2025. március 17., hétfő

Bioszféra

Adott napon: 
Keresés:
#16582
Köszönöm a meghatározást!
Szerintem ha bangó, akkor pókbangó!
#16581
Link katt a direct stream-re.. Két fiókát nevelnek éppen élõben.. Etetés vannevet
#16580
Gyönyörû képek!!!
#16579
Szinte mindegyiken van, 4-5..
#16578
Jé, jól látom, a zöld gyíkon kullancsok vannak? zivatar
#16577
Link Link Link
#16576
Az "egyik" faj az agárkosbor, a "másik" faj a vitézkosbor (O. militaris), a 3. az szerintem is színváltozat. A negyedikre én csak annyit tudok mondani kapásból hogy bangó.. A "nem tudom mi" nevet az azt hiszem nyúlhere.
Nagyon szép "fogások"!
#16575
Ez komló.
A Kaszabubu nemrég belinkelt kúszónövénye pedig valóban borostyán.
#16574
Nem vagyok se botanász, fõleg nem orhideász, de ez szerintem pókbangó (Ophrys sphegodes) Link
Ez Link meg talán tarka kosbor (Orchis tridentata)
Ez meg Link talán agárkosbor (Orchis morio)
De ne higgy nekem, lesz nálam hivatottabb. Felénk, a sziklán nem sok orchidea él meg.
#16573
Szombati képek, kérem a botanászokat, szakértsék meg õket!

A képek a muraszamenyei dombtetõn készültek, rengeteg virág van a tetõn lévõ réten, köztük többféle orchideának tûnõ!
Ezek szerintem egy fajba tartoznak:

Egyik faj Link Link
Másik faj Link Link Link Link
Harmadik faj Link (bár lehet, ez csak színárnyalatban különbzöik a lilától)
Negyedik faj Link Link
Ezt nem tudom mi Link Link
Ezek csak úgy Link Link
Rengeteg van mindegyikbõl, van amelyik csak most kezd elõbújni, van amelyik nyílik, van amelyik félig, csodás látvány volt!
Ezt látják az orchideák Link Link Link
#16572
Hát igen... a gyógyítás/gyógyszerkutatás eltorzult, komoly profitot termelõ "iparággá vált" Ráth-Végh idézi valamely könyvében, egy középkori holland orvos-céh az elegáns úri öltözködés, lovon járás, tekintélyt keltõ magatartás elõírásai mellett szabályzatában alapelvként leszögezte, hogy a beteget gyógyítani, szenvedéseit enyhíteni kell, de csak annyira hogy érezze, szüksége van az orvosra és minél tovább lehessen kezelni... Nem akarom a gyakorló orvosokat megsérteni (életben maradásomat is lelkiismeretes, önzetlen orvosaimnak köszönhetem akik egy fityinget se fogadtak el tõlem négy éve halott lennék; köszönöm nekik) de némelykor a hippokratészi eskü hipokrita jelleget ölt, eltakarva a gyógyszer-iparral, gyógyászati mûszer/segédeszköz-gyártással összefonódó üzleti megfontolásokat, de tán ide sorolhatom a klinikák, kórházak, rehabilitációs intézmények "hotel-szerû" mûködtetését is. "Sok pénz van bennük" illetve eredményesen lehet forgatni ilyen területeken a PÉNZT, viszont ilyen idõket élünk hogy "el kell tartaniuk magukat" mert az államok többsége egyre kevésbé tudja pénzelni õket
#16571
A vadszõlõnek vélt növény levélzete és indái Link
Noli gerlekép vélemény TXH nevet Az a vezetékszakasz amint ül, a távmérõ szerint 26m távolságra van. A teraszon ülve a cseresznyefa lombjainak résén át megláttam a galambot, gondoltam letelézem, kedves látvány volt ahogy tollászkodott. Az autofókusz ilyenkor is használhatatlan mert az elõtérben kb. 6 m-re lévõ lombozatra élesít Jó reggelt, jó kedvet mindenkinek nevet
#16570
Szóval nagyban folyik a nemzetközi pánikkeltés... A "fertõzésekrõl érkezett jelentés" egyelõre annyit jelent, hogy valakik, akik Mexikóban voltak, most tüsszögnek, de nem sertésinfluenzájuk van - legalábbis pár perce ezt mondta a rádió.
Normál influenzajárványok során évente (egy influenzavírus szezonális tevékenysége alatt, ami 2-3 hónap féltekénként) mintegy 250-500 ezer ember hal meg világszerte.
A malária, mint bolygónk leggyilkosabb betegsége, évente több, mint egymillió halálozásért felelõs. Ez naponta cca 3000 embert jelent! Ráadásnak nem járványként, hanem standard, stalbil pusztítóként teszi. Mégsem rettegünk tõle, sõt, aki maláriás vidékre utazik, igencsak hajlamos elfelejteni a megelõzõ gyógyszer szedését... Ja, hogy ez nem fenyegeti a mérsékelt öv fejlett civilizációit? Aham. Ellentétben az influenzával, ami meg igen...
A világbank meg ad KÖLCSÖNT Mexikónak a védekezésre. A halál haszonlesõi...

Továbbra is azt mondom: lehetõség van egy igazi világjárvány kialakulására, már csak azért is, mert 40 éve nem volt ilyen és "itt az ideje", másrészt azt is mondom, hogy egyelõre nem kellene pánikkal reagálni, elég a józan gondolkodás és az ésszerû viselkedés. A média meg jól kihasznál minden ilyen eseményt, jó címlapokat ad ugyanis, a nem bizonyított eseteket is a sertésinfluenzához tartoznak tüntetni fel kifizetõdõ dolog.
Legyünk kicsit visszafogottabbak szerintem. A WHO elég hiteles cég, akit érdekel a téma, ott olvasson utána, ne a hírlapokban.
#16569
Link
Sziasztok. Ma ilyen vendégem volt az udvaron:-)
#16568
Közben az USA-ban egészségügyi vészhelyzetet hírdettek ki, valamint Franciaországból és Spanyolországból is fertõzésekrõl érkezett jelentés.
#16567
Floo! Itt van néhány kép a fügérõl, kákiról és a kivirõl Link
#16566
Jó éjszakát! Látom a média felpuffolta a témát,-ha már nincs más. nevet
#16565
Az immunrendszer majd megtalálja a hathatós választ.Nekem sincs jobb válaszom, majd meglássuk,szerintem el fog halni..ott arra ahol létrejött.
szomoru
#16564
Ok! olvasom a hsz.-eket. Esetlegesen elnézést, hogy a bio-lógiába és nem a -szférába tévelyedtem emme fórum alatt.Jó olvasni a megjegyzéseket, csak a modi ne nehezteljen. nevet
#16563
Így van. A tüdõgyuszi vitte el a betegek nagy részét, illetve a H1N1 törzsre jellemzõ még az, hogy olyan extra erõs immunválaszt váltanak ki, hogy ebbe pusztulhat bele a beteg. Az van, hogy az immunsejtek igyekeznek a fertõzés helyére (ált. légutak, tüdõ), s ott nekiállnak irtani. MIvel vírusról van szó, az irtás a gazdasejttel együtt történik, vagyis a test saját sejtjeit öli meg a saját immunrendszer. Pont emiatt is volt a spanyolnátha is elsõsorban az erõs, egészséges fiatalemberek halálos betegsége, mivel az alapban gyenge immunrendszert nem tudja extra reakciókra késztetni...
A mostani vírus is ilyen típusú, vagyis még ha nincs is t.gyula bacifertõzés, akkor is kinyírhatja az embert tüdõn át, mivel a sejtek megölésével ellehetetleníti a légzést... Kb. mint a tüdõpestis. Igazából tehát az orvosság lehet akár az immunválasz gyengítése is, ezzel persze a felülfertõzésnek adunk esélyt. De majd elválik, hogy mit találnak ki.
#16562
Betojva = tartottak tõle hogy elõbb tör ki gyorsan terjedõ halálos tömegjárvány mielõtt hatásos ellenszert találnak rá
#16561
Ez tökéletesen igaz, sok embert vitt el akkoriban hideg égöveken is. Az volt a legnagyobb baj hogy hamar "átment" tüdõgyulladásba amit akkoriban még nem tudtak gyógyítani, a penicillint meg csak 1928-ban fedezték fel és a negyvenes évektõl kezdték embereken alkalmazni. Ezért is voltak "betojva" amikor a SARS fellépett.
Ez a retek "flu" pedig fõleg a locspocsos átmeneti idõket kedveli ami nem igazán trópus (kedvelte EDDIG leginkább; persze a vírusnak is van "életösztöne" ész nélkül szaporodik és folyvást alkalmazkodik hogy a faj ne haljon ki. Fura ez a fajfenntartási ösztön, alig pár száz/tíz/ezer molekulás trutyi is élni akar? Inkább olyan mint a rozsda, ha alkalmas helyet talál, megjelenik. Ha életre kelt, akkor már életben is akar maradni és mindig marad pármillió amelyik "génhibás" mutánsként alkalmazkodik és lappangva vár amíg el tud szaporodni. Távoli analógia, a körülmények összejátszása révén történõ életrekelésrõl eszembe jut Stanislaw Lem "Magafia Majmász" novellája. A történetben életre kel véletlen külsõ impulzus folytán egy élõlényekkel benépesített kozmikus világokat álmodó gondolkodó áramkör, amíg egy újabb lökéstõl szét nem hullik. Nem közeli hasonlat, de valamennyire tán ráillik annyiban hogy külsõ körülmények olyan dolgot is életre hívhatnak vagy elpusztíthatnak, amire nem is gondolunk)
#16560
Ok! Nekem annyi-ennyi, sziasztok, a héten meló, szombaton is.(a fõnök szerint szombat az szombat, tehát= nyitvatartás) szomoru
Azért várom azt a szerdai esõt,itt is! nevet
#16559
A spanyolnáthának nem sok köze van a spanyolokhoz... hülye elnevezés csak, ami rajtragadt... Az európai járvány a spanyoloknál aratott elõször, így lett ez a neve. A világ északi vidékein is jelentõs pusztítást végzett (Kanada, Alaszka), teljes településeket irtott ki. Szóval egyáltalán nem köthetõ a meleg vidékekhez...Ráadásul hûvös idõben hatékonyabban is terjed az influenza a levegõben, meg még van egy rakás oka, ami miatt a téli idõszak kedvezõbb a járványnak.
#16558
Bubu laza vidám bár hozzáteszem szomoru
#16557
Hát a hõmérsékletre mégis csak vissza lehet következtetni.Spanyol nátha,Hongongi-távol keleti fertõzések. Mind a 10-35 fokot kedvelik, meg a disznós-csirkés-jászolban alvókat.
Miért nem tör ki járvány,mondjuk Izlandon, Norvégiában, vagy Chilében? Más az atmoszféra, meg az emberi mentalitás.(meg nem kell vigyázni az állatra,mert nem lopják el). laza
#16556
Bizony, vannak! Még az sem kell, hogy egy ágyban aludj egy malaccal, elég ha egész életetekben pár méteren belül vagytok. De sok szegény vidéken annyira nagy érték a háziállat, hogy bizony mellette is alszik a gazda. Így adott a lehetõség a kórokozóknak, hogy egyik alanyról a másikra vándoroljanak. Amikor egy emberi influenzavírus jelen van az adott alany szervezetében, s ilyenkor jut belé a másik élõlény vírusa, akkor van lehetõség olyan "génkicserélõdésre", aminek kapcsán kombinálódhat a két vírus és kialakulhat belõle az a faj, ami már új tulajdonságokkal bír, így nincs rá felkészülve az immunrendszer sem. Az influenzát nem lehet "megenni", ráadásnak az influenzavírusok tudtommal erõsen hõérzékenyek (41 foknál leáll az RNS szintézise bennük, vagyis nem tudnak szaporodni). Épp emiatt is fura a jelen törzs, mivel ugye meleg égövi járványról van szó...
Az influenzának sok törzse van, ebbõl kevés csak az emberi, s azon belül is kevés a veszélyes. Veszélyesnek az számít, ami gyorsan terjed, és jelentõs halálozást okoz. Nálunk, ha belehal valaki az influenzába, az sosem a vírusba, hanem az azt követõ bakteriális felülfertõzésbe hal bee (pl. tüdõgyulladás) így maga a vírus csak legyengíti a szervezetet kellõen a bacik befogadásához... Ha maga a vírus válik halálossá, azzal van a gond.
#16555
Szia!
Válaszom az informatika topicban.
#16554
Laikus válaszom,nem tudok annyira ebbe a vírus-mizériába belemélyedni.
Nem értem én is az "együttélés" dolgot.Vannak emberek akik egy fedél alatt alszanak,vannak az állatokkal?(lehetnek.) és akkor cseppfertõzés is elég a továbbfertõzéshez?Nem hiszem.
Én csak az állatok húsának elfogyasztására utaltam, hõkezeléssel ki lehet védeni egyes fertõzéseket...Na ennyi, nem tudom tovább.
Köszz a hsz.-eket, laza

#16553
Na igen, de ha már kialakult az embert fertõzni képes változat, akkor nem néz bankszámlakivonatot... Enni meg nem feltétel a forrásállatot influenza esetében, elég együtt élni vele. Na én maximum paradicsom-influenzát kaphatnék :-))
A légkör nem foglalkozik a vírusokkal, annyi szent.
Ami érdekes lehet: trópuson alakult ki a vírus (az eddigi influenza nem bírja a nagy meleget) és erõs, fiatal szervezeteket gyûrt maga alá.
Legutóbb 1968-ban volt veszélyes influenza világjárvány, ami a hongkongi influenza volt, az azóta eltelt jó 40 évben nem... Rengeteg idõ volt hát a vírusok változására.
Viszont, amit nem értek: hogy a fenében tudják már MOST európai kürházak megállapítani, hogy egy adott gyanús eset sertésinfluenzás, vagy nem? Ha van kész genetikai térkép, amit átküldött a WHO a világnak, akkor is kell egy idõ, míg egy adott mintából meg lehet állapítani az azonos vagy különbözõ voltát. A vírus meg nem baci, amit lehet táptalajon tenyészteni, mivel csak élõ sejtben képes mûködni.
A másik, hogy a vírustörzs önmagát semmisíti meg, ha túl nagy halálozási rátával "dolgozik", mivel a megritkított népességben nem tud hatékonyan terjedni...

Helyesbítek, elég a vírusfelszíni fehérjéket vizsgálni, amelyek kimondottan arra a törzsre jellemzõek.
#16552
Ez nem valami hatékony ötlet, mivel pl. a nõknél peteéréskor is felmegy a testhõmérséklet...
#16551
Hello Ákos!
Már régóta akarok én is a kép mellé,vagy csak úgy direktben feltenni hangokat is, de ez nem nagyon mûködik.
Vannak ugye audio-progik, mint az elõbbi is, de valahogy el vagyok ásva, ez irányban.
Van ugye a You-Tube; videó-hang egyben.De ez annyira nem honosított,ill.nem magyaros portál, hogy inkább szégyellem magamat, ha felraknák vmi.háztáji anyagot, vagy képben vagy hangban. szegyenlos

Pedig jó volna egy ilyen.
Meghallgattam Akela erõsítését, tényleg hallani a varjúcskákat. nevet

#16550
Neked lehet igazad, tényleg olyan tapadókorongjai vannak, a levelek szabdaltak.Régi házunknál volt ilyen, az indák végén levõ tap.korongokkal még a mésztéglán,falon is továbbnõtt. laza (és összel bevörösödött, olyan bodzaszerû aprólencsés s.kék termése van.
#16549
Itt van a lila akác; már levirágzásban.Link
A tekervényes polip-szerû ágai,egy 2-3 éves akác-karón;Link
A vadszõlõ- sztem borostyán:Link

És utoljára a Redhaven-õszibarackom,csészelevél-lehányás idejében.Most kell permetezni gomba, és gyüm.moly-levéltetû ellen.
A középsõ elfajzott tönkön nem lesz termés.4-es magházkötõdés,eleve vesztésre áll.(azért fennhagyom, majd végig figyelem a fejlõdését.
Link
laza nevet
#16548
Levélformára a második, csak most zöld nevet
#16547
Szép napot!
A vadszõlõ tud. nevénnyelvnyujtasarthenocissus én két változatát(faját) ismerem. Az ötujjas vadszõlõt(Partenocissus qunquefolia)http://images.google.hu/imgres?imgurl=Link Valamint a Tapadókorongos vadszõlõt, repkényszõlõnek is nevezik (Parthenocissus tricuspidata veitchii)http://images.google.hu/imgres?imgurl=Link Alapvetõen zöldek, de mindkettõ szép bordóra színezõdhet õszön.
#16546
Kaszabubu köszi, nemsokára én is tolok fel képet, levelei sztem hasonlítanak a szõlõre, amellett ezt a zöldet a szomszéd ültette, nála elpusztult, de utána nálam megjelent. Juteszembe õsszel elszáradnak levelei
#16545
Akidobos, megpróbáltam retek tengelicet és a kutyát kiszûrni, a csiporászást erõsíteni, mintha a második felében már hallanám, aranyosak. Link Van benne károgás is de gondolom a fiókák még nem hallatnak ilyen hangot nevet
#16544
Szerintem úgy.De mi a vad szõlõ?Nálunk a natúr borostyánt hívjuk vadszõlõnek.Az is erõteljes kúszó-cserje,van belõle nálam is.Még télen is zöld a levele.Na most már tényleg felteszek róluk képet.
Kis türelmet... laza
#16543
Noli, Kaszabubu köszi a meghatározást. Mit gondoltok a lila akácot is úgy tudom "írányítani" mint a vadszõlõt a garázson?
#16542
Na,végre sikerült készíteni a kis varjakról hangfelvételt!Nem a legjobb,mert mindig persze akkor nyarvikolnak a leghangosabban,mikor nem tudom õket felvenni.Link Egy tengelic belezajong,de azért lehet hallani.
nevet
#16541
Amúgy meg jó étvágyat az ebédnek!
Elõzõ hsz.-nak; nem is rossz ötlet az, hogy "átvilágítják" a belépõ egyént egy hõkamerával.Máris ki lehet szûrni a lázas szervezetet, akkor már, hanem is tud még róla. kacsint
#16540
Röviden szólok; a mostani vírus,megint csak a fejletlen, alapvetõen nélkülözõ, szegény,és éhezõ nép csoportokban bukkant fel.
Csak egy régebbi megállapítás; a nyers állati húsokat legalább 70 C.-fokon meg kell sütni-fõzni.Gondolom ezzel már felére esne a fertõzés.
Az, hogy már mutálódott a vírus kombináció, és lokálisan megbetegednek Mexikóban,(vagy régebbrõl lásd; délkelet-Ázsiában a madaras-vírus), még talán nem rejt veszélyt.Bízok a Föld-légkör tisztító, a napsugárzás fertõtlenítõ hatásában.Bár a repülõs világunkban akár 48 óra múlva itt van Európában... szomoru (bocs a mégis hosszúért)
laza
#16539
Igen ,ez van nálunk is, lila-akácnak ismerjük.Tényleg kúszó, csavarodós hajtásai vannak, olyan fujtó növény.Kordában kell tartani, csak arra nõjjön, amerre megengedett. laza
Lehet hogy ettõl vagyok szénanáthás, mert intenzív illata is van.Majd szép lassan kuszkurál tovább, és aug.elején van a másod virágzása. nevet
#16538
Állati jó a gerle!!!!!!
A virág lilaakác (Wisteria, hogy ezen belül milyen, azt meg nem mondom... No, a komló ennél legalább kétszer gyorsabban nõ... Viszont nem ilyen szép és illatos a virága. :-)
#16537
QQCS nevet Link "paparazzi fotó" kacsint
Noli ha már gépközelben vagy nevet itt az a bizonyos kúszónövény levele és virága Link melyet szóbeli leírásom alapján vadkomlónak itéltél. Most is "megvadulva" hajt ezer ággal a "mocsári ciprus" alól, ideje a helyére "vezetnem", mielõtt ujjnyi vastag lesz és elfásodik a szára (akkor már metszõollóval is alig vágható, hihetetlen erõvel nyomakodik, repeszt bont mindent amire rátekeredik vagy átbújik rajta)
#16536
Ez mindig benne van a levegõben, viszont nem hiszem, hogy nekünk most és itt emiatt kell aggódnunk. Az összes influenzavírust a velünk együtt élõ háziállatainknak kösznhetjük, elsõsorban az ázsiai térségre jellemzõ kacsáknak és más madaraknak. A sertés csak sokadlagos. Ahhoz, hogy a sertésre átterjedhessen a madarakról az eredetileg kizárólag madárbetegségként létezett influenza, eleve kellett az, hogy az ember egy helyen tartson disznót és kacsát. A kacsák vírusa hosszas átalakulások után került át a disznóra. Ahhoz, hogy egy új fajt képes legyen megbetegíteni a vírus, komoly genetikai változásokon kell keresztülmennie. Ahhoz, hogy ebbõl embert is megbetegítõ vírus lehessen, még több változás kell. Ezek a változások csak úgy képesek végbemenni, ha a huzamos ideig együtt élnek azok a fajok, amelyek közt "ugrál" a vírus. Amikor egy sertés- vagy madárvírus az ember szervezetébe kerül, elõfordulhatnak olyan cserék az emberben meglévõ emberi influenzavírusok és az állati vírusok közt, amelynek folyamán a vírus magába épít az emberi vírus örökítõanyagából is valamit, vagy fordítva. Ahhoz, hogy ebbõl megbetegítésre alkalmas kórokozó lehessen, az így kialakult emberre is fogékony vírus kellõ terjdésére van szükség. Ami alapfeltétel, hogy ember-állat szoros együttélõ közösségei nagy tömegben tartalmazzák mind az embert, mind az állatot. Ez alapvetõen még most is ázsiai lehetõség. A jelen (új) vírustörzs emberi influenzával történt rekombinációján túljutott már, de egyelõre még nem bizonyított az emberrõl-emberre terjedés.
A jelen "járvány" esetében az sem biztos, hogy egyedül a sertésinfluenza fertõzése miatt haltak meg (16 esetben biztos, hogy s.i.-t találtak az elhunyt szervezetében, a többi eset még kétséges).
A WHO jelentése: Link
A hasonlósága a spanyolnáthával az, hogy ugyanazon vírustörzsbe tartozó kórokozóról van szó: H1N1 mindkettõ. A spanyolnátha esetében emberi s madárinfluenza rekombináció volt a vírusban.
#16535
Köszi a választ!nevet
#16534
OK, leveszem a kis képet, úgyis ott a nagy kép linkje. Ámbár, nem kötekedésképp kacsint vér nincs (nem is volt) sehol, vélhetõen gerincét törte, bundája is a kutya nyálától csapzott. Nem eszi meg, nem harapja véresre, "csak" kirángatja/kiássa és megöli õket.
#16533
Ugyan nem túl örömteli, de sajnos bioszféránkhoz tartoznak a vírusok is. A mexikói disznó-influenza sajnos komoly veszélyt hordoz magában, a WHO arra figyelmzetet, hogy egy világméretü járvány is kialakulhat belõle. Elsõ elemzések alapján a vírus nagyon hasonlít az 1918-ban világszerte 25 millió halálos áldozatot követelõ influenza-vírushoz, annak egyik alváltozatának tekinthetõ.

Kedves Akela, nem kötekedésképpen mondom, ne értsd félre, de nem mindenki gyomra bírja egy kutya által kivégzett, férében fekvõ vakond látványát. Az ilyen képeket inkább csak linkeld és utalj rá, hogy mi látható rajta. Így aki akarja, megnézni, aki nem, az pedig nem kényszerül rá. Köszi nevet

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2025-03-17 15:57:48

Szeged - Szõreg

6.0 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

136812

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.