Globális jelenségek
Egyrészt nem hiszem, hogy igaz a korabeli falusi életrõl írt véleményed. Azért volt fenntartható, mert nagyon lassú volt a fejlõdés üteme, nagy volt a halandóság, a természetközeliség pedig azért volt jellemzõ, mert (1) a lakosság nagy része vidéken élt, abból lehetett megélni (2) nem volt nagyon hova menni a természet elõl 
A tisztaság nem hinném, hogy jellemezte a régi falvakat, de ezt csak korabeli beszámolók (pl. betegségek terjedése) és városépítészet alapján mondom (csatornázás hiánya, felszíni ürülék-csatornák a középkorban stb.). Nem szabad abban a tévhitben élni, hogy az akkori festmények, vagy idealizált képek alapján nézett ki egy város. Az, hogy végre tudtak a tisztaságra idõt és energiát (meg emberi és anyagi erõforrást) fordítani, mindenképp azt jelenti, hogy a fejlõdés kellett ezekhez a lépésekhez is.
A korai kapitalizmus robbanása, és az esztelen, féktelen fejlõdés is egy idõszak volt, persze, de akkor még nem érezték azt, hogy ez így nem jó. Most már legalább e téren jelentõs a fejlõdés. Azt teljesen kizártnak tartom, hogy nem volt szemét. A középkortól az ipari forradalomig szerintem mocsok, szemét és egyéb undorító dolgok uralták a városokat és a falvakat. A mai idealizált képben nem hiszek, de még a római korról sem, ami ugye fejlettebb volt, mint a középkor (építkezés, infrastruktúra terén).
Nem véletlen, hogy 1000-tõl 1900-ig annyi tudós volt, mint az utóbbi 10 évben (oké, ehhez a népességrobbanás is hozzájárult): tudományra és kutatásra régen egyszerûen nem volt idõ és igény, valamint fejlettség (mert a tudósnak született elme pl. élete végéig a mezõn kapált, kitörési lehetõség nulla). Ma meg egyrészt megvan a kitörési lehetõség (a lakosság egy jó részében, persze nem mindenhol), plusz a fejlõdés igényli is a tudományba fektetett energiát. Vissza is érkeztünk az éghajlatváltozás és a kutatás témaköréhez: ha nem is pontosak az adatok, nem is megbízhatóak (~komolyan vehetõek) a klímamodellek eredményei, tovább kell nyomni ezt a fejlesztési irányt, mert a kereket se egyik napról a másikra találták fel. Sikerhez pedig csak és kizárólag bukásokon keresztül visz az út.
A kudarcokról mindig ez jut eszembe: Link mégis megy a próbálkozás tovább, hogy pl. üstökösre szálljunk le, és ha ezek a kudarcok nincsenek, sikerek sem nagyon.
A tisztaság nem hinném, hogy jellemezte a régi falvakat, de ezt csak korabeli beszámolók (pl. betegségek terjedése) és városépítészet alapján mondom (csatornázás hiánya, felszíni ürülék-csatornák a középkorban stb.). Nem szabad abban a tévhitben élni, hogy az akkori festmények, vagy idealizált képek alapján nézett ki egy város. Az, hogy végre tudtak a tisztaságra idõt és energiát (meg emberi és anyagi erõforrást) fordítani, mindenképp azt jelenti, hogy a fejlõdés kellett ezekhez a lépésekhez is.A korai kapitalizmus robbanása, és az esztelen, féktelen fejlõdés is egy idõszak volt, persze, de akkor még nem érezték azt, hogy ez így nem jó. Most már legalább e téren jelentõs a fejlõdés. Azt teljesen kizártnak tartom, hogy nem volt szemét. A középkortól az ipari forradalomig szerintem mocsok, szemét és egyéb undorító dolgok uralták a városokat és a falvakat. A mai idealizált képben nem hiszek, de még a római korról sem, ami ugye fejlettebb volt, mint a középkor (építkezés, infrastruktúra terén).
Nem véletlen, hogy 1000-tõl 1900-ig annyi tudós volt, mint az utóbbi 10 évben (oké, ehhez a népességrobbanás is hozzájárult): tudományra és kutatásra régen egyszerûen nem volt idõ és igény, valamint fejlettség (mert a tudósnak született elme pl. élete végéig a mezõn kapált, kitörési lehetõség nulla). Ma meg egyrészt megvan a kitörési lehetõség (a lakosság egy jó részében, persze nem mindenhol), plusz a fejlõdés igényli is a tudományba fektetett energiát. Vissza is érkeztünk az éghajlatváltozás és a kutatás témaköréhez: ha nem is pontosak az adatok, nem is megbízhatóak (~komolyan vehetõek) a klímamodellek eredményei, tovább kell nyomni ezt a fejlesztési irányt, mert a kereket se egyik napról a másikra találták fel. Sikerhez pedig csak és kizárólag bukásokon keresztül visz az út.
A kudarcokról mindig ez jut eszembe: Link mégis megy a próbálkozás tovább, hogy pl. üstökösre szálljunk le, és ha ezek a kudarcok nincsenek, sikerek sem nagyon.
Érdekes, mert a természeti népek, vagy akár hazánkban is a régi paraszti társadalom fenntartható , és valahol környezettudatos viszonyok között élt. Mindennek helye volt, és a pazarlás mint olyan ismeretlen fogalom volt, a természethez való viszonyulás is korrektebb volt, mint a civilizált emberé. Számomra nagyon szimpatikus, hogy gyakorlatilag nem volt szemét! Innen történt aztán "elõre" lépés. Nagyon beszédes a korai kapitalizmus, a maga félelmetes primitívségével, de hát azok is "mi" voltunk.
Az emberek jó része nincs tisztában azzal, hogy a meteorológia valószínûség számításon alapul. Sajnos a klíma témára még az ebben érdekelt , sokszor gazdasági érdekcsoportok is rájátszanak, a bulvármédia hathatós segítségével. Mára ez az érdekcsoport kör szinte erkölcsi alapként fogadtatta el széles körben a sok esetben nem kellõen megalapozott téziseit. Természetesen kutatásokra szükség van a klíma terén, de jó lenne valahogy korrekten kezelni a kérdést, mert most rendesen babona , és egyéb irracionalitás lengi körül.
Az emberek jó része nincs tisztában azzal, hogy a meteorológia valószínûség számításon alapul. Sajnos a klíma témára még az ebben érdekelt , sokszor gazdasági érdekcsoportok is rájátszanak, a bulvármédia hathatós segítségével. Mára ez az érdekcsoport kör szinte erkölcsi alapként fogadtatta el széles körben a sok esetben nem kellõen megalapozott téziseit. Természetesen kutatásokra szükség van a klíma terén, de jó lenne valahogy korrekten kezelni a kérdést, mert most rendesen babona , és egyéb irracionalitás lengi körül.
Az ember azért használja ilyen "esztelen" (?) mértékben a fosszilis energiát, mert ilyen a természete: többet akar, gyors eredményeket ("quick and dirty" megoldásokat ), és a fenntartható, környezettudatos fejlõdés nem jellemzõ az emberi természetre.
Ez nem feltétlen jó, mert a saját vesztünket is okozhatjuk vele (és ebben semmi meglepõ nincs, a háborúkkal is saját vesztünket okozzuk).
Szerintem kellenek a (sötét)zöldek, akik a veszélyre felhívják a figyelmet, kell a sok profi tudós, aki kiszámolja a következményeket és kell az (kapaszkodjatok meg) IPCC is, aki drámai és ijesztõ jelentéseivel még a mezei emberhez is el tudja juttatni az információt. Hiszen ha az igazságot mondaná az IPCC (nem tudjuk mi lesz, bizonytalan, talán melegedés, talán visszacsatolás), mindenki csak legyint, és vállat von. Ha 6 fokos emelkedéssel, pusztító áradásokkal, elsivatagodással riogatnak, még a vidéki lusta ember is felnéz a hírekre. Hozzá az már úgyse jut el, hogy ez nem is igaz, és klímaszkeptikusok stb. (ismertek ilyen ismerõsöket nem? ).
De ilyen az elõrejelzés is: a 'talán'-t, a 'záporok zivatarok többfelé lehetnek' kifejezéseket nem értik a laikusok. Mindig visszakérdeznek: 'lesz esõ vagy sem?' Válaszom '60%, mert záporok zivatarok', válaszuk 'ja ennyit én is tudok, vagy lesz, vagy nem'. Ez ugyanígy mûködne a klímaelõrejelzésekkel kapcsolatban is.
), és a fenntartható, környezettudatos fejlõdés nem jellemzõ az emberi természetre.Ez nem feltétlen jó, mert a saját vesztünket is okozhatjuk vele (és ebben semmi meglepõ nincs, a háborúkkal is saját vesztünket okozzuk).
Szerintem kellenek a (sötét)zöldek, akik a veszélyre felhívják a figyelmet, kell a sok profi tudós, aki kiszámolja a következményeket és kell az (kapaszkodjatok meg) IPCC is, aki drámai és ijesztõ jelentéseivel még a mezei emberhez is el tudja juttatni az információt. Hiszen ha az igazságot mondaná az IPCC (nem tudjuk mi lesz, bizonytalan, talán melegedés, talán visszacsatolás), mindenki csak legyint, és vállat von. Ha 6 fokos emelkedéssel, pusztító áradásokkal, elsivatagodással riogatnak, még a vidéki lusta ember is felnéz a hírekre. Hozzá az már úgyse jut el, hogy ez nem is igaz, és klímaszkeptikusok stb. (ismertek ilyen ismerõsöket nem?
).De ilyen az elõrejelzés is: a 'talán'-t, a 'záporok zivatarok többfelé lehetnek' kifejezéseket nem értik a laikusok. Mindig visszakérdeznek: 'lesz esõ vagy sem?' Válaszom '60%, mert záporok zivatarok', válaszuk 'ja ennyit én is tudok, vagy lesz, vagy nem'. Ez ugyanígy mûködne a klímaelõrejelzésekkel kapcsolatban is.
Snowhunter által linkelt ábrát nézve nem gyorsabb ez , mint a középkorban történõ - nyilvánvalóan humán hatásoktól mentes - változásai...
Honnan is kezdõdik ez a probléma? Co2 kibocsátás, fosszilis energia... Tudomásul kell venni, hogy fosszilis energia nélkül a mai modern társadalmi berendezkedés nem létezhet. A legmodernebb országok sem képesek átállni megújulóra néhány évtizeden belül. Vannak nagyhatalmak amik nem is fognak! Kína még most áll az igazi, a lakosságát is érintõ változások elõtt! Nem fog a sok flúgos zöld kedvéért lemondani az általunk ismert kényelemrõl, ha majd teheti, az aki még most a pár négyzetméteres rizsföldjét túrja kézzel, de a gyermeke már nagyvárosi fogyasztó lesz, lehet! Ez megújulóval képtelenség, nem csak rövid távon, de belátható idõn belül is!! Ne is menjünk bele a többi feltörekvõ ország példájába, pl. Indiáéba! Az embert a fosszilis energia emelte ki a szántó - vetõ egyszerûségbõl, onnantól kezdve beszélhetünk iparosodó társadalomról, amikor is egy vödör szén képes volt egy ember munkáját kiváltani a hõenergia, a gõzgépek által. Rossz úton indultunk el?! Meglehet! A legkényelmesebb úton! Nincs az az élõlény aki feleslegesen tesz akár egy mozzanatot is , ezt nevezhetjük lustaságnak, de inkább célszerûségnek mondanám. Miért indultunk volna más úton (?), (mert indulhattunk volna!)nyilvánvaló hogy a leghatékonyabb energia bevonásával kezdtük el az iparosodást, a fosszilis energiával. Ha megújulóval indul az emberiség karrierje, már nyilván nem itt tartanánk a technológiájában. A dolog azonban nem technológiai , hanem gazdasági tényezõ , a jelenlegi viszonyokból kiindulva. A megújuló energia hihetetlenül beruházás igényes, és vannak problémák a hatékonyságával, nem is kicsik. Az energia tárolás az egyik sarkalatos pont, jelenleg nincs költséghatékony megoldás még rá, pedig a megújulók egyik nagy problémája éppen az hogy idõszakosan nagy kapacitásúak, máskor kevés (szél, nap, sõt még a víz is) . Nincs az az ország aki meg merné kockáztatni a nagyon gyors átállást, fokozatos átállásra, vannak tervek, a legmerészebbek is csak középtávon, de ezek csak tervek. Középtávon , pár évtizeden belül nélkülözhetetlen a fosszilis energia, és az atom. A hozzáértõk a több lábon állást tartják biztonságpolitikai, és számos más szempont szerint elfogadhatónak. Nyilvánvaló, hogy az atomenergia sem vállalható ilyen szempontok alapján egy bizonyos kockázati ponton, arányon túl . A fosszilisek esetében a tisztaszén technológia lehet majd egy megnyugtató megoldás, jármûveinket talán hosszú távon talán valamiféle megújuló energiával lehet majd meghajtani, és persze tért hódíthat lassan a megújuló energia egyéb módozata. Azt kell belátni , hogy belátható idõn belül nem nélkülözhetõ a fosszilis energia, és az atomenergia. Az atom nem vállalható egy bizonyos kockázati ponton túl! Lásd a Németeket, az összes atomerõmûvüket leszerelték, és a tervek szerint megújulóra cserélik. A valóságban a szén alapú energia termelés aránya nõtt meg , még csak azt sem lehet mondani hogy egyelõre, mert nekik aztán lenne pénzük a megújuló fejlesztésére, de korántsem történik az olyan mértékben , mint ahogy azt beharangozták. Tehát kicsit nem árt a realitások talaján állni! A lehetõségek mezsgyéjén! Magyarország már most csökkentette a CO2 kibocsátását 40 % - al az 1990 szinthez képest! Ez nagy részben az elavult szocialista technológia 90'-es évekbeli leszerelésének köszönhetõ.
Honnan is kezdõdik ez a probléma? Co2 kibocsátás, fosszilis energia... Tudomásul kell venni, hogy fosszilis energia nélkül a mai modern társadalmi berendezkedés nem létezhet. A legmodernebb országok sem képesek átállni megújulóra néhány évtizeden belül. Vannak nagyhatalmak amik nem is fognak! Kína még most áll az igazi, a lakosságát is érintõ változások elõtt! Nem fog a sok flúgos zöld kedvéért lemondani az általunk ismert kényelemrõl, ha majd teheti, az aki még most a pár négyzetméteres rizsföldjét túrja kézzel, de a gyermeke már nagyvárosi fogyasztó lesz, lehet! Ez megújulóval képtelenség, nem csak rövid távon, de belátható idõn belül is!! Ne is menjünk bele a többi feltörekvõ ország példájába, pl. Indiáéba! Az embert a fosszilis energia emelte ki a szántó - vetõ egyszerûségbõl, onnantól kezdve beszélhetünk iparosodó társadalomról, amikor is egy vödör szén képes volt egy ember munkáját kiváltani a hõenergia, a gõzgépek által. Rossz úton indultunk el?! Meglehet! A legkényelmesebb úton! Nincs az az élõlény aki feleslegesen tesz akár egy mozzanatot is , ezt nevezhetjük lustaságnak, de inkább célszerûségnek mondanám. Miért indultunk volna más úton (?), (mert indulhattunk volna!)nyilvánvaló hogy a leghatékonyabb energia bevonásával kezdtük el az iparosodást, a fosszilis energiával. Ha megújulóval indul az emberiség karrierje, már nyilván nem itt tartanánk a technológiájában. A dolog azonban nem technológiai , hanem gazdasági tényezõ , a jelenlegi viszonyokból kiindulva. A megújuló energia hihetetlenül beruházás igényes, és vannak problémák a hatékonyságával, nem is kicsik. Az energia tárolás az egyik sarkalatos pont, jelenleg nincs költséghatékony megoldás még rá, pedig a megújulók egyik nagy problémája éppen az hogy idõszakosan nagy kapacitásúak, máskor kevés (szél, nap, sõt még a víz is) . Nincs az az ország aki meg merné kockáztatni a nagyon gyors átállást, fokozatos átállásra, vannak tervek, a legmerészebbek is csak középtávon, de ezek csak tervek. Középtávon , pár évtizeden belül nélkülözhetetlen a fosszilis energia, és az atom. A hozzáértõk a több lábon állást tartják biztonságpolitikai, és számos más szempont szerint elfogadhatónak. Nyilvánvaló, hogy az atomenergia sem vállalható ilyen szempontok alapján egy bizonyos kockázati ponton, arányon túl . A fosszilisek esetében a tisztaszén technológia lehet majd egy megnyugtató megoldás, jármûveinket talán hosszú távon talán valamiféle megújuló energiával lehet majd meghajtani, és persze tért hódíthat lassan a megújuló energia egyéb módozata. Azt kell belátni , hogy belátható idõn belül nem nélkülözhetõ a fosszilis energia, és az atomenergia. Az atom nem vállalható egy bizonyos kockázati ponton túl! Lásd a Németeket, az összes atomerõmûvüket leszerelték, és a tervek szerint megújulóra cserélik. A valóságban a szén alapú energia termelés aránya nõtt meg , még csak azt sem lehet mondani hogy egyelõre, mert nekik aztán lenne pénzük a megújuló fejlesztésére, de korántsem történik az olyan mértékben , mint ahogy azt beharangozták. Tehát kicsit nem árt a realitások talaján állni! A lehetõségek mezsgyéjén! Magyarország már most csökkentette a CO2 kibocsátását 40 % - al az 1990 szinthez képest! Ez nagy részben az elavult szocialista technológia 90'-es évekbeli leszerelésének köszönhetõ.
A klímamodellek valóban megdõltek: nagyon nehéz több évre, évtizedre elõrejelezni, ehhez nem ismerjük eléggé a klímánkat és az azt befolyásoló tényezõket, visszacsatolásokat, ráhatásokat stb. Ezért egy csak néhány tényezõt figyelembe vévõ klímamodell a közelében sem tud járni az igazságnak, mégis rendkívül hasznos fejlesztési irány (mert ha sose kezdik el, sose lesz semmi, és még mindig a barlangokban a falat kaparnánk).
A CO2 változás valóban jelentõs, és ilyen rövid idõ alatt ennyit soha nem változott. Ahogy a klímánk sem: volt valóban régen klímaváltozás, de nem ilyen gyorsan, és nem ilyen nagy mértékben! Nézzetek ti is utána az alpesi gleccser-olvadásnak, nagyon nagy a fogyás üteme...
Az IPCC valóban hitelét veszítette, a klímabiznisz is sok, de ettõl még nem kellene átesni a ló túloldalára.
A CO2 változás valóban jelentõs, és ilyen rövid idõ alatt ennyit soha nem változott. Ahogy a klímánk sem: volt valóban régen klímaváltozás, de nem ilyen gyorsan, és nem ilyen nagy mértékben! Nézzetek ti is utána az alpesi gleccser-olvadásnak, nagyon nagy a fogyás üteme...
Az IPCC valóban hitelét veszítette, a klímabiznisz is sok, de ettõl még nem kellene átesni a ló túloldalára.
Egyszer a múltban már leírtam neked ugyanezen a fórumon, hogy a "jégbe fagyott" adatok alapján a hõmérséklet változás nem követi, hanem megelõzi a légkör CO2 koncentrációjának változását. Egy késõbbi esemény a korábbinak legfeljebb következménye lehet, oka nem.
Hja! Borzasztó nehéz a tisztánlátás, hiszen a széndioxid-kvóta biznisz óriási méreteket öltött, a legkeményebb üzleti érdekek épülnek a felmelegedésre. Az USA által irányított gazdasági rendszer az éghajlatváltozást is beemelte a gyarmatosítás és a függésben tartás eszközei közé. Így joggal merül fel sokakban a kérdés, hogy ez az egész valójában nem kacsa-e?
Ugyanakkor, ha földtanosokat kérdezünk, akkor õk azt mondják, hogy a légköri CO2 szint növekedése garantáltan felmelegedést indukál.
Aztán ott van a Miskolczy, aki cáfolja ezt, mérésekre hivatkozva.
Õt aztán többen megint csak betaámadták ezért.
Akkor mi az igazság?
Ugyanakkor, ha földtanosokat kérdezünk, akkor õk azt mondják, hogy a légköri CO2 szint növekedése garantáltan felmelegedést indukál.
Aztán ott van a Miskolczy, aki cáfolja ezt, mérésekre hivatkozva.
Õt aztán többen megint csak betaámadták ezért.
Akkor mi az igazság?
Ahogy korábban Szibéria mondta, nem az éghajlat változással van gond, hanem annak gyorsaságával. A mostaninál nyilván lehet jóval hidegebb és melegebb idõszakot is találni a Föld korábbi történetében. A jelenleg Földön élõ élõlények viszont a mostani éghajlathoz alkalmazkodtak, ami ha hirtelen változik, akkor az sok faj számára a véget jelentheti.
Ha nagyképûek vagyunk, és csak szûk idõintervallumot vizsgálunk, akkor lehet arról is beszélni, hogy a Földet tönkretette az emberi faj. Ebben van igazság, hiszen agresszív, inváziós faj az emberiség (ugyanúgy mint minden más élõlény, saját érdekét nézi, hiszen genetikailag ez van kódolva, a szoftver erre utasítja). Ha viszont nagyobb távlatokban gondolkodunk, akkor a Föld történetében az emberiség története csak egy "kisebb epizód". Az általunk okozott kár minimális, voltak jóval nagyobb katasztrófák is a Föld történetében. Eltelik csillagászati léptékben egy kis idõ és már igazán nyomunk sem marad. Ezért inkább én úgy fogalmaznék, hogy az emberiség nem a Földet teszi tönkre, hanem a saját szempontjából élhetõ Földet teszi tönkre.
Ha nagyképûek vagyunk, és csak szûk idõintervallumot vizsgálunk, akkor lehet arról is beszélni, hogy a Földet tönkretette az emberi faj. Ebben van igazság, hiszen agresszív, inváziós faj az emberiség (ugyanúgy mint minden más élõlény, saját érdekét nézi, hiszen genetikailag ez van kódolva, a szoftver erre utasítja). Ha viszont nagyobb távlatokban gondolkodunk, akkor a Föld történetében az emberiség története csak egy "kisebb epizód". Az általunk okozott kár minimális, voltak jóval nagyobb katasztrófák is a Föld történetében. Eltelik csillagászati léptékben egy kis idõ és már igazán nyomunk sem marad. Ezért inkább én úgy fogalmaznék, hogy az emberiség nem a Földet teszi tönkre, hanem a saját szempontjából élhetõ Földet teszi tönkre.
Arra esetleg nem gondoltál, hogy a CO2 növekedése csupán egyik okozata a hõfokváltozásnak.
Mert az évekkel ezelõtti angol botrány hiteltelenné tetet az egész IPCC-legendáriumot (ami szerint az elmúlt egy évtized stagnáló hõméréskelete nem következhetett volna be, se a sarki jégtakaró stagnáló mivolta).
Különben az egész globális nevetségesség - nem véletlenül - az ötezer éves léptékben is mélyponti 1870-es évekhez mér, az azóta tartó "kemény" növekedés eltörpül a nagyobb idõléptékekhez képest, azaz a jelenkori változások nagyságrendekkel kisebbek még a kora középkori klímaoptimum és a rá következõ kis-jégkorszak változásainál is: Link
Mert az évekkel ezelõtti angol botrány hiteltelenné tetet az egész IPCC-legendáriumot (ami szerint az elmúlt egy évtized stagnáló hõméréskelete nem következhetett volna be, se a sarki jégtakaró stagnáló mivolta).
Különben az egész globális nevetségesség - nem véletlenül - az ötezer éves léptékben is mélyponti 1870-es évekhez mér, az azóta tartó "kemény" növekedés eltörpül a nagyobb idõléptékekhez képest, azaz a jelenkori változások nagyságrendekkel kisebbek még a kora középkori klímaoptimum és a rá következõ kis-jégkorszak változásainál is: Link
Hangsúlyozom nem lineárisan és nem is tudna még akkor sem ha más hatás nem lenne. Segíti a melegedést CO2 de önállóan nem elég. Említettem a földtörténeti jégkorszakokat nem a negyedidõszakit akkor a mai többszöröse volt a CO2. Középidõben is magas volt még a CO2 de még sem forrt fel bolygó tehát ezért nem lehet lineáris a kapcsolat. Emberi történelembe nézzük a középkori klimaoptimumot mainál kissé melegebb lehetett ill. a középkor végi újkor elejei kisjégkorszakot ezek a mainál alacsonyabb CO2 mellett történtek ezért kellene megvizsgálni a csillagászati hatásokat is pl. naptevékenység ami pl. erõsitheti gyengítheti a felmelegedést v. a lehûlést.
Mi az hogy valamilyen kapcsolata van? Nem valamilyen hanem kapcsolata van...tény, nem valamilyen hanem van...ennyi. Persze hogy nem teljesen lineális, hanem a co2 növekedést a hõmérséklet kis fáziskéséssel követi a visszacsatolások miatt és a légkör tehetetlensége miatt.
Konkrétan ! Milyen csillagászati oka van annak hogy a 80.-as évek elejétõl igen kemény a melegedés üteme. Milyen csillagászati oka van ennek?
Mi történt akkor, ami elõtte nem volt.
A másik ne téveszd össze amikor erõs a vulkáni tevékenység hatására átmenetileg lehûl a föld hõmérséklete. pl új szubdukciós öv aktiválódik.
Konkrétan ! Milyen csillagászati oka van annak hogy a 80.-as évek elejétõl igen kemény a melegedés üteme. Milyen csillagászati oka van ennek?
Mi történt akkor, ami elõtte nem volt.
A másik ne téveszd össze amikor erõs a vulkáni tevékenység hatására átmenetileg lehûl a föld hõmérséklete. pl új szubdukciós öv aktiválódik.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247672 - 2014-11-13 23:17:31)
Dettó, szinte kimeríthetetlen téma, az ember bizony sok-sok sebet ejt a földön, a lakosság már 7,3 mrd. körül van, de még képes regenerálódni bizonyos mértékben, kérdés meddig!?
------------------
szeke: A Mauna Loa volt az elsõ Hawaii környéki vulkán, ami a tudósok szerint bizonyítékul szolgált a globális felmelegedés kapcsán.Kérdés ,vajon az összes hasonló környék is így viselkedik, vagy ez csak kiugró érték, esetleg átverés!
Én hihetõnek gondolom.
Dettó, szinte kimeríthetetlen téma, az ember bizony sok-sok sebet ejt a földön, a lakosság már 7,3 mrd. körül van, de még képes regenerálódni bizonyos mértékben, kérdés meddig!?
------------------
szeke: A Mauna Loa volt az elsõ Hawaii környéki vulkán, ami a tudósok szerint bizonyítékul szolgált a globális felmelegedés kapcsán.Kérdés ,vajon az összes hasonló környék is így viselkedik, vagy ez csak kiugró érték, esetleg átverés!
Én hihetõnek gondolom.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247671 - 2014-11-13 23:16:52)
Hát én úgy emlékszem a tanulmányaimból, hogy a légköri CO2 szint és a Föld átlaghõmérsékletének görbéje elég jól illeszkedik egymásra.
Hát én úgy emlékszem a tanulmányaimból, hogy a légköri CO2 szint és a Föld átlaghõmérsékletének görbéje elég jól illeszkedik egymásra.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247670 - 2014-11-13 23:11:47)
Ne feledjük, hogy a CH4 és a CFCkbõl is CO2 lesz. 1987ben tiltották be a CFCket ami addig és még utána levegõbe került abból még most lett lesz CO2 erõs növekedés ennek is betudható..
Ne feledjük, hogy a CH4 és a CFCkbõl is CO2 lesz. 1987ben tiltották be a CFCket ami addig és még utána levegõbe került abból még most lett lesz CO2 erõs növekedés ennek is betudható..
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247669 - 2014-11-13 23:05:22)
Valamilyen kapcsolata van a CO2 és a hõmérsékletnek de nem lineáris. Óidõ végén a permben ill. a prekambriumban is voltak eljegesedések a mainál jóval magasabb CO2 mellett. Légkörben vannak a CO2-nél sokkal veszélyesebb gázok mint NOx ek CFCk amik akkor nem voltak. Melegedésnek csillagászati okai is lehetnek amit erõsíthetnek a földi tényezõk.
Valamilyen kapcsolata van a CO2 és a hõmérsékletnek de nem lineáris. Óidõ végén a permben ill. a prekambriumban is voltak eljegesedések a mainál jóval magasabb CO2 mellett. Légkörben vannak a CO2-nél sokkal veszélyesebb gázok mint NOx ek CFCk amik akkor nem voltak. Melegedésnek csillagászati okai is lehetnek amit erõsíthetnek a földi tényezõk.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247668 - 2014-11-13 22:58:41)
A széndioxid-kvóta biznisznek nyilván meg kellett ágyazni, de azt még én sem gondolom, hogy a Mauna Loa-i adatok is meg lennének barmolva. Az adatokban egyébként az látható, hogy idén nyáron átléptük a 400 ppm-et:
A széndioxid-kvóta biznisznek nyilván meg kellett ágyazni, de azt még én sem gondolom, hogy a Mauna Loa-i adatok is meg lennének barmolva. Az adatokban egyébként az látható, hogy idén nyáron átléptük a 400 ppm-et:
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247667 - 2014-11-13 22:45:30)
Huuu ebbe belemenni kemeny dolog, de van igazsag abban amit irsz, hogy ember nelkul is oriasi klimavaltozasok mentek vegbe a bolygon. Azt azert tegyuk hozza, hogy allitolag, mert ezt nem tudjuk. De ami biztos: a szegyenteljes emberi faj tonkre..... ezt a bolygot kb 150 ev alatt! Ez nem is vitatema. Egy biztos: megujulni lehetne, de nem 7milliard emberrel, es nem ilyen mentalitassal. Orakig tudnek errol irni, de nagyok lennenek az indulatok...
Huuu ebbe belemenni kemeny dolog, de van igazsag abban amit irsz, hogy ember nelkul is oriasi klimavaltozasok mentek vegbe a bolygon. Azt azert tegyuk hozza, hogy allitolag, mert ezt nem tudjuk. De ami biztos: a szegyenteljes emberi faj tonkre..... ezt a bolygot kb 150 ev alatt! Ez nem is vitatema. Egy biztos: megujulni lehetne, de nem 7milliard emberrel, es nem ilyen mentalitassal. Orakig tudnek errol irni, de nagyok lennenek az indulatok...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247666 - 2014-11-13 22:25:54)
A klímaelméletek sorozatos megdõlése nem elég bizonyíték!?
Pl. 2007-ben azt jósolták, hogy 2013-ra akár minimálisra is csökkenthet az Arktisz jégborítottsága, ehhez képest tudjuk milyen szép növekedést ért el a 2012-es nagy nyári olvadást követõen 2013-ra és meghaladta a 2007-es értéket, nem is olyan kicsivel.
-----------------------------
szibéria : nyilván itt most csak 100 meg 1000 éves adatokat vettél figyelembe, de sok-sok kutatásból azért nyilván látszik, hogy az utóbbi több ezer, tízezer, százezer, millió évben voltak jóval kacifántosabb, a jelenleginél jóval melegebb és hidegebb idõszakok is, és akkor ugyebár nem hogy ipari forradalom, de még ember sem volt.
Pl. a triász idõszak érdekes lehetett, mikor az északi féltekét sivatagok ülték meg( no nem a Szaharára gondolok) és mostaninál jóval melegebb idõszakok voltak, pedig az emberek hol voltak akkor!?
Meg fogsz talán lepõdni : jó ideje már alkalmazzák alpesi országokban elsõsorban marhákon az ún. fingfogó tartályt, amikor is összegyûjtik a metánt, föld alatt tárolják és hasznosítják.
A klímaelméletek sorozatos megdõlése nem elég bizonyíték!?
Pl. 2007-ben azt jósolták, hogy 2013-ra akár minimálisra is csökkenthet az Arktisz jégborítottsága, ehhez képest tudjuk milyen szép növekedést ért el a 2012-es nagy nyári olvadást követõen 2013-ra és meghaladta a 2007-es értéket, nem is olyan kicsivel.
-----------------------------
szibéria : nyilván itt most csak 100 meg 1000 éves adatokat vettél figyelembe, de sok-sok kutatásból azért nyilván látszik, hogy az utóbbi több ezer, tízezer, százezer, millió évben voltak jóval kacifántosabb, a jelenleginél jóval melegebb és hidegebb idõszakok is, és akkor ugyebár nem hogy ipari forradalom, de még ember sem volt.
Pl. a triász idõszak érdekes lehetett, mikor az északi féltekét sivatagok ülték meg( no nem a Szaharára gondolok) és mostaninál jóval melegebb idõszakok voltak, pedig az emberek hol voltak akkor!?
Meg fogsz talán lepõdni : jó ideje már alkalmazzák alpesi országokban elsõsorban marhákon az ún. fingfogó tartályt, amikor is összegyûjtik a metánt, föld alatt tárolják és hasznosítják.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247661 - 2014-11-13 20:25:03)
A másik a CO2 és a hõmésékletváltozás összefüggése:
Link
szerintem meggyõzõ bizonyíték
És mi a CO2 növekedésének az oka? Na hidd el nem a vulkánok, hanem pl te is.
Ennyi meg egy bambi, mondja Gulyás Bandi ! Le vagy lõve..
A másik a CO2 és a hõmésékletváltozás összefüggése:
Link
szerintem meggyõzõ bizonyíték
És mi a CO2 növekedésének az oka? Na hidd el nem a vulkánok, hanem pl te is.
Ennyi meg egy bambi, mondja Gulyás Bandi ! Le vagy lõve..
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247660 - 2014-11-13 20:22:33)
Meg amúgy is eltévedtél: Te bizonyítsd az állításodat! Ne a veled vitatkozók a cáfolatot!
Meg amúgy is eltévedtél: Te bizonyítsd az állításodat! Ne a veled vitatkozók a cáfolatot!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247658 - 2014-11-13 20:07:35)
Olyan mértékû változás ami az ipari forradalommal jött el emberi léptékkerl még sohasem volt.
Mi az oka ennek a hirtelen változásnak ha nem az ember és az ipar majd a közlekedés ?!?!
Link
100 év alatt nagyobb a változás mint máskor 1000 év alatt, ilyen idõtávban nem szabad ilyen mértékû változásnak magától bekövetkezni.
2-3 ezer év alatt kellene +1+2 fokot változni a hõmérsékletnek nem 100 év alatt:
Olyan mértékû változás ami az ipari forradalommal jött el emberi léptékkerl még sohasem volt.
Mi az oka ennek a hirtelen változásnak ha nem az ember és az ipar majd a közlekedés ?!?!
Link
100 év alatt nagyobb a változás mint máskor 1000 év alatt, ilyen idõtávban nem szabad ilyen mértékû változásnak magától bekövetkezni.
2-3 ezer év alatt kellene +1+2 fokot változni a hõmérsékletnek nem 100 év alatt:
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247656 - 2014-11-13 18:58:39)
Bizonyítsd be nekem az ellenkezõjét hogy ezen dolgok akkora negatív hatást váltanak ki.
Ha van is befolyás, az olyan mértékû, hogy nem a mi kis fikarcnyi életünkben ( 0-125 év) fog lezajlani, hanem ezen folyamatoknak a részesei vagyunk.
Bizonyítsd be nekem az ellenkezõjét hogy ezen dolgok akkora negatív hatást váltanak ki.
Ha van is befolyás, az olyan mértékû, hogy nem a mi kis fikarcnyi életünkben ( 0-125 év) fog lezajlani, hanem ezen folyamatoknak a részesei vagyunk.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247643 - 2014-11-13 12:55:19)
Bizony, volt! Nem túl gazdag a szakirodalom, de azért van. Pl.:
Sümegi Pál: A negyedidõszak földtani és õskörnyezettani alapjai
Érintõlegesen, de az éghajlatra is kitér, nagyon érdekes dolgok olvashatók benne!
Azért körbenézek még!
Bizony, volt! Nem túl gazdag a szakirodalom, de azért van. Pl.:
Sümegi Pál: A negyedidõszak földtani és õskörnyezettani alapjai
Érintõlegesen, de az éghajlatra is kitér, nagyon érdekes dolgok olvashatók benne!
Azért körbenézek még!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247639 - 2014-11-13 12:41:06)
Ha Te annyit beszélsz velük, kérdezd már meg, hogy a paleoklimatológiai lehetõségek miért nincsenek jobban kihasználva? Nekem úgy tûnik nem kellõen feltérképezett még az elmúlt néhány ezer év éghajlata sem , pedig ennél enyhébb idõszakok, jégmentesebb északi sark is volt. Lehet hogy csak nekem tûnik így?
Ha Te annyit beszélsz velük, kérdezd már meg, hogy a paleoklimatológiai lehetõségek miért nincsenek jobban kihasználva? Nekem úgy tûnik nem kellõen feltérképezett még az elmúlt néhány ezer év éghajlata sem , pedig ennél enyhébb idõszakok, jégmentesebb északi sark is volt. Lehet hogy csak nekem tûnik így?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247636 - 2014-11-13 12:24:19)
Beszélgess földtanosokkal! Csak hogy árnyaltabb képet kapj.
Beszélgess földtanosokkal! Csak hogy árnyaltabb képet kapj.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247629 - 2014-11-13 11:23:19)
Önts egy kávéskanál erõsen mérgezõ anyagot egy úszómedencébe és emberek fognak belehalni. 5% elképesztõen sok. A CO2 280ppm-rõl 400 köré emelkedett az utolsó 200 év alatt, és bár nem tudom, milyen hatása van a világra, a változás jelentõs! (és ezt nem városban mérték, hanem Hawaii-n, egy hegyen). Forrás: Link
Önts egy kávéskanál erõsen mérgezõ anyagot egy úszómedencébe és emberek fognak belehalni. 5% elképesztõen sok. A CO2 280ppm-rõl 400 köré emelkedett az utolsó 200 év alatt, és bár nem tudom, milyen hatása van a világra, a változás jelentõs! (és ezt nem városban mérték, hanem Hawaii-n, egy hegyen). Forrás: Link
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247625 - 2014-11-13 10:52:30)
Én is a hasamat fogom a te beszólásodtól, annyira nagy butaság ...hehe
A gobális változást nem az határozza meg hogy hány százalékát lakja a földnek az ember, a kiírtott esõerdõk helyére sem költözik senki mégis kivágják, sok millió kocsi nyomja a légkörbe a széndioxidot.
A bélfermentációbõl adódó metán mennyisége pedig egyenesen arányos az élõlények számával, azaz ha sok az ember és állat sokat fingik és sok metán kerül a levegõbe, ami üvegházhatású gáz.
Én is a hasamat fogom a te beszólásodtól, annyira nagy butaság ...hehe
A gobális változást nem az határozza meg hogy hány százalékát lakja a földnek az ember, a kiírtott esõerdõk helyére sem költözik senki mégis kivágják, sok millió kocsi nyomja a légkörbe a széndioxidot.
A bélfermentációbõl adódó metán mennyisége pedig egyenesen arányos az élõlények számával, azaz ha sok az ember és állat sokat fingik és sok metán kerül a levegõbe, ami üvegházhatású gáz.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#247619 - 2014-11-13 09:48:35)
Nem tetszik nekem a fórum ténykedése az utóbbi kb. másfél hétben, az utóbbi néhány napé meg különösen nem.
Ez meg is látszik a hozzászólásaim számán, igaz nem csak ez, hanem az idõhiány is közrejátszik.
------------------------------------------
Azért megnyugvással tölt el az a tudat, hogy senkinek lövése sincs arról hogy milyen lesz a 2014/2015-ös tél, így bármi bekövetkezhet és annak az ellenkezõje is.
A globális felmelegedés témában pedig a hasamat fogom a röhögéstõl egyes kommenteken itt is és máshol is, vagy akár néha tévében is.
Emberek: a Föld 89%-a lakatlan, 11%-át lakjuk mi emberek, ebbõl 5% fejlett civilizáció.
Nehogy már befolyásolni tudjuk ekkora mértékben a föld klímáját!
El kell fogadni: ez egy több ezer éves folyamat, ember nélkül, szennyezés nélkül is változott, változik és változni fog a klímánk.
Ami tény: sorra dõlnek meg a klíma elméletek, mondhatom igen hatásos, arra jó hogy a nagyok teletömjék az zsebüket a hazudozásaikkal.
Nem tetszik nekem a fórum ténykedése az utóbbi kb. másfél hétben, az utóbbi néhány napé meg különösen nem.
Ez meg is látszik a hozzászólásaim számán, igaz nem csak ez, hanem az idõhiány is közrejátszik.
------------------------------------------
Azért megnyugvással tölt el az a tudat, hogy senkinek lövése sincs arról hogy milyen lesz a 2014/2015-ös tél, így bármi bekövetkezhet és annak az ellenkezõje is.
A globális felmelegedés témában pedig a hasamat fogom a röhögéstõl egyes kommenteken itt is és máshol is, vagy akár néha tévében is.
Emberek: a Föld 89%-a lakatlan, 11%-át lakjuk mi emberek, ebbõl 5% fejlett civilizáció.
Nehogy már befolyásolni tudjuk ekkora mértékben a föld klímáját!
El kell fogadni: ez egy több ezer éves folyamat, ember nélkül, szennyezés nélkül is változott, változik és változni fog a klímánk.
Ami tény: sorra dõlnek meg a klíma elméletek, mondhatom igen hatásos, arra jó hogy a nagyok teletömjék az zsebüket a hazudozásaikkal.
Az sem biztos, hogy nincs melegedés. Mekkora idõskálán? Az utóbbi 10 évben nem mutatható ki. Az utóbbi 30-40 évben meg (úgy emlékszem) szignifikáns. Az utóbbi 100 évben van, de asszem nem szignifikáns. Az utóbbi 3-4000 évben meg, úgy tudom, lehûlés tapasztalható (a holocén maximum óta).
Ezek a klímaelemzéseknél sokszor nincsenek helyretéve. Legfeljebb egyenként, egy-egy tanulmány lefixál valamit, de a sok tanulmány nem lesz összehasonlítható, vagy összeegyeztethetõ az efféle különbségek miatt. Mindenki elkönyveli, hogy amit kihozott, az a valóság, de együtt nem olyan jól írják le azt, nem lehet belõlük egységes tanulmányt írni, vagy legalábbis nem egy-az-egyben.
(Ez olyan, mint amikor Einstein megcsinálta a relativitáselméletet, és annak a kis sebességû határesete nem adta volna vissza a Newton-i mechanika képleteit, hanem mást adott volna. Newton nem volt buta, amit tapasztalt, azt leírták a képletei. Einsteinnek szintén leírják az övék, amire kitalálta azokat. Akkor csak az lehet, hogy azok a matematikusok, akik a relatból visszaszámolták a klasszikusat v sokkal kisebb, mint c-re, azok "elfelejtették, mit csinál a szabó", vagyis elrontották a Taylor-sorba fejtést.
Talán még jobb példa a kvantummechanika és a relativitáselmélet összeférhetetlensége. Mindkettõ leírja a világ összes jelenségét, csak éppen a fekete lyukak eseményhorizontjaira nem ugyanazt mondják. Ennek feloldására próbálják bevezetni a mindenféle húrelméleteket, egyelõre kevés sikerrel.)
A WMO-nál abban állapodtak meg, hogy egy adott idõben megcsinált klíma-statisztikában az anomáliákat az elõzõ három évtized (ma 1981-2010) értékeihez kell viszonyítani.
Ennek ellenére már 2000 óta valamiért a klimatológusok nagy többsége elfelejtett a 61-90-rõl átugrani 1971-2000-re. Érdekes, hogy a globális emelkedés mértéke épp ebben a 30 évben a leginkább szignifikáns a '98-ig tartó melegedés "zavarmentesebb" lefolyása, és a 60-as évekre jellemzõ konstans idõszak eltûnése miatt. Az eredmény pedig az, hogy ehhez az idõszakhoz képest sokkal nehezebben lesz szignifikáns egy 2000 (vagy valamivel régebb) óta tartó melegedés, mint a 61-90-hez képest.
Ezzel lehet játszani, és alakítani vele a konklúziónkat, de amíg ez így megy, addig nem lehet egy keretbe foglalni sok konklúziót. Ez a klíma mai állásának meghatározásakor egy buktató, amit persze könnyû helyrehozni, és a valódi klimatológusok ezt rendre meg is teszik.
Az pedig végképp hátborzongató, hogy ennyi pontatlanság mellett még elõrejelzésre is használják sokan a klímamodellezést. Ezzel egyenként megint nincs baj, de ha összeteszem a sok elõrejelzést, akkor megint ugyanabba a problémába botlok. Ha viszont ezen a ponton megcsinálom a rendbetételt, akkor - úgy tûnik - oda jutok, hogy túl vegyes lesz a kép ahhoz, hogy végeredményben is tudjak használható tanulságot levonni.
Pár éve még biztosan ez volt a helyzet, a 2013-mas IPCC-jelentés kapcsán viszont arról hallottam, hogy ebbe az irányba történtek lépések.
Ez már nem ide vág, de ha már említettem leírom:
A régebbi jelentésekkel volt még egy fõ gond: készpénznek vettek bizonyos világgazdasági forgatókönyveket, melyek kimeneteként megjelenõ légszennyezési (nyomanyag-koncentráció-változási) idõbeli meneteket tápláltak be a modellekbe kényszerként. Itt nem vették figyelembe, hogy a világgazdaság szintén kaotikus egyenletrendszer alapján mûködik, vagyis annak menete szintén elõrejelezhetetlen. (Pl. Ki gondolta volna 2007-ben, hogy 2008-ban megtámadják az OTP-t az USA-ból, ami az egész EU gazdaságát megrengeti?) Nos, 2001 óta a legpesszimistább forgatókönyv körül alakult a gazdaság (de fene tudja, hogy jövõre nem történik-e valami komoly változás), ehhez képest a globális éghajlati paraméterek az egyes szcenáriók közül a legoptimistábbakat közelítik.
Mára eljutottak oda, hogy ezek helyett valamilyen más módon kell a gazdasági kényszereket parametrizálni (errõl elvileg fogok tanulni idén, még eddig nem mondtak róla túl sokat), és a 2013-mas jelentés ennek hatására máris megfelezte a várható melegedés mértékét (és természetesen a modellek jósági paraméterei is javultak valamennyit, 2030-ban meg majd verifikálunk).
Usrin:
Gondoltam, hogy össze fogom keverni a fogalmakat , így már világos, Köszi!
Ezek a klímaelemzéseknél sokszor nincsenek helyretéve. Legfeljebb egyenként, egy-egy tanulmány lefixál valamit, de a sok tanulmány nem lesz összehasonlítható, vagy összeegyeztethetõ az efféle különbségek miatt. Mindenki elkönyveli, hogy amit kihozott, az a valóság, de együtt nem olyan jól írják le azt, nem lehet belõlük egységes tanulmányt írni, vagy legalábbis nem egy-az-egyben.
(Ez olyan, mint amikor Einstein megcsinálta a relativitáselméletet, és annak a kis sebességû határesete nem adta volna vissza a Newton-i mechanika képleteit, hanem mást adott volna. Newton nem volt buta, amit tapasztalt, azt leírták a képletei. Einsteinnek szintén leírják az övék, amire kitalálta azokat. Akkor csak az lehet, hogy azok a matematikusok, akik a relatból visszaszámolták a klasszikusat v sokkal kisebb, mint c-re, azok "elfelejtették, mit csinál a szabó", vagyis elrontották a Taylor-sorba fejtést.
Talán még jobb példa a kvantummechanika és a relativitáselmélet összeférhetetlensége. Mindkettõ leírja a világ összes jelenségét, csak éppen a fekete lyukak eseményhorizontjaira nem ugyanazt mondják. Ennek feloldására próbálják bevezetni a mindenféle húrelméleteket, egyelõre kevés sikerrel.)
A WMO-nál abban állapodtak meg, hogy egy adott idõben megcsinált klíma-statisztikában az anomáliákat az elõzõ három évtized (ma 1981-2010) értékeihez kell viszonyítani.
Ennek ellenére már 2000 óta valamiért a klimatológusok nagy többsége elfelejtett a 61-90-rõl átugrani 1971-2000-re. Érdekes, hogy a globális emelkedés mértéke épp ebben a 30 évben a leginkább szignifikáns a '98-ig tartó melegedés "zavarmentesebb" lefolyása, és a 60-as évekre jellemzõ konstans idõszak eltûnése miatt. Az eredmény pedig az, hogy ehhez az idõszakhoz képest sokkal nehezebben lesz szignifikáns egy 2000 (vagy valamivel régebb) óta tartó melegedés, mint a 61-90-hez képest.
Ezzel lehet játszani, és alakítani vele a konklúziónkat, de amíg ez így megy, addig nem lehet egy keretbe foglalni sok konklúziót. Ez a klíma mai állásának meghatározásakor egy buktató, amit persze könnyû helyrehozni, és a valódi klimatológusok ezt rendre meg is teszik.
Az pedig végképp hátborzongató, hogy ennyi pontatlanság mellett még elõrejelzésre is használják sokan a klímamodellezést. Ezzel egyenként megint nincs baj, de ha összeteszem a sok elõrejelzést, akkor megint ugyanabba a problémába botlok. Ha viszont ezen a ponton megcsinálom a rendbetételt, akkor - úgy tûnik - oda jutok, hogy túl vegyes lesz a kép ahhoz, hogy végeredményben is tudjak használható tanulságot levonni.
Pár éve még biztosan ez volt a helyzet, a 2013-mas IPCC-jelentés kapcsán viszont arról hallottam, hogy ebbe az irányba történtek lépések.
Ez már nem ide vág, de ha már említettem leírom:
A régebbi jelentésekkel volt még egy fõ gond: készpénznek vettek bizonyos világgazdasági forgatókönyveket, melyek kimeneteként megjelenõ légszennyezési (nyomanyag-koncentráció-változási) idõbeli meneteket tápláltak be a modellekbe kényszerként. Itt nem vették figyelembe, hogy a világgazdaság szintén kaotikus egyenletrendszer alapján mûködik, vagyis annak menete szintén elõrejelezhetetlen. (Pl. Ki gondolta volna 2007-ben, hogy 2008-ban megtámadják az OTP-t az USA-ból, ami az egész EU gazdaságát megrengeti?) Nos, 2001 óta a legpesszimistább forgatókönyv körül alakult a gazdaság (de fene tudja, hogy jövõre nem történik-e valami komoly változás), ehhez képest a globális éghajlati paraméterek az egyes szcenáriók közül a legoptimistábbakat közelítik.
Mára eljutottak oda, hogy ezek helyett valamilyen más módon kell a gazdasági kényszereket parametrizálni (errõl elvileg fogok tanulni idén, még eddig nem mondtak róla túl sokat), és a 2013-mas jelentés ennek hatására máris megfelezte a várható melegedés mértékét (és természetesen a modellek jósági paraméterei is javultak valamennyit, 2030-ban meg majd verifikálunk).
Usrin:
Gondoltam, hogy össze fogom keverni a fogalmakat
, így már világos, Köszi! 
Hm, a The Sea-Level Fingerprint of West Antarctic Collapse tanulmány viszont éppen azt firtatta, hogy az eusztatikus ingadozás miatt az északatlanti térségben és az USA partjainál magasabb vízszintemelkedés várható, mint a Föld más részein (ami a közlekedõedények elmélete alapján valóban fura).
Hollandia további lényeges komponense (azonos a floridai mocsarak süllyedésével), hogy a korábban a mocsárvilágban a hordalékukat lerakó folyók gátak között, szabályozva a tengerbe szállítják a hordalékot. A süllyedést úgy-ahogy kompenzáló feltöltõ hatás megszûnt.Ez észlelhetõ Magyarországon is: az Alföld abszolút értelemben is süllyed.
Jogos a kiegészítés - és ha már itt tartunk, az altalaj kompressziójára még jobb példa Hollandia. (A Rajnát és a Meuse-t is ez a süllyedés tereli a mostani torkolatukhoz.) Ott is fõleg emiatt "emelkedik" a tengerszint. Illetve, egy lapáttal rátesz az is, hogy a jégtõl megszabadult Skandinávia emelkedik, de a merev kõzetlemez ezt csak úgy tudja megtenni, mint a libikóka: ha az egyik oldala emelkedik, a másik süllyed. A süllyedõ ellenpont történetesen Hollandia, Belgium, Anglia.
OK. Annyit tennék hozzá: az eusztatikus változásnak (vagyis ha a jégolvadás miatt megnõ a tengervíz mennyisége) a Földközi-tenger zugaiban ugyanúgy meg kell jelennie, mint a Csendes-óceán közepén. A világtenger közlekedõedényként mûködik: ha valamelyik részére több víz kerül, akkor az emelkedés mindenhová eljut, a legszûkebb összeköttetésen keresztül is. Más kérdés, hogy a Földközi-tenger szintje durván fél méterrel mindig alacsonyabb, mint a világóceáné (mert relatíve erõsebben párolog, és kevesebb édesvíz folyik hozzá.) Ez a fél méter különbség egy vízszintemelkedés után is megmarad - de nõni nem fog, tehát ha az óceán egy métert emelkedik, akkor a Földközi-tenger is.
Annyit tennék hozzá: az eusztatikus változásnak (vagyis ha a jégolvadás miatt megnõ a tengervíz mennyisége) a Földközi-tenger zugaiban ugyanúgy meg kell jelennie, mint a Csendes-óceán közepén. A világtenger közlekedõedényként mûködik: ha valamelyik részére több víz kerül, akkor az emelkedés mindenhová eljut, a legszûkebb összeköttetésen keresztül is. Más kérdés, hogy a Földközi-tenger szintje durván fél méterrel mindig alacsonyabb, mint a világóceáné (mert relatíve erõsebben párolog, és kevesebb édesvíz folyik hozzá.) Ez a fél méter különbség egy vízszintemelkedés után is megmarad - de nõni nem fog, tehát ha az óceán egy métert emelkedik, akkor a Földközi-tenger is.
Velencében az üledékes talaj víztelenedéses kompressziója is jelentõs gond (nem ismerem a pontos szakkifejezést). Az ilyen víztelenedéses kompresszió miatt követi pl. a Maros és a Kõrösök a 100 - 400 m mélységben levõ felsõ-pleisztocén felszínt. Emlékeim szerint Velence süllyedése jóval nagyobb, mint a tengerszint általános emelkedése, valamint az ragadt meg bennem, hogy a helyi mélységi ivóvíz kitermelés megszüntetése töredékére csökkentette a süllyedés sebességét (30+ évvel ezelõtti információ, a fene tudja, hol olvastam). De azért rá lehet fogni a globalwarmingra.
A dagály + vihar csak rátesz pár lapáttal.
A dagály + vihar csak rátesz pár lapáttal.
Andris, en tudom, csak ugy latszik felreerthetöen fogalmaztam, köszi a szabatos megfogalmazast.
Az általad tapasztaltak ellenére Velencében van probléma a vízszint emelkedésével. Szélcsendes idõben természetesen minden rendben, ám egy erõsebb mediciklon idején a beömlõ víz + a szél általi torlasztás egyre gyakrabban, egyre komolyabb árvízhelyzeteket idéz elõ. (Mediciklonok régen is voltak, az épületeket annak idején úgy tervezték, hogy ilyenkor se öntse el õket a víz.) Ám fontos, hogy ennek NINCS köze a globális tengerszinthez; annak a vizsgálatára Velence alkalmatlan. A város ugyanis agyagos, iszapos altalajra épült, ami terhelés alatt tömörödik, ezért süllyednek az épületek.
Nyuli, Salo: az "eusztatikus ingadozás" nem az árapályt, nem is a kéreglemezek fel-le mozgása miatti relatív tengerszintváltozást jelenti (utóbbi az izosztatikus emelkedés), hanem a világtenger teljes víztömegére kiterjedõ, a helyi hatásoktól megtisztított változást. Ez az, amit rövidebb távon az átlagos vízhõmérséklet, ill. a jégsapkákban tárolt víz mennyisége, sok millió éves skálán az óceáni aljzat emelkedése/süllyedése befolyásol. Izosztatikusan Közép-Európa nem emelkedik kimutathatóan (100 év alatt 20 centit pedig biztosan nem). Az Alpokról a glaciális végén leolvadt jégtakaró tömege édeskevés a több kilométer vastag, millió négyzetkilométeres skandináv jégsapkához képest, aminek az eltûnése nyomán ott máig emelkedik a litoszféra.
A klímaváltozás kapcsán pont az eusztatikus (globális) tengerszintváltozás mértéke a kérdés. Ehhez mindenképp világszerte, minél több helyen kell méréseket végezni, hogy a helyi hatásokat (egy-egy partszakasz emelkedése/süllyedése) kiszûrhessük. Természetesen vannak ilyen adatsorok, pl.: Link - a legpontosabb értékeket pedig a tenger teljes felszínét vizsgáló mûholdas mérésekbõl kaphatjuk, pl.: Link Ezek alapján világátlagban kb. 3 mm/év emelkedést lehet kimutatni. Ennek nagy része az elfogadott modellek szerint nem a jégolvadás felelõs, hanem a tengervíz emelkedõ átlaghõmérséklete miatti hõtágulás.
Salo: a déli félteke szárazföldi jégtakarójának gyarapodásáról mi a forrásod? Amennyire tudom, csak a Kelet-Antarktisz jégsapkájáról tételezik fel, hogy stabil vagy enyhén gyarapszik, Nyugat-Antarktisz ill. különösen az Antarktiszi-félsziget gleccserei viszont ennél jával gyorsabban fogynak. (Az Andok gyarapodó gleccsereirõl én is tudok, de az ottani jégtömeg az Antarktiszhoz képest elhanyagolható... mint ahogy a világtengernek északon is Grönland számít csak igazán. Az Alpokban manapság kb. 100 km3 jég van, könnyen kiszámolható, hogy ennek az elolvadása 0,3 mm-rel emelné meg a tengerszintet.)
Nyuli, Salo: az "eusztatikus ingadozás" nem az árapályt, nem is a kéreglemezek fel-le mozgása miatti relatív tengerszintváltozást jelenti (utóbbi az izosztatikus emelkedés), hanem a világtenger teljes víztömegére kiterjedõ, a helyi hatásoktól megtisztított változást. Ez az, amit rövidebb távon az átlagos vízhõmérséklet, ill. a jégsapkákban tárolt víz mennyisége, sok millió éves skálán az óceáni aljzat emelkedése/süllyedése befolyásol. Izosztatikusan Közép-Európa nem emelkedik kimutathatóan (100 év alatt 20 centit pedig biztosan nem). Az Alpokról a glaciális végén leolvadt jégtakaró tömege édeskevés a több kilométer vastag, millió négyzetkilométeres skandináv jégsapkához képest, aminek az eltûnése nyomán ott máig emelkedik a litoszféra.
A klímaváltozás kapcsán pont az eusztatikus (globális) tengerszintváltozás mértéke a kérdés. Ehhez mindenképp világszerte, minél több helyen kell méréseket végezni, hogy a helyi hatásokat (egy-egy partszakasz emelkedése/süllyedése) kiszûrhessük. Természetesen vannak ilyen adatsorok, pl.: Link - a legpontosabb értékeket pedig a tenger teljes felszínét vizsgáló mûholdas mérésekbõl kaphatjuk, pl.: Link Ezek alapján világátlagban kb. 3 mm/év emelkedést lehet kimutatni. Ennek nagy része az elfogadott modellek szerint nem a jégolvadás felelõs, hanem a tengervíz emelkedõ átlaghõmérséklete miatti hõtágulás.
Salo: a déli félteke szárazföldi jégtakarójának gyarapodásáról mi a forrásod? Amennyire tudom, csak a Kelet-Antarktisz jégsapkájáról tételezik fel, hogy stabil vagy enyhén gyarapszik, Nyugat-Antarktisz ill. különösen az Antarktiszi-félsziget gleccserei viszont ennél jával gyorsabban fogynak. (Az Andok gyarapodó gleccsereirõl én is tudok, de az ottani jégtömeg az Antarktiszhoz képest elhanyagolható... mint ahogy a világtengernek északon is Grönland számít csak igazán. Az Alpokban manapság kb. 100 km3 jég van, könnyen kiszámolható, hogy ennek az elolvadása 0,3 mm-rel emelné meg a tengerszintet.)
Átgondolva a helyzetet szerintem a tavalyi nyár az Alpokban sem volt valami csapadékos és hideg, szintúgy a tél. Feltételezem, hogy legalábbis a hegyvidék keleti fele idõjárása hasonlított a Kárpát medencére. Vagyis a hó és jég nem gyarapodott még télen sem különösebben. Most nyáron viszont jobb volt a hófelhalmozódáshoz az idõjárás, de az elõzõ évi deficittel nem nagyon tudhatott versenyre kelni, fõleg nem a nyugati részeken.
Nem a parton figyeltem, hanem Grado város kikötõmedencéjének függõleges falain, mely medencét csatorna köti össze a lagúnával.Több napon át figyeltem. A partfalban fülkék sorakoznak, azokhoz viszonyítottam a vízszintet. Tévedés kizárt, mert az ingadozás pontosan követte az apály és a dagály elvi idõpontjait, az idõ pedig szélcsendes volt (a víz szél általi torlódása nem jött szóba)
Természetesen mérõszalag nem volt nálam, de 40 cm-nél biztosan nagyobb volt a vízszint ingadozása.
Természetesen mérõszalag nem volt nálam, de 40 cm-nél biztosan nagyobb volt a vízszint ingadozása.
Elnézve Alpe d'Huez és Les 2 Alpes gleccsereit, én nem véltem felfedezni komolyabb mértékû hófelhalmozódást, jobb a helyzet, mint 2 vagy 3 éve, de nem látok szignifikáns különbséget pl. tavalyhoz képest...
Az árapályt magam is figyeltem Olaszországban, Gradohoz közel (Bibionéban), de inkább 20-40 cm-nek éreztem, amit csalókán megnagyobbít a partvonalban történõ ingadozás.
Megerõsítve: rekord méretû a tengeri jég jelenleg az Antarktisz körül. Persze ez lehet, hogy vékony és összefügg a GM-el, vagyis mindenre van magyarázat: több is lehet a melegtõl a jég.
Döbbenetes, hogy 100 év alatt mennyit fogytak a képek alapján az alpi gleccserek. Ugyanakkor milyen döbbenetes lenne, ha a jég ugyanennyivel vagy még többel lejjebb csúszott volna és városok,falvak,utak,tavak eljegesedtek volna. Akkor is menne a vészharangkongatás higgyük el. Az Alpok idegenforgalma megszûnne és milliók válnának földönfutóvá. Az jobb lenne ? Melyik a döbbenetesebb ?
Vagy ha a velencei lagúnákban térdig érõ porban botorkálnának a turisták, mert 20 métert süllyedne a tengerszint ? 
Más: szerintem az óceáni irányítás a magashegységekben nyári havazásokkal és firnesedéssel is jár. Vagyis nem csak egyensúly van az olvadás és hófelhalmozódás éves váltakozásában, hanem folyamatos gyarapodás van a magasabb régiókban. Kíváncsi lennék arra, hogy az extrém idei nyári csapadék hozott-e az Alpokban érezhetõ hófelhalmozást ?
Döbbenetes, hogy 100 év alatt mennyit fogytak a képek alapján az alpi gleccserek. Ugyanakkor milyen döbbenetes lenne, ha a jég ugyanennyivel vagy még többel lejjebb csúszott volna és városok,falvak,utak,tavak eljegesedtek volna. Akkor is menne a vészharangkongatás higgyük el. Az Alpok idegenforgalma megszûnne és milliók válnának földönfutóvá. Az jobb lenne ? Melyik a döbbenetesebb ?
Vagy ha a velencei lagúnákban térdig érõ porban botorkálnának a turisták, mert 20 métert süllyedne a tengerszint ? Más: szerintem az óceáni irányítás a magashegységekben nyári havazásokkal és firnesedéssel is jár. Vagyis nem csak egyensúly van az olvadás és hófelhalmozódás éves váltakozásában, hanem folyamatos gyarapodás van a magasabb régiókban. Kíváncsi lennék arra, hogy az extrém idei nyári csapadék hozott-e az Alpokban érezhetõ hófelhalmozást ?
Egyébként az Adrián van árapály, a saját szememmel láttam és megfigyeltem a grado-i lagúnán. Az ingadozás nem is olyan kicsi: 70-80 cm-re becsülöm. Persze, ez semmiség a nyílt óceán több métert kitevõ tengerjárásához képest. Viszont a Velencében az utóbbi egy-kétszáz év alatt (esetleg) végbement néhány centiméteres vízszintemelkedés még így sem mérhetõ össze a tengerjárásból adódó vízszint-emelkedéssel. A lépcsõket, a házak küszöbeit sehol sem lepi el gyanúsan a csatornák vize, pedig bejártuk a várost, nem sokkal a dagály ideje elõtt. Az idei nyár elõtt utoljára 1993 nyarán jártam Velencében: azóta a helyzet láthatólag semmit sem változott.
Az a gondolat érdekes és könnyen igaznak bizonyulhat, hogy az északi félteke jégolvadásából adódó tengerszint-emelkedést a déli félteke "hízó" jégtömegei ellensúlyozzák.
Ezt a gondolatot tovább fejleszthetjük a kis klímakorszakok, az éghajlatingadozás irányába: lehet, hogy a két félteke bizonyos mértékig egymástól elszeparált cirkulációjában éppen ellenkezõ elõjelû klímaingadozás van. Az északin egy viszonylag meleg korszakot élünk, míg a délin egy átmeneti hideget.
Mindenesetre úgy néz ki, hogy drámaian nagy mértékû, és mindkét féltekére kiterjedõ felmelegedés szerencsére (egyelõre) nincs, bármennyire ijesztgetik is a jónépet ezzel.
Az a gondolat érdekes és könnyen igaznak bizonyulhat, hogy az északi félteke jégolvadásából adódó tengerszint-emelkedést a déli félteke "hízó" jégtömegei ellensúlyozzák.
Ezt a gondolatot tovább fejleszthetjük a kis klímakorszakok, az éghajlatingadozás irányába: lehet, hogy a két félteke bizonyos mértékig egymástól elszeparált cirkulációjában éppen ellenkezõ elõjelû klímaingadozás van. Az északin egy viszonylag meleg korszakot élünk, míg a délin egy átmeneti hideget.
Mindenesetre úgy néz ki, hogy drámaian nagy mértékû, és mindkét féltekére kiterjedõ felmelegedés szerencsére (egyelõre) nincs, bármennyire ijesztgetik is a jónépet ezzel.
"Ennek tudatában nagy érdeklõdéssel, és kissé szorongó szívvel utaztam idén júliusban Velencébe. Ugyanis az õsi városban az õsi épületek lépcsõi, kapui majdnem egy szinten vannak a csatornák vizével. Itt a nagyon kicsi emelkedések és süllyedések is (ha vannak) meglátszanak. Nos, nem látszik semmi feltûnõ. A tengerszint emelkedése bõven az árapály ingadozás határain belül van."
Apróságként hozzáteszem, hogy Velencénél nem nagyon van árapály, ami nem is meglepõ, hisz az egykori Tethys majdnem beltengerré váló részének egy kisebb öblében van, annak is a sekélytengeri partvidékén, nem véletlenül tudtak lagúnák kialakulni azon a környéken (a város gyakorlatilag turzásokra épült).
Itt az egyik, amit megemlítenénk, azzal kapcsolatban linkelt Kutyusmaci a globális jelenségek fórumában: az északi féltekén a gleccserek és a sarki jég is átlagosan fogy. Legalábbis 30 éves léptékben, a 2007-es minimum környéke óta nem annyira szignifikáns a csökkenés. Akár mennyire is csökken, a déli féltekén viszont elég egyértelmûnek tûnik a növekedés a sarki jég esetében is, és az Andok gleccserei esetében is. Mivel az óceán az egész Földön egyformán engedelmeskedik a gravitációnak, ezért az óceáni vízszint (illetve annak változása) az, amelyik a legkevésbé fog eltérni a két félgömb között (ellenben pl. a légkör állapotával, a jegekkel, vagy az óceánfelszín hõmérsékletével).
Tehát, ha a két félgömbön a jég változásai nagyjából egymást kiegyenlítik, akkor az óceánfelszín magassága nem fog változni.
(Egyébként ott a turzások fokainál lévõ fokdeltákat megnézném, hogy észrevenni-e rajtuk olyan változásokat, mutatnak-e valamilyen áramlás-változásokra utaló jeleket, melyek összhangban vannak a holocén hõmérséklet-, vagy jégborítottság-változásaival. Talán erre van esély, hisz az ilyen képzõdményeknek a kis vízszintváltozásokra is érzékenyeknek kell lenniük.
Sze: olvasva Nyuli válaszát: ezek szerint az Adria aljzata is kb. 19±2cm-t emelkedett 1901 óta? Persze biztos nem pont annyit, de a logika ezt a kérdést veti föl. Meg azt is, hogy miért? Az eusztatikus ingadozás az tudtommal a teljes kéreglemez köpeny tetején való "úszását", és ezzel együtt emelkedését/süllyedését, vagy akár billegését jelenti. Tehát nem arról van szó, hogy a folyók által behordott hordalékok töltik fel a partvidéket, hisz akkor az 1901 körül épült lépcsõk alsó fokainak már el kellett volna tûnniük deltalebeny üledékében.
Ha viszont 1901 óta durván 20cm-t emelkedett a környéken a kõzetlemez, arra azt mondom, az nem kevés. Mivel ez geológiai léptékû folyamat, könnyen lehet, hogy a jég elolvadása (glaciális vége) óta 20 métert emelkedtünk. Ennek oka, hogy az Alpok jege jelentõsen lefogyott a glaciális-kori állapothoz képest, és az emiatt összességében kisebb sûrûségû lemez eusztatikus emelkedésbe kezdett. Amennyire emlékszem, a könyvekben Skandináviára olvastam hasonló számokat, az ALCAPA és az Adria esetére nem emlékszem.)
Apróságként hozzáteszem, hogy Velencénél nem nagyon van árapály, ami nem is meglepõ, hisz az egykori Tethys majdnem beltengerré váló részének egy kisebb öblében van, annak is a sekélytengeri partvidékén, nem véletlenül tudtak lagúnák kialakulni azon a környéken (a város gyakorlatilag turzásokra épült).
Itt az egyik, amit megemlítenénk, azzal kapcsolatban linkelt Kutyusmaci a globális jelenségek fórumában: az északi féltekén a gleccserek és a sarki jég is átlagosan fogy. Legalábbis 30 éves léptékben, a 2007-es minimum környéke óta nem annyira szignifikáns a csökkenés. Akár mennyire is csökken, a déli féltekén viszont elég egyértelmûnek tûnik a növekedés a sarki jég esetében is, és az Andok gleccserei esetében is. Mivel az óceán az egész Földön egyformán engedelmeskedik a gravitációnak, ezért az óceáni vízszint (illetve annak változása) az, amelyik a legkevésbé fog eltérni a két félgömb között (ellenben pl. a légkör állapotával, a jegekkel, vagy az óceánfelszín hõmérsékletével).
Tehát, ha a két félgömbön a jég változásai nagyjából egymást kiegyenlítik, akkor az óceánfelszín magassága nem fog változni.
(Egyébként ott a turzások fokainál lévõ fokdeltákat megnézném, hogy észrevenni-e rajtuk olyan változásokat, mutatnak-e valamilyen áramlás-változásokra utaló jeleket, melyek összhangban vannak a holocén hõmérséklet-, vagy jégborítottság-változásaival. Talán erre van esély, hisz az ilyen képzõdményeknek a kis vízszintváltozásokra is érzékenyeknek kell lenniük.
Sze: olvasva Nyuli válaszát: ezek szerint az Adria aljzata is kb. 19±2cm-t emelkedett 1901 óta? Persze biztos nem pont annyit, de a logika ezt a kérdést veti föl. Meg azt is, hogy miért? Az eusztatikus ingadozás az tudtommal a teljes kéreglemez köpeny tetején való "úszását", és ezzel együtt emelkedését/süllyedését, vagy akár billegését jelenti. Tehát nem arról van szó, hogy a folyók által behordott hordalékok töltik fel a partvidéket, hisz akkor az 1901 körül épült lépcsõk alsó fokainak már el kellett volna tûnniük deltalebeny üledékében.
Ha viszont 1901 óta durván 20cm-t emelkedett a környéken a kõzetlemez, arra azt mondom, az nem kevés. Mivel ez geológiai léptékû folyamat, könnyen lehet, hogy a jég elolvadása (glaciális vége) óta 20 métert emelkedtünk. Ennek oka, hogy az Alpok jege jelentõsen lefogyott a glaciális-kori állapothoz képest, és az emiatt összességében kisebb sûrûségû lemez eusztatikus emelkedésbe kezdett. Amennyire emlékszem, a könyvekben Skandináviára olvastam hasonló számokat, az ALCAPA és az Adria esetére nem emlékszem.)
Bár már nagyon eltértünk az eredeti témától: A Földközi-tenger mint "beltenger" az eusztatikus ingadozás miatt jóval kisebb magasságváltozást mutat, mint a globális tengerek/óceánok (és az Adria még kisebbet). Így tehát nem meglepõ, amit Velencében tapasztaltál. Tuvalu lakói a dologról más véleménnyel vannak. Tény, hogy 1901 óta 19 +/- 2 cm-t emelkedett az átlagos szint.
A "klímaváltozás" idõbeni definíciója a "klíma" idõbeli definíciójából, azaz a min. 30 éves idõtávból adódik.
A "klímaváltozás" idõbeni definíciója a "klíma" idõbeli definíciójából, azaz a min. 30 éves idõtávból adódik.
Hogy hány évig tartó, és mekkora mértékû átlaghõmérséklet-változást kell már éghajlatváltozásnak tekintenünk, azt nyilván sokféleképp lehet definiálni. Olyan kritériumokat természetesen fel lehet állítani, melyek alapján már most megtörtént a klímaváltozás.
Én azonban egy szubjektív, majd egy súlyosan objektív megítélési módot említek. A szubjektív: kb.10 éves korom óta tartom szemmel az idõjárást. Tehát, 44 év változásait a bõrömön éreztem. Eszerint lényegileg azonos a mostani klímánk az 1970 körülivel. Egy apró eltérést tudnék említeni: az utóbbi évtizedek nyarain gyakorivá vált tartós hõhullámokat, a 30 fokot jócskán meghaladó hõmérsékletekkel. Az ilyen idõszakokat elneveztem "szupernyárnak", "ötödik évszaknak" Ilyen a 60-as évek második felében és a 70-es, sõt 80-as években nemigen fordult elõ. De ez csupán apró klímamódosulás, ha akarjuk. Éghajlatváltozásról a legkevésbé se beszélnék.
Az objektív: tudjuk, a nagy globális olvadások és fagyások jelentõsen megváltoztatják a világóceán szintjét. Azt olvastam, ha minden jég elolvadna Földünkön, a tengerek vagy 40 métert emelkednének (ha jól emlékszem) Az utolsó glaciálisban pedig több tíz métert süllyedt a tengerszint a jégtömegek megnövekedése miatt. Az ember száraz lábbal kelt át Szibériából Észak-Amerikába a Bering földhídon. A Brit-szigetek Nyugat-Európa félszigetévé vált, stb. Tehát, jelentõs éghajlatváltozás mindig a tengerszint jelentõs változását hozza magával.
Ennek tudatában nagy érdeklõdéssel, és kissé szorongó szívvel utaztam idén júliusban Velencébe. Ugyanis az õsi városban az õsi épületek lépcsõi, kapui majdnem egy szinten vannak a csatornák vizével. Itt a nagyon kicsi emelkedések és süllyedések is (ha vannak) meglátszanak. Nos, nem látszik semmi feltûnõ. A tengerszint emelkedése bõven az árapály ingadozás határain belül van. Ezt roppant fontos realizálnunk a mihez tartás végett, hogy tudjuk, hányadán állunk klímaváltozás ügyében.
Ugyanis nemegyszer olyanokkal ijesztgetik a közt, hogy a közeljövõben várható globális hõmérséklet-emelkedés 3-4 fok is lehet, tehát kb. annyi, amennyivel a legutolsó jégkorszakban hidegebb volt a mostani éghajlatnál. Az ilyen mértékû globális hõmérséklet-emelkedés katasztrofálisan megemelné a tengerszintet (megint több 10 méterrel) Természetesen a vízszint-emelkedés nem egyik évrõl a másikra következik be, de egy ilyen drasztikus változásnak a kezdetei is -érzésem szerint- már jól látható (legalább 1 méteres) emelkedéssel kellene, hogy járjanak az utóbbi 100-150 év alatt. Ennek hál' Isten nyoma sincs Velence tanúsága szerint.
Én azonban egy szubjektív, majd egy súlyosan objektív megítélési módot említek. A szubjektív: kb.10 éves korom óta tartom szemmel az idõjárást. Tehát, 44 év változásait a bõrömön éreztem. Eszerint lényegileg azonos a mostani klímánk az 1970 körülivel. Egy apró eltérést tudnék említeni: az utóbbi évtizedek nyarain gyakorivá vált tartós hõhullámokat, a 30 fokot jócskán meghaladó hõmérsékletekkel. Az ilyen idõszakokat elneveztem "szupernyárnak", "ötödik évszaknak" Ilyen a 60-as évek második felében és a 70-es, sõt 80-as években nemigen fordult elõ. De ez csupán apró klímamódosulás, ha akarjuk. Éghajlatváltozásról a legkevésbé se beszélnék.
Az objektív: tudjuk, a nagy globális olvadások és fagyások jelentõsen megváltoztatják a világóceán szintjét. Azt olvastam, ha minden jég elolvadna Földünkön, a tengerek vagy 40 métert emelkednének (ha jól emlékszem) Az utolsó glaciálisban pedig több tíz métert süllyedt a tengerszint a jégtömegek megnövekedése miatt. Az ember száraz lábbal kelt át Szibériából Észak-Amerikába a Bering földhídon. A Brit-szigetek Nyugat-Európa félszigetévé vált, stb. Tehát, jelentõs éghajlatváltozás mindig a tengerszint jelentõs változását hozza magával.
Ennek tudatában nagy érdeklõdéssel, és kissé szorongó szívvel utaztam idén júliusban Velencébe. Ugyanis az õsi városban az õsi épületek lépcsõi, kapui majdnem egy szinten vannak a csatornák vizével. Itt a nagyon kicsi emelkedések és süllyedések is (ha vannak) meglátszanak. Nos, nem látszik semmi feltûnõ. A tengerszint emelkedése bõven az árapály ingadozás határain belül van. Ezt roppant fontos realizálnunk a mihez tartás végett, hogy tudjuk, hányadán állunk klímaváltozás ügyében.
Ugyanis nemegyszer olyanokkal ijesztgetik a közt, hogy a közeljövõben várható globális hõmérséklet-emelkedés 3-4 fok is lehet, tehát kb. annyi, amennyivel a legutolsó jégkorszakban hidegebb volt a mostani éghajlatnál. Az ilyen mértékû globális hõmérséklet-emelkedés katasztrofálisan megemelné a tengerszintet (megint több 10 méterrel) Természetesen a vízszint-emelkedés nem egyik évrõl a másikra következik be, de egy ilyen drasztikus változásnak a kezdetei is -érzésem szerint- már jól látható (legalább 1 méteres) emelkedéssel kellene, hogy járjanak az utóbbi 100-150 év alatt. Ennek hál' Isten nyoma sincs Velence tanúsága szerint.
A most elõkerülõ fenyõtörzsek természetesen nem az elõzõ interglaciális termékei, hanem az aktuális, kb. 11000 éve tartó holocénbõl származnak. Nyilvánvaló, hogy a hõmérsékletváltozás nem állandó és fõként nem állandóan emelkedõ tendenciájú. Pl. kb. 2100 évvel ezelõtt Hannibál azért tudott viszonylag "simán" átkelni az Alpkon elefántostól-mindenestõl, mert akkoriban a gleccserek még a mostaninál is jobban visszahúzódtak, kutatók szerint az átlaghõmérséklet a mostaninál 1,5 fokkal volt magasabb. Viszont ez a melegidõszak az interglaciálisok (és a glaciálisok) természetes velejárója. Nem zárom ki, hogy a kiadott tanulmányban az Alpokra megállapított 2,0 fokos melegedés 1880 óta egy, csupán az interglaciálison belüli "természetes" melegidõszak, de összességében és hatásában klímaváltozás (mert hát ugye túlmegy a 30 éves "határon") és nyilvánvalóan melegedés (mellesleg: 2 fok szerintem nem "némi" emelkedés).
A széndioxiddal kapcsolatban folyik a vita... egyre több kutató veti fel (ill. a hivatalosan elismert = pénzelt kutatók szemére), hogy a széndioxid mennyiségét hibás módon, abszolút mennyiségben veszik figyelembe a különbözõ tanulmányokban, nem pedig összefüggésében és más klimatikus tényezõk tükrében.
A széndioxiddal kapcsolatban folyik a vita... egyre több kutató veti fel (ill. a hivatalosan elismert = pénzelt kutatók szemére), hogy a széndioxid mennyiségét hibás módon, abszolút mennyiségben veszik figyelembe a különbözõ tanulmányokban, nem pedig összefüggésében és más klimatikus tényezõk tükrében.
ORF: Jah kérem, a "bécsinek" könnyen megy! (Egyébként kösz a helyesbítést)
Gleccserekrõl: biztosan közrejátszik az átlaghõmérséklet némi emelkedése. De a csapadékmennyiség szerepe -legalább elvileg- szintén nem tagadható.
Mi a helyzet Váralja képeivel? Hogy kerülnek fenyõtörzsek a gleccser alá? Biztosan nem az elõzõ interglaciális termékei, hiszen ilyen tenger sok idõ alatt a gleccser rég lehordta volna, és legfeljebb valamelyik moréna-halom alatt találnánk meg, ha megmaradt volna.
Szóval, én nem tagadom, hogy a klímánk jelenleg melegedõ tendenciát mutat, de ezt a helyén kell kezelni. Paleoklimatológiai adatok, és történelmi megfigyelések egyaránt azt mutatják, hogy az éghajlat ingadozik -néha akár elég jelentõsen is. Ez csak most kezd köztudottá válni, hiszen a néhány száz évvel ezelõtt élt ember bizonyára Istentõl adott, változtathatatlan dolognak vélte az éghajlatot(ha ugyan volt ilyen fogalma)
Most viszont úgy "ült bele" a köztudatba az éghajlat változásának lehetõsége, hogy a levegõszennyezés, a szén-dioxid miatt egyirányú felmelegedés van, és az már a közeljövõben drámai éghajlatváltozást fog okozni. Az utca embere nagyjából így tudja.
Holott látni kell, hogy egyrészt "kis klímakorszakok" vannak (lásd a múlt század 40-es éveitõl a 70-es évek végéig tartó enyhe lehûlést), másrészt ami eddig történt, az se idõtartamánál, se méreténél fogva nem érdemli az "éghajlatváltozás" megnevezést.
Gleccserekrõl: biztosan közrejátszik az átlaghõmérséklet némi emelkedése. De a csapadékmennyiség szerepe -legalább elvileg- szintén nem tagadható.
Mi a helyzet Váralja képeivel? Hogy kerülnek fenyõtörzsek a gleccser alá? Biztosan nem az elõzõ interglaciális termékei, hiszen ilyen tenger sok idõ alatt a gleccser rég lehordta volna, és legfeljebb valamelyik moréna-halom alatt találnánk meg, ha megmaradt volna.
Szóval, én nem tagadom, hogy a klímánk jelenleg melegedõ tendenciát mutat, de ezt a helyén kell kezelni. Paleoklimatológiai adatok, és történelmi megfigyelések egyaránt azt mutatják, hogy az éghajlat ingadozik -néha akár elég jelentõsen is. Ez csak most kezd köztudottá válni, hiszen a néhány száz évvel ezelõtt élt ember bizonyára Istentõl adott, változtathatatlan dolognak vélte az éghajlatot(ha ugyan volt ilyen fogalma)
Most viszont úgy "ült bele" a köztudatba az éghajlat változásának lehetõsége, hogy a levegõszennyezés, a szén-dioxid miatt egyirányú felmelegedés van, és az már a közeljövõben drámai éghajlatváltozást fog okozni. Az utca embere nagyjából így tudja.
Holott látni kell, hogy egyrészt "kis klímakorszakok" vannak (lásd a múlt század 40-es éveitõl a 70-es évek végéig tartó enyhe lehûlést), másrészt ami eddig történt, az se idõtartamánál, se méreténél fogva nem érdemli az "éghajlatváltozás" megnevezést.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat