Hydroinfo
Áthelyezve innen: Bioszféra (#25597 - 2010-10-09 07:58:06)
A patakkikövezéseket én is hülyeségnek tartom. Az egyenesítéseket is néhol, de ez utóbbiakat többnyire olyan régen csinálták már, hogy én inkább ítélkezek a kitalálóikról.
Mondjuk a Tiszánál szerintem nagy szerepe lehetett annak, hogy az új, idegen földbirtokosok átláthatóbb birtokot, irányíthatóbb jobbágysereget és kézzel foghatóbb jövedelmet akartak, a fokrendszert pedig nem ismerték. A Habsburgok is szerették rajta tartani a szemüket és többnyire a kezüket is mindenen. Új, sokszor idegen ajkú telepesek is érkeztek, többnyire talán inkább az árterek széleire, akik noha hamar jó magyarrá váltak, de a fokrendszert õk sem szerették, mert nem azért jöttek...
Ezek mind óhajtották a Tisza szabályozását és már a õsi tiszamenti magyar falvak népének egy része is szeretett volna a szomszédos sváb falvak nyomdokaiba lépni, õk is igényeltek valamiféle szabályozást, fõleg hogy a fokgazdálkodást az új falvak miatt meg nem engedték.
A kis alföldi meg egyes domvidéki patakokat viszont szerintem is butaság, meggondolatlanság volt nyílegyenes csatornává tenni meg kikövezni. Szerencsére nálunk nem ilyen a patak, de ez ugyebár hegyvidék
Félreértés ne essék, a nagy folyók nyílegyenessé tétele még nagyobb hülyeség, de szerencsére azok nem lettek nyílegyenesek. Egyébként, bár nem értek hozzá, de a hegylábi tározókat többnyire ésszerûbbnek tartom a hegyvidékinél. Pl. a szlovákiai hegyvidéki tározók okoztak már elég gondot a Hernádon meg a Bodrogon. Na meg lehet, hogy a Bódván is (?)
A patakkikövezéseket én is hülyeségnek tartom. Az egyenesítéseket is néhol, de ez utóbbiakat többnyire olyan régen csinálták már, hogy én inkább ítélkezek a kitalálóikról.
Mondjuk a Tiszánál szerintem nagy szerepe lehetett annak, hogy az új, idegen földbirtokosok átláthatóbb birtokot, irányíthatóbb jobbágysereget és kézzel foghatóbb jövedelmet akartak, a fokrendszert pedig nem ismerték. A Habsburgok is szerették rajta tartani a szemüket és többnyire a kezüket is mindenen. Új, sokszor idegen ajkú telepesek is érkeztek, többnyire talán inkább az árterek széleire, akik noha hamar jó magyarrá váltak, de a fokrendszert õk sem szerették, mert nem azért jöttek...
Ezek mind óhajtották a Tisza szabályozását és már a õsi tiszamenti magyar falvak népének egy része is szeretett volna a szomszédos sváb falvak nyomdokaiba lépni, õk is igényeltek valamiféle szabályozást, fõleg hogy a fokgazdálkodást az új falvak miatt meg nem engedték.
A kis alföldi meg egyes domvidéki patakokat viszont szerintem is butaság, meggondolatlanság volt nyílegyenes csatornává tenni meg kikövezni. Szerencsére nálunk nem ilyen a patak, de ez ugyebár hegyvidék
Félreértés ne essék, a nagy folyók nyílegyenessé tétele még nagyobb hülyeség, de szerencsére azok nem lettek nyílegyenesek. Egyébként, bár nem értek hozzá, de a hegylábi tározókat többnyire ésszerûbbnek tartom a hegyvidékinél. Pl. a szlovákiai hegyvidéki tározók okoztak már elég gondot a Hernádon meg a Bodrogon. Na meg lehet, hogy a Bódván is (?)
Áthelyezve innen: Bioszféra (#25595 - 2010-10-09 00:11:54)
Egy ideje egy tározót csináltak az osztrákok a Murára, ezáltal óriási esõk után sincs árvíz, máskor meg aszályban van magas vízszint, attól függõen, hogy az osztrákok hogyan eregetik vagy fogják vissza a vizet a tározó segítségével.
Így szabályozva van a folyó.
Ez egyértelmû bizonyítéka, hogy ha Közép-Európa egyik, ha nem a leggyorsabb folyóját lehet egy tározóval könnyûszerrel szabályozni, akkor az illetõ hatóságok és szakemberek mekkora felmérhetetlen kárt okoztak a múltbéli folyószabályozással. Hány de hány csodálatos vizet tettek tönkre, élõvilággal és horgászparadicsomokkal együtt.
Régen a Kerka annyira tele volt hallal, hogy a vízbe belenézve feketéllett a vízfenék a sok haltól.
Most nagyítóval kell benne keresni a halat, mert a kiárkolt mederben rohanó vízben nincsenek haltartó helyek, mivel a folyó kiásása következtében ezek betemetõdtek, a kanyarokat kiegyenesítették, így nincs hely, ahol a halak megmaradnának.
Annak idején azok az emberek, akik feladata volt ezen folyók szabályozása, attól függõen kapták a pénzüket a "munkáért", hogy mennyi pénzt költöttek el. Minél jobban kiásatták, minél jobban kirakatták a vízpartot kövekkel, minél nagyobb pénzt öltek bele, annál több fizut kaptak.
Így aztán szétszabályozták a vizet, az élõvilágát a nullára redukálták, mint horgászvizet tönkretettek, ezennel rengeteg ember szórakozását, részben élelemforrását megszüntették.
Pedig csak annyit kellett volna tenniük, hogy ha már minél nagyobb pénzt költöttek, annál több fizut kaptak, akkor elég lett volna ásni egy jó nagy víztározót, annak a falát meg az alját kirakni arannyal vagy akármivel, és úgy járt volna minden és mindenki jól: az illetékesek megkapták volna a pénzüket ; a folyó szabályozva lett volna a tározóval ; az élõvilág és horgászvíz megmaradt volna.
Azok a Kerka vizén évtizedeken, évszázadokon át horgászó helyiek, akik ezek szerint többet értettek hozzá, mint a szakemberek, már a szabályozás elõtt tudták, hogy a Kerka tönkre van téve! (És valószínû ez minden másik agyonszabályozott patak és folyó esetében megtörtént!)
Ha Õk tudták, a szakemberek miért nem?
Néha tényleg úgy érzem, hogy adott szakmák szakemberei totál fogalmatlanok, és nem értenek semmihez, csak ahhoz, hogy hibás döntéseik miatt kárt okozzanak!
Egy ideje egy tározót csináltak az osztrákok a Murára, ezáltal óriási esõk után sincs árvíz, máskor meg aszályban van magas vízszint, attól függõen, hogy az osztrákok hogyan eregetik vagy fogják vissza a vizet a tározó segítségével.
Így szabályozva van a folyó.
Ez egyértelmû bizonyítéka, hogy ha Közép-Európa egyik, ha nem a leggyorsabb folyóját lehet egy tározóval könnyûszerrel szabályozni, akkor az illetõ hatóságok és szakemberek mekkora felmérhetetlen kárt okoztak a múltbéli folyószabályozással. Hány de hány csodálatos vizet tettek tönkre, élõvilággal és horgászparadicsomokkal együtt.
Régen a Kerka annyira tele volt hallal, hogy a vízbe belenézve feketéllett a vízfenék a sok haltól.
Most nagyítóval kell benne keresni a halat, mert a kiárkolt mederben rohanó vízben nincsenek haltartó helyek, mivel a folyó kiásása következtében ezek betemetõdtek, a kanyarokat kiegyenesítették, így nincs hely, ahol a halak megmaradnának.
Annak idején azok az emberek, akik feladata volt ezen folyók szabályozása, attól függõen kapták a pénzüket a "munkáért", hogy mennyi pénzt költöttek el. Minél jobban kiásatták, minél jobban kirakatták a vízpartot kövekkel, minél nagyobb pénzt öltek bele, annál több fizut kaptak.
Így aztán szétszabályozták a vizet, az élõvilágát a nullára redukálták, mint horgászvizet tönkretettek, ezennel rengeteg ember szórakozását, részben élelemforrását megszüntették.
Pedig csak annyit kellett volna tenniük, hogy ha már minél nagyobb pénzt költöttek, annál több fizut kaptak, akkor elég lett volna ásni egy jó nagy víztározót, annak a falát meg az alját kirakni arannyal vagy akármivel, és úgy járt volna minden és mindenki jól: az illetékesek megkapták volna a pénzüket ; a folyó szabályozva lett volna a tározóval ; az élõvilág és horgászvíz megmaradt volna.
Azok a Kerka vizén évtizedeken, évszázadokon át horgászó helyiek, akik ezek szerint többet értettek hozzá, mint a szakemberek, már a szabályozás elõtt tudták, hogy a Kerka tönkre van téve! (És valószínû ez minden másik agyonszabályozott patak és folyó esetében megtörtént!)
Ha Õk tudták, a szakemberek miért nem?
Néha tényleg úgy érzem, hogy adott szakmák szakemberei totál fogalmatlanok, és nem értenek semmihez, csak ahhoz, hogy hibás döntéseik miatt kárt okozzanak!
Az "ilyenektõl" nem személyeskedés volt, hanem a mûtárgyakra értettem. Semmi gond azzal ha valaki részletesebben ír a témáról, engem nagyon is érdekel.
A válaszod második felével tökéletesen egyetértek. Ha valamit megépítünk, számoljunk mindennel, hogy ne legyen könnyen elpusztítható. Pontosan tudom milyen idõszakot élünk. Ha máshonnan nem hát innen, mivel 4-5 éve olvasom rendszeresen a metnetes fórumokat. De megnyugtatlak anélkül is észreveszem a változásokat. Ha " az ilyenektõl vagyok ki teljesen" és a "még ezek is" jelzõid nekem szólnak, akkor viszont visszább az agarakkal! Teljesen pártatlanul, függetlenül próbálok meg tájékoztatni, hogy én mit láttam, az ott dolgozok mit mondanak, mik lehettek az elõzmények mások szerint, a természeti hatások hogy érvényesültek itt a környékünkön. Semmi más célom, nem volt vele, különösen úgy, hogy egészségügyi katasztrófa még mindig engem, minket fenyeget a megszáradó por formályában, nem téged ,aki meszzirõl kommentel, eléggé lenézõ stílusban. Pontosíts, máskor hogy ne tünhessen személyeskedésnek az amit írsz! Egyébként is nem állhat olyan marha messze a véleményünk az esetrõl, de tájékoztató jelleggel azért leírok más vélekedéseket is. Elnézést, hogy a tartalom nagy része nem a fórum témájához tartozik. Egyébként egyes körzetekre(településekre) lebontott éves csapadékmennyiséget hol találhatok? Érdekelne nagyon az ezévi.
Az ilyenektõl vagyok ki teljesen.......... Egy veszélyes hulladéktárolót tessék úgy megépíteni, hogy az atomtámadást túlélje! Egyszerüen gagyi duma, ugyanez megy amikor pl . az alámosott autópályákról van szó, vagy egyéb mûtárgyakról. "Sajnos ilyen extrém idõjárásra nem volt tervezve.." Ki ad ezekre így engedélyt? Semmi más nem történt, mint hogy egy néhány évtizedenként elõforduló nagyon csapadékos idõszakot élünk. Rettegjünk egy a kárpát medencében szokványos, egyáltalán nem rendkívüli idõjárású idõszakban. Nem elég a természeti kár, még ezek is?
Igen itt is mindenki úgy tudja, hogy volt katasztrófaterv. Nyilván több volt a tározóban a 200-300 ezer m3-nél, de ez a mindenkori magyar kormányok(jobb és baloldali egyaránt) állami szerveinek tudtával és ellenõrzésével volt így! Tehát ezt a mennyiséget engedélyezték és ellenörizték miközben mindig építettek hozzá a gáthoz, és magasították. Kb a háromszoros mennyiség duzzadt így fel hosszú évek alatt. A timföldgyártás ajkai elindítása során egybõl ezt a technológiát alkalmazták, hogy magasított gátak közé zárják a mellékterméket ami évtizedekkel ezelõtt volt. Ez egyébként(a gát) ha jól mondta nagyapám aki ott dolgozott sokáig, betonkeménységû szürke kohósalakból áll. Nyilván akkor még nem volt ekkora mennyiség. Sok cikket olvastam ma már, és valahol írták, hogy az egész magyarországi timföldgyártás valami Bayer féle technikán alapul. Viszont a melléktermékek biztonságos tárolását sehol nem tudták megoldani a világon Ausztráliától az Usáig. Minden ilyen tározó idõzített bomba. A hivatalos kormányzati vélekedéssel szemben azonban, miszerint ez egyértelmû emberi hiba, mert az idõjárás ezt nem befolyásolhatta, itt azok akik az üzemben dolgoztak(idõsebbek) nem értenek vele teljesen egyet.Mint lentebb írtam, és ezt ti is tudjátok itt a fórumon rengeteg csapadék hullott ebben az évben. Sajnos a tározó aljánál hónapok óta gyûlt a víz. És itt jön képbe amit itt mi tudunk, hogy elég tekintélyes agyagréteg található a környék humuszrétege alatt. A gát egyszerûen megcsúszott az agyagrétegen és így omlott le. De ezt évtizedekkel ezelõtt senki nem látta elõre. Igen a tározóban is volt víz a vörösiszap tetején ami gyûlt pár hónapja már. Ez így extra nyomást fejtett ki. Egy kutató írta ma, volt hogy miközben ellenõrizték a tározót a csapadékos idõ miatt tó alakult ki a tetején, amiben halak úszkáltak a 12-13 ph-s víz ellenére! Ez évekkel ezelõtt volt.Szóval ez elég összetett dolog, hogy mi járult hozzá a katasztrófához. Ha többet tudok, természetesen írok a megfelelõ fórumokba. Remélem ez még befért ide.
Nem ismerem személyesen a helyet,csak a térkép alapján okoskodtam.Tehát valahol írtam is,hogy a MAL mellett a vízügy(állam) sem állhatott a helyzet magaslatán.Mivel egy patak van közvetlen közelben és egy völgyben ez a magas tározó(miért is ilyen magas ? 20-30 m-re nem gondoltam...),így a bel és árvízveszély miatt egy ilyen objektumra bizony jobban oda kéne figyelni.Hallom,hogy egy katasztrófaterv is volt,ami 2-300 ezer m3 kiömlésére számított.Miért csak ennyire,ha sokkal több van benne, a sûrûje(vagy háromnegyede)még mindig ott van a kiömlött 7-800 ezren túl ? Valójában(megint csak tipp) a sok esõtõl hígult fel az egész és juttatott ki a feltételezett háromszorosa ?
Nos ez ebben a formában nem igaz, amit írsz. Én sokszor elmentem a tározó alatti úton Devecser felé. Az út egyik oldalán van a tározó pár 10 méter távolságra. Ez füvel benõtt, bokrok fák találhatók a tövében, és a növényzet felkapaszkodott a tározó falának tetejéig. Az út másik oldalán van a vasúti sín és a patak félig szabályozott betonmederben, szintén pár 10 méter távolságra, de ez változó! Tehát a patak semmiképp nem tudta alámosni a tározó falának alsó részét, hiszen az út a két említett dolog között áll! Az, hogy szabadott e volna oda építeni a tározót az jó kérdés,de ezek már több évtizede állnak, nem most döntöttek róla. Tény, hogy szerény becslésem szerint 20-30 méter magasan van a teteje a tározónak. Én a mellette lévõ Ajka-Tósokberéndi focipályán sportolok ami a tározó keleti felétõl kb 100-150 méterre található. Elég impozáns látvány. A csapadék viszont, ahogy említetted nagyon sok mindenrõl tehet. Rengeteg esett ebben az évben és ennek a környéknek a talaja nagyon felázott. A focipályán 3 éve nem állt víz akármekkora csapadékmennyiség esett, most õszre katasztrofálisan átázott a talaja, és bizony a legutóbbi esõzés után állt rajta a víz, amit még soha nem láttam. Ezt csak érzékeltetésképpen írtam. A tározó alján nádas található többeközt ,ami eleve mélyebb részen van. Nagyon sok víz gyûlt benne össze. Ezt legutóbb láttam amikor arra jártam, fel is figyeltem rá. Nem nehéz kikövetkeztetni a dolgokat innen már. Egyszerûen a falak alja ázott rongyá mert vízben állt már régóta. A tetejének soha semmi baja nem volt! Sajnos ekkora csapadékra senki nem számított ebben az évben. Hozzáteszem a környezetvédelmi minisztérium, vagy ahogy hívták az idõk folyamán, átlagban 2 hetente ellenõrizte! Tehát állami szervek. Akkor most ki is a felelõs? Na ezt ezért nehéz megállapítani. Akkor az ellenõrzõ szerveket is felelõsségre lehetne vonni, hogy ezt miért nem látták.
"Kivitelezési hibák" -ezt most cáfolták a hírekben 
gondolom majd jól az idõjárásra fognak mindent. No comment...
gondolom majd jól az idõjárásra fognak mindent. No comment...
Szerintem ez nem kérdéses.Mi a fenétõl szakadt volna át ? Földrengés volt ? Vagy szabotázs ? Talán a választásokon vesztes jelölt bosszúja ? Gondolom nem az,hogy annyi iszapot vittek bele (nem is tudom persze hogyan rakják bele), hogy túlcsordult tõe.Valójában az egy éve tartó állandósuló esõk biztosan feláztatták a töltést,ami megcsúszott.Kivitelezési hibák is lehettek,esetleg a tövében folyó(!) Torna alámosta.Bár nem jártam ott,de szerintem nem szabadott volna egy patak,egy fõ vasútvonal meg egy közút szomszédságába,egy völgybe ilyet építeni,úgy,hogy sok méterrel a völgy ill. Kolontár felett van a tározó teteje.Ráadásul az egy év alatti kb. 1300 mm esõ nagyon megtölthette a zagytározót.
Szerintetek van köze ennek a mértéktelen sok csapadéknak és az ezáltal felázott talajnak az Ajkai gátszakadáshoz?
Ha ilyen csapadékos marad az õsz és a tél is itt komoly gondok lesznek árvíz szempontjából a folyóinkon tavasszal nem gondoljátok? [esõ] Már így is mindenhol csurig van a talajvíz, szép vízmennyiség van az álló és folyóvizeinkben is, mi lesz itt egy hirtelen tavaszi olvadásnál? 
Igen, tényleg komoly tórendszer jött létre fõleg a májusi esõzések óta, én a vonatból szoktam nézni Fehérvár és Várpalota között jópár helyen hónapok óta nem száradtak ki ezek a "tavak". Mondjuk egy ilyen évben mint az idei, nem is csoda
Itt most 280 cm a Zala vízállása a Kaszaházi-hídnál, ez jóval magasabb a múlt heti maximumnál is. Erõsen árad a folyó továbbra is, több helyen teljesen víz alatt a Zala-rét. Ha tovább esik szerintem a 300-at is átlépheti...
Az éjszakai intenzív áradás után néhány szelvényben már megtörtént a tetõzés,
Gyöngyös/Kõszeg: 451cm
Pinka/Felsõcsatár: 399cm
Répce/Pépcevis: 321cm
Kerka/Bajánsenye: 211cm
Árad még a Mura és a Rába teljes hazai szakasza és a Zala Zalalövõ alatti szakasza (készültségi szint fölött). A somogyi, zalai vízfolyásokon kettõs árhullám lehet, hiszen ezekben az órákban is egy komoly esõzóna éri el a térséget..
Gyöngyös/Kõszeg: 451cm
Pinka/Felsõcsatár: 399cm
Répce/Pépcevis: 321cm
Kerka/Bajánsenye: 211cm
Árad még a Mura és a Rába teljes hazai szakasza és a Zala Zalalövõ alatti szakasza (készültségi szint fölött). A somogyi, zalai vízfolyásokon kettõs árhullám lehet, hiszen ezekben az órákban is egy komoly esõzóna éri el a térséget..
Köszi, nekem is sántítottak a megjelenített LNV adatok, de nem emlékeztem pontosan rájuk. Szerencsére újabb utánpótlás már nem nagyon jön a felsõ szakaszokról.
A kõszegi Gyöngyös LNV biztosan nem igaz (tavaly júniusban is volt 418 cm-es vízállás ott), ennek ellenére a ma 7:30-kor mért 449 cm így is kiemelkedõen magas, délutánra tele lesz a Perint medre is Szombathelyen.
A Pinkán is volt tavaly Felsõcsatárnál 378 cm-es vízszint, jelenleg ott 367 cm-t mutat a vízmérce, de még árad.
A Pinkán is volt tavaly Felsõcsatárnál 378 cm-es vízszint, jelenleg ott 367 cm-t mutat a vízmérce, de még árad.
Ha igazak az OVISz adatai, akkor a nyugat-dunántúli kis folyókon nagy a baj. A Gyöngyös és a Pinka hatalmasra duzzadt, elõbbi Felsõcsatárnál, míg utóbbi Kõszegnél bõven az LNV felett jár..
Árvíz van a Répcén is, és intenzíven emelkedik a Rába vízszintje is.
Árvíz van a Répcén is, és intenzíven emelkedik a Rába vízszintje is.
A patak hajnalban tetõzött. A falu egy részén hajnali 3-kor szirénára és hangosbeszélõre -ami gátépítésre szólított- ébredtek az emberek. A határban több helyen átbukott a víz a gáton, ez a falu felé indult meg, de nyúlgátakkal sikeresen elterelték, vissza a patakba. mostanra úgy-ahogy normalizálódott a helyzet. Hatvan és környékének vízgondjai: Link
A közelünkben lévõ patak az áradás szélén van egy kis esõ és ki is áradt, márpedig nem kevés esõ lesz.
Helyi hatalmi szervek? Rájönnek? Már elnézést, de hehe.
A következõ történt aznap. Már nap közben látták, hogy nagyon magas a vízállás. A kertem végében pedig van egy csappantyú, vagy zsilip, vagy nevezzük, ahogy tetszik. Minden áradáskor zubog rajta kifelé a víz, mert nem zár rendesen, a körülötte lévõ betongyûrû mellett is engedi a vizet, elönti a kerteket. Ezért aztán nap közben kiküldtek a városüzemeltetésért felelõs céggel egy kb 10 fõs brigádot, hogy zsákolják le azt az lyukat. Valamennyi zsákot le is raktak, de ahogy még jobban emelkedett a vízszint, egyre jobban zubogott kifelé. És azt mondja nekem egy közmunkás, hogy azért nem lett befejezve, mert nem volt több homokzsák és különben is lejárt a mûszakjuk. Nem kaptam levegõt a dühtõl. Nincs ezeknek fõnökük? Végül aztán 15-20-an este összefogtunk, kértünk a polgármestertõl homokzsákot, meg fáklyákat. 2 srác beállt a mellig érõ vízbe, ami már addig összegyûlt ott, mi meg adogattuk. Fél 11-re végeztünk vele. De megcsináltuk. Csak ugye nekem másnap is be kellett jönnöm dolgozni... Egyébként meg 5-6 éve írjuk folyamatosan a kérvényeket a hivatalba, hogy kezdjenek valamit ezzel a rommal. Soha, semmi, de még válasz sem nagyon. Ja! Azt is mondták, hogy a város másik részén nemrég elkészült csappantyú ugyanígy engedi a vizet.
Most, hogy kicsi a vízállás, látom ám reggelelnként, hogy kint vannak a közmunkások és szedik szét a zsákokat, csak úgy öntözgetik kifelé ott a homokot. Persze, mert ami víz kijött, most jó lenne, ha visszafolyna. Aztán várjuk a következõ áradást...
Hát ennyit a kis magyar néprajzról, azon belül is Szikszó városáról. Kecskét azt tudnak vinni a parlamenthez...
Bocsánat a félig-meddig OFF-ért, de nagyon kikívánkozott már belõlem, és hát mindenki tönkre van már ott idegileg. + Most úgysincs semmi komoly hydrológiai helyzet, hát gondoltam, most alkalmas. Köszönöm, hogy meghallgattatok.
A következõ történt aznap. Már nap közben látták, hogy nagyon magas a vízállás. A kertem végében pedig van egy csappantyú, vagy zsilip, vagy nevezzük, ahogy tetszik. Minden áradáskor zubog rajta kifelé a víz, mert nem zár rendesen, a körülötte lévõ betongyûrû mellett is engedi a vizet, elönti a kerteket. Ezért aztán nap közben kiküldtek a városüzemeltetésért felelõs céggel egy kb 10 fõs brigádot, hogy zsákolják le azt az lyukat. Valamennyi zsákot le is raktak, de ahogy még jobban emelkedett a vízszint, egyre jobban zubogott kifelé. És azt mondja nekem egy közmunkás, hogy azért nem lett befejezve, mert nem volt több homokzsák és különben is lejárt a mûszakjuk. Nem kaptam levegõt a dühtõl. Nincs ezeknek fõnökük? Végül aztán 15-20-an este összefogtunk, kértünk a polgármestertõl homokzsákot, meg fáklyákat. 2 srác beállt a mellig érõ vízbe, ami már addig összegyûlt ott, mi meg adogattuk. Fél 11-re végeztünk vele. De megcsináltuk. Csak ugye nekem másnap is be kellett jönnöm dolgozni... Egyébként meg 5-6 éve írjuk folyamatosan a kérvényeket a hivatalba, hogy kezdjenek valamit ezzel a rommal. Soha, semmi, de még válasz sem nagyon. Ja! Azt is mondták, hogy a város másik részén nemrég elkészült csappantyú ugyanígy engedi a vizet.
Most, hogy kicsi a vízállás, látom ám reggelelnként, hogy kint vannak a közmunkások és szedik szét a zsákokat, csak úgy öntözgetik kifelé ott a homokot. Persze, mert ami víz kijött, most jó lenne, ha visszafolyna. Aztán várjuk a következõ áradást...
Hát ennyit a kis magyar néprajzról, azon belül is Szikszó városáról. Kecskét azt tudnak vinni a parlamenthez...
Bocsánat a félig-meddig OFF-ért, de nagyon kikívánkozott már belõlem, és hát mindenki tönkre van már ott idegileg. + Most úgysincs semmi komoly hydrológiai helyzet, hát gondoltam, most alkalmas. Köszönöm, hogy meghallgattatok.
Talán végre a helyi hatalmi szervek átlapozzák a poros aktákat, miket kellene újra megépíteni-kiásni, azaz a sok betömött csatornát, árkot, amiknek fontos szerepe volt.
Sok-sok ilyen település van ma az országban, sok száz km csatornát kellene újra kiásni.
Sok-sok ilyen település van ma az országban, sok száz km csatornát kellene újra kiásni.
Szikszóra megint nagyon jön a Vadász-patak. Már hordják a homokzsákokat. Idén tavasszal 3 árvizet kaptunk. Istenem! Megint pakolhatunk.
Az alsó 2 kép tényleg elég komoly árhullámról árulkodik. A hegyvidéken lezúduló zápor (Sauber-BMW hozzászólásából idézve: "Fél 1 és 2 óra között gyakorlatilag egy összefüggõ esõfüggöny volt a város nyugati határában.") miatt éjszaka érte el a várost az árhullám, a legintenzívebb szakaszban, 03-05h között majdnem 1 métert áradt a patak.
Az éjszakai és az elmúlt napok zivatarai miatt elég vészesen megáradt az Ikva patak: Link
Nem tudom, hogy Fertõszentmiklóson és a környékén mennyi esõ eshetett most napokban, de ahogy kora délután néztem a patakot, az alapján azt mondom, hogy jó pár kert víz alá kerülhetett.
Nem tudom, hogy Fertõszentmiklóson és a környékén mennyi esõ eshetett most napokban, de ahogy kora délután néztem a patakot, az alapján azt mondom, hogy jó pár kert víz alá kerülhetett.
Tegnap mikor elindultunk (10 óra felé) már láttam,hogy árad,de keddtõl szombatig volt hely,ahol látni alig lehetett,pedig megnéztem volna a mostani állapotában is
Az elmúlt két napban 70 mm feletti esõ hullott, így tegnap este 170 centi volt a Zala, ez eddig az idei csúcs. Legalább megy bõségesen víz a Balatonba 
Elhúzódó apadás volt,de több mint fél méterrel az elsõ fok szintje alatt.A fotón látható árvíznek július 5-én lett vége,de azóta sem volt alacsony vízállás,és úgy látszik,ezután sem lesz nagyon,mert a Felsõ-Tisza megint árad.Félreértés ne essék,nem lesz árvíz,csak nem igazán fog apadni nálunk sem.
Akkor már apadófélben volt a Tisza, de mág a hullámtér elöntés alatt állt, ahogy a képeken is látható. Azóta már teljesen levonult a nagy júniusi ár, jelenleg azonban ismét elsõfokhoz közelítõ vízállások vannak a Közép-Tiszán.
Sajnos tele van.
Jobb is, ha nem mutatom...
Köszönöm, lassan már megszokom...
Sajnos ezen hét idõjárása is sok kárt okozhat.
Jobb is, ha nem mutatom...
Köszönöm, lassan már megszokom...
Sajnos ezen hét idõjárása is sok kárt okozhat.
Szia! Régen mutattál már fényképet a Hejõ-árokról! Most, hogy néz ki? Ilyen csapadékos nyár okán gondolom van benne víz rendesen. Sajnálom, hogy megint víz alatt van a portád 
. Úgy érzem az elkövetkezendõ napokban megint kerülhetnek ide képek ha marad ez a csapadékos jelleg.
. Úgy érzem az elkövetkezendõ napokban megint kerülhetnek ide képek ha marad ez a csapadékos jelleg. 
Ez az Olasz kút, és olyan szinten van tele, hogy muszáj ki/leengedni a felesleget már 2 hete.
Vasárnap este a Szuha-patak vízgyûjtõ területének nagy részén felhõszakadás vonult át. Ma a környezõ falvakban árvíz vonult le. Csécse határában így nézett ki a megáradt patak: Link
Idén már harmadszor öntött ki az amúgy nyugodt kis patak.
Idén már harmadszor öntött ki az amúgy nyugodt kis patak.
A tegnapi sejtésem bejött: Link A kisebbik, falu mellett folyó Nógrád-patak (Vanyarci-patak)ki is öntött. A Bér patakban is jelentõsen megnõtt a vízszint, de ha nem emelkedik tovább (itt szerencsére nem esett éjszaka óta) nem lesz vele gond.
Nem tudom, hogy mennyien voltatok már a miskolc-tapolcai barlangfürdõben. Én a hétvégén kilátogattam a családdal. Olyan szinten van tele a karszt vízzel, hogy a barlang folyosóin homokzsákok terelik a falból, lámpatestek mellõl ömlõ vizet a medencékbe. A falakból néhol alkarnyi sugarakban folyik a víz.
A csapadék elõrejelzések alapján a jövõ héten a Körösökön is komoly árvízhelyzet alakulhat ki. A helyzetbõl kinézem a szarvasi III. fokot. Ha a Felsõ-Tisza, Szamos vízgyûjtõje is kapna 100 mm felett, akkor itt nálunk a Körösön (+ Közép- és Alsó-Tisza) nagyon elhúzódó árvíz lenne.
Tegnap tetõzött a Tisza itt is,egy egész napig 990 cm-en állt a víz.Viszont a gát átázott,már a ház elõtt is megjelent a fakadóvíz.Remélhetõleg idén nagyobb árhullámot már nem kapunk [esõ]
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Melegfront hoz havazást, ónos esőt, fagyott esőt és enyhülést is
Időjárás-változás | 2026-01-11 10:28
Szabályzat