Földtan
Ezzel teljesen egyetértek. Korábban le is írtam, hogy a lakosság spórolhatna könnyedén még életszínvonalesés nélkül is, de mi lenne az iparral... Az egészet vissza lehet vezetni oda, hogy túl sokan vagyunk a bolygón, túl sokat veszünk el tõle és túl keveset törõdünk a jövõvel.
A feleslegesen gyártott kütyük helyett tartós dolgokat kéne gyártani, amik jól javíthatóak (amilyen gépeink voltak 25-30 éve még). Ettõl SOKKAL kevesebb embernek lenne munkája persze (világszerte, nemcsak nálunk), SOKKAL alacsonyabbak lennének a GDP-k, nem tartanánk el segélyezéssel sok százmillió, az oktalan szaporodásról lemondani képtelen embert, s pár évtized alatt talán elindulhatna a népesség csökkenése bolygószerte. Ugyanígy nem tartanánk el bankokat sem, hisz a fogyasztás csökkenésével elveszne a szerepük. Mindenki igyekezne abból megélni, amit képes létrehozni, s nem abból, hogy mások által éhbérért létrehozott holmikkal kereskedik... Óhatatlanul visszafejlõdésként jönne át ez, ám a jelen világunk semmilyen formában nem fenntartható, s akárhogy is bízunk a technológiai újítások adta lehetõségekben, ezzel az emberiséggel nem vihetõ tovább a dolog. Ha mondjuk valaki kitenyésztene egy olyan szupervírust, ami minden emberbõl kiirtaná a fogyasztási, birtoklási vágyat, akkor esetleg még a mostani mennyiséggel is lehetne élni tovább, de ez már a scifi-írók asztala...
Azért annyiban feltétlenül a lakosságon múlik a dolog, hogy amint nincs kereslet az ipar adta dolgokra, az ipar szépen leépül. És aztán lehetne ismét cipészeket képezni marketing menedzserek helyett...
A feleslegesen gyártott kütyük helyett tartós dolgokat kéne gyártani, amik jól javíthatóak (amilyen gépeink voltak 25-30 éve még). Ettõl SOKKAL kevesebb embernek lenne munkája persze (világszerte, nemcsak nálunk), SOKKAL alacsonyabbak lennének a GDP-k, nem tartanánk el segélyezéssel sok százmillió, az oktalan szaporodásról lemondani képtelen embert, s pár évtized alatt talán elindulhatna a népesség csökkenése bolygószerte. Ugyanígy nem tartanánk el bankokat sem, hisz a fogyasztás csökkenésével elveszne a szerepük. Mindenki igyekezne abból megélni, amit képes létrehozni, s nem abból, hogy mások által éhbérért létrehozott holmikkal kereskedik... Óhatatlanul visszafejlõdésként jönne át ez, ám a jelen világunk semmilyen formában nem fenntartható, s akárhogy is bízunk a technológiai újítások adta lehetõségekben, ezzel az emberiséggel nem vihetõ tovább a dolog. Ha mondjuk valaki kitenyésztene egy olyan szupervírust, ami minden emberbõl kiirtaná a fogyasztási, birtoklási vágyat, akkor esetleg még a mostani mennyiséggel is lehetne élni tovább, de ez már a scifi-írók asztala...
Azért annyiban feltétlenül a lakosságon múlik a dolog, hogy amint nincs kereslet az ipar adta dolgokra, az ipar szépen leépül. És aztán lehetne ismét cipészeket képezni marketing menedzserek helyett...
Az csak egy dolog, ha egyre többen takarékoskodnak céltudatosan az energiával, történetesen a villamos árammal. Mi is kell ehhez? Modern, energiatakarékos berendezések, ezeknek általában húzósabb az ára is. Nem tudom észre vettétek e mit bír egy (üzemidõben) egy mai, és egy régebbi berendezés? A lehel kombi hûtõm 16 éves, rettegek hogy le kell cserélni, mert megsúgták, hogy amit most gyártanak az a felét nem fogja kibírni. A 80' - as évek Japán csodáira emlékszik még valaki? Õk kezdték a csúcs elektronikai áttörést, gyártást, én egyszerûen csodáltam õket, ez a mai napig megmaradt bennem, talán ettõl igazán döbbenet ami most ott az atomerõmûvükkel történt... A fogyasztói társadalom szemlélete átjár mindent, ha próbálsz valamit javíttatni hamar rádöbbensz, hogy érdemesebb újat venni. Mi kell ehhez, a gyártásukhoz? Mérhetetlen sok energia. Gyökeres változások kellenének az energiaigényünk számottevõ csökkentéséhez. Én is írtam már: A háztartási fogyasztás kb. úgy viszonyul az ipari fogyasztókhoz , mint a háztartásban a világításhoz használt energiamennyiség a többi fogyasztóhoz képest a lakásunkban. Valami igencsak drámai változás hozna e dologban áttörést szerintem, esetleg sok - sok idõ, és technológiai újítások.
Elnézést, úgy tûnik sikerült magam felszarvazni! Vagyok én elég problémás politikai fennhangok nélkül is, tehát biztosan megígérhetem e dolog elkerülését! 
A tokiói vízpánik kapcsán a WHO megjegyzi a közleményében Link , hogy a nemzetközi elõírások egy nagyságrenddel magasabb értéket engednek meg a víz radioaktivitását illetõen. Részletes infó mindenféle elemre: Link 41. oldaltól jó nagy tánblázatban. A jód esetén ezek szerint 3000 Bq/kg a megengedett érték.
Ha valaki Kossuthot hallgatna, nemsokára a "világvége" teóriákról lesz szó, többek közt Dr. Harangi Szabolcs geológus (vulkanológus) közremûködésével. Itt online hallgatható: Link
Döbbenet...
Az innováció királyai egy még idehaza is mosolyogtatóan elavult irányítási rendszer alatt üzemtették az ipar egyik csúcsát jelentõ erõmûvet...
Mesze nem ez minden, ám fontos jelzés a technológia irányítási rendszerének biztonságosabbá és komolyabbá tétele terén.
Azaz fali panelerdõ -> kezdetleges számítógépes konzol-> egyre komolyabb DCS rendszer: Link
Még Paks is áttért a komolyabb szintre, kettõ között lavíroznak: Link
A hazai olefingyárak is ettõl sokkal komolyabb irányítási rendszerekkel operálnak.
Meglepetésemre a nyílt interneten találtam egy képet a mi gyárunk irányító-termérõl, igaz még a kialakítása közben, félkész állapotban: Link , itt a hetedik oldal.
Az innováció királyai egy még idehaza is mosolyogtatóan elavult irányítási rendszer alatt üzemtették az ipar egyik csúcsát jelentõ erõmûvet...
Mesze nem ez minden, ám fontos jelzés a technológia irányítási rendszerének biztonságosabbá és komolyabbá tétele terén.
Azaz fali panelerdõ -> kezdetleges számítógépes konzol-> egyre komolyabb DCS rendszer: Link
Még Paks is áttért a komolyabb szintre, kettõ között lavíroznak: Link
A hazai olefingyárak is ettõl sokkal komolyabb irányítási rendszerekkel operálnak.
Meglepetésemre a nyílt interneten találtam egy képet a mi gyárunk irányító-termérõl, igaz még a kialakítása közben, félkész állapotban: Link , itt a hetedik oldal.
Ön nyert. Több helyrõl kellett összevadásznom az USGS honlapján. Annyi meló volt vele, hogy elfelejtettem az utolsó átfésülést megcsinálni, mire a végére jutottam. Pedig az elején még az eszemben volt... 23-án csak 7.12-ig voltak fenn reggel az adatok. Viszont így összesen kb. 350 rengésrõl volt fenn adat, míg az interaktív térképen már 730 körül jár... onnan viszont nem tudtam kinyerni az adatokat...
Most így néz ki: Link
Most így néz ki: Link
Akkor valamit nem jól csináltál, valószínû egybemosódnak a rengések rajta. Amit tegnap is linkeltem interaktív rengéstérképet, abban naponként is kiválaszthatóak, ellenõrizd ott. Ma még csak 3 db 5-nél erõsebb rengés volt, UTC 13:13-ig
Ahogy már sokszor mondtam, nem lehet a jelen fogyasztási szokások mellett kiváltani az atomenergiát. Amennyiben ki akarjuk váltani, hatalmasat kell változtazni a fogyasztási szokásainkon, életmódunkon. Ez a jelen helyzetben SOKKAL több embernek fájna, mint egy-egy erõmûbaleset.....
Ha létezne alternatíva pl. hatékony napenergiás cellák képében, akkor menne, de jelenleg nincs más technológia.
Ismét csak javaslom minden atomellenesnek, hogy elõbb a saját portáján söpörjön, csökkentse a saját energiafogyasztását a felére, aztán menjen tüntetni az atom ellen tiszta lelkiismerettel. Vajon miért nem ezt hozza fel egy atomellenes szervezet sem???
Ha létezne alternatíva pl. hatékony napenergiás cellák képében, akkor menne, de jelenleg nincs más technológia.
Ismét csak javaslom minden atomellenesnek, hogy elõbb a saját portáján söpörjön, csökkentse a saját energiafogyasztását a felére, aztán menjen tüntetni az atom ellen tiszta lelkiismerettel. Vajon miért nem ezt hozza fel egy atomellenes szervezet sem???
A direkt politikai felhangokat kérnénk a következõkben hanyagolni, ne kelljen már ezt a fórumot is moderálni. Az írásod marad, amennyiben hasonló reagálás érkezik, törlésre kerül.
Július 29-én megnézem az osztrák zwentendorfi atomerõmüvet, melyet soha nem helyeztek üzembe. Zárt létesítmény, külön kell idõpontot igényelni, kis csoportokat engednek be. Kíváncsi lettem...
ez itt ugyan off, de azt azért meg kellene érteni, hogy az atomenergia elsõsorban NEM energetikai, hanem biztonsági kérdés... errõl a japánokat is lehetne mostanában kérdezgetni...
Õszinte együttérzésem az atomenergiával....Link
...."Nem csoda, ha a japán híreket és az európai reakciókat követve Pakstól is viszolyogni kezdett a közvélemény: az LMP és a Greenpeace váll vállt vetve kezdtek harcba a magyar atom ellen. Elképzelésük szerint Paksot a megújuló energiaforrásokkal és esetleg bizonyos fosszilis energiaforrásokkal – elsõsorban gázerõmûvekkel – lehetne kiváltani. Jávor Benedek LMP-s képviselõ szerint ha nem lehet az atomerõmûveket kellõen biztonságossá tenni, akkor meg kell fontolni, hogy szükség van-e atomenergiára, vagy sem."....
... milyen gázzal akar áramot termelni? Az elektromos áram egy stratégiai dolog, nem lehet bizonytalan szállításra, bizonytalan áringadozásokra hagyatkozni, mondhatjuk az elektromos áram beemelkedett az emberi lét alapelemei közé. Magyarországon egyszerûen nincs földgáz, egy uránium vásárlással évtizedekre be lehet szerezni a fûtõanyagot, és persze a hazai energiahordozók terén is van mire alapozni... Egyszerûen a többlábon állás a járható út középtávon. Hogy lehet egy politikai párt ennyire szûklátókörû ?! Majd jönnek a szagértõk, és be fogják bizonyítani, hogy "nem éri meg" atomerõmûvet építeni, egy másik szektornál már jeleskedtek az ilyen szagértõi számítások....
...."Nem csoda, ha a japán híreket és az európai reakciókat követve Pakstól is viszolyogni kezdett a közvélemény: az LMP és a Greenpeace váll vállt vetve kezdtek harcba a magyar atom ellen. Elképzelésük szerint Paksot a megújuló energiaforrásokkal és esetleg bizonyos fosszilis energiaforrásokkal – elsõsorban gázerõmûvekkel – lehetne kiváltani. Jávor Benedek LMP-s képviselõ szerint ha nem lehet az atomerõmûveket kellõen biztonságossá tenni, akkor meg kell fontolni, hogy szükség van-e atomenergiára, vagy sem."....
... milyen gázzal akar áramot termelni? Az elektromos áram egy stratégiai dolog, nem lehet bizonytalan szállításra, bizonytalan áringadozásokra hagyatkozni, mondhatjuk az elektromos áram beemelkedett az emberi lét alapelemei közé. Magyarországon egyszerûen nincs földgáz, egy uránium vásárlással évtizedekre be lehet szerezni a fûtõanyagot, és persze a hazai energiahordozók terén is van mire alapozni... Egyszerûen a többlábon állás a járható út középtávon. Hogy lehet egy politikai párt ennyire szûklátókörû ?! Majd jönnek a szagértõk, és be fogják bizonyítani, hogy "nem éri meg" atomerõmûvet építeni, egy másik szektornál már jeleskedtek az ilyen szagértõi számítások....
A japán hatóságok szerint a normál érték 400-szorosát mérték a Fukushima Daiichi atomerõmûtõl 40 kilométerre, a talajban. Japán szakértõk 5 centiméterrel a felszín alatt vizsgálták a talajban a sugárzó anyagokat a közutak mentén. Az eredmény: 43000 Bq radioaktív bomlású jód és 4700 Bq radioaktív cézium a 131 kilogrammnyi vizsgált talajmintában,megközelítõleg 40 kilométerre az erõmûtõl, észak-északnyugatra.
Keigo Endo a Gunma Egyetem professzora szerint a jód radioaktivitása 430-szor, a céziumé pedig 47-szer volt magasabb a normál értéknél. Endo állítása szerint ennek megfelelõen a környék lakói a megengedett sugárzás négyszeresének lehetnek kitéve. A professzor szerint ugyan ez nem jelent közvetlen életveszélyt, de a radioaktivitás szintjét folyamatosan figyelni kell, mivel a sugárzó cézium könnyen felgyûlhet a talajban.
A japán hatóságok azonban azt állítják, hogy nincs környezetvédelmi szabvány a talaj radioaktivitásának a szintjére, és pillanatnyilag nem látnak problémát.
Keigo Endo a Gunma Egyetem professzora szerint a jód radioaktivitása 430-szor, a céziumé pedig 47-szer volt magasabb a normál értéknél. Endo állítása szerint ennek megfelelõen a környék lakói a megengedett sugárzás négyszeresének lehetnek kitéve. A professzor szerint ugyan ez nem jelent közvetlen életveszélyt, de a radioaktivitás szintjét folyamatosan figyelni kell, mivel a sugárzó cézium könnyen felgyûlhet a talajban.
A japán hatóságok azonban azt állítják, hogy nincs környezetvédelmi szabvány a talaj radioaktivitásának a szintjére, és pillanatnyilag nem látnak problémát.
Ez a 400 ez Celsius? Mert akkor odabent nincs víz... Fahrenheitnél még van esély 
Szerk: Most látom, hogy az 1es reaktor pihentetõ medencéjérõl van szó. Link Hát akkor ott nem sok víz lehet. Ilyen körülmények között vajon hány foknál gyulladhat meg a cirkónium?
Szerk: Most látom, hogy az 1es reaktor pihentetõ medencéjérõl van szó. Link Hát akkor ott nem sok víz lehet.
Ilyen körülmények között vajon hány foknál gyulladhat meg a cirkónium? 
Csináltam az USGS adatai alapján egy grafikont az eddigi rengésekrõl: Link
Nem akar csökkenni...
Nem akar csökkenni...
Link Ismét füstöl a 3-as, fekete (nem szürke, nem fehér) füstje vagyon. DK sarkából jön, lángokat nem látnak, reggel (magyar idõben) 8:20-kor tört elõ, mostanra csökkenni látszik. Az embereket elvitték a közelbõl. A füst okát nem tudják. Sugárzási szint nem változott.
Az 1-es reaktor külsõ felületén 400 fokot mértek (300 a szabvány csúcsa)
Az 1-es reaktor külsõ felületén 400 fokot mértek (300 a szabvány csúcsa)
A kyodo tegnap azt írta, hogy kedden találák. Nem tudom, onnan hogy jutna be ennyi idõ alatt, sztem péntek felé kb. Mondjuk a jet pont Izland felett nyúlik pillanatnyilag, ahogy nézem. A svédek majd megírják, ha beért hozzájuk, az tuti.
A német ARD televízióban megszólaltatott szakértõ szerint a mai nap folyamán érhetik el radiaoktív részecskék Közép-Európa térségét, de ez kizárólag a mérõeszközök számára jelent bármit is. Izlandon már pár nappal ezelõtt megjelentek a részecskék.
Kis adalék a tokiói víz ügyében. 210 Bq/ liter volt kedden, szerdai elõzetes mérésben 190 Bq/l. A gyerekeknek 100, felnõtteknek 300 Bq /l a határérték Japánban.
Érdekesség, hogy Csernobil után a veszprémi élelmiszervizsgálók szabadban legelõ marha és juh tejében mértek literenként 2700 Bq-t.....
Az NHK felvétele szerint a tegnap látott betonkeverõs kocsiknak csupán a felnyújtható pumpás csövét használják a direkt az épületbe nyomatott vízhez. Szó nincs szarkofágról jelenleg.
Érdekesség, hogy Csernobil után a veszprémi élelmiszervizsgálók szabadban legelõ marha és juh tejében mértek literenként 2700 Bq-t.....
Az NHK felvétele szerint a tegnap látott betonkeverõs kocsiknak csupán a felnyújtható pumpás csövét használják a direkt az épületbe nyomatott vízhez. Szó nincs szarkofágról jelenleg.
Megható: a fejenkénti 450 dolláros GDP-vel bíró Nepálból kekszet küldenek a rengés-sújtotta, fejenként 33000 dolláros GDP-jû Japánnak...
A csecsemõk számára elõírt határértéket meghaladó mennyiségû radioaktv jódot találtak a tokiói csapvízben. (kyodo)
A csecsemõk számára elõírt határértéket meghaladó mennyiségû radioaktv jódot találtak a tokiói csapvízben. (kyodo)
Megkérdeztem Chris Rowan-t a tegnapi utórengés-sokasodásról, a válasza talán segít a gyanakvóknak.
Az idõ elõrehaladtával csökkenõ utórengésszám valószínûségeken alapul, ami azt jelenti, hogy mindig lesznek benne kisebb-nagyobb variációk - egyes napokon kevesebb, más napokon több jut, vagyis a valószínûség alapján számolt görbe vonalából lefelé és felfelé is kilógnak idõszakok. Úgy véli (Ch.R.), hogy a tegnapi nap is egy ilyen felfelé kilógó nap volt csupán.
Az idõ elõrehaladtával csökkenõ utórengésszám valószínûségeken alapul, ami azt jelenti, hogy mindig lesznek benne kisebb-nagyobb variációk - egyes napokon kevesebb, más napokon több jut, vagyis a valószínûség alapján számolt görbe vonalából lefelé és felfelé is kilógnak idõszakok. Úgy véli (Ch.R.), hogy a tegnapi nap is egy ilyen felfelé kilógó nap volt csupán.
Szívesen, azt hiszem, mindenki számára érthetõbbé teszi a rengések sorozatát.
Kyodo hírek:
Az atomcsendegyezményt felügyelõ ENSZ intézet mérõmûszerei Izlandon detektálták a fukushimai erõmû kibocsátotta radioaktív részecskéket, irgalmatlan kis mennyiségben. Link Valószínû, hogy napokon belül a kontinensre is eljut a szennyezés nyoma.
Közben a spenót és a tej után a brokkoli és mángold is radioaktív a fukushimai körzetben. A tokiói zöldség nagybani piacon az eladók nyakán maradt a levélzöldségek jó része, mivel az emberek nem vesznek ilyesmit
A TEPCO a tengervíz erõmû közeli régiójának radioaktivitása kapcsán jelezte, hogy nem veszélyes az emberi egészségre, ám a határértéket jócskán meghaladja. Egyelõre nem tudni, hogy a halakra milyen hatással lesz (de ne feledjük, volt már a japánoknál halas mérgezés, igaz, nem radioaktív, "csak" higany: Link ), de mivel a halak akkumulálják a márgezõ anyagokat (is), így valószínûleg megváltozik kissé majd a japánok hozzáállása a hazai halak fogyasztásához...
Az erõmûtõl 330 méterre délre a tengerbõl vett minta kapcsán derült ki a víz szennyezettsége, amirõl tegnap írtam, a 126X érték. Másnapra ezen a ponton már csak 28X értéket mértek, ami arra utal, hogy felhígult a szennyezés és távolabbra is eljuthatott így. További mintavételezést végeznek távolabb is majd, 30 kmre az erõmûtõl, egymástól 10km-re lévõ pontokon, ennek az eredménye csütörtökre várható.
Az atomcsendegyezményt felügyelõ ENSZ intézet mérõmûszerei Izlandon detektálták a fukushimai erõmû kibocsátotta radioaktív részecskéket, irgalmatlan kis mennyiségben. Link Valószínû, hogy napokon belül a kontinensre is eljut a szennyezés nyoma.
Közben a spenót és a tej után a brokkoli és mángold is radioaktív a fukushimai körzetben. A tokiói zöldség nagybani piacon az eladók nyakán maradt a levélzöldségek jó része, mivel az emberek nem vesznek ilyesmit
A TEPCO a tengervíz erõmû közeli régiójának radioaktivitása kapcsán jelezte, hogy nem veszélyes az emberi egészségre, ám a határértéket jócskán meghaladja. Egyelõre nem tudni, hogy a halakra milyen hatással lesz (de ne feledjük, volt már a japánoknál halas mérgezés, igaz, nem radioaktív, "csak" higany: Link ), de mivel a halak akkumulálják a márgezõ anyagokat (is), így valószínûleg megváltozik kissé majd a japánok hozzáállása a hazai halak fogyasztásához...
Az erõmûtõl 330 méterre délre a tengerbõl vett minta kapcsán derült ki a víz szennyezettsége, amirõl tegnap írtam, a 126X érték. Másnapra ezen a ponton már csak 28X értéket mértek, ami arra utal, hogy felhígult a szennyezés és távolabbra is eljuthatott így. További mintavételezést végeznek távolabb is majd, 30 kmre az erõmûtõl, egymástól 10km-re lévõ pontokon, ennek az eredménye csütörtökre várható.
Az a legjobb benne, hogy az ember látja, hogy csoportokban pattannak ki a rengések, s szinte lüktetése van az egész sorozatnak. Érdemes lenne valami õrült zenésznek ezt hangokkal megjeleníteni, úgy is nagyon érzékletes lenne. (végül is zenész se kell hozzá, csak valami szgépes zeneszerkesztõ, amiben az egyes rengéseket külön hangoknak lehet megfeleltetni)
Az animált rengéstérkép is friss: Link
Javaslom bekapcsolni a kép jobb felsõ részén a "Sticky dots"-ot, ezzel a rengések helyén ott is marad egy kis pötty a térképen. A színek a fészekmélységet jelölik. AZ alatta lévõ lenyitható kis izével meg be lehet állítani a megjelenítendõ minimum erõsséget. A lejátszást a lista feletti kis nyilacskás gombokkal lehet gyorsítani-lassítani. A listán valamely elemre állva a kurzorral megmutatja az adott rengést a méret megjelenítésével együtt.
Palui, szívesen, ám ha tudom, hogy elfáraszt, rövidebbre fogom. Én nem merültem ki az írásától. :-))))
Javaslom bekapcsolni a kép jobb felsõ részén a "Sticky dots"-ot, ezzel a rengések helyén ott is marad egy kis pötty a térképen. A színek a fészekmélységet jelölik. AZ alatta lévõ lenyitható kis izével meg be lehet állítani a megjelenítendõ minimum erõsséget. A lejátszást a lista feletti kis nyilacskás gombokkal lehet gyorsítani-lassítani. A listán valamely elemre állva a kurzorral megmutatja az adott rengést a méret megjelenítésével együtt.
Palui, szívesen, ám ha tudom, hogy elfáraszt, rövidebbre fogom. Én nem merültem ki az írásától. :-))))
Utórengések éveken át vannak, még a berhidainak is volt közel 15 év után is utórengése. Egy ilyen nagy rengésnél sincs másképp. Azt is tudjuk, hogy a japán régió a világ egyik legföldrengásgazdagabb területe. Utórengésnek sztem azokat lehet venni, amik ugyanazon a törésvonalrendszeren pattannak ki, eddig a látottak 95%-a ilyen volt, a többi sima mezei rengés, ami a nagy nélkül is kipattant volna.
Azt, hogy mi szokványos, nehéz megmondani alig 200 év földrengés-méréssel a hátunk mögött. Míg a nagy rengések nyomait könnyen lehet követni a sziklák, talaj, stb. rétegeiben, annak nem sok nyoma marad, hogy egy x ezer éve volt nagy rengést hogyan követtek az utórengések, leginkább azért, mert nagyobb idõtávlatból a hatásokat nem lehet elkülöníteni. Arról ne is beszéljünk, hogy sosem ugyanaz a helyzet még egy adott helyen sem, hisz folyamatosan mozog a kéreg, lehetnek benne olyan különbségek, amik meghatározzák, hogy az adott kéregdarab alábukásakor mennyire csúszik vagy mennyire zökken-törik. A Szent András törésvonalnál végeztek olyan mélységi vizsgálatokat, amikkel a mélyben lévõ kõzetek víztartalmát figyelték a rengések összefüggéseiben. A víz még igen csekély mennyiségben is síkosítóként hat, de az, hogy egy adott kõzetréteg mennyi vizet tartalmaz, a keletkezési körülményeitõl függ nagyrészt. Persze egy óceáni lemeznél tök más a helyzet, csak a különbözõ befolyásoló tényezõkbõl akartam egy példát hozni.
Természetesen azt se lehet tudni, hogy a mai felszaporodott rengésszám minek köszönhetõ, biztos vagyok benne viszont, hogy rengeteg tanulmány születik majd errõl a rengésrõl az elkövetkezõ években s biztos, hogy iszonyú sokat tanulhatunk belõle!
Itt van egy állati jó modell a rengésekre: Link Tégla, smirgli, rugó + húzóerõ. A mozgást mérik és látható a tégla elmozdulásainak szeizmogramja, piszok látványos és egyszerû modell!
Azt, hogy mi szokványos, nehéz megmondani alig 200 év földrengés-méréssel a hátunk mögött. Míg a nagy rengések nyomait könnyen lehet követni a sziklák, talaj, stb. rétegeiben, annak nem sok nyoma marad, hogy egy x ezer éve volt nagy rengést hogyan követtek az utórengések, leginkább azért, mert nagyobb idõtávlatból a hatásokat nem lehet elkülöníteni. Arról ne is beszéljünk, hogy sosem ugyanaz a helyzet még egy adott helyen sem, hisz folyamatosan mozog a kéreg, lehetnek benne olyan különbségek, amik meghatározzák, hogy az adott kéregdarab alábukásakor mennyire csúszik vagy mennyire zökken-törik. A Szent András törésvonalnál végeztek olyan mélységi vizsgálatokat, amikkel a mélyben lévõ kõzetek víztartalmát figyelték a rengések összefüggéseiben. A víz még igen csekély mennyiségben is síkosítóként hat, de az, hogy egy adott kõzetréteg mennyi vizet tartalmaz, a keletkezési körülményeitõl függ nagyrészt. Persze egy óceáni lemeznél tök más a helyzet, csak a különbözõ befolyásoló tényezõkbõl akartam egy példát hozni.
Természetesen azt se lehet tudni, hogy a mai felszaporodott rengésszám minek köszönhetõ, biztos vagyok benne viszont, hogy rengeteg tanulmány születik majd errõl a rengésrõl az elkövetkezõ években s biztos, hogy iszonyú sokat tanulhatunk belõle!
Itt van egy állati jó modell a rengésekre: Link Tégla, smirgli, rugó + húzóerõ. A mozgást mérik és látható a tégla elmozdulásainak szeizmogramja, piszok látványos és egyszerû modell!
Ide is beírom hátha itt tud valaki ötletet adni.
Kedves Metnetesek! Segítséget kérek tõletek..
Unokahúgom most írja a szakdogáját és ezekben a témákban keres segít,könyveket vagy egyéb bármit: szennyezett talaj tisztítási módszerei (in situ, ex situ), és lehet fitoremediációs eljárás is.
Ha valaki tud segítséget adni ebben a témában nagyon hálás lennék, végigtelefonálta a pesti könyvtárakat de ott sem tudtak neki segíteni.
Kedves Metnetesek! Segítséget kérek tõletek..
Unokahúgom most írja a szakdogáját és ezekben a témákban keres segít,könyveket vagy egyéb bármit: szennyezett talaj tisztítási módszerei (in situ, ex situ), és lehet fitoremediációs eljárás is.
Ha valaki tud segítséget adni ebben a témában nagyon hálás lennék, végigtelefonálta a pesti könyvtárakat de ott sem tudtak neki segíteni.
Ezek a betonos mixer-kocsik valamit azért jelentenek.
Sajnos az én tudásom kevés ehhez, de lehetséges a szarkofág készítésének kezdete?
3035 hsz másolva URL:
Sajnos az én tudásom kevés ehhez, de lehetséges a szarkofág készítésének kezdete?
3035 hsz másolva URL:
Azt lehet tudni, hogy az utórengések (ha egyáltalán ezek még annak nevezhetõek) miért ennyire szétszórva, Japán partjai mellett mindenfelé pattannak ki? Gondolom nem szokványos, hogy ilyen mennyiségben legyenek jelen, egy nagy rengés után.
Csak remélni tudom, hogy ez a mai nap, nem egy nagy rengés elõrengései.
Ha hülyeséget kérdezek, vagy írok, szóljatok.
Csak remélni tudom, hogy ez a mai nap, nem egy nagy rengés elõrengései.
Ha hülyeséget kérdezek, vagy írok, szóljatok.
Valóban érdekes, hogy a tegnapi csendesedés után ma mennyire erõre kaptak a rengések.
Tegnap csak 7 db 5-ösnél erõsebb volt, két napja nem volt 6-os felett, ma pedig (eddig)
5.4 2011/03/22 16:05:50 35.748 141.624 30.9 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.4 2011/03/22 15:49:29 39.240 142.344 33.2 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.8 2011/03/22 15:03:44 35.794 141.581 1.0 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.9 2011/03/22 13:50:51 35.817 141.617 10.7 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.2 2011/03/22 12:56:27 37.050 143.992 35.7 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.4 2011/03/22 12:04:08 36.256 141.408 33.5 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.6 2011/03/22 12:01:21 36.947 143.203 1.0 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.5 2011/03/22 11:21:39 39.789 143.139 24.8 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.0 2011/03/22 10:19:01 40.344 142.531 20.5 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
**6.6 2011/03/22 09:44:30 39.863 143.436 15.5 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
**6.4 2011/03/22 09:19:06 37.334 141.861 27.0 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
**6.6 2011/03/22 07:18:48 37.249 143.956 26.5 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.0 2011/03/22 06:28:32 36.703 142.389 40.7 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.1 2011/03/22 05:59:35 35.678 141.684 20.6 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.9 2011/03/22 03:38:35 35.228 141.053 11.4 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.1 2011/03/22 01:13:48 36.085 141.837 35.9 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
Tegnap csak 7 db 5-ösnél erõsebb volt, két napja nem volt 6-os felett, ma pedig (eddig)
5.4 2011/03/22 16:05:50 35.748 141.624 30.9 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.4 2011/03/22 15:49:29 39.240 142.344 33.2 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.8 2011/03/22 15:03:44 35.794 141.581 1.0 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.9 2011/03/22 13:50:51 35.817 141.617 10.7 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.2 2011/03/22 12:56:27 37.050 143.992 35.7 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.4 2011/03/22 12:04:08 36.256 141.408 33.5 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.6 2011/03/22 12:01:21 36.947 143.203 1.0 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.5 2011/03/22 11:21:39 39.789 143.139 24.8 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.0 2011/03/22 10:19:01 40.344 142.531 20.5 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
**6.6 2011/03/22 09:44:30 39.863 143.436 15.5 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
**6.4 2011/03/22 09:19:06 37.334 141.861 27.0 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
**6.6 2011/03/22 07:18:48 37.249 143.956 26.5 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.0 2011/03/22 06:28:32 36.703 142.389 40.7 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.1 2011/03/22 05:59:35 35.678 141.684 20.6 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.9 2011/03/22 03:38:35 35.228 141.053 11.4 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.1 2011/03/22 01:13:48 36.085 141.837 35.9 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
Igen: 5.8 és 5.9 sajnos
Nagyon remélem, hogy sikerrel járnak a helyreállítással!
Nagyon remélem, hogy sikerrel járnak a helyreállítással!
Amikor már mindenki a csendesedésre számít, akkor jön egy ilyen rengésgazdag nap...
A 6,4-es epicentruma ráadásul csak 73km-re volt az erõmûtõl Keletre. Ezt nagyon megérezték ott is.
Egyébként a 6 felettiek óta újra volt két "majdnem" hatos...
A 6,4-es epicentruma ráadásul csak 73km-re volt az erõmûtõl Keletre. Ezt nagyon megérezték ott is.
Egyébként a 6 felettiek óta újra volt két "majdnem" hatos...
Az elmúlt 24 órában sajnos három, 6-os erõsség feletti rengés is volt a Japán térségben.
(6.6 - 08:18:47 h; 6.4- 10:19:05 h; 6.6- 10:44:29 h)
(6.6 - 08:18:47 h; 6.4- 10:19:05 h; 6.6- 10:44:29 h)
De igen, észrevettem a rekultivált területeket és nem nagyon tetszettek, de hát ízlések és pofonok. Ezzel azonban teljesen egyetértek: "A lényeges azonban az, hogy az ott élõk mit gondolnak errõl".
Ezzel azonban teljesen egyetértek: "A lényeges azonban az, hogy az ott élõk mit gondolnak errõl".
Az általad látott külfejtési front egy pillanatkép. Ez a fejtési front elhalad, a helye vissza lesz temetve, rendezve. Valóban nem szerencsés egy településtõl kõhajításnyira elhaladni e tevékenységgel, nemigen örül egyik fél sem ennek. Minden bizonnyal fel sem tûnt hogy nagy területek rekultiváltak, valamikor ezeken a helyeken folyt a lignitkitermelés, ma rendezett területek, nagyrészt erdõk borítják, helyenként újra mezõgazdasági termõterületté vált. Nem szeretem a telepített , monokultúrás erdõket, de jártam már néhányban. Egy ilyen rekultivációs erdõben rendesen felkiáltottam amikor egy - egy területen erdei fenyõt, vagy tölgyet láttam, alatta (õsz volt) sötét érdestinóru, világító tölcsérgomba, és más jellemzõ növények... Bányatavakat is rejtenek ezek az erdõk... Feltûnõen sok a vadnyúl , és a róka. Ez érthetõ, kedvezõ tagoltságú területek vannak az üregkészítéshez, a fiatalabb rekultivációk még nem is tömörödtek rendesen. Ha belegondolok ezeken a részeken ha nincs bányászat , most ringó búzamezõk , szõlõk, stb uralkodnak, talán az én bugrisságom hogy van ezekbõl éppen elég, az hogy ezek helyén most erdõs terület van számomra nem rontotta a környék arculatát. Számomra! A lényeges azonban az, hogy az ott élõk mit gondolnak errõl! Munkahelyeket teremt, iparûzési adót fizet, sok anyagi , egyéb egyéb juttatás kerül e településekhez, de ismétlem ebben nem vagyok kompetens, a helyiek értékelése a mérvadó. Biztosan van akinek csak a porterhelés jut.
.................
Legyen béke már!
Legyen vége már!
Link
.................
Legyen béke már!
Legyen vége már!
Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat