Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Az árvizes elõadással Kocka még adós. Ha elküldi felteszem azt is. A viharkáros anyag hamaroan fent lesz, csak még a fényképeket kell engedélyeztetni
A metnet elõadások közül nem jön be a csapadék és árvíz. Errort jelez, kár, pedig azt szeretném elolvasni mert nagyon érdekelne.
A közeljövõben remélem új ikonokkal bõvül majd a fórum. Fagyos:tudsz valamit errõl mondani?
Mostanában a Budai-hegység körül is gyakran lehetett látni hullám felhõket (legalábbis én annak véltem) a nyugatias áramlásban.
Lenne egy kérdésem KP! Mikor még ide regisztráltam a metnet-be jórégen akkor még más volt az e-mail címem az már meg is szûnt,mert freemail volt. És amikor leadjuk az elõrejelzést a versenybe akkor e-mailban elküldi a rendszer a leadott tippet, de én azt nemtudom megnézni, így ha lehet akkor átkéne rakni a regisztrációs mailcímem a [email protected] -ra, hogy letudjam ellenõrizni, hogy mit is adtam le,mert most is elfelejtettem!
. Köszi!

Hm. Ez érdekes.
Azt ma láttam, hogy egy kondenzcsík ketté vált, és hullámok keletkezett benne, a tegnapelõtti nagy szélben pedig volt 1-2 felhõfoszlány is, amit láthatóan a szél alakított hullámformájúvá.

Levig- a Mátra térségében télen és az átmeneti évszakokban gyakran jön létre légköri hullámjelenség, erre esély legközelebb éppen holnap 5-én van. Ezért minden ünnepi külsõség nélkül kinevezlek 1. számú hullámmegfigyelõnek- semmi plusz munkával nem jár csak ilyenkor érdemes gyakrabban felnézni az égre és a fotózás is élményszámba mehet...
Elvileg a metnettali után kellett volna, hogy megérkezzenek az ikonok. De azért be lettek mutatva.
Nem mondanám, hogy ezzel a meleggel érkezik a tavasz. A télnek vannak még kisebb utánpótlásai amit már a GFS-is jelez. Ezt megint a növények fogják megszívni, mint már pár éve zsinórban! Február tavasz, Március faggyal és téllel jöhet.
Sziasztok! Lenne egy fontos kérdésem! Szerintetek kb mikor érkezik a meleg?Éljen a tavasz, éljenek a termikek!
üdv!

Usrin teljesen igazad van, kár még farkast kiáltani, csak mit hall az ember a médiából, azt, ha valami nem "szenzáció", akkor értéktelen
Bocsánat, nem jött át az adatok "táblázatos" formája... De a sok pozitív érték így is látványos. :-)
Sokszor hallom, olvasom, amit Amigó írt, hogy pár évtizeddel régebben még "igazi" telek voltak - de az adatokat nézve ez nem olyan egyértelmû. Volt egy-két rendkívül hideg tél akkoriban (pl. 1941-42), talán ezek emléke maradt fenn. De voltak ám ilyenek is (havi átlaghõmérsékletek Budapesten):1947-48: dec. +2,6°C jan. +4,2°C feb. +1,1°C 1948-49: dec. -2,5°C jan. +1,8°C feb. +2,7°C 1949-50: dec. +3,5°C jan. -2,2°C feb. -1,8°C 1950-51: dec. +3,7°C jan. +2,8°C feb. +4,1°C 1951-52: dec. +2,2°C jan. +1,2°C feb. +1,5°C 1952-53: dec. +0,8°C jan. +1,3°C feb. +2,4°CJó, utána 1953-54 már valóban hideg tél volt... De ha most jönne egy ilyen sorozat, mint amit felsoroltam (1947-1953), már mindenki beletörõdne abba, hogy megváltozott az éghajlatunk. (Az 50-es évek elején a nyarak is igen melegek voltak.)
Andand645: hát ez egy jó kérdés... Én még nagyapámtól halottam olyan elbeszéléseket, miszerint keményebb teleken szekérrel át lehetett menni a tó jegén egyik partról a másikra. De ez még "akkor" volt (40-50-60-as évek), amikor még decembertõl februárig Tél volt, és nem -11 C volt az abszolút Tmin, mint most... Szóval, én nem indulnék neki a tó közepének, még akkkor sem, ha hosszú ideje kemény fagy lenne (de szép álom...) mert ez itt nem Ladoga-tó, aminek a jegére sínt is lehet fektetni....
Okklúzió:Már megbocsáss, de nekem zavaros ez az elképzelés. Az ózon a napsugárzás HATÁSÁRA keletkezik a sztratoszférában, nemhogy az bontaná el... Habár ha jól értem, Te nem az elektromágneses (UV, fény, IR), hanem a részecskesugárzásra gondolsz, mert ez az, ami a sarkoknál a legerõsebb. De ezek a részecskék nem nagyon jutnak le az ózonrétegig (lásd: az általuk okozott sarki fény is 1000 km körüli magasságokban van), és ha lejutnának, akkor sem vagyok benne biztos, hogy bontanák az ózont (de ezt inkább mondja meg egy szakember).Másrészt: a Föld már évtizedek óta melegszik, közben semmi rendkívüli nem volt a naptevékenységben. A 11 éves napfoltciklus évszázadok óta ugyanúgy mûködik. Most épp maximum van, a minimumokhoz képest (pl. 1995-1997) ez tényleg fokozott aktivitást jelent. De a felmelegedés a naptevékenységi minimumok idején sem áll meg...Az "egyenlítõ-eltolódás" mögött pedig szerintem semmi nincs. Nagyon jól hangzik, így nyáron felkapta a "szaksajtó" (Blikk és társai)... De a napsugárzás (itt már biztos az elektromágneses sugárzást gondolod, hiszen ez melegíti a Földet, és ez az, ami az Egyenlítõt éri leginkább) biztos nem változott úgy, ahogy mondod. Ha a Napon ilyen változás lett volna, ez lenne az évszázad csillagászati szenzációja, annyira ellentmondana minden ismeretünknek. Ám ez a szenzáció valahogy elmaradt...
andand próbáld ki! Holnap kiderül! Ha este beírsz ide akkor be volt fagyva rendesen, ha nem akkor....
amigo: Köszi. Szerinted át lehet sétálni a tavon, szóval a közepén is van elég vastag jég???
Van egy ötletem arra nézve, hogy mi okozza a globális felmelegedést: fokozott naptevékenység. Ez választ adhat arra is, hogy az ózonpajzs mért pont a sarkokon vékonyodott el. A napsugárzás reakcióba lép az ózonnal, ami ennek hatására lebomlik. Ha nagyobb sugárdózis éri az ózonpajzsot, nyílvánvalóan bomlani, vékonyodni kezd. Mindez a sarkokon a legkifejezettebb, mert a Föld mágneses mezeje itt a legerõsebb, így a sugárzást itt vonzza be a legjobban. Egy olasz tudós egyenlítõ-eltolódásról beszélt a közelmúltban. Nyílvánvalóan azért gondolt erre, mert a meditterán térségben mértek olyan intenzív sugárzást, mint amilyen az egyenlítõnél van.
csak szörfözni szeretnék rajta egy saját készítésû jégszörffel.. És nem tudom, hogy milyen messzire mehetek.
Tudja valaki, h, hány cm-es a hó vastagsága a Balaton felszítén?? (Siófok környékén partközelben)
Horrorbaby, a multkor azt mondtad hogy itt a mátraalján nagy hullámtér van. Ezt hogy értetted pontosan?
)

A termik programmal semmi gond, csak még nincs itt a hasznosítási ideje. Télen gyakran ad furcsaságokat éppen a hõmérséklet télies rétegzõdése miatt pl. magassági melegedések idején. Labilis/hidegfront utáni/helyzetekben kicsit alkalmazható...
Valaki nem tud euróért WS 555-öst szerezni? Pesten 49990 Ft,de a Németeknél csak 39900-körül jár. [email protected]
Néha elõfordul az is,hogy hibás képet mutat,de azért nagyban segítségünkre szolgál a radar.
Többek hózzászólásából is azt látom,hogy a radart nem szabad komolyan venni,és szerintem se.Ha mutat valamit nem esik és fordítva...
Koszot, érdekes elképzelés, nemtom a növények miként élhették túl azt az éjszakát:-))))... biztos 10m-es hóval párosult...
Sajnos az elmúlt néhány napban nem kerültem gépközelbe, miként zajlott a metnet tali?? Képek vannak már róla?
Szép az a felhõ, de hogy mi csinálta az már más kérdés. Gõzöm sincs milyen légköri jelenség okozhat ilyen formát.
hallott már valaki errõl a felhõtípusról (esetleg látott is)? Elég érdekes a keletkezési módja, a formájáról nem is beszélve:Link
A WS-2300 - as állomásról szeretnék minnél többet megtudni ( most alig ismerem ) fõként az adatátviteli rendszerérõl , a hatótávolságáról stb . Légyszives ha tudtok írjatok vissza errõl ( E- mail : [email protected] )
Vosztok: Az egyik orosz anarktiszi kutatóállomáson -89, 2°C, ha jól emlékszem 1983-ban.