Bioszféra

Biztos, hogy beérik a füge feléd is, az ország minden pontján (persze a hegyeket kivéve) bõségesen elegendõ a nyári hõösszeg hozzá.
A szomszéd fügéje, amennyiben nem fagyot el télen, egészen biztosan be kellett hogy érjen az elsõ termése, amennyiben volt rajta.
Mekkora méretû, hogy takarják?
Fotózzad le!

Köszi!

Darázspók, Argiope bruennichi.
Számunkra ártalmatlan, de a fû fölött gyanútlanul repülõ rovarok gondolom máshogy vélekednek.

Köszi!

A nevét megkérdezhetem?

A városban van több is, én a Tiszavasvári út mellettit tudom (a felüljáró elõtt), az védett bokorsor. Link Oda szeretnék elmenni megnézni, milyen lett idén a termés, pláne hogy tavasszal vissza volt vágva, van-e egyáltalán rajta.
Láttam még itt-ott a városban, pl. a Jósában szép bokrokat, majd ha megyek suliba, megnézem. Az is szokott érni, egy társasház elõtt (sajna kerítésen belül ) Talán az lilás termésû ha jól emlékszem.
Amúgy nekünk is van fügebokrunk, de 15 év alatt sose hozott termést. Még anno magról lett szaporítva (vásárolt aszalt fügébõl).

Jut eszembe, egy kertészetben láttam kis törzses fügefákat, egy szál az egész, és jó pár termés volt rajtuk már.

Mit lehet tudni errõl a fügérõl, hol van helyileg, esetleg kép van róla? Te honnan szerzed be a fügét amit akarsz ültetni? Lehet érdekelne engem is ha van valami fajta ami itt is beérne.

Nyíregyen beérik. Én szeretnék vele kísérletezni itthon, kíváncsi vagyok..
Meg az sem mindegy milyen fajta, korán vagy késõn érõs.

Megvan az új rekorder paradicsomból, 718 gramm - durván 72 dekás. Link
Floo, én is sok gyümölcsöt eszek, sajnos a gyümölcsöstáladból a fügét nem, mert itt nem érne be, pl. a szomszéd utcában van egy fügebokor, eddig még nem fagyott el mert takarják télre, de még az 1. termése sem érett be pedig idén aztán volt meleg meg napsütés és itt csapadék is. Az elsõ fagyokig elvileg még érhet, majd figyelemmel követem.

Köszönöm az aranyfürtöt! A szemes esetében erõsen hajlok rá, hogy igazad van, ami engem zavart, hogy nem tûnt a lepke kopottnak, a sávja viszont hiányzott mégis...:-(

Az erdei ökörszemlepkédre én inkább közönséges szemeslepkét (Arethusana arethusa) mondanék. Elõbbinek az elülsõ szárnya a szemfolt mögött egyszínû sárgásbarna, míg a te példányodnak jól látható ugyanott egy éles, és két halványabb barnás vonal, ami az Arethusana jellemzõje.
Ez a lepke így nyárutón errefelé is az egyik legközönségesebb, viszont Hyponephele-t még nem sikerült megfigyelnem ezidáig.
Tegnap a város belterületén meglepetésemre egy vörös szemeslepke (Lasiommata megera) bukkant föl, ilyen forgalmas helyen még sosem láttam.

Ezekben a hetekben a megfelelõ élõhelyein tömegével látni õket, gyakran 1m2-es körben 2-3 is pózol a kórókon prédára várva.

Köszönöm, az étvágy megvan, az elmúlt 3 hónapban minden nap eszek gyümölcsöt, az utóbbi 2 hónapban pedig gyakran napi több kilót, pl. 1,5 kiló barack, 1,5 kiló füge, szilva, körte, saját termesztésû dinnye, szóval van hogy napi 3-4 kilót is bevágok.

Végre egy látóhegy körkép, már hiányoztak az ottani mikrovilág életképei.
Úgy látom, idõközben az aranyfürtön (Aster linosyris) kívül minden növénynek sikerült nevet találni.

Sziasztok!

Kálváriára felmenet voltam olyan okos, hogy mivel nem azon a kitaposott úton mentem fel ahol szoktam, és kerülni kellett volna, inkább bicajjal átvágtam a szúrós-bökõs-füves területen. Amikor lepillantottam, észrevettem õt: Link Link Nagyon szép volt, és nem volt túl kicsi sem. Már nem volt elég fény, így bemozdultak a képek és nem jó minõségûek születtek.
Miután megcsodáltam, továbbmentem fél métert, lepillantottam, és megláttam egy bökõs valamin egy ugyan ilyen pókot - csak õ már picit nagyobb volt. Ekkor elhatároztam, hogy legközelebb csakis a kitaposott úton megyek.

Én is benne bízom. :-))

Ahaa.. Látom. Na majd ha jön Dávid, megmondja.

mégsem olyan a virága...
Link
Ez olyan, mint a szalmarózsáé, az én virágom meg olyasmi, mint a szamárkenyéré, csak nem gömbölyû, feltettem egy nagy képet is róla:
Link

A szalmagyopáré ilyen közelrõl:
Link

Nem tudom, mert a levele nem szürke, bár a virág valóban ilyen.

Nekem olyan tapasztalatom van túráim alapján a böglyökkel kapcsolatban, hogy pont a meleg, napos helyeken támadnak, s ha árnyékos helyre érkezem, akkor hirtelen továbbáll, de jönnek a szúnyogok, s ez így megy felváltva. Estére maradnak a szúnyogok. A böglyök meg nagyjából akkor vonulnak vissza, amikor a darazsak.
Vagy te/ti máshogy tapasztaljátok?

Az igaz Link Akkor nem tudom.

Nem tudom, én annak még csak kerti változatát láttam, az meg ezüstös levelû. Ennek szép zöld levele volt... De kicsit valóban hasonlít.

Ez nekem is eszembe jutott, de nem hiszem, annak sokkal törékenyebb a szára / virágzata is.

Szépek a gyümölcsök! Jó étvágyat hozzá! Én is csatlakozom. Link

Szépeket láttál a Látóhegyen

Szalmagyopár (most lehet marhaságot írtam)? Link

Marhajók!

Szépek nagyon.
A sárga virágú növényrõl amirõl írod, hogy még eddig nem láttál, nekem a zergevirág jut szembe. Lehet hogy annak valamely faja?

Mai látóhegyi séta képei:
Link

Dávid, van egy-két gaz, akinek esetleg megírhatnád a nevét... Köszönöm!

Én is köszi a felvilágosítást!

Fekete gólya Link Link
Fügék Link Link Link
Barackok Link
Gyümölcstál Link

Nekem is a bosc kobak a kedvencem, jelenleg ilyen stádiumban van Link , a vilmoskörte már lassan elérik Link

Lordom, várom a képeidet már nagyon!

Voltam fenn Látóhegyen, sok képpel és kis híján egy fácánnal jöttem haza. Szederbokor egyik felén én, épp hajlok le egy szederért, amikor az ágak mögül, kevesebb, mint egy méterre tõlem iszonyatos üvöltéssel kirepült a fácán... Utána rögtön én is üvöltöttem.

Persze a sáncugróknál a testfelület dominál a felhajtóerõ létrehozásában, súlypont-áthelyezéssel és a lécek elmozdításával tartják az irányt és egyensúlyt, de az elv hasonló. Madaraknál is sokszor megfigyelhetõ, ha nem kitárt szárnyakkal siklanak, hanem "sietnek", akkor két-három szárnycsapás után behúzott szárnyakkal "szökkennek" elõre parányi ûrsikló módjára testfelületükön keletkezõ felhajtóerõ révén; közben hossztengelyük körül "forgolódnak, himbálódznak" mert a szelet is kihasználják iránytartásra.

Áki szia Úgy vettem észre, ha bármely pók megemeli a potrohát, az mindíg szelet vár. Toltam fel már fotót pókról amely ilyen felemelt potrohos toporgás után egyszercsak "elröppent" elõlem (ha emlékeztek, a képen kiemeltem a repülésre használt szinte láthatatlan pókfonalat is). Azóta figyelem, ámbár a pókok javarészt "gyalog" közlekednek, de ha tehetik, inkább "vitorláznak", még a nem hálós pókok is (úgy tapasztalom, mindegyik képes fonalat gyártani ha kell, ld. "lasszóvetõ" ugrópók korábbi fotója). Figyeld meg, ha valamelyik pók felemeli és magasra tartja potrohát, mindíg csillog rajta egy vékonyka szál a levegõben, melyet elegendõ erõs szellõ elragad a pókkal együtt. Írtam arról a pókról is, amely megunta a fotózást és leugrott elõlem az erkélyrõl, de nem esett le a teraszra hanem szépen elvitorlázott a kb. 5 m-re lévõ bokorra Akkoriban már írtam, úgy látom a pókok szivesebben "repülnek" mint gyalogolnak Elõkeresem a nyáreleji felvételt melyen a pók az orrom elõtt lengedezett. Kora reggel a kerti zuhanyozó mellett madárlesben ültem, egyszer csak megjelent a látóteremben egy pók. Sikerült több fázisban lefotózni amint a gyenge szellõt igen ügyesen kihasználta. Hátán "feküdt", lábait párhuzamosan egymás mellett tartva azok céltudatosnak és egyáltalán nem kapálódzásnak ható mozgatásával használta ki a szellõt, szemlátomást egy közeli bokor megcélzott levele felé libegve végtagjait kinyújtó-behúzó, súlyponti helyzetét változtató ejtõernyõs látványát keltette. Ha a szellõ nagyon megemelte, lábait úgy "állította" hogy kevesebb legyen a felhajtóerõ, illetve oldalirányba is tudott ily módon navigálni. Akadt olyan kis erõs irányváltó örvénylés a szélben mely teljesen másfelé fújta. Ekkor lábait mintegy vitorlafelületként párhuzamosan összeszoritva haladt tovább eredeti irányába, mellyel nagyon a szél ellen cirkáló vitorláshajóra emlékeztetett (nyilván testfelületét is vitorlaként használja). Talán hihetetlen, elõkeresem a fotókat Nomeg gondoljatok a sáncugró sielõkre, akik a testfelülethez képest vékonyka lécek felhajtóerejét használják a levegõben maradásra, iránytartásra. Nem vicc, nem hoax, láttam, lefotóztam

Köszi mindkettõtöknek a segítséget!

Egyszer láttam,mikor egy k.pók a feszítõ/tartó szálat készítette.Nem a szelek szárnyán,hanem felemelt potrohhal "gyalogosan" ment át egyik helyrõl a másikra.Mondjuk nem volt másfél méteres táv,csak olyan fél méter.

Az elsõ reggeli észlelésnél készültem némi KV+pipa filóra, mert pár napja egy cca. 60 cm élû kocka térfogatában szokatlan módon három pókfajtából nyolc (közöttük két nagytestû faj hátán plasztikusan kiemelkedõ keresztmintázattal) zsúfolódott össze egymás közelében, de napok óta milyen békében elvannak egymás mellett. Most bejöttem egy kávéért, mire pár perc múlva kimentem, hármas pókcsata végét láttam. Valahonnan odakeveredett két kaszáspók és az ott lapulók közül egy "cserépmintás nagypotrohú" pók mindkettõt megölte. Ezzel egy idõben a két "vékonykereszt" hátmintájú és nagytestû pók nyomtalanul eltûnt leshelyérõl. Képeket csináltam, késõbb felteszem. Jó napot jó kedvet Bioszféra
Ui: egy napra odakeveredett egy kapitális méretû "igazi" keresztespók is de hamar odébbállt. Megint láttam hálószövési rekordot, a házbeugró vonalát "L" alakban követõ eresz és a yuccabokrok levelei között kifeszített sûrûbb részein cca. 1,5m átmérõjû hálót. A feszítõfonalakkal együtt cca. 3m-es távot fed le az egész hálókomplexum. Nem mellesleg legalább kétféle (D és ÉNY-i) szélirányt kellett kihasználnia. Korábban említettem talán a házsarok-terasz/kertiasztal-orgonabokor vonalban 7m távolságot átfogó feszítõfonalat, ott is kétféle szélirány kellett hozzá. Persze nem meglepõ, igen ügyesen kihasználják a szelet, kinyújtott lábaikat ügyesen "csoportosítva" és vitorlaként használva navigálnak mint egy ejtõernyõs, errõl készítettem fotókat is egy hajnalon (nem tettem fel, ha kell megküldöm).

Calliteara pudibunda - hamvas szövõ a jószágotok, és lásd:

Ahogy Dávid is írja és ahogy Te is jól észrevetted, bizony a színek és azok kivillantása a vacsorává válás elleni tevékenységük része.
Egyébként a girnyócska a fehéress-sárgától egészen a vöröses-barnáig színezõdhet. Nem tudom, hogy nála is úgy van-e, mint egyes araszolóhernyóknál, ahol a gazdanövény színéhez alkalmazkodik a hernyó színe (zöld levélnyelû cserjén zöld, barnás-vöröses levélnyelûn meg barnás-vöröses a hernyó is), de lehet itt is hasonló oka a színek változásának.

Gratulálok a túrához, képekhez és az utolsó mondataidhoz!
Nekem egy ilyen túra, - gyerekkorom óta - álmaim netovábbja.

Nem vagyok hernyótudor, de szerintem ez a váltakozó mintázat is csak a speciális "kamuflázs", rejtõzés része. Ugyanezért "húzza föl" pl. a hátára a pemzliket. Az éles fekete-világoszöld mintázat a hernyó mozdulatlan állapotában riasztó is lehet madarak számára, így azok nemigen fogják megkóstolni, mérgezõ falatot gyanítva. Ki van ez találva.
Szerk.: végülis ezt írtad te is.

Köszi!
Azt tudom, hogy akkor láthatóak a fekete gyûrûk, mikor összegömbölyödik, nyugalmi állapotban takarja a szõrméje, meg a karosszériája.
Amikor gömbölyödik, akkor szerintem félelmet akar kelteni a fekete színnel, de ugyanakkor az enyém mozdulatlan maradt ebben a pozícióban, így akár a halottat is játszhatta, hogy leterelje magáról a ragadozó figyelmét.
A többi részletet a tudoroktól vájuk epekedve.

Bezony! És az enyém is ugyan így viselkedett.
Szépek lettek a képeid!

Leüttök a hüleségemért, ha megkérdezem, hogy mi(k) rajta az(ok) a fekete izé(k)?

Ja, most nézem, Nata is hasonló fickót fényképezett a múltkor: Link

Ma ezzel a szõrmókkal futottam össze az udvarban: Link Link
Amikor kicsit megfújtam, azonnal felvette a védekezõ pozíciót, hogy megfélemlítsen: Link Link

Palui jó kép Érdekes lett volna a zsákmányejtés is, a napokban néztünk végig egy hasonlót a gyerekekkel (el se indultam a gépért, nem értem volna vissza idõben)
Már a kölkek is lesik nekem a témát, rögtön jeleznek ha van valami fotózni való. Sok kép gyûlt így össze és annyira felszaporodtak hogy szinte a kedvem is elment, bele se fogok átnézésükbe, feldolgozásukba, netán közzétételükbe. Napközben játszom és szövegelek, este jutna rá kis idõm de akkor más témával foglalkozom. Viszont a kölkeknek nagyon hasznos a természetfigyelés, makrofotózás, egyre inkább érdeklõdõek minden fototémát jeleznek, jó ideje egyetlen rovart sem pusztitottak el, sõt többször életet is mentettek (pókvacsorát, fuldoklót) A kislányt tegnapelõtt megcsipte egy falka darázs (fürdõmedence mellett) szerencsére nem érzékeny, a csípések duzzanatai kisebbek lettek egy szunyogcsipésnél. Meglepõen sok a darázs és szokatlan helyeken vernek tanyát. Idén kétszer részesültem fészekaljáról (pld. kertkapu-zártokból, postaládából) felriasztott darazsak csipésében, szerencsére én is megúsztam különösebb duzzanat vagy allergiás sokk nélkül
Ui: pld tegnapelõtt este a kerti asztalon fotóztam a lámpafényre odagyûlt rovarokat, közöttük valami botsáskára emlékeztetõ lényt, gondoltam felrakom "Alien vs. Predator" néven párosítva az UFO lények elképzelt arcával, mivel én határozottan közös vonásokat látok a fejformában és a szemekben

Köszönöm a segítséged. Soha sem jöttem volna rá.

Nolinak és Akidobosnak is köszönöm.

Nem nagyon láttam a Téli esperest,de van a városban egy zöldség-kereskedõ, aki direkt szép,különleges gyümölcsöket árul,elfogadható áron.
Felénk még a Kicfler-"Kiffer" körte az elterjedt,sajnos eléggé érzékeny a varasodásra,(foltosodik) és ha nincs egyenletes csapadék, akkor kövecsesedik,kemény-fásult a húsa.Most megint ilyen esztendõ van sajnos mi felénk.Amúgy jó az íze, citrusos,de hát csak novemberig bírja ki.

Enyves zsálya. Ezen Link pedig a fõtámát adó sisakvirág mögött a szépnevû havasi bérclapu látható.

Nem lehet szóhoz jutni e képek után!!
És igen.Teljesen jól mondod a legvégén!

:-)
A képed igen profi!!! Szegény légy... :-(

Nagyon szépek!
Az a sárga, amire azt írtad, hogy kosborféle, az egy ajakos, Lamiaceae, de sajnos nem tudok közelebbit róla. Majd jön Dávid és jól meghatározza. :-)