Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
A soron következő pár forró nap után elszállni látszik a puskapor egyelőre.
Floo, nem tartom én sem valószínűnek, délután megnézem mit ír ki a strand hőmérője.

Floo, nem tartom én sem valószínűnek, délután megnézem mit ír ki a strand hőmérője.
Nem csak ott... Erre felénk is rengeteg van belőlük, Dombóváron elfoglalták a város központot. Sokszor aludni sem könnyű tőlük. Az egyedszám növekedésében nem vagyok biztos, én inkább arra gondolok, hogy az eddigi élőhelyük el lett pusztítva. Pl az utak mentén rengeteg terebélyes fát vágtak ki, különböző okokra hivatkozva, ahol eddig fészkeltek ezek a madarak. Úgy vettem észre, kifejezetten kedvelik a platán fákat errefelé. Az autómosóknak is adnak munkát rendesen

Ja én amúgy nem akartam ezzel apokalipszis eljövetelét jósolni, ha esetleg úgy jött volna le. Csak egyszerűen én még nem láttam hasonló méretű varjútölcsért. Először azt hittem, egy óriási porördög kavarog a mezőn, aztán közelebb érve láttam, hogy szárnyasok voltak.
Sok száz károgó örvénylett. Valamiért az utóbbi években nagyon elszaporodtak a környéken, korábban biztosan nem voltak itt nyáron ilyen példányszámban.
Amúgy meg nem kell messzire menni egy kis monszunért:

Amúgy meg nem kell messzire menni egy kis monszunért:
"Europe now has 285 GW of wind power capacity"
Ezt az energiát a felszíni szelekből vesszük ki. Tudom, hogy a szél a nyomásközpontok közötti kiegyenlítődés miatt alakul ki (ez főként a magasan a felszín fölött történik meg) de az tény, hogy energiakivétel megvalósul.
Nem tudom ez hány ezreléke lehet egy viharfront erejének (sajnos erre vonatkozó anyagot nem találtam).
Arra van némi infó, hogy a hatás meddig tarthat: Link
"The wind blows more slowly for up to 70 kilometres behind the offshore wind farms."
Egyes források szerint a szárazföldi szélerőművek miatt egyáltalán nem csökken a globális szélsebesség: Link
"Onshore wind farms do not affect global wind speeds or patterns"
Az offshore erőművekre vannak elméleti találgatások - másokat is izgat a téma:
Link
“If you have a large enough array of wind turbines, you can prevent the wind speeds [of a hurricane] from ever getting up to the destructive wind speeds,”
De ezek egyelőre csak elméletben léteznek.
Azt találtam mondani, csak így általánosságban, hogy csökkentheti a szélsebességet (mint látható a nagy szélfarmok is csak helyileg csökkentik) de semmilyen következtetést nem mernék levonni, hogy hogyan hat ez minálunk.
Ezt az energiát a felszíni szelekből vesszük ki. Tudom, hogy a szél a nyomásközpontok közötti kiegyenlítődés miatt alakul ki (ez főként a magasan a felszín fölött történik meg) de az tény, hogy energiakivétel megvalósul.
Nem tudom ez hány ezreléke lehet egy viharfront erejének (sajnos erre vonatkozó anyagot nem találtam).
Arra van némi infó, hogy a hatás meddig tarthat: Link
"The wind blows more slowly for up to 70 kilometres behind the offshore wind farms."
Egyes források szerint a szárazföldi szélerőművek miatt egyáltalán nem csökken a globális szélsebesség: Link
"Onshore wind farms do not affect global wind speeds or patterns"
Az offshore erőművekre vannak elméleti találgatások - másokat is izgat a téma:
Link
“If you have a large enough array of wind turbines, you can prevent the wind speeds [of a hurricane] from ever getting up to the destructive wind speeds,”
De ezek egyelőre csak elméletben léteznek.
Azt találtam mondani, csak így általánosságban, hogy csökkentheti a szélsebességet (mint látható a nagy szélfarmok is csak helyileg csökkentik) de semmilyen következtetést nem mernék levonni, hogy hogyan hat ez minálunk.

Inkább 24 körül van az szerintem. Legalábbis itt, Boglárka biztos nem 22. Duna is jóval melegebb volt múltkor, mint amit írtak.
Az előbb valami egészen furcsa dolgot láttam. A város szélén a mezőn egy hatalmas sereg varjú csipegetett a földön, aztán egyszer csak felrepültek egyszerre és egy hatalmas tölcsér formában keringtek körbe - körbe. Gyakorlatilag egy madárnádó, vagy madárördög lett belőlük.
1-2 percig tartott, aztán szétesett az alakzat és leszálltak a helyükre.
Annyira letaglózó látvány volt, hogy teljesen elfelejtettem lefotózni, videózni, pedig ilyet még tényleg nem láttam.

Annyira letaglózó látvány volt, hogy teljesen elfelejtettem lefotózni, videózni, pedig ilyet még tényleg nem láttam.
A vízhő ma délelőtt 22°C volt, korábban is csak 1-2 nap ment 25°C fölé.
Igen, 25-28-a közt ilyen volt a víz:
Igen, 25-28-a közt ilyen volt a víz:
Kedves Miskolci kollégák! 
Egy kedves baráti társaságommal Miskolc és környékén nyaralunk július 27 és augusztus 1 között. Miskolctapolcai úton lesz a szállásunk egy vendégházban. Ha esetleg lenne kedve valakinek összefutni eszmecserére egyik este akár a szálláson, vagy egy közeli kocsmában az írjon!
Jön még egy időjárás fanatikus ismerősöm, amúgy javarészt mezőgazdász, borász, pálinka készítő a csapat

Egy kedves baráti társaságommal Miskolc és környékén nyaralunk július 27 és augusztus 1 között. Miskolctapolcai úton lesz a szállásunk egy vendégházban. Ha esetleg lenne kedve valakinek összefutni eszmecserére egyik este akár a szálláson, vagy egy közeli kocsmában az írjon!


Tudja valaki, miért nem frissül a Balaton vzhőmérséklet a met.hu-n Link ?
Kizárt, hogy 22 fokos legyen a víz.
Kizárt, hogy 22 fokos legyen a víz.
Elméletileg csökkentheti a szélsebességet, hiszen több milliárd kJ energiát vesz ki belőle.
Erről még nem láttam hatástanulmányt, jómagam meg túl kicsi pont vagyok ahhoz, hogy bármit is feltételezzek arról, hogyan hat ez nálunk.
Erről még nem láttam hatástanulmányt, jómagam meg túl kicsi pont vagyok ahhoz, hogy bármit is feltételezzek arról, hogyan hat ez nálunk.
Ez nyilván nem a meleg időjárás miatt történt. Mostani kép? Volt vörös színű a patak a napokban?
Miért, ha minden nap esik az eső, az árt a fáknak?
Nem kötözködni akarok, csak kíváncsi vagyok, nem akarom elb@szni a pálinkafáimat, dugig vannak szilvával…
Nem kötözködni akarok, csak kíváncsi vagyok, nem akarom elb@szni a pálinkafáimat, dugig vannak szilvával…
Üdvözlet mindenkinek az ország száraz részéről, Debrecenből vagyok. (Nagyerdő városrész) Régóta figyelemmel kísérem a társalgót, nagyon sokat tanultam innen. Magamról: szeretem a meleg időjárást, a nyarat (igazából nincs kedvenc évszakom, mindegyiknek megvan a szépsége), illetve kedvelem (mint ahogy sokan) az időjárási eseményeket: viharokat, frontokat, havazásokat stb. Sajnálatosnak tartom (agrármérnökként is) az időjárás gyökeres megváltozását, főleg a ciklonális tevékenységek elmaradását, télen a havazás megszűnését, illetve a tartós őszi és tavaszi esőket. Kitűnően látszik ez Debrecen körül: a tározó tavak kiszáradásában, illetve a talajvíz szint kritikus lesüllyedésében. Egyetértek azzal, hogy nem helyes, ahogy a média kezeli ezt a kérdést: én is utálom a szenzációhajhász cikkeket, valamint azt is, hogy hála istennek nem lesz eső, marad a szép idő. Igyekszem ha tudok, vagy módom van fotót készíteni égképről, lakásomból északi illetve déli irányba látok ki, (déli irányban főleg délkeletre), északi irány esetén meg jobban észak-nyugati, de valamennyi nyugati irányba is van rálátásom. Mindenkinek kellemes nyarat (főleg mérséklődő hőséget, mert engem is megvisel a forróság), és remélhetőleg talán zivatarokat is!
Csaknem 30 fok, NyÉNy felől gomolyok jönnek, de nem lesz belőlük semmi.
A szél mérsékelt, de a nap folyamán akár 50 km/h körüli lökések is lehetnek majd.
A szél mérsékelt, de a nap folyamán akár 50 km/h körüli lökések is lehetnek majd.
Szép napot!
29 fok, derült, gyenge NY bazsa.
Jövő héten jön az állva alvás, egy idő után 0-24-ben.
29 fok, derült, gyenge NY bazsa.
Jövő héten jön az állva alvás, egy idő után 0-24-ben.


23,57 °C-on állunk eddig júniusban és 13,4 mm a csapadékunk.
A várható csapadékmentesség miatt ezzel a hónap az 6. legszárazabb június lesz nálam, hőmérsékletileg pedig vélhetően befut a 3. legmelegebb helyre.
Takt.: 29,2 °C.
A várható csapadékmentesség miatt ezzel a hónap az 6. legszárazabb június lesz nálam, hőmérsékletileg pedig vélhetően befut a 3. legmelegebb helyre.
Takt.: 29,2 °C.
Ember! Jössz itt az áltudományos fecsegéseddel és amikor érvek sorozatával szembesülsz, akkor "csak vicceltem"?
Ez nagyon gyenge.
És ez nem az a fórum...
Ez nagyon gyenge.
És ez nem az a fórum...
Apácatorna Torna-patak
Számos ephullott hal teteme van a vízben, a víz már.nem vörös, de hivatalos tájékoztatás azóta sincs....
Számos ephullott hal teteme van a vízben, a víz már.nem vörös, de hivatalos tájékoztatás azóta sincs....
Ember, te nem érted a viccet!
Atyám, lazíts egy kicsit.
Én a Deep Purple-t, Rainbow-ot, LED Zeppelint, Uriah Heep-et javaslom, de természetesen úgy és arra lazulsz amire kedved szottyan!
Nyugi!
Atyám, lazíts egy kicsit.
Én a Deep Purple-t, Rainbow-ot, LED Zeppelint, Uriah Heep-et javaslom, de természetesen úgy és arra lazulsz amire kedved szottyan!
Nyugi!
Egyetlen szintézis sem fogja kiadni, hogy a Föld lapos. Erre te azt írod: ki tudja, még az is lehet.
Erre még csak időt sem érdemes pazarolni... én még csak azt sem tudom elfogadni, ha valaki így gondolja.
Itt tényleg befejezem.
Erre még csak időt sem érdemes pazarolni... én még csak azt sem tudom elfogadni, ha valaki így gondolja.
Itt tényleg befejezem.
Akkor gondold el nálam az éves 158 mm és ebből márciusban esett 94 mm.
Rendben ezek szerint te úgy gondolod hogy nem lapos a Föld? Én is így gondolom de elfogadom ha valaki másként gondolja?!
Vagy nem erre reagáltál?
Tudod van a tudományos világban egy alapvetés: tézis, antitézis és szintézis.
Vagy nem erre reagáltál?
Tudod van a tudományos világban egy alapvetés: tézis, antitézis és szintézis.
Az elöbb voltam a várostól 10 km re Bagodban, és több helyen áll a víz az erdei utakon, maga az erdő még persze száraz, de látszik hogy komolyabb eső volt ott pár nappal ezelött!
Egyébként itt a június 29 mm lett, az éves 261 mm!
Egyébként itt a június 29 mm lett, az éves 261 mm!
29-30 fok van màr most. Azt hittem,ma még az élénk északnyugati szél frissít valamelyest, de szinte meg sem mozdul a levegő. Sőt ahogy nézem,szinte alig van néhány helyen északnyugati àramlàs az orszàgban,ez így volt vàrható?
Aszályban jellemzően két hetente öntözöm a fákat de akkor normális mennyiségben utánna takarok mulcsozok. A napi öntözéssel csak kárt okoznak. A fiatalabb fákat, örökzöldeket hetente egyszer 50-70 litervíz a csorgóig.
Oké, akkor én ezen a ponton befejeztem és ezt javaslom neked is, nyomatékosan.
Ki tudja ?, még az is lehet. Olyan vélemények is vannak hogy a CO2 okozza a globális (?) melegedést, de olyanok is hogy a hőmérséklet emelkedése miatt nő a CO2 aránya a légkörben.
Szerintem meg a város bizonyos szempontok szerint pont hasonlóan viselkedik mint a domborzati. Pl.az Eger felé vezető 25-ös úttól délre sokkal kevesebb a csapadék, mint tőle északra. Budapest hősziget hatása is rendszeresen tetten érhető.
Úgy értettem a városi hősziget úgy teszi ezt meg hogy ott letúdul a csapadék a periférián már nem. Ezt a jelenséget már 1986 óta tapasztalom.
Ohh, a városhatás... 
A városok általában melegebbek, mint környezetük; ennek megfelelően egy gyenge baroklin zóna jön létre a város és annak környezete felett, ami egy gyenge, termikusan közvetlen cirkulációt okoz (hasonlóan a szárazföld-tavi szél összefüggéshez). Ekkor egy hidegadvekció zajlik le, azaz a környezet hideg levegője beáramlik a város melegebb levegőjébe. A város felett kialakuló mechanikus turbulenciához (ami vélhetően valamivel erősebb, mint a súrlódásban szegény környezet feletti turbulencia) társul még egy gyenge, néhány dekaméter magasságig terjedő átkeverés. Noha biztonsággal kijelenthetjük, hogy általában véve a konvekció kialkulásában és fenntartásában a meglehetősen kisléptékű jelenségek fontos szerepet játszanak (és amelyeket a mai napig nem sikerült tökéletesen megértenünk), emellett az is biztos, hogy a város felett és környékén kialakuló cirkuláció és a város feletti gyenge turbulencia nem képes akkora emelést létrehozni, hogy zivatar alakulhasson ki, azaz, hogy a légcsomagok a talajról indulva a kondenzációs szintre és adott esetben az alapszint feletti inverzió fölé juthassanak.
Időnként előfordul, hogy egy gyenge cella hirtelen egy város felett kezd erősödni és heves konvektív események alakulnak ki. A cella gyakran fel is oszlik, miután elhagyta a várost, és ekkor mindenki igazolva látja a "városhatás" létezését. Aki azonban alaposan figyel, illetve észlel, az látja, hogy heves keletkezések és ugyanilyen hirtelen cella-feloszlások akkor is történnek, amikor nincs a közelben város.
A zivatart "tápláló" levegő nem ritkán 2-3 km magasságból származik. Ezek a zivatarok egy labilisan rétegezett légtömegben, egy inverzió felett alakulnak ki (az inverziót vagy stabil réteget egy frontréteg jelöli); a zivatarok ezen fajtáját emelt zivatarnak (elevated thunderstorms) nevezzük. Azokban a megfigyelt esetekben, amikor egy cella a város felett erősödött meg (ami a városhatás létét bizonyíthatná), mindig emelt zivatarok alakultak ki; belátható tehát, hogy gyakorlatilag semmi esélye sincs annak, hogy a város korábban leírt minimális "konvektív" hatásai bármilyen módon befolyásolták volna a konvekciót. Ugyanilyen gyakran megfigyelhető, hogy a konvekció közvetlenül a város előtt vagy a város felett szétesik. Noha a hosszútávú statisztikákban a csapadékmennyiség szempontjából eltérés található a város és környezete között, kijelenthető, hogy a város hatása egy konvektív cellára egy igencsak alárendelt szerepet játszik (ha egyáltalán). Előrejelzés szempontjából legalább annyira értéktelen, mint az a "tudás", hogy egy város déli részén átlagban több a csapadék, mint az északi részén...
(Copyright Nyuli 2006-2025)

A városok általában melegebbek, mint környezetük; ennek megfelelően egy gyenge baroklin zóna jön létre a város és annak környezete felett, ami egy gyenge, termikusan közvetlen cirkulációt okoz (hasonlóan a szárazföld-tavi szél összefüggéshez). Ekkor egy hidegadvekció zajlik le, azaz a környezet hideg levegője beáramlik a város melegebb levegőjébe. A város felett kialakuló mechanikus turbulenciához (ami vélhetően valamivel erősebb, mint a súrlódásban szegény környezet feletti turbulencia) társul még egy gyenge, néhány dekaméter magasságig terjedő átkeverés. Noha biztonsággal kijelenthetjük, hogy általában véve a konvekció kialkulásában és fenntartásában a meglehetősen kisléptékű jelenségek fontos szerepet játszanak (és amelyeket a mai napig nem sikerült tökéletesen megértenünk), emellett az is biztos, hogy a város felett és környékén kialakuló cirkuláció és a város feletti gyenge turbulencia nem képes akkora emelést létrehozni, hogy zivatar alakulhasson ki, azaz, hogy a légcsomagok a talajról indulva a kondenzációs szintre és adott esetben az alapszint feletti inverzió fölé juthassanak.
Időnként előfordul, hogy egy gyenge cella hirtelen egy város felett kezd erősödni és heves konvektív események alakulnak ki. A cella gyakran fel is oszlik, miután elhagyta a várost, és ekkor mindenki igazolva látja a "városhatás" létezését. Aki azonban alaposan figyel, illetve észlel, az látja, hogy heves keletkezések és ugyanilyen hirtelen cella-feloszlások akkor is történnek, amikor nincs a közelben város.
A zivatart "tápláló" levegő nem ritkán 2-3 km magasságból származik. Ezek a zivatarok egy labilisan rétegezett légtömegben, egy inverzió felett alakulnak ki (az inverziót vagy stabil réteget egy frontréteg jelöli); a zivatarok ezen fajtáját emelt zivatarnak (elevated thunderstorms) nevezzük. Azokban a megfigyelt esetekben, amikor egy cella a város felett erősödött meg (ami a városhatás létét bizonyíthatná), mindig emelt zivatarok alakultak ki; belátható tehát, hogy gyakorlatilag semmi esélye sincs annak, hogy a város korábban leírt minimális "konvektív" hatásai bármilyen módon befolyásolták volna a konvekciót. Ugyanilyen gyakran megfigyelhető, hogy a konvekció közvetlenül a város előtt vagy a város felett szétesik. Noha a hosszútávú statisztikákban a csapadékmennyiség szempontjából eltérés található a város és környezete között, kijelenthető, hogy a város hatása egy konvektív cellára egy igencsak alárendelt szerepet játszik (ha egyáltalán). Előrejelzés szempontjából legalább annyira értéktelen, mint az a "tudás", hogy egy város déli részén átlagban több a csapadék, mint az északi részén...
(Copyright Nyuli 2006-2025)
Vannak olyan vélemények hogy talán mégis van hatásuk ahogyan látjuk a napelemeknek is van hatása környezeti hőmérséklet alakulására, de elfogadom ha te másképp látod!
Semmilyen hatásuk nincs a frontokra. Egy átlagos ciklon 2000 km átmérőjű és a légoszlop is több km magas. Vesd össze ezt a légtömeget a front területén található szélturbinákkal találkozó légtömeggel - ezredrészekről beszélünk. Mikroklimatikus hatásuk annyiban van, hogy a rotor mögött turbulenciák alakulnak ki - de ugyanilyen turbulenciák alakulnak ki épületek, orográfia, stb. miatt, ezeknek időjárásváltoztató hatásuk nincs. A rotor nem tartja fel a felhőket sem, sőt, a talajmenti légtömeg felkeverése miatt - miáltal a nedves levegő esetleg magasabb légrétegekbe kerülve kondenzálódhat, azaz felhőképződés indulhat be - igazából csapadékképződést is kiválthatna, de nem teszi.
Itt abból 4 mm hullott le, de a központban hömpölygött a víz. Mi a szélén voltunk.
Hát, pedig a hőzivatarok ilyenek. Mozdulatlanul, egy helyben teszik le az akár nagy csapadékot is, színte bárhol, ha adottak a körülmények, és a környezetében meg semmi. Sok ilyenre emlékszem. De hogy a város nem tolja el a konvektív felhőket, az szerintem tuti.

Te jó ég, én teljesen abban a tudatban keltem, hogy ma hétfő van!
Pedig nem ittam olyan sokat tegnap becsület szavamra!


Viszont volt egy érdekes jelenség ami Szolnokon június 16-án játszódott le (erre a napra az előrejelzés 0,0% esélyt adott csapadékra és zivatarra is). Szandaszőlős hivatalos mérőpontján a szolnoki katonai repülőtéren 11,1 mm esett, Rákóczifalván Jocika nem tudom mennyit mért, de nálam 26,6 mm esett Hellmannal mérve. A semmiből jött a Tisza bal partján robbant be kb 10 perc alatt. A város általában eltoltja a konvektív felhőket, mélyen van és nagy a hősziget, most viszont valószínűleg egy mini hidegzárvány segített. Na ez a mennyiség és a 27-i 3,5 mm a júniusi termés. De a környezetemben szinte semmi nem esett.
Lehet, hogy nem te vagy az egyetlen a faluban, aki azt az ökológiailag fenntarthatatlan gyakorlatot folytatja, hogy a pázsitját locsolgatja a kútjából.
Pedig a ritkábban, de több a fáknak és a legtöbb évelőnek jobb.