2025. június 19., csütörtök

Földtan

Adott napon: 
Keresés:
#3342
:-))) Jött nyugatról az óriás és megbotlott a Somlóban, majd elesett pofára, és így alakult ki AJKA:-)
#3341
Taki, ez tetszik!!!!
Gyerekkoromban sorozatosan álmodtam, hogy kitör a Badacsony, meg a Kab, meg ezek. :-)
#3340
Kicsit OFF, de el kell mesélnem. Nolival (is) álmodtam. kacsint A Somlón voltunk kirándulni, amikor már lejöttünk a hegyrõl egy óriási robajra lettünk figyelmesek. Kitört a Somló! Mégpedig elõször kiköpött egy hatalmas bazalt-dugót, mely leesve egy hatalmas felfordult tölcsérként esett a földre, akkora volt, mint a hegy! Óriási hamufelhõ emelkedett a magasba, én rohantam volna, de Noli nyugtatott, nem erre jön, inkább nézzük! Utána azon vitáztunk, hogy semmiféle rengés nem elõzte meg a kitörést és ez hogyan fordulhatott elõ.... aztán felébredtem. nevet Nem, nem szívok semmit, csak antibiotikumot szedek és fájdalomcsillapítót. No alkohol... laza De jó volt! Kár, hogy felébredtem. nevet
#3339
Amikor én voltam iskolás, még ts-sel írták le a tsunami-t. :-) Egyébként iskolában tuti nem tanultunk róla...
#3338
Na megnéztem, Általános természetföldrajz tankönyvemben (Borsy, 1992) a "különleges hullámjelenségek" között az alábbit találtam: tengerrengés-hullám; ezek leggyakrabban a Csendes-óceánon születnek, "így nem csoda, ha rendszerint japán nevükön (cúnami) emlegetjük õket" . Még taglalja kicsit, de vagy a "cúnami" (sic!), vagy a rengéshullám kifejezést használja. A szökõár kifejezésnek se híre-se hamva, azt a tengerjárást bemutató fejezetben mutatja be: (amikor a Nap-Hold közel egyirányban van) "ilyenkor különlegesen magas dagályok a jellemzõk (szökõár vagy szizigai dagály)."

Persze mondom, ez egy régi tankönyv, akkor még nem reaktorfizikusok írták az összes tankönyvet.
Hogy a köznyelvben mit mondanak, az mellékes, de azért lexikonszócikkeknek helyesen kéne használni.
#3337
agree, aki a wikit használni akarja, annak meg kell tanulnia külföldiül...
#3336
Aki magyar wikit olvas nem röhögési céllal, az lúzer, már bocsánat... Az NLC - gyöngyházfényû felhõ (PSC)- irizáló felhõ káoszról jobb nem beszélni... :-(
#3335
Annyiban mindenképpen egyetértek, hogy a wiki szócikkének címe cunami kéne legyen. És szerintem nem beszélhetünk köztudatról igazán, mert a jelenség, illetve cunami, mint szó az indonéziai földrengés óta ismert általánosan Magyarországon.
#3334
Az az érdekes, hogy amit én az elmúlt mondjuk 40 év alatt olvastam ilyen témában magyarul, sosem merült fel, hogy a szökõár nem helyes kifejezés (nem nõk lapját meg fülest olvastam gyerekkoromban sem, hanem Élet és Tudományt, meg a Gondolat kiadó ismeretterjesztõ könyveit, stb.) a cunamira. Szerintem túl régen beivódott a SZÉP és KIFEJEZÕ magyar szó a köztudatba.
Egyébként meg ha a parton állsz és elsodor, tök mindegy, milyen eredetû, mindenképp egy túlzó mértékben megemelkedett vizet jelent. Mellesleg a tengerjárási értelme sem igazán lehet ismert, mivel jó rég nincs tengerünk (ami volt, azt meg csak játékból érintette a dagály/apály, ha jól tudom, max. 1 m dagály van az Adrián, de az átlag fél m alatti).
Persze, megértem, hogy a szakma védi a saját szavát, mondjuk a virágszirom hasonló, hisz számos olyan képletet is sziromnak hív a köznyelv, ami nem az, mégis mindenki érti, mirõl van szó, a szakma még jól is használja.
Igazából a világ népessége úgyis szét fog szakadni, s egy idõ után egyáltalán nem fogják egymás nyelvét megérteni a szellemi s a fizikai munkát végzõk, tehát hosszú távon mindenképp megoldódik a problémád. :-)
Nagyon nem vagyok barátja a globalizmusnak, biztos, hogy emiatt is zavar, hogy nem a bejáratott magyar szó a "hivatalos".
#3333
Nem jó a hasonlatod, mert a kézibeszélõ és a telefonkagyló - végeredményben - ugyanazt jelenti, itt pedig arról van szó, hogy teljesen más okokra visszavezethetõ jelenségekrõl van szó (vagy volt szó eredetileg). Ezért vetettem fel, mert ha már hangsúlyt helyezünk a szakmaiságra, akkor ez a legkevesebb, amit megtehetünk, hogy a cunami mellett kiállunk. De én elfogadom, hogy a nép errõl már ítélkezett, és széllel szemben nem lehet, de azt nem fogom mondani, hogy ez jól van így!

A szumátrai földrengés elõtt ez nem volt annyira napirenden, de ahogy címlapra kerültek, nekem azóta bántja a szemem. Éppen Czelnai Rudolf rágódott ezen korábban, és nekem teljesen logikus érvelésnek tûnt akkor. Bár ahogy idézted, õ is lassan beadja a derekát.

Nekem meg semmi bajom azzal, ha egy Magyarországon - szerencsére - ismeretlen jelenségnek japán neve van. Sõt, talán ennyiben tisztelegni is lehetne a sok áldozat elõtt.

A cunaminak nem szökõár a magyar fordítása (kik voltak az eleink? nevet ) A hurrikánokat is hurrikánnak hívjuk, és nem forgószélnek, pedig szemléletes volna. No, befejeztem a nyelvmûvelést ! laza
#3332
Több millió ember maradt áram nélkül a pénteken miután a japán szigetektõl keletre péntek hajnalban ismét utórengéseket észleltek. A március tizenegyedikei földrengés óta folyamatosan mozog a föld a távol-keleten, összesen több mint ezerszer mértek különbözõ erõsségû földmozgásokat a japán szakemberek. A legutóbbi jelentõs, 7,4-es erõsségû már nyomot is hagyott maga után, amely miatt ismét aggódhatnak a japánok. Az onagawai atomerõmûben vízszivárgást észleltek, jelentette az üzemeltetõ Tohoku Electricre hivatkozva a Kyodo, japán hírügynökség.
Az onagawai atomerõmû Fukusimától mintegy 100 kilométerre északra fekszik. A szakemberek tájékoztatása szerint víz szivárog az 1-es és 2-es reaktorblokkból, onnan, ahol a kiégett fûtõelemeket tárolják. Az üzemeltetõ társaság és az illetékes atomenergia ügynökség mérése szerint a szivárgó víz csak kis mértékben tartalmaz radioaktív jódot, a sugárzás mértéke az emberre ártalmas szint alatt van. Az erõmû területén azonban több helyen enyhén radioaktív pocsolyákat is felfedeztek. Az atomerõmû körül azonban nem nõtt a sugárzás szintje.
#3331
Miért jelentenek különbözõ dolgokat??? A cunami japán szó, amit magyarra a rendkívül kifejezõ szökõárral fordítottak eleink. A másik jelentést a hajósokon, óceánkutatókon kívül nem nagyon ismeri senki, nem is használják abban az értelemben a köznyelvben... Én se használnám, annál inkább a közismert, de csúnya és idegen cunami helyett. Maga Czelnai is azt írta egy cikkében a Term.Világa egyik 2005-ös számában, hogy:
"Ha ez az álláspont nem elfogadható, akkor keressünk inkább egy megfelelõ magyar szót. Lehet, hogy meglepõen hangzik, de még azt is elképzelhetõnek tartom, hogy adjuk be a derekunkat, és kössünk ki a "szökõár" kifejezés mellett, mert kisebb gond, hogy ez a kifejezés a magyar szaknyelvben hosszú idõn át mást jelentett, mint megváltoztatni azt a szóhasználatot, mely mellett a médiák már letették a voksot.
Legfeljebb meg kellene kérni valakiket, akik az efféle terminológiai kérdések rendbe tételéhez jobban értenek, hogy találjanak új nevet arra, amit eddig volt szokás szökõárnak nevezni. Itt van pl. a "szökõdagály", mely ugyanazt jelenti, és szerepel is egyes szótárakban, vagy itt van a nehézkesebb, de izgalmas és tudományosan hangzó "szizigai dagály" terminus."

Sokkal kifejezõbb cunamiként a hagyományostól eltérõ jelentése a szökõárnak, illetve a Czelnai által itt javasolt szökõdagály is százszorta jobban kifejezi a saját jelentését, mint a szökõár tette volt.
Én olyannak érzem a különbségen való rágódást, mint azt, hogy a telefonkagylót bizony kézibeszélõnek kell hívni, mert az a hivatalos neve, és kész.
#3330
Hmm, majd megnézem otthon egy szakkönyvben. Emlékeim szerint mi a cunamit meg a szökõárt két különbözõ dolognak tanultuk, nade az persze már régen volt, és akkor meg nem reaktormérnökök foglalkoztak földrajzos terminológiával...
Persze a jelentõsége nem sok, legfeljebb annyi, hogy orruk alá lehet dörgölni, hogy akkor ne legyen problémájuk a sugárfertõzés szóval sem nevet
#3329
Ha már megint szóba került a cunami....

Nektek mi a véleményetek a cunami vs. szökõár dologgal kapcsolatban? Mert ugyebár teljesen különbözõ dolgokat jelentenek, de már nem csak a köznyelvben (értsd újságírók), hanem az - elvileg - magasabb tudományos igényességû írásokban (BME NTI igazgatójának közleményei) is szinonimaként használják. Ez olyan, mintha pl. a dózisteljesítmény és az albedó fogalmát keverném. Felvetettem a wikipédián Link (vitalap) is, mert ott ráadásul pár éve a cunami szócikket átírták szökõárra. Ott azt válaszolták, hogy ez már így ment be a köztudatba, úgyhogy kár erõlködni. Szerintem azonban nem egy "kockás" vs "négyzetrácsos" füzet szintû dologról van szó. havazas
#3328
Tényleg nagy volt.
Link
#3327
Nem ilyen lineáris a dolog. Ne úgy képzeld el, mint egy harang lecsengõ hangját! Még évek múlva is lehetnek erõsebb utórengések, bár statisztikailag csökken az esélyük. Biztos, hogy utórengés volt, közel a fõ rengéshez epicentrumilag, ugyanazon a lebukó lemezen.
#3326
Most mondták, hogy nem lesz cunami, leállították a riadót is. Hála égnek!
#3325
Magyarázza már el nekem valaki hogy a lassan 1 hónappal ezelõtt 9-es rengés után hogy lehet még ilyen erõs utórengés?Tudomásom szerint ezeknek az utórengéseknek a fõrengés után eltelt idõszak alatt fokozatosan csökkenõ erõsségûeknek kellene lennie,vagy tévedek?Az utóbbi idõben már egyre "gyengébb" útórengések voltak,erre tessék,itt 1 újabb 7-es feletti.Egyáltalán utórengés volt ez is?

Skyshooter:ha jól tudom,a fukushimai erõmû védõgátjait 4-5 méter magas szõkõárra méretezték.Hacsak nem sérült meg a big one alatt akkor ez a "kicsinyke" 1m-es hullám meg sem kottyan majd neki,persze ha egyáltalán lesz szökõár.
#3324
Egy dologról senki nem beszél: Ha kicsap a víz oda, (legalábbis az erõmû környékén) ahol nincs védõgát/vagy van, de megsérült március 11.-én az radioaktív tsunami lesz... duhos duhos duhos
#3323
fire & plume at the yamagata airport (NHK)
#3322
USGS levitte 7,1-re - nem mintha ez sokat számítana. Odaát most éjjel van, azt se feledjük.
49km mélységben pattant ki, az kicsit jobb, mint a nagyé volt. Közelebb van a parthoz viszont ezáltal (lásd, alábukó lemezszegély és fészekmélységek összefüggése).

Viktor, trafógyanús.

A kyodo meg békaphatja, ahogy székely barátném mondaná, a rengés híreket már csak elõfizetõk olvashatják...
#3321
Ezmiez????

beillesztett kép

#3320
TWO OF THREE POWER SYSTEMS OUT AT TEPCO ONAGAWA PLANT, NHK SAYS
#3319
Ja, egy rengés meg egy mérési hiba...
#3318
Japán TV élõ:
Link
#3317
Ez Link alapján kettõ is volt(?) zavarban
#3316
Mexikóban is volt ma délután most olvastam: Link
#3315
Most mondták a Kossuthon is a hírekben, cunamiriadó is van, mindjért hozok infókat.
#3314
Nemrégen újra nagyon erõs földrengés volt Japánban 7,4-es a Richter-skála szerint és sajnos újra cunami riadó van.
#3313
25 millió tonna törmelék keletkezett a földrengés után, és az újjáépítés évekig eltarthat, tegnap hallottam.
#3312
Szebb dolgok: Link
Geológiai fotópályázat gyõztes képei. Ûdítõ látvány!
#3311
Kyodo hírek:
Az ENSZ szerint a fukushimai erõmûbaleset jelenleg a Three Mile Island és a Csernobil szintje közt van, vagyis a besorolása 6-os lenne...
Kis idõre hazaengedik az evakuáltakat egy hónap után, hogy személyes holmikat, értéktárgyakat elhozzanak magukkal.
Ismét át fog repülni az amcsi robotrepülõ az erõmû felett sugármérni.
Nitrogént injektálnak az 1-es reaktor konténmentjébe, hogy megelõzzenek egy esetleges újabb hidrogénrobbanást.
#3310
Murphy san... pff... :-)) Elnézést, nem rajtuk nevetek
#3309
Elvileg egy nagy repedés volt, most azon vanak, hogy kiókumlálják, esetleg van-e másik. Majd kiderül... Ami lehet, az elromlik náluk. Murphy san ott honol az erõmûben...
#3308
Folyadék... Talál más utat kifelé... Ne így legyen.
#3307
Úgy tûnik, sikerült megállítani a tengerbe folyó radioaktív vizet: Link
6000 liter vízüveg és egy másik vegyszer beadagolása után a 2-es reaktorból a tengerbe szivárgó víz útját elzárták
#3306
Csökkenni látszik a sugárzó víz mennyisége: Link
Úgy tûnik, a mai dugaszolás sikeresebb volt a tegnapinál, ma vízüveget és vmi más anyagot nyomattak a gödörbe, ahol kifolyt a sugárzó víz.
#3305
A Google Earth-ön új felvételek vannak Japánról, érdemes megnézni.Jól látni mekkora területen pusztított az ár.
#3304
Földrengések(6-):
6.0 2011/04/05 11:14:15 KEPULAUAN TALAUD, INDONÉZIA
6.7 2011/04/03 20:06:42 DÉL-Jáva, Indonézia
6.4 2011/04/03 14:07:09 FIDZSI RÉGIÓ
(Forrás:USGS)
#3303
Az OK, hogy nem jött ki, ahol várták, nade biztosan tudják-e, hogy hova nyomták be...?
#3302
Link
A víz megfestésével se tudtak rájönni, merre jön ki... 13 kiló színezõport szórtak be, de nem látták kijönni a reaktorból, így továbbra is kérdéses, honnan szivárog az erõsed radioaktív víz az óceánba. Azt tervezik, hogy a partot körbeveszik nejlonkerítéssel, ami talán megfogja a beszivárgó erõsen sugárzó vizet.
Közben meg ide eregetik a "kevésbé" radioaktív vizeket (valahova tenni kell alapon...) Link

A múltkor Viktor által írt kutyamentés pozitív fejleménye, hogy meglett a gazdi is és szerencsésen vissza is kapta az ebet: Link
#3301
Nagyfelbontású légi felvételek a fukusimai erõmûrõl : Link
#3300
A jó öreg FBS. nyelvnyujtas vidám Mennyiszer ragasztottam vele a régi medencénket, az újat szerencsére még nem kellett... Nagyszerû ragasztó ez az FBS. Igaz, olyan förtelmes szaga van, hogy szinte migrénszerû fejfájást tudok tõle kapni, ha közelebbrõl megszagolom még meg nem kötött. zivatar
#3299
Szerintem jó módszer. Annak idején Jakucs professzor is fuxinnal találta meg a Béke barlang kifolyóját a Bükkben ahogy Szabó prof.-tól hallottam.
A héten elkezdett engedni az egyik akváriumom. Tiszta víz lett az alatta lévõ polcon a Nat. Geo. újság régebbi száma. Víz leszív, hal kiszed, homok kiszed, teraszra kivisz, feltölt vízzel, KMnO4 bele, rés megvan, FBS szilikonkaucsuk és kész. kacsint
#3298
Érdekes, hogy próbálják megállítani a repedésen kifolyó vizet a reaktornál. Link
Vizet felszívó polimert, fûrészport és papírzúzalékot juttattak be egyik csõbe, amirõl gondolták, hogy azon jön a sugárzó víz, ám nem változott a kiömlõ vízmennyiség. Holnap megfestik a vizet, hogy ezzel derítsék ki az útját.

Az NHK-n azt mondták, h valószínû nem jutott el a bejuttatott anyag a megfelelõ csõhöz (az épület teteján nyomták be), ezárt nem változott a vízfolyás.
#3297
2001 03 06.-án mi is sokat dolgoztunk. Mondjuk a mi esetünk nagyságrendileg össze sem hasonlítható a mostani japán katasztrófával, de annyit mondhatok, hogy kaja nélkül elvoltunk, de ivóvíz nélkül nehéz lett volna.

Link

#3296
Én is ezen akadtam ki. :-(( Bár ha feszített tempóban, életveszélyben kell melózni, akkor nem baj, ha enni is adnak, legalább tisztességes mennyiségû és minõségû vacsorát (nyilvánvaló ebédre nem jó nehezet enni, ha utána még melózni kell).
Akik melegben dolgoznak, azok a másfél liter vizet egy óra alatt kiizzadják. :-((
#3295
Mondjuk ebéd nélkül én ellennék, de az azért már durva, hogy 1.5 liter ásványvizet kaptak.
#3294
Rafi, ezek PONT rendes földrengésfény videók, és nem trafók meg vezetékek szikrái. Egyrészt pont ilyeneket láttak évszázadokkal a villany megjelenése elõtt is, amikor egy trafóház se szikrázhatott még, másrészt ha megelõzik a rengést a fények akár csak pár másodperccel is, akkor ezzel is kizárható az elektromosság okozta fény, hisz le sem dõlhet egy oszlop a rengés elõtt. Amellett könnyedén kideríthetõ, hogy az adott helyrõl nézve van-e a fény irányában bármi elektromos berendezés. A videókon látható kékes felvillanások pont ugyanazt mutatják, amit az 1966-os japán fotó, amit a világ elsõ hiteles földrengésfény-fotójaként tartanak nyilván a tudományos kutatóintézetek, kutatók, többek közt a Berkley egyetemen mûködõ csendes-óceáni földrengéskutató intézet.
A fénye, színe azért hasonílt az elektromos szikrák, villámok színére, mert ugyanúgy ionizálja a levegõt a rengés hatására valami, mint a villám, szikra, stb.
#3293
A Kyodo egy hasonló témájú cikket hozott kb egy hete, akkor le is írtam ide, bár abban nem keverték bele senkinek az anyukáját, a történet bulvármáz nélkül nagyon hasonló. A hiba a blikkes cikkben, hogy nem tudnak anyukával beszélni a benn dolgozók, mivel nincs térerõ benn, ettõl persze még zokoghat anyuka, ha olvasta a Kyodo 29-én készült cikkét ( Link )

Utolsó észlelés

2025-06-19 13:52:40

Romhány - Dózsa György út.

29.4 °C

31505

RH: 45 | P: 1018.0

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

141437

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata

MetNet | 2025-05-01 14:48

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 42.