Kérdések és válaszok

Üdv mindenkinek : tudna nekem pontos címet írni valaki - ahol áramlási ( makrocirkulációs ) modellt ( filmet ) találhatok ? Eddig a német " Strömungsfilm" - et töltöttem le de azt hirtelen fizetõssé tették ! Ha már ilyen sokan írtátok ... én 25 éves mezõgazdasági technikus ( agrometeorológiát tanultam-ebbõl gyökerezik a 11 éve tartó szenvedélyem a meteorológia iránt ) valamint informatikus vagyok ! Én a szélsõségeket szeretem mérni és regisztrálni amúgy a légköri képzõdmények tanulmányozása is érdekel ( ciklonok fõképp ) !

Én meg 25 éves vagyok, a hivatásom eladó. A meterológia nagyon megfogott amikor állandóan csak a fizikai, kémiai,és biológiai hatásai /humán/-rol olvastam szakkönyveket.A kedvenc idöjárásom a napsütés és nyári záporok/zivatarok.Kedvenc évszakaim:NYÁR,TAVASZ é az ösz. A telet nem szeretem.

Szia Nándor!Bársony Kálmán (kali) vagyok, 23 éves, a BGF-KVIF vendéglátó szakán vagyok hallgató (ide jelentkeztem 2000-ben, de utólag megnézve a pontszámokat, felvettek volna met szakra is, csak akkor nem volt hozzá kellõ bátorságom/elszántságom, meg nem is tudtam errõl sokat, most meg marad már ez), elsõszámú hobbi az idõjárás már közel 10 éve, akkor kezdõdött, imádom a heves zivatarokat (jég nélküli több, mint 1 órás felhõszakadásokat, fõleg éjjel, 100 mm feletti csapival), de a legjobban a havat, akár hózápor, akár havazás, a lényeg essen tisztességgel mínusz T mellett!

Szabó József 26 év, kedvencem az idõjárás változékonysága, és a legszebb évszak, a TÉL(bár minden évszakban megtalálom a szépséget).

íme egy harmadik Gábor mégpedig Schmidt. 46 éves vagyok,úgyhogy már megéltem egy pár nagy havazást ami a nagy kedvencem,de azért imádom a nyári anticilonokat is.

Üdv. Komolyfelhõ! Engem Nikoletti Gábornak hívnak és a kedvenc elemem a meterológiában a szignifikáns jelenségek és azon belül is a havazás!

Gambuc alias Tóth Gábor 28 év. (még Mályi, 1 hónap múlva Miskolc, Gyõri Kapu). A kedvencem a nagy havazás, hófúvás.

Üdvözöllek Komolyfelhõ, én meg Ferenc vagyok, 18éves. Szentesre járok suliba, de netezni csak itthon tudok, így nem vagyok mindig jelen. Képes vagyok hajnalig fenntmaradni egy kis esõért, szenvedélyem a meteorológia.

Tisztel metnet! Várom szeretettel minden aktiv metnet tag bemutatkozását!Elöre is köszönöm! Üdv;Komolyfelhö

Helló Bali!Köszönöm! És üdvözlök minden Metnet tagot! Én amatör szinten de érdekel engem a meterológia. A példaképem Vissi Károly úr meterológus szakember.Amugy vannak még profik akiket kedvelek mint pl.;Német Lajos, Aigner Szilárd és neje Pártai lujcsia.Engem a meterologia több ága nagyon érdekel. Mint pl. éghajlat kutatás, viharok elörejelzése, csapadék mérés, orvosmeterológia, hömérsékleti adatok és prognozisok, elörejelzések.Sajnos otthon csak meterológia müszerem csak egy házi, ablakba szerelt hömérö. Ami 100 fokos celsius mérö, -50 foktol +50 fokig.

Szia komolyfelhõ! Üdvözlünk a sorban, engem Csiszár Balázsnak hívnak de itt mindenki csak baliként ismer. jó, hogy egy újabb meteorológiát érdeklõ emberrel bõvül a társaság, s had invitáljalak az oldalamra Link remélem sok hasznos dolgot találsz rajta.

Sziasztok! Én egy meterológiát érdeklö ember vagyok aki meterológiai könyveket olvasgat, és tv-ben nézem az idöjárás jelentéseket-hobbi szinten!Bemutatkoznék én Kovács Nándor vagyok, becenevem meg saját ötlet alapján- Komolyfelhö-lesz! Elég ötletes ugye!?Szeretném a bemutatkozásotokat, ha lehet tegezö visszonyban lenni!Elöre is köszönöm a válaszokat! Komolyfelhö

Helo - CaVeMaN ! Tudomásom szerint 116km / h - volt ezt Bozóki István az OMSZ munkatársa jelentette !

Hali! Tudja valaki mekkora volt a legnagyobb mért szélsebesség a tegnapi budapesti zivatarban?

Szóval a hétvégi "rossz idõ" egyszerû ciklikussággal magyarázható? Hallottam olyanról is, hogy talán a hétközben fokozott ipari tevékenység miatt, de ebben én nem hiszek.

Még aktív repülõs korszakomban ugyanez volt a tendencia évekig. Hétvégén jött a hidegfront, nem tudtunk repülni. Jöttek a dolgos hétköznapok, nem tudtunk repülni, de a HF után olyan tutti idõ volt, hogy sírva fakadtunk, ha kinéztünk az ablakon. Úgyhogy ez a jelenség nem újkeletû. Csak idõnként így érkeznek a frontok, ennyi az egész.

Természeresen=természetesen, bocsi !

A ciloncsaládok esetében fellelhetõ námi-nemû ciklikus "követési-távolság", ámbár az újabb hullám(?) ismételten hétvégi "megjelenése" tényleg érdekes.

Természeresen cilon=ciklon, he-he !

CaVeMan ! Ez a dolog szerintem már sokunknak feltünt - tõlem is állandóan azt kérdezik miért pont mindig hétvégén van " rossz " idõ ! Tudományos magyarázatot aligha lehetne erre a kérdésre adni - mindenesetre valóban figyelemfelkeltõ !

Ti nem találjátok furcsának, hogy mindíg hétvégén jön hidegfront, csapadék, lehülés stb? Idén úgylátszik ez a tendencia?!

Mozgó szlovák radarkép hová tünt? Ki tudja?

glider! Igazad van, aki egyszer megégett, az nagyon fél a tûztõl... ha ekkora károm lenne valaminek a hibája miatt, amiben megbíztam, valószínûleg hiába érvelne mellette bárki utána Nem is téged akarlak meggyõzni, csak szembeszálltam azzal a gondolattal, hogy a túlfeszvédõ semmit sem ér villám ellen. Nem állítom, hogy 100,0000 százalékos védelmet tud, de az általa nyújtot védelmet 4, 5, vagy 6 "kilences"re szokták értékelni, ezek a kilencesek pedig a 99% után álló tizedestörteket jelentik: 4 kilences biztonság tehát: 99,9999%.... hat évvel ezelõtt szerintem más elvû túlfeszvédõk voltak egyébként. De elfogadom a véleményed, de állapodjunk meg abban, hogy objektív igazság itt sincs, ahogy 2 egyforma villámcsapás sem Az elsõ hangnemért mégegyszer elnézésed kérem, nem olvastam át kétszer elküldés elõtt, pedig kellett volna

Hello!Mi lehet az oka, hogy minden topicba tudok írni, de az észlelési naplóba nem?

Donnie!A jelenlegi túlfeszfédõm a kezem, amivel kihúzom az elosztót a hosszabítóból, és a modem kábelét az ADSL-szûrõbõl. Ennyi. Ami viszont nem védte meg a gépem anno, az egy olcsóbb APC-s elosztó volt, de 6 éve vettem, a tipusára nem emlékszem már. De nem is érdekes, mert az eset után szétszedtem, és utána a kukában landolt. Az mindenesetre tanulságos volt számomra, hogy varisztorok és szupresszordiódák ide vagy oda, mindez nem volt elegendõ védelem. Lehet, hogy a mostani eszközök jók, de nekem sokba került megtapasztalni az ellenkezõjét, és arra pedig végképp nincs pénzem, hogy egy méregdrága cuccal kísértsem a természetet, és hogy esetlegesen még egyszer össze kelljen szednem egy új gépet, és az összes fájlt, ami anno rajta volt. Amit a megközelítési távolságról írtál, az tényleg a váltakozó áramra érvényes, azzal a példával inkább csak a levegõ szigetelési tulajdonságát szemléltettem volna (persze az az érték is csak száraz idõben igaz).

BéBé, amit belinkeltél, az a cikk nagyon jó, de ha megnézed, 1993-as és 1996-os könyvek alapján készült. Etzõl függetlenül persze a rendszert tökéletesen írja le, de nem részletezi - nem részletezHETI a harmadik lépcsõt, amirõl én beszéltem eddig.

Egyébként pedig se a tankönyvekben, se pl. az egyetemeken (hazánkban) nem ismerik a ma piacon lévõ túlfeszültségvédõket, ezért is hangzik el még ma is olyan ott, hogy a "villámok ellen nem lehet védekezni". Igazából a "szakértõk" nem mélyednek bele annyira ezekbe a dolgokba, hogy igazán naprakészek legyenek a védelmi megoldásokról. A mai túlfeszültségvédõk többszörösen biztonságosabbak, mint akár a 2-3 évvel ezelõtti modellek.

Még valami feltûnt..."És csak mellesleg említem meg, hogy egy 25000 voltos vezeték megközelítési távolsága 2 méter, ezen belül könnyen áthúz az áram. Egy villámban azért több, mint 25kV van, vagy rosszul tudom?!"Nem akarok hülyeséget mondani, de... a villám ugyebár nem váltoáram... A megközelítési távolság tudtommal (remélem nem mondok hülyeséget, ha igen javaítsatok ki!) csak AC esetén érdekes, az elektromágneses térben való távolságok okozta töltéskülönbség miatt - ezért nem szabad nagyot lépni magasfeszültség alatt ) Ilyenkor a két lábad között alakulhat ki akkora töltéskülönbség, hogy azok között lesz kisülés. NEM a vezetékbõl csak ki rád a szikra ...

Na akkor tisztáznék pár dolgot Elõször, ha valaki megsértõdött, akkor elnézést, nem ez volt a cél. A pánikkeltés ténye egyes mûsorokban/cikkekben ettõl még tény.Másik tény: a legjobb minõségû túlfeszvédõk 30-50 EZER Joule energiát képesek elnyelni, ami a 230-as hálózatról, vagy telefonvonalon (egyes túlfeszvédõkön ilyen is van!) érkezik. Ez kb. annak felel meg, amikor az utcádban becsap a villám valahol az elektromos vagy telefonhálózatba. Ha ennél nagyobb tüske jön, akkor elképzelhetõ, hogy a túlfesz elosztó elfüstöl, de a kimenete ekkor is leválaszt. TERMÉSZETESEN ha pl. a modemen/TV kábelen nincs ilyen védelem, akkor a túlfeszvédõ sem ér semmit.Glider, komolyan kérdeztem a túlfeszvédõd típusát, mert szerintem egy akár 100m-re becsapódó villámtól simán meg kell védenie... nálam megvédte a gépet egyszer, miközben az egyik villanykörte felrobbant Nyilvánvalóan léteznek extrém esetek, de ahogy Bébé is leírta, a túlfeszvédõ csak a harmadik vonal, és 100%-os védelmet azért nem tud nyújtani, mert egy szélsõséges esetben tényleg elõfordulhat, hogy "közvetlenül" a lakásunk táphálózatába csap be a villám.De hidd el, bizonyos túlfeszültséggyártói nem túloznak a megadott értékekkel - ezek bevizsgált adatok. A szézezer eurós garancia pl. elég nagy ostobaság lenne, ha az ÚGY lenne igaz, ahogy leírtad - mert van benne igazság, de általánosítani itt SEM érdemes, esetleg jobban utánanézni a másik oldalon is - én ugyanis ezeket az adatokat NEM prospektusból néztem

Egyet kell, hogy értsek gliderrel! Ezek olyan hatalmas feszültségek, hogy nincs olyan eszköz ami kivédje. A telefonvezetékekrõl meg annyit, hogy a legtöbb ember villámlástól úgy hal meg, hogy telefonál.

Sajnos a legnagyobb porhintést a gyártók teszik azzal, amiket a termékeirõl állítanak...

Két bekezdés, melyeket a neten találtam:"Nyilván sokaknak eszébe jut, hogy mi van akkor, ha a villám közel a hálózati vezetékbe csap. Nos ez akkora túlfeszültséget hoz létre a hálózaton, hogy talán még a legprofibb eszközök sem élnék túl, de a távoli, vagy nem közvetlen villámcsapás ellen hatékony védelmet nyújthat, bár azt feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a legtöbb eszköz ilyen esetben nem javítható károkat szenved. A kereskedelemben beszerezhetõ túlfeszültségvédõ berendezések adatlapjaiban fel kell tüntetni azt az energiát, melyet a berendezés képes elnyelni, továbbá azt az idõtartamot, amely ideig a berendezés a feltüntetett energia elnyelésére képes. Az átlagos energia 80-200 Joule, egy villámlás energiája ezen érték többszöröse.""Minden villamos mûködésû készülék és berendezés vagy elektronikus rendszer a környezetével állandó elektromágneses kölcsönhatásban van. Egyrészt a saját környezetükre elektromágneses hatást fejtenek ki (így esetenként megengedhetetlenül nagy elektromágneses zavarok forrásai is lehetnek), vagy fordítva, a környezetükben fellépõ elektromágneses hatások az érzékeny berendezések mûködésében különbözõ zavarokat, hibás mûködést is elõidézhetnek, vagy esetenként a berendezés meghibásodását vagy teljes tönkremenetelét is okozhatják."És ajánlom még a szakkönyveket is... Jó pap holtig tanul!

Reakciómat lásd a Naplóban, mert ott olvastam elõször...

Szerintem nem is túlfeszvédõrõl beszél, egy normális ilyen elosztó bõven nem fér el egy tenyérben, általában nagyobbak, mint egy levesestányér, vagy egy 5-ös soros elosztó.

Természetesen nem szikraközös túlfeszültségvédõt kell venni, hanem olyat, ami tényleg meg is véd. Szívesen segítek bárkinek, aki ilyet keres

Bocs, ide akartamglider! Elég nagy porhintés, amit leírtál - nyilván sokan szeretnek okosakat mondani ebben a témában, ez alól a Discovery és egyéb csatornák se igazak. Egész egyszerûen hülyeség. Ha igaz lenne, nem gyártanának túlfeszvédõket... ha igazán meg akarod ismerni, hogy mûködnek ezek - már nem a gagyi tajvaniakra gondolok, amiket én magam se használnék - akkor szívesen hozok neked róluk technikai leírást. Gondolod, hogy pl. az APC bevállalná-e a 100,000 (százezer) EURÓs garanciát minden, általa gyártott túlfeszültségvédõre kötött elektromos eszközre, ha nem így lenne?Az idõ sajnos most elég uncsi itt, ezért nem is tudok róla mit írni

Mennyit ér egy PC-s túlfeszültségvédõ? Mi tegyünk a PC-vel zivatar idején?Tegnapi kérdések voltak az Észlelési Naplóban. A saját tapasztalatom, hogy a legbiztosabb megoldás, ha zivatarkor a PC-t leválasztom a 230V-os hálózatról, és a kábelmodem csatlakozóját is kihúzom. Sajnos, az elõzõ PC-m azért ment az örök "byte-mezõkre", mert egy közeli (és mégcsak nem is közvetlen) villámcsapás okozta túlfeszültség a tápegységet tönkre tette, ami viszont az összes egyéb, általa megtáplált dolgot tette így tönkre. És volt túlfeszvédõs konnektorom! Hogy miért? Gondolkozzunk el rajta, hogy mekkora potenciálkülönbség okozza a villámot! Mekkora feszültség és áramerõsség jön létre egy-egy kisülés során? Itt most az a lényeg, hogy a villám kiindulási és "célpontja" között mekkora a távolság! Akár több kilométer! Egy túlfeszültségvédõben - ha az szikraközös - az a pár mm, amely a szikraközt képviseli, ugyan elkezdi levezetni a túlfeszültséget, de ekkora áramerõsséggel és feszültséggel képtelenség megbírkóznia bármiféle tenyérben elférõ szerkezetnek! Ha nem szikraközös, hanem esetleg félvezetõs, akkor sem okoz gondot a villámlás okozta feszültségtüskének átkûzdenie magát bármiféle elektronikus alkatrészen, mégpedig az elõbb leírtak miatt. Ezek a túlfeszültség védõk arra jók, hogy a kis energiájú, és a villáménál jóval kisebb intenzitású feszültségcsúcsoktól megóvják a PC-t. És még egy dolog, a villamos távhatás. Hivatalosan így szól a definíció: "Az a villamos jelenség, melynek folytán a feszültség alatt álló berendezések környezetében levõ villamos vezetõ anyagból készült tárgyak feszültsége környezetükhöz képest megemelkedik, mely veszélyes mértékû is lehet". De ilyet nemcsak berendezés, hanem a villámlás is okoz. Magyarul az utcában végigfutó hálózati, vagy telefonkábelek is (még a föld alatt vezetett kábelek is!!!) ugyanígy viselkednek, akár beléjük, akár a közelükben csap le a villám. És gondolkodás nélkül eljuttatják a túlfeszültséget minden berendezésbe, ami kapcsolatban áll a külvilággal! Ugyanez érvényes a TV-antennára is. Ez fizika, amely nincs tekintettel a túlfeszvédõgyártók szlogenjeire, vevõcsalogató jelmondataira. Ez van.Nagyon jó filmek mentek errõl egy idõben (talán 4-5 évvel ezelõtt) a National Geography Channel-en és a Discovery-n.

én egy alumíniumedényben mértem eddig a csapadékot, de semmi különös eltérés nem tapasztaltam a hivatalos állomás méréseitõl (azon a bizonytalanságon kívül, amit a zivataros idõszakok hordoznak magukban)

Yuki - neked is köszönöm a segítséget : van is egy ilyen csapadékmérõm ( zöld szinû / fehér beosztással 35mm - ig van skálázva )használatban is van bár a téli használatával tökéletesen egyetértek veled ! Végülis számtalan lehetõség adódik " házi barkácsolásra " is de azért mégiscsak egy szabványos mérõedény az ideális szerintem! Köszi - Üdv.Budai

Szia Budai!Gazdaboltban, kertészeti boltban lehet kapni kis mûanyag csapadékmérõt kb. 1000 Ft-ért. Nekem volt már többször is, és mértem vele a Hellmann félével párhuzamosan. Többnyire mm pontossággal ugyanazt mutatta. Pedig nem néztem ki belõle. Hátránya, hogy télen korlátozott a használata (havat rosszul mér, szétfagy), és csak 40-50 mm-nyi csap. fér bele egyszerre. Feltétlenül megéri venni egyet-kettõt. A falu másik végén Pista(?) bácsi is tud vele mérni, ha elhelyezed az udvarában

OK - Snowhunter - köszi !

Bár lehet, hogy fals információim voltak 2-3 éve.

Fura Meteorman, én még 2 éve 20ezer forintról tudtam, igaz azóta eltelt egy kis idõ.Budai: Ugyan nekem is az van, de elõtte mással mértem, és az is tökéletesen megteszi, egy a fontos, legyen 1 méteren a legalább 200cm2 befogadó felületû bármi, és egszerû 1m2-re vonakoztatni, és akkor tizedest is mérhetsz vele, egyetlen feltétel, a a párolgási veszteség miatti gyors lemérés.

Meteorman - köszönöm az ötletet jelenleg is hasonló módon mérem a csapadékot!Elképzelni nem mertem volna ,hogy ilyen drága a Hellmann-féle mérõ - ezekután nem csodálkozom,hogy a legtöbbünknek nincs ilyen !Mégegyszer köszi !!!

Hello Budai!Van egy kft. amely fogalmaz ilyeneket, de minden muszer nagyon draga. Egy Helman fele csapi mero 50E ft volt tavaly. Jobban jarsz,ha kiteszel egy kocsogot. Meroedenynek meg fogsz egy edenyt, vagy egy 3dl-es soros poharat, es elmesz egy met allomasra es bejelolgeted rajta a fokokat a szabvanyos meroedeny alapjan. Ezzel a csapimerovel ugyanolyan jol tudsz majd merni. Egyeduli gond a parolgassal lesz. A csapadekhullas utan minel hamarabb meg kell merned mennyi esett.

Köszi a segítséget Snowhunter !

Szia Budai !Sajnálom, hogy senki nem reagálta le kérésedet, én sem tudok konkrét segítséget ajánlani, az enyémnek is a www.debrecen.com/taneszkoz-hoz van "köze", de nekem nem jön be az oldal, próbáld meg, lehet, neked igen, a T.szám:52/412-705, bár lehet, hogy már ez sem él, de hátha.A másik tipp a bp.-i Lombik kft, ennek címét, és egyéb dolgait, ennek a fórumnak az archívumában megtalálod(600-as link).Remélem tudtam segíteni.