Bioszféra
Újabb lököttség jutott eszembe: irányérzékeny mikrofonnal figyelni a "néma" rovarokat, pókokat, hangyabolyt, hallatnak e "tudatosan", akár "információközlésre-elijesztésre-bénításra" valamiféle akusztikus zörejt, ahogy pld. a tücskök is; (ez már feltételezi a hallást is)
Ha jól tévedek (ezt is valahol csak felületesen olvastam, nem biztos) van valami rovar ami "bénító" csattanást, a másik rovar számára bõdületes hanglökéshullámot generál, mint mondjuk ember számára a villanógránát, akusztikus robajával sértetlenül hagyva, de pszichikailag lebénítva az embert)
Ha jól tévedek (ezt is valahol csak felületesen olvastam, nem biztos) van valami rovar ami "bénító" csattanást, a másik rovar számára bõdületes hanglökéshullámot generál, mint mondjuk ember számára a villanógránát, akusztikus robajával sértetlenül hagyva, de pszichikailag lebénítva az embert)
Kis reggeli kísérlet és kávé+pipa filó 
Rovarászok: a hallanak a pókok? Azt tudni vélem hogy érzékenyek a légnyomásváltozásra. Az akusztikus hullámok lényegében gyors egymásutánban bekövetkezõ nyomásingadozások, vajon ezt is érzékelik?
Kérdésem alapja: a balfék (amelyik nemrég elszalasztotta a legyet) fürdõszobai pók békésen szendergett hálója közepén, nem mozdult amikor odahajoltam (néha eliszkol a sarkába) hozzá megnézni. Kb. 5 cm távolságban pattintottam egyet az ujjammal, mit csinál. Hát odébbment kissé. Még egyet pattintottam, megint odébbment. Addig pattintgattam az ujjaimmal, amíg "betereltem" a sarkába, kezemet nem közelítettem, maradt eredeti helyzetében
Szerintetek hallanak a pókok vagy ha modulációt nem is, de az "akusztikus lökéshullámok csúcsait" érzékelik? Vagy ez is már egyfajta hallásnak számít vajon? Elvileg a hallásnak nevezhetõ érzékelés komplex dolog, a levegõ lökéshullámainak folyamatos elemzése, összehasonlítása korábbi tanult és felismert emlékekkel - szélzúgás, emberi szó (és annak "dekódolása") nem hinném hogy a pókok képessége eddig terjed
Mi a véleményetek?
Úgy vélem a pókok is csak annyira "hallanak", ahogy a halak felismerik a víz áramlási sebességét helyi parányi nyomásváltozásokból, melyet az oldalukon lévõ nyomásváltozásra érzékeny "pontsorral" érzékelnek. (Régen olvastam valahol, nem tudom a példának felhozott "halas" info mennyire jó)
Ui: lehet hogy idõváltozás közeledik és rosszkedvû, ideges
Máskor nem szalad el, ha odahajolok, nemegyszer "elõrejön" és "nézegetjük" egymást
Néha már hülyének érzem magam az ilyen dolgaimtól, "normális ember" nem tesz ilyeneket, de mit csináljak, a kíváncsiság erõsebb

Rovarászok: a hallanak a pókok? Azt tudni vélem hogy érzékenyek a légnyomásváltozásra. Az akusztikus hullámok lényegében gyors egymásutánban bekövetkezõ nyomásingadozások, vajon ezt is érzékelik?
Kérdésem alapja: a balfék (amelyik nemrég elszalasztotta a legyet) fürdõszobai pók békésen szendergett hálója közepén, nem mozdult amikor odahajoltam (néha eliszkol a sarkába) hozzá megnézni. Kb. 5 cm távolságban pattintottam egyet az ujjammal, mit csinál. Hát odébbment kissé. Még egyet pattintottam, megint odébbment. Addig pattintgattam az ujjaimmal, amíg "betereltem" a sarkába, kezemet nem közelítettem, maradt eredeti helyzetében


Mi a véleményetek?
Úgy vélem a pókok is csak annyira "hallanak", ahogy a halak felismerik a víz áramlási sebességét helyi parányi nyomásváltozásokból, melyet az oldalukon lévõ nyomásváltozásra érzékeny "pontsorral" érzékelnek. (Régen olvastam valahol, nem tudom a példának felhozott "halas" info mennyire jó)
Ui: lehet hogy idõváltozás közeledik és rosszkedvû, ideges



Hajnali frász
nincs még új automatám, a "kihelyezett" analóg mûszereket nézem néha. Ma hajnalban felébredve, kimentem az egymástól cca. 40 m-re É-ra és D-re elhelyezett hõmérõket megkukkolni. A garázs É-i mûszeréhez menet elhaladtam a nagy fûzfa alatt (nyáron madárparadicsom, földig érõ ágazata most lombjavesztetten áll és üres) hirtelen egy drapp tollcsomó csapott el az arcom elõtt és tovaszállt a sötét szomszéd házra, majd kis idõ múlva "fuikk-fuikk" fonémára emlékeztetõ hangok hallatszottak arról. Nem ismertem fel, valami közepes testméretû bagoly lehetett. Nem tudom melyikünk ijedt meg jobban
Baglyok télen-nyáron vannak errefelé, bár ritkán lehet látni õket testi valójukban, hangjukat nyáron, estefelé hallani



Tényleg így nézett ki,köszönöm. Valami olyasmit mondott, hogy az elmúlt x évben x-y-szor fotóztak ilyet Magyarországon, õ meg csak sétálgatott a Benta-patak partján (ami nem egy vadvízi Mekka), és ilyenbe botlott. Mivel semmi gombaformája nem volt, nem tulajdonítottam neki különösebb jelentõséget.

Alkalmi vendég csak nálunk, gondolom, emiatt örült neki az illetõ. Amúgy csini madárka! :-)
PÓKTÉMA a szoba padlóján akart átfutni egy szekrény alól az ülõgarnitura alá. Megláttam, eléálltam, megtorpant. Csináltam pár fotót és útjára engedtem
1024 pixelre redukált képek
Teste szembõl Link Szemei és érdekes "seprõje" szembõl Link "Futni hagytam", teste oldalról vakuval Link Ugyanez vaku nélkül Link
Bocs a pókfóbiásoktól, csak meghatározásra tettem fel, úgyis sötét és homályos képek
Kimentem "meteorozni" a "hobby-elõtétlencsével" sziasztok
Ui: meg kellene a találni a pókok Van der Waals "papucsát", elvileg nekik is van

Teste szembõl Link Szemei és érdekes "seprõje" szembõl Link "Futni hagytam", teste oldalról vakuval Link Ugyanez vaku nélkül Link
Bocs a pókfóbiásoktól, csak meghatározásra tettem fel, úgyis sötét és homályos képek

Kimentem "meteorozni" a "hobby-elõtétlencsével" sziasztok

Ui: meg kellene a találni a pókok Van der Waals "papucsát", elvileg nekik is van

Kedves madárszakértõk! 4-5 évvel ezelõtt fotózott itt valaki vörös ásóludat. Nagyon örült neki...
Ez valóban olyan ritkaság?

Anyukám Érpatakon látott sokat, évekkel ezelõtt, amikor ott (is) tanított. Jó, nem volt 100, de vagy 40-50 biztos volt.
De jó!!!! Emlékszem, amikor pár éve is mutattad, ha jól emlékszem, Te mutattad akkor is õket. Jóság ennyi bagoly együtt! Éljen a szegedi madárinvázió! :-))
Már a harmadik éve érkeznek meg télire ugyanerre a környékre (4-5 fára) a 100-150 fõs fülesbagoly populáció. Szakemberek szerint ez egész nagynak számít országos viszonylatban. Most voltam lent fényképezni, 5 perc alatt megjártam. És bocsi ha homályosak lettek a képek
de a lényeg látszódik. nagyon éberek voltak. talaj tele van bagolyköpetekkel
Link
Link
Link

Link
Link
Link
Akkor már tudom mi "csócsálta" meg a fenyõfánk tobozait. Elõször fakopáncsra gongoltam!
Örülök,hogy belinkelted a kereszcsõrûeket.Sose gondoltam volna,hogy itt a környéken téli madárvendégként elõfordulhatnak.
Holnap megyek is madárlesbe,hátha...
Közben most olvasom,hogy komoly inváziója van ezen a télen ennek a madárnak is,nem csak a csonttollúnak:Link
rlnX3VX1poJ:www.pite.org.hu/2008/11/07/keresztcsoru/+keresztcs%F5r%FB&hl=hu&ct=clnk&cd=9&gl=hu&client=firefox-a
Holnap megyek is madárlesbe,hátha...

Közben most olvasom,hogy komoly inváziója van ezen a télen ennek a madárnak is,nem csak a csonttollúnak:Link

Eszméletlen jó képek!Gratula!
Tényleg egyre jobbak,pedig sose voltak rosszak ám!
Tényleg egyre jobbak,pedig sose voltak rosszak ám!
Jaurinum, bocs hogy zavarlak, volt kollegám kérésére ment egy privi Neked

Elképesztõ figurák. Vajon hány millió év fenyõ-madár együttélés kellett e toboznyitó csõr létrejöttéhez..?
Nekem is tetszenek ahogy a kis szerszámaikkal szedegetik ki a tobozból a magvakat.
A gratulációt átadom


De édesek! Sose találkoztam még e madárral, jó lenne egyszer! Gratula a készítõnek!
Köszi a véleményt, négy hónap majd mindennapos makrózásából csak ragad valami az emberre, de elsõsorban a légy kábasága segített a fotózásban. Igyekszem minél hamarább a másik gépet is "felkantározni" (addig sajnos áll mint mint az elõre megvett számítógép monitor nélkül, a jó obi ára elég húzós,"ez nem nikkel, spórolnikkel") 21M többet mutathat mint 8, bár úgy vélem az élesítési-, kontrasztfényszög és megvilágítási problémák szintén jelentkezni fognak, csak más módon. Egyébként sztem ha egyszer "ráérez" valaki, már nem annyira idõrabló a makrózás; téma pedig télen-nyáron akad, csak legyen a gép az ember kezeügyében (akár a Légköroptika/Csillagászat témában) Nem érzem idõpazarlásnak, elég naponta néhányszor pár perces "körsétát" tenni az ismert zugok környékén a házban és a kertben, közbe-közbe az égre is felnézve; szinte mindíg lehet találni valami érdekes témát a nap bármely szakában; több idõt vesz el a "közlésre szánt" felvételek kiválogatása, esetleges utókezelése
Köszi a türelmet és a véleményt


Voltam a kertünkben, csodás a táj, a zúzmarás ködnek köszönhetõen:
Meggyfákat vastagon borítja a zúzmara. Olyan, mintha havazás után készültek volna a képek:
Link
Link
Link
Link
Zúzmara felépítése makro módban fotózva:
Link
Bokrok, kisebb fák:
Link
Link
Link
Örökzöldek:
Link
Link
Kiskertek:
Link
És hát a talaj is szétvan fagyva:
Link
Remélem nem gond ez a sok kép, és tetszeni fognak
Meggyfákat vastagon borítja a zúzmara. Olyan, mintha havazás után készültek volna a képek:
Link
Link
Link
Link
Zúzmara felépítése makro módban fotózva:
Link
Bokrok, kisebb fák:
Link
Link
Link
Örökzöldek:
Link
Link
Kiskertek:
Link
És hát a talaj is szétvan fagyva:
Link
Remélem nem gond ez a sok kép, és tetszeni fognak

Sima légyképek a Sony8M-el makrózva, de "története" van
A fürdõszoba egyik ablakában tanyát vert egy pók (bár szine barnásvörös, de nem vélem házipóknak, potroha nem kónuszos hanem korongra emlékeztet) Valami gyatra hálót is szõtt, amivel muslicákat fogdosott szorgalmasan. Bekeveredett valahogy egy "kölöklégy" persze a hálóba került. A pók odarohant "injekciózni", ám a légykölök egy ügyes tengelyirányú csavaró testfordulattal kifordult a hálóból, rá az ablaküvegre. A pók nem akkora hõs mint amilyennek hisszük, megtorpant elõtte és csak "nézte" legyet; én nyomban indultam a gépért hogy makro-videóra veszem mi történik. Mire visszaértem ugyanúgy, ugyanott "szemeztek". Ahogy az obit közelítettem, a pók mint a vihar elinalt az ablakkeret sarkában lévõ zugába. A légy csak állt kábán, valamit csak kaphatott a "szuriból". A fotózás hatására azért lassan odébb-odébb mászott, de lassuságával módot adott "tájanatómia fotózásra". Összegzõ montázskép
1024p redukált képek
Teste Link Térdizületei és a billér Link Papucsa Link azonban nem tudom mire megy Van der Waals papucsaival a "tüskéken", mert a tapintásra, ránézetre fényesen töksimára gyalult natúr ablakkeret ilyen "szálerdõ" képét mutatja közelrõl Link (aki tudja hol keresse megtalálja a karmoknál csak derengõ papucsot is; sötét volt) Fejkép1 (szájszervre) Link Fejkép2 ("szagló-csáp") Link
Eredeti kivágatok (3264 pixelrõl, picit se nagyítottam bele, némelyik a manuális fókusztól életlen)
Billér1 Link Billér2 Link Úgy vélem a szaglószerve Orr1 Link Orr2 Link Szájszerve oldalról Link "Térdizülete" és a billér Link

1024p redukált képek
Teste Link Térdizületei és a billér Link Papucsa Link azonban nem tudom mire megy Van der Waals papucsaival a "tüskéken", mert a tapintásra, ránézetre fényesen töksimára gyalult natúr ablakkeret ilyen "szálerdõ" képét mutatja közelrõl Link (aki tudja hol keresse megtalálja a karmoknál csak derengõ papucsot is; sötét volt) Fejkép1 (szájszervre) Link Fejkép2 ("szagló-csáp") Link
Eredeti kivágatok (3264 pixelrõl, picit se nagyítottam bele, némelyik a manuális fókusztól életlen)
Billér1 Link Billér2 Link Úgy vélem a szaglószerve Orr1 Link Orr2 Link Szájszerve oldalról Link "Térdizülete" és a billér Link
Most volt idõm és tudtam foglalkozni egy keveset a még Skandináviás cuccaimmal, így küldök nektek érdekes felhõvonulásos videókat, amit a lélegzetelállító Lofotenen készítettünk júniusban:
Link
Link
és rénszarvasok még tavalyról észak Svédországból Jokkmoktól északra (elég rossz felvétel)
Link
Még töltögetek valamikor, mert vannak ide illõ dolgok.
Link
Link
és rénszarvasok még tavalyról észak Svédországból Jokkmoktól északra (elég rossz felvétel)
Link
Még töltögetek valamikor, mert vannak ide illõ dolgok.
Nagy madárjárás van nálam. Egy kb 25 fõs õszapó-csapat húzott el az ablak elõtt, mentek a fenyõkre, aztán jött az etetõre a szokásos cinke-gárda( kék-, szén-, fenyves-), majd jöttek a feketerigók almát zabálni, aztán egy ökörszem, majd a vörösbegyeim. :-))
Nálunk ez egy fûtetlen elõtér ablakain alakul ki. Tegnap csak simán odafagyott a pára, az ma leolvadt, így az ablak egyenletesen vizes lett, és a friss fagy már megmûvelte a téli kertemet

Nagyon köszönöm mindkettõtöknek, ez az
Sehol máshol a faluban nem volt, sõt a környéken sem, a törzse alapján kb. 40-50 éves lehetett.
Kértem egy hajtást, tavasszal elteszek egyet a birtokra, nagy kárt talán nem okozok vele...

Sehol máshol a faluban nem volt, sõt a környéken sem, a törzse alapján kb. 40-50 éves lehetett.
Kértem egy hajtást, tavasszal elteszek egyet a birtokra, nagy kárt talán nem okozok vele...
Bizony az lesz, amit Noli ír.
Jól eltaláltad a kifejezést a gyomfával, és a bálványfához való hasonlításával mert az elmúlt évtizedben tényleg elkezdett spontán terjedni. Nálunk az urbánus környezeten kívül még nem láttam behatolni máshová, kedvenc élõhelyei a belvárosi épületek, járdák repedései (réslakó faj), amik városon belül is mindig relatíve meleg mikrokörnyezetnek számítanak, ami kedvez ökológiai igényeinek. Ilyen helyeken képes a legmostohább feltételek mellett is intenzív növekedésre, sokszor a járdát, falat is megbontja a pár év alatt karvastagságúra növõ törzse. Érdemes tehát még az elején (1.-2. év) kihúzni, utána már csak a fûrész segít. Persze, a magában álló, ültetett császárfa igen szép dísze tud lenni a környéknek, különösen virágzáskor, csak a nemkívánatos helyeken felbukkanó magoncaira kell "vigyázni".
Szerbiában a Fruska Gora lábánál, ami melegebb éghajlatú terület, már sokkal nagyobb méreteket ölt terjedése,és várható, hogy hazánkban is egyre több helyen bukkan fel, persze a bálványfához hasonló súlyos term. védelmi problémákat nem fog okozni.
Jól eltaláltad a kifejezést a gyomfával, és a bálványfához való hasonlításával mert az elmúlt évtizedben tényleg elkezdett spontán terjedni. Nálunk az urbánus környezeten kívül még nem láttam behatolni máshová, kedvenc élõhelyei a belvárosi épületek, járdák repedései (réslakó faj), amik városon belül is mindig relatíve meleg mikrokörnyezetnek számítanak, ami kedvez ökológiai igényeinek. Ilyen helyeken képes a legmostohább feltételek mellett is intenzív növekedésre, sokszor a járdát, falat is megbontja a pár év alatt karvastagságúra növõ törzse. Érdemes tehát még az elején (1.-2. év) kihúzni, utána már csak a fûrész segít. Persze, a magában álló, ültetett császárfa igen szép dísze tud lenni a környéknek, különösen virágzáskor, csak a nemkívánatos helyeken felbukkanó magoncaira kell "vigyázni".
Szerbiában a Fruska Gora lábánál, ami melegebb éghajlatú terület, már sokkal nagyobb méreteket ölt terjedése,és várható, hogy hazánkban is egyre több helyen bukkan fel, persze a bálványfához hasonló súlyos term. védelmi problémákat nem fog okozni.
Létezik olyan hogy elefántfülfa?
Az egyik falubeli szerint így hívják. Az ev. templomunk kertjében tavaly lett kivágva, kb. fél m-es törzsátmérõjû, nagyon puha és könnyû, tavasszal szokott virágzani, hasonló virágzatú mint a gesztenye, csak nem fehér hanem gyönyörû világoskékes.
Levelei óriásiak, mint egy elefántfül, lehet innét kaphatta a nevét? A fiatal hajtások hasonlóan vastagok mint a bálványfának, szintén gyors növésû. Lehet valamiféle gyomfa?
Fényképem sajnos nincs róla. Megköszönném ha valaki tudna érdemi információkat..Jaurinum, Noli?
Az egyik falubeli szerint így hívják. Az ev. templomunk kertjében tavaly lett kivágva, kb. fél m-es törzsátmérõjû, nagyon puha és könnyû, tavasszal szokott virágzani, hasonló virágzatú mint a gesztenye, csak nem fehér hanem gyönyörû világoskékes.
Levelei óriásiak, mint egy elefántfül, lehet innét kaphatta a nevét? A fiatal hajtások hasonlóan vastagok mint a bálványfának, szintén gyors növésû. Lehet valamiféle gyomfa?
Fényképem sajnos nincs róla. Megköszönném ha valaki tudna érdemi információkat..Jaurinum, Noli?
1024-es oldalmérettel raktam fel õket. :-)
A porcukros almák nem válnak pálinkává, a rigósereg gondoskodik róla. Sajnos nagyon félõsek voltak, így falás közben nem lehetett õket elkapni. Mintha nem is ugyanazok a rigók lennének, akik nálam is esznek (Tegnap egyik beült a szotyi közepébe az etetõbe...Na ezért van két szintes etetõm, odafenn addig is járhattak a cinkék, míg õrigósága jóllakott).
A porcukros almák nem válnak pálinkává, a rigósereg gondoskodik róla. Sajnos nagyon félõsek voltak, így falás közben nem lehetett õket elkapni. Mintha nem is ugyanazok a rigók lennének, akik nálam is esznek (Tegnap egyik beült a szotyi közepébe az etetõbe...Na ezért van két szintes etetõm, odafenn addig is járhattak a cinkék, míg õrigósága jóllakott).
Kiraktunk az ablakba dióbelet és eszeveszetten eszik a kék- és széncinegék, remélem nem lesz nikkeltúltengésük.
De jó az a porcukros hullott alma, lassan így pálinkává alakul.
Az én monitoromnak kicsi a képernyõje, vagy ennyire óriásiak a képek?

Az én monitoromnak kicsi a képernyõje, vagy ennyire óriásiak a képek?
Szép napot kívánok!
Lord Akela ! köszönöm az ötletet, de sajna nem igazán vagyok
jártas az elektronika-ban,..de jó kis ketyere lehet,... úgy, hogy marad a "szeges lemez "
és bocsi hogy most reagálok de nem jártam erre mostanában..
Lord Akela ! köszönöm az ötletet, de sajna nem igazán vagyok
jártas az elektronika-ban,..de jó kis ketyere lehet,... úgy, hogy marad a "szeges lemez "
és bocsi hogy most reagálok de nem jártam erre mostanában..
Pár tegnapi kép:
Link
A vége felé, a hóvirág után EGY DARAB PÓK is van, több veszélyes kép nincs benne.
Link
A vége felé, a hóvirág után EGY DARAB PÓK is van, több veszélyes kép nincs benne.
Én is számolgattam, az autópálya mentén, azok azt hiszem egerészölyvek.
Én a buszról a ragadozó madarakat szoktam számolni. Volt, hogy Gyöngyös és Hatvan között 8-at számoltam(!) csak az egyik oldalon.

Voltam kint nemrég (már sötétben) a telken. Nagyrészt földút vezet arra, 2 kis egeret láttam átmenni az úton. Nagyon mókásak voltak, ahogy "átpattogtak".
Egy késõ õszi estén összesen 6 úton átpattogó egeret számoltam meg. Volt amelyik az utolsó pillanatban ért az út másik oldalára a kocsi kereke elõl.
De most mennyi csillag van az égen, haj....

De most mennyi csillag van az égen, haj....
Jó reggelt Mindenkinek
Remélemmindenkinek hozott valami jót a Jézuska
A tegnapi csigaképek témája fõleg "szemezés" és a szinte tükörsima "teflon-talp" DE
szerintetek a szemére tapadt port hogy törli le a csiga?
(tán "lekönnyezi"?) A "csigaszem-optika" kristálytiszta tükrözõdését nézve elmehetne "halszem-optikának"
A többit egyben csatolom majd, nem jutott idõm rá a "körutazások" miatt, ma is megyek, holnap is. Amióta ideköltöztem, fát se állítottam az "ordas-tanyán", sztem ha nincs gyerek, elég ha szívében ünnepel az ember, a többi csak "látvány", valójában gyermekeink számára csinál/juk(tam). Így sem ülhet az ember, mert jönnek, akarja-nem akarja, szelíd erõszakkal elhurcolják fát bocs gyertyát gyújtani, ajándékot osztani, mint egy "bérelhetõ télapót"
Irigylem a trappereket akik bevették magukat az erdõbe és hónapszám ki se jöttek onnan. Elmegyek remetének valami barlangba jó messze, ahová a madár is hátizsákkal jár
Ha megérem, jövõre mindenki idejön és nem én utazok szerteszét a világba Bocs a személyes elemekért, szép napot, jó kedvet


szerintetek a szemére tapadt port hogy törli le a csiga?





Bocs hogy beleszólok a túra-öltözet témába én is mert mostanában a korábbi 30-40 km-ek helyett nagynéha 3-4 km-t megyek, de sztem nagyon jó ez a gatya is, magyar és nem drága Link Sínadrágra emlékeztet, a vese fölött zárul, kétrétegû (már önmagában is jól tartja a testmeleget), könnyû, mûszálas, jó vízállósága mellett is szellõzik, nem fülled rád, normál ruházatban, csizmástól vagy bakanccsal bújhatsz bele, szárai boka alatt záródnak, a zippzár és a gumirozás rászorítja a csizmára, hó nem megy alá, nem ázik át. Szakítószilárdsága nagyon jó, szinte csak késsel lehet kiszakítani. Mivel a normál ruházat fölé húzod, a zsebek helyén zippzáras nyílás van, így benyúlhatsz a "rendes zsebeidbe". Vízben gázolva egyáltalán nem ázik át (bár a bokagumirozásnál beszivároghat a víz ha térdig gázolsz benne hosszabb ideig) kipróbáltam tartós csapvizes locsolással, a víz simán lepereg, nem ázik át, nyoma sincs; ha elkoszolódik, bedobod a mosógépbe oszt passz. "Örök darab" mint a komoly igénybevételre tervezett honvédségi cuccok általában. A lábszárközépig érõ rövidcsizmát szilikonozom, szinte minden lepereg róla és nem ázik át. A csizmán belül az egész lábfejet körülvevõ lyukacsos párnázat biztosítja hogy ne fülledjen be a láb, egyben "támasztja" a lábszárat és bokát, amire a külsõ bokaszíjazat is "rásegít", legyalogolhatsz benne a Földrõl
A párnázat bizonyos mértékig (ha nem is annyira mint az acélkaplis bakancs) ütésvédelmet is biztosít. Persze a bõrét rendszeresen ápolni kell. Talpát "megvasalva" rövid, vastag önmetszõ csavarokkal, csúszós, jeges felületen is simán lehet haladni, igaz szilárd burkolaton csattog mint az igásló patkója
Nehéz terepre télen-nyáron ajánlom mindenkinek a "vasalt" csizmát és ezt a gatyát, tapasztalatból tudom, nyáron nem füllednek be, télen védik a lábat és a derekat, átázástól, lehûléstõl



Hát, ha volt is valami a nyakában, az vele együtt lapos lett.
Lehet, hogy a dézsás virágokkal került be, aztán az enyhe klíma miatt azt gondolta, hogy itt a tavasz.

Lehet, hogy a dézsás virágokkal került be, aztán az enyhe klíma miatt azt gondolta, hogy itt a tavasz.

Volt a nyakában csengettyû??? Mert ha igen, lehet, az angyalka volt álruhában. :-))))
Nálam tavalyelõtt az erkélyen nyaralt virág cserepébõl bújtak elõ tél közepén a szobában a rózsabogarak - a macska nagy örömére. :-)
Nálam tavalyelõtt az erkélyen nyaralt virág cserepébõl bújtak elõ tél közepén a szobában a rózsabogarak - a macska nagy örömére. :-)