Bioszféra

Link
Sziasztok. Ma ilyen vendégem volt az udvaron:-)

Közben az USA-ban egészségügyi vészhelyzetet hírdettek ki, valamint Franciaországból és Spanyolországból is fertõzésekrõl érkezett jelentés.

Floo! Itt van néhány kép a fügérõl, kákiról és a kivirõl Link

Jó éjszakát! Látom a média felpuffolta a témát,-ha már nincs más.

Az immunrendszer majd megtalálja a hathatós választ.Nekem sincs jobb válaszom, majd meglássuk,szerintem el fog halni..ott arra ahol létrejött.

Ok! olvasom a hsz.-eket. Esetlegesen elnézést, hogy a bio-lógiába és nem a -szférába tévelyedtem emme fórum alatt.Jó olvasni a megjegyzéseket, csak a modi ne nehezteljen.

Így van. A tüdõgyuszi vitte el a betegek nagy részét, illetve a H1N1 törzsre jellemzõ még az, hogy olyan extra erõs immunválaszt váltanak ki, hogy ebbe pusztulhat bele a beteg. Az van, hogy az immunsejtek igyekeznek a fertõzés helyére (ált. légutak, tüdõ), s ott nekiállnak irtani. MIvel vírusról van szó, az irtás a gazdasejttel együtt történik, vagyis a test saját sejtjeit öli meg a saját immunrendszer. Pont emiatt is volt a spanyolnátha is elsõsorban az erõs, egészséges fiatalemberek halálos betegsége, mivel az alapban gyenge immunrendszert nem tudja extra reakciókra késztetni...
A mostani vírus is ilyen típusú, vagyis még ha nincs is t.gyula bacifertõzés, akkor is kinyírhatja az embert tüdõn át, mivel a sejtek megölésével ellehetetleníti a légzést... Kb. mint a tüdõpestis. Igazából tehát az orvosság lehet akár az immunválasz gyengítése is, ezzel persze a felülfertõzésnek adunk esélyt. De majd elválik, hogy mit találnak ki.

Betojva = tartottak tõle hogy elõbb tör ki gyorsan terjedõ halálos tömegjárvány mielõtt hatásos ellenszert találnak rá

Ez tökéletesen igaz, sok embert vitt el akkoriban hideg égöveken is. Az volt a legnagyobb baj hogy hamar "átment" tüdõgyulladásba amit akkoriban még nem tudtak gyógyítani, a penicillint meg csak 1928-ban fedezték fel és a negyvenes évektõl kezdték embereken alkalmazni. Ezért is voltak "betojva" amikor a SARS fellépett.
Ez a retek "flu" pedig fõleg a locspocsos átmeneti idõket kedveli ami nem igazán trópus (kedvelte EDDIG leginkább; persze a vírusnak is van "életösztöne" ész nélkül szaporodik és folyvást alkalmazkodik hogy a faj ne haljon ki. Fura ez a fajfenntartási ösztön, alig pár száz/tíz/ezer molekulás trutyi is élni akar? Inkább olyan mint a rozsda, ha alkalmas helyet talál, megjelenik. Ha életre kelt, akkor már életben is akar maradni és mindig marad pármillió amelyik "génhibás" mutánsként alkalmazkodik és lappangva vár amíg el tud szaporodni. Távoli analógia, a körülmények összejátszása révén történõ életrekelésrõl eszembe jut Stanislaw Lem "Magafia Majmász" novellája. A történetben életre kel véletlen külsõ impulzus folytán egy élõlényekkel benépesített kozmikus világokat álmodó gondolkodó áramkör, amíg egy újabb lökéstõl szét nem hullik. Nem közeli hasonlat, de valamennyire tán ráillik annyiban hogy külsõ körülmények olyan dolgot is életre hívhatnak vagy elpusztíthatnak, amire nem is gondolunk)

Ok! Nekem annyi-ennyi, sziasztok, a héten meló, szombaton is.(a fõnök szerint szombat az szombat, tehát= nyitvatartás)
Azért várom azt a szerdai esõt,itt is!

A spanyolnáthának nem sok köze van a spanyolokhoz... hülye elnevezés csak, ami rajtragadt... Az európai járvány a spanyoloknál aratott elõször, így lett ez a neve. A világ északi vidékein is jelentõs pusztítást végzett (Kanada, Alaszka), teljes településeket irtott ki. Szóval egyáltalán nem köthetõ a meleg vidékekhez...Ráadásul hûvös idõben hatékonyabban is terjed az influenza a levegõben, meg még van egy rakás oka, ami miatt a téli idõszak kedvezõbb a járványnak.

Bubu bár hozzáteszem

Hát a hõmérsékletre mégis csak vissza lehet következtetni.Spanyol nátha,Hongongi-távol keleti fertõzések. Mind a 10-35 fokot kedvelik, meg a disznós-csirkés-jászolban alvókat.
Miért nem tör ki járvány,mondjuk Izlandon, Norvégiában, vagy Chilében? Más az atmoszféra, meg az emberi mentalitás.(meg nem kell vigyázni az állatra,mert nem lopják el).

Bizony, vannak! Még az sem kell, hogy egy ágyban aludj egy malaccal, elég ha egész életetekben pár méteren belül vagytok. De sok szegény vidéken annyira nagy érték a háziállat, hogy bizony mellette is alszik a gazda. Így adott a lehetõség a kórokozóknak, hogy egyik alanyról a másikra vándoroljanak. Amikor egy emberi influenzavírus jelen van az adott alany szervezetében, s ilyenkor jut belé a másik élõlény vírusa, akkor van lehetõség olyan "génkicserélõdésre", aminek kapcsán kombinálódhat a két vírus és kialakulhat belõle az a faj, ami már új tulajdonságokkal bír, így nincs rá felkészülve az immunrendszer sem. Az influenzát nem lehet "megenni", ráadásnak az influenzavírusok tudtommal erõsen hõérzékenyek (41 foknál leáll az RNS szintézise bennük, vagyis nem tudnak szaporodni). Épp emiatt is fura a jelen törzs, mivel ugye meleg égövi járványról van szó...
Az influenzának sok törzse van, ebbõl kevés csak az emberi, s azon belül is kevés a veszélyes. Veszélyesnek az számít, ami gyorsan terjed, és jelentõs halálozást okoz. Nálunk, ha belehal valaki az influenzába, az sosem a vírusba, hanem az azt követõ bakteriális felülfertõzésbe hal bee (pl. tüdõgyulladás) így maga a vírus csak legyengíti a szervezetet kellõen a bacik befogadásához... Ha maga a vírus válik halálossá, azzal van a gond.

Szia!
Válaszom az informatika topicban.

Laikus válaszom,nem tudok annyira ebbe a vírus-mizériába belemélyedni.
Nem értem én is az "együttélés" dolgot.Vannak emberek akik egy fedél alatt alszanak,vannak az állatokkal?(lehetnek.) és akkor cseppfertõzés is elég a továbbfertõzéshez?Nem hiszem.
Én csak az állatok húsának elfogyasztására utaltam, hõkezeléssel ki lehet védeni egyes fertõzéseket...Na ennyi, nem tudom tovább.
Köszz a hsz.-eket,

Na igen, de ha már kialakult az embert fertõzni képes változat, akkor nem néz bankszámlakivonatot... Enni meg nem feltétel a forrásállatot influenza esetében, elég együtt élni vele. Na én maximum paradicsom-influenzát kaphatnék :-))
A légkör nem foglalkozik a vírusokkal, annyi szent.
Ami érdekes lehet: trópuson alakult ki a vírus (az eddigi influenza nem bírja a nagy meleget) és erõs, fiatal szervezeteket gyûrt maga alá.
Legutóbb 1968-ban volt veszélyes influenza világjárvány, ami a hongkongi influenza volt, az azóta eltelt jó 40 évben nem... Rengeteg idõ volt hát a vírusok változására.
Viszont, amit nem értek: hogy a fenében tudják már MOST európai kürházak megállapítani, hogy egy adott gyanús eset sertésinfluenzás, vagy nem? Ha van kész genetikai térkép, amit átküldött a WHO a világnak, akkor is kell egy idõ, míg egy adott mintából meg lehet állapítani az azonos vagy különbözõ voltát. A vírus meg nem baci, amit lehet táptalajon tenyészteni, mivel csak élõ sejtben képes mûködni.
A másik, hogy a vírustörzs önmagát semmisíti meg, ha túl nagy halálozási rátával "dolgozik", mivel a megritkított népességben nem tud hatékonyan terjedni...

Helyesbítek, elég a vírusfelszíni fehérjéket vizsgálni, amelyek kimondottan arra a törzsre jellemzõek.

Ez nem valami hatékony ötlet, mivel pl. a nõknél peteéréskor is felmegy a testhõmérséklet...

Hello Ákos!
Már régóta akarok én is a kép mellé,vagy csak úgy direktben feltenni hangokat is, de ez nem nagyon mûködik.
Vannak ugye audio-progik, mint az elõbbi is, de valahogy el vagyok ásva, ez irányban.
Van ugye a You-Tube; videó-hang egyben.De ez annyira nem honosított,ill.nem magyaros portál, hogy inkább szégyellem magamat, ha felraknák vmi.háztáji anyagot, vagy képben vagy hangban.

Pedig jó volna egy ilyen.
Meghallgattam Akela erõsítését, tényleg hallani a varjúcskákat.

Neked lehet igazad, tényleg olyan tapadókorongjai vannak, a levelek szabdaltak.Régi házunknál volt ilyen, az indák végén levõ tap.korongokkal még a mésztéglán,falon is továbbnõtt. (és összel bevörösödött, olyan bodzaszerû aprólencsés s.kék termése van.

Itt van a lila akác; már levirágzásban.Link
A tekervényes polip-szerû ágai,egy 2-3 éves akác-karón;Link
A vadszõlõ- sztem borostyán:Link

És utoljára a Redhaven-õszibarackom,csészelevél-lehányás idejében.Most kell permetezni gomba, és gyüm.moly-levéltetû ellen.
A középsõ elfajzott tönkön nem lesz termés.4-es magházkötõdés,eleve vesztésre áll.(azért fennhagyom, majd végig figyelem a fejlõdését.
Link

Levélformára a második, csak most zöld

Szép napot!
A vadszõlõ tud. nevénarthenocissus én két változatát(faját) ismerem. Az ötujjas vadszõlõt(Partenocissus qunquefolia)http://images.google.hu/imgres?imgurl=Link Valamint a Tapadókorongos vadszõlõt, repkényszõlõnek is nevezik (Parthenocissus tricuspidata veitchii)http://images.google.hu/imgres?imgurl=Link Alapvetõen zöldek, de mindkettõ szép bordóra színezõdhet õszön.

Kaszabubu köszi, nemsokára én is tolok fel képet, levelei sztem hasonlítanak a szõlõre, amellett ezt a zöldet a szomszéd ültette, nála elpusztult, de utána nálam megjelent. Juteszembe õsszel elszáradnak levelei

Akidobos, megpróbáltam retek tengelicet és a kutyát kiszûrni, a csiporászást erõsíteni, mintha a második felében már hallanám, aranyosak. Link Van benne károgás is de gondolom a fiókák még nem hallatnak ilyen hangot

Szerintem úgy.De mi a vad szõlõ?Nálunk a natúr borostyánt hívjuk vadszõlõnek.Az is erõteljes kúszó-cserje,van belõle nálam is.Még télen is zöld a levele.Na most már tényleg felteszek róluk képet.
Kis türelmet...

Noli, Kaszabubu köszi a meghatározást. Mit gondoltok a lila akácot is úgy tudom "írányítani" mint a vadszõlõt a garázson?

Na,végre sikerült készíteni a kis varjakról hangfelvételt!Nem a legjobb,mert mindig persze akkor nyarvikolnak a leghangosabban,mikor nem tudom õket felvenni.Link Egy tengelic belezajong,de azért lehet hallani.

Amúgy meg jó étvágyat az ebédnek!
Elõzõ hsz.-nak; nem is rossz ötlet az, hogy "átvilágítják" a belépõ egyént egy hõkamerával.Máris ki lehet szûrni a lázas szervezetet, akkor már, hanem is tud még róla.

Röviden szólok; a mostani vírus,megint csak a fejletlen, alapvetõen nélkülözõ, szegény,és éhezõ nép csoportokban bukkant fel.
Csak egy régebbi megállapítás; a nyers állati húsokat legalább 70 C.-fokon meg kell sütni-fõzni.Gondolom ezzel már felére esne a fertõzés.
Az, hogy már mutálódott a vírus kombináció, és lokálisan megbetegednek Mexikóban,(vagy régebbrõl lásd; délkelet-Ázsiában a madaras-vírus), még talán nem rejt veszélyt.Bízok a Föld-légkör tisztító, a napsugárzás fertõtlenítõ hatásában.Bár a repülõs világunkban akár 48 óra múlva itt van Európában... (bocs a mégis hosszúért)

Igen ,ez van nálunk is, lila-akácnak ismerjük.Tényleg kúszó, csavarodós hajtásai vannak, olyan fujtó növény.Kordában kell tartani, csak arra nõjjön, amerre megengedett.
Lehet hogy ettõl vagyok szénanáthás, mert intenzív illata is van.Majd szép lassan kuszkurál tovább, és aug.elején van a másod virágzása.

Állati jó a gerle!!!!!!
A virág lilaakác (Wisteria, hogy ezen belül milyen, azt meg nem mondom... No, a komló ennél legalább kétszer gyorsabban nõ... Viszont nem ilyen szép és illatos a virága. :-)

QQCS Link "paparazzi fotó"
Noli ha már gépközelben vagy itt az a bizonyos kúszónövény levele és virága Link melyet szóbeli leírásom alapján vadkomlónak itéltél. Most is "megvadulva" hajt ezer ággal a "mocsári ciprus" alól, ideje a helyére "vezetnem", mielõtt ujjnyi vastag lesz és elfásodik a szára (akkor már metszõollóval is alig vágható, hihetetlen erõvel nyomakodik, repeszt bont mindent amire rátekeredik vagy átbújik rajta)

Ez mindig benne van a levegõben, viszont nem hiszem, hogy nekünk most és itt emiatt kell aggódnunk. Az összes influenzavírust a velünk együtt élõ háziállatainknak kösznhetjük, elsõsorban az ázsiai térségre jellemzõ kacsáknak és más madaraknak. A sertés csak sokadlagos. Ahhoz, hogy a sertésre átterjedhessen a madarakról az eredetileg kizárólag madárbetegségként létezett influenza, eleve kellett az, hogy az ember egy helyen tartson disznót és kacsát. A kacsák vírusa hosszas átalakulások után került át a disznóra. Ahhoz, hogy egy új fajt képes legyen megbetegíteni a vírus, komoly genetikai változásokon kell keresztülmennie. Ahhoz, hogy ebbõl embert is megbetegítõ vírus lehessen, még több változás kell. Ezek a változások csak úgy képesek végbemenni, ha a huzamos ideig együtt élnek azok a fajok, amelyek közt "ugrál" a vírus. Amikor egy sertés- vagy madárvírus az ember szervezetébe kerül, elõfordulhatnak olyan cserék az emberben meglévõ emberi influenzavírusok és az állati vírusok közt, amelynek folyamán a vírus magába épít az emberi vírus örökítõanyagából is valamit, vagy fordítva. Ahhoz, hogy ebbõl megbetegítésre alkalmas kórokozó lehessen, az így kialakult emberre is fogékony vírus kellõ terjdésére van szükség. Ami alapfeltétel, hogy ember-állat szoros együttélõ közösségei nagy tömegben tartalmazzák mind az embert, mind az állatot. Ez alapvetõen még most is ázsiai lehetõség. A jelen (új) vírustörzs emberi influenzával történt rekombinációján túljutott már, de egyelõre még nem bizonyított az emberrõl-emberre terjedés.
A jelen "járvány" esetében az sem biztos, hogy egyedül a sertésinfluenza fertõzése miatt haltak meg (16 esetben biztos, hogy s.i.-t találtak az elhunyt szervezetében, a többi eset még kétséges).
A WHO jelentése: Link
A hasonlósága a spanyolnáthával az, hogy ugyanazon vírustörzsbe tartozó kórokozóról van szó: H1N1 mindkettõ. A spanyolnátha esetében emberi s madárinfluenza rekombináció volt a vírusban.

Köszi a választ!

OK, leveszem a kis képet, úgyis ott a nagy kép linkje. Ámbár, nem kötekedésképp vér nincs (nem is volt) sehol, vélhetõen gerincét törte, bundája is a kutya nyálától csapzott. Nem eszi meg, nem harapja véresre, "csak" kirángatja/kiássa és megöli õket.

Ugyan nem túl örömteli, de sajnos bioszféránkhoz tartoznak a vírusok is. A mexikói disznó-influenza sajnos komoly veszélyt hordoz magában, a WHO arra figyelmzetet, hogy egy világméretü járvány is kialakulhat belõle. Elsõ elemzések alapján a vírus nagyon hasonlít az 1918-ban világszerte 25 millió halálos áldozatot követelõ influenza-vírushoz, annak egyik alváltozatának tekinthetõ.

Kedves Akela, nem kötekedésképpen mondom, ne értsd félre, de nem mindenki gyomra bírja egy kutya által kivégzett, férében fekvõ vakond látványát. Az ilyen képeket inkább csak linkeld és utalj rá, hogy mi látható rajta. Így aki akarja, megnézni, aki nem, az pedig nem kényszerül rá. Köszi

Kicsit visszatérve a vakondûzés-témára, eddig Tomi volt a leghatásosabb "bio-védelem" vakond ellen

Aki a komor tekintetû "gyilkos" szemébe akar nézni vagy a vakond tenyerének sorsvonalát elemezné (engem emberi tenyérre emlékeztet a vakond ásólába), itt van nagyobb montázsban Link
Jó reggelt, jó napot, jó kedvet Bioszféra/Metnet

Õ egy áttelelt nagy rókalepke (Nymphalis polychloros), szegénykének eléggé lekkopott a szárnyacskája... De õ adja az új generációt. :-)

Néhány kép a mai napról (a végéig): Link

Tyû, gratula a szép lepkékhez!
Link Az én lepkémet hogy hívják, ha szabad érdeklõdnöm? Egy hete lõttem.

Úristen, de gyönyörûségesek!
Virágpók nagyon helyes, nem csoda, hogy az orgonában van, ha egyszer ennyire sokan járnak arra. :-)) Misumena vatia.

Noli említetted reggel a fecskefarkút. Az egyik "orgona-kocsmában" hihetetlen rovarforgalom, van ott lõttem, ennek mérete egyharmad-tenyérnyi; volt egy másik kisebb is de az ellibegett

Montázs 800 pixelesekbõl Link
Sokáig próbálkoztam rovarszárny-multiburst képekkel, homályosak lettek, marha fejjel automata fénymérésre tettem emiatt visszavette az expot, elmosódott lett minden szárnymozgás, demég a méhecske, dongó miegyéb is
Melléktermékek Link ("bogárnász") Link (virágPÓK)
Ja lényeg: ilyen volt, vagy ez nem az?

Vakond Egy idényt megúsztam úgy hogy az egyik lyukba bevezettem a slagot és rákapcsoltam a kút szivattyúját. Alig egy óra múlva a kert legtávolabbi pontján is bugyott fel a víz, na akkor nem volt vakond sokáig (abban az idényben). Rákövetkezõ évben megint nyomogatta fel a földet Leástam üres sörösüveget, állítólag idegesíti ha a szél fütyörészik rajta, hát nem. Ismerõsöm ricinusbokor (mérgezõ) ültetését, nomeg a "vakondûzõ varádics" telepítését javasolta, sztem ezektõl a vakond biztos hogy elpusztul, de röhögõgörcsben
Egy darabig beletörõdtem, ha valahol felnyomta azonnal visszamostam slaggal a földet a járatba és megtapostam,ott többé nem jött fel, de továbbra is jól érezte magát. Egyetlen hatásos megoldás nálam a kutya. Tomi sportból kirángatja õket és megöli (tettem fel fotót ilyen vakondról a Képtárba) Ez nagyon hatásos, mostanában már a szomszédom káromkodik (hehe... pöttyös a májam ) a vakondok miatt, mert innen elmentek. DE cserébe a kutya egy csomó növényt kiásott Ha a "kis kertész" visszapucolt járatába, mivel nem valami friss mozgású, Tomi azonnal kiásta a járatból és megölte. Eddig ez volt a leghatásosabb "bio" módszer Nincs méreg, csak engem esz a méreg a kiásott növények miatt, dehát valamit valamiért Alapvetõen sajnálom õket, aranyos jószágok, de másutt nyomkodják fel a gyepet.

Gyáá!!

Egyébként valószínû, hogy a vakond is miatta lehetett, nagy csemegéjük. Így van az ember, ha felburogatja a természetes egyensúlyt. Igaz, nem keletkeznek minivulkánok a kertben, de van helyette gyökérzabáló kártevõ...

Link
Muterom szomszédasszonya sikítozva hívta át mutert, hogy egy szörnyeteg van a kerti garnitúráján... (a pávaszem volt az), muter meg elkapta nekem, cipõsdobozban várta, hogy lefényképezzem, most már az egyik fájukon hûsöl a kertben. :-)) Jó duci kislány volt, olyan vaskos potrohhal, mint az ujjam, ami nem egy nõiesen karcsú valami...

Fokhagyma. Ha lótetût nem is, legalább a vámpírokat elriasztja....

Azért, köszönöm!

Részemrõl sajnos nem ismerek más ellenségét a lótetveknek. Ha olyan laza talajos a kerted, akkor úgysem tudod megakadályozni, hogy bekerüljön, szeretik az olyan talajt. Én a mérgekhez nem értek és nem is akarok érteni... :-( Elvileg a fokhagyma elriasztja, de nem nagyon hiszek abban, hogy csak fokhagymát kellene emiatt tartanod... Szóval próbálkozz meg egy gazdaboltban érdeklõdni, ott szerintem hasznosabb gyakorlati tanácsot tudnak adni.

Köszi!

Tavaly volt elég bajom velük, most mellõzném õket - ha lehet. Gyanítom, elõbb-utóbb megjelennek idén is.

Vakondon kívül valami más?

Vakond.