Bioszféra

LAM! Köszi az ötletet, írtam is egy e-mailt az MME vércse megyfigyelõ részlegének és csatoltam a képeket is. Egy rendkívül kedves úr visszaírt, hogy ismer egy vércse fészket a közvetlenül lakhelyemmel párhuzamos utcában. Most már akkor tudom honnan jönnek, figyelni fogom õket.

De, ez jobb hasonlat, utólag visszagondolva kellemetlenül rossz szaga volt. Végül kiderült, hogy büdös galambgombáról van szó. A vaskos tönkje, kúpos kalapja miatt nem gondoltam galambgombára, pedig a fajt láttam is már, igaz, idõsebb korában jellegzetesebben "galamb"-forma.

Nem fenyõ.
Itt a sokorói halomgerinceken ezzel újítják fel a jobb erdõket, ami sokkal elõnyösebb, mint a termõhelyét totálisan tönkretevõ akác, de a helyi TK kéréseire fittyet hányó rendszeres gyérítõvágások itt is kíméletlenül elbánnak az erdõ idõrõl-idõre megújulni kívánó aljnövényzetével, gerinctelen állatvilágával.
Ennek fényében még meglepõbb a havasi cincér felbukkanása. Szerintem itt (a termõhely a farakással: Link ) a szubmediterrán jellegû mezoklímának lehet jelentõs szerepe, a cincér ökológiai valenciájának optimuma felé tolódó körülmények miatt képes itt is megélni más fafajban. Mindenesetre új védett rovarral bõvült a Sokoró faunája.

Nem inkább maró, hiposzerû szaga volt?

Közelrõl szagoltad, vagy csak messzirõl?

Most nézd meg a botanászt! Itt vegzál minket egy 5 centis rovarmakró alapján, lõjjük be neki fajra a hántolt(!) rönköt!
"Rosszabb" oktató lenne dendrológiából, mint Bartha Dénes! Kb ez olyan mintha belinkelnék neki valami lila pillangós virágzatot közelrõl,aztán határozza meg levél, szár egyebek nélkül a fajt pontosan.Bár képes rá!
Puhafa szerkezetûnek tûnik így közelrõl, lehet valóban valami Pinopsida is.Bár a fekete dió is felmerült bennem a sötét tónus alapján.De a fene tudja.Ez már erdõmérnöki asztal, így kéreg nélkül.

Biztos nem a KTT-re utaznak a gyönyörûink!

Na,azért a madaraknál is van rossz nap:Link

Fenyõre gyanakszom (már amit látok belõle) és a cincérke, na, valami csodaszép!

Laci, nem, nem láttam még, sanda gyanúm, hogy ma sem a tölgy végett futottam össze vele, velük.

Ez fantasztikusan szép!!

Szerintem inkább Te laksz náluk...

Te jó ég, milyen gyönyörû.

Köszi a részletes választ. Az az érdekes, hogy olyan helyen találtam rá egy imágóra, ahol természetes bükkös csak kb. 20km-re található légvonalban. Néhány tucat fából álló középkorú telepítvény van 4-5km-re a lelõhelytõl.
Itt van a bogár ni: Link vállmagasságra rakott ölfán trónolt. Hogy milyen fán, az így kéreg nélkül is biztosan egyértelmû nektek.

Lehet, egy teljes család jár hozzátok! Irigyellek értük rendesen...

No kérem, itt az élõ gyakorlati példa. Most nagyon mocoroghatnak ebben a jó kis melegben. Egyébként KTT-ben láttál már cincér lárvajáratot?

Pont ma találkoztam 3 példánnyal is: egyik montán bükkös - Kammerhoff, másik kettõ gyertyán - bükk - tölgy (nagyobb bükk arány) - Vasfazék.

Dede! Én is ahányszor meg akarom keresni, egyszerûen nem találom! Úgy kérdezem meg a táncpárom kistesóját, hogy keresse meg nekem, mert sztem elment!
----
Szép kígyó, igen! Amikor még megkapták, 30 cm volt, most meg 110 cm. Kiskorában sötét, most meg világos színe van! Link
A királypitont is megfogtam párszor, elállította a vérkeringésemet a kezemben egy kis ideig, annyira szorított. És miután levettük a kezemrõl, azt vettük észre, hogy fényes anyagot hagyott maga után, érdekes. Jaa, és hideg! Jó dagi kis jószág!

Megint itt vannak a vércsék a párkányokon. Kb. 6-an vannak

Bár az ERTI-bõl e szép kérdésnek igencsak értõbb szakértõi lennének, azért bepróbálkozom.
Tudomásom szerint rosalia barátunk viszonylag jó helyzetben van a Börzsönyben, az állománya is stabilnak mondható.(Lásd címerállat, DINPI )Fõleg mióta a holtfaanyag kezelésére és az ezzel járó természetvédelmi szempontkora mi is tudatosabban ügyelünk.Ami egy szaproxilofág rovarnál nem épp hátrány, bár erdõvédelmi szempontból meg nem épp elõny. (Vektoriálisan behordott kórokozók a lárvajáratokon át és egyéb finomságok.)Terepbejárásokon azért nem találkozom sûrûn vele, de ez egy meleg és páraigényes fajnál nem csoda.Elvileg most éli világát.Július-augusztus az õ hónapja és a T.max.-okkal sincs baj éppen. A diósjenõi hó és jégtörések bükk-döntéseiben járva, volt, hogy 12-13 C°-os T mellett akadtam rá, esõben.Ez kicsit ellentmondott a szakirodalom 22-23C°-nak, bár az Rh-val nem volt gond.Fajigénye mellett, szerintem a klímaigénye is döntõ.Alapvetõen bükkállományokhoz kötõdik, de én inkább tágítanám a kört a szubmontán, montán bükkösökön túl, az elegyes gyertyános-bükkösökre is.A két bükk erdõövben az elegyfajokat is lakja.Hegyi juharban, magas kõris stb.Csóka Gyuri említi is egy cikkében a hegyi juhar elõfordulást:
Link
Bár õ tölgyspecialista.Cser és KTT elõfordulással én még nem találkoztam és nem hiszem,hogy lenne.Bár erdészeink rám cáfolhatnak. Elsõsorban klíma szempontból nem tartom megfelelõnek. A gyertyán elegyes bükkösben szerintem otthont adhat a lárváknak.Láttam már a Nagy-Mánán havasi cincér járatos gyertyántörzset. A dió alapvetõen "félmontán" faj, Svájcban lazán megél 1500 méterig is.Selmecen nem rég 700-800 méter magasban, 200 éves fasorként láttam.Hazánkon kívül biztos igaza van az irodalomnak ebben, de itthon a dió ebben a kérdésben nem oszt-nem szoroz.
Ez egy jó cikk egyébként a xilofág témához:
Link

A kaméleon nem szokott eltûnni? :-)
A gabonasiklók szép kis kélgyók. Csípem a hideg jószágokat is. :-)

Csodás ez a jószág, és szép tiszta az ablakotok. :-)
Én a helyedben tuti vennék neki pipihusit és megtanítanám kézbõl enni. :-)

azt ne akarjon

Tök jók ezek a képek!
Szerintem csak barátkozni szeretne a papagájokkal!

Nagyon helyes és szép a fotó!
Ez is nagyon jóóó Link

Farkasszem

Táncpároméknak van egy kaméleonjuk és 2 kígyójuk. Az egyik gabonasikló, a másik meg királypiton, nagyon szépek, szeretem õket fogdosni!
Nekem majdnem lett egy szakállas agámán (nagyon cuki), de aztán mégsem lett.

Értem,köszi.

Nem sajnos, nem is mertem volna. Ma reggel megint itt volt, de fotózni sajnos nem tudtam.

Megfogtad???

De milyen szépséges vércse!!!
:-)

Mai képek Link Link Link Link Link Link Link

A piacon 2-3000 ft-ért lehet venni, az erdõben csak 20 forint?
Mondjuk nincs szállítási költség meg helyjegy sem.

Mutatok én is pár képet, az elmúlt 2 nap "termése".
Füves völgytalp, Ravazd: Link
Bogarak: Link Link Link
Gombák: Link Link Link Link (ez a vargánya még csak hagyján, volt egy 25cm-es kalapátmérõjû példány is)
No de ez mi lehet, gombászok? Link Vaskos tönk, pogácsaszerûen kemény sárgásbarna kalapbõr, sûrû vékony lemezek, kesernyés, kissé citromhoz hasonló illat.. (termõhely: sötét gyertyános alatt)
Meg van egy zengõlegyem is: Link

Császárfa, gyakran ültetett városi díszfa, szép lila virágai vannak. A termései nem ehetõk.

Sziasztok!
Meg tudná mondani valaki, hogy ez milyen fa? Elõre is elnézést a képek minõségéért, de csak a mobil volt nálam. Kisfiam kérdezte, hogy "apa ez milyen fa? Meg lehet enni?" Én meg csak néztem rá okosan...
Link Link

Nolinak és neked is köszönöm szépen!

Jut eszembe, még van egy növény, aminek lepréselt levelét hoztam el, majd lefotózom azt is. Érdekes növény.

Szép helyeken jártatok, az alföldi erdõspuszták közül a hevesi (pl. Kerecsend) mellett a Haláp környéki pusztai tölgyesek a legszebb állapotúak.
A növények, sorrendben: pázsitos csillaghúr, élesmosófû, homoki szalmagyopár, kékcsillag, molyûzõ ökörfarkkóró (alsó része és virágja), sarlófû, hasznos tisztesfû. Igen, magyar szegfû, rajta egy busalepkével. A türkizkéken csillogó lepke magyar neve közönséges fémlepke.

Naggyon jó kép!

Tamás! Itt a tegnapi kép is Link ez még közelebbi.

Laci, nálatok mennyire van a Börzsönyben havasi cincér? Érdekelne az is, mit tudsz róla, hogy hazánkban a bükkön kívül fejlõdik-e más fafajban a lárvája. Az irodalom szerint tõlünk délebbre gyertyánban és dióban, de hazai viszonylatban? Tölgy, cser?

Köszi!

Ennek a képnek nem csak Noli örül!

Vörös vércse (Falco tinnunculus).Meglehetõsen urbanus madarunk.Az MME-nek külön kis csoportja figyeli a budapesti állományt.Otthon érzi magát a lakótelepek, üveg-beton irodaházak világában.Szívesen fészkel is ebben a környezetben, ha hagyják.Az ablakpárkányok kedvelt beülõ helyei.
A linknek Noli örülni fog:
Link

Norbi képe elég frankó!
Nagy nagyon fordul elõ, hogy egy ragadozó madár ennyire közel merészkedjen az emberekhez (többször is)!
Amúgy milyen madár?
Link

Bár az adrecc nem az enyém, de igen az a gejzírszerû.A Vörös-kõi forrás intermittáló (idõszakos) átbukó karsztforrás. Inkább szökõkút-szerû a jelenség, kora tavasszal látható. Mûködése a Bükk-fennsíkra hulló csapadék és az elolvadó hótakaró beszivárgásából ered és annak mennyiségétõl függ, mely megemeli a karsztvíznívót a hegység karsztrendszerében. A forrás szintje felett elhelyezkedõ víztömeg lép a felszínre nagy nyomással, e kis átmérõjû járatrendszereken keresztül.

A pille egy Adscita statices, csüngõlepke-rokon.

Igen, azt egyszer én is szeretném látni aktív állapotában

Pár növény nevével nem vagyok tisztában, ha tudna valaki segíteni.. Link Link Link Link Link és Link Link Link õ tán magyar szegfû? Link Link egy pille, õt se tudom Link na ez jó sok amit nem tudok

Hétvégi kirándulások képei: D.-Nyírség, Erdõspuszták. Kék-Kálló-völgy (parabolabucka); Álmosd: Kölcsey emlékház (gyerekkorát töltötte ott, és ott vakult meg fél szemére); Szõlõskert; Tisza régi õsfolyamvölgye (annak pereme a nagy dombok, teli virágokkal még magyar részre esik, a nagy része Romániába); földikutya rezervátum; Ördögárok; végül múzeum és arborétum -Erdõspuszták életének bemutatása. Link

Hétvégi paloznaki képek:
Link
A második felében vannak a bioszosak.

Bizony híresek!
Vargánya elõrejelzési "modell" szép zsákmányt sejtet Link
Ami nem is maradt el, eleinte csak kisebbek Link Link , aztán jöttek a nagyok Link Link Link Link , és végül a legkisebbek Link Link

Híresek a zalai vargányák, de ezzel kapcsolatban el kell mondanom, hogy hamarosan Zala másról is híres lesz. Mégpedig a kivirõl. Ezen a vargányászáson ugyanis Giuseppe Zuccherelli professzor is velünk tartott, aki Olaszország legnagyobb kivitudora, és nem hitt a szemének, amikor meglátta, milyen gyönyörûek a kivik errefelé. Csak nézett, hogy öntözés nélkül ilyen csodálatosak, és azt mondta, ez a vidék kivire van kitalálva.

Nagyon hangulatosak!
A Vörös-kõi forrás az a gejzír szerû?

Azok a híres zalai vargányák