján mind megöregedett, kiszáradt és kukacos volt. Egy biztos, most mindenképp jobbak a feltételek!
Igen, amikor voltunk Paloznakon, akkor én is szájtátva néztem, hogy ki volt égve a fû, a mandulafák levél nélkül álltak, agyonvissza volt száradva minden, borzalmas látvány volt.
Aztán hazajöttem, és itt üdezöld volt minden.
Az utolsó bekezdésed egész szépre sikeredett
Aztán hazajöttem, és itt üdezöld volt minden.
Az utolsó bekezdésed egész szépre sikeredett
Igen, arrafelé is szép mocsárrétek vannak.
Floo: látványnak valóban szép volt. Azonban a környék így nyárutón a hegylábi sovány, szikár, tápanyagszegény talajok miatt igencsak lehangoló, a cseresek és a gyepek is feltûnõen "üresek", szárazak, elég jellegtelenek.
Most a vízi, mocsári vegetációnak van itt az ideje, melyek pompás üdeségben zöldellnek. A megannyi keresztes-háló között népes rovarhadak csaponganak, és gyanútlanul bolyonganak a folyómenti színpompás virágmezõk tengerében.
Floo: látványnak valóban szép volt. Azonban a környék így nyárutón a hegylábi sovány, szikár, tápanyagszegény talajok miatt igencsak lehangoló, a cseresek és a gyepek is feltûnõen "üresek", szárazak, elég jellegtelenek.
Most a vízi, mocsári vegetációnak van itt az ideje, melyek pompás üdeségben zöldellnek. A megannyi keresztes-háló között népes rovarhadak csaponganak, és gyanútlanul bolyonganak a folyómenti színpompás virágmezõk tengerében.
Az a templomos ugodi látkép nagyon szép.
Imádom a szép dimbes-dombos látképeket.
Imádom a szép dimbes-dombos látképeket.
De néztem vasárnap reggel, de itt Becsehely környékén borzalmasan ki vannak száradva az erdõk, másfele nem voltam.
Te mit tudsz?
Gondolom tõlem északnyugat felé jobban van vargánya.
Te mit tudsz?
Gondolom tõlem északnyugat felé jobban van vargánya.
Egy kalappal, akarom mondani egy kosárral holnapra és szerdára.
Ma napközben vágni lehetett a párát, a mostani esõkkel kiváló gombázós idõszak következhet.
Trombitagombát sötét bükkösben, gyertyánosban lelhetsz, a Magas-Bakony oszlopcsarnokaiban bizonnyal lesz belõle. De bármelyik jó gombának elõjöhet a következõ napokban hulláma. A Rába-ártér nyarasaiban nyárfa-érdestinórukat, sárga gévagombát, aranytinórut láttam ma.
Ma napközben vágni lehetett a párát, a mostani esõkkel kiváló gombázós idõszak következhet.
Trombitagombát sötét bükkösben, gyertyánosban lelhetsz, a Magas-Bakony oszlopcsarnokaiban bizonnyal lesz belõle. De bármelyik jó gombának elõjöhet a következõ napokban hulláma. A Rába-ártér nyarasaiban nyárfa-érdestinórukat, sárga gévagombát, aranytinórut láttam ma.
Itt a délnyugat-zalai csücsökben van egy olyan érdekes dolog is, hogy az átlagos szélirányt nem mindegy hogy hol méred.
Pl. a nagykanizsai állomásnál tudom, hogy ha derült éjszakákon, amikor déli-délnyugati áramlás van (tehát egy dombon délies szél fúj), akkor teszem fel éjjel 1 órakor északi légmozgást mér az automata. Illetve van egy trükkös dolog is, mégpedig múlt télen Tormaföldén elég jó kis délies szél fújt egyik késõ este és kellemes enyheség volt, onnan néhány km Iklódbördõce, ahol a fagyzugállomás van. Megállok az állomás mellett, kilépek a kocsiból, és nagy meglepetésemre az onnan néhány km-re tapasztalt délies szélbõl semmi nem volt, sõt, az Iklódbördõcétõl északra lévõ fennsík felõl áramlott le a levegõ, tehát északi légmozgást mért az automata. Amitõl légvonalban 600-700 méterre a Creaton gyárnál meg déli szél fújt. Magyarán az alsó megülepedett 5 méteres légréteget a déli áramlásból fakadó déli szél nem tudta átkeverni, egy minihidegpárnát hozott létre. Így a valóságban déli áramlás mellett az iklódi állomás északi szelet mért.
Ezért nem nagyon jók a fagyzugállomások térségi klíma jellemzésére, mert tényleg mikroklímát mérnek, hiszen a térség légáramlásába a kisugárzási inverzió miatt gyakran nem kerülnek bele.
Nem zárom ki, hogy amennyiben pl. a Lenti állomás 1961-1990 között a Lenti-hegy dombján lett volna, akkor ott egy kicsi déli-délnyugati szél jellemezné a szélviszonyokat. Vagy legalábbis jobban megszorongatná az északias szél vélt vagy valós egyeduralmát.
Persze pl. a Balcsiparton természetesen minden fa derékszögben áll délkelet felé, mert ott aztán nyomul az északias komponensû szél.
Pl. a nagykanizsai állomásnál tudom, hogy ha derült éjszakákon, amikor déli-délnyugati áramlás van (tehát egy dombon délies szél fúj), akkor teszem fel éjjel 1 órakor északi légmozgást mér az automata. Illetve van egy trükkös dolog is, mégpedig múlt télen Tormaföldén elég jó kis délies szél fújt egyik késõ este és kellemes enyheség volt, onnan néhány km Iklódbördõce, ahol a fagyzugállomás van. Megállok az állomás mellett, kilépek a kocsiból, és nagy meglepetésemre az onnan néhány km-re tapasztalt délies szélbõl semmi nem volt, sõt, az Iklódbördõcétõl északra lévõ fennsík felõl áramlott le a levegõ, tehát északi légmozgást mért az automata. Amitõl légvonalban 600-700 méterre a Creaton gyárnál meg déli szél fújt. Magyarán az alsó megülepedett 5 méteres légréteget a déli áramlásból fakadó déli szél nem tudta átkeverni, egy minihidegpárnát hozott létre. Így a valóságban déli áramlás mellett az iklódi állomás északi szelet mért.
Ezért nem nagyon jók a fagyzugállomások térségi klíma jellemzésére, mert tényleg mikroklímát mérnek, hiszen a térség légáramlásába a kisugárzási inverzió miatt gyakran nem kerülnek bele.
Nem zárom ki, hogy amennyiben pl. a Lenti állomás 1961-1990 között a Lenti-hegy dombján lett volna, akkor ott egy kicsi déli-délnyugati szél jellemezné a szélviszonyokat. Vagy legalábbis jobban megszorongatná az északias szél vélt vagy valós egyeduralmát.
Persze pl. a Balcsiparton természetesen minden fa derékszögben áll délkelet felé, mert ott aztán nyomul az északias komponensû szél.
Eddig csak egyszer találtam, egyetlen szemet.... Mondjuk az haza is kísért :-)
Szerdán meg a Magas-Bakonyba megyünk, remélem, az se lesz rossz út. Mondjuk szép lesz gomba nélkül is, de inkább cipekedni akarok.
Szerdán meg a Magas-Bakonyba megyünk, remélem, az se lesz rossz út. Mondjuk szép lesz gomba nélkül is, de inkább cipekedni akarok.
Egy dokufilmben láttam,hogy európában az uralkodó szélirány ÉK-i. Valami kommandós volt és mikor a tájékozódásról volt szó,akkor mondták.
Noli Sok sikert!Ha látsz szürke/fekete trombitát,szedd fel,kíváló fûszer!De ezt biztos Te is tudod
Nálunk esélytelen a gomba...
Noli Sok sikert!Ha látsz szürke/fekete trombitát,szedd fel,kíváló fûszer!De ezt biztos Te is tudod
Nálunk esélytelen a gomba...
Mi holnap elnézünk a Déli-Bakonyba gombát nézni (remélem, szedni is), a tegnapi meg a mai csapi is segíti, szerencsére. Remélem, jó fogás lesz, és az egyik helyszínünk ráadásnak egy csomó õszi csillagvirágnak is otthona, így semmiképp nem megyünk hiába. :-))
Jól sejtettem, hogy Muraszemenye környékén fogtad õket... Én a hétvégén süllõzéssel próbálkoztam, de csak fél sikerrel, mert ugyan fogtam egy 60 cm-es süllõt, de a pontyozóval és kukoricával... A süllõzõvel taposott küsszel megakasztottam egy 3 kg körüli csukát, de a merítõszáktól talán fél m-re elharapta a zsinórt és meglépett viszont ugyanezzel a szereléssel fogtam egy kapitális 30 cm feletti törpeharcsát.
A gombákat nem nézted?
A gombákat nem nézted?
Mármint hogyérted?
A Mura-erdõben nem voltam jóideje, de az autópályáról láttam pár napja, hogy pl. úszott több legelõ, rét és erdõs terület is.
A Mura-erdõben nem voltam jóideje, de az autópályáról láttam pár napja, hogy pl. úszott több legelõ, rét és erdõs terület is.
A Mura-erdõvel mi a helyzet a víz és csapadékviszonyokat tekintve?
Köszönöm!
A kerkai csak féligmeddig igaz, ugyanis ez a rész, ahol horgásztunk, nem az igazi Kerka, hanem a Kerka-Mura összefolyás elõtt nagyon régen összevágták az egyik holtágat a Kerkával, így lényegében ez tényleg Kerkavíz, tehát a csukák Kerkaiak.
Node, az elmúlt 3 évben összesen nem fogtunk annyi csukát, mint tegnap. Ennek oka az idõjárás.
Ugyanis korábban évente több áradás volt, kiöntött a Mura és hozta vitte a halat, cserélte a vizet, így amennyiben a horgászok egy-egy holtágból kifogták a csukákat, úgy a következõ árvíz hozott bele. Az elmúlt években pedig annyira kevés csapadék volt, hogy a Mura vízszintje a béka segge alatt sem volt, egy-egy a vízgyûjtõterületre hullott nagyobb esõ után alig emelkedett a vízszint, gyakorlatilag amikor árvíz volt, akkor volt normális szinten a Mura. Ez nyilván azt hozta magával, hogy nem cserélõdött a víz a holtágakban és a bányatavakban, telepítés nemigen történt, így hal sem volt.
Éveket pörgettünk úgy végig, hogy csukát nem láttunk.
Az idei év csapadékai viszont a régi vízszintet hozták vissza, lényegében egész évben magas volt a Mura, egy-egy nagyobb esõ után pedig kiáradt, gyakorlatilag nem lehetett horgászni, de mi már elõre dörzsöltük a tenyerünket, hogy ha majd egyszer végre lemegy a víz, õsszel lehet végre-valahára csukát fogni, meg egyéb halat is.
Úgyhogy amennyiben van klímaváltozás, és ez a rapszódikus, fejetetejére állított, nyugati irányításmentes, anticiklonokban és beragadó, összevisszatekergõ ciklonokban bõvelkedõ idõjárás miatt nem volt hal éveken át a Murával kapcsolatban lévõ vizekben. Most sincs nyugati irányítás, legalábbis a korábbi erõs biztosan, de ebben az évben egy csapadékosabb formában jött össze, így lehet halat fogni....persze csak addig, amíg a jónép rá nem jön és ki nem szedi az összes halat a vizekbõl.
A kerkai csak féligmeddig igaz, ugyanis ez a rész, ahol horgásztunk, nem az igazi Kerka, hanem a Kerka-Mura összefolyás elõtt nagyon régen összevágták az egyik holtágat a Kerkával, így lényegében ez tényleg Kerkavíz, tehát a csukák Kerkaiak.
Node, az elmúlt 3 évben összesen nem fogtunk annyi csukát, mint tegnap. Ennek oka az idõjárás.
Ugyanis korábban évente több áradás volt, kiöntött a Mura és hozta vitte a halat, cserélte a vizet, így amennyiben a horgászok egy-egy holtágból kifogták a csukákat, úgy a következõ árvíz hozott bele. Az elmúlt években pedig annyira kevés csapadék volt, hogy a Mura vízszintje a béka segge alatt sem volt, egy-egy a vízgyûjtõterületre hullott nagyobb esõ után alig emelkedett a vízszint, gyakorlatilag amikor árvíz volt, akkor volt normális szinten a Mura. Ez nyilván azt hozta magával, hogy nem cserélõdött a víz a holtágakban és a bányatavakban, telepítés nemigen történt, így hal sem volt.
Éveket pörgettünk úgy végig, hogy csukát nem láttunk.
Az idei év csapadékai viszont a régi vízszintet hozták vissza, lényegében egész évben magas volt a Mura, egy-egy nagyobb esõ után pedig kiáradt, gyakorlatilag nem lehetett horgászni, de mi már elõre dörzsöltük a tenyerünket, hogy ha majd egyszer végre lemegy a víz, õsszel lehet végre-valahára csukát fogni, meg egyéb halat is.
Úgyhogy amennyiben van klímaváltozás, és ez a rapszódikus, fejetetejére állított, nyugati irányításmentes, anticiklonokban és beragadó, összevisszatekergõ ciklonokban bõvelkedõ idõjárás miatt nem volt hal éveken át a Murával kapcsolatban lévõ vizekben. Most sincs nyugati irányítás, legalábbis a korábbi erõs biztosan, de ebben az évben egy csapadékosabb formában jött össze, így lehet halat fogni....persze csak addig, amíg a jónép rá nem jön és ki nem szedi az összes halat a vizekbõl.
Nem is kell már rajta a következõekben alakítanod, talán pár év múlva az alsó ágameletet majd eltávolíthatod, ha az alsó ágak majd zavarnak. Viszont javaslom, hogy a töve körül óvatosan kapáld ki a füvet (szaknyelven szólva tányérozd ki), ezzel csökken a fûnyíráskor annak veszélye, hogy a kérge sérüljön és a tányér ha elég mély még öntözni is könnyebb lesz.
Lord Akela:
Lord Akela:
Lordom, ezt mi a nyüves taplóért kellett OFFként írnod?? Merõ bioszféra!
A fûzfák gyors kezdeti növekedésûek, de viszonylag rövid életûek, 15-20 év után kezdenek elöregedni. A Salix matsudana "Tortuosa" - spirálfûz is gyors kezdeti növekedésû és 15-20 év után kezd öregedni (kezdenek az ágai elszáradni), 10 m körüli magasságot ér el maximum, ezt a magasságát termõhelytõl függõen 5 év alatt is elérheti. Nem igényel metszést,de kezdetben az oldalhajtások pl. 2 m-es magasságig történõ eltávolításával sorfát alakíthatunk belõle. Amennyiben az oldalhajtásokat nem távolítjuk el és nem hagyunk csak egy hajtást meg kb. 2 m-es magasságig, akkor tõbõl ágas ún. bokorfát fogunk kapni.
Kertész köszönöm lakonikusan rövid de mégis pontos és megérzésem szerint komoly szakértelemrõl/tapasztalatról tanuskodó korrekt választ, megértettem. Idõhiányban most ennyi, este többet írok, mégegyszer köszönöm az infokat
Ui: bocs most néztem az adatlapod, látom végzett kertészmérnök vagy remélem nem vetted sértésnek köszönetemet ismerem a régi mondást szakember számára a laikus dicsérete sértés, bírálata röhejes...
köszönöm lakonikusan rövid de mégis pontos és megérzésem szerint komoly szakértelemrõl/tapasztalatról tanuskodó korrekt választ, megértettem. Idõhiányban most ennyi, este többet írok, mégegyszer köszönöm az infokat Ui: bocs most néztem az adatlapod, látom végzett kertészmérnök vagy
remélem nem vetted sértésnek köszönetemet ismerem a régi mondást szakember számára a laikus dicsérete sértés, bírálata röhejes...
Én is felteszek egy kérdést. Tavasszal ültettem egy kigyökereztetett kis ágat egy csavart fûzrõl. Mostanra, ezen a nyáron mintegy 2,5m-re nõtt. Igazából nem néztem utána a tulajdonságainak, csak a környéken több helyen is láttam nagyon jól mutató 5m körüli fákat belõle. Most a hirtelen növekedéstõl kicsit "megrémültem"... Mekkora fára számíthatok ebbõl a fajtából? mit érdemes tenni vele, hogy kezelhetõ maradjon? Állandóan visszavágjam? Bocs a sok kérdésért, de teljesen analfabéta vagyok a témában...
Elõre is köszi!
Mekkora fára számíthatok ebbõl a fajtából? mit érdemes tenni vele, hogy kezelhetõ maradjon? Állandóan visszavágjam? Bocs a sok kérdésért, de teljesen analfabéta vagyok a témában...Elõre is köszi!
Kedves Lord Akela!
A fenyõféléket minden esetben földlabdával kell átültetni, ügyelve, hogy a földlabda ne hulljon szét. A fenyõfélék ültetésének legoptimálisabb ideje szeptember. Ültetés után és alatt bõséges beöntözés és utána télen száraz fagymentes idõben is igénylik a vizet, ellenkezõ esetben élettani szárazság miatt akár el is pusztulhatnak. Hogy hová és milyen távolságra ültesd õket elõször meg kellene õket határozni.
A lilaakácot ha törzsesre neveled nem igényel különösebb támasztékot, megelégszik egy karóval. Ilyenkor minden tavasszal rövid csapra kell visszametszeni az elõzõ évi hajtásokat. Ilyen esetekben kevesebbet virágzik, mivel a virágrügyek az elõzõ évi hajtásokon helyezkednek el. Amennyiben támrendszert építessz neki, hatalmas felületet tud befutni. Természetesen ilyenkor is irányítani kell kezdetben a hajtásokat igazítással és metszéssel. Pár év után gazdag lila zuhataggal fogja meghálálni a szakszerû gondozást.
A vadkomló nem igazán dísznövény, persze ha tetszik valakinek lelke rajta, én kiírtanám a helyedben gyökerestõl.
A kúszónövényeket folyamatos zöldmetszéssel is kordában kell tartani különben a nemkívánatos helyekre benõve nagy károkat tudnak okozni a különbözõ építményekben.
Ha további kérdéseid lennének készségesen válaszolok rájuk.
A fenyõféléket minden esetben földlabdával kell átültetni, ügyelve, hogy a földlabda ne hulljon szét. A fenyõfélék ültetésének legoptimálisabb ideje szeptember. Ültetés után és alatt bõséges beöntözés és utána télen száraz fagymentes idõben is igénylik a vizet, ellenkezõ esetben élettani szárazság miatt akár el is pusztulhatnak. Hogy hová és milyen távolságra ültesd õket elõször meg kellene õket határozni.
A lilaakácot ha törzsesre neveled nem igényel különösebb támasztékot, megelégszik egy karóval. Ilyenkor minden tavasszal rövid csapra kell visszametszeni az elõzõ évi hajtásokat. Ilyen esetekben kevesebbet virágzik, mivel a virágrügyek az elõzõ évi hajtásokon helyezkednek el. Amennyiben támrendszert építessz neki, hatalmas felületet tud befutni. Természetesen ilyenkor is irányítani kell kezdetben a hajtásokat igazítással és metszéssel. Pár év után gazdag lila zuhataggal fogja meghálálni a szakszerû gondozást.
A vadkomló nem igazán dísznövény, persze ha tetszik valakinek lelke rajta, én kiírtanám a helyedben gyökerestõl.
A kúszónövényeket folyamatos zöldmetszéssel is kordában kell tartani különben a nemkívánatos helyekre benõve nagy károkat tudnak okozni a különbözõ építményekben.
Ha további kérdéseid lennének készségesen válaszolok rájuk.
Pont erre keresem már egy fél órája a Hobo-tól a Mata Hari szeress belém címû számát,de nincs a tecsõn.. 
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat