Kérdések és válaszok

Csak néhány kérdés ehhez Jóska!Az lg az logaritmus?Ezek a képletek felírhatóak excel-ben? (hatványozást és logaritmust még nem próbáltam)ha igen, küldhetnél egy mailt.

Macgyvernek(és másoknak is):Aktuális T és Rh ismeretében: 1: Telítési gõznyomás: Es= 6,1*10 a 7,45*T/235+T -iken. 2: Tényleges gõznyomás: e= RH*Es 3: Harmatpont: Td= 235*lg e/6,1 / 7,45- lg e/6,1

azt hogy miylen összefüggés van a nyár és a tél hõmérséklete között azt megmondani nem leeht, valószínûleg nincs kapcsolat, vagy ha van az annyiféle összetevõbõl alakul ki, hogy a variációk nagy száma miatt akár véletlenszerûnek is felfoghatjuk. Az se lehetne mondani, hogy ha melegebb az óceán akkor meleg tél lesz, mert a nagy hõmérsékletkülönbség az egyenlítõ és a sarkok között hevesebb energiacserét generál, így akár még nagyobb havak, erõsebb hidegfrontok is adódhatnak ez esetben. A Kárpát-medence idõjárását még nehezebb megjósolni. Pl nyáron az ilyen helyzetben ami most van, közel 15 fokos 850hPa-os szinthõmérséklet mellett kánikulai meleg lenne. most viszont az ittragadt hideg, nedves levegõben ködös, hûvös idõ van.

OK

T Keve: Kössz a részletes leírásokat!Tonic: Igen, a westwind.ch csak egy "linkgyûjtemény" ez is oda mutat(na). Azért remélem visszateszik idõvel.

Bandhi ez nem hülyeség amit a németek írnak errõl, én is olvastam már errõl, ezek azonban fõleg a Brit szigetekre és ÉNY Európára vannak hatással, az a kérdés hogy meddig képesek még hatással lenni Európa idõjárására, az tény hogy a tengervíz melegebb volt idén az átlagosnál az Atlanti óceánban, ez magyarázza sok heves hurrikán kialakulását is ebben az évben. Sajnos valószínû, hogy legalább egy két hónap kell még míg kiegyenlítõdik az idõjárás, sz.tem még november is enyhébb lesz az átlagnál, aztán talán decemberre-januárra visszaáll az egyensúly, persze ehhez kellenének hidegfrontok amelyek hûtenék a levegõt és a vizet, de eddig még nem volt egy markáns HF sem, Európában.

Kedves Metnetesek! Laikus lévén néhány kérdést szeretnék feltenni a jövendõ téllel kapcsolatban. Pár héttel ezelõtt olvastam (ill. nagyjából kisilabizáltam) egy német fórumon, hogy egyesek szerint az elmúlt idõszak amerikai hurrikánjai úgymond befolyásolhatják Európa idén téli idõjárását, mármint hogy enyhévé teszik. Ezt kicsit meglepõnek és merész kijelentésnek tartom, noha nem értek a meteorológiához semmit és nem is tudom elképzelni, miként lehet ez. Mi errõl a véleményetek? Valamint (ez már az én okoskodásom), hogy a talaj nyári "hõtartaléka" mennyire határozza meg a téli lehûléseket? Arra gondolok, amikor ott volt a 2000-es nyár, mikor három hónapig nem volt esõ, legalábbis itt Pesten, csak néhány helyi zápor és az egész nyár forró volt, aztán jött egy igen enyhe tél, amilyet még eddigi fiatal életemben nem láttam. A minimum kb. -8-10 fok volt a kertben, hó nem is volt. Mennyire törvényszerû ez? Idén itt volt ez a pocsék tavasz és nyár, az én szempontomból, kicsit sok volt az esõ (a Balcsi miatt ez okés) és nem túl meleg a nyár. De legalább nem vitte el az áprilisi fagy a gyümölcsfáimat. És mégegy: nincs fent valamiféle statisztika az elmúlt évek pesti, ill. országos idõjárásáról napra lebontva, a legrészletesebb adatokkal? Mondjuk találtam egyet, a weatheronline.co.uk historikus adatait, de ott csak a hõmérsékletek vannak és nem tudom, mennyire valós adatok. Hirtelen ennyi. A válaszaitokat meg elõre is köszönöm! Üdv: Bandhi

Glider: Arra én is kíváncsi vagyok, de türelem, nemsokára a lap átalakulása segíthet ebben, már ha Kp-nak lesz reá ideje.Kicsit nosztalgiáztam, és megnéztem, 2001.10.18-án reisztráltam és rögtön írtam be elõször a fórumban hosszas olvasgatás után.

Továbbra sem csitult kíváncsiságom az iránt, hogy mikor is lettem regisztrálva a metnet-en... Valaki (bennfentes) megosztaná velem?

JET STREAM (sugáráramlás. futóáramlás) azerõs szelek viszonylag keskeny sávja, amely a felsõ vagy az alsó TROPOSZFÉRÁBAN közel viszintes tengely mentén köszponttosul, erõs függõleges és viszintes szélnyirás jellemzi, és egy vagy több szélmaximumot mutat, általában néhány ezer km hosszú több száz km széles és néhány km vastag, a talajközeli szintekben is elõfordulhat, ilyenkor alacsonyszinti jetröl beszélünk,ez általában gyenébb és méreteiben kisebb mint a magasszinteken levõ. JET STREAM-MAG a jet-streamban elõforduló legerõsebb szél, teljesen egészében a meleg levegõben helyezkedik el, rendszerint a hideg levegõ TROPOPAUZÁJA FELETT. JET STREAM-TENGELY az elõforduló legerõsebb szelek tengelye a jet-stream bármelyik szintjében,általában a meleg oldalon,vertikálisan az 500hpa-os fõ izobár szinten metszõ front felett

Igen LeviG, ez volt, bár én egy másik linket ismertem: Link (hullám)LutzLesch/NHforecast.html, ami jun. óta nem frissült. Kár érte...

a Bociusz féle térkép honnan evszi az adatokat? Itt tuti nem volt nulla fok sehol a környéken. nálam 8,8 volt a minimum

LeviG: köszi

Szerintem Tonic erre gondol: Link Kár hogy egy ideje nem elérhetõ...-- Szerintetek jó 5let lenne a fõoldalon, az elõrejelzések fölé betenni a jelenlegi helyzetképet, a régebbi MetNet design-os Bociusz félét? em hiszem hogy bonyolult lenne megcsinálni. Csak tájékoztató jelleggel, ugyis hamarosan indul (?) az "új verzió".

Tonic: ez amirõl beszélsz elõrejelzés, ez melyik oldalon volt, hol találtad?Amúgy én nem ismertem eddig, de lehet jobb, mint a GFS

Sziasztok!A nyomás deviációs elõrejelzés csak egy kíserlet volt és vége, v elköltözött? Tud valaki ilyet a neten?

Köszi szépen a pontosítást !

Kötetlen megfogalmazásban- az alacsonyszintû jet a légkör alsó 2km-es rétegében elõforduló szélcsatorna, melynek kritériuma, hogy a szélsebességnek a magassággal emelkedve a felére kell csökkennie a jet -ben mérthez képest pl. 400-700m között 15m/s, 1500m felett pl. már csak 7 m/s vagy kevesebb. Leggyakoribb iránya felettünk : DK-i és az ÉNY-i... a magaaági jet valóban az ,amit leirtál..

LeviG: Tudomásom szerint az nem más, mint a (az Európa felett végigszáguldó északi-sarki) jet stream leszálló ága, a fel-le "játszó" jet ezen hullámzását nevezik Rosby-hullámnak.Leegyszerûsítve a leszálló jet széttartást(Ac-t), a felemelkedõ összetartást ciklont) generál, és húz magávalk K-re.Ha hülyeségeket írtam, igazítson ki egy szaki.

Bologna )Az mit takar pontosan, hogy alacsonyszintû jet? Neten nem találtam róla érdemleges infókat. Kössz elõre is!

A naplós és az ide írt mondandóm elírásaiért is bocsi !A bolognairól nekem inkább egy jó étel jut eszembe, he-he !

Épp most írtam a nalóba, a mediterrán ciklonok egyik "velõs képviselõje" a genovai, bolgnairól még nem hallottam, fõleg a Földközi-tenger Ny-i medencéjében alakulnak ki, ám egy leszakadt "zonális" hullám önálló kimélyülése is ok lehet.

Mi a különbség a genovai és a bolognai ciklon között? Vagy hülyeségeket kérdezek?

Soha nem láttam automata mérõállomást,talán a pápai reptéren van és rendszertelenül jelennek meg adatai a WetterOnline-on.Ki tudná megmondani,hogy ezek miért megbízhatóbbak az észlelõ személyeknél és meghibásodhatnak-e?Ha kimaradnak mérések az mûszer vagy adatkommunikációs hiba ?Hogyan lehet pótolni ?Szombat estétõl vasárnap délig 18-20 óra alatt 41,3 mm esõt mértem Pápa Tókertben.A WO-n nem volt pápai adat.Az interneten van még oldal,ahol közlik a mért adatokat ?/Ilyen rövid idõ alatt ennyi esõ a 4,5 év alatt,amióta Pápán mérek nem volt./

Köszi BéBé!!!

ja jó lenne tudni...

Hát, azt hiszem, valamikor én is 2001 körül regisztráltattam magam, és elõtte én is hosszas olvasási perióduson estem keresztül. (Jót nosztalgiáztunk errõl a múltkor Snowhunterrel - Mályiban).De valahogy most komolyan elkezdett érdekelni, hogy pontosan mikor lettem regisztrálva.

Valaki le tudná írni a GFS internetcímét? Új szgép van aztán eltûntek a "Kedvencek".

Támogatom, érdekes lenne. Ha jól emlékszem, jómagam 2001 Októberében regisztráltattam magam, hosszas olvasási periódus után.

BéBéVác - köszönöm a segítségedet - a magyar nyelvû leírást már elküldted nekem korábban ! Mégegyszer köszi !

Glider felvetése érdekes lehet szerintem mindenki vonatkozásában, és valószínûleg nem lehet olyan nagy feladat. Érdemes lenne akár itt lapon is megjeleníteni ki mikor regisztrálta magát. Pl. az észlelési "verseny" alatt lehetne egy ilyen adat az észlelések száma mellett.Vélemény???

Bali, köszönöm.

Dexion! A piros vonal mutatja az adott magasságban a hõmérsékletet. Mondjuk -4c fok szükséges ahhoz 850hPa-n, hogy a talajon is havazás legyen. Természetesen ez kemény téli helyzetben elég -2c fok is ebben a magasságban, de ha mondjuk most várnánk havat akkor ott legalább -4c foknak kell lenni ahhoz, hogy hó legyen. a kék vonal a harmatpontot jelöli adott magasságban, de amit kérdezel párhuzamos vonalakat azok nem tudom mik.

Sziasztok!A rádiószondás mérésekhez van kérdésem. A wetteronline.de képeirõl beszélek.A piros szín a szonda által mért hõmérséklet, a kék pedig az izotherma, ha jól értem. De akkor most mondjuk 850 hPa-n hány fok van? Amit a piros, mért hõmérséklet mutat, vagy amit az izotermák mutatnak? Melyiknek kell 0 fok alatt lennie, hogy adott magasságban fagy legyen ?Mit jelent a többi egymással nagyjából párhuzamos görbe?

a 800 hPa fölött természetesen úgy értendõ hogy ott ahol 800 nál magasabb a hPa, a 400 hPa pedig ott ahol 400nál kevesebb a p, nehogy rosszul tanuljátok meg ! KÖSZI CAUCHY A SEGÍTSÉGET!

Megtaláltam hogy a felhõk hPa szerint hol találhatóak: Alacsony szintü felhõk: p 800 hPa fölöttKözép szintü felhõk: p = 400 és 800 hPa közöttMagas szintü felhõk: 400 hPa alatt

Egy számomra fontos adatot szeretnék megtudni. Mikor regisztráltam magam a metnet-en? Kitõl tudhatom meg ezt? (Tduom, KP-tõl, de Õ nagyon elfoglalt).

Dexion! Írni fogok még ezzel kapcsolatban, csak nem volt idõm. A képeidet megnéztem, már most mondom, hogy azért is mér többet mert a hungarocell mögötte van, s ennak a típusnak pont ott van az érzékelõje ahol meglszik a hungarocell.Írok majd

Heló ! Megtudná nekem mondani valaki elõfordulhat-e olyan,hogy a WS 2305-nem valós légnyomásértéket mutat?(Gyanítom,hogy az enyém mindig magasabb értéket jelez!)Ha igen akkor pedig hogy lehet beállítani ?( Relatív érték !) Köszi !

Ha lehet, kérek szépen egy leirást valakitõl arról, hogy milyen mûszereket (hõmérõ,szélmérõ,cspimérõ stb) hogyan, miben kell szabványos módon elhelyezni. Kellenének a méretek, anyagok is, amibõl pl a hõmérõház és a többi kütyü készü[email protected]öszönöm

Bébé: ha hazamegyek írok, csak nógass mert mindig elfelejtem

bocs, nem a vízcseppeknek kell kicsapódniuk, hanem a vízgõznek kell cseppekké alakulni

hát szerintem is függ a páratartalomtól, de gondolkodom rajta, hoyg mitõl még, azaz van e olyan magas hõmérséklet amikor akármilyen devesség mellett sem látszik vagy van e olyan alacsony, hogy nagyon kis nedvesség mellett is látszik.. jó kérdés.. annyit most hozzá, hogy ahhoz, hogy látszódjon, a benne lévõ kis vízcseppeknek ki kell csapódniuk, a kicsapódás mértéke viszont nem csak a hõmérséklet és a nedvesség függvénye csak

a lehellet 13 fok alatt látszik. Biztos infó!

A lehelet látszódása nem csak a T-tõl, hanem az RH-tõl is függ, azaz ha nagyon száraz a levegõ, akkor alacsony hõfokon látható, ha magas a víztartalma, akkor magasabb T mellett is észrevehetõ már!Azaz eddig én így tudtam, ha rossz lenne ez az elképzelés, akkor bocsi...