Bioszféra
Megtaláltam, a neve Kardos lepke: Link
Az enyémnek sajna csak az egyik kardja volt meg...
Az enyémnek sajna csak az egyik kardja volt meg...
Stormhunter: Tõled többet vártam!
Lepkehatározód nincsen? Nekem van, de nem találom az általad lefotozóttat. Szerintem legyen: "Etelka"...

Ez "szabadszemes" sztereogram a kép közepén, kis kockában látható 3D-ben a növény Link
Na jó, ha lesz aki hajlandó szemüveget szerezni hozzá (olcsó kis papírjószág, kék-piros fóliával, nem kék/zöld). Érdekel valakit? Ha nem, akkor csak a saját site-omra teszek fel ilyeneket, ott megnézheti aki akarja
Azt hiszem kipróbálom, legfeljebb nem sikerül.... 
Bár hogyan, mivel nézitek meg? Elvileg ugyanolyan rendszerben kell nézni a hologramot ahogy készült. AKKOR MÉGSE
De a kék-zöld vonalas 3D kép képernyõn is nézhetõ szemüveggel, az tán meg is oldható

Bár hogyan, mivel nézitek meg? Elvileg ugyanolyan rendszerben kell nézni a hologramot ahogy készült. AKKOR MÉGSE


Bizonyára ragadozó és rám pályázott miközben gyanútlanul fotózgattam

Kissé belebolondultam a 3D sztereogram technikába
Kis közvéleménykutatás: csináljak "kék-zöld" szemüveggel térhatásban nézhetõ 3D rovarmakrókat? (bár ez is csak különbözõ távolságban elhelyezkedõ síkokban lesz térbeli, így sajnos nem lehet "mögé" nézni)
Ui: csak futó gondolat - vajon lehet a "gyereklézerekkel" vagy a lézermutatókkal hologramot csinálni? Sztem elméletileg igen, ki kellene próbálni

Kis közvéleménykutatás: csináljak "kék-zöld" szemüveggel térhatásban nézhetõ 3D rovarmakrókat? (bár ez is csak különbözõ távolságban elhelyezkedõ síkokban lesz térbeli, így sajnos nem lehet "mögé" nézni)
Ui: csak futó gondolat - vajon lehet a "gyereklézerekkel" vagy a lézermutatókkal hologramot csinálni? Sztem elméletileg igen, ki kellene próbálni

Kicsit aggódok miatta, nehogy észrevegye a macsekom, de talán nem tûnik fel neki a virágok között. Piszkálni meg nem akarom.
Nem is emlékszem láttam-e valaha ekkora példányt. Gondolom védettek is.
Nem is emlékszem láttam-e valaha ekkora példányt. Gondolom védettek is.
4 van neki, csak össze van csukva a szárnya, ezért nem látszik! Link
Szerintem szinte biztos, hogy a Nagy Pávaszem az.
Szerintem szinte biztos, hogy a Nagy Pávaszem az.
Ez a nagy éjjeli pávaszem Link , bár ennek 4 szeme van, a tiednek meg 2!
Valami olyasmi lehet. Annyinak utána tudtam nézni, hogy nem Nappali Pávaszem, és nem is Kis Pávaszem. Nem látok a guglin ilyet pávaszem néven, de majd elárulja egy szaki.

Pávaszemes lepke, vagy pávaszem lepke, fenese tudja hogy nevezik, hogy ezen belül melyik, azt nem tudom!
Látom nemcsak én lettem "bogaras"
Minden képközlõnek: jó képeket illetve témákat láttam tõletek GRAT 
Viszont úgy látom, néhány "stabil" fórumtag kivételével folyamatosan változik a "közlõk névsora", akad aki "elhallgat" hosszabb idõre. Sztem a Bioszférás fotózás is olyan mint a Légköroptika, "állandó készültségben" kell lenni rosszkedvû ácsorgás vagy közömbös bandukolás helyett, mivel bármikor felbukkanhat váratlan jelenség (Noli reggel hatkor buszmegállóban állva látott bolidát vadludak hangoskodására felfigyelve) és élõlény, ami sok esetben egyszeri és megismételhetetlen látvány
Tudom úgy vélitek, ez idõ kérdése, szerintem inkább a hangulat függvénye. A Természet örökmozgó, az ember környezetében folyamatosan kisebb-nagyobb változások zajlanak, csak többnyire "elmegyünk mellette". Észrevételéhez meg sem kell állni, de rosszkedvû gondolatokba mélyedés helyett figyelmesebben szemlélõdve kell haladni, ez még a hétköznapi gondokat is feledteti kis idõre
Itt egy bogár, ott egy pille, szines kis virág árnyékában hangyák viaskodnak, faágon sas ül, rigó énekel, amott cikázik a fecske, termikel a gólya, látótérbe kerül egy irizáló felhõ
Gépnél ülve elõsétálhat egy pók, odarepül egy légy, szobába tévedhet egy darázs. Az ember más szemmel fogja nézni egy idõ után a Természetet, nem hessegeti el a darazsat, nem üti agyon a pókot, megérti, átérzi ritmusát, lüktetését figyelve, szép pillanatait megörökítheti, nem kell ehhez "fõállású nyugdíjasnak" lenni, csak jókedvûnek és figyelmesnek. A Természet minden "szivdobbanásával" minden változik köröttünk, mindig akad "téma"
Technikailag is jót tesz, mert megtanulható a "nyugtalan" élõlények "reakcióideje", azaz érezni fogjátok mikor érdemes fényképezésbe fogni hogy a téma képre kerüljön mielõtt elmozdul. Még annyit, az élõlények elsõ reakciója a menekülés, nem a támadás veszett kutya módjára. Ha békén hagyod, a pók eliszkol, darázs elrepül, bár elõtte többnyire idõznek annyit az ember elõtt hogy lefotózhassa õket. Az élõlények valahogy megérzik, ha "békés szándékkal matatsz" köröttük. (Tapasztalatom szerint rovartól madárig kerülni kell a hirtelen mozdulatokat, nem fehér, szines vagy sötétes ruházat a jó, semmi csillogó cucc, még a karóra üvegének villanásától képesek menekülõre fogni) A GÉP legyen Veletek
Jó reggelt jó kedvet Bioszféra/MetNet, bocs a filóért


Viszont úgy látom, néhány "stabil" fórumtag kivételével folyamatosan változik a "közlõk névsora", akad aki "elhallgat" hosszabb idõre. Sztem a Bioszférás fotózás is olyan mint a Légköroptika, "állandó készültségben" kell lenni rosszkedvû ácsorgás vagy közömbös bandukolás helyett, mivel bármikor felbukkanhat váratlan jelenség (Noli reggel hatkor buszmegállóban állva látott bolidát vadludak hangoskodására felfigyelve) és élõlény, ami sok esetben egyszeri és megismételhetetlen látvány






Ja és még valami: ahol szokott nõni a bíboros kosbor, ugyanannál a bokornál idén sömörös kosbor nõt!!! Nem keverem õket, elég egyértelmûek a különbségek. A bíborosnak idén nyoma sincs, tavaly már messzirõl kiszúrtam a virágát (ugyanekkor, május 4-én, hogy pontos legyek). Sömöröst viszont eddig sose láttam, csak most, hogy közel mentem a bokorhoz, ahol a bíboros szokott nõni, hogy megnézzem, egyáltalán hajt-e, szóval akkor szúrtam ki az aprócska sömöröseket.
A bokrot évtizedek óta ismerem, már 20 éve is nõtt ott bíboros, de soha eddig nem láttam a sömöröst! Hogy lehetséges? (azon kívül persze, hogy vak vagyok)
A bokrot évtizedek óta ismerem, már 20 éve is nõtt ott bíboros, de soha eddig nem láttam a sömöröst! Hogy lehetséges? (azon kívül persze, hogy vak vagyok)
Nekem tegnapi képeim vannak:
Link
Ahol nincs faj, ha tudtok, segítsetek!
Köszönöm!
Ez a cserje: Link
Ez a virág:
Link
Link
Link
ez minek a kórója:
Link
Ez a kis darázska:
Link
Ez a virágcincér:
Link
Ez a zengõlegyecske:
Link
Link
illetve egy másik, szintén mintás szárnyú zengõlegyecske:
Link
illetve õ:
Link
és ez a kis ormányos:
Link
Link
Ahol nincs faj, ha tudtok, segítsetek!
Köszönöm!
Ez a cserje: Link
Ez a virág:
Link
Link
Link
ez minek a kórója:
Link
Ez a kis darázska:
Link
Ez a virágcincér:
Link
Ez a zengõlegyecske:
Link
Link
illetve egy másik, szintén mintás szárnyú zengõlegyecske:
Link
illetve õ:
Link
és ez a kis ormányos:
Link
Igen, hõs, és lány. :-) Nagyon szuper kép, örülök, hogy bebogarasodtál! :-)
Ez a kicsike mászkált rajtam ma, alig bírtam megfogni végül úgy felidegesített hogy le kellett fotóznom.
Link



Link
Igazad van
BB,Nagyon kafa képek!Ez a cincér egy hõs,hogy így állta a fotózást...
(fú,de rossz volt,bocs...)
BB,Nagyon kafa képek!Ez a cincér egy hõs,hogy így állta a fotózást...

(fú,de rossz volt,bocs...)
Nagyon szépek! A cincéredrõl nincs olyan kép, amelyen az egész állatka látszik felülrõl?
Áki, biztosra megyek. Képzeld el, hogy élve kiszívja belõled a vizet a só... Inkább a csendes elalvás a jégen.
Huh!!Majdnem így végezte Solo kapitány is
Pár nap???Én 2 perc alatt fagynék meg -20 fokon,csupaszon...

Pár nap???Én 2 perc alatt fagynék meg -20 fokon,csupaszon...
:-((((
Errõl azok a filmek jutnak eszembe, amikor a vasútépítõk eldózerolták a farmer birtokát, a hét gyereke meg koszosan-könnyesen nézte, ahogy az apjuk a a dózer elé veti magát...
Errõl azok a filmek jutnak eszembe, amikor a vasútépítõk eldózerolták a farmer birtokát, a hét gyereke meg koszosan-könnyesen nézte, ahogy az apjuk a a dózer elé veti magát...
Sajnos Veszprémet is eléték a harlekinkaticák...
Link
Jelenleg hibernálódnak a hûtõben egy gyógyszeres fiolában... Ha kellõen érzéketlenné hûltek, mennek a mélyhûtõbe -20°C-ba, majd pár nap után, ha már biztosan halottak, akkor a szárító-tartósító sókeverékembe.
Alapvetõen nagyon szép kis bogarak, de a kiiktatásukkal számos hazai katica megmenekült.
Link
Jelenleg hibernálódnak a hûtõben egy gyógyszeres fiolában... Ha kellõen érzéketlenné hûltek, mennek a mélyhûtõbe -20°C-ba, majd pár nap után, ha már biztosan halottak, akkor a szárító-tartósító sókeverékembe.
Alapvetõen nagyon szép kis bogarak, de a kiiktatásukkal számos hazai katica megmenekült.
Mindennapos mondhatnám természetes tragédia, de végignézni nem a legjobb. Egy aggódó madárszülõ nézi fiókája haláltusáját Link Egy madártetem közelrõl nagyjából olyan mint az emberi holttest lehet a boncmester elõtt. Lefotóztam több szögbõl (tájanatómia jelleggel) de ezen a képen igyekeztem "kegyelettel" elrendezni a kis testet olyan szögbe ahol nem érzékelni a durva természetességet.
A történet: kiültem kávézni és vártam hátha lesz valami fotózható esemény, majd utána körülnézek a "bogárlelõhelyeken" makrózni. Lett esemény több is. Az egyik, elhúzott a fejem mellett egy rigó, érdekes volt hogy közelembe kerülve "cirregett" mint egy denevér, tökéletesen azt a benyomást keltve hogy a hang alapján kerüli ki fejem, szinte közvetlen az arcom elõtt csapott el oly gyorsan hogy még a géphez sem tudtam kapni
A másik esemény, a mögöttem lévõ "hétvégis" kertjében kertészek dolgoznak, vágják a fák lombjait. Több fa bõven átnyúlik hozzám (a ház mögötti zárt kennel fölé) engem ugyan nem zavart, de azokat is levágták. Ennek során tönkretettek egy rigófészket. Arra figyeltem fel hogy a képen látható rigó röpköd hangosan sivító hangon csipogva és többször rácsap a kennel felõl elõkullogó kutyára, feje körül, nagyon közel, többször a szeme felé csapva csõrével. Akkor láttam hogy Tomi egy madárfiókát hoz a szájában. Letette elõttem. A pici még élt, hirtelenjéban azt sem tudtam mit tegyek, hová tegyem biztonságos helyre. A szülõ nem messze sivítozott, fényképezni is hagyta magát. A fotó után visszaballagtam a picihez, pontosan akkor hunyta le szemeit, elernyedt, beállt a halál. Érdekes, ebben a pillanatban az addig igen harcias és aggódó rigószülõ azonnal elrepült, pedig nem láthatta még a fióka testét sem a fûtõl, azt sem mikor állt be a halál. A picit nem harapta meg a kutya, de szájában hozta és megroppanthatta, mert csõrébõl vér szivárgott. Körbefotózás után a halott fiókát letettem a sûrû fûbe, nem akartam eltemetni, majd a Természet. Visszaültem a teraszra. A kutya érdekesen viselkedett, kiszedte a fûbõl a tetemet és letette a beton járólapon. Bocs - csepegett a nyála, többször hozzákapott és elkapta fejét, szemlátomást tartott a kisrigó csõrétõl. Nem harapta meg, csak állt fölötte és csurgott a nyála. Végül érintetlenül otthagyta. Most is ott van a fióka, majd elásom ha addig a hangyák fel nem fedezik. (Egy énekesmadárral kevesebb...
)
Még annyit, a madaraknak nincs mimikájuk, de "testbeszédük" igen. A képen az aggódó rigó teste feszült, röpülésre kész, tartása óvatos. Fejtartása, tekintete egyszerre riadt és figyelõ. Fej- és testtartása teljesen más benyomást keltett mint egy önfeledten éneklõ párkeresõ látványa.
A történet: kiültem kávézni és vártam hátha lesz valami fotózható esemény, majd utána körülnézek a "bogárlelõhelyeken" makrózni. Lett esemény több is. Az egyik, elhúzott a fejem mellett egy rigó, érdekes volt hogy közelembe kerülve "cirregett" mint egy denevér, tökéletesen azt a benyomást keltve hogy a hang alapján kerüli ki fejem, szinte közvetlen az arcom elõtt csapott el oly gyorsan hogy még a géphez sem tudtam kapni
A másik esemény, a mögöttem lévõ "hétvégis" kertjében kertészek dolgoznak, vágják a fák lombjait. Több fa bõven átnyúlik hozzám (a ház mögötti zárt kennel fölé) engem ugyan nem zavart, de azokat is levágták. Ennek során tönkretettek egy rigófészket. Arra figyeltem fel hogy a képen látható rigó röpköd hangosan sivító hangon csipogva és többször rácsap a kennel felõl elõkullogó kutyára, feje körül, nagyon közel, többször a szeme felé csapva csõrével. Akkor láttam hogy Tomi egy madárfiókát hoz a szájában. Letette elõttem. A pici még élt, hirtelenjéban azt sem tudtam mit tegyek, hová tegyem biztonságos helyre. A szülõ nem messze sivítozott, fényképezni is hagyta magát. A fotó után visszaballagtam a picihez, pontosan akkor hunyta le szemeit, elernyedt, beállt a halál. Érdekes, ebben a pillanatban az addig igen harcias és aggódó rigószülõ azonnal elrepült, pedig nem láthatta még a fióka testét sem a fûtõl, azt sem mikor állt be a halál. A picit nem harapta meg a kutya, de szájában hozta és megroppanthatta, mert csõrébõl vér szivárgott. Körbefotózás után a halott fiókát letettem a sûrû fûbe, nem akartam eltemetni, majd a Természet. Visszaültem a teraszra. A kutya érdekesen viselkedett, kiszedte a fûbõl a tetemet és letette a beton járólapon. Bocs - csepegett a nyála, többször hozzákapott és elkapta fejét, szemlátomást tartott a kisrigó csõrétõl. Nem harapta meg, csak állt fölötte és csurgott a nyála. Végül érintetlenül otthagyta. Most is ott van a fióka, majd elásom ha addig a hangyák fel nem fedezik. (Egy énekesmadárral kevesebb...

Még annyit, a madaraknak nincs mimikájuk, de "testbeszédük" igen. A képen az aggódó rigó teste feszült, röpülésre kész, tartása óvatos. Fejtartása, tekintete egyszerre riadt és figyelõ. Fej- és testtartása teljesen más benyomást keltett mint egy önfeledten éneklõ párkeresõ látványa.
Népszerûsítõ jellegû cikk, idézek: Idézet: "az emberek simán lekörözik a számítógépeket, ha különféle méretû, színû, elhelyezkedésû, megvilágítású arcok vagy tárgyak felismerésérõl van szó."
Még elõnyben vagyunk a gépekkel szemben
Forrás: Link Jó napot, jó kedvet Bioszféra/MetNet



Ma találtam egy 80-90 dekás pöfeteget. Ez idáig pályafutásom legkorábbi darabja, a május elsejés rekord egy nappal megdõlt. (Igaz ezért mentem éppen ma!) Kész csoda az egész, figyelembe véve, hogy egy hónappal ezelõtt hol járt a természet, és hogy egész áprilisban nem volt 5 milliméternyi esõ. Igaz a vizenyõs rét szélén volt még elég nedvesség, de maga a termõhely nem volt víz alatt egy napot sem. Akkor is piszok nagy mák!

Álzó já.
A rotilla úgy hangzik,mint egy spanyol,vagy mexikói kaja.
Rotijja

A rotilla úgy hangzik,mint egy spanyol,vagy mexikói kaja.

Rotijja
