Bioszféra

Ahogy Akidobos is írta, a Mátra halott dolog, négy darab óriási õzlábgombát láttam, egy helyen egy frissen keletkezett kb. 3 méter mély gödörben, körbe is kerítették, nehogy beleessen valaki.
Egyéb nuku, mondta a parádi szomszéd hogy nagyon nagy szerencsével egy-két vargánya található.

Volt itt is elég csapi, csak még nem múlt el elég idõ azóta. Na talán holnap a Bakony tetején :-D Egy biztos, pesszimizmusból nem lehet vacsorát fõzni!

Sajnos várható volt. Sümeg környéke talán a legjobb most. Bár az elmúlt két nap nem tudom mennyi esõ volt arra, a napijelentéseket elvitte a cica.

Hát, hamar megjöttünk, az össz találmányunk 3 szem vöröses nyálkásgomba meg két szem fenyõtinóru volt. Faternak egy reggeli tojással. De legalább ellenõriztem a csillagvirágokat. :-)

Itt Zalaegerszeg környékén is viszonylag szárazak az erdõk, de rókagomba azért szépen akad és galambgomba is van. Az Õrség is száraz vargánya ott sincs. Ma reggel a zalaegerszegi piacon rókagombából láttam a legtöbbet, gyakorlatilag minden árusnál volt belõle. Ezenkívül többen árultak galamb és õzlábgombát is. Vargányát - szép, fiatalokat - csak egy árusnál láttam, a gombavizsgáló papírja szerint becsvölgyei illetõségû.

Dávid, Áki, köszönöm a jótanácsot s jókívánságot! Ahova ma megyünk, az kb 20 éve bejárt helyszín, szinte azt is tudom, melyik fa alá kell benézni. :-) A holnapi magas-bakonyi út meg tuti jó lesz, tavaly ezen az úton találtuk az egyetlen szilfán növõ másfél kiló laskát, bár az már október elején volt, de van egy vörösfenyõs erdõrész is, ahol meg irgalmatlan mennyiségû pereszke volt, csak tavaly, csapi híján mind megöregedett, kiszáradt és kukacos volt. Egy biztos, most mindenképp jobbak a feltételek!

Igen, amikor voltunk Paloznakon, akkor én is szájtátva néztem, hogy ki volt égve a fû, a mandulafák levél nélkül álltak, agyonvissza volt száradva minden, borzalmas látvány volt.
Aztán hazajöttem, és itt üdezöld volt minden.
Az utolsó bekezdésed egész szépre sikeredett

Igen, arrafelé is szép mocsárrétek vannak.

Floo: látványnak valóban szép volt. Azonban a környék így nyárutón a hegylábi sovány, szikár, tápanyagszegény talajok miatt igencsak lehangoló, a cseresek és a gyepek is feltûnõen "üresek", szárazak, elég jellegtelenek.
Most a vízi, mocsári vegetációnak van itt az ideje, melyek pompás üdeségben zöldellnek. A megannyi keresztes-háló között népes rovarhadak csaponganak, és gyanútlanul bolyonganak a folyómenti színpompás virágmezõk tengerében.

Az a templomos ugodi látkép nagyon szép.
Imádom a szép dimbes-dombos látképeket.

A 2. képed mintha itt készült volna, Újfehértó mellett.

Ismét néhány kép.
Ugod község látképe (Bakonyalja) Link
Gyirmót a Holt-Rába menti rétek felõl Link
Ártéri mocsárrét a védett hosszúlevelû veronika tömegével Link Link
Réti iszalag Link

De néztem vasárnap reggel, de itt Becsehely környékén borzalmasan ki vannak száradva az erdõk, másfele nem voltam.
Te mit tudsz?
Gondolom tõlem északnyugat felé jobban van vargánya.

Egy kalappal, akarom mondani egy kosárral holnapra és szerdára.
Ma napközben vágni lehetett a párát, a mostani esõkkel kiváló gombázós idõszak következhet.
Trombitagombát sötét bükkösben, gyertyánosban lelhetsz, a Magas-Bakony oszlopcsarnokaiban bizonnyal lesz belõle. De bármelyik jó gombának elõjöhet a következõ napokban hulláma. A Rába-ártér nyarasaiban nyárfa-érdestinórukat, sárga gévagombát, aranytinórut láttam ma.

Érdekes,mert csoportban van.Ha egyet meglátsz,túrd szét az avart,mert ott vannak a tesók,minden bizonnyal.
Pl.: Link Link Link Link Ezek egy kupacban voltak.Jó három maroknyi volt:Link Link Tavalyi képek.

Ez érdekes,köszi,hogy leírtad!

Itt a délnyugat-zalai csücsökben van egy olyan érdekes dolog is, hogy az átlagos szélirányt nem mindegy hogy hol méred.
Pl. a nagykanizsai állomásnál tudom, hogy ha derült éjszakákon, amikor déli-délnyugati áramlás van (tehát egy dombon délies szél fúj), akkor teszem fel éjjel 1 órakor északi légmozgást mér az automata. Illetve van egy trükkös dolog is, mégpedig múlt télen Tormaföldén elég jó kis délies szél fújt egyik késõ este és kellemes enyheség volt, onnan néhány km Iklódbördõce, ahol a fagyzugállomás van. Megállok az állomás mellett, kilépek a kocsiból, és nagy meglepetésemre az onnan néhány km-re tapasztalt délies szélbõl semmi nem volt, sõt, az Iklódbördõcétõl északra lévõ fennsík felõl áramlott le a levegõ, tehát északi légmozgást mért az automata. Amitõl légvonalban 600-700 méterre a Creaton gyárnál meg déli szél fújt. Magyarán az alsó megülepedett 5 méteres légréteget a déli áramlásból fakadó déli szél nem tudta átkeverni, egy minihidegpárnát hozott létre. Így a valóságban déli áramlás mellett az iklódi állomás északi szelet mért.
Ezért nem nagyon jók a fagyzugállomások térségi klíma jellemzésére, mert tényleg mikroklímát mérnek, hiszen a térség légáramlásába a kisugárzási inverzió miatt gyakran nem kerülnek bele.
Nem zárom ki, hogy amennyiben pl. a Lenti állomás 1961-1990 között a Lenti-hegy dombján lett volna, akkor ott egy kicsi déli-délnyugati szél jellemezné a szélviszonyokat. Vagy legalábbis jobban megszorongatná az északias szél vélt vagy valós egyeduralmát.

Persze pl. a Balcsiparton természetesen minden fa derékszögben áll délkelet felé, mert ott aztán nyomul az északias komponensû szél.

Eddig csak egyszer találtam, egyetlen szemet.... Mondjuk az haza is kísért :-)
Szerdán meg a Magas-Bakonyba megyünk, remélem, az se lesz rossz út. Mondjuk szép lesz gomba nélkül is, de inkább cipekedni akarok.

Jájj igen,bocsesz,igazad van!

Itt ÉNY-i az uralkodó szélirány: Link

Egy dokufilmben láttam,hogy európában az uralkodó szélirány ÉK-i. Valami kommandós volt és mikor a tájékozódásról volt szó,akkor mondták.
Noli Sok sikert!Ha látsz szürke/fekete trombitát,szedd fel,kíváló fûszer!De ezt biztos Te is tudod
Nálunk esélytelen a gomba...

Mi holnap elnézünk a Déli-Bakonyba gombát nézni (remélem, szedni is), a tegnapi meg a mai csapi is segíti, szerencsére. Remélem, jó fogás lesz, és az egyik helyszínünk ráadásnak egy csomó õszi csillagvirágnak is otthona, így semmiképp nem megyünk hiába. :-))

Sétáltam fél órát a Dunánál,csináltam pár képet odalent;mire leértem pont elkezdett esni az esõ. Link Link Szélcsatorna,nem hiába dõlnek a fák dél,délkelet felé: Link Galagonya: Link A dombról jött le a víz: Link Link Vérszilva a teraszos dombon: Link Visszaértem a dombra fel: Link

Jól sejtettem, hogy Muraszemenye környékén fogtad õket... Én a hétvégén süllõzéssel próbálkoztam, de csak fél sikerrel, mert ugyan fogtam egy 60 cm-es süllõt, de a pontyozóval és kukoricával... A süllõzõvel taposott küsszel megakasztottam egy 3 kg körüli csukát, de a merítõszáktól talán fél m-re elharapta a zsinórt és meglépett viszont ugyanezzel a szereléssel fogtam egy kapitális 30 cm feletti törpeharcsát.
A gombákat nem nézted?

Mármint hogyérted?
A Mura-erdõben nem voltam jóideje, de az autópályáról láttam pár napja, hogy pl. úszott több legelõ, rét és erdõs terület is.

A Mura-erdõvel mi a helyzet a víz és csapadékviszonyokat tekintve?

Köszönöm!
A kerkai csak féligmeddig igaz, ugyanis ez a rész, ahol horgásztunk, nem az igazi Kerka, hanem a Kerka-Mura összefolyás elõtt nagyon régen összevágták az egyik holtágat a Kerkával, így lényegében ez tényleg Kerkavíz, tehát a csukák Kerkaiak.
Node, az elmúlt 3 évben összesen nem fogtunk annyi csukát, mint tegnap. Ennek oka az idõjárás.
Ugyanis korábban évente több áradás volt, kiöntött a Mura és hozta vitte a halat, cserélte a vizet, így amennyiben a horgászok egy-egy holtágból kifogták a csukákat, úgy a következõ árvíz hozott bele. Az elmúlt években pedig annyira kevés csapadék volt, hogy a Mura vízszintje a béka segge alatt sem volt, egy-egy a vízgyûjtõterületre hullott nagyobb esõ után alig emelkedett a vízszint, gyakorlatilag amikor árvíz volt, akkor volt normális szinten a Mura. Ez nyilván azt hozta magával, hogy nem cserélõdött a víz a holtágakban és a bányatavakban, telepítés nemigen történt, így hal sem volt.
Éveket pörgettünk úgy végig, hogy csukát nem láttunk.
Az idei év csapadékai viszont a régi vízszintet hozták vissza, lényegében egész évben magas volt a Mura, egy-egy nagyobb esõ után pedig kiáradt, gyakorlatilag nem lehetett horgászni, de mi már elõre dörzsöltük a tenyerünket, hogy ha majd egyszer végre lemegy a víz, õsszel lehet végre-valahára csukát fogni, meg egyéb halat is.
Úgyhogy amennyiben van klímaváltozás, és ez a rapszódikus, fejetetejére állított, nyugati irányításmentes, anticiklonokban és beragadó, összevisszatekergõ ciklonokban bõvelkedõ idõjárás miatt nem volt hal éveken át a Murával kapcsolatban lévõ vizekben. Most sincs nyugati irányítás, legalábbis a korábbi erõs biztosan, de ebben az évben egy csapadékosabb formában jött össze, így lehet halat fogni....persze csak addig, amíg a jónép rá nem jön és ki nem szedi az összes halat a vizekbõl.

Nem is kell már rajta a következõekben alakítanod, talán pár év múlva az alsó ágameletet majd eltávolíthatod, ha az alsó ágak majd zavarnak. Viszont javaslom, hogy a töve körül óvatosan kapáld ki a füvet (szaknyelven szólva tányérozd ki), ezzel csökken a fûnyíráskor annak veszélye, hogy a kérge sérüljön és a tányér ha elég mély még öntözni is könnyebb lesz.
Lord Akela:

JEEE!!Tenksz!!

Köszönöm!
Most így néz ki Link kicsit becsapós a felvétel szöge... még csak 2,5m magas.

Lordom, ezt mi a nyüves taplóért kellett OFFként írnod?? Merõ bioszféra!

A fûzfák gyors kezdeti növekedésûek, de viszonylag rövid életûek, 15-20 év után kezdenek elöregedni. A Salix matsudana "Tortuosa" - spirálfûz is gyors kezdeti növekedésû és 15-20 év után kezd öregedni (kezdenek az ágai elszáradni), 10 m körüli magasságot ér el maximum, ezt a magasságát termõhelytõl függõen 5 év alatt is elérheti. Nem igényel metszést,de kezdetben az oldalhajtások pl. 2 m-es magasságig történõ eltávolításával sorfát alakíthatunk belõle. Amennyiben az oldalhajtásokat nem távolítjuk el és nem hagyunk csak egy hajtást meg kb. 2 m-es magasságig, akkor tõbõl ágas ún. bokorfát fogunk kapni.

Kertész köszönöm lakonikusan rövid de mégis pontos és megérzésem szerint komoly szakértelemrõl/tapasztalatról tanuskodó korrekt választ, megértettem. Idõhiányban most ennyi, este többet írok, mégegyszer köszönöm az infokat
Ui: bocs most néztem az adatlapod, látom végzett kertészmérnök vagy remélem nem vetted sértésnek köszönetemet ismerem a régi mondást szakember számára a laikus dicsérete sértés, bírálata röhejes...

Én is felteszek egy kérdést. Tavasszal ültettem egy kigyökereztetett kis ágat egy csavart fûzrõl. Mostanra, ezen a nyáron mintegy 2,5m-re nõtt. Igazából nem néztem utána a tulajdonságainak, csak a környéken több helyen is láttam nagyon jól mutató 5m körüli fákat belõle. Most a hirtelen növekedéstõl kicsit "megrémültem"... Mekkora fára számíthatok ebbõl a fajtából? mit érdemes tenni vele, hogy kezelhetõ maradjon? Állandóan visszavágjam? Bocs a sok kérdésért, de teljesen analfabéta vagyok a témában...
Elõre is köszi!

Kedves Lord Akela!
A fenyõféléket minden esetben földlabdával kell átültetni, ügyelve, hogy a földlabda ne hulljon szét. A fenyõfélék ültetésének legoptimálisabb ideje szeptember. Ültetés után és alatt bõséges beöntözés és utána télen száraz fagymentes idõben is igénylik a vizet, ellenkezõ esetben élettani szárazság miatt akár el is pusztulhatnak. Hogy hová és milyen távolságra ültesd õket elõször meg kellene õket határozni.
A lilaakácot ha törzsesre neveled nem igényel különösebb támasztékot, megelégszik egy karóval. Ilyenkor minden tavasszal rövid csapra kell visszametszeni az elõzõ évi hajtásokat. Ilyen esetekben kevesebbet virágzik, mivel a virágrügyek az elõzõ évi hajtásokon helyezkednek el. Amennyiben támrendszert építessz neki, hatalmas felületet tud befutni. Természetesen ilyenkor is irányítani kell kezdetben a hajtásokat igazítással és metszéssel. Pár év után gazdag lila zuhataggal fogja meghálálni a szakszerû gondozást.
A vadkomló nem igazán dísznövény, persze ha tetszik valakinek lelke rajta, én kiírtanám a helyedben gyökerestõl.
A kúszónövényeket folyamatos zöldmetszéssel is kordában kell tartani különben a nemkívánatos helyekre benõve nagy károkat tudnak okozni a különbözõ építményekben.
Ha további kérdéseid lennének készségesen válaszolok rájuk.

Áki erre gondoltál? Link Ez mintha az lenne

Pont erre keresem már egy fél órája a Hobo-tól a Mata Hari szeress belém címû számát,de nincs a tecsõn..

NATAHARI_MATAHARI?

Noli "nem nõ rá árcédula" THX, úgy vélem megvárom a tavaszt az átültetéssel. Az É-i szomszéddal megbeszéltem, a kerítése mentén (K-NY irányban) fogom elültetni õket természetesen a várható körméret figyelembe vételével. Valamikor lefotózom õket meghatározásra.
A kúszókat egyenlõre békén hagyom. Érdekesen reagáltak a yuccák, amikor ott is megjelent a vadkomló, mely szõnyegként borult rájuk (a yucca-virágokról lefejtettem) Az addig gömbformát mutató bokrok levelei a komlószõnyeget tõrként átlyuggatva felegyenesedtek egyúttal jóval hosszabbak és vastagabbak lettek. Mondhatnám szinte hasznos volt a "vadkomló-támadás" mert az évek óta csak lassan nagyobbodó, lekonyuló levelû yucca-kupacok ily módon "feldúsultak" most impozáns látványt nyújtanak eddig szokatlan magasságig felnyúló leveleikkel. (Lehetséges hogy valamilyen kertész-trükkre jöttem rá ezzel?) Érdekes, a vadkomló indái melyek mindenre ráfonódnak, nem mentek az éles levelek után. A fáklyaliliomoknak segíteni kellett, ki kellett takaritanom, elég gyengusz növények, önerõbõl nem bírnak a vadkomlóval az majdnem megfojtotta õket. A rovarvilághoz hasonlóan érdekes elnézni a növények lassú "gladiátorharcát", bár a változások több nap után vehetõk észre. Van amelyik megerõsödik, van amelyik vélhetõen kémiai védekezést választ melytõl a rákúszó növény megsárgul, elfonnyad. Vannak növények melynek közelébe se mennek a kúszó-fojtó gyomok. Érdekes megfigyelni a kúszónövények "taktikáját". Minden irányba "magányos felderítõket" küld elõbb. Ameddig képes vízszintesen és "szélállóan" megtartani önmagát (növény szerint változó, átlagban 0,5-1m). Ha ezen a távon belül nem lel támaszt, küld még pár szálat melyek rátekerednek az "elõreküldött" magányos szálra, ily módon "többsodratú" rugalmasabb vastagabb "kutatószálat" képez mely kb. 1-2m távolságig képes önmagában vízszintesen megállni. Ha ez sem talál támaszt, visszafordul/irányt változtat vagy elszárad. Ha támaszt lel, azonnal további szálakat küld oda, melyek vagy újabb többfelé induló kutatószálakat képeznek vagy a növény által meghatározott pontokon "megállnak" és megvastagodva sajátságos struktúrájú, némelykor meglepõen nagy teherbírású "önhordó" vázszerkezet tartóelemeként viselkednek Bocs, csak a "szokásos" KV+pipa filó volt, köszi a türelmet, jó napot, jó kedvet Bioszféra/MetNet

Nata, Hari, köszi.

Gratulálok a kerkai csukákhoz, igazi nyúlánk folyóvízi példányok.

Ugyan nem vagyok kertész, de úgy vélem, ha át akarod ültetni, egyszerûbb a saját nevelésût, mint a kertészetben vásároltat. Minél nagyobb gyökérzettel vedd ki, meglepõen kiterjedt tud lenni egy ilyen kis csemetének is! A hajszálgyökereibõl kell vigyázni, hogy minél több megmaradjon. Jó lenne tudni, hogy milyen tûlevelûrõl van szó!
A madárvetésû tûlevelûek ugyanolyan jók, mint a kertészetiek, legfeljebb nem nõ rájuk árcédula a fajta nevével. :-) Az uramnak egy "kis" tiszafája van hasonló eredettel, úgy 4 éve kelt ki, szerencsére ideális helyen, mára már vagy egy méter magas és hatalmasra elágazó kis cserje lett. Muteréknál a tuják "fialnak" rendszeresen kis cserjécskéket.

A lényeg, hogy a gyökerei jól megmaradjanak (tudtommal inkább oldalra nõ, mint lefelé), s ahova ülteted, legyen elég helye terjeszkedni majd a gyökereknek. De azért várd meg, míg valami kertészeti hajlamú kolléga is visszajelez :-)

Mai fügeszüret Link Link Link Link Link
Voltunk csukázni is Link Link Link Link
És egy tájkép Link

Szépek, igazán festõecset végére való témák.
Különösen a Rába-tükrözõdések. Egy hónapja festettem hasonlót, itt a Bujtosi tónál.

Botanikusok, kertészek, szakértõk tanácsot kérek fenyõügyben
A kutyakennelben a sövényre felkapaszkodott kétféle kúszónövény. Az egyik a "szokásos" vadkomló vagy mi, a másikon ribizliszerû és illatú gyümölcsök sokasága csüng. Lefejtettem õket a sövényrõl mert kezdték lehajlítani a sövénybokor ágait.
Viszont kellemes meglepetés ért: öt fenyõre emlékeztetõ tûlevelû cserjét találtam a sövény alatt. Hogy kerültek oda, fogalmam sincs (tán szél hozta, madár pottyintotta, mókus majszolta a magokat) de már 15-20 cm magasak, kis termetük ellenére sudárak, egyenesek, szépek és egészségesek.
Ki lehet õket ásni, van esély áttelepítésükre hogy életben maradjanak és megnõjenek?
Mellesleg a tavaly még csak két kis kósza félméteres borostyánszál látványos szõnyeggé terebélyesedett a kennelben, a kutya se tudja kitaposni. Távolabb a vadkomló teljesen benõtte a garázs oldalát a tetejéig. A lakóház D-i oldalán kapaszkodik, burjánzik továbbra is a vadkomló és a lila akác. Bár irtom õket, makacsul újra és újra feltörnek a "mocsári ciprus" alól. Érdekes módon nem tekerednek rá, az ágai közül bújnak elõ, talán a hatalmas bokorrá terebélyesedett(a kennel negyedét elfoglalja már) növény kineveti õket (vagy vegyianyaggal védekezik) ezért a ház felé indultak.. Kiirtsam vagy vezessem damillal õket (a házfaltól kb. 20-30 cm-re) hogy nyáron árnyékoljanak? (A borostyánt békén hagyom, mert exnejem nemrég mondta, a tatai ház falán felkúszó borostyán már megbontotta a tetõcserepet)
Ui: lehet hogy könnyelmûség, de megkóstoltam a vadul burjánozva magasba kúszó növény gyümölcsét - nem hittem volna, RIBIZLI; eddig "gyalogbokornak" ismertem Juteszembe a madárberkenye gyönyörû narancssárga bogyókkal pompázik, de már több mint 3 m magas (két éves) Ki mit gondol, kivágjam vagy hagyjam? Végül, fügekedvelõknek: nem tudom milyen okból levélhajtások sokasága kezd kibomlani rajta, ugyan mitõl lehet így õsz felé haladva (globális felmelegedés?)
Ui.II.: október elsõ napjaitól már nem unokázok, Gergõ fiamék elköltöznek; több idõm jut a MetNetre és Rátok

Nagyon-nagyon szépek!

Köszi.

Nem, eperhere-fejecske egy nedves, legeltetett gyepben

Ha esetleg valakit mélyrehatóbban érdekel a vadászat és esetleg ennek illegális változata, tudok ajánlani egy nagyszerû könyvet. A szerzõ Elek Balázs, aki a Debreceni Ítélõtábla büntetõbírája, egyben sportvadász is, a vadászathoz laikus szemnek is érthetõen fogalmazza meg a vadászat, a vadgazdálkodás jogi háttereit, az orvvadászat módjait konkrét, megtörtént cselekmények keretein belül.
Mint a könyv borítóján is szemlélteti: "Elemzések és történetek a tárgyalóterembõl". A könyv címe: Orvvadászok nyomában, 2009-es kiadással.
Az ajánlásomhoz az is hozzátartozik, hogy volt szerencsém találkozni 1 évvel ezelõtt a szerzõvel Márianosztrán, a börtönben (mielõtt megfogalmazódna valakiben, büntetlen elõélettel rendelkezem ), és valami fantasztikus módon, szakmaszeretettel, beleéléssel, hivatástudattal elemezte a vadászattal és orvvadászattal kapcsolatos ismereteit, pozitív és negatív élményeit. Ekkor említette meg majdani megjelenõ könyvét, mely nemrég látott napvilágot. Már hatalmas eladási számot tudhat magáénak.
Én tegnap, a nagybörzsönyi vadásznapon tudtam megvenni és igazából nem is tudtam letenni. A könyv már kiolvasva. Fantasztikus, lebilincselõ.

OK, megteszem :-) Köszönöm!

Épp ma reggel gondolkodtam azon a sok évvel ezelõtti rizikézõ túránkon, amikor zengett az erdõ a bõgéstõl, hogy micsoda hátborzongató volt még nappal is (bár a völgy elég sötét volt, de akkor is...).
Azt az erdõt azóta bekerítették, így a kiváló gombalelõhelyünk is odalett. :-(
A szarvasok talán még megvannak benne.