Földtan

Döbbenetesen közeli kép, lehet elemezni... Kinagyítva nagyon is sérült reaktortérbõl kiáramló tûz füstjére utal...

Ez most már tényleg nagyon érdekes. Soha nem hagyja már abba? Ennyi ideig pattog, ennyiszer, ilyen erõsségekkel, "összevissza" az eredeti epicentrumhoz képest. Jó lenne látni vmilyen grafikont az utórengések (már, ha mindegyik az) lefutásáról, idõ/erõsség függvényében. A magam szerény részérõl nem emlékszem ilyenre, persze ettõl még lehet, hogy máskor is volt már. Kész apokalipszis

Ez friss, vagy a hajnali 5,9-es: Link ? Ez Tokióhoz volt közelebb, mint az erõmûhöz. Azt hiszem, már nagyon hozzászoktak az ekkora rengésekhez.

szerk: most látom, hogy volt egy japánok szeirnt 6,3-es 8:19-kor, érezték Tokióban is. USGS 6,6-ra mérte: Link Fukushimától K-re 312km-re volt az epicentrum

Újabb, 5,7-es erõsségû földrengés rázta meg a japán Honsú sziget északkeleti partvidékét, többet között a fukusimai atomerõmû környékét is.

Amikor a villanyszerelést mesélték, mondták, hogy nem tudni, hogy a tûz esetleg rövidzárlat miatti-e, vizsgálják, ez volt tegnap. Azóta nem hallottam róla, de céges gépen nem is tudok hallani, itthon meg nem volt idõm rá, mert nem sokat voltam itthon....

Köszönöm, sejtettem, hogy idõjárási oka van a növekedésnek. Csak annyi idõm már nincs, hogy azt is ellenõrizzem, adott helyen épp esik-e, fúj-e. :-)

A mentés dolog miatt ne dolgozz többet, így, hogy tudom, már nem aggódom. Nyilvánvaló, hogy akkor kell csinálni, amikor viszonylag kevés olyan õrült bioritmusvesztett van a neten, mint én. :-)

Ez már szerintem a keleties szélnek és az esõnek köszönhetõ. Ma estig még marad az esõ, és a keleties komponensû szél, nagyjából éjféltõl jön a változás. Ekkor megjön a hideg levegõ, északira fordul a szél, az esõ havazásba vált a tengerparton is.

Éjjel 2:10-2:15 környékén adatbázis-mentés van a szerveren, azért lassul be. Valamikor meg kell csinálni. (De talán még optimalizálhatok rajta egy keveset, hogy ennyire se legyen zavaró)

A füstölgõ 3-as blokk: Link
A képet elnézve a 2-es és 4-es blokkból is száll fel némi füst.Hmm.....

Ellenben a több km2-es külszíni fejtések látványánál kevés fertelmesebb dolgot láttam életemben...megnéztem Guglin, megfelelõ idõjárási körülmények között még 1800 km magasból is látszana a detki bánya (ott van nem messze Gyöngyös, alapterületre kb. akkora mint a bánya). Azt meg végképp nem értem, hogy lehet pár száz méterrel lakott területek mellé építeni egy ekkora böszmeséget. Egy jobb focista simán bele tudná rúgni a bányagödörbe a labdát a helyi játéktérrõl. Az biztos, hogy arrafelé gyakran kell port törölni a lakásban...

A fekete füsttel kapcsolatban: A kialakult tûz, illetve az energia ellátás "helyreállítása" gyanúsan közel van egymáshoz idõben. Jó eséllyel valamiféle zárlat alakulhatott ki, és az erõátviteli és mûszer kábelek szigetelése gyulladhatott be. (Más anyagot nem nagyon tudok elképzelni.) (Amúgy ha ez igaz, akkor nem nagyon lesz áramellátás a 3.-asban. )

A fehér "füst" az iparban jellemzõen gõz... (Bármit is mond a "média"..)

Tobb ezer tonna belocsolt viz utan, meg mindig langra tud kapni a tormelek?

hivatalos halálos áldozatszám 8928, eltûntek 12664

Kyodo:
a 2-es fehér füstje gõz, a 3-as fekete füstje meg az épületben égõ törmelékek
(a tûzoltóvezetõ mpndta)

Na már van adat is az ijesztõ 1600X-hoz:

Data collected by an IAEA team show that radiation levels of 161 microsievert per hour have been detected in the town of Namie, Fukushima Prefecture, the officials said.

Tegnap éjjel is meg most is rohadt soká küldte el a hozzászólást, s külön megnyitva maga az oldal se jött be, már kezdett megállni a szívem...

Folytatják az áramellátós munkákat az 1-2-3-4 r.

Ébrednek a japánok. Link
A tegnap gözölgõ s füstölgõ reaktorok most is ezt teszik, amíg nem jönnek rá az okra vagy nem szüntetik meg, addig se nem locsolnak, se nem áramoznak tovább. De az 1-es r. már bekötve az áramba. (Kyodo)
20 km-re az erõmûtõl az IAEA szerint a sugárzás 1600X-osa a normálisnak (kyodo)

Módosítanék : Nincs elõírt határérték feletti radioaktivitása. Ha egyszer külföldre beengedik....

Olvasnék borsodi vizsgálatokról is, lehet hogy helyenként világítanak az egerek a spájzban. Borsodban sajnos nagy divat volt kohósalakot használni építkezéseknél, ezek nehézfémtartalma, és esetleges sugárzása érdekes lehet. A kohósalakból salakbetont készítettek (pl.) ez a sóderbetonhoz képest könnyû, és megfelelõ szilárdságú. Továbbá izgalmas lehet az egyéb építõipari felhasználása ezen veszélyes hulladékoknak. Ismerek házaspárt akik mindketten rákosok, illetve sajnos már csak egyikük él. A házukban beépítésre kerültek hasonló anyagok, de pontosan nem tudom mik. Életvitelük csöppet sem volt kirívó. Persze lehet az egész véletlen is.
.......
A hazai széntüzelésû erõmûvek zömében már bezártak, hamarosan az utolsó elõtti Link is erre a sorsa jut. Vértesnek a kegyelemdöfést egy Kapolyi nevezetû lárva adta meg....
Él és virul, illetve utolsóként fog majd bezárni a mátrai erõmû ZRT. Alapvetõ különbség a többihez képest, hogy a fõ fûtõanyaga a hazánkban nagy mennyiségben gazdaságosan kitermelhetõ lignit, ezek már nem mélymûveléssel, hanem külfejtéses bányászattal vannak kitermelve. A lignit jóval fiatalabb a barna, és fekete kõszénnél. A paksi atomenergia után a második legolcsóbb, és 2. alaperõmû szolgáltató (Paks 40%~, Mátra 15 %~) A gazdaságosan kitermelhetõ lignit mennyisége meghaladja az emberi léptéket, 100 év körüli a jelenlegi (900 megawatt ) felhasználás mellett. Töredékét használjuk , mint a Németek, Csehek , Lengyelek..stb., ezen országok a lignitvagyon 20 - 50°%, míg Magyarország alig 10 % használja fel, pedig a kitermelés, felhasználás gazdaságossága kifejezetten jó. Visszatérve a témához a lignit elégetésekor keletkezõ pernyének (ami zagytárazókba kerül)nincs radioaktív tartalma, termékminõsítést nyert, külföldre is szállítható. A 20. oldalon található egy táblázat: veszélyes anyag kibocsátás: radioaktív
sugárzás aktivitás
koncentráció index (I) 1 alatt
Bocs, csak így tudom belinkelni: www.mert.hu/download/363/MERT_full%20indd_2.pdf

Megtalálták annak a 24 éves amerikai lánynak a holttestét is, akit a rengés óta minden lehetõséget megragadva próbáltak keresni a szülei. A lány Japánban, Ishinomaki városában tanított angolt. A lány a rengéskor a tanítványaival volt, akiket hamar elvittek a szüleik, majd amikor már nem volt benn egy gyerek sem, biciklin indult a lakásához, út közben érte a cunamiriadó szirénáinak hangja, majd maga a cunami is...
A lány 3 éve élt és tanított Japánban, a nagykövetség ma reggel értesítette a családot, hogy sajnos csak a holttestét sikerült megtalálni.
Ne feledjük, hogy még mindig 12000 eltûnt embert keresnek, valószínûleg nagy részüket sosem fogják megtalálni. :-(((

Na ez igaz, meg azért élõben a hajón átélni...hááát tele lett volna a fehérnemûm az biztos!

Azért durva ez így is, vedd hozzá, hogy a hajót meg is emeli a hullám, így inkább csak a lefelé menõ oldalon látni, mekkora volt (és ez nyílt vízen volt, nem a partnál). Aztán utána meg jönnek a következõk.

A hajóról nézve nem is tûnt óriásinak, mégis a szárazföldön mekkora pusztítást végzett..

Cunami a japán parti õrség hajójáról:Link

Kyodo:
Az erõmû közelében a tengervíz 126,7X magasabb radioaktív jódot tartalmaz (a normál értéknél), a cézium mennyisége 24,8X. Arról korai lenne beszélni a TEPCO szerit, hogy ez miként befolyásolja a halászatot....

Este 7 órás (JST) sugármérési eredmények: Link

Köszi a választ!

JST szerint este 9-ig 8805 halottról és 12654 eltûntrõl tudnak, mintegy 320000 menekült él alkalmi szállásokon. Miyagiban mostantól a megmenekült emberek ellátását helyezik elõtérbe, eddig a romok közti kutatás volt az elsõdleges. Sok helyen még mindig nincs tiszta ruhanemû, áram. Egyik menekültszálláson hiába kaptak megfelelõ mennyiségû mirelit készételt adományként, nem tudták megenni, mivel nem volt hogy megmelegíteni. Sajnos ez teljesen mindennapos dolog. Ezeken a területeken is igen sok az idõs, beteg ember, akik ápolásra, orvosi ellátásra, gyógyszerekre szorulnak, a legkeményebben õket érinti a katasztrófa.

Ez elég ronda (a 3-as a füsttel) Link

Nekem úgyszint "belement" valami a szemembe a videónézés közben..
Az ember szíve szakad meg ezen állatok túlélésért folytatott küzdelme és élni akarása láttán.
Õk igazi harcosok!

Azt hiszem, sokan örülhetnénk, ha ilyen barátaink lennének! Vannak kinn állatorvosok Link is menteni egyébként, és az állatok mentésére is lehet adakozni. Link

Kyodo a füstölésrõl: Link
A 2-es és 3-as kezdett füstölni; a 3-asnál du. 3:55-kor szürkés-fekete füst szállt fel az épület DK-i részén, a pihimedence feletti részen, de robbanást nem hallottak, a füst megszûnt du.6:00-kor. A 2-es tetõzetén du. 6:20-kor egy repedésbõl fehér füst szállt fel, amit gõznek valószínûsítenek, de nem a pihimedencébõl jött. A tûzoltók abbahagyták a locsolást, míg a terep biztonságosságát ellenõrzik. Nem volt nagyobb változás a sugárzásban A füstölgés miatt az árambekötéssel is tovább csúsznak egy nappal. Mivel a 3-asban nincs még áram, kizárják, hogy egy esetleges rövidzárlat miatt lett volna a füst. (Vajon ezzel azt akarják mondani, h lehet, h a 2-esben meg zárlat miatt?? Ott ugye már benn az áram, csak a berendezések nincsenek még rákapcsolva, mert ellenõrzések mennek rajtuk.)

Túlélõ kutyák a tsunami után...
Link
"Napokon át éjjel-nappal õrizte barátját egy spániel. A kutya többször megsimogatta mancsával a földön fekvõ, sérült, fájdalmaktól többször felnyüszítõ társát. Mindkét kutya sérülésekkel ugyan, de túlélte a földrengést és az azt követõ szökõár pusztását is."
Itt van külön a video, 1:55-tõl kissé elhomályosult a szemem... Biztos belement valami...
Link

Az talán még mindig a jobbik eset

A kettesnél inkább gõz száll fel és nem füst.
(Kyodo)

A kérdés csak az, hogy mitõl füstölt a 3-as, aztán mitõl szûnt meg? És most mitõl füstöl a kettes? Link

Link Így van, ismét füstöl a reaktor. A kép sötétedés elõtt készült.

De van: Link , de most nem megy. Szóval valami váratlan történt megint.

OSSKI Tájékoztatás
Link

Nem önmagában volt sok, természetesen, hanem a szokott háttérsugárzáshoz képest, annak kb. a húszszorosa volt - pongyolán fogalmaztam

Evakuálták hétfõn a személyzetet a földrengés és cunami következtében megrongálódott Fukusima-1 atomerõmûbõl, miután a 3-as reaktorból szürke füst kezdett felszállni - tudatta a komplexumot mûködtetõ Tokyo Electric Power vállalat (Tepco).

Nincs valami élõkép vagy webcam linkje valakinek az erõmû környékérõl?

Amennyire kontroll alatt tartják a folyamatokat, szerintem megy az mindenhova: levegõbe gõz, tenger, talajvíz. És szerintem mind rádióaktív valamennyire.

Egy kérdésem lenne: A blokkokat most tengerrvízzel, helikopterekrõl, tûzoltóautókkal locsolják. Gondolom ennek a nagy része "szétfolyik". Ez a víz nem lesz radioaktív? Mit csinálnak ezzel, összegyûjtik, vagy megy a tengerbe?

Azt hiszem, sikerült megtalálnom a rengés óta született cikkek legmegdöbbentõbbet. Arról ír, hogy miként kell fazékban rizst fõzni (mivel az áramkimaradás okán az elektromos rizsfõzõk nem mûködnek)....
Link
Azt hiszem, ez minden képzeletemet felülmúlja. Jobban elcsodálkoztam ezen, mintha reggel egy halványlila-mentazöld kockás pikkelyekkel borított marslakó hozta volna ágyba a kávémat... Egy japán ne tudjon rizst fõzni???


Egy kis mérési adat jön a sugárzásról:
Link

Még egy dolgot találtam: Link
Ez egy doktori, amiben soproni sugárterhelésrõl van szó, ismertetése szerit volt egy salakos parkoló Sopronban, ahol 402 nSv/h-ás dózisteljesítményt mértek (ezt a mérést követõen elhordták a salakot). OK, Sopronban ott a radon, de ez alapvetõen akkor sem egy erõmûvi baleset miatt volt érték. Érdemes elolvasni az értekezést, sok érdekes adat van benne! (megjegyzés: hazánkban az ajkai szén tartalmazza a legtöbb radioaktív izotópot, ami Ajkán a salakban, az erõmûvi pernyébõl kiülepedve talajban is kitûnõen mérhetõ - errõl egy másik tanulmány: Link )

Minden bizonnyal sok, most mondták az NHK-n a csapvíz sugárzását Fukushimában, pontos helyet nem tudok, de 965 Bq / kg volt, a határérték a csapvízre 300 Bq/kg. Ha 10mm esõ esett, akkor annak az értéke a Te számadatod alapján ennél két nagyságrenddel több (100mm esõ esetén csak egy nagyságrenddel, de annyi esõ nem volt, az biztos; nálunk közepes intenzitású esõ volt, sztem a 10mm kb jó adat lehet, az ittenire legalábbis.)

Az áldozatok száma 8649, eltûntek száma 12877. 500 külföldi hollétérõl nem tudnak még mindig.

Ezt nem értem. Miért sok a 2,8 MIKRO Sv? Ennél nagyságrenddel nagyobbat is mértek már.

Az az érdekes, hogy ezek a helyek jó 100km-rel délre vannak az erõmûtõl (a félreértések elkerülése végett az eredeti japán névre kerestem rá, nem az angol átírásúra), így igazán nem értem, mi lehet. Mérési hiba? Ha a környéken nincs ilyen megugrás, akkor ez nekem a gyanús. Csak két helyen ugrott meg.
A táblázatban amúgy szélirány és szélsebesség van még, ahol van mérési adat. Egyik helyen van, ÉK-i a szél, így elvileg vihetett az erõmû felõl cuccot, de sztem ez inkább esõgyanús lehet, nem sima légi terhelés, az esõ azért koncentrálja a szennyezést. Nem találtam sehol szöveget arra vonatkozóan, hogy bármit kiengedtek volna. Ráadásnak ha így lenne, az nem 100km-re az erõmûtõl jelentkezne.

Sajnos a fizika és a matematika nem erõs oldalunk, vagy talán csak nekem...
Elnézést,ha a magnitúdó és energia számolgatásba belekeveredtem, de szerintem valami gáz a leírásokban is. A 8-asra írják, hogy 1 milliószor erõsebb a 2-esnél.Ez nagyobb magnitúdó ezek szerint és nem nagyobb energia. Ha 32-ször erõsebb energiában a 3-as a kettesnél, akkor (valóban ezt is írják a Wikipédiák) a 8-as 1.073.741.824-szer, a kilences meg már 32 milliárdszor. Ezt már nem akartam elhinni...

A sugárzás láthatatlan! Sorok között:Link Jó lenne valóságközeli történéseket olvasni, de erre még várni kell, majd kiderül talán minden lényeges dolog, ha más nem hosszú évek múlva... A sorok közül ki lehet olvasni (és a fórumon is volt szó róla) lehetett volna nagyon nagy baj is. Sok mindenben nem volt szerencséjük a Japánoknak, de ebben hál Istennek volt...
fürkész! (2967) Errõl beszéltem, a politikai, gazdasági érdekek felülírják a biztonsági érdekeket. Az atom esetében ez rettenetes lehet.

Ehhez kapcsolodva egy kérdés: 1986. május 3-án konkrétan nálunk radioaktív esõ esett a csernobili baleset következtében. A Cs-137 mennyisége átlagban abban az idõszakban 9000 Bq/m2 volt a járásunkban. Ez mennyire számít soknak?
Illetve számítások szerint egy emberre akkoriban áltagosan itt 11 310 Sv jutott. Azt hiszem sok. Nem hiába mondják, akinek pajzsmirigygondjai voltak-vannak, talán összehozható Csernobillal.