Bioszféra
Igazából, amellett, hogy az ember szeret romantikus érzelmekrõl álmodozni, ez teljesen normális viselkedés evolúciós szempontból... Nyilvánvalóan azt választja a nõ, aki kellõ biztonságot tud nyújtani anyagiakban is, hogy a leendõ utódok védelme, táplálása biztosított legyen. Ha a pasi képtelen a nõt ajándékkal meglepni, mitõl lenne képes a gyerekeit etetni majd? Persze, ha ilyen egyszerû lenne... De ugye erre épül egy csomó átverési stratégia, amivel az ajándékért cserében a pasi nem családot vár, csak könnyû szexet, a nõ meg azt hisz, amit akar. Ugyanez fordítva is megvan persze, mielõtt valaki azt hinné, hogy nõsoviniszta nézeteim vannak. Sok nõ csak azért szexel, hogy könnyû, gondtalan életet biztosítson magának.
De ha a hím nem hord haza ajándékokat, akkor meg a nõ lép le :-))
Az embereknél pont fordítva van:ha a nõstény nem táplálja a hímet,akkor az otthagyja. 
...Persze akadnak kivételek....
...Persze akadnak kivételek....
Amíg anyám hangját nem utánozza, én nem is hiszem el, hogy ilyen tehetséges. :-)))
Ha nem tévedek nagyot, akkor õ egy csõrös recésszúnyog (valamely Bittacidae-faj) lehet, aki amúgy a skorpiólégy rokonságába tartozik. Kiváló fotók! E család érdekessége, hogy a hímek párzáskor egy rovarzsákmányukat a nõsténynek adják, s addig tart a párzás, míg a nõstény eszegeti az ajándékot. Mielõtt azt gondolnánk, hogy de hülye pasik, arra is gondolni kell, hogy jól megalapozott stratégia, hisz a peték akkor tudnak kifejlõdni a nõstényben, ha amaz jóltáplált. :-)
Noli - Gratula a gyönyörû képekért én is mind megnéztem! ;-) és köszi, hogy megosztottad velünk!
Nata16 - én csak annyit fûznék hozzá, hogy jól sikerült makrók! lövésem sincs ki van a képeken
akidobos - ezt már láttam - szép és jó hangú (utánzó)énekes!
Nata16 - én csak annyit fûznék hozzá, hogy jól sikerült makrók! lövésem sincs ki van a képeken
akidobos - ezt már láttam - szép és jó hangú (utánzó)énekes!
Hát,én úgy hívnám,hogy gyere ide,de a nevét nem tudom.
Viszont szép makrók,gratula!
Viszont szép makrók,gratula!
Még tavaly októberben kinn a kertben tanulgattam, amikor meglátogatott ez a -szó szerint- pici vendég. Valaki nem tudná megmondani hogy hogy hívják? Link
Link
Hát, ez ritkaság... Szerencsére az erdõbe (ide legalábbis) csak azok járnak fel, akik tényleg a Természet miatt mennek.
Megint mindmegnéztem.Most is tetszett mind!
Jó látni,hogy vannak még az országban olyan helyek,ahol az épületek nincsenek szétverve,vagy összegrefitizve.
Jó látni,hogy vannak még az országban olyan helyek,ahol az épületek nincsenek szétverve,vagy összegrefitizve.
Megcsináltam a képfeliratokat is a galériához közben (este már nem volt rá erõm...)
Ja és igen ügyes és türelmes vagy, hogy "mindmegnézted" :-))
Ja és igen ügyes és türelmes vagy, hogy "mindmegnézted" :-))
Persze, a telével. A kitobi már jó rég nem volt rajt a gépemen... Ennek a jelentõsége a madaraknál van, hiszen õket (sokukat) nem lehet annyira megközelíteni még óvatosan sem, hogy a kitobi így lásson. De még így is kevés egy 90-100 méterre lévõ állatnál...
Nagyon szép és hangulatos képek!Mindmegnéztem!
Ugye ez nem kitobi?Mármint,jól gondolom,hogy telével lövöldöztél?
Ugye ez nem kitobi?Mármint,jól gondolom,hogy telével lövöldöztél?
Hát igeeen... 
A témához én nem kívánok már hozzászólni, a véleményem és a nézeteim már világosak mindenki elõtt.
Másrészt a Terranom "leadta a rendszámot", a vezérlése gallyra ment (a vezérmûlánc leesett, mivel a feszítõ megadta magát, így a szelepeken kívül mindent agyonvert, amit elért), folyamatosan alkatrész után rohantam és rohangálok is a horrorisztikus árai miatt.
A témához én nem kívánok már hozzászólni, a véleményem és a nézeteim már világosak mindenki elõtt.
Másrészt a Terranom "leadta a rendszámot", a vezérlése gallyra ment (a vezérmûlánc leesett, mivel a feszítõ megadta magát, így a szelepeken kívül mindent agyonvert, amit elért), folyamatosan alkatrész után rohantam és rohangálok is a horrorisztikus árai miatt.
Állom itt a nyomást, és már azt hittem sose jössz kolléga Úr! 
Ahogy focira!
Ahogy focira!
Ehhh...nincs kordában tartott erdõírtás!!!..mivel az erdõk 64 %-át kezelõ állami erdõgazdaságok nem írtják az erdõt!!..sõt a vadat sem!!..a "leabrált" 45-50 éves tölgyek korát az adott erdészet üzemtervét tanulmányozva adod meg, mondjuk a Püspökszentlászló 21/b erdõtagból, vagy csak úgy ránéztél és dendrológiai tanulmányaid nyomán lõtted be?..belenéztél a konkrét kivágott erdõrész tuskóinak évgyûrû szerkezetébe vagy a levágott rönkök állapotába, megtekintetted a termõhelyet, ismered a mikro és topoklímáját, talajviszonyait, az ott végrehajtott kezeléseket a gyérítésektõl az ápolásokig?..megnézted a felújulás mikéntjét, a csemeték állapotát, ismered az adott erdõrész erdõvédelmi múltját, milyen károsítások, abiotikus és biotikus károk érték mert ha ezt mind nem ismered nem alkothatsz véleményt leabrálásáról..ha meg csertölgy erdõkrõl beszélünk a 40-50 éves fordasazk kb. rendben is van..erõmûvekrõl írtam eleget..nézz utána erdészet szakmai oldalról a publikációkban mi a helyzet ebben a kérdésben..kezd akár itt is innen már magad is mehetsz tovább Link
Nem biztos, hogy az interneten mindenre kérdést fogsz kapni..ez nem Aladin csodalámpája..keress fel egy Szakkönyvtárat pl. a NYME-n, SZIE és lehet ebben is elõbbre jutsz..és hogy nincs irodalom rá:
Link ez csak a gímbika kapcsán alkothat benned egy képet a vagazdálkodásról..a Szemethy néven futó nagy nevû és kaliberû vadbiológus docens maga is remek vadász..és közben él-hal a gímbikákért, kutat, gyakorlati szakember..épp a magyar állomány genetikai leromlása ellen és a javulás mellett..közben meg vezényeli a nagyragadozóvédelmi programot Márkus Mártával..ásd bele magad e szakmába ha már ilyen sarkosan nyilvánítasz véleményt uténa beszélhetünk újra, mert ezekkel a konkrétum nélküli dobálózáskkal nincs mit kezdeni..parttalan az egész eszmecsere..nem volt értelme litániákat írni e témában..imádott Börzsönyünk montán és szubmontán bükköseit járva meg ne felejtsd el, hogy azért olyan mert abban pl. a Prímácia Palkovich Károly nevû erdõmérnöke erdõgazdálkodott vagy 100-120 éve..nem magától lett olyan a Pogány-Rózsást borító erdõrengeteg sem..még ha laikus szemnek úgy is néz ki..
Nem biztos, hogy az interneten mindenre kérdést fogsz kapni..ez nem Aladin csodalámpája..keress fel egy Szakkönyvtárat pl. a NYME-n, SZIE és lehet ebben is elõbbre jutsz..és hogy nincs irodalom rá:
Link ez csak a gímbika kapcsán alkothat benned egy képet a vagazdálkodásról..a Szemethy néven futó nagy nevû és kaliberû vadbiológus docens maga is remek vadász..és közben él-hal a gímbikákért, kutat, gyakorlati szakember..épp a magyar állomány genetikai leromlása ellen és a javulás mellett..közben meg vezényeli a nagyragadozóvédelmi programot Márkus Mártával..ásd bele magad e szakmába ha már ilyen sarkosan nyilvánítasz véleményt uténa beszélhetünk újra, mert ezekkel a konkrétum nélküli dobálózáskkal nincs mit kezdeni..parttalan az egész eszmecsere..nem volt értelme litániákat írni e témában..imádott Börzsönyünk montán és szubmontán bükköseit járva meg ne felejtsd el, hogy azért olyan mert abban pl. a Prímácia Palkovich Károly nevû erdõmérnöke erdõgazdálkodott vagy 100-120 éve..nem magától lett olyan a Pogány-Rózsást borító erdõrengeteg sem..még ha laikus szemnek úgy is néz ki..
Noli: kiváncsian várom a képáradatot
Bebe: Ok,majd egyszer megkereslek ezügyben priviben.Köszi.
Controll: Merre fotóztad õket?-Már úgyértem:hol?
Bebe: Ok,majd egyszer megkereslek ezügyben priviben.Köszi.
Controll: Merre fotóztad õket?-Már úgyértem:hol?
Nem is gondoltam volna, hogy Bükkpusztának ilyesféle története van, köszi.
Az erdõgazdálkodásról annyit, hogy én igazából kérdeztem, hogy mi errõl a véleményetek, nem jelentettem ki semmit, ebben csak az érzésemet és aggodalmamat fejeztem ki, mert én pl. a Mecsekben láttam, hogy keményes leabrálták a 45-50 éves tölgyeket is.
Szóval ha te nyugodt szívvel mondod, hogy kordában van tartva az erdõírtás, én tényleg nagyon örülök akkor.
Egy kérdés még ehhez a témához, amire kérlek, csak röviden felelj : Õszintén, az erõmûbe szállított fák kb. hány %-a beteg és mennyi nem beteg, mennyi a "tévesen" kivágott fa?
Egyszerûen nehezen hiszem el, hogy hirtelen ennyi beteg és öreg fa lett...
A vadászati témában valóban nem fogunk egyet érteni, mert igazán nem kaptam sehonnan választ és interneten sincs megfelelõ magyarázat a témára, ami meggyõzne, de sebaj ettõl még a lényeg, hogy imádjuk a Börzsönyt.
Az erdõgazdálkodásról annyit, hogy én igazából kérdeztem, hogy mi errõl a véleményetek, nem jelentettem ki semmit, ebben csak az érzésemet és aggodalmamat fejeztem ki, mert én pl. a Mecsekben láttam, hogy keményes leabrálták a 45-50 éves tölgyeket is.
Szóval ha te nyugodt szívvel mondod, hogy kordában van tartva az erdõírtás, én tényleg nagyon örülök akkor.
Egy kérdés még ehhez a témához, amire kérlek, csak röviden felelj
: Õszintén, az erõmûbe szállított fák kb. hány %-a beteg és mennyi nem beteg, mennyi a "tévesen" kivágott fa?Egyszerûen nehezen hiszem el, hogy hirtelen ennyi beteg és öreg fa lett...
A vadászati témában valóban nem fogunk egyet érteni, mert igazán nem kaptam sehonnan választ és interneten sincs megfelelõ magyarázat a témára, ami meggyõzne, de sebaj ettõl még a lényeg, hogy imádjuk a Börzsönyt.
Hmm, szerintem holnap reggel lesben állok, hogy végre egyszer rendes képet is találjak róluk.. Mert 90km/h mellett csak ilyen selejtek születnek. 
A lényeg viszont az, hogy megvannak, mindketten, ezt a telet is megúszták eddig. Link
A lényeg viszont az, hogy megvannak, mindketten, ezt a telet is megúszták eddig. Link 
Ha kíváncsi vagy rá és átjössz "Terenyére" a kastélykertben megmutatom (ha még ki nem vágták)!
Na, megjöttem. 26 centi volt a legnagyobb hó, amit mértem. :-) KIB-*/-*/ szép minden odafenn!!! Állami támogatással kötelezõvé tenném a téli, havas bakonyi túrát minden magyar állampolgárnak! :-)
kb 3 giga fotóm van, nem tudom, mikor rakom fel, még a gépre töltésük is sok idõ lesz...
Láttam - életemben elõször - fekete harkályt! Hihetetlen nagy egy madár, röptében azt hittem, varjú vagy holló... :-) Végtelen számú cinege, pintyek, rigók, csuszkák, meg a jó ég tudja ki mindenki énekelt-csivitelt odafenn.
Az alacsonyabb rendû állatvilágot néhány hó tetején sétáló pók, kullancslegyek és egy gömbászka képviselte.
Érdekes, hogy nem voltam egyedül: egy idõs nyúli nõ a lányával meg az ebükkel is kirándult, amikor meg indultam vissza, 3 zirci csajjal találkoztam. :-) Mindannyian a kiváló bakonyi hó és táj szépsége okán jöttek fel a majdnem kinyírt vasúton.
Ja, Porva-Csesznek felé mentem el. És persze én baromarcú nem szereztem be kamáslit, így kb térdig csurom víz lett a nadrágom. Sebaj, majd megszárad!
kb 3 giga fotóm van, nem tudom, mikor rakom fel, még a gépre töltésük is sok idõ lesz...
Láttam - életemben elõször - fekete harkályt! Hihetetlen nagy egy madár, röptében azt hittem, varjú vagy holló... :-) Végtelen számú cinege, pintyek, rigók, csuszkák, meg a jó ég tudja ki mindenki énekelt-csivitelt odafenn.
Az alacsonyabb rendû állatvilágot néhány hó tetején sétáló pók, kullancslegyek és egy gömbászka képviselte.
Érdekes, hogy nem voltam egyedül: egy idõs nyúli nõ a lányával meg az ebükkel is kirándult, amikor meg indultam vissza, 3 zirci csajjal találkoztam. :-) Mindannyian a kiváló bakonyi hó és táj szépsége okán jöttek fel a majdnem kinyírt vasúton.
Ja, Porva-Csesznek felé mentem el. És persze én baromarcú nem szereztem be kamáslit, így kb térdig csurom víz lett a nadrágom. Sebaj, majd megszárad!
A Sikárosi-rét délnyugati oldalán valóban Bükkipuszta van.De már nem rom.Újjáépítették az 50-es években tüzérségi belövést kapott vadászkastélyocskát.Ma is magántulajdon, a Zbórói család leszármazottaié.Korábban a Dreher család tulajdonában volt.Ami érdekes, hogy az államosítások idején is megmaradt a család kezén és végig az utóbbi 50 évben.Csak épp kilõtték, hogy porrá égett..véletlenül persze..annó miután jót beszélgettem a tulajjal - épp leakarta törni a kezem, hogy Colchicumot szedek le októberben, holott csak térdelve fotóztam - elkövettem egy cikket róla megboldogult TM-es, HTM-es koromban..
Nekem se lenne idõm újabb litániákra.. sajnos..évek gyakorlati és elméleti szakmai tapasztalatait, tanulmányait nagyon nehéz egy komment keretén belül átadni..de úgy érzem felesleges is lenne..rögzült a véleményed ennyi..szived joga..persze kérdés mennyire ástad bele magad a számodra túloldal szakmájába, mennyire a vadgazdálkodásba, vadökológiába, vadbiológiába, az erdõökológiába , dendrológiába, erdõgazdálkodás sok szálú - közgazdasági, mûszaki, mérnöki,természettudományos stúdiumaiba - és mindennek történeti hátterébe, pl. a Kárpát-medence erdeinek alakulásába és mennyire ismered a ma zajló recens folyamatokat az ágazat, az erdész, erdõmérnök szakma,illetve a hivatásos természetvédelem terén..mert ezek marginális ismerete nélkül nem a saját kialakult szakvéleményed alkotod meg tárgyilagosan..miért mondom ezt némileg talán autentikusan..mert én nagyon jól ismerem az erdészt örök ellenségnek tekintõ (mekkora vicc ha Kaán Károlyra gondolok) és ezt az egész vonulatot kiváló önigazoló és megélhetésüket fedezõ marketing kapmányként használó mély zöld oldalt és a mögötte húzódó nyers erõket..ami meglepõ ugye, de velejéig a pénzrõl szól..volt szerencsém KvVM-es államtitkárral értekezni, Tardy János volt a profom termvédbõl, MME tag vagyok,termvéd. rovatot vezettem két évig,egy rakat civil szervezetet, zöld lovagot, madarászt, botanászt, ökológust ismerek, kedvelek, barátok vagyunk..és tanítjuk egymást..én arra hogy legyenek olyan bátrak talán mint én, és jöjjenek át a másik oldalra körülnézni mi miért történik..és nézzenek szét az agyon PR-olt saját házuk táján..nézzék meg mit tett a saját nagy guru államtitkáruk a hatósági jogaikkal, szervezeteikkel,hogy bánnak elhivatott termvéd. örökkel egyes NP igazgatóságokon, hogyan rúgják ki õket, ha nem fogják be a szájukat,hogyan megy a nagy pénzlenyúlás, a könyöklõ tülekedés a pályázatos fazekak körül, mennyire nem értenek a szakmájukhoz élõhely kezelések terén..és hogy lehet az, hogy egy zöld kht. által bírált több száz millás élõhelypályázaton az elõször ebbe belép erdõgazdaságok sok száz oldalas szakmai anyagai ökológiában megverik az NP pályázati anyagokat..visszadobták tartalmi és formai okok miatt..hogy is van ez?..szóval elõbb a gerenda a saját szembõl, aztán lehet az örök ellenségbõl is..ami egyébként a legnagyobb megvezetés..direkt szétválasztás, hogy a zavarosban lehessen halászni..ki kell menni a cseh Óriáshegységbe meg kell nézni egy kézben van az NP, az erdõkezelés és erdészek, ökológusok egy helyen dolgoznak..egy célért..mert kölcsönösen elismerik kell az erdõgazdálkodás és kell az erdõ, mint közjóléti funkció..mert amíg gyakorlati zöld és erdész egymást marja odalent, egyszer arra ébred, az utolsó nemzeti kincsünket szépen elprivatizálták külföldi befektetõ csoportoknak..na akkor majd lehet siránkozni..tudod mi lesz a Börzsönnyel..oda Te többet ugyan be nem teszed a lábad májusi fülelmüle éneket hallgatni az biztos..körbe kerítik és csókolom..és ez nem vicc véresen, mindennap lebegtetet komolyság..tehát jobb lenne itt lenn is csatabárdot elásni és gondolkodni, kezet fogni, cselekedni..én ezért jöttem át..hátha lehet a vagdalkozáson túl is tenni valami értelmeset..legfeljebb belebukok, de megpróbáltam..csak egyedül kicsit nehézkes..
Vadászathoz:nem szól az erdõállomány ellen...az erdõgazdálkodásba integrált vadgazdálkodás állami erdõkben szigorúan szabályozott, a vadpopulációt és a vadbiológiai törvényszerûségeket figyelmbe vevõ állománykezelés..értsd úgy ez egy állattartás..és erdõvédelem...nézz meg egyszer egy õzektõl lerágott fiatalost..KO..a magán erdõ külön világ..a vadásztársaságok vadászati joga magán területen megint csak..és akkor is azt mondtam ne alkalmazd a rabsicra a vadász szót mert nem az..rengeteg visszásság van..én is tudok quaddal õzeket üldözõ nem!!! vadászokról..azok gyilkosok..de a vadász nem az..egy hagyomány kör mentén, tradíciókba csomagolva "vág le" egy sok munkával tartott állatot..megtehetné, hogy lebombázza, de nem teszi..és van esélye a vadnak is, még egy hajtásban is..én a cserkelést tartom sportszerûnek, méltónak..a puska a vad gyorsaságát, jobb szemét, fülét, hallását egyensúlyozza ki..egy-egy..egyszer próbálj befogni csak úgy egy szarvast börzsönyi terepen..500 méter után leteszed a tüdõd majd pihenni..ehhez mérj..láttam már 10 évig nem kezelt területet NP kézben..és amikor már túlszaporodott vad tarra rágta az erdõt akkora vérontást rendeztek NP-ék, hogy olyat az életben nem láttak még a tapasztalt vadászok sem..úgy hogy kezeljük ezt is a helyén..
Erõmû:láttál már álgesztes bükköt, tudod mi az?..megnézted az erõmûvek tároló helyén milyen fák vannak..nem épp az egészégesek..gondolod az erd.gazd tök hülye és a jóval értékesebb nem tüzifa választékot erõmûben égeti el..gondolod ha lábon dõl ki, rohad el akkor az jobb lesz, persze a hõs cincérnek igen és hagyunk is neki bõven..de ha már 100 évig kezeltek egy bükköst és Te szeretnél áramot a PC-be amin írsz, akkor az amúgy is tüzifának szánt rönköt hosszú tüzifaként most az erõmû viszi el..korábban a lakosság vette fel..még a gáz betörés elõtt..ezek az alternatív energia kérdések iszonyú messzire vezetnek..az éghajlatvált fórum tele van vele..csak az energiasûrûség és a fogyasztási igényed közötti ok-okozatba méllyedj bele és a kliséket is elkerülöd..
az erdõket állami területen nem lehet csak úgy lezúzni..10 éves ütemtervezés van, erdõfelügyelet van, természetvédelmi igazgatás van...nem úgy megy hogy x erdészetvezetõ rábök és kiadja daráljátok le..és számos módszerrel vágnak..és felújítási kötelezettség van..és egyre nagyobb a tere a természetes felújulásnak..mire levágják ott van alatta az új erdõ, a mageredetû magoncok..és erdõápolási munkák is vannak..meg törzskiválasztó gyérítés..meg szálalás..és olyan is hogy éves fatömeghozam és olyan szigorú szabályozás, ami azt mondja, hogy az éves fatömeghozam alatt lehet csak kitermelni..az éves fatömeg, ami az erdõben nõ x ezer köbméter, akkor ennek csak 80-90 %-át vághatod ki..és ezt még ellenõrzik is több szinten, fokon..az erdõ így is gyarapszik tömegében..és a korábbi gazdálkodás nyomán egyszerre sok területen lett vágásérett az erdõ...sok-sok irányú folymatot kell ismerni sarkos vélemény alkotásokhoz..
Na igen a végére..ha már úgy is ez forr a háttérben..tegyük fel átveszi a KvVM az állami erdõket, állami erdgazd becsukja a bótot..NP lesz az erdõgazdálkodó..hm..egy NP alsó hangon 3 MRd Ft/év ma kiadás, nulla bevétel..ennyit termel meg profitban a büdzsének egy erdgazd..eközben fenntartja az erdõket, gyarapítja, közjóléti funkciót lát el, erdõvédelmet,vadgazdálkodik,ökoturisztikázik, környezeti nevel és néhány tízezer család életét biztosítja miközben az állam kiveszi a zsebébõl a pénzt és nem oszt vissza ..szóval az NP-é az erdõ állam bácsi szépen kiveszi majd a költségvetésbõl az állami normatíváját..30 Mrd forint mindjárt rendben van, 10 NP esetén..ott az erdõ élj meg szépen belõle ezentúl..na szerinted mi tesz a forrás nélkül maradt NP..na mit..igen bingó..levágja az erdõt..kezeli..csak épp nulla a tapasztalata, nincs kétszáz év mögötte, se kialakult állami rendszer, semmi..innentõl gondold végig magad...és azt is hogy a magánkézbe juttatásnak, ha elhitetem vakon a társadalommal, hogy az erdgazd egy mocsok erdõuzsorás milyen könnyû útja lesz...aztán majd együtt nézzük a Csóványost.. jó messzirõl..és jó kopasz lesz..
Azt hiszem ezzel én be is fejeztem...mert úgy járok mint Te
- elkövettem egy cikket róla megboldogult TM-es, HTM-es koromban..Nekem se lenne idõm újabb litániákra.. sajnos..évek gyakorlati és elméleti szakmai tapasztalatait, tanulmányait nagyon nehéz egy komment keretén belül átadni..de úgy érzem felesleges is lenne..rögzült a véleményed ennyi..szived joga..persze kérdés mennyire ástad bele magad a számodra túloldal szakmájába, mennyire a vadgazdálkodásba, vadökológiába, vadbiológiába, az erdõökológiába , dendrológiába, erdõgazdálkodás sok szálú - közgazdasági, mûszaki, mérnöki,természettudományos stúdiumaiba - és mindennek történeti hátterébe, pl. a Kárpát-medence erdeinek alakulásába és mennyire ismered a ma zajló recens folyamatokat az ágazat, az erdész, erdõmérnök szakma,illetve a hivatásos természetvédelem terén..mert ezek marginális ismerete nélkül nem a saját kialakult szakvéleményed alkotod meg tárgyilagosan..miért mondom ezt némileg talán autentikusan..mert én nagyon jól ismerem az erdészt örök ellenségnek tekintõ (mekkora vicc ha Kaán Károlyra gondolok) és ezt az egész vonulatot kiváló önigazoló és megélhetésüket fedezõ marketing kapmányként használó mély zöld oldalt és a mögötte húzódó nyers erõket..ami meglepõ ugye, de velejéig a pénzrõl szól..volt szerencsém KvVM-es államtitkárral értekezni, Tardy János volt a profom termvédbõl, MME tag vagyok,termvéd. rovatot vezettem két évig,egy rakat civil szervezetet, zöld lovagot, madarászt, botanászt, ökológust ismerek, kedvelek, barátok vagyunk..és tanítjuk egymást..én arra hogy legyenek olyan bátrak talán mint én, és jöjjenek át a másik oldalra körülnézni mi miért történik..és nézzenek szét az agyon PR-olt saját házuk táján..nézzék meg mit tett a saját nagy guru államtitkáruk a hatósági jogaikkal, szervezeteikkel,hogy bánnak elhivatott termvéd. örökkel egyes NP igazgatóságokon, hogyan rúgják ki õket, ha nem fogják be a szájukat,hogyan megy a nagy pénzlenyúlás, a könyöklõ tülekedés a pályázatos fazekak körül, mennyire nem értenek a szakmájukhoz élõhely kezelések terén..és hogy lehet az, hogy egy zöld kht. által bírált több száz millás élõhelypályázaton az elõször ebbe belép erdõgazdaságok sok száz oldalas szakmai anyagai ökológiában megverik az NP pályázati anyagokat..visszadobták tartalmi és formai okok miatt..hogy is van ez?..szóval elõbb a gerenda a saját szembõl, aztán lehet az örök ellenségbõl is..ami egyébként a legnagyobb megvezetés..direkt szétválasztás, hogy a zavarosban lehessen halászni..ki kell menni a cseh Óriáshegységbe meg kell nézni egy kézben van az NP, az erdõkezelés és erdészek, ökológusok egy helyen dolgoznak..egy célért..mert kölcsönösen elismerik kell az erdõgazdálkodás és kell az erdõ, mint közjóléti funkció..mert amíg gyakorlati zöld és erdész egymást marja odalent, egyszer arra ébred, az utolsó nemzeti kincsünket szépen elprivatizálták külföldi befektetõ csoportoknak..na akkor majd lehet siránkozni..tudod mi lesz a Börzsönnyel..oda Te többet ugyan be nem teszed a lábad májusi fülelmüle éneket hallgatni az biztos..körbe kerítik és csókolom..és ez nem vicc véresen, mindennap lebegtetet komolyság..tehát jobb lenne itt lenn is csatabárdot elásni és gondolkodni, kezet fogni, cselekedni..én ezért jöttem át..hátha lehet a vagdalkozáson túl is tenni valami értelmeset..legfeljebb belebukok, de megpróbáltam..csak egyedül kicsit nehézkes..
Vadászathoz:nem szól az erdõállomány ellen...az erdõgazdálkodásba integrált vadgazdálkodás állami erdõkben szigorúan szabályozott, a vadpopulációt és a vadbiológiai törvényszerûségeket figyelmbe vevõ állománykezelés..értsd úgy ez egy állattartás..és erdõvédelem...nézz meg egyszer egy õzektõl lerágott fiatalost..KO..a magán erdõ külön világ..a vadásztársaságok vadászati joga magán területen megint csak..és akkor is azt mondtam ne alkalmazd a rabsicra a vadász szót mert nem az..rengeteg visszásság van..én is tudok quaddal õzeket üldözõ nem!!! vadászokról..azok gyilkosok..de a vadász nem az..egy hagyomány kör mentén, tradíciókba csomagolva "vág le" egy sok munkával tartott állatot..megtehetné, hogy lebombázza, de nem teszi..és van esélye a vadnak is, még egy hajtásban is..én a cserkelést tartom sportszerûnek, méltónak..a puska a vad gyorsaságát, jobb szemét, fülét, hallását egyensúlyozza ki..egy-egy..egyszer próbálj befogni csak úgy egy szarvast börzsönyi terepen..500 méter után leteszed a tüdõd majd pihenni..ehhez mérj..láttam már 10 évig nem kezelt területet NP kézben..és amikor már túlszaporodott vad tarra rágta az erdõt akkora vérontást rendeztek NP-ék, hogy olyat az életben nem láttak még a tapasztalt vadászok sem..úgy hogy kezeljük ezt is a helyén..
Erõmû:láttál már álgesztes bükköt, tudod mi az?..megnézted az erõmûvek tároló helyén milyen fák vannak..nem épp az egészégesek..gondolod az erd.gazd tök hülye és a jóval értékesebb nem tüzifa választékot erõmûben égeti el..gondolod ha lábon dõl ki, rohad el akkor az jobb lesz, persze a hõs cincérnek igen és hagyunk is neki bõven..de ha már 100 évig kezeltek egy bükköst és Te szeretnél áramot a PC-be amin írsz, akkor az amúgy is tüzifának szánt rönköt hosszú tüzifaként most az erõmû viszi el..korábban a lakosság vette fel..még a gáz betörés elõtt..ezek az alternatív energia kérdések iszonyú messzire vezetnek..az éghajlatvált fórum tele van vele..csak az energiasûrûség és a fogyasztási igényed közötti ok-okozatba méllyedj bele és a kliséket is elkerülöd..
az erdõket állami területen nem lehet csak úgy lezúzni..10 éves ütemtervezés van, erdõfelügyelet van, természetvédelmi igazgatás van...nem úgy megy hogy x erdészetvezetõ rábök és kiadja daráljátok le..és számos módszerrel vágnak..és felújítási kötelezettség van..és egyre nagyobb a tere a természetes felújulásnak..mire levágják ott van alatta az új erdõ, a mageredetû magoncok..és erdõápolási munkák is vannak..meg törzskiválasztó gyérítés..meg szálalás..és olyan is hogy éves fatömeghozam és olyan szigorú szabályozás, ami azt mondja, hogy az éves fatömeghozam alatt lehet csak kitermelni..az éves fatömeg, ami az erdõben nõ x ezer köbméter, akkor ennek csak 80-90 %-át vághatod ki..és ezt még ellenõrzik is több szinten, fokon..az erdõ így is gyarapszik tömegében..és a korábbi gazdálkodás nyomán egyszerre sok területen lett vágásérett az erdõ...sok-sok irányú folymatot kell ismerni sarkos vélemény alkotásokhoz..
Na igen a végére..ha már úgy is ez forr a háttérben..tegyük fel átveszi a KvVM az állami erdõket, állami erdgazd becsukja a bótot..NP lesz az erdõgazdálkodó..hm..egy NP alsó hangon 3 MRd Ft/év ma kiadás, nulla bevétel..ennyit termel meg profitban a büdzsének egy erdgazd..eközben fenntartja az erdõket, gyarapítja, közjóléti funkciót lát el, erdõvédelmet,vadgazdálkodik,ökoturisztikázik, környezeti nevel és néhány tízezer család életét biztosítja miközben az állam kiveszi a zsebébõl a pénzt és nem oszt vissza ..szóval az NP-é az erdõ állam bácsi szépen kiveszi majd a költségvetésbõl az állami normatíváját..30 Mrd forint mindjárt rendben van, 10 NP esetén..ott az erdõ élj meg szépen belõle ezentúl..na szerinted mi tesz a forrás nélkül maradt NP..na mit..igen bingó..levágja az erdõt..kezeli..csak épp nulla a tapasztalata, nincs kétszáz év mögötte, se kialakult állami rendszer, semmi..innentõl gondold végig magad...és azt is hogy a magánkézbe juttatásnak, ha elhitetem vakon a társadalommal, hogy az erdgazd egy mocsok erdõuzsorás milyen könnyû útja lesz...aztán majd együtt nézzük a Csóványost.. jó messzirõl..és jó kopasz lesz..
Azt hiszem ezzel én be is fejeztem...mert úgy járok mint Te
Talált, süllyedt! ...ám Neked nem kell mondanom, hogy a "ma is öröm mai sörömtõl" a komló miatt igen nehezemre esne heveskedni ..a felfokozottság a téma jellegébõl és abból az egyszerû ténybõl fakad, hogy ez az utolsó nagy nemzeti vagyonunk..nincs több..és ha e mentén ferdítések, féligazságok, rossz, direkt irányítású berögzõdések maradnak bent, akkor egy nagyon rossz irányba indulunk el, aminek a vége az lesz, hogy az államerdõk megszûnnek államerdõk lenni és elfelejtheted pl. a Bakonyt cakk-pakk, mint fénykép témát nyugodtan, mert fegyveres õrökbe és kerítések garmadájába fogsz ütközni..és egy idõ után erdõ se lesz benne..Akela:a csúsztatások nem Tõled származnak, ez folyik sajnos következetes kampányként a csapból is és önkéntelenül ragad a nem hozzáértõkre...
A latin szentencia egy könyve meg nem igazán a könyvtárad számára utal!
Akkor engem is elkapott a hév, de akkor is kitartok a véleményem mellet, mint ahogy azt a második levelemben írtam (kicsit finomabban) hogy a vadászat Magyarországon túlnyomó többségben az igenis beteges emberek szórakozásáról szól.
A link, amit beküldtél, engem sajnos egyáltalán nem gyõzött meg arról, hogy a vadászat az erdõállomány és a túlszaporodás ellen szól (fõleg, hogy buzgón mutatják a vadetetõt is benne). Na meg hogy hagyomány, meg milyen jó buli. Ilyen hagyomány nekem személy szerint nem kell.
Az erdõs témáról annyit szeretnék kérdezni, mert nagyjából elolvastam (bár ilyen sokat már már félek elolvasni, mert a fõnököm nemsoká seggbebillent), hogy az erdõírtások kapcsán az a kérdés merül fel bennem mindig, hogy a fatüzelésû erõmûvek (Pécs, Sajószentpéter, stb, talán Vértesi is most már?) sajnos nem akáccal, meg nyárral, hanem bükkel, tölggyel "fût" és elég durván abrálják erdeinket, ami ráadásul nem is magyar tulajdonban van (mármint az erõmûvek). Ilyenkor mindig az jut az eszembe, hogy ahelyett, hogy eltûntetik a pénzeket "apáink", egy kis állami segítséggel ösztönözhetnék az erõmûveket, hogy maradjanak a petrolkoksznál, vagy gáznál? Az sem jó, de szerintem még mindig jobb, mint a természetközeli erdeinket lezúzni (szalma minimális). Nyilván a legjobb lenne a geotermikus, vagy napenergia, dehát most még nagyon erõs az olajlobbi.
Szerintem nagyobb állami beavatkozás kéne, mert a túlzott liberális gazdaság ide vezet, vagyis a kapzsisághoz. Kicsit több nyereség érdekében nagy természetkárosítás.
A link, amit beküldtél, engem sajnos egyáltalán nem gyõzött meg arról, hogy a vadászat az erdõállomány és a túlszaporodás ellen szól (fõleg, hogy buzgón mutatják a vadetetõt is benne). Na meg hogy hagyomány, meg milyen jó buli. Ilyen hagyomány nekem személy szerint nem kell.
Az erdõs témáról annyit szeretnék kérdezni, mert nagyjából elolvastam (bár ilyen sokat már már félek elolvasni, mert a fõnököm nemsoká seggbebillent), hogy az erdõírtások kapcsán az a kérdés merül fel bennem mindig, hogy a fatüzelésû erõmûvek (Pécs, Sajószentpéter, stb, talán Vértesi is most már?) sajnos nem akáccal, meg nyárral, hanem bükkel, tölggyel "fût" és elég durván abrálják erdeinket, ami ráadásul nem is magyar tulajdonban van (mármint az erõmûvek). Ilyenkor mindig az jut az eszembe, hogy ahelyett, hogy eltûntetik a pénzeket "apáink", egy kis állami segítséggel ösztönözhetnék az erõmûveket, hogy maradjanak a petrolkoksznál, vagy gáznál? Az sem jó, de szerintem még mindig jobb, mint a természetközeli erdeinket lezúzni (szalma minimális). Nyilván a legjobb lenne a geotermikus, vagy napenergia, dehát most még nagyon erõs az olajlobbi.
Szerintem nagyobb állami beavatkozás kéne, mert a túlzott liberális gazdaság ide vezet, vagyis a kapzsisághoz. Kicsit több nyereség érdekében nagy természetkárosítás.
A hickory a különleges tulajdonságai miatti keresettsége nyomán drága. A természetes erdõkben csak elegyfajként fordul elõ, ezért számos alfajt nemesítettek és ültetvényezik.Kb. mint a Forever Living az Aloa Verákat Dél-Amerikában, csak a vetület jóval kisebb.
Felügyelt, végül is így is hívhatjuk igen.Minden erdõ leltárazva van, minden erdõt kezelnek valahogy.Az "õserdõk" is természetvédelmi és kutatási célú kezelés alatt állnak.Ez kb. annyi, hogy hagyják a folyamatokat maguktól menni.A hazai erdõrezervátumok közül elvileg a bükki Õserdõben 150-200 éve nem volt kezelés.Ezt ugyan nehéz elképzelni a hazai erdõgazdálkodás történet alapján (lásd a területen gazdálkodó Pallaviciniek), de a fák elmesélik (pl. egy kettõs tönksarj eredetû bükk), hogy mi történt ott az utóbbi 200 évben.No meg a levéltári adatok, források, régi üzemtervek.Ezért is kell(ene) ismernie minden erdésznek a kerületének történetét.Bemegy egy 100 éves tölgyesbe és annak szakma története van, ami nem választható el a hazai történeti folyamatoktól.Ha tudja ott mi, miért történt akkor érti miért olyan ma az erdõkép, amilyennel dolgoznia kell.
Az Õserdõ ma zárt terület..de régen egy jókora ziviben sem volt épp barátságos..
Felügyelt, végül is így is hívhatjuk igen.Minden erdõ leltárazva van, minden erdõt kezelnek valahogy.Az "õserdõk" is természetvédelmi és kutatási célú kezelés alatt állnak.Ez kb. annyi, hogy hagyják a folyamatokat maguktól menni.A hazai erdõrezervátumok közül elvileg a bükki Õserdõben 150-200 éve nem volt kezelés.Ezt ugyan nehéz elképzelni a hazai erdõgazdálkodás történet alapján (lásd a területen gazdálkodó Pallaviciniek), de a fák elmesélik (pl. egy kettõs tönksarj eredetû bükk), hogy mi történt ott az utóbbi 200 évben.No meg a levéltári adatok, források, régi üzemtervek.Ezért is kell(ene) ismernie minden erdésznek a kerületének történetét.Bemegy egy 100 éves tölgyesbe és annak szakma története van, ami nem választható el a hazai történeti folyamatoktól.Ha tudja ott mi, miért történt akkor érti miért olyan ma az erdõkép, amilyennel dolgoznia kell.
Az Õserdõ ma zárt terület..de régen egy jókora ziviben sem volt épp barátságos..
Szép képeket küldtél be. A Sikárosi rét talán nyugati oldalánál van egy kis rom, meg egy kis tó is (Bükkpuszta) oda párszor elkirándultunk. A Lom hegy tetején meg valami brutális katonai támaszpont maradékába bukkantunk, amit 10 éve még egy kutyás ember õrzött.
Szombaton mi is ellátogatunk a Keleti Bakonyba.
Szombaton mi is ellátogatunk a Keleti Bakonyba.
Ahha. Köszi Pedig tényleg hasonlított, Katalinpusztától a Gyadai-rét felé menet dettó így néz ki a Naszály… de igazából csak "messzirõl", a 2-útról láttam még azt a részét, azért kevertem össze.
Pedig tényleg hasonlított, Katalinpusztától a Gyadai-rét felé menet dettó így néz ki a Naszály… de igazából csak "messzirõl", a 2-útról láttam még azt a részét, azért kevertem össze.
Sziasztok!
Nola: Ez nem a Naszály? Annyira hasonlít…
Azért is kérdezem, mert több helyen a Naszály közelében is nemrég volt erdõirtás. Keszegen a Keszegi-hegyen is pl, ott tudtommal kb. 10 évente irtják, ami nagyon gyakorinak tûnik…
Nola: Ez nem a Naszály? Annyira hasonlít…
Azért is kérdezem, mert több helyen a Naszály közelében is nemrég volt erdõirtás. Keszegen a Keszegi-hegyen is pl, ott tudtommal kb. 10 évente irtják, ami nagyon gyakorinak tûnik…
Szegény kislány, biztos fázott a tojócsöve :-)
Nagyon helyes jószág, s valóban ritkaság ilyenkor rovarra bukkanni a szabadban.
Holnap felmegyek délelõtt a Bakonyba havat lesni, taposni, ott szerintem max. erdei egér lehet ilyenkor, meg persze madarak.
Mászkálok 2-3 órát meg fényképezek :-)
Úgyhogy holnap estére hozok (remélem szép) képeket én is. :-))
Nagyon helyes jószág, s valóban ritkaság ilyenkor rovarra bukkanni a szabadban.
Holnap felmegyek délelõtt a Bakonyba havat lesni, taposni, ott szerintem max. erdei egér lehet ilyenkor, meg persze madarak.
Mászkálok 2-3 órát meg fényképezek :-)
Úgyhogy holnap estére hozok (remélem szép) képeket én is. :-))
Ha nem említetted volna magad a sörödet, megkérdeztem volna, hogy mitõl vagy ma ilyen heves. :-))
Timeo hominem unius libri! mondásra "replikám" hogy váláskor a könyveink több mint felét (cca. 6000 példány) megkaptam. (Persze jelentõs része öröklés révén került hozzánk, de sokat vásároltunk is.) Kölökkorom óta szeretek olvasni, meg is válogatom, mit érdemes elolvasni, van mire támaszkodnom ha párbeszédbe ereszkedek
Hejj de szép kis hsz kerekedett
Akkor az õserdõ is felügyelt õserdõ?Egyszer voltam a Bükkben az Õserdõben,mert eltévedtem.Fura érzés volt gyalogolni benne.Nem volt barátságos.Fõleg,hogy naplemente elõtt voltam eltévedve benne...
Akkor az õserdõ is felügyelt õserdõ?Egyszer voltam a Bükkben az Õserdõben,mert eltévedtem.Fura érzés volt gyalogolni benne.Nem volt barátságos.Fõleg,hogy naplemente elõtt voltam eltévedve benne...
LAM korrekt válasz, megértettem, köszönöm. A pilisi "történések" magyarázatát külön köszönöm Válaszodból kiérzik az õszinte aggódás is erdeinkért; ne tekintsd udvariaskodásnak
Azt nem tudom viszont miben "csúsztattam"? És mi a félinformáció? Annyiban talán az, hogy nem hivatalos vagy divatos véleményt emlegetek, hanem a saját szememmel látottak alapján laikusként kérdezõsködöm, vagy ítélek. Egy új fegyver láttán is nyomban felötlik az emberben, mi van ha ez rossz kezekbe kerül, ezt kerülgettem. Libanon hegyét is a cédrus miatt tarolták kopaszra, Illiria, Dalmácia hegyeit a rómaiak, késõbb a Velence tarolta kopaszra hajóépítés miatt, hajítófegyvereik, hajítógépeik, táboraik sánca is "ette a fát". Azt is megemlítettem hogy nélkülözhetetlen volt a fa sokáig. Az is érthetõ, amit 200 év alatt tettek tönkre, legalább 200 év kell a helyrállításhoz ha nem több. Ez nem azt jelenti hogy "õserdõ" kell, ez legalább olyan a fura ötlet lenne, mint amit hallani mostanában hogy "csinálják vissza" a Tisza folyamszabályzását. Laikusként kérdem, az nem megoldható hogy hagyják burjánzani szabadon egyfajta "rezervátumként", de nem engedik terjeszkedni? Talán tekintsd egy szakértõhöz intézett kérdésnek
Válaszodból kiérzik az õszinte aggódás is erdeinkért; ne tekintsd udvariaskodásnak Azt nem tudom viszont miben "csúsztattam"? És mi a félinformáció? Annyiban talán az, hogy nem hivatalos vagy divatos véleményt emlegetek, hanem a saját szememmel látottak alapján laikusként kérdezõsködöm, vagy ítélek. Egy új fegyver láttán is nyomban felötlik az emberben, mi van ha ez rossz kezekbe kerül, ezt kerülgettem. Libanon hegyét is a cédrus miatt tarolták kopaszra, Illiria, Dalmácia hegyeit a rómaiak, késõbb a Velence tarolta kopaszra hajóépítés miatt, hajítófegyvereik, hajítógépeik, táboraik sánca is "ette a fát". Azt is megemlítettem hogy nélkülözhetetlen volt a fa sokáig. Az is érthetõ, amit 200 év alatt tettek tönkre, legalább 200 év kell a helyrállításhoz ha nem több. Ez nem azt jelenti hogy "õserdõ" kell, ez legalább olyan a fura ötlet lenne, mint amit hallani mostanában hogy "csinálják vissza" a Tisza folyamszabályzását. Laikusként kérdem, az nem megoldható hogy hagyják burjánzani szabadon egyfajta "rezervátumként", de nem engedik terjeszkedni? Talán tekintsd egy szakértõhöz intézett kérdésnek
Véletlen se vedd sértésnek, nem vagyok Nanó de erõsen keverednek benned az itt-ott olvasott,mások által elmondott, leírt és így felcsipegetett félinformációk,féligazságok egy-két saját tapasztalattal vegyítve.És a közhelyek, féligazságok ellen (nem belõled születnek, csak x szinten beléd plántálódtak, és épp ennek veszélyeirõl beszéltem egy kommentemmel leljebb akidobosnak) nehéz hadakozni, ott csak a tények segítenek...hát lássuk..
Ad.1:nem vagyok erdõgazdálkodó, ezt rábízom az erdészekre, erdõmérnökökre.200 éve minden ezerszálú történeti külsõ nyomás, folyamat ellenére hibákkal, tévutakkal tarkítva de jól csinálják.Ha a magyar erdész kezében ott marad a magyar államerdõ és marad még államerdõ, akkor még járhatsz évtizedekig, évszázadokig erdõben..nem ültetvényen..erdõben..Pilisben, Visegrádi-hegységben,Zemplénben stb..stb..igaz erdõ és erdõ között szakmailag nagy a különbség..egy fajszegény véghasználatra vágásos üzemgazdálkodásban kezelt KTT erdõben az ökológus szem is sivatagosodást lát, sokkal inkább mint ha egy eltérõ korú, fajú elegyesben jár..de az állam erdészetnek van Erdészeti Kutató Intézete..még..ott kiváló szakemberek körös módszerekrõl, szálalásról és egyéb alternatív kezelésekrõl kutatnak és ugyancsak kiváló szakemberek, ahol ez megengedhetõ, igyekeznek gyakorlatban megvalósítani..pl. nálunk is a Börzsönyben..de egy 150-200 éves gazdálkodási módot nem lehet az erdõben pikk-pakk megfordítani..igen mától nem vágásos, mától körös..ahhoz átmenet kell..a korábbi gazdálkodás egy fajú, elegyetlen erdõbõl..szóval egy szám Trianon utáni magyar erdõterület 11%, ma két millió hektár az nekem 20.Nem telt el száz év, az egy bükknél még a vágásfordulót sem éri el, jó esetben.Ezt erdészek érték el, egy egész ágazat.Legyek önkritikus, nem ökológusok.Valamit azért csak tud ez a szakma.Úgy nõtt az erdõterület, hogy közben még a ruszkikat is tömtük fával és itthon is ellátott számos igényt.Igaz ebben minden erdõtípus benne van, de a pontos ítélethez erdõgazdálkodás történettel is foglalkozni kell.Bele kell ásni, ott minden erdõt érintõ emberi hatás és folyamat 10.000 évre visszamenõleg meg van, pl. a Kárpát-medencére.Mi, miért és hogyan történt az erdõvel.Hogy alakult az erdõ és ember viszonya évszázadok alatt.E tudás nélkül ítéletet mondani merész..
2:egy stihles döntõ brigád is levág egy éjjel alatt egy több hektáros erdõt..simán..ehhez nem kell kombi gép se...ez a gép egy korszerû termelési eszköz..nem több és nem kevesebb..kisebb környezet terheléssel lát el multifunkciósan, helyben több munkafázist..a felhasználása és annak mikéntje az üzemeltetõ embertõl függ..nem a gép eszi az erdõt..az ember..bár itt ez nem állja meg a helyét..ez itt valóban nem több egy speciális feladatra tervezett arató kombájnnál..és ne keverjük ide az Amazonast stb..az egy külön tészta..nem esõerdõ áll a háttérben..akkor tõlem is csak füstölgést olvasnál..én itt erre az egy szóval kommentelt példára írtam nem jogos, nem releváns.. és ne hogy azt hidd gyönyörködök amikor kivágják a fát..számos olyan erdõrészem van amitõl elõre félek, hogy mi lesz, mit érzek majd ha eljön a vágásérettség és letermelik..de azért ültették, azért kezelték generációk hosszan..rengeteg szenvedés, munka..az erdõ az õsi alapokon valóban köszöni el van nélkülünk is..csak ezek nem õserdõk..azok már régen nincsenek sehol Európában (ez erdõ rezervátumokat kivéve, amibõl Magyarországon is hálózat mûködik!)..ezek tetszik nem teszik kezelt gazdasági erdõk..és kezelni kell x szinten ha a közjóléti funkció mellett gazdaságit is be kell töltenie..nem a bútor a húzó erõ itthon sajnos bár lenne ahhoz kétszáz éves derekas tölgyek kellenének stb..nálunk a termõhelyi adottságok (pl. ranker talajú Börzsönyben) a tûzifa termelést x sarangolt választékot teszik lehetõvé..és kell a tûzifa..vedd el a Nógrád megyei családok ezreitõl...biztos népszerû lesz a gondolat..és ha lekapják a kazánodból az áramot és nem jön a gáz, akkor a -10 fokos januárban mit teszel..amellett a fa természetes anyag..a mûanyag gõznyomáson kiválóan párolog..kb. mint egy ásványos szekrény..és a vegyi elõállítása kemény környezetterhelés..a kohászat dettó..és ebben az ahogy jársz-kelsz benne, benned is természetes erdõ képét kelti..no csak kell lenni valami az erdész tarsolyban ha ez a kép vizuálisan alakul ki benned..nem egy fajoktól,virágoktól, állatoktól mentes steril, néma ültetvényen jársz a Visegrádi-hegységben..erdõben..és az mégis gazdasági célú..de ezt úgy kell csinálni, hogy természetszerû legyen, természetközeli..így is hívják..
3:tervszerû erdõgazdálkodás igen évszázadokig az ember tarolta az erdõket ahol érte..kellett dédnagyapádnak a hajóhoz a fa, kellett az érchez a faszén, kellett a fahamu dédnagyanyádnak a mosáshoz..mindenki jobban akart élni, könnyebben és afõ energia forrás a fa és a víz volt..aztán ráébredtek nagy baj lesz..és akkor elindult egy tudományág a maga útján..ha kiszakítod a történeti folyamatokból ember és erdõ viszonyát csak hazug kliséket kapsz..ezt azok is nagyon jól tudják akik ezzel szeretnek operálni..életszerûtlen Európában õserdõ ábrándokat kergetni..ökológus felem persze azt mondja sajnos..én is az erdõ õserdõ állapotát szeretem..sõt nagyot mondok az erdész, erdõmérnök is abban gyönyörködik jó esetben..de ennek semmi köze egy évszázados, sõt évezredes folyamat, koevolúció történetiségébõl eredõ valósághoz..kb. a Bambi a szarvas gyereke megközelítésre emlékeztet..lehet hiú ábrándokat kergetni de felesleges..adott egy állapot..ehhez kétszáz év kellett amíg elértük, hogy vannak kiváló módszerek, hogy utánozzuk a természetet úgy, hogy õ is, mi is jól járjunk..de ehhez ha magánkézbe adom lelketlen tõkemaffiának az erdõt nem túl jó talaj..
4.A Visegrádi-hegységben, Pilisben egy rakat erdõrész egyben érte el a vágásérettséget..van ott egy Csépány Péter nevû igazgató-helyettes..a természetszerû-erdõgazdálkodás feltétlen híve..kiváló szakember..meg kell nézni a Sikárosi-fenyvest..nyilván ismered..csúcsszáradás miatt, a leromlott állapotú fenyvest letermelték..valóban mellbevágó elsõ blikkre..de a luc ott tájidegen..ma a helyén tölgymagoncok serege nõ..oda ültették..kemény munkával..fafaj váltás történt õshonos fajra..pedig én imádtam azt a kárpáti hangulatú fenyvest..mai sörömmel gondolok rá és persze fáj egy a szívem utána, hogy már nem gyalogok majd át rajta..de egyben örülök is mert a letermelés során a fenyõk külsõ sorait meghagyták..Ha a Sikárosi-rét felõl nézem nem látom a vágást..ugyanúgy, ugyanolyan a táj szépsége..szóval ez már csak ilyen szakma..ambivalens érzéseket szül..és ha csak egyszer akinek lövés nincs ki megy terepre szakemberrel aki elmagyarázza hogy egy véghasználat szedres-csipkés dzsungelében már ott az erdõ..ott a kis magonc..utat tör..lefogja nõni a szedret..áttöri magát és szépen záródik majd felette...és megmutatja a néhány centis magoncokat..az újulatot akkor talán egy irtás se lesz olyan tájidegen seb, hiszen egy erdõégés után is dettó így nézne ki..és az épp nem volt ritka az õserdõk életében sem..elég egy pillantás a talajrétegekre...
A másik fél is meghallgattatik, de a másik fél mielõtt sarkos véleményt mond ne essen bele ebbe a csapdába:
Timeo hominem unius libri!
de erõsen keverednek benned az itt-ott olvasott,mások által elmondott, leírt és így felcsipegetett félinformációk,féligazságok egy-két saját tapasztalattal vegyítve.És a közhelyek, féligazságok ellen (nem belõled születnek, csak x szinten beléd plántálódtak, és épp ennek veszélyeirõl beszéltem egy kommentemmel leljebb akidobosnak) nehéz hadakozni, ott csak a tények segítenek...hát lássuk..Ad.1:nem vagyok erdõgazdálkodó, ezt rábízom az erdészekre, erdõmérnökökre.200 éve minden ezerszálú történeti külsõ nyomás, folyamat ellenére hibákkal, tévutakkal tarkítva de jól csinálják.Ha a magyar erdész kezében ott marad a magyar államerdõ és marad még államerdõ, akkor még járhatsz évtizedekig, évszázadokig erdõben..nem ültetvényen..erdõben..Pilisben, Visegrádi-hegységben,Zemplénben stb..stb..igaz erdõ és erdõ között szakmailag nagy a különbség..egy fajszegény véghasználatra vágásos üzemgazdálkodásban kezelt KTT erdõben az ökológus szem is sivatagosodást lát, sokkal inkább mint ha egy eltérõ korú, fajú elegyesben jár..de az állam erdészetnek van Erdészeti Kutató Intézete..még..ott kiváló szakemberek körös módszerekrõl, szálalásról és egyéb alternatív kezelésekrõl kutatnak és ugyancsak kiváló szakemberek, ahol ez megengedhetõ, igyekeznek gyakorlatban megvalósítani..pl. nálunk is a Börzsönyben..de egy 150-200 éves gazdálkodási módot nem lehet az erdõben pikk-pakk megfordítani..igen mától nem vágásos, mától körös..ahhoz átmenet kell..a korábbi gazdálkodás egy fajú, elegyetlen erdõbõl..szóval egy szám Trianon utáni magyar erdõterület 11%, ma két millió hektár az nekem 20.Nem telt el száz év, az egy bükknél még a vágásfordulót sem éri el, jó esetben.Ezt erdészek érték el, egy egész ágazat.Legyek önkritikus, nem ökológusok.Valamit azért csak tud ez a szakma.Úgy nõtt az erdõterület, hogy közben még a ruszkikat is tömtük fával és itthon is ellátott számos igényt.Igaz ebben minden erdõtípus benne van, de a pontos ítélethez erdõgazdálkodás történettel is foglalkozni kell.Bele kell ásni, ott minden erdõt érintõ emberi hatás és folyamat 10.000 évre visszamenõleg meg van, pl. a Kárpát-medencére.Mi, miért és hogyan történt az erdõvel.Hogy alakult az erdõ és ember viszonya évszázadok alatt.E tudás nélkül ítéletet mondani merész..
2:egy stihles döntõ brigád is levág egy éjjel alatt egy több hektáros erdõt..simán..ehhez nem kell kombi gép se...ez a gép egy korszerû termelési eszköz..nem több és nem kevesebb..kisebb környezet terheléssel lát el multifunkciósan, helyben több munkafázist..a felhasználása és annak mikéntje az üzemeltetõ embertõl függ..nem a gép eszi az erdõt..az ember..bár itt ez nem állja meg a helyét..ez itt valóban nem több egy speciális feladatra tervezett arató kombájnnál..és ne keverjük ide az Amazonast stb..az egy külön tészta..nem esõerdõ áll a háttérben..akkor tõlem is csak füstölgést olvasnál..én itt erre az egy szóval kommentelt példára írtam nem jogos, nem releváns.. és ne hogy azt hidd gyönyörködök amikor kivágják a fát..számos olyan erdõrészem van amitõl elõre félek, hogy mi lesz, mit érzek majd ha eljön a vágásérettség és letermelik..de azért ültették, azért kezelték generációk hosszan..rengeteg szenvedés, munka..az erdõ az õsi alapokon valóban köszöni el van nélkülünk is..csak ezek nem õserdõk..azok már régen nincsenek sehol Európában (ez erdõ rezervátumokat kivéve, amibõl Magyarországon is hálózat mûködik!)..ezek tetszik nem teszik kezelt gazdasági erdõk..és kezelni kell x szinten ha a közjóléti funkció mellett gazdaságit is be kell töltenie..nem a bútor a húzó erõ itthon sajnos bár lenne ahhoz kétszáz éves derekas tölgyek kellenének stb..nálunk a termõhelyi adottságok (pl. ranker talajú Börzsönyben) a tûzifa termelést x sarangolt választékot teszik lehetõvé..és kell a tûzifa..vedd el a Nógrád megyei családok ezreitõl...biztos népszerû lesz a gondolat..és ha lekapják a kazánodból az áramot és nem jön a gáz, akkor a -10 fokos januárban mit teszel..amellett a fa természetes anyag..a mûanyag gõznyomáson kiválóan párolog..kb. mint egy ásványos szekrény..és a vegyi elõállítása kemény környezetterhelés..a kohászat dettó..és ebben az ahogy jársz-kelsz benne, benned is természetes erdõ képét kelti..no csak kell lenni valami az erdész tarsolyban ha ez a kép vizuálisan alakul ki benned..nem egy fajoktól,virágoktól, állatoktól mentes steril, néma ültetvényen jársz a Visegrádi-hegységben..erdõben..és az mégis gazdasági célú..de ezt úgy kell csinálni, hogy természetszerû legyen, természetközeli..így is hívják..
3:tervszerû erdõgazdálkodás igen évszázadokig az ember tarolta az erdõket ahol érte..kellett dédnagyapádnak a hajóhoz a fa, kellett az érchez a faszén, kellett a fahamu dédnagyanyádnak a mosáshoz..mindenki jobban akart élni, könnyebben és afõ energia forrás a fa és a víz volt..aztán ráébredtek nagy baj lesz..és akkor elindult egy tudományág a maga útján..ha kiszakítod a történeti folyamatokból ember és erdõ viszonyát csak hazug kliséket kapsz..ezt azok is nagyon jól tudják akik ezzel szeretnek operálni..életszerûtlen Európában õserdõ ábrándokat kergetni..ökológus felem persze azt mondja sajnos..én is az erdõ õserdõ állapotát szeretem..sõt nagyot mondok az erdész, erdõmérnök is abban gyönyörködik jó esetben..de ennek semmi köze egy évszázados, sõt évezredes folyamat, koevolúció történetiségébõl eredõ valósághoz..kb. a Bambi a szarvas gyereke megközelítésre emlékeztet..lehet hiú ábrándokat kergetni de felesleges..adott egy állapot..ehhez kétszáz év kellett amíg elértük, hogy vannak kiváló módszerek, hogy utánozzuk a természetet úgy, hogy õ is, mi is jól járjunk..de ehhez ha magánkézbe adom lelketlen tõkemaffiának az erdõt nem túl jó talaj..
4.A Visegrádi-hegységben, Pilisben egy rakat erdõrész egyben érte el a vágásérettséget..van ott egy Csépány Péter nevû igazgató-helyettes..a természetszerû-erdõgazdálkodás feltétlen híve..kiváló szakember..meg kell nézni a Sikárosi-fenyvest..nyilván ismered..csúcsszáradás miatt, a leromlott állapotú fenyvest letermelték..valóban mellbevágó elsõ blikkre..de a luc ott tájidegen..ma a helyén tölgymagoncok serege nõ..oda ültették..kemény munkával..fafaj váltás történt õshonos fajra..pedig én imádtam azt a kárpáti hangulatú fenyvest..mai sörömmel gondolok rá és persze fáj egy a szívem utána, hogy már nem gyalogok majd át rajta..de egyben örülök is mert a letermelés során a fenyõk külsõ sorait meghagyták..Ha a Sikárosi-rét felõl nézem nem látom a vágást..ugyanúgy, ugyanolyan a táj szépsége..szóval ez már csak ilyen szakma..ambivalens érzéseket szül..és ha csak egyszer akinek lövés nincs ki megy terepre szakemberrel aki elmagyarázza hogy egy véghasználat szedres-csipkés dzsungelében már ott az erdõ..ott a kis magonc..utat tör..lefogja nõni a szedret..áttöri magát és szépen záródik majd felette...és megmutatja a néhány centis magoncokat..az újulatot akkor talán egy irtás se lesz olyan tájidegen seb, hiszen egy erdõégés után is dettó így nézne ki..és az épp nem volt ritka az õserdõk életében sem..elég egy pillantás a talajrétegekre...
A másik fél is meghallgattatik, de a másik fél mielõtt sarkos véleményt mond ne essen bele ebbe a csapdába:
Timeo hominem unius libri!
Elnézést, kis "körömpiszkálás"... bár NEM tõlem származik a "minden vadász pszichikai beteg" kijelentés, sõt úgy vélem akkor a becsületes vadászok védelmére keltem. De most hogy fel lett idézve, felmerült bennem, hogy a puskás vadászat mitõl sportszerû vadászat? Amíg egy kisebb vadra szálfegyverrel, nagyobb vadra dárdával támadtak az még "sportszerû" volt. Becserkészni, megküzdeni, párviadalban legyõzni ki-ki a maga fegyverével. Távolról ható fegyverekkel (íj, puska, távcsöves fegyver, netán éjjellátó, meghúzódva magasles rejtekében) megölni õket sztem egyenlõtlen küzdelem. Nem vagyok vadász, de sztem csak a széljárásra és csendre kell ügyelni. Bóklászik a jószág, hirtelen a semmibõl a lapockája alá vágódik egy fémdarab. Ha nem hal meg azonnal, addig menekül haldokolva, amíg a vércsapán utol nem érik és megkapja a "kegyelemlövést". Vagy hajtók tömege tereli õket a vadászok elé, mint a háborúban géppuskák elé a katonákat, elég jól célozni. Célbalõni egy lõtér is megteszi. Én is "lövöldözök", hetente egyszer "lõgyakorlatot tartok" papírcéltáblákra. Nem huzakodom vadászokkal, csak felvetõdött bennem
LAM,köszi a választ!Ismét kitisztult egy ködös téma az agyamban
A Hickory verõk nálunk drágák rohadtul,2000Ft/pát.Kint viszont mindenki ezzel játszik,akár dobolás,akár bézból.Nekem jó a kõris is,törniAmúgy lehet,azért drága,mert nem a leggyorsabban növõ fafajta..?
A Hickory verõk nálunk drágák rohadtul,2000Ft/pát.Kint viszont mindenki ezzel játszik,akár dobolás,akár bézból.Nekem jó a kõris is,törni
Amúgy lehet,azért drága,mert nem a leggyorsabban növõ fafajta..?
Ez a kulcsszó - "drágák veszettül" Van rá kereslet, eladható, kitermelik a faanyagot, megmunkálják (ez munkahelyeket is teremt) el is adják jó áron. Megveszik, mert elmondhatják "nekem hickory ütõm van". Errõl az a profán mondás jut eszembe, "amíg lóx@r van, veréb is van" Ez persze érvényes lehet az ilyesfajta "túlzásba vitt" természetvédelmi "szajkózásokra" is
Van rá kereslet, eladható, kitermelik a faanyagot, megmunkálják (ez munkahelyeket is teremt) el is adják jó áron. Megveszik, mert elmondhatják "nekem hickory ütõm van". Errõl az a profán mondás jut eszembe, "amíg lóx@r van, veréb is van" Ez persze érvényes lehet az ilyesfajta "túlzásba vitt" természetvédelmi "szajkózásokra" is
LAM sztem ez csak addig igaz amíg egy "erdõgazdálkodó" mondja. Nem huzakodni akarok egy szakértõvel. Maga a látvány elképesztõ, mivel "rosszfiúk" is csinálhatják. (Apósjelöltem nem kicsi erdejét egyetlen éjszaka "learatták" gépesített, teherautós brigantik) Ami a "magnószerû majmolást" illeti, ezen a videón még én laikus is "ránézésre" látni vélem hogy "ültetvény" (a fák hasonló méretébõl gondolom) de úgy vélem, ilyenkor mindenkinek "bekattanhat" hogy az Amazonas esõerdõit (és még sok más helyen) hasonló gépesített módszerekkel irtják szorgalmasan és "hatékonyan". Nem hinném hogy olyan gondos tervezés elõzi meg, mint a Te esetedben.
Távoli analóg hasonlattal, a halál, hullaszállítás, boncolás természetes, "megszokott" dolog, látványa mégis elborzasztó. Tudom az ilyen fafeldolgozás számotokra megszokott, kissé olyan mint amikor vágóhídra hajtják, levágják, feldolgozzák a hízómarhát, sertést, de "kívülállót" elborzaszt, persze hogy sopánkodik és jön a "Négy Mancs véglet" nomeg az "állatvédelmi szajkózás". Nem mellesleg a fát kitûnõen lehet pótolni más anyaggal, akár intarziás bútort is lehet készíteni faragott faanyag helyett. Persze ma már státuszszimbólum lett a természetes tömör faanyagból készült bútor, van kereslet fára.
Az erdõk évmilliókig jól "elvoltak" erdészet, tervszerû erdõgazdálkodás nélkül is, különben "maguktól" kipusztultak volna. Dalmácia, Libanon kopár hegyei szépek? Valaha dús erdõk zöldelltek ott. Hová lettek a járhatatlanul sûrû germán és gall erdõk? Akkor kellett a fa, ma nem igazán létszükséglet. DE ne beszéljek bútorról. Szomszédaim mázsaszám tüzelik a "tüzifát". Lehet hogy hulladékfa, gombásodik, miegymás, de ezt a selejtezést a Természet "elintézte saját hatáskörben", az erdõk "maguktól" is zöldelltek, a különféle fertõzések ellenére. Az Ember saját érdekeit nézve "kéretlenül" avatkozik be. Ha becsületesen, tervszerûen teszi, talán megérthetõ. (Bár amikor eladható üdülõtelkeket "csinálnak" ily módon?) Nem ritkítod, persze terjeszkedik, de kinek ártana egy "lábon maradt" erdõ? Ez engem emlékeztet a ragadozómadarak minap említett "tervszerû gyérítésére". A "magnószerû majmolás" sztem aggódás, hogy "a dolog nem áll meg a tervszerûségnél", amíg "pénzt lehet belõle csinálni". A fegyverviselést is tiltják, mégis minden "rosszfiúnál" ott a stukker, használják is. Ha nem lenne kereslet fára, nem lopnák. A legális kitermelés révén születik egy pár termék, persze még több kell, ezért lesz kereslet a fára, amit a "rosszfiúk" ki is használnak. Ha leállnának a fából készült kényelmi eszközök gyártásával, nem lenne kereslet. Persze az erdõgazdaságoknak is meg kell élni valamibõl, favágás volt, van és lesz. Tényleg kár siránkozni, "magnószöveget szajkózni" amíg a "pénz beszél" Évtizedekig jártam a Pilis és a Duna-kanyar erdeit, ennek ellenére "lövésem sincs" az erdõgazdálkodásról, de elképesztõ, amikor az erdõ közepén hatalmas irtásba botlik az ember. Amikor még fateknõben mostak, a fa létszükséglet volt, megértem. Tájékozatlan vagyok, kérlek mondj valamit, amely manapság csak fából készíthetõ el. Vaskarika? Logarléc? Koloniál-bútor? Neked nem lenne jobb ha ökológus szakember létedre érintetlen erdõ érintetlen élõvilágában vizsgálódnál? Nem huzakodás, "audiatur et altera pars" mielõtt a természetesen feltörõ "sopánkodás magnószövegét" sommmásan elítéljük
Távoli analóg hasonlattal, a halál, hullaszállítás, boncolás természetes, "megszokott" dolog, látványa mégis elborzasztó. Tudom az ilyen fafeldolgozás számotokra megszokott, kissé olyan mint amikor vágóhídra hajtják, levágják, feldolgozzák a hízómarhát, sertést, de "kívülállót" elborzaszt, persze hogy sopánkodik és jön a "Négy Mancs véglet" nomeg az "állatvédelmi szajkózás". Nem mellesleg a fát kitûnõen lehet pótolni más anyaggal, akár intarziás bútort is lehet készíteni faragott faanyag helyett. Persze ma már státuszszimbólum lett a természetes tömör faanyagból készült bútor, van kereslet fára.
Az erdõk évmilliókig jól "elvoltak" erdészet, tervszerû erdõgazdálkodás nélkül is, különben "maguktól" kipusztultak volna. Dalmácia, Libanon kopár hegyei szépek? Valaha dús erdõk zöldelltek ott. Hová lettek a járhatatlanul sûrû germán és gall erdõk? Akkor kellett a fa, ma nem igazán létszükséglet. DE ne beszéljek bútorról. Szomszédaim mázsaszám tüzelik a "tüzifát". Lehet hogy hulladékfa, gombásodik, miegymás, de ezt a selejtezést a Természet "elintézte saját hatáskörben", az erdõk "maguktól" is zöldelltek, a különféle fertõzések ellenére. Az Ember saját érdekeit nézve "kéretlenül" avatkozik be. Ha becsületesen, tervszerûen teszi, talán megérthetõ. (Bár amikor eladható üdülõtelkeket "csinálnak" ily módon?) Nem ritkítod, persze terjeszkedik, de kinek ártana egy "lábon maradt" erdõ? Ez engem emlékeztet a ragadozómadarak minap említett "tervszerû gyérítésére". A "magnószerû majmolás" sztem aggódás, hogy "a dolog nem áll meg a tervszerûségnél", amíg "pénzt lehet belõle csinálni". A fegyverviselést is tiltják, mégis minden "rosszfiúnál" ott a stukker, használják is. Ha nem lenne kereslet fára, nem lopnák. A legális kitermelés révén születik egy pár termék, persze még több kell, ezért lesz kereslet a fára, amit a "rosszfiúk" ki is használnak. Ha leállnának a fából készült kényelmi eszközök gyártásával, nem lenne kereslet. Persze az erdõgazdaságoknak is meg kell élni valamibõl, favágás volt, van és lesz. Tényleg kár siránkozni, "magnószöveget szajkózni" amíg a "pénz beszél"
Évtizedekig jártam a Pilis és a Duna-kanyar erdeit, ennek ellenére "lövésem sincs" az erdõgazdálkodásról, de elképesztõ, amikor az erdõ közepén hatalmas irtásba botlik az ember. Amikor még fateknõben mostak, a fa létszükséglet volt, megértem. Tájékozatlan vagyok, kérlek mondj valamit, amely manapság csak fából készíthetõ el. Vaskarika? Logarléc? Koloniál-bútor? Neked nem lenne jobb ha ökológus szakember létedre érintetlen erdõ érintetlen élõvilágában vizsgálódnál? Nem huzakodás, "audiatur et altera pars" mielõtt a természetesen feltörõ "sopánkodás magnószövegét" sommmásan elítéljük
Ok, én is elragadtatom magam vagyis elragad a szakmai hév....fõleg mert ez a minden vadász pszichikai beteg jelenik meg elõttem csak most erdõgazdálkodás témában..mert ez pl.arról tesz tanúbizonyságot, hogy se a vadászathoz, se a pszichológiához nem ért valaki..kb. mintha azt mondanám az összes csillagász depressziós alvászavaros .. és tudod az ilyenben pláne az a veszélyes, ha belinkel valaki valamit és egy szavas kommentel kommentálja nem épp hozzáértõn majd balra el, hogy elindul belõle egy folyamat, ami kimenetének köze nincs a rációhoz és a valósághoz, abból pedig csúsztatások, dezinformációk görögnek tovább...és közben soha ne felejtsük el ez nem egy belsõs fórum..nem csak magunk közt vagyunk..regisztrálatlan olvasók egy része megnézi, a keresõk rákeresnek erdõírtás szakszóra és ha nincs helyretéve az marad meg majd, így is irtják az erdõt..egy böszme géppel..felületes ez a kimenet, a valósághoz nincs köze..szóval a latin mondást a "Félek az egy könyvû embertõl!" igen csak idevágónak érzem..de örülök, hogy Te legalább utána néztél mirõl is van szó pontosan..és ezen van hangsúly..
A hickory egy gyûjtõnév..tulajdonképpen amerikai diónak aposztrofálhatnánk, de Ázsiában is ugyanúgy megtalálható jó néhány faja..valójában a Carya nemzetség fajait soroljuk ide..rugalmasak, erõsek, hajlékonyak, könnyûek ahogy mondod..és drágák veszettül
..fõleg mert ez a minden vadász pszichikai beteg jelenik meg elõttem csak most erdõgazdálkodás témában..mert ez pl.arról tesz tanúbizonyságot, hogy se a vadászathoz, se a pszichológiához nem ért valaki..kb. mintha azt mondanám az összes csillagász depressziós alvászavaros .. és tudod az ilyenben pláne az a veszélyes, ha belinkel valaki valamit és egy szavas kommentel kommentálja nem épp hozzáértõn majd balra el, hogy elindul belõle egy folyamat, ami kimenetének köze nincs a rációhoz és a valósághoz, abból pedig csúsztatások, dezinformációk görögnek tovább...és közben soha ne felejtsük el ez nem egy belsõs fórum..nem csak magunk közt vagyunk..regisztrálatlan olvasók egy része megnézi, a keresõk rákeresnek erdõírtás szakszóra és ha nincs helyretéve az marad meg majd, így is irtják az erdõt..egy böszme géppel..felületes ez a kimenet, a valósághoz nincs köze..szóval a latin mondást a "Félek az egy könyvû embertõl!" igen csak idevágónak érzem..de örülök, hogy Te legalább utána néztél mirõl is van szó pontosan..és ezen van hangsúly..A hickory egy gyûjtõnév..tulajdonképpen amerikai diónak aposztrofálhatnánk, de Ázsiában is ugyanúgy megtalálható jó néhány faja..valójában a Carya nemzetség fajait soroljuk ide..rugalmasak, erõsek, hajlékonyak, könnyûek ahogy mondod..és drágák veszettül
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat