Bioszféra

Szarvas, Kákafoki holtág, hétfõ: Horgásztunk a stégen, egy vadkacsa pár vezette a pelyhes fiókáit. Nem félnek az embertõl, nemigen riogatja senki õket. Beúsztak a stég alá. Egy nagy loccsanás, panaszos hápogás, kimenekülnek. A négy fiókából csak három maradt. Csukaveszélyes helyre vezették a kicsiket a szülõk.

Kirepültek a rozsdafarkú fiókák. Véletlenül nyitva hagytam a kocsi ablakát, egy valahogy berepült, de kijönni már nem tudott. Kiszabadítottam, de már késõn: Telesz...ta a kocsit szélvédõ alatt. Hogyan fért ennyi egy ilyen kis madárba, nem tudom.

Érdekes... kalapszín más, mint az óriás harmatgombánál, spóraszíne viszont eléggé hasonlít, szóval elképzelhetõ, hogy valamelyik rokon faj... Nem tudom. Hátha jár erre egy nálam tapasztaltabb gombász

Találtam egy szántóföldön ilyen gombát Link Link
Óriás harmatgombának tûnik.
Ezt írják róla a neten Link
Most akkor?

Én egy ilyet néztem ki magamnak az erkélyajtóra. (Most is van, de már vagy 8 éves, nagyon csúnya szegény.)
Link

Végre süt a nap! Nyírom a füvet az udvarban, meg a közter. kocsibejárón. Két nappal elõtti lenyírás nõtt vagy 1 centit.
Közben szellõztetek, terasz ajtó nyitva, és sok nagytestû légy tódul befelé, (8 mm.+szárnyhosszal 1,2 cm.) pedig nincs semmi mosatlan edény, hulla a nagyszobában...

Tegnap a TV hírt adott arról, hogy toxikus algavirágzás fenyegeti Chile partjait.

A 90-es évek közepén történt ilyen toxikus algavirágzás a Chesapeake Bay-ben. Akkor bebizonyosodott, hogy a Pfiesteria piscicida alga elszaporodását a Potomac folyó vizében az a nagy mennyiségû tetracyclin szermaradék okozta, amely a termõföldekre kihordott baromfi trágyából mosódott be a folyóba. A folyó élõvilágának diverzitása ugrásszerûen megváltozott, és a toxin felszaporodása emberi megbetegedéseket is okozott.
Akkoriban még az USA és az EU is szabadon használta az antibiotikumokat az állattartásban. Az EU 2000-ben (a kibõvítése elõtt, csak a nyugati blokk), 22 ezer tonna antibiotikumot használt csak az állattartásban évente, plusz kb. ugyanennyit az orvoslásban. Ma már igyekeznek visszafogni a felhasználást, de pl. Ázsiában a szabályozás az európainál jóval lazább, és a hal- és kagylófarmokon is nagy mennyiségeket adagolnak
Link
a tengervízbe. A farmok terjedésével rohamosan csökken a mangrove erdõk területe, és a visszatelepítésük sem sikeres a megváltozott biodiverzitás miatt.
Ezer tonna antibiotikum egy köbkilométer (1 km3) tengervíz teljes baktériumflórájának a megsemmisítésére alkalmas. (Az emberi kórokozók között már 64-128 mg/l szerre rezisztensek is vannak, mialatt a környezeti mikroorganizmusok, fajtól/szertõl függõen 1,0 -0,03 mg/l adagra érzékenyek.) A regeneráció lassú, 6 évnél tovább is tarthat. A tengeri plankton és a talaj-rhizoszféra baktériumai ráadásul közösségeket alkotnak, amelyek 10-100 mikrobafajból – egymástól függõ, egymást tápláló fajokból – állnak. Ha a legérzékenyebb eltûnik, sérül a helyi tápláléklánc, pl. a talaj termõereje is károsodik.

A sor végén a korallok kifehéredése, a talaj elsivatagosodása áll: CO2 raktárak szûnnek meg, és károsodik a felhõk albedóját növelõ, tengerekbõl a ként a légkörbe juttató, dimetil-szulfid ciklus.

Igenis tehetünk a földi élet megóvásáért, ha kevesebb antibiotikumos cukorkát, és fertõtlenítõ szappant vásárolunk. (Tudjátok, a baktériumok 99,9%-át leöli, vagyis ha tápanyagtól nem mentes a felület, 120-240 perc múlva ugyanannyi lesz rajta, csak rezisztensbõl. Ha meg mentes a felület, jó eséllyel nem is volt rajta. A mûtõasztal legyen steril, de otthon a fürdõkád?)
és ne mondjuk, hogy az én hozzájárulásom kevés, inkább a szomszédokat is gyõzzük meg.

Mert a mikroorganizmusok tartják életben, és teszik lakhatóvá, a Földet.

Igen, úgy hívják azt az "utat" tényleg. De szép az a juhar is, milyen dús, egészségesnek tûnik.
Annyi érdekes és elhagyatott rész van a Börzsönyben (persze a Zemplénben is, csak azt kevésbé ismerem), pedig milyen pici "vulkán maradvány", bár állítólag 1500 méter körüli vulkán lehetett..
Szóval annyi érdekes (számomra ez azt jelenti, hogy egyedi, az átlagos erdõképtõl - ha úgy tetszik - elütõ, emlékezetes, jó hangulatú, vagy akár kicsit félelmetes (inkább izgalmas)) területek vannak a Börzsönyben.
Ha nem haragszol, leírnék pár ilyen helyet, (mert szerintem Te ismered annyira a Börzsönyt, hogy tudjad melyik területek ezek) amik bennem ezeket az érzéseket keltették:

- Tehát a Kámor keleti lába;
- A Kámor északi lejtõje és a Csánki-kert és Faragott-kúti kaszáló környéke (ezt most a térképrõl nézem, mert a névre nem emlékeztem, de nagyon bennem maradt az, hogy hol is van a térképen);
- Málna-bérc, Kis-Mána (innen van az avatarom), ott van egy kis tisztás is;
- Csehvár
- A Verebes kaszálótól dél fele megy egy földút végig a keleti gerincen (hát ez az egyik kedvencem);
- Fagyosasszony-Zálogbérc (Húúú);
- Igazából a Nagyírtás és a Pogányok közti rész úgy ahogy van egy kincs;
- Drinó patak völgye;
- A Kék háromszög jelzés a Kis-Hideg hegytõl a Pintér bércig;
- A Bányapusztai kis házikó padjánál elkölteni az elemózsiát;
- A Rakodótól nem a gerincen, hanem a Csóványos Dny-i, Ny-i oldalán végigmenni az úton;
- Három hársi "kitaposott magas füves" út;
- Várbükk (itt kértem meg a feleségem kezét);
- Salgóvár;
- A Hegyes hegy (ahol van egy átjátszó antenna? is Nagybörzsönytõl északra) nyugati, iszonyatosan dzsumbujos lejtõje (valószínûleg itt szõlõ lehetett és elvadult, akácossal, stb.), na ez kicsit félelmetes rész;
- Mána-bérc, Pogányvár;
- Drégelyvár;
- Honti-szakadék és környéke;
Ennyi jutott most eszembe..

Szia Bubu.
Az írisz görögül szivárványt jelent, ezért nevezte el így õket Linné. Szinte minden színben fellelhetõk. Nálam hozzávetõlegesen 25 különbözõ magas szakállas nõszirom szokott virítani. Napokon belül itt is indul a móka. A nemesítõk nem tudnak leállni. A mai napig folyamatosan jönnek az újabb fajták, röhejes fantázinevekkel.

A Sági út,Törökasszony útja elég hosszan kanyarog a Pénzásási-nyeregeig és biztos akad jó néhány jellegfa, hagyásfa az út mentén, így ez látatlanban elég nehéz találós kérdés . Inkább kocsányos tölgynek, vagy öreg csernek gondolnám, régi legelõ erdõk hírmondóiként.
Vagy egy-egy barkóca berkenye, mert az is akad arrafelé.
A molyhos tölgy alapvetõen a virágos kõrissel alkot társulást, fõleg a Dél-Börzsönyben, de ott alacsony növésû, kis termetû fák.
Szerintem minden szabad állásban növõ, nagy termetû idõs, koros fa gyönyörû!
Egyik kedves juhar a Zemplénbõl.
Link
Szerencsére a magyar erdõk, minden tudatos félretájékoztatás ellenére, nem szegények ezekben a régi erdõket idézõ, tiszteletet érdemlõ öreg fákban.

Kék (kerti) nõszirom: Link

Az elsõ szerintem lila akác. Fut, mint a fene.

Dió: Vannak "hímelõzõ" fajták, a porzós virágzat hamarabb nyílik, mint a nõi ivarú és fordítva, "nõelõzõ" fajták is vannak. Ezek önmagukban nyilvánvalóan meddõk, más fajták beporzására vannak utalva.

Felénk meg nõsziromnak.

Virág2: Felénk Írisznek hívják.

Bioszos, hírtelen virágok ma;
Link
Link
Diófa kis diója a bölcsõben;
Link
Kérdés a növénydoktornak;
Miért bibézik most a dió, amikor 3 hete elvirágzott, ledobta a virágzó kukackáit?

Virág 2 Mi lehet? (liliom, kardvirág ?)
Link

Milyen gyönyörû egy fa. Ez jó hír!! Nincsen szebb fa egy molyhos tölgynél, vagy egy kocsányos tölgynél.
Te ismered a Börzsönyt, nagyon szép (hát, most meg nem mondom, milyen tölgyek voltak, mert közelrõl nem néztem meg, de a formájából ítélve valamelyik a kettõ közül) és öreg példányokat láttam a Kámor keleti oldalán a Börzsönyi kék jelzés mentén Diósjenõtõl északra még nagyon régen, de emléke örökké megmarad.

A bátaszéki Szt. Orbán-kápolna mellett álló famatuzsálem, a közel 400 éves molyhos tölgy lett az év európai faegyede.
Link
Ha nem jártatok még az öreg tölgy(ek)nél,érdemes hozzá(juk) elzarándokolni.
Link
A pontosság kedvéért: az Év fája, vagyis fafaja Magyarországon,a mezei szil.
A mozgalomról és az eddigi 20 év alatt megválasztott év fafajairól itt lehet több infót elérni:
Link

Errefelé alig van légy is, a harlekinek és darazsak (nomeg a vakondok) szaporodtak fel.
Nem tudnám meghatározni pontosan "mi és mennyi", külön-külön apró, ámde összességében már feltûnõ eltérésekbõl úgy tûnik, idén valamiképp nem a korábban megszokott "évszakos" rend szerint alakul a Természet. Természetesen az sem kizárt hogy én öregszem (már ami a hangulatvilágom illeti, érzékelésem még megbízható) Viszont tegnap gyönyörûen és sokáig termikelt felettem egy ragadozómadár

Igen kemény cserebogár rajzás van itt északon, kb. két hete. Eleinte elsõsorban a "pirosfejû" áprilisi volt a jellemzõ, és bár most is van még belõlük bõven, de már repül a májusi is. Zabálják a leveleket rendesen, a föld meg sok helyütt úgy néz ki, mintha vékony pálcával lyuggatták volna, ahonnan elõbújtak...
(A kutyám meg nyakra-fõre zabálja õket, fene érti miért, pedig jól van tartva, mindenbõl kap, legyen az csont, zöldség-gyümölcs maradék...)

Bár az egyenlítõi a kedvenc éghajlatom, mégis ezeket az állatokat becsülöm a legjobban: Link És mindenkit, aki arrafelé meg tud élni...

Én is sokat láttam tegnap, de nem a kertben, hanem a velencei vasútállomás betonján, meg az aluljáróban, de nagyon sokat!! Ez minden évben így van, csak nem figyeltem rá, vagy ez most kiemelkedõ?

Hát, alaposabban megnézem majd õket, színre nekem inkább a májusira hajaztak mint az áprilisira, viszont tény, hogy szerintem is kisebb méretûek (de a júniusinál nagyobbak).
Logikus lenne az áprilisi

Nálunk még az áprilisi rajzik. Link

Na, ma estére tele lett a bejárat májusi (!!!) cserebogárral!
Szerintem ez is egyfajta rekord lehet...

Szerintem az is gond volt, hogy sok esetben erõs esõzés volt és nem hasznosult annyira, mint egy lassú hóolvadás.

Most már kifejezetten szárazság van (nyilván nem a fáknak, de a friss konyhakerti vegetációnak igen).

Egész februárban esett az esõ. Ezek szerint nem pótolja egy rendes hóolvadást?

A kedvenc fûszernövényem, milyen jó is egy tarhonyalevesbe... Hmm

Eszméletlen, hogy beindult a vegetáció, ilyen gyors beindulásra nem is emlékszem a korábbi évekbõl. A kerti munkákkal is szinte kapkodni kell.

A kezdeti jó talajnedvesség viszont már nem igazán van meg és sok esõt nem jósolnak, azért remélem nem egy száraz tavaszunk lesz, mert nincs annál rosszabb.

Megérkeztek az elsõ fecskék!

Most kezd "beindulni az ÉLET" errefelé Rigók hangversenyeznek, gerlék perlekednek, a kisebb madarak mindent átható csivitelése közepette. Most épp a rovarvilágot találom "lomhának" a megszokott ütemhez képest - pl. legyet elvétve látok. Nem hiányoznak amúgy ezek a "k@ki- és kukabúvárok" ámde laikus ismereteim szerint az összes beporzás majd' felét a legyek végzik, szükség van rájuk. A rabló "gyalogpókok" és hálóépítõ rokonaik is most kezdenek észrevehetõen mozgolódni, csupán a harlekinek szaporodtak fel szemlátomást gyorsan, ez pedig feltehetõen hatással lesz a harlekinek tömeges megjelenése után kikelõ egyéb rovarok populációjának felgyarapodására. A lényeg, érzésem szerint nem "menetrendszerûen", fáziskésésekkel ébredezik a Természet, DE zöldül minden, egyes fáim már virágokat is hoztak (a cseresznye- és meggyfák lassabbak) itt a kikelet
Hari örülök Neked, egy ideje elvétve láttalak (ahogy elmaradozott néhány nagy tudású, egykor sok értékes ismeretet átadó "õstagunk")
János (Kaszabubu) remélem minden rendben Veled és körötted
Én se jöttem valami sûrûn az utóbbi idõkben, mivel csak nem szûnnek, éppenséggel "osztódással szaporodnak" teendõim. Az ember nem is hinné hogy 65 évesen sem áll meg az élet, a "rutinszerû" hétköznapiak mellett rendre keletkezik/jelentkezik új feladat, ráadásul megvalósításra váró új tervek is születnek "dum spiro, spero" alapon.
Old Soldier's Never Die, never die, never die - They just fade away

Pont 1,5 hete mondtam anyámnak, hogy kellene tõle lestyán, mert amit én tettem el tavaly, az nem hajtott ki. Tegnapelõtt látom, hogy mégis kibújt szerencsére

Hétvégén rakok a pöribe

Köszi az infót mindenkinek

Lestyán az pontosan. Jó salátákhoz levesekbe ízesítõnek, szárítva és zölden is. Nekem is van, de még nem ilyen szép ...

Szerintem lestyán, nagyon jó fûszernövény

Õ a C-betûs lepke? Tavasz van...

Szerintetek ez milyen növény? Link

Valaki van az avaron.?? Nagyon mozgékony teremtés volt, nem hagyta magát kitárt szárnyakkal.( 3 perc készenléti idõ,újraindítás,fókusz, stb.)
Link

A gyümölcstermesztés türelemjáték. Szõlõre 3 évet írnak mire termõre fordul, gyümölcsfákra 2-5 év, vagy akár több is(dió).
Eszembe jutott egy példa: te sem tudtál azonnal beszélni születésed után, idõ kell.

Milyen volt el ültetéskor? Ép.erõs gyökérzet, és majdnem elõkészített ásott helyre került? Nagyon vigyázni kell ültetéskor, hogy akár 10-20 cm-re a gyökértõl jól lazított, és tápdús talajba ültessük. Alatta is vagy 10 cm. humuszos,laza talaj legyen. Meg a beöntözés, tömörítés, nem taposva, csak amit a víz levisz, utána feltöltés földel.
Ha más baj nincs, akkor várni kell, akár májusig.

Nincs mandulafánk, de szerintem normális. Fiatal még, ha nyárig sem csinál sok mindent akkor viszont csere.

Az is normális, hogy a levélrügyek sem tartanak sehol?
Pár kis ága félig elszáradt, azokat levagdostam az elszáradás alatt. A többség viszont él, remélem azért idõvel beindulnak

Ha nincs virág a féléve ültetett fán az teljesen normális. Sõt, ajánlott leszedni az elsõ 1-2 évben,ha van,hogy az erõsödésre, és ne a termés nevelésre menjen el a fa energiája.
4 éve ültetett barackfám most hoz elõször virágokat. Eddig csak nõtt.
De a tavaly õsszel ültetett cseresznye úgy néz ki már most virágozna majd.
Nincs konkrét szabály erre.

Sziasztok,

Az normális, hogy a tavaly õsszel ültetett 2 kicsi mandulafán egyáltalán nincs virágbimbó, de még a leveles rügyei is tök alvó állapotban vannak? A környéken az összes nagy mandulafa teljesen virágba borult mostanra már.
Ez az "elmaradás" frissen ültetett, még egész pici (120-140 centi) fácskáknál normális?

A kajszink viszont durván tele van virággal, szerencsére még nem nyíltak ki

Válasz az agrometbe.

Itt van a nagy fakopáncs: Link , csuszka: Link ,fakusz: Link ,örvös galamb: Link ,csóka:Link

Ha én a 4-5 éves meteoromat még nem permeteztem és nem lett még baja, akkor csupán csak szerencsém volt? Bár egyszer lehet, hogy rézoxikloriddal lenyomtam a bergeron kajszival együtt, de hát az is csak max. 1 permetezés.

Egyébként idén a kivágott fenyõfa helyére (mellé) ültettünk egy kántorjánosit.

Sziasztok!
...
Kb. ez idõ tájt szólaltak itt is meg a feketerigók.
A balkáni gerlék már februárban (közepe-végefelé) kezdtek "huhogni".

Hát ez mérsékelten fogékony, de ma már permetezés nélkül nincs termés. A cigánymeggyek is érzékenyek az éréskori penészedésre. Itt van egy táblázat;
Link

A csengõdi csokros monilija rezisztens, a Maliga emléke???

Maliga emléke. Nálam már termett, középmagas (elérhetõ) növekedésû. Rövid kocsányú, óriás nagyság a cseresznyéhez hasonlít, sokáig fenn maradhat a fán, nem potyog.