Bioszféra

Ez elképsztõ,de szedjétek ki a képet,mert hipnotizál

Miattam van és elnézést kérek!
Nem akartam beszólni,csak sz@rul jött le.És itt jön az írásos kommunikáció hátránya.
Még1x bocsesz!

Jó látod Noli Melléklem az alapnagyítást is Link errõl "gyurmáztam" a pókocska bal szemét
Link (OK kiszedtem)
Ha Controll nem is, de az obi sötét tömege igen, nomeg a környezet, mint egy halszemobin, a felhõk, az ég kékje, felismerhetõk a környezet cserjéi, fái és épületei Bocs a helyfoglalásért, a kép megérdemli

Ne hisztizz Drága Barátom, az az én fegyverem! És nincs szebb látvány egy békánál, aki hisztizés közepette a földhöz csapkodja magát. Vizuálj kérlek!

DD Jogos

Több mint fél óráig bírtam szó nélkül, de nem megy tovább! 8-szor végigolvastam az utolsó 10 hsz.-t. Semmi félreértést nem találok benne. Amitõl elpattant a húr az az, hogy "gáz, hogy ismerem õket és így sem jönnek be". Ennyi. Leírtam róla a véleményem. A lelki állapotom kitûnõ (volt), rá lehet fogni, hogy ezt is csak úgy mondom, mindegy. 12 óra alvás után hogy lennék feszült? Egyszerûen nem tudok még mit mondani, úgy érzem, hogy némileg meg lettem támadva, megvédtem magam, innentõl kezdve félreértésnek van beállítva a dolog. Elfogadom.Elnézést is kértem(ugyan nem tudom, miért...). Többet nem tudok tenni. Lehet megutálni, hülyének nézni, meg vudubabákat szúrkálni...Köszöntem! (Részemrõl nincs harag!...csak hiszti..)

Ez így igaz! Egy lökött család vagyunk :-)
Én speciel kimondottan csípem coontac kollégát, majd megnyugszik és elmúlik a sértõdése. A férfiak genetikailag hajlamosak félreérteni a nõket, nem egy nyelvet beszélünk, ez sokszor visszaüt, fõleg, ha a férfiember ifjú még és még nem törõdött bele, hogy a nõk csak dumálnak. :-)

Bocs hogy beleszólok, semmi bajom senkivel, én mint "hivatásos" filózó, annyit teszek hozzá, a szövegértés mellett néha a türelem/szabadidõ/empátia is hiányzik. Ez jól érzékelhetõ a hsz-okon és a válaszokon. Egy-egy hosszabb filóm után is érkezik olyan hsz. melyre a válasz benne volt a filóban, példákkal megvilágítva(soxor attól lesznek hosszúak). Itt nem a szellemi szinvonallal van baj, ki-ki a maga szakterületén képzett, értelmes, jó felfogású kollega, mindenkitõl tanulni lehet. Úgy vélem, a kollegák javarésze pihenésként ül a gép elé és nincs türelme a vitatémák "mélyebb boncolgatására", a fáradtság miatt nem "finomkodik", nyomja ami a csövön kijön Nehezíti a dolgot, hogy a fáradtság miatt nem olvas el mindenki mindent. Ráadásul vannak nickek melyeket kedvelnek és nem kedvelnek, ez meglátszik a párbeszédeken, pedig ez egy kis közösség, közös érdeklõdéssel, olykor a vita mégis a személyiségre vagy ismeretekre élezõdik ki, néha már a sértés határát súrolva. Ha a közösség nem tolerálja, hanem ignorálja az illetõt, az illetõ pedig nem változtat, akkor jön a kölcsönös sértõdés Fura dolog, én úgy látom, az itt kialakult "arcnélküli" kapcsolat "túllépett" a kollegialitáson, kissé "családias" lett, "családi veszekedésekkel", ami lényegében nem baj. Ha lezajlottak, és nem lett belõle végletes sértõdés, még jobban kötõdnek egymáshoz a kollegák Jó reggelt Bioszféra Bocs a filóért, senkire, semmire nem irányult. Érdekes figyelni a fórumközösség életét, nem nagyon különbözik a hétköznapi életben tapasztalható, az egyén személyisége szerint alakuló "verbális kapcsolatoktól", dacára a fizikai személytelenségnek

Hihetetlen, micsoda tekintete van, ha Lord meggyurmázná, tuti látni lehetne a szemében a tükörképedet is. :-)
Köszi a segítséget off ügyben :-)

Ez a bohócgéppel készült, (olympus C 370) kb. fél centire toltam az arcába a kütyüt, vadul kommunikált volna az objektívvel.

A szürkítést pedig az "off" funkcióval alkalmazhatod.

Megijedt tõled, hogy így égnek áll a haja?
Mi a fenével csinálsz ilyen makrókat???
És hogyan írsz szürkén?

Hiszti?! Mié veszel magadra mindent, hö?
Kimi, ne nézz ide.. Link
Változatlanul fenntartom az olvasó lelkiállapotára vonatkozó megjegyzést.

Figyelj már, ne izélj, lassan ide is kell fórumpszichiáter, mint a zivilesbe? ;-)
Én ugyan csak 3,5 órát aludtam, és feszült se vagyok, és fõleg nem akarlak megbántani. :-)

Jó, oké, igazatok van, mindenben, teljes lelki összeomlás határán ültem a gép elé, totál feszülten 12 óra alvás után, reggel óta rágom a körmöm, szövegértésbõl gõzöm sincs hogyan érettségiztem le, stb... ÉN kérek elnézést!

Hm.. elbeszéltetek egymás mellett rendesen.
Saját tapasztalatom szerint igen jó terápiás eszköz a fényképezõgép.. Nálam jobban kevesen rettegtek a pókoktól, nagy bogaraktól, darazsaktól. Jelen állapotban erõsebb a késztetés a kattintgatásra, mint a menekülésre.
Amit megismersz, attól csökken, vagy elmúlik a félelem. Általában.
Persze, nem kötelezõ, természetesen.

(Halkan jegyeznék meg egy fontos dolgot: az írásos kommunikáció meglehetõsen kényes ügylet, a szöveg értelmezése nagyban függ az olvasó aktuális lelkiállapotától, fõleg kvázi ismeretlen társalgópartnerek esetében, miután a szövegértésben nem segít a közlõ metakommunikációs eszköztára, gesztusok, mimika, hangszín, etc.. A helyes központozás jó mankó, abban az esetben, ha az olvasónak van fogalma arról, mi is az. Mert írhat az ember még oly plasztikusan is, ha az olvasója lófüttyöt nem ért meg belõe. )

Hát most jól félreértettél...

De miért??? Te ismered a disznóhúst és mégse gyere be? Gáz? Én egyszer sem mondtam neked, hogy ez ciki vagy gáz, vagy szégyelld magad. Inkább lásd a pozitívumát, hogy hajlandó voltam nagyjából megismerni õket. Adtam esélyt! Ne szólj már le mindent, ami nem úgy van, ahogy te elképzeled és gondolod, kérlek! Különbözõek vagyunk, el kell tudni fogadni. Vagy tûnjek el, ne is létezzek ilyen selejtként, mert nem csípek pár rovart?

Az úgy tényleg gáz, ha ösmered is õket, oszt mégse gyünnek be. :-(

Már csak a tanult szakomból kiindulva is van/volt szerencsém (többnyire csak felületesen, de) megismerni szerveiket, azok mûködését, életmódjukat, stb... Én elhiszem, hogy vannak emberek, akik szeretik õket, csodálják õket, figyelik õket, sõt szépnek tartják õket, de én azonkívül, hogy nem szeretem õket, jobban nem is akarom megismerni életüket. Ez egy érzés, ami ellen tenni nehéz, talán a legnehezebb, ámbár lehetne, de nincs affinitásom hozzá. Én nem bántom a rovarokat, de õk se bántsanak engem. (A bántás is nagyon relatív tudom, mert egy szúnyog is csak táplálkozni akar, az életéhez elengedhetetlen tevékenységet hajt végre, de nem tud vigasztalni, ha utána órákig viszket a helye. És ez csak egy példa a sok közül.) Az utóbbi évek során így is sokat javult az ízeltlábúakhoz való hozzáállásom, de megszeretni õket lehet, hogy sosem fogom.

A tigrises "poén" szerintem elég rossz példa, de szerintem te is érzed. Én is megsimogatnék egy két órás grizlimacit minden további nélkül, persze csak ha az anyja nincs 200 km-es körzetben Ugyanakkor ezt nem mondhatom el egy kedves kis kullancsról és barátairól...

Érdekes, elég ritkán találkozom pl. bengáltigrisekkel, akiknek elég rossz hírük van emberevés ügyében, mégse félek tõlük. SÕT: egyszer, úgy 10 éve simogattam is egyet - igaz, csak pár hetes volt és nagyon mütyürke, de akkor is tigris. :-)

A rondaság csak akkor látszik, ha nem figyelsz egy rovarra. Iszonyú érdekes a mûködésük, az erre kialakított szerveik, végtagjaik, a specializáltságuk, a mérnöki szintû funkcionalitás. Persze, ha nem is mered megnézni, sose lesz részed az élményben, amit adnak.

Kerge zerge:

Félre tetszett érteni, illetve rosszul fogalmaztam
A ne mhétköznapi állatoktól tartok, amivel ritkán találkozik az ember, illetve az olyan hétköznapi állatoktól (ezek többnyire bogarak), amelyek gyors mozgásúak, "rondák", nagyok és/ vagy rossz hírük terjedt el Mondom, ezek többnyire ízeltlábúak!

A cicáktól való félés elég elvetemült, nem is tudok mit mondani rá.

A Noli által kérdezett "állatfaj" sajnos védett szerintem, bár a véleményem hasonló...

Mátraháza környékén.

Merre jártál a Mátrában?

Ó, de szép helyek is ezek!

A Sas-kõrõl van szerintem Magyarországon az egyik legszebb kilátás, nem beszélve magáról a Sas-kõrõl. Olyan puha gyep (társulás) van néhol a gerincen magán a turistaútvonalon, mintha tûlevél-avaron járna az ember.

Jééé, télleg, pontos jé, fenevigyeel
Biza, sokan kérdik, hogy félek-e a kutyáktól, mikor sétálok az utcán, és a kerítés árnyékából odavakkant egy kutya, na akkor is akkorát szoktam ugrani, mint a fene, mert miközben bambulok meg elgondolkodva sétálok, akkor nagyon meg lehet ijedni!

Sõt, csaptam én már a homlokomon legördülõ izzadtságcseppre akkorát, hogy két napig fájt a fejem

Annyira megijedtél, hogy elfelejtetted, hogy a megijed pontos jé :-))
Mondjuk, ha az ember ábrándozik, akkor egy katicabogártól is halálra lehet rémülni. :-)

Vazipók esetében pedig pókuszony :-)

Nocsak, örülök hogy segíthettünk!
Mit találtál, mennyit, hogy, hol, kis beszámoló azért jöhet, képes meg fõleg!

Hát igen.Ami jól mûködik,azon nem kell változtatni.Ezek a szépségek mit sem változtak mintegy 400millió(!!) éve.
Ennyi idõ alatt azért történt egy s más...

Bocs hogy belenyúltam, nem "bírálat", a Te kompozíciód", de a környezet képe a látható rész alapján jól "hozzáképzelhetõ", füvet mindenki látott, a "szörnyecske" megjelenése, testi felépítése "közelrõl" érdekes "Aranyos" ahogy mellsõ lábát felemeli, jól elkapott kép Persze fogadatlan prókátornak.... Inkább ledobom

Megértem, hogy megilyedtél, ugyanis múlt héten fenyvesben voltam vargányászni, elég távol úttól-településtõk, azt hittem egyedül vagyok az erdõben, idõsebb fenyves volt, jó nagy közökkel a fák között, csend, nyugalom, sõt, túl nagy volt a csend, se madár semmi nem volt!
Sétálgattam, nagy magányomban álmodoztam a vargányákról, pont azon gondolkodtam mikor járhatott ott utoljára ember, amikor egyszer csak mozgásra, és pattogásra lettem figyelmes a mellettem lévõ fenyõ tövében, úgy megilyedtem, ugrottam helybõl 5 méter, odanézek, egy kígyó-sikló féle tekergõzött onnan elfele, gyorsan körbenéztem, nincs-e még több, ugy vert a szivem majd kiugrott a helyérõl!
Egy fenyves közepében mindenre gondolta, de siklóra-kígyóra nem, rettentõen megilyedtem!
Utána minden földön fekvõ ágat jól megnéztem, nem kigyóféle-e, olyan óvatosan mentem tovább, mintha parázson jártam volna!

Volt egy tippem, hogy viszont látom majd a Te olvasatodban is a képemet
Amúgy a képkivágatot én úgy láttam jónak, ahogy elõször "megkomponáltam", kell oda az a környezet szerintem, viszont a fényerõn tényleg jól tetted hogy húztál
Amúgy "csak" egy fokozott értéket képviselõ alpesi szalamandra

Palui, Rax-i szörny A legközelebbi túrád Loch-ness környékén lesz?

Jujj, ez monitoron keresztül is félelmetes.
Itt pedig egy tarantula és egy ilyen százlábú harca: Link ( A nagyobb pókoktól már tartok, szerintem pókiszony lehet.)

Ugyanazok lennének tõle rosszul, akik a kígyótól is...
Szerintem szenzációs felvétel amúgy. :-)

OffLine: Tudom mindenki más és más természet, de jellegében miben különbözik a százlábú vadászata pld. egy kígyó zsákmányolásától? Inkább érdekesnek találom hogy nem botlik meg a saját lábaiban, szép darab Persze megvallom ha a sátramban arra ébrednék hogy a fejem körül motoszkál, bár nem vagyok denevér, bevallom, elsõ lendületben bizonyára pépessé verném valami kézre esõ dologgal Amugy semmi vissztaszítót nem látok benne. Éhes, vadászik, ez a dolga Hogy ronda, nem tehet róla, így született Jó reggelt, jó napot, jó kedvet Bioszféra

Egy fekete szépség a hétvégi Rax-túráról, az Alpokból: Link
Ezt a képet már sokan várták Lesz még kép, de még mindig alig élek, mind a 21 metnetes társammal egyetemben Fárasztó, de annál gyönyörûbb volt! (néhány kép már szivárgott a találkozók fórumba...)

:-)
Mondjuk érdekes, hogy mennyire eltávolodik az ember a Természettõl... Egyik barátunk csaja a macskától is fél...

Ha valaki kicsit is rosszul akar lenni:
Link
Ezen a videón egy óriás százlábú látható (Scolopendra gigantea), amint tudatosan vadászik denevérre - sikeresen... Karibi térség az élõhelye, szóval a Mátrában nincs ilyen, nem kell betojni. Nos, õt pl. én se simogatnám meg, kb. 25-30 centisre nõ - rendkívül és órákig érezhetõen fájdalmas a marása, a mérge pedig eléggé veszélyes, de állítólag nem halálos (emberre...) Kimondottan egeret, madarat, meg gyíkokat vadászik.

Azt az állatfajt, amely a szemetet így összehordja, vajon lehet vadászni, vagy védett állatról van szó?

A bogarak,mint nem 7köznapi állatok
Gyakorlatilag ez a bolygó a rovaroké
Amúgy,igen,valóban,sok emberben van ilyen érzés,én pl.a pókoktól tartok,de nem tudom,miért.Hogy a kullancsról ne is beszéljünk...Emlékszem,gyerekkoromban az ugró pókoktól kifejezetten féltem.Viszont a bíboratkákat nagy örömmel terelgettem,miközben szuperszónikus tempóban rohangáltak
Egyszer meg egy sikló Lillafüreden belém harapott.Az útpatkán feküdt,azt hittem kimúlt,lehajoltam és ahogy egy kicsit közelebb ért a kezem,HAMM!Nagyon megilyedtem,még seggre is ültem
Ennek ellenére szeretem a hüllõket.

Gyönyörû,hangulatos képek

"Vad" család!
Link
Ezt "vadak" csinálták
Link
Hmmm:Link

Akkor igencsak mellényúltam! Például a békák gondolatától is kirázza a hideg...
A szarvasbogarat imádom, a lepkékkel sincs bajom, csak a gyors, nem hétköznapi állatokat nem csípem. Fõleg a bogarakat...
Mióta környezettan szakon avgyok, sokat csitult az utálat és az ellenszenv, de bõven van még mit csiszolni..
Felnézek rátok ebbõl a szempontból, nem tudom sikerül-e elérnem ezt a szintet nekem is valaha...

Á, elég, ha oldalra hajtod az orcádat. :-) Muslicán kívül más állat még sosem repült nekem, azok is csak a nagy számok törvénye alapján... Ha a szarvasbogarak százas csapatokban röpködnének, már más volna a helyzet. :-))

Tegnap én is találkoztam kelgyókkal, a vargányászok legnagyobb ellenségeivel A Mátrában még mindig rengeteg a gomba, ennyi ízletes vargányát életemben nem szedtem, jövõ nyárig simán kihúzzuk. Köszönet Floonak és Gogonak, hogy kedvet teremtettek a lucfenyvesben való gombászáshoz! Hát ha még a képeket le tudnám bányászni a géprõl...

Én csak akkor fogom menekülõre, ha repül, konkrétan épp felém.. na, akkor uccu vanik.