Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Hello!
1. Az OMSZ hõtérképén a színskála évszakonként változik, azért mert az egyes évszakokban nem ugyanazon tartományon belül lehet a hõmérséklet pl. nyáron -15°C, vagy télen 35°C nem lesz.
2. Link
1. Az OMSZ hõtérképén a színskála évszakonként változik, azért mert az egyes évszakokban nem ugyanazon tartományon belül lehet a hõmérséklet pl. nyáron -15°C, vagy télen 35°C nem lesz.
2. Link
Sziasztok!
Két kérdésem lenne:
1, Miért változtatta meg az OMSZ a hõtérkép színskáláját? (tudom, hogy nem mai a változás) Szerintem elég fura a 25-30 fokhoz a zöldes, kékes szín.
2. Van-e valakinek olyan térképe, ahol a napijelentésben a térképen megjelenõ települések neve is látszik. Nem vagyok rossz földrajzból, de nem akarok vaktérképezni órákat.
Köszi
palota
Két kérdésem lenne:
1, Miért változtatta meg az OMSZ a hõtérkép színskáláját? (tudom, hogy nem mai a változás) Szerintem elég fura a 25-30 fokhoz a zöldes, kékes szín.
2. Van-e valakinek olyan térképe, ahol a napijelentésben a térképen megjelenõ települések neve is látszik. Nem vagyok rossz földrajzból, de nem akarok vaktérképezni órákat.
Köszi
palota
Köszi, bizony sokat segítettél, de honnantól számoljuk alacsany szintûnek és honnantól magasnak a konvergenciát? És ezt hol tudom megnézni?
Linkek még jöhetnek.
Linkek még jöhetnek.
A konvektív paraméterekhez van egy táblázatom azt tudom ajánlani.
Tehát konvektív paraméterek alapján is lehet zivatarokra következtetni.
Itt ebben a pdf fájlban vannak a konvektív paraméterek, amiket szépen kigyûjtöttem egy elõadás vázlatból, melyet TJanos-nak köszönhetek.
Ezekkel már ellehet indulni. Mondjuk egyelõre hosszútávú tapasztalataim nincsenek még vele, mivel nem régen kezdem el mélyebben foglalkozni az elõrejelzésekkel. Viszont a tegnapi napra szépen bejöttek az értékek.
Pdf konvenvektív paraméretek: Link
Pl.: itt szupercella.hu-n egy emagram, mai nap 18 UTC szegednek: Link
Picit a konvergenciáról és a zivatarok kialakulása miatt:
Konvergencia során vízszintesen a szélsebességek konvergenciájának szintjén több levegõ fog kerülni egy területre, mint amennyi kikerülne. Mivel a légkör tömegmegmaradásra törekszik ezért, ha alacsony szinten van konvergencia, akkor feláramlás jön létra, ha pedig magasabb szinten alakult ki konvergencia, akkor leáramlást fog eredményezni.
Itt pedig jó tudni a zivatarok elõrejelzéséhez is persze, hogy alacsony szintû konvergencia által okozott feláramlás segítheti a zivatarok kialakulását, de csak akkor, ha a konvektív alapfeltételek is jelen vannak, az emelés, a labilitás, a nedvesség.
Remélem valamelyest tudtam segíteni, de persze az zivatarok elõrejelzése is közel áll a szívemhez, tehát minden többlet információt szeretek én is tudni, amelyet késõbb hasznosítani is tudok.
Tehát konvektív paraméterek alapján is lehet zivatarokra következtetni.
Itt ebben a pdf fájlban vannak a konvektív paraméterek, amiket szépen kigyûjtöttem egy elõadás vázlatból, melyet TJanos-nak köszönhetek.
Ezekkel már ellehet indulni. Mondjuk egyelõre hosszútávú tapasztalataim nincsenek még vele, mivel nem régen kezdem el mélyebben foglalkozni az elõrejelzésekkel. Viszont a tegnapi napra szépen bejöttek az értékek.
Pdf konvenvektív paraméretek: Link
Pl.: itt szupercella.hu-n egy emagram, mai nap 18 UTC szegednek: Link
Picit a konvergenciáról és a zivatarok kialakulása miatt:
Konvergencia során vízszintesen a szélsebességek konvergenciájának szintjén több levegõ fog kerülni egy területre, mint amennyi kikerülne. Mivel a légkör tömegmegmaradásra törekszik ezért, ha alacsony szinten van konvergencia, akkor feláramlás jön létra, ha pedig magasabb szinten alakult ki konvergencia, akkor leáramlást fog eredményezni.
Itt pedig jó tudni a zivatarok elõrejelzéséhez is persze, hogy alacsony szintû konvergencia által okozott feláramlás segítheti a zivatarok kialakulását, de csak akkor, ha a konvektív alapfeltételek is jelen vannak, az emelés, a labilitás, a nedvesség.
Remélem valamelyest tudtam segíteni, de persze az zivatarok elõrejelzése is közel áll a szívemhez, tehát minden többlet információt szeretek én is tudni, amelyet késõbb hasznosítani is tudok.
Sziasztok, Üdv mindenkinek!
Lenne egy pár kis kérdésem:
1. Ha egy zivatar környezetében kifutószél tapasztalható akkor az miért a földfelszínnel párhuzamos, ha egyszerfeláramlásról van szó? Vagy leáramlás közben csak így tud tovább haladni a földfelszinnek csapódás következtében?
2. És végül szeretném megkérdezni, hogy milyen feltételek kellenek a zivatarok kialakulásához (pl.: indexek stb.)és hogy melyik mihez kell. Illetve ha végképp ráér Vki -a kérdéseimre válaszolgatni- akkor egy ehhez kapcsolódó linkgyüjteményt is kérnék. Elõre is köszönöm a segitséget!
Ja és mi miatt alakul ki konvergencia vonal?
Lenne egy pár kis kérdésem:
1. Ha egy zivatar környezetében kifutószél tapasztalható akkor az miért a földfelszínnel párhuzamos, ha egyszerfeláramlásról van szó? Vagy leáramlás közben csak így tud tovább haladni a földfelszinnek csapódás következtében?
2. És végül szeretném megkérdezni, hogy milyen feltételek kellenek a zivatarok kialakulásához (pl.: indexek stb.)és hogy melyik mihez kell. Illetve ha végképp ráér Vki -a kérdéseimre válaszolgatni- akkor egy ehhez kapcsolódó linkgyüjteményt is kérnék. Elõre is köszönöm a segitséget!
Ja és mi miatt alakul ki konvergencia vonal?
Akkor linkeljél egy magyar szakmai oldalt ahol tornádó kitörésrõl írnak! Köszönöm!
Ebben a szövegben nincs Outbreak írva, nem tudom hogy mi köze van ennek most a témához. Errõl van most szó: Link "generally at least 6-10 tornadoes produced by the same synoptic scale weather system is considered a tornado outbreak"
Ezeket ismerem, de azért köszönöm!
Igen, az Angol Tornado Outbreak-re gondoltam. Amúgy írtam, láttam már másutt is MAGYARUL. A Wikipédiásat láttam.
Igen, az Angol Tornado Outbreak-re gondoltam. Amúgy írtam, láttam már másutt is MAGYARUL. A Wikipédiásat láttam.
Szerintem az angol Tornado Outbreak magyar megfelelõjére gondol. A németek Tornado Ausbruch-ot mondanak, így hát egy az egyben magyarul tornádókitörés, nem tudom hogy van e erre más magyar szó, de nem írt hülyeséget.
Bocsánat, de én ezt a kifejezést már több helyen láttam. Akkor úgy írom, hogy súlyos / rendkívüli tornádó-robbanás. 
Így jó?
Profit ott még nem találtam. Esetleg az ESTOFEX publikációja volt jó. Na mindegy, azért köszönöm!
Jó éjt mindenkinek!
Így jó?Profit ott még nem találtam. Esetleg az ESTOFEX publikációja volt jó. Na mindegy, azért köszönöm!
Jó éjt mindenkinek!
A vulkán szokott kitörni és nem a tornádó! (Meg esetleg az autó a kanyarban, meg pl. a foga az embernek stb.)
Szerintem írd be a keresõbe és biztosan lesz találat!
Szerintem írd be a keresõbe és biztosan lesz találat!
Sziasztok, jó estét!
Az lenne a kérdésem, hogy van-e valakinek, vagy ismer-e valaki olyan honlapot, ami tárgyalja a 2008. Augusztus 15-16-i súlyos-idõjárást (tornádó kitörés Lengyelországban)?
Elõre is köszönöm!
Az lenne a kérdésem, hogy van-e valakinek, vagy ismer-e valaki olyan honlapot, ami tárgyalja a 2008. Augusztus 15-16-i súlyos-idõjárást (tornádó kitörés Lengyelországban)?
Elõre is köszönöm!
A mûszeres fórumba linkelt még valamikor régen talán bandiba-kolléga egy pdf-et (tegnap keresgéltem, sajnos nem találtam), amely a csapadékmérés lehetséges hibáit boncolgatta, abból rémlik egy olyan ábra, amely mutatta, a szél hatására a mérõhengerben is keletkezhet turbulencia. Gondolom minél kisebb az átmérõ, annál nagyobb lehet a hatás. Persze kérdéses pontos mértéke, de valószínûleg nem véletlen pl. a Hellmannak sem a bizonyos mérete.
Én is így gondolom, ahogy írtad: ha széllel szembe fordítanánk a csapadékmérõt, akkor abba több víz kerülne, mint a talaj megfelelõ méretû részére, tehát túlmérnénk. A beesési szög miatt így közvetlenül nincs veszteség. Viszont: a csapadékmérõ felállítási helyén csak 45°-os rálátási szöget kell minden irányból biztosítani, tehát a "majdnem vízszintesen" (pl. talajhoz képest 30°-os szögben) hulló esõcseppek útjába már az elvileg szabályos elhelyezésnél is kerülhet akadály. (Közeli fa, épület, bármi.) Ebbõl adódhat jelentõsebb veszteség is. Illetve valamennyit az is számíthat (fõleg gyenge intenzitásnál), hogy a felfogó felület külsõ részérõl a szél nem engedi lefolyni az esõcseppet a mérõhengerbe, ehelyett elpárolog.
Ezt az erõs szél és esõ kombinációt sosem értettem, hogy miért probléma a csapadékmérésben (hónál megértem hiszen ott a már belehullott pelyhet is kikaphatja belõle, de ugye ezért a hókereszt). Esõnél a csapadékmérõ befogadófelülete olyan mintha a talaj azonos felületû metszete lenne nem? Elnézést ha értetlennek tûnök. Vagy az esõ esési szöge és a vízszintes által bezárt szög miatt valamennyi csapadék "elveszik" ? Akkor meg miért nincs a vízszintes csapadékmérõ mellett függõleges csapadékmérõ (ami mondjuk el van látva szélkormánnyal ami a szélirány felé fordítja), azt úgy tudnám valahogy elképzelni, mint amilyenek anno voltak a közterületi kukák Pl: Link ezzel az beesési szög miatt elveszett? csapadék mérhetõ lenne, hisz annyi hullik bele mint amennyi a merõleges beesési szögtõl eltér.
Bocs az agymenésért
Bocs az agymenésért
Szerintem egy kinect-tel lehetne érzékelni merrõl, és mekkora cseppek hullanak: Link
Az csak 50eFt. A radar árából megmaradó pénzt pedig elisszuk.
Az csak 50eFt. A radar árából megmaradó pénzt pedig elisszuk.
Plussz kell egy csapadékfelismerõ és szemcsenagyság-mérõ is (mondjuk valamiféle Doppler-radar), mert ugyanazon szélsebesség mellett nem ugyanaz a beesési szög az eltérõ csapadékformák esetén ill ugyanzon csapadékforma esetén is eltér a szög a csapadékalkotók méretének különbsége miatt
A feladat adott: szélirány/sebesség mérõ + Hellmann-csapadékmérõ kombinációja oly módon, hogy mindig a megfelelõ irányban és szögben legyen automatikusan megdöntve a csapadékmérõ!
A szél és hó kombinációja valóban sok hibát hordoz(hat), de igaz ez -ha csekélyebb mértékben is- az esõ és erõs szél párosításra is.
Ez a .... kérdésre csak ..... válasz esete
Egyébként pedig a hó formájában hulló csapadékra nincsenek tökéletes mérések, pláne ha még a szél is fúj... De ezt a világ egyetlen mérõje sem teljesíti szabvány körülmények között...
Egyébként pedig a hó formájában hulló csapadékra nincsenek tökéletes mérések, pláne ha még a szél is fúj... De ezt a világ egyetlen mérõje sem teljesíti szabvány körülmények között...
Tehát 1000mm nél 2 mm ter. Köszi megnyugtatál nem agyalok tovább .
. 
Mivel a hulló csapadékot minden (!) reggel meg kell mérned,így a kérdésed sem aktuális. A Helmann-ból párolgás kevesebb, mint 0,2%. Sõt, ezt az én csapimérõm is teljesíti.
Az hogy egyébként mennyire pontos,ismét nem mérvadó, hiszen a hivatalos mérések a Helmann-okkal készülnek.
Szóval kár ezen agyalni....
Az hogy egyébként mennyire pontos,ismét nem mérvadó, hiszen a hivatalos mérések a Helmann-okkal készülnek.
Szóval kár ezen agyalni....
A feladat megoldasahoz me'g legalabb a harmatpont es a szelsebesseg idobeli menete szukseges. Ja, meg az is, hogy mennyi sugarzas eri a csapadekmerot napkozben
Mondjuk 300 mm bele sem fe'rne
Mondjuk 300 mm bele sem fe'rne
Mennyi esélyt látsz erre a felállásra? Hány naponta fordul elõ ilyesmi a Földön található meteorológiai mérõállomásokon és hány naponta Magyarországon?
És ha reggel esik 300 mm, és napközben országos melegrekord van pl 45 fok,akkor 23 óra alatt mennyit párolog?
Sziasztok !
Azt szeretném kérdezni hogy a Hellmann csapadékmérõ mennyire mér pontosan ilyen felhõszakadásokat, amikor 10 perc alatt 20 -30 mm esik ?
Azt szeretném kérdezni hogy a Hellmann csapadékmérõ mennyire mér pontosan ilyen felhõszakadásokat, amikor 10 perc alatt 20 -30 mm esik ?
Sziasztok!
A wetterzentrale oldalon végleg eltûnt az Európára vonatkozó lehullott csapadéktérkép? Hõmérséklet, szél stb megvannak, de a csapis nincs.
A wetterzentrale oldalon végleg eltûnt az Európára vonatkozó lehullott csapadéktérkép? Hõmérséklet, szél stb megvannak, de a csapis nincs.
Ohó, icipici thermodinamika?
Erõs alacsonyszintü szélnyírás az esti órákban elsõsorban inverzió esetén lép fel. A vertikális hõmérsékleti profil gradiense az atmoszférikus határrétegen megfordul, ennek legfõbb oka pedig a talaj thermikus kisugárzása és az esti órákban alábbhagyó, majd megszünõ napsugárzás és az alsó légréteg ezzel együtt járó kihülése. Ez az inverzió tipikusan 100-300 m között alakul ki, és egyfajta elválasztó rétegként hat az alatta és felette lévõ légtömeg között. A légrétegrõl való leválasztódás a low-level-jet ill. nocturnal jet kialakulásában mutatkozik meg. Ez a jet-fajta egy erõs, sugárformájú, az említett inverzió alatti "szélréteg", melynek sebessége 30 m/s is lehet; a szélréteg csekély vertikális kiterjedése okán az ilyen helyzetekben erõs szélnyírású rétegek alakulnak ki, magas, de csupán lokális nyírási együtthatóval.
Voila
Erõs alacsonyszintü szélnyírás az esti órákban elsõsorban inverzió esetén lép fel. A vertikális hõmérsékleti profil gradiense az atmoszférikus határrétegen megfordul, ennek legfõbb oka pedig a talaj thermikus kisugárzása és az esti órákban alábbhagyó, majd megszünõ napsugárzás és az alsó légréteg ezzel együtt járó kihülése. Ez az inverzió tipikusan 100-300 m között alakul ki, és egyfajta elválasztó rétegként hat az alatta és felette lévõ légtömeg között. A légrétegrõl való leválasztódás a low-level-jet ill. nocturnal jet kialakulásában mutatkozik meg. Ez a jet-fajta egy erõs, sugárformájú, az említett inverzió alatti "szélréteg", melynek sebessége 30 m/s is lehet; a szélréteg csekély vertikális kiterjedése okán az ilyen helyzetekben erõs szélnyírású rétegek alakulnak ki, magas, de csupán lokális nyírási együtthatóval.
Voila
Már többször olvastam, hogy estére növekszik meg az alacsonyszintû szélnyírás. Ez csupán véletlen, hogy este?
Vagy van köze a határréteg stabilisabbá válásához?
Vagy van köze a határréteg stabilisabbá válásához?
Oyan kérdésem lenne,hogy van-e esetleg olyan leírás,tanulmány,amely a keletrõl jövõ ciklonokkal,frontokkal foglalkozik??Ha valaki tud segíteni azt megköszönném!!
Köszi a linket. Nagyon jól jönnek ezek az adatsorok. Ezzel most el fogok molyolgatni egy darabig
Sziasztok!
A következõ telek szegedi minimumaira lenne nagy szükségem egy növény miatt. Arra lennék kiváncsi, hogy hányszor volt hidegebb -15C-nál.?
2008/2009
2009/2010
2010/2011
Elõre is nagyon megköszönöm.
A következõ telek szegedi minimumaira lenne nagy szükségem egy növény miatt. Arra lennék kiváncsi, hogy hányszor volt hidegebb -15C-nál.?
2008/2009
2009/2010
2010/2011
Elõre is nagyon megköszönöm.
Van a Kárpát-medence és az azt körülölelõ hegységkeret.
Ezen a hegységkereten 2 "lyuk" van, illetve az egyik csak lealacsonyodás. Az egyik a Dévényi-kapu ÉNy-on, a másik pedig a Keleti-Beszkidek alacsony középhegységi magasságot elérõ vonulata. Ezeken a folyosókon keresztül tud legkönnyebben bejutni a szél a medencébe északias irányból.
Jön egy hullámzó HF. Link A magashegységek a frontfelület jelentõs részét megtorpanásra, lassulásra késztetik, de a kapukon keresztül akadálytalan az áramlás, ömlik be a szél a medencébe. Általában ugye az ÉNy-i szélcsatornán jön be korábban a szél.
Aztán a front halad elõre, Link és ekkor már az ÉK-i szélcsatornán is ömlik be a szél, a domborzatviszonyoknak megfelelõen irányt változtatva, északi, északkeleti szélként. A két, immáron eltérõ irányú légmozgás a medencében összetalálkozik és mivel a föld alá nem tudnak menni, ezért felemelkednek. A feláramlások felhõ-, csapadék-, zivatarképzõdéshez vezetnek az adott helyzettõl függõen.
Hogy épp pontosan hol alakul ki konvergencia, az a front szögétõl, hullámzásától, az egyes frontszakaszok sebességétõl függ, de általában a keleti országrészben valahol.
Nyilván ÉK-rõl is jöhet front, igaz ritkán, akkor nyugatabbra alakul az összeáramlás, mert az ÉK-i csatornán jön be korábban a szél. Lehet, hogy a jövõ héten ilyenre is lesz példa, a keleti ciklonnak köszönhetõen.
Plusz: nem véletlen az sem, hogy Zabar környéke az egyik leghidegebb rész az országban. Pont ott fekszik, ahol a leggyengébb a frontok hatása, ezért ott sokkal gyakoribb a szélcsend, mint másutt.
Ezen a hegységkereten 2 "lyuk" van, illetve az egyik csak lealacsonyodás. Az egyik a Dévényi-kapu ÉNy-on, a másik pedig a Keleti-Beszkidek alacsony középhegységi magasságot elérõ vonulata. Ezeken a folyosókon keresztül tud legkönnyebben bejutni a szél a medencébe északias irányból.
Jön egy hullámzó HF. Link A magashegységek a frontfelület jelentõs részét megtorpanásra, lassulásra késztetik, de a kapukon keresztül akadálytalan az áramlás, ömlik be a szél a medencébe. Általában ugye az ÉNy-i szélcsatornán jön be korábban a szél.
Aztán a front halad elõre, Link és ekkor már az ÉK-i szélcsatornán is ömlik be a szél, a domborzatviszonyoknak megfelelõen irányt változtatva, északi, északkeleti szélként. A két, immáron eltérõ irányú légmozgás a medencében összetalálkozik és mivel a föld alá nem tudnak menni, ezért felemelkednek. A feláramlások felhõ-, csapadék-, zivatarképzõdéshez vezetnek az adott helyzettõl függõen.
Hogy épp pontosan hol alakul ki konvergencia, az a front szögétõl, hullámzásától, az egyes frontszakaszok sebességétõl függ, de általában a keleti országrészben valahol.
Nyilván ÉK-rõl is jöhet front, igaz ritkán, akkor nyugatabbra alakul az összeáramlás, mert az ÉK-i csatornán jön be korábban a szél. Lehet, hogy a jövõ héten ilyenre is lesz példa, a keleti ciklonnak köszönhetõen.
Plusz: nem véletlen az sem, hogy Zabar környéke az egyik leghidegebb rész az országban. Pont ott fekszik, ahol a leggyengébb a frontok hatása, ezért ott sokkal gyakoribb a szélcsend, mint másutt.
Amikor az OMSZ-nél a csapadékadatokat összesítik, akkor mely állomások adataiból csinálják a különbözõ statisztikákat? Csak mert például a tésai meg a táti(?) automata szemmel láthatóan nem mûködik rendesen. Legalábbis a napijelentésekbõl ez derül ki számomra.
"péntekre pedig várhatóan kialakul a szokásos keleti összeáramlási zóna."
Hogyan, hol kell elképzelni a keleti összeáramlási zónát?
Pár szóban elmagyarázná ezt nekem valaki?
Köszönöm!
Hogyan, hol kell elképzelni a keleti összeáramlási zónát?
Pár szóban elmagyarázná ezt nekem valaki?
Köszönöm!
Nincs mit, imádom elemezni ezeket a helyzeteket, nagyon szívesen írok róluk:-)
Bizony szerencse volt tegnap, és mint írtam az az elsõfajú frontnak volt köszönhetõ, hogy tegnapelõtt befújt, és picit nedvesített a légrétegeken mikor a hullámvetés megtörtént, ez a felszállásokból kiderült. Majd jött a "fõ" frontvonal, aminek kissé már könnyebb dolga volt a medencével, ráadásul a hullámvetésnek köszönhetõ, hogy délután egy rövid de igen erõs meleg szektor is fölénk helyezõdött. Majd jött szépen a front és szipkázta be a nedves levegõt, és alakította ki a záporokat, zivatarokat, szóval ilyen esetbõl lehet nálunk csapadék. Írtam, hogy van esélye és végül volt, jól összejöttek a dolgok.
A kérdésedre a válasz, hogy az adott forró légtömegre sajnos - mint tegnapelõtt kialakult - csak a száraz, hideg légtömeg szalad rá, és ez bizony szárít, ebbõl vannak a száraz hidegfrontok, ilyenkor mint írtam a Dévényi kapunk keresztül nyomakodik a hideg levegõ szél kíséretében, és mivel leszálló légmozgást is produkálnak, így ezt tudjuk mivel jár együtt.
Sajnos ezek labilitást nem tudnak okozni, ezért több kell, pl annyival mint tegnap, illetve okoznak délnyugaton és északkeleten mert ott már nem csak szárítanak, szétterülnek és már van felszálló ága is.
Tehát van a forró, száraz medencét kiülõ légtömeg és a front érkeztével a fent említett labilis rész, illetve a fõ frontvonal és a felhõzete kint marad a Kárpátokon, de mivel mozgása van így a szelet szépen befújja, így áramlik rá a felettünk elhelyezkedett légrétegre.
Ország közepe, én így szeretlek hmm:-)))
Bizony szerencse volt tegnap, és mint írtam az az elsõfajú frontnak volt köszönhetõ, hogy tegnapelõtt befújt, és picit nedvesített a légrétegeken mikor a hullámvetés megtörtént, ez a felszállásokból kiderült. Majd jött a "fõ" frontvonal, aminek kissé már könnyebb dolga volt a medencével, ráadásul a hullámvetésnek köszönhetõ, hogy délután egy rövid de igen erõs meleg szektor is fölénk helyezõdött. Majd jött szépen a front és szipkázta be a nedves levegõt, és alakította ki a záporokat, zivatarokat, szóval ilyen esetbõl lehet nálunk csapadék. Írtam, hogy van esélye és végül volt, jól összejöttek a dolgok.
A kérdésedre a válasz, hogy az adott forró légtömegre sajnos - mint tegnapelõtt kialakult - csak a száraz, hideg légtömeg szalad rá, és ez bizony szárít, ebbõl vannak a száraz hidegfrontok, ilyenkor mint írtam a Dévényi kapunk keresztül nyomakodik a hideg levegõ szél kíséretében, és mivel leszálló légmozgást is produkálnak, így ezt tudjuk mivel jár együtt.
Sajnos ezek labilitást nem tudnak okozni, ezért több kell, pl annyival mint tegnap, illetve okoznak délnyugaton és északkeleten mert ott már nem csak szárítanak, szétterülnek és már van felszálló ága is.
Tehát van a forró, száraz medencét kiülõ légtömeg és a front érkeztével a fent említett labilis rész, illetve a fõ frontvonal és a felhõzete kint marad a Kárpátokon, de mivel mozgása van így a szelet szépen befújja, így áramlik rá a felettünk elhelyezkedett légrétegre.
Ország közepe, én így szeretlek hmm:-)))
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-09-21 09:40
Szabályzat