Bioszféra

Jaj, mi az a "hõmi"?

Hajaj!
Gyerekek hõmi riadó van, lenne.Virágzás ide-oda, nagyon zuttyan a T.akt.
Kerti virágokat jobb felszedni, amik évelõk persze, vagy letakarni vmi.könnyû ujságpapírral, és neylon fóliával, és holnap felszedni...

Megvan a cicó: Link

Noli, sztem ehetõ a termése, annak aki leszüreteli mivel kaját is vehet rajta.
Szkennelgetem be a kisfilmes képeimet, ezen a képen "rendesen adnak" bioszférának Link Ebbe a "gödörbe" kis hiján beleférne a Gellért-hegy és több ilyen mély akna van a környéken. Teleobjektíves felvétel, a márványtömb melleti embereken így is felmérhetõ a mélység és a kivágott tömbök mérete (Carrara - márványbánya) Viszont vannak még érintetlen és csodálatos helyek is Link

A kék háromszög az egyik legszebb útvonal a Börzsönyben.
Gyönyörûek ezek a bükkösök, a kedvenceim.

Ajh, annak sajnos nem ehetõ a termése, bár idõjárástól függetlenül is beérik. :-(

Hát....kinek mit hoz a sors...

Nálunk meg a korrupció virágzik...

Húha! Gratula! (Nekem aparadicsomom virágzik az erkélyen...)

Igy november 10.-e tájékán virágzik még rajtam kívül valakinek szamóca? Mert nekem több virágom és termésem is van, az egyik már pirosodik!

Természet-esen így igaz, legalább is legjobban közelíti meg a valóságot

A Természet PONTOSAN így ügyködik. Csak persze külsõ beavatkozás (Lord Akela) helyett az adott viszonyrendszerben elfoglalt hely kölcsönössége a meghatározó (nem tudom egyszerûbben mondani, bocs). A Te képeidnél a beválást Te jelented, a Természetben a fittség (életrevalóság) ad újabb parancsot a következõ sor iterációra. Borzasztó izgalmas kérdések ezek!

Szegény.. Ilyen közelrõl nem láttam, így nem tudom, volt-e a bundájában "lyuk"..
Hát nem.

Noli szerintem is léteznek "iterációk", de már a "prototipus" leegyszerûsítését, energia-igényének csökkentését, környezeti beilleszkedését (mely stabil tehát változatlan vagy igen lassan változó élõhelyen sztem jól be is határolható, kiegészítõ "bemeneti paramétereket" nyújtva) szolgálják.
A "modellezésnél" is hasonló folyamatokkal játszom Elindítok egy folyamatot véletlenszerû (randomizált, növényeknél olykor 20-30 változó) bemeneti paraméterekkel és amelyik ábra "hasonlít valamire" (lényegében megfelel az "elvárásoknak") kiemelem és tovább finomítom amíg a legjobban megfelel az "igényeknek" A Természet is hasonlóan ügyködik sztem
Kis szinesként hozzáteszem, jól lehet modellezni a galaxisok kialakulását, fejlõdését is, de meglepõ módon nem örvény-folyamatok alapján, hanem a növényvilág modellezéshez használt polinomokkal
Egy baj van, a Természetnek sok ideje van a próbálkozásra, véges életem és (elsõsorban a környezeti beilleszkedést, nem mellesleg az "életben maradást" szolgáló) személyes okok folytán nekem kevés Soxor elfilóztam már, jó lenne "Job, a fûnyíróember" mintájára valahogy eggyéválni a számítógéppel, jóval több idõm jutna ilyesmire

Így néz ki egy rühes róka:
Link
Vigyázz azért, mert a rüh nagyon fertõzõ, nehogy valamelyik jószágod vagy te elkapd (gondolom, Te nem heveredsz rókák járta bokrokba).

Még anyit - Hari tényleg mindennek van oka, kezdve az õsrobbanástól (bár annak "okát" nem ismerjük). De azt gondolom, az Univerzum és benépesítése élõlényekkel nem valami "forgatókönyv" vagy "eleve elrendeltetés" alapján zajlik (ez már vallási vitához vezethet) hanem (csúnya fogalom) a "kereslet-kínálat" és a "kereslet" vagy még inkább a "hatalmi vákuum" szerint a "próba-szerencse" elvén történik a fajok létrejötte. Sztem a véletlen (feltéve hogy nem a körülmények kényszerítõ ereje vagy káros hatásai folytán) bekövetkezõ génmutációk is lényegében "vakpróbák", melyben a körülmények feltételeinek leginkább megfelelõ vagy gyorsan alkalmazkodóképes "prototipus" marad életben, fejlõdik és szaporodik

Szerintem fontos dolgot mondtál ki: "vak- szinte gépies folyamat" lévén, inkább "próbálkozik" -> ez pont olyasmi, ahogy a megadott képlet alapján a szoftvered iterációk során keresztül jut el a tujaághoz, vagy akármihez, amire parancsot adsz neki. Az evolúciós változatban annyi különbség van, hogy ott nem a puszta törvény + iteráció mûködik, hanem törvény + iteráció + új törvény + iteráció + még újabb törvény stb. Pont ezért is nehéz tisztán matematikailag visszafejteni a fejlõdést szerintem, s emiatt nem mûködik az rendszertanilag egyszerûbb növény + egyszerûbb képlet. A korábban kifejlõdött (tehát rendszertanilag egyszerûbb) növények elvileg több ciklust futtathattak le a saját evolúciós szoftverükön, a végeredmény mégsem vezetett egy rendkívül bonyolult szerkezetre, lehetséges, hogy a több idõ ellenére mégsem ismételtek annyi ciklust, mint a magasabb szintû növények? Mindezekre persze nem a növény külleme, hanem a genetikája adhat választ, van még tehát hol kutatni (bár a küllem a gének segítségével lesz olyanná, amilyen, de nem megyek bele olyan mélyen a genetikába, ami nem egy fórumhozzászólásba való a mérete okán ). Amiket én olvastam eddig növényevolúció genetikai megnyilvánulásairól, az messze nem tûnik olyan jól kutatott területnek, mint az állatvilág esetében ugyanez.

Azt hiszem, most túl fáradt vagyok "filózáshoz"..

Egy kérdésem lenne, fõleg Mylohhoz. Hogy néz ki egy rühes róka?
Ma láttam egy rókát, és fura volt a bundája. Vedlett vagy rühes volt, nem tudom.. A hátsófele és a farka világosabb volt, mint a többi helyen. És szerintem lassan is menekült. Egy bokorból ugrott ki, amint elmentem mellette. Elfutott, a sûrûbe, de jól látható volt, messzebb megállt és nézett rám 1 percig. Aztán eltûnt.

Pont ezen gondolkodtam,mikor ez jutott eszembe:kullancs.
Apropó:a múltkor egy bolt zöldséges standjának a padlóján mászott egy hatalmas,kb 3-4mm-es példány.Jó lapos volt,biztos éhezett
Nemtudom,tán kutya kullancs,vagy csak egy,a vének tanácsából..?

Noli, Hari valóban, a véletlen nem matematikai értelemben kerül bele, bár a "próba-szerencse" elv lényegében véletlen választáson alapul. Távoli analógia (bocs ez a lulum) kicsit olyan ez mint a sakk vagy egy kártyajáték. Adottak a feltételek, a szabályok, aztán "valahogy alakul" a dolog, a "játékos" nyerõ vagy "lúzer" lesz Minden út Rómába vezet, lehet hogy el is jutsz oda, de nem mindegy milyen utat választ az utas, az egyiken simán eljut, a másikon (esetleg a rövedebb gyorsabb szakaszon útonállók támadhatják meg, életét vesztheti) Ahogy a matematikai egyenletek megoldásánál is létezik többféle megoldás, a Természet elõtt is megjelenik az optimális választás szükségszerûsége, de "vak- szinte gépies folyamat" lévén, inkább "próbálkozik" (mely lényegében véletlen választás több lehetõség közül) és a körülményekhez legjobban illeszkedõ "mû" lesz életképes Sztem amit Hari ír, az már az adott körülményekhez való alkalmazkodás, beilleszkedés folyamata, a "prototipus" finomítása, melynek során eldõl, melyik véletlenszerû választás volt a jobb, életképesebb és racionálisan továbbfejleszthetõ

A véletlen e tekintetben nem matematikai értelemben került be, gondolom. Hiszen matematikailag pont a véletlenek hozták össze az evolúciót. A változás véletlen, a sikerességét eldönti az élet, így valóban oka van. Ha nem véletlen változásoknak tekintenénk a genetikai mutációkat, akkor minden élõ szervezetben feltételezni kellene olyan mérvû tudatosságot, amelynek mi sem vagyunk birtokában. POnt az a szép benne, hogy a véletlenek játéka képes volt ilyen nagyszerû világot alkotni!

Írtam nekik egy szívhez nem annyira szóló levelet, remélem, kinyomtatják s kirakják a szerkesztõség faliújságjára... Úgysem fognak válaszolni, de legalább elolvashatják a véleményemet, ha már nyílt konfrontációt nem mernek vállalni (az [origo] cikkei alatt legalább szokott lenni kommentboksz...)

Szerintem a természetben semmi sem véletlenül jön/jött létre, formálódott, alakult. Bizonyos természeti törvényszerûségek alakítottak/nak minden élõ és élettelen dolgot a Földön. Tehát "mindennek oka van".. Én így látom.
Remélem olyan szakik is bekapcsolódnak ebbe a nagyon érdekes témába, mint LAM, vagy Jaurinum.

Noli a Természet kiváló fõkonstruktõr létrehoz egy "prototipust", melyrõl aztán vagy "lehagyja" vagy átalakítja könnyebbre, kisebbre a "felesleges" részeket; cél az egyszerû és jó hatásfokú "mûködtetés". Távoli analóg példa a PC-k fejlõdése, mára "hardwer szinten" lényegesen leegyszerûsödtek, "csak" belsõ folyamataik lettek bonyolultabbak - DE itt ismerjük az okot, a növények és élõlények millió éves nagyságrendû változásainál sajnos nem, tehát csak a változatlan életkörülmények között változatlanul maradt fõbb paramétereik alapján tudjuk nyomonkövetni fejlõdésüket modellezéssel

Palui: Gyönyörû képek!
Noli:
"Igen, tudjuk, hogy a gomba hivatalosan nem növény, de mégiscsak eukarióta organizmus"
De azér ez tényleg óvodás dolog.Nekem ezek kifejezetten szépek,mert nem mindennapiak,stb.

Persze, hogy létezik, csak az én kettes matekérettségim nem elég hozzá, hogy felfogjam. :-) Na jó, biztos ment volna jobban is, de nem érdekelt, így csak azt a két feladatot csináltam meg, amelyek pontszáma kellett a ketteshez, a többire rá se néztem, sajnáltam rá az idõt, a suli elõtt várt a pasim. :-)

Még annyit - többször láttam azonos fajhoz, de "idegen" bolyba tartozó hangyák csatáját. A fegyverzet teljesen azonos, összkapaszkodtak ("összeharaptak") rágóikkal és sehogysem boldogultak egymással, csak tologatták egymást. Rövidesen az egyik küzdõ fél "bolytársai" odasiettek, és hárman pillanatok alatt "ízekre kapták" az ellenfelet, de a "küzdõ" vélhetõen a rágói közé szorult, "begörcsölt" rágó miatt sehogysem tudott szabadulni ellenfele fejétõl, bár nagyon igyekezett. Emiatt feltehetõen el is pusztult, hiszen enni sem tudhatott a rágói közé szorult fejtõl. Elgondolható, a hasonló fajtájú hangyák azonos hatásfokú "fegyverei" miatt sietett a másik kettõ társa segítségére; errõl az elsõ világháború tömegcsatái jutottak eszembe. Azonos minõségnél a mennyiség és létszám dönt Nyilván nem olyan gyakori eset, hogy emiatt "átalakítsák" rágóikat, de megfigyeltem (ugye "ráérek") ritkán "mennek fejre", "harci taktikájukat" átalakítva inkább lábat és csápot igyekeznek elkapni távol-keleti harcmûvészetre emlékeztetõ ugrásokkal, gurulásokkal (errõl is toltam fel korábban képeket) mivel vélhetõen "tudják" hogy a "fejtámadás" mindkét ellenfél pusztulását okozhatja, nomeg három az több mint egy (Régi katonai mondás - egy katona nem katona, két katona fél katona, három katona egy katona) Specializálódott (létkörülményekhez külsejükben, "fegyverzetükben", méretükben alkalmazkodó) hangyafajok léteznek, de testfelépítésük, fõbb szerveik lényegében nem változtak közel 300 millió éve, így is "sikeresek", a néhány kivétel nem teszi szükségessé alakváltásukat, legfeljebb jobban szaporodnak
Ui: korábban toltam fel képet arról is, milyen hatásos a csáp "elkapása"; egy lényegesen kisebb hangya vonszolt csápjánál fogva "árkon-bokron át" saját bolya felé egy nála jóval nagyobb még élõ (kapálódzó) vöröshangyát A "méregváltás" is hatásos lehet, régóta tartozom nektek egy képsorozattal amin kb. 1 mm-es (narancsszinû) kishangyák megmartak a lábán egy náluk jóval nagyobb feketehangyát, az pedig nyomban "eldõlt mint zsák".

Noli mivel szemlátomást létezik matematikai összefüggés (vélhetõen a Természet "anyag- és energiatakarékos" volta miatt) a növények lombjai, az élõlények szemcellái és hasznos "manipulátoraik" legoptimálisabb helykihasználása és anyagfelhasználása között (bár nem szoros, mivel az adott létfeltételek ill. életben-maradás követelményei szerint azok át is alakulnak részben; hogy miként, a létfeltételek pontosan ismert idõbeli alakulásának hiányában megjósolni nem lehet, mert egyes szervek az élõhely követelményei szerint módosulnak ld. Darwin fejlõdéselmélete) azért én hiszem, hogy bizonyára szépen "vissza lehet menni az idõben" fõbb vonalaiban követve az alapvetõ kialakulási folyamatokat, fázisokat Ezt torzíthatja pld. egy "célfeladatra kiképzett" élõlény "harci eszközeinek" jelentõs módosulása, ha nem csak egy adott táplálékra specializálódik, hanem saját fajtájával, tehát azonos hatásfokú "fegyverekkel" kerül szembe; emiatt nyilván új és jobb fegyvereket "fejleszt", pontosan úgy mint az emberek a hülye háborúikban esetleg "önvédelmét" fejleszti mint egyes vírusok és társaik az antibiotikumokkal szemben. Legkövethetõbb eset ha az élõlény nem változtat külsején és eszközein, hanem szaporodása ütemét gyorsítja fel, növelve "egyedszámát" a faj kihalásának ellensúlyozására

Aktuális kiakadás:
Link
Elõször üvöltöttem egy sort, aztán kitéptem a hajamat, most meg azon gondolkodom, hogy miként tudom jó alaposan leb*szni a zindex szerkesztõit, hogy ennyi baromságot hordanak össze. A gomba növények közé kerülésérõl nem is beszélve. Visszaküldeném az összest a bölcsõdébe... :-((((((((((((

Sziasztok!

Tegnapi Metnet-Börzsönytúrás bioszos képek:
kakukktojás: Link
Élet a "halott" fán: Link
... : Link
"letarolt" erdõrész: Link
Egy gubacsból éppen kikelõ, "megszületõ" darázs: Link
foltos szalamandra: Link Link

Én azon próbáltam régen agyalni, hogy milyen matematikai összefüggés van - ha van - a növények alacsonyabb vagy magasabb rendû volta és a küllemük bonyolultsága között. Gondolok itt olyan kézenfekvõ dologra, mint a nyitvatermõk nagyrészt viszonylag egyszerû alakja és a zárvatermõk bonyolultabb alakja, de rájöttem, hogy a számolás elindulta óta olyan töménytelen mértékû változást hozott az evolúció, hogy egyes fejlettebb növények elveszítették a képletük egy részét, s jóval egyszerûbbnek tûnnek, mint a fejletlenebbek. Szóval nem ilyen egyszerû... Pedig olyan szép lett volna.

:-))))))))))))

A ma délelõtti laskavadászat eredménye 2,5 kg, kár hogy sok benne a kelgyó, azért egy kis hús nem árt bele, van még sok apró, kb. 2 nap alatt kifejlett példányok lesznek belõlük.

Link
Pénteken voltam a Pilisben, az utolsó hat kép régebbi

Írd meg és tedd fel egy tárhelyre,majd linkeld.Így nem okozol idegbajt senkinek se.


Micibot:

Ha fehér lenne, azt mondtam volna, hogy jégvirág.

Kicsit off, de lehet hogy egy új fajt fedeztem fel.

Repülõ kutya: Link

Noli Te nyerted a hangszórót Valóban képlet "alkotta" a "növényt" (Godazoli minapi rajzolásától kedvet kapva) a káoszgenerátorral játszottam mely elég jól "utánozza" a Természetet Lassan mégis megírom egyéni véleményemet kávé+pipa filó formában a Természet és matematika megfigyelhetõ és jól egybecsengõ jelenségeirõl. Már kétszer nekifogtam, de irgalmatlan hosszú lett, ezért nem küldtem el mert kevés a hely, nomeg vannak akik nem csípik "ész/osztó/bontó" stilusomat, mások szerint "nagyon ráérek", nem akarok polémiát melynek a végén akarva/akaratlanul "beszól" valaki, én pedig "bepöccenek" (Fibonacci-számok és növények, Mandelbrot-emberkére emlékeztetõ mályvavirág-mintázat stb. és a káoszgenerátor szinte élethû virtuális világot "teremtõ" folyamatairól, mely kicsit úgy "mûködik" ahogy elméletileg a három majom véletlenszerûen ütögetve a billentyûket kellõen hosszú idõ után legépeli a teljes Encyclopædia Britannica-t; ha belegondolunk, a Természet "alkotásai" is ilyen véletlen folyamatok "végtermékei", melyek közül "próba/szerencse" alapon a környezetbe legjobban beilleszkedõ "mûvek" maradnak fenn évmilliókig; a be nem illeszkedõ fajok elpusztulnak, ahogy a társadalmi környezetébe nem illeszkedõ embert is kiveti a társadalom, természetes környezetébe nem illeszkedõt a Természet veti ki)

Szerintem is tujaág. :-)
Vagy, hogy pontosítsak, valószínûleg egy olyan képzeletbeli botsáska, amely a tuján él, s annak az alakját öltötte magára! :-) Lásd pl. Link
Valamelyest a fekete ürömre is hasonlít (http://www.botanical.com/botanical/mgmh/m/mugwor61-l.jpg), bár kétségkívül látható, hogy a Te növényedet meg az ürmöt nem ugyanaz a képlet alkotta meg. :-)

A levele hasonlít a tujára.
Az én földemben még nem láttam ilyet, pedig ott aztán van mindeféle gyom, vörösporcsin,paraj,talpasmuhar,folyófû,kutyabogyó,koré,paprikafû..........

Igen

Ez a végkifejlett formája?

Walaki ez milyen gyomra hasonlít?

(1024p) Link

Ma korareggel kilestem, és újra találkoztam a királykákkal. Sajnos a fotó nagyon rossz lett, a kevés fény, ellenfény miatt, és rázoomolva. Link így csak a szárnya mintája látszik valamennyire.
2 fekete rigó a reggeli frissítõ fürdõ elõtt: Link és fürdés utáni tollászkodás közben: Link Link
Repülõ varjak: Link

Mint egy leégett gyertya csonkja.

Ez már nem finom: Link

Tán az év utolsó virágos képe:
Link
Jó éjszakát!

Szerintem elég körülményes lehet a használata. :-)))

Szalonnát vedd vissza, nem szabad nekik sósat adni, mert szomjan pusztulnak!!!
Sima faggyú, az OK, de szalonna tilos! Ha tudsz venni marhafaggyút valahol, s azt összegyúros magvakkal, az a legtutibb eleség. Lehet készen is kapni ilyen cinkegolyókat, ami faggyúba gyúrt magvakból áll, s fel tudod aggatni fára, ezt nagyon szeretik, és nagyon helyesek, ahogy rákapaszkodva lógnak rajta.
Amit még imádnak, az az egész napraforgó-fej, ha valahol volt napraforgóföld a közeletekben, s még nincs beszántva, érdemes átböngészni, lehet találni levágott fejeket, amiket ugyanúgy felaggathatsz. Nálunk nagy sláger szokott lenni. :-)

Gyaníthatóan elég macerás lenne az alkalmazása..
Viszont a diólevél eredményesen használható bolhák ellen. Már persze ott, ahol a kutyaházban szalmát ( nem szeretjük, törekesedik, s hamar penészedik ), pormentes faforgácsot, esetleg papírcsíkot használnak..