Bioszféra
A Börzsönyben már gondolkodóba estek a bükkösök. Tegnap alkonyi sétát tettem a Kemence-völgy feletti Gál-réteken.A kis kaszálókra nézõ hegyoldalak színei nagy távlatok mentén még töretlenül õrzik a nyár zöldjét, de ha a fagusok csarnokába lép az ember, itt-ott, csak finom rajzolatban, az ágvégeken elbújtatva, frissen vöröses-barnába forduló leveleket lehet rajta kapni, amint az egyre beljebb lopakodó mustillatú asszonysággal kokettálnak.Gondolkodnak a bükkösök a közelgõ színpompás ruhájuk idei divatjáról.Még maguk sem tudják vajon milyen árnyalatokba öltöztetik majd õket a beköszönõ õsz apródjai:az utónyár simogató száraz melegsége, a dirrel-durral átrobogó vehemens hidegfrontok, a több napos, kéregáztató esõk, a fejük búbjáig érõ lassan oszló ábrándos ködök és a fagyosan csípõssé váló hajnalok.Egy biztos, az idei ruhájuk is egyedi, soha nem látott pompás díszlete lesz az erdõben mindig újjászületõ csodáknak.
Nagyon komoly az idei õszibarack termés, rengeteg, hatalmas barack csüng a fán, deszkákkal vannak a 2-2,5 méter magas fa ágai feltámasztva, de így is volt már, ami letört.
Íme egy kép az egyik szép barackról:
Link
Íme egy kép az egyik szép barackról:
Link
Igen,olvastam 
Ugrópókot akkor ne fotózz.Rendesen követi minden mozdulatodat,ugrásra készen.Kis terminátorok

Ugrópókot akkor ne fotózz.Rendesen követi minden mozdulatodat,ugrásra készen.Kis terminátorok

Köszi! 
Idézek magamtól a Metnet találkozók fórumból:
"Zooltán, aki végignézte miként közelítek centirõl centire a pókhoz, tudna mesélni a reakciómról, amikor már 3cm-re lehettem tõle, és hirtelen karlegyintéssel megindult felém... Reakcióidõm erõsen konvergált a 0-hoz, úgy ugrottam hátra "

Idézek magamtól a Metnet találkozók fórumból:
"Zooltán, aki végignézte miként közelítek centirõl centire a pókhoz, tudna mesélni a reakciómról, amikor már 3cm-re lehettem tõle, és hirtelen karlegyintéssel megindult felém... Reakcióidõm erõsen konvergált a 0-hoz, úgy ugrottam hátra "

Kint találtam nagy meglepõdésemre egy békát, vízbe akartam rakni, erre belepisilt, vagy nemtommitcsinált a kezembe, rögtön elejtettem.
Lelocsoltam utána egy kis esõvízzel, sztem jól esett neki.



Igen, nekem is az egyik kedvencem a cserszömörce õszi színbe borulása, hú arról is csináltam már fotót a Sóskúti-lejtõn, azt is megkeresem.
Az egyik kép csak nem a 8-as út menén készült Márkó és Veszprém között? Ismerõs a kép.
Az egyik kép csak nem a 8-as út menén készült Márkó és Veszprém között? Ismerõs a kép.
Hehe..épp most néztem,gratula Palui,bátor vagy!!
Ha nem tudnám,mirõl van szó,ami barna és lapos,másra gondolnék...
Ha nem tudnám,mirõl van szó,ami barna és lapos,másra gondolnék...

Szerintem itthon is gyönyörû az õsz, ha jó hozzá az idõ! Nézzünk csak meg egy szömörce-bozótot... Annál brutálisabb színkavalkád nekem nem kell! Utazz el Veszprémbõl Herendre egyszer október közepén. Vagyis sétálj. :-))) Csak vigyél szatyrot az álladnak, mert le fog esni!
Ezek tavaly október közepi képek:
Link
Ezek tavaly október közepi képek:
Link
Hm igen, õket már érhette egy kicsit komolyabb fennsíki éjszakai lehûlés.. A Bakony bükkösei, szurdokainak hársas-kõrisesei még haragosan zöldellnek. De hosszan elnézve ezt a juharlevelet, indíttatást érez az ember, hogy képzeletben elrepüljön a Kõris-hegy eleven-förtési víznyelõinek keskeny platója felé, ahol a szélmentes derült éjszakok alatt szintén külön utakon jár a hõmérséklet..
Tavaly október,Mátra:Link
A múltkor láttam egy kisfilmet,amiben azt mondták,hogy összel felgyülemlik a levelek cukortartalma és ez okozza (részben) a színpompát.
A múltkor láttam egy kisfilmet,amiben azt mondták,hogy összel felgyülemlik a levelek cukortartalma és ez okozza (részben) a színpompát.
Örülök, hogy Te is így látod! Na de sebaj, biztos jó célra fordították a cikkért kapott összeget...
Egyébként a puszta idõjárási hatásra sinálhattam volna már ezer képet csak a lakótelepünk díszfa egyedeinek évente változó õszi lombszíneirõl... Ugyanaz a fa egyik évben sárga, másikban lángvörös, a harmadikban zöldbõl simán megbarnul és lehull.
Ha meg valaki szerint nem színesek az európai erõk, menjen egy hosszúra nyúló, langyos õszön bármely hazai erdõbe... Ez tavaly októberben Pénzesgyõr mellett készült: Link
Egyébként a puszta idõjárási hatásra sinálhattam volna már ezer képet csak a lakótelepünk díszfa egyedeinek évente változó õszi lombszíneirõl... Ugyanaz a fa egyik évben sárga, másikban lángvörös, a harmadikban zöldbõl simán megbarnul és lehull.
Ha meg valaki szerint nem színesek az európai erõk, menjen egy hosszúra nyúló, langyos õszön bármely hazai erdõbe... Ez tavaly októberben Pénzesgyõr mellett készült: Link
Csatlakozom! Ez a riasztó levélszínre alapozott érvelés több sebbõl is vérzik. Ha maradunk ökológiai vonalon, mint ahogy a cikk is teszi, felmerül a kérdés, hogy miért is kell egy fának lombhulláskor megvédeni a leveleit, mondjuk épp vizuális eszközökkel. Az, hogy a vörös levélszín általánossá vált egy populációban, azt feltételezi, hogy az evolúció során erre szelektálódott, azaz lennie kellett olyan szituációnak, amikor a vörösek elõnyt élveztek a nem vörösekkel szemben, mégpedig annyira hogy változatuk egyeduralkodóvá vált. Ehhez pedig - mivel a szerzõk rovarokkal példálóznak - lenni kellett minimum egy olyan rovarfajnak, ami lombhulláskor rajzik, és csakugyan képes ilyen "vízválasztó" tényezõvé válni. Viszont a mérsékelt övben a rovarok (a többi levéllel táplálkozó fajjal egyetemben) véletlenül sem lombhulláskor rajzanak, vagy élik aktív táplálkozási periódusukat, hanem jóval korábban. Pl. ismert, hogy a levéltetvek is tavaszal-kora nyáron, de legkésõbb késõ nyárig gradálnak, annak ellenére, hogy kimondottan vonzza õket a sárga szín - lehet citromsárga pólóban kísérletezni...
Lényeg, hogy én nem tudok olyan rovarfajról, ami ellen szükség lenne, vagy lett volna ilyen védekezési formára.
Átfutva az eredeti irományt( Link - 10.o.), az szubtrópusi hozományként írja le a nem stressz eredetû antociánosodást, ez meg épp az általad példaként felhozott nyárfajon bukik meg, amelyik, ha jól emlékszem, nálunk is inkább sárgán színezõdik, nem is beszélve pl. sokak kedvencérõl, az akácról, ami pedig amerikai létére szintén sárga itt is, ott is.

Átfutva az eredeti irományt( Link - 10.o.), az szubtrópusi hozományként írja le a nem stressz eredetû antociánosodást, ez meg épp az általad példaként felhozott nyárfajon bukik meg, amelyik, ha jól emlékszem, nálunk is inkább sárgán színezõdik, nem is beszélve pl. sokak kedvencérõl, az akácról, ami pedig amerikai létére szintén sárga itt is, ott is.

De édesek! Nekem egyszer pincurka rézsiklóm volt egy éjszakán át, az uram a kertjükben fogta (8-as fõút mellett, nem egy életbiztosítás a kélgyócskának), másnap vittük ki a sziklára, ahonnan valószínû bejutott a kertbe is. Az én állatkám alig volt 20 centis.
Tudtam hogy írni fogja valaki... :-))) Harapós kedvében volt, azért "szorongattam" (apámnak megkóstolta a hüvelykujját). (Volt már jóval nagyobb is a kezemben, azt nem kellett szorongatni pedig neki már két ujjam is lefért volna a torkán.)
szerk.: "szorongatás"-tól nem kell megijedni...
szerk.: "szorongatás"-tól nem kell megijedni...
Még megfojtod szegénykét...
Így kell ezt,érzékien,finoman,mint a csajokkal
:Link
Hatalmas volt,kb. 12 centi.
------------------
Persze,tudom milyenek,azért "kacsintgatok".
Én is hiába tudom,hogy veszélytelenek,mégis be-be jön nekik néhány blöff!
Meg is ilyedünk mind a ketten olyankor.
Így kell ezt,érzékien,finoman,mint a csajokkal


Hatalmas volt,kb. 12 centi.
------------------
Persze,tudom milyenek,azért "kacsintgatok".
Én is hiába tudom,hogy veszélytelenek,mégis be-be jön nekik néhány blöff!
Meg is ilyedünk mind a ketten olyankor.


Az imént a kukoricák közül "lépett" elõ. 35cm körül lehetett a kicsike. Link Volt rajta egy kisebb sérülés, behegedt.
Nálunk gyakran megszólalnak az udvaron a sûrû lombok alatt. De mi száraz idõben öntözni szoktuk.
Noli, ez roppant érdekes volt!
Noli, ez roppant érdekes volt!
Hát ez így egy kicsit érdekesen hangzik. Nyilvánvaló, hogy az õszi lombszínezet fajra jellemzõ, de ezen belül is a színesség két dologtól függ: õszi idõjárás (a párás, hûvös õszön nem lesz olyan színes a falomb, mint a hosszú, napos õszön) és a talaj. A fák színesedése a levelekben a kémhatás megváltozásával függ össze, ami pedig azzal, hogy mennyi ideig áll fenn a nedvkeringés a levelek és a fa közt. Az õszi levelekben a cukortartalom megemelkedik, ez szerintem éppen kedvezne az azt fogyasztó állatoknak.
Az nyilvánvaló, hogy eltér Európa és Amerika fafajainak összetétele. A híresen színes amerikai erdõk egyébként a kontinens nyugati oldalán vannak, Kalifornia, Utah, és Colorado államokban, itt nyárfafélékbõl álló erdõk lesznek aranysárgától rézvörösig pompázó hatalmas színfolttá a tájon. A legszínesebbbé az amerikai rezgõnyár (Populus tremuloides), ez õshonos amerikai faj, válik, de õ is csak az említett délibb államokban, Kanadában már jóval inkább a sárgára színezõdés jellemzõ UGYANERRE a fajra. Ebbõl számomra nem az jön le, hogy a rovarok ellen védekezik így a fa, hanem az, hogy a klímára reagál másképp...
Ráadásul pont ez a nyárfaj rettentõ sok állatnak szolgál eledelül, növényevõ emlõsöktõl kezdve rovarokig...
Pár érdekesség még róla: a kérge is tartalmaz klorofillt, így télen is képes minimális fotoszintézisre; tõsarjakkal terjed, kedveli az olyan erdõket, ahol rendszeresen van erdõtûz, mert az így felnyíló zárt lombozatú helyeket a sarjaival azonnal be tudja népesíteni; egy-egy rezgõnyár-erdõ általában 4-5 egyed klónjaiból áll, vagyis a kiindulás 4-5 fa volt, s ezek növesztettek anyi sarjat (genetikailag azonos egyedet), hogy erdõvé lett a liget; az elõbbi okán valószínûleg a legöregebb növények közt szerepelnek, mivel a gyökérzetük sokezer éves is lehet, még akkor is, ha a belõle kinövõ fák csak pár évtizedet élnek.
Kanadai (Saskatchewan) rezgõnyáras:
Ugyanez a fafaj délebbre, Nevada és California határán lévõ hegyeknél:
Szerintem no comment kategória...
Az nyilvánvaló, hogy eltér Európa és Amerika fafajainak összetétele. A híresen színes amerikai erdõk egyébként a kontinens nyugati oldalán vannak, Kalifornia, Utah, és Colorado államokban, itt nyárfafélékbõl álló erdõk lesznek aranysárgától rézvörösig pompázó hatalmas színfolttá a tájon. A legszínesebbbé az amerikai rezgõnyár (Populus tremuloides), ez õshonos amerikai faj, válik, de õ is csak az említett délibb államokban, Kanadában már jóval inkább a sárgára színezõdés jellemzõ UGYANERRE a fajra. Ebbõl számomra nem az jön le, hogy a rovarok ellen védekezik így a fa, hanem az, hogy a klímára reagál másképp...
Ráadásul pont ez a nyárfaj rettentõ sok állatnak szolgál eledelül, növényevõ emlõsöktõl kezdve rovarokig...
Pár érdekesség még róla: a kérge is tartalmaz klorofillt, így télen is képes minimális fotoszintézisre; tõsarjakkal terjed, kedveli az olyan erdõket, ahol rendszeresen van erdõtûz, mert az így felnyíló zárt lombozatú helyeket a sarjaival azonnal be tudja népesíteni; egy-egy rezgõnyár-erdõ általában 4-5 egyed klónjaiból áll, vagyis a kiindulás 4-5 fa volt, s ezek növesztettek anyi sarjat (genetikailag azonos egyedet), hogy erdõvé lett a liget; az elõbbi okán valószínûleg a legöregebb növények közt szerepelnek, mivel a gyökérzetük sokezer éves is lehet, még akkor is, ha a belõle kinövõ fák csak pár évtizedet élnek.
Kanadai (Saskatchewan) rezgõnyáras:
Ugyanez a fafaj délebbre, Nevada és California határán lévõ hegyeknél:
Szerintem no comment kategória...
Ott is, de az ott jobbra kanyarodó utcán, ami bemegy a fák közé, úgy 200 méter múlva is van. Sajnos csak ez a kettõ van ebbõl a minibõl... Ami a sarkon lévõ háznál van, azt úgy 25 éve egyszer tövig lenyírták, elõtte sokkal nagyobb volt a bokor, mint most. Gyerekkoromban betegre zabáltam belõle magamat...
Az amerikai vöröstölgy levele is mint a névbõl is sejthetõ, õsszel tûzpiros lesz.
Érdekes!
Érdekes!
Az a füge hol volt?
Én az elõadások épületének utcájában, az épülettõl felfelé haladva, a Mandel-kemping felé forduló bal oldali utcától még felfelé egy 500 méterrel, eg jobbra forduló behajtó elõtti ház nyugati oldalán találtam hazafele egy fügét, ami ugyanilyen volt, két mp alatt szedtem belõle 2 marokkal.
Én az elõadások épületének utcájában, az épülettõl felfelé haladva, a Mandel-kemping felé forduló bal oldali utcától még felfelé egy 500 méterrel, eg jobbra forduló behajtó elõtti ház nyugati oldalán találtam hazafele egy fügét, ami ugyanilyen volt, két mp alatt szedtem belõle 2 marokkal.
Egy érdekesség: Miért mások az õsz színei Amerikában, mint Európában? A válasz még nem tisztázott egyértelmûen. Link
Én is csak akkor hallok brekuszbeszédet, amikor a szembe szomszéd kerti tavában néha felélednek, de azt sem volt sokszor az idén.

Most hogy elkezdett esni,valamerrõl,valamelyik fáról hallok "muzsikálni" egy levelibrexit.
És eszembe jutott,hogy az idén talán 1x 2x hallottam,de látni mégcsak nem is láttam,sõt varangyot sem. [esõ]
Ennyit az idei idõjárásról.
És eszembe jutott,hogy az idén talán 1x 2x hallottam,de látni mégcsak nem is láttam,sõt varangyot sem. [esõ]
Ennyit az idei idõjárásról.
Déltájt történt és ÉK felé spiráloztak
Érdekes, ezek szerint gyakori az ilyen repülés, de most figyeltem fel rá elõször, amikor láttam, mindig magányosan repültek, amióta itt vagyok elõször láttam párosan õket
Gép nem volt nálam különben fel is veszem, de a gyerekekre felügyeltem a medence mellett és ilyenkor percenként elázok a lubickolástól, már ha annak nevezhetem azt az õrült fröcskölést amit két kiskölök rendez úszás címén
Most is ronggyá vagyok áztatva, õk kis idõre bejöttek enni én meg száradok




Spirálozva röpülni fényforrás felé szoktak, vagyis ha ez este volt, akkor lámpa, Hold felé, ha nappal, akkor max. Nap felé, de inkább éjjeli lepkékre jellemzõ ez a mozgás.
Ha a két fehér lepke káposztalepke volt (nappaliak), akkor inkább násztáncot láthattál, gyakran keringenek egymás körül.
Ha a két fehér lepke káposztalepke volt (nappaliak), akkor inkább násztáncot láthattál, gyakran keringenek egymás körül.
Júniusban volt szerencsém lencsevégre kapni egy ilyen tekergõ pillepárost:Link
Vagy nász,vagy harc nem tudom,de úgy lett vége,hogy az egyik egy villámgyors manõverrel elviharzott.
Vagy nász,vagy harc nem tudom,de úgy lett vége,hogy az egyik egy villámgyors manõverrel elviharzott.
Noli köszönöm a fáradozást lárvaügyben. Szakértõnek el is hiszem a csimasz verziót mert nem értek hozzá. Azért, ámbár igen halkan, de megjegyzem hogy sztem "összetöppedve" sem volt átlagos cserebogárlárva méretû, hanem annak közel kétszerese széltében hosszában. Persze lehet hogy felfújódott valamitõl, bomlástól, mifene. Azóta eltûnt vagy kikelt vagy elment vagy megette egy madár. Mégegyszer köszönöm a szakértést 
Van egy újabb kérdésem rovarászok
Tegnap megfigyeltem két fehér pillét, akik egymástól 1-2 cm-re közös forgáspont körül spiráloztak fel és oldalvást, de tartva a távolságukat; a spirál elképzelt tengelyének mozgása, hajladozása majdnem követte egy légörvény felhõtölcsérének tekergõ mozgását. Enyhe ÉNY szellõ volt, de megfigyeltem ez a fajta még élénk lökésekkel kisért mérsékelt szélben is jól repül. Viszont "géppárban" még sose láttam õket repülni. Több gondolat ötlött fel bennem. 1. Valami "násztánc" 2. "Légiharc", természetes szelekció (lepkérõl morbid gondolat de ki tudja) 3. Egyszerûen "beszippantotta" õket egy kis tekergõ légörvény. Laikusként ez utóbbira hajlok leginkább a "spirálozás" és a közös forgáspont útvonalának jellegzetesen tekeregve emelkedõ elmozdulása láttán.
Persze lehet hogy nem érsz rá válaszolni, ma kezdõdnek a paloznaki meteo-napok
Gondolom Takival együtt házigazdák vagytok
Lélekben Veletek vagyok

Van egy újabb kérdésem rovarászok

Persze lehet hogy nem érsz rá válaszolni, ma kezdõdnek a paloznaki meteo-napok



Ez pedig cirkusz, cicákkal:
Link
A cicák láthatóan nagyon élvezik a játékot. És végre kiderül, hogy nem butábbak a kutyánál és kiválóan taníthatóak.
Link
A cicák láthatóan nagyon élvezik a játékot. És végre kiderül, hogy nem butábbak a kutyánál és kiválóan taníthatóak.