Bioszféra
A Paxillus allergia a vörösvértestek szétesésével jár. Többszöri fogyasztás után, előzetes tünetek nélkül is jelentkezhet az igen súlyos formája, egyéni érzékenység alapján. Ez azt is jelenti, hogy többen gond nélkül fogyasztják éveken át.
A barna gyűrűstinóruról egyetlen súlyos allergiás esetet írtak le, Németországban. Marcel Bon német nyelvű, spóraképet is közlő atlasza már nem javasolja, ennek az egyetlen esetnek a nyomán, a fogyasztását. - szedem és fogyasztom én is, ha találok belőle.
A barna gyűrűstinóruról egyetlen súlyos allergiás esetet írtak le, Németországban. Marcel Bon német nyelvű, spóraképet is közlő atlasza már nem javasolja, ennek az egyetlen esetnek a nyomán, a fogyasztását. - szedem és fogyasztom én is, ha találok belőle.
Nekem ez a kijelentés szöget ütött a fejembe, jól elgondolkodtam rajta. Eszembe jutott, hogy a gombák (mint ahogy bármely faja az élővilágnak) nyilván többféle szempont alapján csoportosíthatók. Ezek a szempontok lehetnek morfológiaiak, de ugyanúgy lehetnek kémiaiak, fejlődéstaniak is. A csöves és lemezes termőrétegűekre osztás abszolút gyakorlati, mert ez a különbség "ordít", és az egyébként is jóval kevesebb fajt magába foglaló csövesek (tinóruk) között súlyosan mérgező nincs. Amellett az egyes tinóru fajok elég jól elkülöníthetők, az esetleges összetévesztés pedig legfeljebb múló hányást, hasmenést, de nem tragédiát okoz. A lemezesek ebből a szempontból sokkal-sokkal problémásabbak.
A vargányaalkatúak tönkjén látható hálózatos rece nem termőréteg, de fejlődéstanilag esetleg köze lehet hozzá.
A begöngyölt szélű cölöpgombáról össze-vissza írnak mindenfélét a gombászkönyvek. A régebbi könyvem súlyosan mérgezőnek, sőt nyersen még mérgezőbbnek mondja. A Dr. Krébecz féle gombászkönyv szerint nem toxikus, de nagy allergén. Első fogyasztásakor teljesen ártalmatlan, de ekkor szenzibilál. A második evés hozza ki az allergiás (anafilaxiás?) reakciót.
A barna gyűrűstinórut az összes szakkönyv jónak, ehetőnek minősíti.
A vargányaalkatúak tönkjén látható hálózatos rece nem termőréteg, de fejlődéstanilag esetleg köze lehet hozzá.
A begöngyölt szélű cölöpgombáról össze-vissza írnak mindenfélét a gombászkönyvek. A régebbi könyvem súlyosan mérgezőnek, sőt nyersen még mérgezőbbnek mondja. A Dr. Krébecz féle gombászkönyv szerint nem toxikus, de nagy allergén. Első fogyasztásakor teljesen ártalmatlan, de ekkor szenzibilál. A második evés hozza ki az allergiás (anafilaxiás?) reakciót.
A barna gyűrűstinórut az összes szakkönyv jónak, ehetőnek minősíti.
Genetikailag közel rokon velük; szín-anyagai (lila, fekete) is mutatják pl. az érdesnyelűekkel a rokonságot. Ha megnézzük lemezeit, anasztomizálnak! - ahogyan a tinóruk tönkjére lehúzódó "hálózat".
A súlyos allergiát okozó cölöpgombák mutatnak hasonló tulajdonságot. Érdekes, hogy efféle allergiát okozott már barna gyűrűstinóru is.
A súlyos allergiát okozó cölöpgombák mutatnak hasonló tulajdonságot. Érdekes, hogy efféle allergiát okozott már barna gyűrűstinóru is.
Eddig úgy tudtam, hogy a tinóruk csöves termőrétegű gombák, a vöröses nyálkásgomba viszont lemezes. Kíváncsi lennék az indoklásra. milyen alapon tartozik ez is a tinórukhoz.
A vöröses nyálkásgomba a kedvencem, tudtátok, hogy az is tinóru-féle? Csodásan szárad, és párolva salátában is jól néz ki.
A (fenyő, molyhos) tinórufélék néha megsavanyodnak lábon, az öregebbjét kóstolni, a kalap szélét körbevágni érdemes.
Őzlábat, ha nagyon sok van, érdemes lemezekre szedve szárítani, húsdarálón ledarálni, a granulátumot mikróban (20 másodperc!) sok szalvétára halmozva utánszárítani, aztán hamar kivenni, szárazra átborítani, amíg párolog. A jó száraz granulátum befőttes üvegben 3 évig eláll a polcon! Levesbe, töltött húsba adagolva, csoda finom!
A (fenyő, molyhos) tinórufélék néha megsavanyodnak lábon, az öregebbjét kóstolni, a kalap szélét körbevágni érdemes.
Őzlábat, ha nagyon sok van, érdemes lemezekre szedve szárítani, húsdarálón ledarálni, a granulátumot mikróban (20 másodperc!) sok szalvétára halmozva utánszárítani, aztán hamar kivenni, szárazra átborítani, amíg párolog. A jó száraz granulátum befőttes üvegben 3 évig eláll a polcon! Levesbe, töltött húsba adagolva, csoda finom!
Nálunk galambgomba szinte mindig van, a vargánya és őzláb nélküli időkben is. Ami a közvetlen környékről hiányzik, az a csiperke. Trágyás legelő már nem sok van errefelé.
Ezt kapásból aláírom, pedig ízlések és pofonok köztudottan különböznek. Szerintem is, a rántott őzláb-kalap király, különb ízű gombaétel szerintem nincs ennél. Tartármártással, kis főtt rizzsel, valamilyen befőttel... Jaj...
Remélem, a feltételezhető esők hatására októberben megjelenik. Sajnos, már nagyjából csak egy hónap ideje van, mert aránylag melegkedvelő gomba, október végétől már nem nagyon számíthatunk rá. Egyébként is, az őszi gombaszezon nagyjából lezárul ekkor, utána csak pár faj szokott előfordulni, a gombák mennyisége hirtelen és drasztikusan lecsökken novemberre.
A Gönyűi-erdőben ritka a galambgomba. Ez speciális hely, a gombaflóra hasonlít is, de különbözik is a középhegységekben megszokottól.
Pl. egyáltalán nincs boletus edulis. Ami van: őzláb, méghozzá sok. Fenyőtinóru, vörös érdestinóru, változékony tinóru. Rizike, lila pereszke, vöröses nyálkásgomba. Évekkel ezelőtt egy bokros helyen találtam 2 szép óriáspöfeteget. Szeletekre vágva, rántva az is nagyon-nagyon jó.
Remélem, a feltételezhető esők hatására októberben megjelenik. Sajnos, már nagyjából csak egy hónap ideje van, mert aránylag melegkedvelő gomba, október végétől már nem nagyon számíthatunk rá. Egyébként is, az őszi gombaszezon nagyjából lezárul ekkor, utána csak pár faj szokott előfordulni, a gombák mennyisége hirtelen és drasztikusan lecsökken novemberre.
A Gönyűi-erdőben ritka a galambgomba. Ez speciális hely, a gombaflóra hasonlít is, de különbözik is a középhegységekben megszokottól.
Pl. egyáltalán nincs boletus edulis. Ami van: őzláb, méghozzá sok. Fenyőtinóru, vörös érdestinóru, változékony tinóru. Rizike, lila pereszke, vöröses nyálkásgomba. Évekkel ezelőtt egy bokros helyen találtam 2 szép óriáspöfeteget. Szeletekre vágva, rántva az is nagyon-nagyon jó.
Őzláb sajnos nálunk is kevés van, remélem csak egyelőre. Rántva verhetetlen. Galamb gomba van felétek?
Vasárnap a Gönyűi-erdőben gombászkodtam. Ez vegyes erdő (tölgy, fekete és erdeifenyő, nyír-nyár) folyami homoktalajon. A talaj már eléggé száraz volt, de a szeptember eleji nagy esők megtették a hatásukat, viszonylag nagy volt a gombabőség. Sajnos, a pár őzlábgomba amit találtam, eléggé elöregedett, használhatatlan volt. Itt jelenleg tinóru-éra van. Az egész erdő tele volt valami nagy termetű, vastag, hasas tönkű, eléggé világos kalapú tinórufélével. A csöves rész zöldessárga, a tönk sárgás, rajta kis szemű, szintén sárga hálózattal, helyenként egész kevés vöröses színnel. A csöves rész nyomásra kékül, a hús szintúgy. A tönk a talajban gyökérszerűen folytatódó, a gomba erősen kesernyés ízű. Megmondom őszintén, kissé vakartam a fejem, milyen gomba légyen az. Leginkább kesernyés tinórura tudtam gondolni, a kóstolás pedig meggyőzött.
Meg kell jegyeznem, a gombászkönyvek szerint a kesernyés tinóru hálózatos recéje nagyon finom szemű, inkább csak nagyítóval látható. Ezeken a gombákon viszont kicsi, de szabad szemmel is jól látható volt. Ez a gomba elég erősen mérgező (bár csak gyomor-béltünetes), de rossz íze miatt úgysem enné meg senki. Egy foltban találtam számos sátántinórut, nagyon szépek, dekoratívok voltak fehéres kalapjukkal, bíborvörös termőrétegükkel és tönkjükkel. Olyan is volt köztük, amelyiknek roppant vaskos tönkjén két kis kalap is ült. A sátántinóru is mérges, de csak enyhén, sőt a könyvem szerint alapos főzés hatására többé-kevésbé méregtelenedik. Mégis kerülendő, nem ennivaló. A kis túrámból leszűrtem azt a tanulságot, hogy a nagyon világos kalapú vargánya-alkatúak kerülendők.
Rábukkantam egy változékony tinórura is, ez vargánya alkata, narancsvörös termőrétege, barna kalapja, durva, hosszú szemű, vöröses recéje, kékülése révén félreismerhetetlen. Ha több lett volna, jól megfőzve ettem volna belőle egy adag pörit. Tulajdonképp feltételesen ehető gomba, állítólag külföldön kiterjedten fogyasztják. Enyhe, hőre biztosan lebomló méreganyagot tartalmaz, legalább negyed óra, húsz percig főzni kell.
Találtam még 2 szürke galócát. Szép, galóca alkatú gomba, nem is mérges. De galócákat elvből nem fogyasztok, és senkinek sem ajánlanám ezt (kivétel a császárgomba)
Volt még számos, közepes nagyságú, barnásvörös tejelőgomba, kicsit a rizikére emlékeztetett gyűrűs, céltáblaszerű kalap-rajzolatával. De a rizike élénk sárgarépa színvilágánál ezek a gombák jóval fakóbbak, barnásak voltak. Zöldes foltosodást se mutattak. Inkább a helyükön hagytam őket.
Egyelőre kénytelen vagyok a szomszéd kerítése tövében kinőtt pár kerti csiperkével vigasztalódni.
Hétvégére tervezünk egy bakonyi gombász kiruccanást. Meglátjuk, mi lesz az eredmény.
Meg kell jegyeznem, a gombászkönyvek szerint a kesernyés tinóru hálózatos recéje nagyon finom szemű, inkább csak nagyítóval látható. Ezeken a gombákon viszont kicsi, de szabad szemmel is jól látható volt. Ez a gomba elég erősen mérgező (bár csak gyomor-béltünetes), de rossz íze miatt úgysem enné meg senki. Egy foltban találtam számos sátántinórut, nagyon szépek, dekoratívok voltak fehéres kalapjukkal, bíborvörös termőrétegükkel és tönkjükkel. Olyan is volt köztük, amelyiknek roppant vaskos tönkjén két kis kalap is ült. A sátántinóru is mérges, de csak enyhén, sőt a könyvem szerint alapos főzés hatására többé-kevésbé méregtelenedik. Mégis kerülendő, nem ennivaló. A kis túrámból leszűrtem azt a tanulságot, hogy a nagyon világos kalapú vargánya-alkatúak kerülendők.
Rábukkantam egy változékony tinórura is, ez vargánya alkata, narancsvörös termőrétege, barna kalapja, durva, hosszú szemű, vöröses recéje, kékülése révén félreismerhetetlen. Ha több lett volna, jól megfőzve ettem volna belőle egy adag pörit. Tulajdonképp feltételesen ehető gomba, állítólag külföldön kiterjedten fogyasztják. Enyhe, hőre biztosan lebomló méreganyagot tartalmaz, legalább negyed óra, húsz percig főzni kell.
Találtam még 2 szürke galócát. Szép, galóca alkatú gomba, nem is mérges. De galócákat elvből nem fogyasztok, és senkinek sem ajánlanám ezt (kivétel a császárgomba)
Volt még számos, közepes nagyságú, barnásvörös tejelőgomba, kicsit a rizikére emlékeztetett gyűrűs, céltáblaszerű kalap-rajzolatával. De a rizike élénk sárgarépa színvilágánál ezek a gombák jóval fakóbbak, barnásak voltak. Zöldes foltosodást se mutattak. Inkább a helyükön hagytam őket.
Egyelőre kénytelen vagyok a szomszéd kerítése tövében kinőtt pár kerti csiperkével vigasztalódni.
Hétvégére tervezünk egy bakonyi gombász kiruccanást. Meglátjuk, mi lesz az eredmény.
Ma azért 2 kg beugrott a kosárba, bár egy kicsit menni kellett érte, a Börzsönyig
Miki: szépek

Miki: szépek

Hát mi nem
Elvileg pont a jelentősebb csapadék határán voltak azok a helyek, ahol szoktam gombászni, ma kimentem, de sivatagi állapotok uralkodnak, a Börzsönyre meg nincs időm...

Elvileg pont a jelentősebb csapadék határán voltak azok a helyek, ahol szoktam gombászni, ma kimentem, de sivatagi állapotok uralkodnak, a Börzsönyre meg nincs időm...
Egyet értek a cikkekkel, tehát a hosszan tartó meleg eseménytelen (szél+csapi) hiánya mutatkozott meg a tavakban. Itt is felénk, olyan szikes 1-2 m. mély tavacskákban is. egyenlőre nincs infóm hal pusztulásról
Nem ezert szoktak megkotorni a tavakat? Hogy ne a szerves hulladek "vegye ki a vizbu a zoxigent" ? 
A kotrokanalnak kevesebb a zoxigenigenye mint a bomlasnak

A kotrokanalnak kevesebb a zoxigenigenye mint a bomlasnak

Kedves Fórumtársak, a Pilisvörösvár-Nagy tó történetéhez ( szál: Társalgó #53429) ajánlom a következő cikket:
Carstensen J. et al. (2014) Hypoxia in the Baltic Sea: Biogeochemical Cycles, Benthic Fauna, and Management. AMBIO 43:26–36
Link
Link
Ez a cikk a tengerek anoxiás víztesteinek kémiai folyamatait részletezi, de érdekes lehet egy horgásznak is…
A tó oxigénellátása a felületével, és nem a térfogatával arányos; tekintve, hogy oxigénnel ellátni a vízben élő algák tudják, illetve a vízfelszín levegővel való érintkezése. Éjjel az algák maguk is oxigénfogyasztókká válnak.
A túltartott halmennyiség, és a fölösleges etetőanyag, mind a tó szervesanyag-lebontó rendszerét terheli. Ez egy darabig „betemeti” a mély vízbe a redukáló gyököket. Viszont ha felmelegszik, ha felkavarodik a víz (!!), vagy, ha a baktériumok biológiai egyensúlya „megborul” a vízben, akkor ezek a szerves molekulák a felszíni rétegbe jutva, még további sok oxigént fognak elvonni… Mély tóban lehet, hogy jobban érzik magukat a halak (a harcsa amúgy is kiválóan tűri az oxigén-hiányt) – de ha beüt egy ilyen langyos-vizes időszak, meg kell gondolni, hogy nem kellene-e lehalászni azt a szegény tavat!
A folyamatok szulfát / ammónia egyensúlyának kémiáját, más (felhőképződés) vonatkozásban tárgyalja Schmeller G,Geresdi I. (2016) Numerical simulation of sulfate formation inwater drops: results of a box experiment. Időjárás121(1) : 1-28. Referálót ld. Bioszféra #34447
Carstensen J. et al. (2014) Hypoxia in the Baltic Sea: Biogeochemical Cycles, Benthic Fauna, and Management. AMBIO 43:26–36
Link
Link
Ez a cikk a tengerek anoxiás víztesteinek kémiai folyamatait részletezi, de érdekes lehet egy horgásznak is…
A tó oxigénellátása a felületével, és nem a térfogatával arányos; tekintve, hogy oxigénnel ellátni a vízben élő algák tudják, illetve a vízfelszín levegővel való érintkezése. Éjjel az algák maguk is oxigénfogyasztókká válnak.
A túltartott halmennyiség, és a fölösleges etetőanyag, mind a tó szervesanyag-lebontó rendszerét terheli. Ez egy darabig „betemeti” a mély vízbe a redukáló gyököket. Viszont ha felmelegszik, ha felkavarodik a víz (!!), vagy, ha a baktériumok biológiai egyensúlya „megborul” a vízben, akkor ezek a szerves molekulák a felszíni rétegbe jutva, még további sok oxigént fognak elvonni… Mély tóban lehet, hogy jobban érzik magukat a halak (a harcsa amúgy is kiválóan tűri az oxigén-hiányt) – de ha beüt egy ilyen langyos-vizes időszak, meg kell gondolni, hogy nem kellene-e lehalászni azt a szegény tavat!
A folyamatok szulfát / ammónia egyensúlyának kémiáját, más (felhőképződés) vonatkozásban tárgyalja Schmeller G,Geresdi I. (2016) Numerical simulation of sulfate formation inwater drops: results of a box experiment. Időjárás121(1) : 1-28. Referálót ld. Bioszféra #34447
Teljesen. Vannak olyan fajok, alanyok illetve fajták, amelyek hajlamosak a másodvirágzásra.
Szép gondolatok, Köszönjük. Mi is a suliban egy lejtôn álló öreg diófa alatt teraszosítottunk, így is növelve a beszivárgó Víz mennyiségét. Hátha pár évvel kitolhatjuk az életét.
Reméljük, ültetnek egy újat. Az én régi iskolám téglázott udvarán egy hatalmas dió száradt ki. Az udvart a 70-es évek ma RETRO.nak nevezett ocsmány stílusában lebetonozták és nem ültettek új fát.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#408751 - 2018-08-17 22:22:46)
Nemrég találtam! Egy megható, megindító történet. Számomra különösen, hiszen ebbe az általános iskolába jártam Pilisszentivánon, és a suli udvarán álló 122 éves hársfa gyökerestül kidőlt az aug. 14-i kedd kora esti viharban. A fát az 1000 éves Millenium alkalmából ültették. Engem is sok emlék köt ehhez a hársfához. Kár érte, bár már öreg volt. Az írás gyönyörű, és ebből is látszik, hogy lehet szeretni, tisztelni, egy sokak által csak közönségesnek gondolt fát is : Link¬if_id=1534440448264866¬if_t=feed_comment_reply
Ha valaki nem látná így, itt a szöveg :
"Sziasztok!Volt egyszer egy fa .....!
1896-ban ültettek erre a helyre.Szép hely,a falu központja,a templom és az iskola között. Szépen cseperedtem,növögettem míg az emberek háborúkkal voltak elfoglalva.Vigyáztam a templom csendjét és árnyat adó koronám alatt sok-sok generáció nőtt fel az iskolában.Megérintettek,hozzám bújtak,körülöttem fogócskáztak a gyerekek.Örültünk egymásnak nagyon sokszor.Ahogy idősebb lettem már nehezebben viseltem a környezetemben a változásokat.Hogy megsértették itt-ott a gyökereimet és eltakarták előlem az életet adó esővizet.Néhány évvel ezelőtt gondos kezek még próbáltak rajtam segíteni és lenyesegették az elszáradt gallyaimat hogy alvó rügyekből meg tudjam újítani a koronámat. Ez sikerrel is járt mígnem elérkezett a 2018.08.14.-i szélvihar. Már hallottam a süvítő szelet és éreztem hogy nem fogom tudni tartani megfáradt törzsemet ebben az ítéletidőben. És amikor a szél nekem feszült, recsegtek-ropogtak a gyökereim,még elsuttogom ezt a két gondolatomat Nektek:
-Vigyázzatok a fákra mert ők is vigyáznak rátok!
-122 gyönyörű év után búcsúzok Tőletek Szentivániak!
Isten Veletek,a Ti Hársfátok!" Link
Nemrég találtam! Egy megható, megindító történet. Számomra különösen, hiszen ebbe az általános iskolába jártam Pilisszentivánon, és a suli udvarán álló 122 éves hársfa gyökerestül kidőlt az aug. 14-i kedd kora esti viharban. A fát az 1000 éves Millenium alkalmából ültették. Engem is sok emlék köt ehhez a hársfához. Kár érte, bár már öreg volt. Az írás gyönyörű, és ebből is látszik, hogy lehet szeretni, tisztelni, egy sokak által csak közönségesnek gondolt fát is : Link¬if_id=1534440448264866¬if_t=feed_comment_reply
Ha valaki nem látná így, itt a szöveg :
"Sziasztok!Volt egyszer egy fa .....!
1896-ban ültettek erre a helyre.Szép hely,a falu központja,a templom és az iskola között. Szépen cseperedtem,növögettem míg az emberek háborúkkal voltak elfoglalva.Vigyáztam a templom csendjét és árnyat adó koronám alatt sok-sok generáció nőtt fel az iskolában.Megérintettek,hozzám bújtak,körülöttem fogócskáztak a gyerekek.Örültünk egymásnak nagyon sokszor.Ahogy idősebb lettem már nehezebben viseltem a környezetemben a változásokat.Hogy megsértették itt-ott a gyökereimet és eltakarták előlem az életet adó esővizet.Néhány évvel ezelőtt gondos kezek még próbáltak rajtam segíteni és lenyesegették az elszáradt gallyaimat hogy alvó rügyekből meg tudjam újítani a koronámat. Ez sikerrel is járt mígnem elérkezett a 2018.08.14.-i szélvihar. Már hallottam a süvítő szelet és éreztem hogy nem fogom tudni tartani megfáradt törzsemet ebben az ítéletidőben. És amikor a szél nekem feszült, recsegtek-ropogtak a gyökereim,még elsuttogom ezt a két gondolatomat Nektek:
-Vigyázzatok a fákra mert ők is vigyáznak rátok!
-122 gyönyörű év után búcsúzok Tőletek Szentivániak!
Isten Veletek,a Ti Hársfátok!" Link
Ja, a videón párzást forszírozó hím rés keresztespók (Nuctenea umbratica) látható az asszonyság társaságában

Virágzott a Duna tegnap este. a Lurdy -ház bejáratát mintha flitterrel szórták volna meg... nézem, milliónyi kérész-szárny. Fh: Bp. IX.
Köszi, ez gyors volt!
A utánaolvasva, a kép nélküli leírásokból nem igazán ismertem rá.
A utánaolvasva, a kép nélküli leírásokból nem igazán ismertem rá.
Meleg nyári éjszakákon, a nyitvahagyott ablakon néha igen különös lények repülnek be:
Élőben is épp így néz ki. Mint egy mint egy letört gally darab.
Ha valaki ismeri ennek a lepkének a nevét, segítsen!
Én egyelőre nem találtam sehol.
Élőben is épp így néz ki. Mint egy mint egy letört gally darab.
Ha valaki ismeri ennek a lepkének a nevét, segítsen!
Én egyelőre nem találtam sehol.
Nálunk meg a nagyobbik lányom kiabált a kertben, hogy, Apa azonnal gyere! Tudja,hogy kedvelem a pókokat.
A kisebbik közben mondja, hogy mi ez egy darázs? Na innentôl nem is kell mondanom, hogy egy darázspók a fûszereskertünk vendége. A bazsalikom lett a kedvence
A kisebbik közben mondja, hogy mi ez egy darázs? Na innentôl nem is kell mondanom, hogy egy darázspók a fûszereskertünk vendége. A bazsalikom lett a kedvence
Kérlek alásan 
------------------------------------------------
Nálunk kb 2 hónapja költözött be az egyik kerti épület hasadékába egy lakó. Szép húsos példány, amit eddig rés keresztespókként (Nuctenea umbratica) azonosítottam. Azonban tegnap elbizonytalanított, hogy elém került néhány adat a Nuctenea silvicultrix-ról (magyarul talán északi kersztespók[?]) Noha hazai előfordulására nincs adat, azért egy pókászt meghallgatnék a dologról
Pipiskedve, éjszaka egy telefonnal elég nehéz volt fotózni, ráadásul megijesztettem, így kissé össze is húzta magát.

------------------------------------------------
Nálunk kb 2 hónapja költözött be az egyik kerti épület hasadékába egy lakó. Szép húsos példány, amit eddig rés keresztespókként (Nuctenea umbratica) azonosítottam. Azonban tegnap elbizonytalanított, hogy elém került néhány adat a Nuctenea silvicultrix-ról (magyarul talán északi kersztespók[?]) Noha hazai előfordulására nincs adat, azért egy pókászt meghallgatnék a dologról

Pipiskedve, éjszaka egy telefonnal elég nehéz volt fotózni, ráadásul megijesztettem, így kissé össze is húzta magát.
Farkaspók nálunk is van, múltkor 2 szép fejlett példány miatt volt is nagy sikítozás, alig tudtam őket kimenteni
Illetve 2 hete meg ilyet láttam (folyondárszender) locsolás közben, először nem értettem, hogy repülő egeret, vagy mit locsoltam le: Link

Illetve 2 hete meg ilyet láttam (folyondárszender) locsolás közben, először nem értettem, hogy repülő egeret, vagy mit locsoltam le: Link
Köszönet a válaszért, mindenesetre, eddig nem találkoztam ezekkel, és nagyon jól megvoltam nélkülük. Rettentően utálom az ízelt lábúakat, főként az ilyen egér méretűeket. Ez az egy igazi fóbiám van. Még ettől a halott lépcsőházi példánytól is kivert a víz.

Éreztem én
Ez 9x % hogy egy zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima) . Lakott települések közelében is elterjedt.
Ja és nem ugrik, hanem repül, szóval a 3. emelet neki kismiska. Ráadásul úgy felmászok a falon, mint macska a fára
Itt a hangja, amit esténként mindenki hallhat: Link

Ja és nem ugrik, hanem repül, szóval a 3. emelet neki kismiska. Ráadásul úgy felmászok a falon, mint macska a fára

Itt a hangja, amit esténként mindenki hallhat: Link
Sajnos elég béna vagyok a témában, erről lenne szó, ezt a lépcsőházban hagyta így valaki (rovarbarátok ne figyeljenek: Link
Szóval ilyenek, de ezek nem 5 centisek, vannak 8-10 körül is.
És most lehet megint tévedek, de a 3. emeletre a szöcske talán nem ugrik fel.
Szóval ilyenek, de ezek nem 5 centisek, vannak 8-10 körül is.
És most lehet megint tévedek, de a 3. emeletre a szöcske talán nem ugrik fel.
Jaja, mi is folyamatosan hajigaljuk kifelé a bazi nagy szöcskéket a házból. A múltkor az alvó gyerek feje mellett dekkolt egy jó 5 centis dög. Még jó, hogy nem ugrott a fejére. Nem fél tőlük egyáltalán, de ilyenre ébredni durva lehet 
A másik nagy házban lakó banda a farkaspókok. Asszony több évet öregedett a legnagyobb példányoktól....
Korábban nálunk sem voltak ennyire jellemzőek bent a szöcskék. Inkább tücskök költöztek be nagy számban. Poloskát is alig látni, halistennek.

A másik nagy házban lakó banda a farkaspókok. Asszony több évet öregedett a legnagyobb példányoktól....
Korábban nálunk sem voltak ennyire jellemzőek bent a szöcskék. Inkább tücskök költöztek be nagy számban. Poloskát is alig látni, halistennek.
Én ezekkel mind tisztában vagyok, de ez az időszak tipikusan a szöcskéké a lakott környezetben. Este a pofázásuktól alig hall az ember és tele velük a ház, terasz, kert
A sáskák viszont számosságban, meg akár faj szinten hiába nő a szöcskék felé, ha nem egy fülkét használnak az emberrel


Napi 2-3 sáskát találok a lakás különböző pontjain, elsősorban az erkélyen, de a szobaablakok szúnyoghálóval fedett külső oldalain is. A lakásban is volt már szerencsém találkozni egyel. Kérdésem az lenne, más is észrevette, hogy többen vannak? A többet úgy értem, hogy az ezt megelőző 5 évben mióta Pécs-rózsadombon lakom, még egyet sem láttam, előtte is imádkozó sáskával találkoztam kizárólag nagyon ritkán. Apropó, a büdös benyák viszont jelentősen megritkultak, persze sajnos el nem tűntek.
Szüleimnél volt egy nagyon öreg körtefa, ott mindig találkoztam szarvasbogárral.
A szarvasbogár cseresznye tuskóban is szeret lakni. Tölgyes szélén (Solymár) is a kivágott cseresznyére szálltak a felnőttek, és öreg, korhadt tönkben még világos, de már imágó formájú bogarakat lehetett találni. - idén kisebb termetűek voltak a megszokottnál.
Szarvas: 4-én du. szüreteltem a pálinkának valót (Gönci magyar kajszi). Megráztam a fát és a szokásos rózsabogár had mellett egy drón berregésével egy szarvasbogár hím repült fel. Tavasszal a komposztdomb (készült: lenyírt fű, fűnyíróval felszedett nyárfa levél) megbontásakor a cserebogár pajorok mellett találtam (méretből ítélve) két feltehetően szarvasbogár lárvát. A környéken a szarvasbogár szokásos kajájának, a tölgynek szinte nyoma sincs, fűzfa, nyárfa, kaukázusi szil a tömeges.