Hydroinfo

Az elsõ kis árhullám már levonulóban a Felsõ-Tiszán, semmi veszélyt nem jelent. Közben elindult már egy második is Kárpátalján, az intenzitására jellemzõ, hogy Técsõnél 4 óra leforgása alatt közel 1 métert áradt a folyó.

Egy kisebb árhullám elindult a Tiszán, ma pl. gyenge 59 mm esõ esett Királymezõn, mégis árvízveszélytõl nem tartok mivel a nagy magasságokban nem lesz meleg hosszú távon, viszont belvízvédelmi készültség mér bekövetkezhet szerintem.

A 90-es években volt szerencsém néhány tiszai jeges árvizet, illetve jégzajlást figyelemmel kísérni.
Az ártérben, a vastagabb fák között fennakadtak a jégtáblák, a vékonyabb fákat derékban metszették el. Az ár levonulása után, de még kellõen hideg idõben a jég sokszor másfél-két méteres magasságban "lebegett", odafagyva a fák törzséhez, földöntúli látványt nyújtva. A dombrádi kompot nem tudták a hirtelen zajlás elõl a patra menteni, de aztán többet használni sem.
El lehet képzelni a folyószabályozás elõtti állapotokat...
A bodrogközi falvak például ezért települtek a hordalékhátakra. Azonban még így is sokszor elõfordult, hogy az áradó folyó vize körülzárta, s ezzel sokszor hetekre elvágta a külvilágtól az embereket.
A folyószabályozások révén sok probléma megoldódott, de az ember korántsem érezheti magát biztonságban a természet eme kegyetlen csapásaitól.

Érdekes ellentét ez, de megszokott jelenség. Az alsószakasz ill. a felsõszakasz-jellegû folyók eltérõ viselkedése, mely nem csak a jégképzõdéskor figyelhetõ meg, hanem pl. hirtelen árvizek esetén.
Az általad említett természetes befolyásoló tényezõkön kívül jelentõs szerepe van még a jégállapotok alakításában a meder vonalának, a kanyarulatok élességének, ívének is.
Itt Link látható, hogy a középszakaszon felváltva van parti jég ill. állójég. Az úszó, gyorsan növekvõ, vastagodó jégtáblák a 20-i zord éjjelen több szakaszon egy idõben érték el a kritikus borítási értéket, így egy-egy nagyobb, szûk kanyarulat, de fõként a hídpillérek könnyedén megakasztották a jég levonulását.
Az is ennek köszönhetõ, hogy a folyón Gyõr belterületén alakult ki csak egymásra torlódott állójég, hiszen a torkolat elõtti 2-3 kanyar igencsak éles, míg "feljebb" hosszú szakaszon egyenes vagy enyhe ívû mederben folyik, ahol kevés a jeget torlasztó akadály.

Ilyen módon el lehet képzelni, milyen árvízveszélyes, a lakosságra nézve is fenyegetõ jégállapotok jellemzhették a Rábát 120 évvel ezelõttig, amikor a folyó Gyõr-Rábapatona közötti szakaszának számtalan, csaknem "omega"-alakú kanyarulát átmetszették, a malomgátakat, árkokat megszüntetve (ma e zsilipekkel lezárt morotvák kiválóan használhatók korcsolyázásra, pl. Gyõrtõl a régi meder vonalán egész Gyirmótig lehet hasítani a jeget..). Az átvágásokig viszont a jegesárak "kényük-kedvük" szerint rombolhattak, olvadás idején egész partszakaszokat tarolt le a levonuló jégmezõ.

A Rábával kapcsolatban érdemes megemlíteni a felsõbb szakaszok állapotát is, csupán az összehasonlítás kedvéért.
A Hydroinfo mai adatai szerint míg a nagyjából Szentgotthárd - Sárvár közötti szakaszon 2-3 cm vastagságú parti jég képzõdött, addig az alsóbb szakaszokon már a 3-5 cm-es, megszakításokkal álló jég, illetve 10%-os jégzajlás is megfigyelhetõ.
Beállt, illetve torlódott jég - nyilván az alsó szakasz lelassult folyásának és a jelentõs mínuszoknak köszönhetõen - csak 1,7 fkm-tõl "lefelé" észlelhetõ.
Mindez az elmúlt napok hõmérsélkleti adataival összevetve érdekes képet fest a folyóról.
A felsõ szakaszokon nem volt ritka a -20 fok, de a gyorsabb áramlás megakadályozta az intenzív jégképzõdést. Viszont az alsóbb szakasz "enyhébb" idõjárása ellenére, a lelassult folyás eredményeként fotózhattál Te feltorlódott jeget a Rábán.
Érdemes a mostani enyhülést nyomon követni az elkövetkezõ napokban.

Szívesen, nálam ez (is) szakmai ártalom.
A "tavalyi" jég idén január 10-én állt be, de az sem volt túl hosszú életû, a jan. 20. környékén beköszöntõ enyheség hamar elvitte. Ezúttal 5-6 nap alatt kialakult az állójég, amiben nagy szerepe volt a tegnapelõtti -15°C alatti szélcsendes, derült éjszakának.

Köszönjük a képes beszámolót Dávid! Ez a mostani állapot nem lesz hosszú életû. A Tavalyi azért tovább tartott. Persze hol van még a tél vége!

Rába, Gyõr, 2009.december 19. 15h

december 21. 13h

(1996. dec.30.: Link )

A tegnapi -10°C közeli Tközép és az éjszakai -18°C hatására beállt a Rába Gyõrnél, ahogyan az a 19-i jégállapotok után várható volt. A folyó belterületi szakaszán a jégtáblák ezúttal 2 helyen akadtak meg, torlódtak fel, és fagytak össze: a torkolat elõtti kanyarban és a Petõfi híd alatt.

Rába 1,9 fkm - 1,7fkm: összefüggõ állójég, 6cm
Rába 1,7 fkm - 0,7fkm: TORLÓDOTT állójég, 40cm (Petõfi híd és a vasúti híd között: Link Link )
Rába 0,7fkm - 0,3fkm: 1/2 szélességben álló jég, 5cm
Rába 0,3fkm - 0fkm TORLÓDOTT állójég, 25cm

Hat napja jelent meg az igazi téli hideg térségünkben, és a fokozatosan erõsödõ fagy hatására jegesedésnek indultak a folyóink.
A Hydronifo ma reggeli adatai szerint a Duna és a Tisza szinte teljesen jégmentes, csak néhol alakult ki parti jég. A következõ 2 nap zord hidege miatt a Tiszán várható a zajlás megindulása.

A Rábán reggel még csak 10%-os zajlást észleltek Gyõrnél, délutánra ez erõsödött, a Petõfi híd szelvényében 40-60%-ban borították úszó jégtáblák a folyót. Jól megfigyelhetõ volt az intenzív jégképzõdés, a táblák közötti jégmentes vizen medúzaszerûen áttetszõ, kása-állagú alakzatok úsztak, melyek a megszületõ jégtáblák kezdeti formái.
Néhány fénykép: Link Link Link
Itt látható, amint a kásás, tejfelszerû jegesedõ víz ráragad a táblák széleire, ahol gyorsan hozzáfagy, így növelve annak felületét, vastagságát: Link
A zajlás erõsségébõl és a várható hõmérsékletekbõl következtetve, holnap jó eséllyel beállhat a Rába Gyõrnél. Ehhez az kell, hogy a Kettõs-híd feletti szûk kanyarnál (a szokásos helyen) megakadjanak a táblák.

Másodfokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el Felsõ-Szabolcsban.

A Körösvidéki KÖRKÖVIZIG területén területi átlagban 103 mm esõ esett november 1-11 között.
Az eloszlásról térkép, és a belvízhelyzet leírása: Link

Egy rövid film a tarpai gátszakadásról Link

Egy kis áthozatal a Társalgóból;
Coontac:
No végeztünk a mûszakkal, nem volt rövid. 6-kor keltem, most értem haza. Kömpöcön voltunk terepgyakorlaton, és a vártakkal ellentétben igen sok szó esett a meteorológiáról, hidrológiáról, azon belül hidrogeológiáról.
Egy elsõrendû mûszerkert is található az állomáson, töltöttünk észlelõi lapot, no nem túl komolyat, de alapadatokat azért megmértünk. Hõmérséklet, minimum-maximum hõmérõ, Hellman-csapadékmérõ, ombrográf, láttam élõben Campbell-Stokes napfénytartammérõt, talajhõmérõket 5-10-20-50-100-150 cm mélységben (150 cm mélyen 16,3 fok volt, ha jól emlékszem), párolgásmérõ kádat, hõmérõházikót, lizimétert, menzúrát, vízhõmérõt, egy WMR-900-as WS-t, és még ki tudja, mi nem jutott eszembe. Jó érzés volt látni, hogy ami a többieknek még teljesen ismeretlen volt, nagyon sok minden, addig én már jó részükrõl hallottam nevet.
Ja és egy kis reklámot is csináltam, mert szó volt a felhõosztályozásról, és a gyakorlatvezetõnk a met.hu-t ajánlotta, én pedig szóltam, hogy van ám egy felhõatlasz a metneten is.
Összességében jó volt látni közvetlen közelrõl a mûszereket, jórészüket ki is próbálni.
------------

Igen, a VITUKI-nál voltunk, nagy élmény marad, Somoskövi tanár úrnál.
Az egyik legmegdöbbentõbb számomra a kiskunsági homokos talaj. Eleddig csak tankönyvekben láttam ilyet, de most élõben megtapasztalni...nekem békési embernek nagyon furcsa látvány volt. Homok homok hátán, komolyan, lenyûgözött.

BuBu:
Tõlünk 11 km.-re keletre fekszik Kömpöc község, régen 15-20 éve jártam ki,vártam a boltost, aki másod-fõállásban a határban lévõ Vituki(vízgazd-talajtani) bázison dolgozott, ma Polgármester.

Azért a Túron lehet I. fok.

Viszont a csapadék most már a vízgyûjtõ elég nagy részén, pár száz méteres magasság felett megmaradó hó formájában hullik. Mire ez elolvad és bejut a folyókba, addig az alacsonyabb részek esõje (azaz csak a csapadék egy része) által okozott elsõ árhullám valószínûleg már levonul. Azt se feledjük, hogy az eddigi száraz idõszak az elmúlt hetekben már rekordalacsony vízállásokhoz vezetett, így van honnan emelkedniük a folyóknak. Mindezek miatt én a nagyobb folyókon nem számítanék készültségi szinthez közeli árvízre.

Most nézem, hogy a vízügy is csak kisebb árhullámot vár: Link

Azt hiszem jelentõs árhullám indulhat el a Tiszán és mellékfolyóin. A Nyírségben tisztes mennyiségû csapadék jött le eddig.

Most szándékosan nem is írtam a Dunát, mert ott csak a múlt hét végén kezdõdött meg a tartós apadás. A Tiszával ellentétben a Dunán egészen szeptember közepéig ismétlõdõ árhullámok vonultak le, különösen a Rába volt "mozgékony formában", a gyirmóti szivattyútelepi gátõr elmondása szerint 20 éve nem volt ilyen sok árhullám a Rábán. De most már az Alpokban sem esik, megnyugodott a vízjárás, és lassan eljõ az õszi kisvizek ideje.

Kicsit pontosítalak, a Balaton átlag vízállása 76cm.(Te a ma reggeli Siófoki vízállást írtad, mellesleg tegnapreggel az is 76cm volt. )

Link 4 centire van Szolnok a rekordalacsony vízállástól,ami -279 cm volt 2003.augusztus 21-én.
Akkor azonban az októberi esõzésekig néhány nap kivételével végig -270 cm körül volt a Tisza Szolnoknál.

Akkor itt a tónál, mi elégedettek lehetünk a Balaton 78 cm-es vízállásával.

A Duna is meglehetõsen alacsony, Nagybajcsnál az utolsó méréskor 64 cm volt a vízállás, utoljára valamikor január-február környékén volt ilyen alacsony emlékeim szerint, bár lehet, hogy még tavaly.

A Tiszán több, mint 6 éve nem tapasztalt alacsony vízjárás van.
A kiskörei -320cm 1% alatti mederteltséget jelent, vagyis vízszint a korábbi minimumrekord alatt van: Link
A vízügyi archívum szerint utoljára 2003.augusztusában fordultak elõ hasonlóan alacsony vízszintek, sõt, akkor mérték a folyó jelentõs szakaszán a minimumrekordokat, amiket egyre jobban megközelítenek a mostani értékek.
Kisköre mellett Szolnokon is csak 10 centi hiányzik a rekordhoz, de a felsõ szakaszon is röpködnek a -200-300-as szintek.

Attól függ, mit nevezünk Amazonasnak. Link

Nem sokat értek a hidrológiához,nem is tartom életbevágóan fontosnak a folyóeredet dolgot.Véleményem azért van:minden folyó sok sok ágból ered,illetve gyakran 2 vagy több nagy folyó egyesül(Mississipi-Missouri,Fehér- és Kék-Nílus,Tisza és Szamos stb.).Ha két csermely vagy folyam egyesül,a találkozás feletti szakasz elnevezése- melyik a fõfolyó folytatása? - néha egyszerû(pl. Duna és Tisza),máskor a helyi lakosok sem biztos,hogy jól tudják.A helyi lakosság,amikor az elnevezését megadta egy folyónak,nem biztos hogy jól járt el.Ha így lenne nem lenne vita a folyók hosszáról és eredetérõl.
Gondolom a hosszabb ág lenne mindig a fõfolyó a kettõ közül,de lehet,hogy a magasabb vízhozamút kell annak tekinteni(vagy a nagyobb vízgyûjtõjût?Ezt honnét tudnák az indiánok mûholdak nélkül pl.az Andokban?).Ha a kettõ(három) egybeesik nincs is gond.De ha nem...?

Nem vagy egyedül, de ne is szégyelld, mert tudományosan még nincs bizonyítva.
Én inkább Amazonas-folyórendszerrõl beszélnék, már csak azért is mert nem a forrástól kezdve hívják Amazonasnak.
Az egyiptomi-brazil vita meg régóta köztudott.

Szégyellem magam,hogy nem tudtam:Link

Miazhogy! Nagyonis!

Semmi baj, bár sajnos nem vagyunk sokan a városból.
Ugyanakkor Sió is szomszéd "falusi".

Bocsi, Zoli!

Téged is akartalak írni, csak Sió neve nagyobb egyezésben van a "problémás" vízfolyással, így gondoltam, hogy nem sorolom fel az összes siófoki kollégát Köszönöm szépen Andrásnak a tippet és neked az utánajárásod. Világos.

Palfizee: na, az is egy rejtély, hogy az miféle kilométer-szelvény A tavaknál amúgy én mindenhol 0-t láttam eddig.

Ott valamit elírhattak.
Az összes balatoni vízmércét a 0 fkm-hez teszi,(még a Balaton átlagot is) kivéve Siófok és Akali.
Viszont a Sió a torkolattól felfele van stacionálva, ahogy a nagykönyvben írják.
Link

Csak én "tévedtem" erre, de remélem megfelelek. Megkérdezve a vízügyet, Usrin magyarázata helyes. Az alsó zsiliptõl lefelé Sió, mint folyó szerepel, felette pedig Sió, mint csatorna.

Elnézést, hogy belekotyogtam....

Az lehet. Hátha Sió is erre téved és elmondja, hogy miként mérik

Ahaaa! Akkor szerintem az lesz a megoldás, hogy a Sió-csatorna és a Sió folyó (utóbbi eredetileg nem a Balatonból, hanem kicsit délebbre, a somogyi dombok között indul) két külön vízfolyásnak számít. A Sió-csatorna 0 kilométere pedig a balatoni torkolatnál van.

Látom, azért tudtad, hogy mire gondolok
Nézd meg pl itt: Link 2.587-km a Sió árvízkapu. De a siófoki állomás is kereken 1.000 km.

Mihez képest? Ahogy én látom, a Duna mellékfolyójaként annak rendje és módja szerint a dunai torkolatnál van a 0 km, innen a Balaton felé növekednek a számok.

A Sió esetében ellenkezõ módon mérik a távolságot?

Letenyénél a Mura vízgörbéje nemsemmi Link

Miközben a Rába Szentgotthárdnál már 94cm-t apadt /325cm/,addig Körmendnél elrendelték az elsõ fokot /318cm (elsõ fok:300cm)/

Éppen egy napig áradt a Rába Szentgotthárdnál:
4. 02h: -55cm
5. 02h: 419cm
Ez utóbbi a tetõzõ vízszintet is jelenti, III. fok felett fél méterrel. Már apad a folyó, 378cm 9:30-kor.

Lesz áradás, de várhatóan nem komoly, készültség nélkül fog levonulni.

A Dunán mi várható (a reggeli Hydroinfó óta tudsz újat)?

Ma este meg is lehet a tetõzés, mert osztrák területen már apadásnak indult a folyó.
Hamarosan átlépi a III. fokú készültségi szintet is a Rába, de a júniusihoz hasonló méretû áradás nem várható, attól legalább 1 méterrel kisebb lesz a tetõzési szint - mostani állás szerint.

Meddig várható az áradás (apámnak nehogy megint mennie kelljen vészõrnek)?

Már a másodfokot is átlépte. A felsõ szakaszon is még árad a folyó, a csapadék viszont szûnõben van.
Szentgotthárdon hajnali 4:30-kor -44cm volt, 17:30-kor 334cm a vízállás.

A Tisza ismét kimarad az árhullámokból,az a 2 méter semmi,ha a mederteltség a 0-hoz közeli (Szolnok 5%)

Ismét "jön" a Rába, Szentgotthárdnál hajnalban kezdõdött az intenzív áradás, azóta már több, mint 2.5 métert emelkedett a folyó. A jelenlegi áradási ütemet figyelve 2-3 órán belül meghaladja az elsõfokú készültségi szintet a vízállás.

Az ausztriai vízgyûjtõn egyelõre folyamatos a csapadékutánpótlás, tegnap reggel óta helyenként több, mint 100mm esõ esett.

Ismét levonult egy árhullám a Dunán, Bajcsnál 504 cm-nél tetõzött a vízállás.

Juj!