Földtan
Kutyásoknak: Link
Egy 12 éves öleb mentette meg a cunamitól gazdáját márc. 11-én. A kutya, aki nem különösebben volt oda a sétákért, 11-én nagyon menni akart, s ráadásnak a szokásos tengerparti út helyett a közeli domb felé csalta gazdiját. A rengés a parttól 200 méterre álló házban érte õket, ezt követõen a kutya nagyon ki akart menni, s amint kinyílt az ajtó, elkezdett a domb felé rohanni, pont ellenkezõ irányba, mint amerre sétálni szoktak (a parton). A kutya szabályosan kergetõzött a gazdival, egyre feljebb csalogatva õt a dombon. Amikor lecsapott a cunami, elmosta a házukat, s teljesen víz alatt volt a parti rész, ahol sétálni szoktak egyébként.
Egy 12 éves öleb mentette meg a cunamitól gazdáját márc. 11-én. A kutya, aki nem különösebben volt oda a sétákért, 11-én nagyon menni akart, s ráadásnak a szokásos tengerparti út helyett a közeli domb felé csalta gazdiját. A rengés a parttól 200 méterre álló házban érte õket, ezt követõen a kutya nagyon ki akart menni, s amint kinyílt az ajtó, elkezdett a domb felé rohanni, pont ellenkezõ irányba, mint amerre sétálni szoktak (a parton). A kutya szabályosan kergetõzött a gazdival, egyre feljebb csalogatva õt a dombon. Amikor lecsapott a cunami, elmosta a házukat, s teljesen víz alatt volt a parti rész, ahol sétálni szoktak egyébként.
Edano sajtótáj: Elfogadhatatlanok a TEPCO információkezelési ügyei.
Mivel a 20-30km zónából sokan visszaszivárognak a 20km zónába (öregek, akik kimerültek a menekültszállásoktól, ill. azok, akik féltik a házaikat) azt kérik, hogy senki ne menjen a 20km zónán belülre. A 2-es reaktor magas radioaktivitású vize részleges magolvadásból eredhet.
Egy új légifelvétel az erõmûrõl: Link Vasérnap vették fel helkopterrõl. A 2-es reaktor tetõn kis lyukakból is jön ki valami gõz.
Koreában igen kis mennyiségû radioaktív Xenont találtak a levegõben (ez a jód bomlásterméke)
Mivel a 20-30km zónából sokan visszaszivárognak a 20km zónába (öregek, akik kimerültek a menekültszállásoktól, ill. azok, akik féltik a házaikat) azt kérik, hogy senki ne menjen a 20km zónán belülre. A 2-es reaktor magas radioaktivitású vize részleges magolvadásból eredhet.
Egy új légifelvétel az erõmûrõl: Link Vasérnap vették fel helkopterrõl. A 2-es reaktor tetõn kis lyukakból is jön ki valami gõz.
Koreában igen kis mennyiségû radioaktív Xenont találtak a levegõben (ez a jód bomlásterméke)
Itt vannak korrekciók a mérésekre: Link
Eszerint a 10 milió csak 100 ezer, és az utólagos adatelemzés nem tudta kimutatni a I-134 jelenlétét sem.... Most akkor kérdem én, mivel, hogyan vizsgáltak, mibõl jöttek olyan eredmények, amik pl. az I-134 jelenlétére utaltak, nem is kis mennyiségben??Fogalmam sincs, miként vizsgálnak, bomlásterméket néznek, vagy mit, de érdekes dolog, mert ha csak a menyiségi tévedés lenne, azt mondom, OK, de itt minõségi tévedés is van. Jó lenne errõl is többet tudni.
Eszerint a 10 milió csak 100 ezer, és az utólagos adatelemzés nem tudta kimutatni a I-134 jelenlétét sem.... Most akkor kérdem én, mivel, hogyan vizsgáltak, mibõl jöttek olyan eredmények, amik pl. az I-134 jelenlétére utaltak, nem is kis mennyiségben??Fogalmam sincs, miként vizsgálnak, bomlásterméket néznek, vagy mit, de érdekes dolog, mert ha csak a menyiségi tévedés lenne, azt mondom, OK, de itt minõségi tévedés is van. Jó lenne errõl is többet tudni.
Hmm. Akkor tehát jól sejtettem, hogy a mennyiségének is szemet kellett volna szúrnia valakinek. Köszi
Én még arra tippelek, hogy Cs-138 -ból alfával keletkezhet. Ez a reakció azonban nagyon ritka, a Cs-138 jobban szeret "béta-" -szal bomlani. Cs-138 viszonylag nagy mennyiségben tud keletkezni hasadásból.
Mindez hagyján egyébként, ugye tudjuk, hogy az ólóm alatti elemek keletkezéséhez mindenképp hasadás kell. Az I-131 tízmillió Bq nagyságrendû aktivitása is azt sejteti, hogy nemrég láncreakció folyt. Bár a 8 nap nem tûnik annyira rövid felezési idõnek, tehát "necces a dolog".
De az I-134 aktivitása, ha nincs utánpótlás, mintegy 19 óra alatt csökken egymilliárd Bq-ról ezerre!
(A töbi izotópból szerintem nem biztos, hogy nincs több. A tízmillió Bq-s I-131 aktivitás 10^13 db I-131-et jelent, míg az egymilliárd Bq-s I-134 aktivitás csupán feleannyi db I-134-et.)
Mindez hagyján egyébként, ugye tudjuk, hogy az ólóm alatti elemek keletkezéséhez mindenképp hasadás kell. Az I-131 tízmillió Bq nagyságrendû aktivitása is azt sejteti, hogy nemrég láncreakció folyt. Bár a 8 nap nem tûnik annyira rövid felezési idõnek, tehát "necces a dolog".
De az I-134 aktivitása, ha nincs utánpótlás, mintegy 19 óra alatt csökken egymilliárd Bq-ról ezerre!
(A töbi izotópból szerintem nem biztos, hogy nincs több. A tízmillió Bq-s I-131 aktivitás 10^13 db I-131-et jelent, míg az egymilliárd Bq-s I-134 aktivitás csupán feleannyi db I-134-et.)
Ó, ebbõl látszik, milyen öreg vagyok...
Köszi a kiegészítést/korrekciót


Igen, ez így nagy égés. Nem tudom, mit gondoljak, a I-134 igen "szokatlan" izotóp, legalábbis kevés van belõle, és a reaktor leállása után gyorsan elfogy. Ha most ennyit is találtak volna belõle, ahhoz láncreakció kellett volna nemrégen, de ugyanakkor a többi izotópból még többnek kellett volna lennie...
És ezt ki kellett volna szúrnia valakinek, mielõtt közzéteszik...
És ezt ki kellett volna szúrnia valakinek, mielõtt közzéteszik...
Azért ez fura, persze nem kizárt, de ilyen helyzetben a közel lehetetlen kategóriás eredményt kiadni úgy, hogy nem jó a mérés.... Mondjuk tuti, h a kormány azért nyomja õket rendesen, így az esélye megvan a rossz adat kiadásának, de jobb fényt nem vet rájuk, az tuti...
Hmm. közben bejelentették, hogy újravizsgálják a dolgot, merthogy a korábbi mérés eredménye a "hihetetlen" kategóriába tartozik (azaz rossz mérés). Link
A másik lehetõségre gondolni sem merek...
A másik lehetõségre gondolni sem merek...
Ez még egy régi elmélet. A legújabb vizsgálatok alapján nem lehet beazonosítani kalderát a hegységben.
Domborzatmodellek és a kõzettani adottságok elemzésével 3 krátermaradványt sikerült beazonosítani.
Itt egy tanulmány: Link
Ez ugyan a Nyugati-Mátra teljesen kaotikus, mára már átrendezett terepére fekteti a hangsúlyt, de a 22. oldalon a 10.ábrán látható a 3 feltételezett kráter is.
Domborzatmodellek és a kõzettani adottságok elemzésével 3 krátermaradványt sikerült beazonosítani.
Itt egy tanulmány: Link
Ez ugyan a Nyugati-Mátra teljesen kaotikus, mára már átrendezett terepére fekteti a hangsúlyt, de a 22. oldalon a 10.ábrán látható a 3 feltételezett kráter is.
Ha a I-134 a hasadás során keletkezik és a felezési ideje 52-53 perc, akkor már nem lenne szabad ott lennie. 16 napja nincs maghasadás. Másfelõl, egyértelmûn eltörött vagy a reaktortartály, vagy a valamelyik csõvezeték, amibe a reaktor felõl jön a víz, nem mintha ez meglepõ lenne. Jól tájékoztat, hogy "megpróbálják" kiszivattyúzni. Ezt nem nagyon van hova tenni, és dolgozni vele sem olyan szerencsés, álldogálni a szivattyú mellett...
Majdnem
A pirossal jelölt rész közepétõl K-re fekvõ, azaz a Kékest és a Keleti-Mátrát magába foglaló terület van középsõ miocénkori kalderaként számontartva.

Nézegettem domborzati képeket a Mátráról és felmerült bennem a kérdés, hogy a pirossal megjelölt rész nem lehet-e egy kaldera maradványa...?
Az északi része az esetleges kalderának viszonylag jól kivehetõ, a déli már kevésbé, de az tudható, hogy: " A Mátra déli része egyre mélyebbre süllyedt, melyet elboríttot a tenger. Ennek eredményeként képzõdött az a kb. 300-800 m-es pannon üledék, mely a hegység déli lábánál figyelhetõ meg. Az északi része ezzel egyidõben fokozatosan kiemelkedett"
Ezek alapján érthetõ is, hogy a déli rész miért nem látható már manapság.
Még annyi, hogy ha ez egy kaldera, akkor ez egy elég nagy kalderának mondható...
Link
Link
Az északi része az esetleges kalderának viszonylag jól kivehetõ, a déli már kevésbé, de az tudható, hogy: " A Mátra déli része egyre mélyebbre süllyedt, melyet elboríttot a tenger. Ennek eredményeként képzõdött az a kb. 300-800 m-es pannon üledék, mely a hegység déli lábánál figyelhetõ meg. Az északi része ezzel egyidõben fokozatosan kiemelkedett"
Ezek alapján érthetõ is, hogy a déli rész miért nem látható már manapság.
Még annyi, hogy ha ez egy kaldera, akkor ez egy elég nagy kalderának mondható...
Link
Link
Link
A 2-es reaktornál extrém mértékû sugárzást mértek
(már írtam korábban, a reaktorban üzemszerûen keringetett víz normál szintjéhez képest 10 milliószoros mérvû sugárzást mértek a 2-es reaktornál a turbinateremben lévõ vízben)
Köbcentinként 2,9 milliárd Bq van a turbinaterem alján összegyûlt vízben.
Ez 1000X-ese az 1-es és 3-as reaktoroknál talált vízének!
Az I-134 2,9 milliárd Bq, az I-131 13 millió Bq, és 2,3 millió Bq a Cs-134 és Cs-137 izotóp. (Gyk: 1Bq megfelel másodpercenkénti 1 bomlásnak)
TEPCO says the radioactive materials include 2.9-billion becquerels of iodine-134, 13-million becquerels of iodine-131, and 2.3-million becquerels each for cesium 134 and 137. Ezek az anyagok a reaktormagban a maghasadás során keletkeznek. A TEPCO szerint az extrém szennyezésû víz a megsérült üzemanyagrudakból eredhet a reaktormagból, jelenleg próbálják kideríteni, hogyan szivároghatott ki.
Szakértõ szerint a szivárgás a nedvesaknából (suppression chamber) ered, amelyrõl a 2-es reaktor esetében tudott, hogy megsérült. (elvileg ez fogná fel a reaktorból kijutó radioaktív anyagokat "túlfolyás" esetén)...
A 2-es reaktornál extrém mértékû sugárzást mértek
(már írtam korábban, a reaktorban üzemszerûen keringetett víz normál szintjéhez képest 10 milliószoros mérvû sugárzást mértek a 2-es reaktornál a turbinateremben lévõ vízben)
Köbcentinként 2,9 milliárd Bq van a turbinaterem alján összegyûlt vízben.
Ez 1000X-ese az 1-es és 3-as reaktoroknál talált vízének!
Az I-134 2,9 milliárd Bq, az I-131 13 millió Bq, és 2,3 millió Bq a Cs-134 és Cs-137 izotóp. (Gyk: 1Bq megfelel másodpercenkénti 1 bomlásnak)
TEPCO says the radioactive materials include 2.9-billion becquerels of iodine-134, 13-million becquerels of iodine-131, and 2.3-million becquerels each for cesium 134 and 137. Ezek az anyagok a reaktormagban a maghasadás során keletkeznek. A TEPCO szerint az extrém szennyezésû víz a megsérült üzemanyagrudakból eredhet a reaktormagból, jelenleg próbálják kideríteni, hogyan szivároghatott ki.
Szakértõ szerint a szivárgás a nedvesaknából (suppression chamber) ered, amelyrõl a 2-es reaktor esetében tudott, hogy megsérült. (elvileg ez fogná fel a reaktorból kijutó radioaktív anyagokat "túlfolyás" esetén)...
A turbinaterem vize TÍZMILLIÓSZOR radioaktívabb a normálisnál...Az NHK adásában a szokásos egyetemi szakértõ magyarázza, hogy ez egyértelmûen reaktor-eredetû víz, amit alátámaszt az I-134 jelenléte is.
Itt a turbinaterem vizének mérési eredfménye: Link (a számok és vegyjelek nem japánok)
Itt a turbinaterem vizének mérési eredfménye: Link (a számok és vegyjelek nem japánok)
Kyodo:
A radioaktív I-134 extém nagy mennyiségû a 2. reaktornál lévõ vízben (a 134-es izotóp felezési ideje már csak 52 perc!!!! - szemben a 131-es izotóp 8 napjával, így ha itt igen magas az érték, az tuti folyamatos, nagy mennyiségû termelõdést jelent. Ez az izotóp az, amit a PET vizsgálatoknál használnak kontrasztanyagként egyébként, mivel pozitronokat bocsát ki, vagyis béta-sugárzó.)
Eközben megállapították, hogy a 4-es reaktornál lévõ víz kevésbé radioaktív, mint a többi reaktornál.
A radioaktív I-134 extém nagy mennyiségû a 2. reaktornál lévõ vízben (a 134-es izotóp felezési ideje már csak 52 perc!!!! - szemben a 131-es izotóp 8 napjával, így ha itt igen magas az érték, az tuti folyamatos, nagy mennyiségû termelõdést jelent. Ez az izotóp az, amit a PET vizsgálatoknál használnak kontrasztanyagként egyébként, mivel pozitronokat bocsát ki, vagyis béta-sugárzó.)
Eközben megállapították, hogy a 4-es reaktornál lévõ víz kevésbé radioaktív, mint a többi reaktornál.
Kyodo hírek
Az erõmû mellett a tengervíz I-131 tartalma 1850X mértéke a megengedettnek (tegnap "csak" 1250X volt, tehát valahonnan friss radioaktv jód utánpótlás jön folyamatosan..). Talán kapcsolódik ehhez, hogy a 2-es reaktorban a víztócsa a reaktormagból eredhet, ennek igen magas a radioaktivitása. Ez utóbbi azért érdekes, mert ugye a 3-as reaktornál is valószínû, hogy a reaktormagból eredhetett az a víz, amiben a melósok megsérültek. Ha két reaktorból is erõsen radioaktív víz megy a tengerbe, friss jóddal, akkor a reaktorokban most is folyamatosan keletkezhet a jód...
Az erõmû mellett a tengervíz I-131 tartalma 1850X mértéke a megengedettnek (tegnap "csak" 1250X volt, tehát valahonnan friss radioaktv jód utánpótlás jön folyamatosan..). Talán kapcsolódik ehhez, hogy a 2-es reaktorban a víztócsa a reaktormagból eredhet, ennek igen magas a radioaktivitása. Ez utóbbi azért érdekes, mert ugye a 3-as reaktornál is valószínû, hogy a reaktormagból eredhetett az a víz, amiben a melósok megsérültek. Ha két reaktorból is erõsen radioaktív víz megy a tengerbe, friss jóddal, akkor a reaktorokban most is folyamatosan keletkezhet a jód...
Szerencsére nekem a néhány konyhai rozsdamentesen kívül csak egy "komolyabb", de saválló cuccom van, a vizet elemeire bontó hõmérséklet nem fordulhat elõ benne!
Jónéhány évet már kibírt, eddig ellenállt az enyhén savas támadásoknak...
A hetvenes évek elején elég gyerekcipõben járt még a rozsdamentes téma.



Ugyan, a rozsdamentes jelzõ sokszor csak nevében az, keserû tapasztalatok társulnak mondandómhoz.
Azért az viszonylag megnyugtató, hogy a konténmentek rozsdamentes acélból készültek.Link A tengervízbõl kicsapódó só valóban hasonló lehet a nekünk sok bosszúságot okozó vízkõhöz, ez kiváló szigetelõ, egy idõ után a tengervízzel hûtés nem sok mindent érhetett. A rozsdamentes tartályoknál elõfordul pont, és réskorrózió, a hegesztésnél és a környékén az esetleg nem megfelelõ technológiákból adódó problémák, de azért ez nem szénacél , ha minden OK nem fog egyhamar szétrohadni. A gond azonban ott kezdõdik, hogy az említett okok miatt érhette a rozsdamentest a tervezettnél nagyságrendekkel magasabb T (?), hiszen a fûtõelemek voltak részben szárazon, a részleges olvadásuk pedig már kritikus hõterhelést okozhatott a tartályoknak.A rozsdamentes anyagtulajdonságai megváltozhattak. Ezek mechanikai strapabírása semmivel nem jobb egyébként , mint egy jó szénacélé. Másik gond lehet, hogy a szenet helyettesítõ egyes ötvözõ anyagoknak jóval alacsonyabb az olvadáspontja , mint a vasnak. Jut eszembe , itt jön be a képbe, hogy a tervezõ maga megmondta, hibás kivitelezésûek a tartályok, de gazdasági okok miatt efelett szemet kellett hunyni. (Egy bizonyos cég lehúzhatta volna a rolót...) A csõvezetékek nem rozsdamentesek?
Megköszönném, ha valaki be tudná linkelni a Csernobilról készült Discovery-s filmet. Korábban már volt, de sehol sem találom...
szerk: Már nem szükséges, idõközben megtaláltam!
szerk: Már nem szükséges, idõközben megtaláltam!
Nem tudom hogy ne e gond hogy beírom...
Ha valaki felhívja a 1749 -s számot vagy ugyan ide smsben elküldi a JAPAN szót az 200ft-tal támogatja a földrengés/cunami áldozatait.
Ha valaki felhívja a 1749 -s számot vagy ugyan ide smsben elküldi a JAPAN szót az 200ft-tal támogatja a földrengés/cunami áldozatait.
Két dolgot találtak a japánok. Egy kutatót, aki már 2 évvel ezelõtt figyelmeztetett a régiót várhatóan érõ nagy cunamira, ami veszélyeztetheti az erõmûvet Link
illetve egy csatornát, ami a 2-es reaktorból kifelé, valószínûleg a tengerhez vezet, s minden bizonnyal ez viszi a sugárzó vizet is a tengerbe Link
illetve egy csatornát, ami a 2-es reaktorból kifelé, valószínûleg a tengerhez vezet, s minden bizonnyal ez viszi a sugárzó vizet is a tengerbe Link
Köszönöm a válaszokat, a helyesbítést. Teljesen igaz, de akkor is rossz látni ezt így. :/
Igazán csak annyit tudok erre mondani, hogy ma már nem illik Mengele dokikat alkalmazni, így maradnak az állatok... Jobb lenne a Földnek, ha nem lenne állítkísérlet, mert akkor tuti nem volna túlnépesedve és 95%, hogy se te, se én nem élnénk jelen pillanatban...
Nem etikus semmilyen élõlényen kísérletezni, legyen az növény, állat vagy ember. Nem etikus beavatkozni a bolygó természetes folyamataiba. Talán valamikor eljutunk arra a szintre, hogy egyáltalán nem lesz szükség ilyesmikre.
Halkan jegyzem meg, hogy gondolom, szoktál pizzát, hamburgert, zacskós levest, ilyesmit enni. Mit gondolsz, az élelmiszeradalékokat kiken kísérletezik?
Nem etikus semmilyen élõlényen kísérletezni, legyen az növény, állat vagy ember. Nem etikus beavatkozni a bolygó természetes folyamataiba. Talán valamikor eljutunk arra a szintre, hogy egyáltalán nem lesz szükség ilyesmikre.
Halkan jegyzem meg, hogy gondolom, szoktál pizzát, hamburgert, zacskós levest, ilyesmit enni. Mit gondolsz, az élelmiszeradalékokat kiken kísérletezik?
Azért ez nem teljesen így van... persze nem szép dolog, de az értelmes kísérletekre szükség van! És értelmes alatt nem a kozmetikai célú fölös kísérletekre gondolok stb..., hanem pl. az orvostudományra...
Nem tudom, hogy minek kell ilyeneket csinálni, amikor pontosan tudják, hogy mi lesz a hatása, vége.


Persze, a radont belégzed, így logikus, hogy ott hat, ahova jut. A jód meg halmozódik a pajzsmirigyben, ha benyeled, s ott végez pusztítást.
Annyival bonyolultabb még a dolog, hogy nem mindegy, mi kerül be a szervezetbe. A radon pl. a tüdõben okoz gondot, hiába "csak" alfasugárzó.
A gammánál minél nagyobb energiájú, annál inkább áthatol és nem lép interakcióba a szövetekkel. Viszont a kisebb energiájú igen, ez már rákot idéz elõ az adott szövetben, illetve ettõl jön elõ a sugárbetegség (hányinger, hasmenés) akut része is. Nyilvánvaló nem a bokát ért gammától lesz sugárbeteg valaki, hanem a teljes testet érttõl. Egyelõre ilyen tüneteket nem észleltek a melósokon, legalábbis a beszámolók szerint. De a béta okozta égés-szerû sebek is csak pár nap után jönnek ki, ahhoz, hogy rögtön kijöjjenek, iszonyú nagy sugárzás kell. Viszont itt is jelentõsen nõ a bõrrák veszélye.
Ez egy szegény patkányka, akit besugaraztak:
Ez egy szegény patkányka, akit besugaraztak:
Igen, a gamma sugárzásnak a legnagyobb az áthatolóképessége, tehát ennek a tipusú sugárzásnak van legnagyonn esélye, hogy éri az ott dolgozókat...
Tehát az alfa sugarak nehéz, két egységnyi pozitív elektromos töltésû részecskék -He atommagok-
de ezeket már egy papírlap is elnyeli. A béta sugarak nagy energiájú elektronok, ezeknek jobb az áthatolóképességük, de ezek is maximum a bõrig ill az alatta lévõ kötõszövetig jutnak el. De ezek nagy energiájú közvetlenül ionizáló sugarak, ezek a legveszélyesebbek.
A gamma sugarak nagy energiájú elektromágneses fotonok. Nagyon jó az áthatolóképességük, de közvetlenül nem ionizáló sugarak, csak az általuk az atomstruktúrákból kiütött elektronok révén. A röntgensugarak is gamma sugarak, tehát ezt használják a gyógyászatban képalkotáshoz. Tehát ez a legkevésbé veszélyes típus. Igen, valószínûleg kaptak bétát, s emiatt égett meg a bõrük.
Tehát az alfa sugarak nehéz, két egységnyi pozitív elektromos töltésû részecskék -He atommagok-
de ezeket már egy papírlap is elnyeli. A béta sugarak nagy energiájú elektronok, ezeknek jobb az áthatolóképességük, de ezek is maximum a bõrig ill az alatta lévõ kötõszövetig jutnak el. De ezek nagy energiájú közvetlenül ionizáló sugarak, ezek a legveszélyesebbek.
A gamma sugarak nagy energiájú elektromágneses fotonok. Nagyon jó az áthatolóképességük, de közvetlenül nem ionizáló sugarak, csak az általuk az atomstruktúrákból kiütött elektronok révén. A röntgensugarak is gamma sugarak, tehát ezt használják a gyógyászatban képalkotáshoz. Tehát ez a legkevésbé veszélyes típus. Igen, valószínûleg kaptak bétát, s emiatt égett meg a bõrük.
Nyuli, köszi szépen a kiegészítést!
Becko, amiket utánanéztem, ugye a béta az nem hatol igazán mélyre, ergo ez csinálja a bõr égéshez hasonló sérülését, amit annyira jól ismerünk az atombombák óta, de ezek a nyomorultak még gammát is kaptak, ami meg már mélyre hatol a szövetekben... Annyiban talán szerencséjük, hogy bokáig ért a víz, s nem érte a lábszárcsontot, mert akkor már a vérsejttermelés is sérülne...
Becko, amiket utánanéztem, ugye a béta az nem hatol igazán mélyre, ergo ez csinálja a bõr égéshez hasonló sérülését, amit annyira jól ismerünk az atombombák óta, de ezek a nyomorultak még gammát is kaptak, ami meg már mélyre hatol a szövetekben... Annyiban talán szerencséjük, hogy bokáig ért a víz, s nem érte a lábszárcsontot, mert akkor már a vérsejttermelés is sérülne...
Hát ez függ attól, hogy milyen károsodás érte a DNS-t és hogy hol...
pl: Az ionizáló sugárzás hatása lehet közvetlen vagy közvetett: közvetlen mikor pl. a DNS molekula egyes kémiai kötései felszakadnak.
Illetve az a közvetett hatás is jelentkezhet, mikor a sejtben lévõ víz ionizálódik a sugárzás hatására, és ezek a gyökök lépnek reakcióba a DNS molekulával.
Tehát keletkezhet kromoszómatörések, báziscsere, bázis kiesése (deléció) stb.
De a sejtekben gyakran keletkeznek "hibák" és emiatt, ezek kijavítására rendelkezésre állnak különbözõ javító mechanizmusok, amik a kisebb hibákat ki tudják javítani.
Persze a kisebb hibákat, mégegyszer hangsúlyoznám...
Például ha a hiba egy olyan szakaszon következik be ahol egy fehérje kódja van, akkor lesz egy hibás fehérjetermékünk, így egy folyamat esetlegesen nem mûködik a sejtben.
De azt tudni kell, hogy a DNS viszonylag kis része vesz részt közvetlen fehérjék szintézisében. Ha mondjuk a DNS azon részén történnek öröklõdõ változások /mutációk/ amelyek a sejtciklus szabályozásában vesznek részt, és olyan típusú változások keletkeznek, akkor rákos sejtté fajulhat el az a sejt...
Tehát a lehetõségek: elpusztul a sejt, hibák kijavítódnak, olyan helyen lesz a hiba ami nem sok vizet zavar, hiba a fehérjeszintézisben/esetlegesen nem tudja ellátni a sejt a feladatát/ rákos elfajulás...
Így nagyon röviden és pongyolán ennyi jutott eszembe a témával kapcsolatban.
pl: Az ionizáló sugárzás hatása lehet közvetlen vagy közvetett: közvetlen mikor pl. a DNS molekula egyes kémiai kötései felszakadnak.
Illetve az a közvetett hatás is jelentkezhet, mikor a sejtben lévõ víz ionizálódik a sugárzás hatására, és ezek a gyökök lépnek reakcióba a DNS molekulával.
Tehát keletkezhet kromoszómatörések, báziscsere, bázis kiesése (deléció) stb.
De a sejtekben gyakran keletkeznek "hibák" és emiatt, ezek kijavítására rendelkezésre állnak különbözõ javító mechanizmusok, amik a kisebb hibákat ki tudják javítani.
Persze a kisebb hibákat, mégegyszer hangsúlyoznám...
Például ha a hiba egy olyan szakaszon következik be ahol egy fehérje kódja van, akkor lesz egy hibás fehérjetermékünk, így egy folyamat esetlegesen nem mûködik a sejtben.
De azt tudni kell, hogy a DNS viszonylag kis része vesz részt közvetlen fehérjék szintézisében. Ha mondjuk a DNS azon részén történnek öröklõdõ változások /mutációk/ amelyek a sejtciklus szabályozásában vesznek részt, és olyan típusú változások keletkeznek, akkor rákos sejtté fajulhat el az a sejt...
Tehát a lehetõségek: elpusztul a sejt, hibák kijavítódnak, olyan helyen lesz a hiba ami nem sok vizet zavar, hiba a fehérjeszintézisben/esetlegesen nem tudja ellátni a sejt a feladatát/ rákos elfajulás...
Így nagyon röviden és pongyolán ennyi jutott eszembe a témával kapcsolatban.
A hõ hatására a tengervízbõl kiváló só egy gyorsan vastagodó kérget képez a felületeken, ami hõszigetelésként hat, csökkenti a hütõhatást és ezáltal "bent" tovább növekszik a hõmérséklet, ami elõbb-utóbb a biztonsági tartály "kilyukadásához" vezet.
Könnyen lehet, 2 hét alatt a tengervíz megfelelõ hõmérséklettel párosulva erõsen felgyorsítja a korróziót az amúgy is sérült csövekben sztem. Ez vélemény, nem tudás, de tény, hogy a tengervíz erõsen korrodál az édesvízhez képest.
Az se lehet véletlen, ha igaz, hogy egy nap alatt 15 cm víz nõtt abban a teremben, ahol a 3 melós dolgozott.
Link Jelenleg 1250X mértékû a tengervíz I-131 tartalma
Az se lehet véletlen, ha igaz, hogy egy nap alatt 15 cm víz nõtt abban a teremben, ahol a 3 melós dolgozott.
Link Jelenleg 1250X mértékû a tengervíz I-131 tartalma
Piszok magas szinteket mérnek a tengervízben. Link Sokszorosára emelkedett a I-131 koncentráció az elmúlt napokban. Durván radioaktív vizet találtak a turbinacsarnokban egyik napról a másikra. Valami - vagy a reaktor, vagy egy-két csõvezeték nyilván eltört, szivárog. Lehet, hogy a tengervíz hatása...?
Ez amolyan behu-besza kép! Gratulálok, és külön köszönet, hogy elhoztad nekünk a Kék Fényt! :-)
Tegnap voltam a BME reaktorát megnézni. Felejthetetlen élmény volt egy bekapcsolt, MÛKÖDÕ ATOMREAKTORBA betekinteni
, köszönet érte Dr. Aszódi Attilának. Láttam Cserenkov sugárzást, sõt le is fényképeztem. De mi is ez? A kék fény a reaktor aktív zónájában jelentkezõ ú.n. Cserenkov sugárzás, ami úgy keletkezik, hogy a maghasadás során kirepülõ nagy energiájú töltött részecske gyorsabban halad a vízben, mint a vízre vonatkozó fénysebesség. Ez az effektus hasonl...ó a hangrobbanáshoz, (amikor egy tárgy a hangsebességnél gyorsabban megy), de itt a kékes sugárzás az elektromágneses mezõben kialakuló lökéshullám. Íme:
A többi itt: Link

A többi itt: Link
Az tényleg baj, de belelépni akkor sem kellett volna. Azt gondoltam volna, hogy van annyi természetes veszélyérzetük.
Mellesleg, ebbõl a szempontból rosszabb a forralóvizes, mert a turbinacsarnokba közvetlen bekötése van a reaktornak...
Mellesleg, ebbõl a szempontból rosszabb a forralóvizes, mert a turbinacsarnokba közvetlen bekötése van a reaktornak...
Állítólag elõzõ nap, mikor terepfelmérés volt abban a teremben, még nem állt benn a víz... :-(
Hát ez sok. A lábfejüknek annyi. Legalábbis a bõrüket rendesen meg fogja viselni 
De hogy engedhettek oda embereket gumicsizma nélkül? És a srácok meg miért nem gondolták, hogy az a víz sugároz...?

De hogy engedhettek oda embereket gumicsizma nélkül? És a srácok meg miért nem gondolták, hogy az a víz sugároz...?
Köszi, hagyd, kíváncsi vagyok, utánaolvasok. Szerintem csak tüneti kezelést tudnak végezni, az égési sebeket ellátják, komolyabb esetben a nem megfelelõen mûködõ szerveket segítik. Ha a sugárzás roncsolta a DNS-t, onnantól se az RNS, se a fehérjeszintézis nem megy, elhalnak a sejtek, szövetek, ezek megfelelõ regenerációjára tudomásom szerint ma még sajnos nincs hatásos gyógymód.