Bioszféra

A "csillagpor" anyagot félreérthetted. Minden nehéz elem belõlük származik, ergo a hidrogén s a hélium kivételével a szervezetünk alkotói bizony csillagokból erednek. A Naprendszer kialakulása elõtt "élt" csillagok felrobbanásakor szétszóródott nehéz elemek kerültek be abba a porkorongba, amelybõl aztán a bolygónk, s késõbb mi magunk is létrejöttünk.

Óha, de micsoda csodálatos kis élõlények!

A Merci is csak egy nõ. :-)

Lehet, hogy magamból, mint kerék helyett lábbal rendelkezõ lénybõl indulok ki, illetve itt a lakótelepen nem sokan járnak boltba mercivel, se szuzukival, a pasik meg max. sörért mennek el (tisztelet a kivételnek :-))

Lehet, hogy csak az a baj, hogy mi nem szipogunk, hogy de sok a munka, hanem csak csináljuk?

Link

Az Apolló ûrszondán is csináltak egy ilyen kísérletet, bár nem tudom jól emlékszem-e erre.. Ami aztán megsemmisült, ám a baktériumos edénykében lévõ bacik megúszták a zuhanást, szaporodóképesek maradtak..

Nemrégiben az Antarktisz jegében vidáman éldegélõ "jégférgekrõl" beszéltek, valami rózsaszin földigiliszta-szerû lények, ha igaz a hír

Juteszembe ez a baktériumcsapat (Streptococcus mitis) mely megjárta a Holdat a Surveyor-3 ûrszondával. Évekig ott voltak, túlélték a vákuumot, a hideget. az Apollo-12 anyagvizsgálatra visszahozta a kamerát, vele a bacikat és azok szaporodóképesek maradtak (állítólag kizárható hogy visszaérkezés után kerültek a kamerára)

Arra utaltam, hogy végsõ soron csillagok halálából születünk (Isa pur es hamu vogymuk..) Tudom, inkább filozófiai kérdés.
A koacervátum csepp volt az elsõ olyan kocsonyás anyag, amely tartalmazott fehérjét, nem? Tudom, hogy csak egy átmeneti állapot, de mégis ott kezdõdött "minden".
A cianobaktériumok voltak talán a legõsibb baktériumok vagy élõlények, azért hoztam fel õket.

Azt nem tudom, így van-e, hogy minél "fejletlenebb", egyszerûbb felépítésû egy "élõlény", annál alkalmazkodóképesebb, ellenállóbb? Vagy ez nem ilyen egyszerû kérdés?

Mindenesetre ez az egész roppant érdekes téma.

A cianobaktérium (kékeszöld moszat régebbi nevén, vagy Cyanophyta)is prokarióta, se sejtmagva, se sejtszervecskéi, így természetesen az is a "pedigré sorba" tartozikValójában egy tõröl fakad a baktériumokkal, még ha funkcióban , méretben eltérõek is.A Bungenberg de Jong által a 30-as években felfedezett koacervátum cseppecskék és az Oparin(majd a sorban számos más kutató) által tovább vizsgált mikorgömbösödés inkább egy fajta átmeneti állapot, átmeneti struktúra a valódi élõlények elsõ képviselõi felé.Egy fajta fejlõdési lépcsõfok(ok) változatos összetételû, szerkezetû, nagyságú variálódásban, amelyek már anyagcsereszerû belsõ kémiai folyamatokat mutattak.Pl. Oparin mikrogömbjei cukorfoszfátot "ettek", foszforsavat "ûrítettek" és a bevitt keményitõtõl még növekedtek is, de nem örökítõdtek állandó jelleggel a tulajdonságok.Pl, ha kivonták a mesterségesen hozzáadott foszforiláz-enzimet leállt a keményítõ összekapcsolás.Szóval, azért egy koacervátumcsepp az még nem az az igazi "élõ(!)-õsanyánk" képviselõje.

Persze az élõlényekben ugyanazok az elemek vannak mint környezetükben,szinte minden természetes elem bennünk van, csak épp eltérõ arányban.Az élõkben 99%-ban H,C,O,N,P atomok kapcsolódnak molekulákká.A csillagpor anyag bennünk végtelenül kis % és környezeti "véletlen" miatt tartalmazzuk.

A szivacsok a soksejtû állatok elsõ képviselõi voltak, valahol az eukarióta amõbáknál ágaztak el, de hosszú fejlõdésük evolúciós zsákutca számunkra.Persze közös biokémiai csomózódási pont valahol elvész az õsködben, de nyilván van. Erre a távoli rokoni kapcsolatok helyén kezelésére (szivacs-ember) jó példa néhány emberben is meglévõ enzim aminosav sorrendjébõl felállított molekuláris törzsfa.Pl. a jól ismert citokróm-c(légzési enzim) példa.104 aminosavból álló lánc, minden emberben és emberszabású majomban is tök ugyanolyan.De a lóé már 12 helyen, a tonhalé 21 aminósav helyen eltérõ.Minél messzebb megyünk, annál inkább növekszik az eltérés.És ezek még mind gerincesek.Bár nem foglalkoztam a szivacs és ember génkészlet összevetésével (nem vagyok iylen aberált mikrobis )az ilyen, mind a 20.000 gén azonos kijelentésekben néha kételkedem, a fenti egyszerûnek számító enzim aminosav eltérés okán is.Nehéz lenne ilyen értelemben megfeleltetni a dolgokat.Fõleg aki látott már közelrõl genetikai kódszótárt.

Link

Bizony.. Rokonaink.

Nekem azok az élõlények jutottak errõl eszembe, amelyek a tengermélyi kürtõk körül (savas közegben, pár100 fokban), valamint a Mariana-árok mélyén (borzasztó nyomás alatt) élnek.

Abbahagytad, de valóban felemelõ érzés hogy mindannyiunkban egy közeli szupernova-robbanás anyaga lapul Továbbmenve, az elemi részecskék révén ugyanabból az anyagból épül fel testünk, mint az íróasztalom vagy a szemetesvödröm (persze más-más atomokba, molekulákba szervezõdve)

CCA - génjében=génkészletében bocs a kapkodásért

És a cianobaktériumok? Vagy a legrégibb õseink, a koacervátum cseppek (remélem jól írom)?
Úgy gondolom, mind helyénvalók, sõt az is, hogy csillag-anyagból születtünk, "õsanyagból" származunk mindannyian e Földön. Ugyanakkor felemelõ érzés is belegondolni ebbe.
Abbahagytam..

Lehet hogy Dr. Lovelock és követõi eldramatizálják, mint a globális felmelegedést szokás (hol lesz, hol nem lesz, hol éppen "kisjégkorszakban" vagyunk) vélhetõen a különféle lobbyk is formálják/deformálják/informálják/dezinformálják a közvéleményt vélhetõen "piszkos anyagiak" miatt.
A pedigrét illetõen -igazíts ki ha tévedek- állítólag minden ember génjében megtalálható a szivacs összes (cca. 20.000) génje, ergo õseink között ott lehet a szivacs is A Spektrum TV "lelke rajta" mely az errõl készített filmet leadta Nem vagyok genetikus, biológus, amíg nem cáfolják, el tudom hinni (Némely megrögzött kocsmalátogató honfitársunk láttán nagyon is)
Ui: azért ez egy kicsit olyasmi, egy acélszerkezet sokat kibír, de ha nem törõdnek vele, elrozsdásodik és összeroppan. Ettõl függetlenül több aszteroida-becsapódást és "óriásvulkán" kitörését követõ mérhetetlen környezetszennyezést is elviselte a Föld és rajta az Élet De hogy hezitáljak, sztem "Gaia védekezése" hasonlít az emberi immunrendszerre, elõbb utóbb tönkremegy ha sok támadás éri.

Hogy ne csak mindíg rovarmakrókkal jöjjek

Bélyegképek: Link Sétáltam egyet a Duna-parton. Teljesen beállt Duna jege, mindenütt sima. Partmenti turzások sincsenek. Rámerészkedtem, partközelben simán elbír a jég, beljebb már hajladozik a súlyom alatt (most 90 kg csizmástól) A part kihalt, kacsák, libák, sirályok (egyéb madarak sem) nem voltak. Hova lettek nem tudom, néhány mindíg szokott a parton lebzselni ilyenkor is.

Ezen a duplikált ember-Természet "együtt pusztulásos" elméleti kimeneten mindig elgondolkodom....szokásos homo túlértékelés szaga van nekem, némi szûklátókörûséggel körítve. Ha csak a 3,5 Mrd(!) éve szinte tökéletesen mûködõ prokariota szervezetek végtelen dinamikus alkalmazkodó képességére és hihetetlen fajgazdagságukra gondolok, ez úgy ahogy van, nem állja meg a helyét.Márpedig, ha az élet teljes pusztulását dimenzionálgatjuk ezen a golóbison, az elõsejtmagvas élõlények ki nem hagyhatók.S bár sejtes szervezõdés szinten alacsony szintûek, épp egyszerû funkcionális felépítésükbõl kifolyólag félelmetes, az idõskála mentén nézve, a hatékonyság, a mindent túlélés terén.A röpke több milliárd év alatt "láttak" néhány érdekesen szélsõséges dolgot itt a Földön, s közben a magas biológiai hierarchiai szintek kialakulása, a bonyolult szervezetek megjelenése (tetszik, nem tetszik)belõlük indult meg..persze egy mikrobi laborban egy mikroszkóp alatt nehéz elképzelni egy kemototróf baktériumban az õs-õs-õsanyánkat ..nem túl elegáns pedigré, de ez van..

Eszembe jutott a Final Fantasy.Rám nagy benyomást tett.Én ott találkoztam elöször a Gaia-elmélettel.

Szépséges, köszönöm szépen

Hari új témájához : vagy harminc éve olvasok publikációkat a Gaia elméletrõl, szinte minden konklúzió az, ha "nem térünk észre" a Természet fogja "kiküszöbölni" az Embert vagy vele együtt pusztul el
"Addig, amíg ez a két organizmus egymással egyensúlyban él, környezetük ideális mindkettõ számára, de amennyiben bármelyik eltûnik, lényegében a teljes szervezet, a Föld vagy Gaia elpusztul." Idézet a Gaia-elmélet megalkotójától (dr. James Lovelock)

Egy venezuelai honlap: Link
Tavaly júniusban virágzó Billbergiája Link
Nálam ugyanez a növény most bimbózik.

Döbbenet! Link :O :O

Azért ez a hsz. sem volt kisebb általánosítás
Egyébként pedig ma a nõk nem cipelnek már 4 szatyrot haza, mert bepattannak a Mercibe, és hazakocsikáznak a bevásárlóközpontból [esõ] (Ez sem kisebb általánosítás, de nem lehet egészen pontos, kivétel nélküli megállapításokat tenni.)

Húú micsoda forgalom van a madáretetõ körül, gerlék, verebek, széncinegék, kékcinegék, tengelicek. Ma megettek egy csomó (kb 1 liter) napraforgót. Majd képeket megpróbálok készíteni, de csak holnap lesz rá lehetõségem.

Hari gondold át Fiatal házas koromban hosszú kilométereket gyalogoltunk erdõben úgy, hogy hátamon a megrakott hátizsák rákötözött cuccokkal, nyakamban a hétéves, karomban a négyéves fiam és még én sajnáltam az asszonyt hogy a nyakára kötött "kenguruban" cipeli a csecsemõ Gergõt. Elég "jókötésû", jól bírta és mivel a szája is nagy, leszidott amikor a sokadik kilométer után "kidöglöttem" a két nagyobb kölök a hátizsák és egyéb cuccok cipelésétõl Tán puhány vagyok

köhöm... tisztelem a nõket és erõfeszítéseiket, de említetted a testméret. A testméret folytán akaratlan párhuzam vonható a rovarokkal Azok is kicsik és méretükhöz arányítva sokkal erõsebbek, nagyobb teljesítményekre képesek mint egy ember, de az ember mégis simán a "fejükre lép" Legfeljebb mérges csipkelõdéssel tudnak védekezni
Bájos hölgyek, kolleginák, ez nem lebecsülés, nem "férfisovinizmus" minden tisztelet és hódolat megillet Benneteket amiért gondoskodtok a tohonya férfiakról és neveletlen kölkekrõl Ámde majdnem természeti törvény hogy "minden erõsnél van egy még erõsebb", minden kiváló nõhöz akad egy még kiválóbb férfi, bár rendszerint nem találnak egymásra. Az egyik ismert nõ a harcias Freydis Eiriksdottir, Vörös Erik lánya; Vinlandra (É-Amerika) is elhajózott, sok eredményes harcban vett részt (többször súlyosan megsebesült) jó hadvezér volt, de õ is férjhez ment (párja Thornfinn Karlsefni, kevésbé ismert viking) családanya lett; fiúgyerekük Snorri vélhetõen az elsõ európai, aki az Újvilágban született

Nyulinak: Link Link Portulacaria afra

Való igaz. Bizony, nem könnyû dolog, nap mint nap kisbabát, kisgyermeket emelgetni az anyáknak. Az európai ember még hagyján, de pl. Afrikában, és természeti népeknél a dolgozó asszonyok magukra kötött gyerekkel cipekednek, dolgoznak..

Csodálkoztam, hogy a nõvérem hogy bírja a 10 kilós babáját annyi ideig ölben tartani. Nyilván hozzászokott már. Én 10 perc után már nagyon elfáradok.
De lesz õ még több is..

Ez legalább olyan általánosítás, mint az, hogy minden pasi csak kocsmázik meg focit bámul...
Az is hülyeség, hoyg a nõk gyengébbek. A saját méreteikhez képest igenis erõsek! Persze most nem a szoláriumban sütkérezõ unatkozó kisasszonyokra kell gondolni,hanem arra a sokszázmillió nõre, aki földet mûvel, cipeli a gyerekeit stb. világszerte. Épp a minap, buszon hallottam egy kb 80 éves nénikét valakivel beszélgetni, s mesélni a gyerekkorát. Õ 1 évesen már az apjával kaszált, mint legnagyobb gyerek - csupa lány volt a családban, s valakinek segítenie kellett a földeken, mert az apa egyedül nem bírta!
Csak a férfiak szeretik azt hinni, hogy a nõ gyenge. Persze ez nem akadályozza meg õket abban, hogy engedjék a nõt négy tömött szatyrot hazavonszolni a boltból... Tisztelet a kivételnek :-))

Új téma Link
"... A kialakult új szféra alapvetõ változásokat okozott a Földön. A bioszféra önszabályozó képessége segítségével a körülményeket úgy változtatta meg, hogy számára a létfeltételek a lehetõ legkedvezõbbek legyenek. Ez az ún. Gaia-elmélet lényege. Ha ezt elfogadjuk, akkor azt is feltételezhetjük, hogy a bioszféra ki fogja küszöbölni az emberi tevékenység kedvezõtlen hatásait. Persze felmerül a kérdés, ez az önszabályozó képesség elegendõ kapacitású-e ahhoz, hogy az emberek okozta változásokra kellõ mértékben reagáljon, a hatásokat kedvezõen befolyásolja.

A másik kérdés az, ha valóban kiküszöböli az ember okozta kedvezõtlen hatásokat, ez az ember kiküszöbölésével együtt jár-e."
Elgondolkodtató.

Hari lehet hogy nem fogalmaztam világosan, de leírtam hogy a nõk immunrendszere erõsebb, vélekedésem szerint a rájuk váró anyai feladatok miatt. A kétféle "feladatkör" miatt a férfinak "kell" erõsebbnek lenni, ha tud. Ami a sírást illeti, közhely bár, de "a férfi befelé sír", hiszen az önuralom és higgadtság megõrzése stresszhelyzetben a legfontosabb dolog. A nõk "kitörhetnek könnyekbe" hisztizhetnek, földhöz verhetnek egy tányért. Ha férfi tenné ugyanezt, az nektek nõknek is furcsa lenne, nem?

LAM

Egy régi görög mitosz szerint valaha egyetlen emberben egyesült a két nem, az istenek választották ketté férfira és nõre A két fél azóta is keresi egymást Kényeztetés: emlékképeim szerint ez nem egyoldalúan csak a nõkre korlátozott "feladat", általában "visszakapják"

Csak megjött a visszajelzés és amint várható volt számomra megfelelõen nyilatkoztatok. A lényeg nem vagyunk egyformák. Ez a lehetõ legegyszerübb magyarázat. Öröm volt Veletek beszélgetni ismét. További szép napot, megyek a munka után, mert az nem jön ide. Sajnos.

A hsz-ed elsõ felével egyetértek A végével, háát..
Szerintem a férfinak nem erõsebb az immunrendszere.. Nem is kevesebb a stressz, teherbírás, csak MÁS..
Hogy menyire sír/hat, és miért? Azt majd késõbb kifejtem, most irány más dolog..

LAM, ezt még meg kell emésztenem.

Aranyos ez a Nõk Lapja Café ízvilág itt a Bioszférában..
..és még igazságmagja is van..a férfiak "elmatriarchálódásának" szép bizonyitéka ...megnéztem volna néhány XVII. századi Bocskai-hajdút amint ezt hallgatják. ..na jó ez csak komolytalankodás..a nõi-férfi életkor alakulás,egymáshoz viszonyulás, mentális és testi egészség, életmenet, életminõségbeli különbségek, a koevoluciós évezredes hatások és azok mesterséges felülírása, a genetika, a pszichovegetatív folyamatok és a fiziológia tükrében egy meglehetõsen holisztikus téma..és messzirõl indul és messzire vezet..szét is feszítené a fórum kereteit, bár nagyon izgalmas lenne feszegetni....a nõk valóban komoly elõnyöket élveznek a túlélés és a jobb minõségû túlélés terén..nem kell említeni a citokinek és a szülés közti összefüggéseket gondolom..de vigyázat hölgyek!a folyamat iránya koránt sem csak egy nemre korlátzódik..zajlik már, beindult..csak a kifutása még nem szembetûnõ..egyre több és több irányú veszély leselkedik a szebbik nemre is...a civiliázióért nem csak mi fizetünk..és a nõk ugyanúgy hajlamosak a káros hatások kompenzálására nulla értékû idõt és energiát fordítani..már pedig hogy szép ökológus módon fogalmazzak..a kompetitív elõny, amit élveztek hamar semmivé foszlik a káros környezetei ingerek, a hatalmas és egyre terjengõsebbé váló pszichikai nyomás, stressz özönei alatt..és ebben már nem sok megmosolyogni való akad sajnos..
..persze a kényeztetés az mind két nemnek egyformán finom ..teremtés koronái..ez egy mekkora vak közhely..

Kisbéka, sztem ez így nagyon leegyszerüsített vélemény. Ahogy férfiak között akad, gyenge, félénk, pipogya, úgy a nõk között is. Az ápolást illetõen sztem ez kölcsönös. Életközösségben élõk, mikor ki milyen állapotban van, segítenek egymásnak. Normális férfi, ha a párja lebetegszik, ugyanúgy ápolja "asszonyát", mint az õt, gyerekükrõl hasonlóan gondoskodik, ha párja nem ér rá (vagy nincs kedve, mert ez is megesik). A takarítás, mosás, fõzés az kissé más, embere válogatja ki mire hajlandó Úgy vélem, a nõk óvatosabbak, kevesebb "csinnbe mennek bele", "kímélik" magukat, nehéz fizikai munka, bonyolult mûszaki probléma megoldása a férfi feladata, ha alkalmas elhárítására. Amelyik nõ nem ezt teszi, gondoskodásból mindenben õ lesz az "ellátó", az a nõ már valahol kicsit "férfias". A nõket kicsi koruktól jobban óvják mint a férfiakat (sarkítva, vészhelyzetben még ma is "elõbb a nõk-gyerekek aztán a férfiak"; az már komoly személyiségprobléma ha egy férfi képes leütni a nõket mentõcsónakba szállásért, mint a Titanic süllyedésénél) felnõtt korukban nõi mivoltukból eredõen jobban vigyáznak magukra és egészségükre, mint a férfiak. A nõk egyenlõk, de nem "jobbak" mint a férfiak, csupán "más a feladatkörük". A sokat emlegetett erõsebb immunrendszer egyéni véleményem szerint abból fakad, hogy egyszer anyává érvén, a magzatot is védeniük kell, amig világra jön, nem mellesleg kevesebb stresszt vállalnak mint a férfiak. Nomeg egy férfi nem sírhat, nem hisztizhet mint egy nõ, ami ugye a legjobb mód a felgyülemlett stressz levezetésére Lehet mosolyogni, de "normális" esetben ez így van

Igaz Hari! De jól esett volna ha a teremtés koronái is elmondják, mennyire jól esik nekik a kényeztetés. Mert ugye ki erre, ki arra született, de egymás nélkül a két nem semmit nem ér.

Énszerintem abban anyai ösztön van, hogy szeretünk gondoskodni.

Ám az a legjobb, ha ezt a nõk is visszakapják.

Pszt! Nehogy kitudódjon, hogy szeretjük nézni a gyengeségüket, és természetesen mindent megteszünk azért, hogy újra FÉRFI legyen.
De ezt nagyon halkan mondtam, mert még meghallják! És elbízzák magukat kicsit.

De van, amikor látványosan szeretnek szenvedni ám. Hogy megkapják a gondoskodást a nõ részérõl. A nõk pedig "kiélhetik" gondoskodási ösztöneiket.

Sziasztok!
Olvasom az irásaitokat, és gondoltam hozzáfûzök pár szót. A genetikát hagyjuk nem erõsségem, de szerepet játszik. A többi lehet szerintem tudatosság, egészségcentrikusság. A két nem közötti eltérés nem mérvadó, de olvastam egyszer egy publikációt, amiben a nõk egészségbeli erõsségét annak a következményeként emlegetik, hogy tudat alatt õk az ellátók. Tehát, ha egy férfi megbetegszik általában a nõ látja el ( mindegy milyen a szereposztás lehet anya is, feleség is ), ha egy gyermek megbetegszik, szintén a nõ látja el. Egyszerüen nem engedi meg magának, hogy beteg legyen. A férfi, mert kemény fából faragták, nem szeret beteg lenni. De ugye ezt nem kérdezik. Azért megmosolyogtam a hsz-ket.

Sztem ez nem így van. A nõk nehezen veszik tudomásul, hogy a férfiak, mint "természetes családfõk", sokkal több stresszt vállalnak, sokkal több stresszhelyzetnek vannak kitéve, "széthajtják magukat", nem csoda ha lepukkannak (mint pld. én a szivemmel) A szívmûtétig szinte egész életemben alig voltam beteg, egyszer volt egy tüdõgyulladásom és egyszer prosztatagyulladásom; megfázások, nátha, influenza elkerültek. Én ezt a kölökkorom óta csinált rendszeres természetjárásnak és testgyakorlás eredményének tekintem. Lehet hogy ma több szemét van, szennyezettebb a levegõ, de ez nem jelenti azt hogy levegõt se vegyenek. A rendszeres reggeli torna pedig a keringési rendszernek, izmoknak nagyon is jót tesz, különösen ha szabadban, friss levegõn végzik. Ha valaki kellõ intenzitással csinálja, nem fázik, sõt kiizzad, hozzá lehet szokni a -15°C-hoz is. Vajon miért választják sokan a kerékpárt, ha veszélyes a "tüdõ átszellõztetése" a levegõ miatt? Mert ez a kisebb rossz és a "tétlenség megöl". Személyes OFF: 1988-ban néhai édesapám 61 éves korában január közepén félmeztelenül csákányozott a telkén, nem lett semmi baja. Igaz, a szive vitte el õt is, de ebbe "betudható" hogy ejtõernyõsként harcolt a világháborúban, aminél nemigen akad nagyobb stressz; nem mellesleg matematikus létére segédmunkásként kezdte újra életét 56-ban (nincs benne politikai él) Õ szoktatott rá a rendszeres tornára, reggeli hideg vizes mosdásra és természetjárásra (rendszeres olvasásra, zenehallgatásra, modellezésre) Szívmûtétem nem ennek tudható be, családi hajlam
Ui: lám LAM ismertette az érem másik oldalát is, korrekt, egyetértek

A férfiember "szervezetét" (ma is alapvetõen több tízezerévesnek tekinthetõ fiziológiai és statikai struktúrával) erõs fizkai igénybevételre, folyamatos természetben történõ mozgásra találták ki. A látásélességem és annak tartóssága már csecsemõkortól bizonyítottan a mozgástól függ.Hormonális és a központi vegetatív idegrendszer zsigeri kapcsolatain keresztül az immunrendszerem erõssége, a vázszerkezetem (izületek!) stb.Az értelmi képességekrõl nem is beszélve. Mindezt szín és formagazdag agykérget stimuláló környezetben, állandó, aktív és kiegyensúlyozott sok színû és vetületû szociális, társas kapcsolatokkal fûszerezve.A Cro-magnoni vadásznál ez a hármas törvény tökéletesen funkcionált.Nálunk mindhárom a gödör alján...izoláció a természettõl..izoláció a civilizáció gyönyörei közt..és vetítsük ki ezt a gyermekeinkre..még sötétebbé rajzolódik a kép..

Kis szines: írás közben kinézek az ablakon, a keritésre szállt egy kb. gerle méretû, de arányaiban, körvonalaiban, busa fejével és aránylag rövid farkával "óriás" verébre emlékeztetõ madár, csõre rigóéra emlékeztetett. Egész tollazata feketéhez közelítõ sötétszürke, mellénye (bögye) sötét árnyalatú kékesszürke. Jó szeme van, a függöny lebbenésére azonnal elrepült, nem tudtam lefotózni. Repülése, mozgása gyors, élénk és könnyed volt

Lordom, a férfiember gyengébb anyagból készül, mint a nõ. Sokkal hamarabb és gyakrabban is betegszik meg.
Amikor az "átkos" nevû rendszer volt, nem volt ilyen mérvû környezetszennyezés, nem ettek ennyi szemetet a gyerekek, s elsõsorban ennek volt köszönhetõ, hogy egészségesebbek voltak, nem a -15-ben szaladgálásnak...

Noli, bár még az "átkosban" volt, a honvédségnél kb. -15°C-ig meztelen felsõtesttel futottak a legények félórás reggeli tornára és még náthás sem lett senki (feltéve ha nem "sunnyogott")
Miki, jól teszed
Akkor én sem vagyok százas Noli; hiszed-nem hiszed, (orvosilag elõírt) napi tornámat a kertben csinálom a ház mögött, növények rejtésében. Igaz, nadrágban-csizmában, de ujjatlan trikóban. Aki nem próbálta nem tudja, a hideg levegõ "csípése" a bõrön rövidebb ideig legalább olyan jólesõ mint egy forró zuhany

Nem vagy Te százas (mondom én, aki simán kiáll rövidgatyában is lesni az eget...) :-)
Nagyon szép zúzmarák!