Bioszféra

Nyugi nem vagyok rabsic
Gyerekkoromban (15 -20) éve milliószámra fordult elõ ez a faj az alföldi kubikgödrökben, és bizony kiválló ragadozócsalinak számított.Gyakran említette a Magyar horgász is.
Manapság nem horgászom ,nem is tudtam hogy már védett faj (ez is) , úgyhogy megkövetem magamat: senki se használja a szivárványos öklét csalinak!
Egyébként én nem szeretem ha egy faj eszmei értékét pénzben fejezzük ki.
A hasonlóság meg tényleg sántít, a kárászok nagy kópék

Az elveiddel ellentétben lehet más megkóstolná...
A lekvárt is szeretjük, és süteménybe is lehet tenni fügét.

Bort nem, de nem is fogok, elvi okai vannak
Fügelekvárt annál inkább, palacsintába iiii azdefinom

Ú de fincsi! Fügebort próbáltál már csinálni belõle?

Tombol a fügeszezon, ma ettem elõször, mézédesek és retttentõ finomak Link Link Link Link Link

A sok esõ megtette a hatását a növényzetre!!!
A kertben a kukorica 2-2,5 méter magasra nõtt.

Vagy üveg mögé rakni, akár falra, akár valamilyen üveg edénybe..

Jobban megnéztem a lepkét, és észrevettem, hogy az oldalán lyukas a potroha és csörög mint egy száraz falevél. Mikor megtaláltam, néhány hangya tevékenykedett körülötte, goldolom õk voltak. Így is szükséges a tartósítás?

Köszönöm a tippeket, nem tudtam volna vele mit csinálni, de így ki fogom próbálni a "tartósítást".

Ha ilyen szépen széttárt szárnyakkal halt meg, érdemes lenne tartósítanod. Két módon teheted meg: vagy valamivel lecsíped a húsos testét a tora mögött, vagy óvatosan berakod sókeverékbe, elég, ha a húsos részét fedi. A sókeverékbe kell 1 rész konyhasó, 1 rész szódabikarbóna, 2 rész trisó. Ez hasonló ahhoz, amit az egyiptomiak használtak múmiákhoz, nem ugyanaz, de minden háztartásban fellelhetõ anyagokból utánozza le és nálam jól bevált. Egyszerûen kiszárad tõle a nedves rész, nem tud megrohadni, aztán a lepkét 1-2 hét után már fel tudod rakni akár képként valamilyen lapra ragasztva is. Ritka véletlen, hogy így pusztult el szegény, a macerás része a preparálásnak a szárnyakkal van, hogy holtában is szétnyitva mutassa a jószág. Ezt Neked megspórolta a pillangó.

Sziasztok!
A fóliasátorban találtam, sajnos elpusztulva :Link Link Link

A vasárnapi zempléni (Hollóháza - Nagy-Milic - Füzér) túra képei: Link

"Nemsokára" gondot fog okozni az elhelyezése. Néhány-száz év alatt képes 7-8 méteresre nõni.

A bükkfák is nagyon szeretik a C. femorata-kat.
Egy kórkép fotó, erdei ügyködésükrõl Csóka György proftól: Link

Szia! Köszi a fajnevet. Igazad van, a Cereusok az "igazi" oszlopkaktuszok. Azért használtam az Echinopsis-ra ezt a magyar elnevezést, mert nem jutott eszembe ennek se a tudományos neve. Viszont az általad említett E. scopulicola helyett szerintem nagymamámnak Echinopsis pachanoi-ja van: Link Persze, én könnyen beszélek, tudom, hogy néz ki közelrõl. A tegnap belinkelt képrõl nem határozható meg pontosan a növény.

Köszönöm a valaszokat!Elég gyorsan nõnek még egy pár hét és okosabb leszek

Közelebbrõl nem is olyan riasztó látvány a Cimbex cimbora

Nincs mit igazán.

Köszönöm a gyors választ!

Amata phegea - Fehérpettyes álcsüngõlepke.Június-július a repülési ideje.A kislevelû és ezüsthárs virágzásakor tömegesen lepi el a fákat.Amúgy mindenféle lágyszárún megél.

Nem rég lõttem... Ki õ? Link Link

Köszi!

Gomba ellen hatásos permetszer a csalánlé vagy a zsurló leve is. Mi is csináljuk, levéltetû és gombás betegségek ellen jó. A csalánt vízbe kell áztatni (szára, levele), fél-egy óra elég, és a kapott lével becsapkodni a beteg növényt. Ráadásul a csalán leve még levéltrágyának is jó.

Okés,köszönöm szépen a segítséget!

Akkor lehet paradicsomvész. Szeritnem elsõként csak a beteg leveleket szedd le, el lehet vele odázni a betegség kiteljesedését. De akkor alaposan nézd át, s MINDEN beteg levelet szedj le.
Ha vírus lenne, mindegy volna, mert az a növény saját nedvkeringésében is továbbmegy, de a gomba elsõdlegesen kívülrõl támad, így valamelyest csökkenthetõ a kára, ha még nem teljesedett ki.
Viszont egy biztos: ugyanide ne ültess paradicsomot az elkövetkezõ 4-5 évben.

Köszönöm a választ..Igen,fehér foltos a paradicsom levele...még eddig csak kettõ..
Permetezzem meg?Vagy mit csináljak vele?Vagy inkább húzzam ki?
Ez "új" földbe lett elvetve,nem használta egy növény sem...

Leggyakrabban mozaikvrus szokta, ez jellemzõen akkor van, ha elõzõleg ugyanabban a földben beteg növény élt (tavalyi paradicsom helyére lett ültetve a növény), illetve levéltetvek terjeszthetik (meg még sokféle betegséget).
Aztán lehet a paradicsomvész nevû gombabetegség is, ez esetben világos foltosodás látható a leveleken, amely aztán elterjed az egész növényen, levelet, szárat, gyümölcsöt egyaránt megtámad. Ez akkor gyakori, ha nem tudnak jól szellõzni a paradicsomok és befüllednek.
Van még pár.
Szerintem ha nincs levéltetû a közelben, ami átvihette a betegséget, nem nagyon tudsz mit csinálni. Nekem sok éve egyszer volt paradicsomvészes növényem, de nem ilyenkor támadott, hanem már nyár végén, és ráadásul egy egész csomó paradicsomom volt, nem csak 1-2 tõ, hanem vagy 12 egy bazi nagy ládában. Ezeknek elsõnek a leveleik estek le, aztán halt meg maga a növény.

Sziasztok!Egy kérdésem lenne!
A paradicsomot milyen betegség támadhatja meg?Vagy ha több is van,akkor mik?Köszönöm!
Egy aggódó paradicsom tulajdonos..

1. A szivárványos öklének sokkal kisebb a szeme illetve az úszói is, illetve sokkal lassabban is nõ, mint a képen látott halfaj.
2. Pikkelyei - mint a neve is mutatja - lila, pirosas színûek, míg a képen látható halnak ezüstös-szürkés.
Ez pedig már nem a kárász-hibridhez tartozik, de: a szivárványos ökle védett halfaj, eszmei étéke 10000ft, így nem hogy süllõ, de semilyen ragadozó hal horgászatára használni TILOS! Kifogás után óvatosan vissza kell helyzeni a vízbe! Bár nem igen szokták fogni, inkább csalihal-emelõ hálóval, de akkor is vissza kell engedni!

Én meg a leandereimet..

Köszönöm!

Biztos, hogy ezüstkárász mutációról van szó, mert többször is fogtam már a képen láthatókéhoz hasonlóan hosszú és fátyolos farkú példányokat belõlük, de semmiképpen sem szivárványos öklék, nem is hasonlítanak rá.

Szép estét
Szerintem ezek szivárványos öklék, (remek süllõcsali), íváskor pedig fõleg a hímek csodaszép nászruhát öltenek.Ritkán haladják meg a 7 -8 cm -es hosszúságot, bár én már fogtam 13 -14 cm körülit is.

Hajrá, nem is láttam még sárgadinnyét a termõföldön, csak boltbanItt senkinek sem sikerült még tudtommal.

Nekem a körtével gyûlik meg a bajom - a körtelevélbolha személyében, eddig én állok nyerésre, de résen kell lenni nagyon, egyszer csak a semmibõl újra elõkerül tömegével, ezért ma is kapott egy kis Dimillint Link

Én se láttam még ilyen szép darazsat és a kép is remek! Ez a kép nemrég készült szép kis Cb.. Link

Michelin-darázs :-)
Gyönyörû szép, ilyet még sose láttam.

Köszi, szerencsére nekem az õszibarackon nincs, a tafrina már lerendezte félig. Az elsõ kísérleti sárgadinnyevetésem elsõ alanya. Kiváncsi vagyok lesz e belõle valami. Remélem igen. Link

No végre kiderült, mi is ez (Nola fényképe):

Egy buzogányos levéldarázs, minden bizonnyal egy Cimbex-faj. Lassú, tunya mozgású állatok, de méretük miatt riadalmat keltenek az emberekben. Fõleg nyírfa, fûzfák leveleit eszi.
Tavaly én is fotóztam egy fajt, a nagy ércesbuzogányost: Link

Jó kép, mintha az õszibarackfámat látnám

Sárga levéltetvecskék közelnézetbõl ebédelés közben. Link A képre kattintva egyet visszaáll eredeti méretre.

Minden bizonnyal hibrid. Sok képet lehet találni a neten, ahol ugyanez a jelenség figyelhet meg: nagy szem illetve farokuszony. Pl.: Link Bár ennek "csak" az uszonyai nagyok.

"Ezüstkárásznak tûnnek, csak feltûnõen nagy a szemük. Meg a farokuszonyuk is nagy"
Na ezért nem tisztán ezüstkárász.Nekem is ez tünt fel

Szép, termetes példány mindkettõ. A köznyelv mindkettõt oszlopkaktusznak nevezi,de szorosan véve csak a Cereusok azok. Szerintem a képen lévõ másik példány inkább egy Echinopsis scopulicola.

Csak itt a város túloldalán, Bácsán.
Tavaly egy lopódarazsat (Sceliphron descillatorium) láttunk a tuzséri Tisza-parton, ahogyan szorgosan szállította az építõanyagot a sárfészkéhez. Õ is kaparódarázs (Sphecidae), mint a Bembixek, vagy mint a méhfarkas, melyet szintén láttunk 1 éve az arbi felé, homokos parlagon.

Ezüstkárásznak tûnnek, csak feltûnõen nagy a szemük. Meg a farokuszonyuk is nagy. Bár ennél a fajnál elég sok hibriddel lehet találkozni, pl. ponty-ezüstkárász, ezüstkárász-széles(arany)kárász, stb.
A nagy farokúszó valamiféle aranyhalra utal... Szerintem hibridhal.

Ez az, amit láttunk egyszer a Tisza-parton? Ugye nem? De hasonlít.

Nem vagyok valami nagy halszakértõ, de tök úgy néz ki, mint az ezüstkárász, ami az aranyhal õse (ebbõl tenyésztették ki a kínaiak úgy 1500 éve...). Szép kis jószágok!

Ez nagyon szép hely.. Hol jártál ma? Link

Köszönöm! Jobban látszanak így óriás szemei is. Ezek a kaparódarázs-féle jószágok a legnagyobb forróságban repkednek, ráadásul fészkeiket növényzet nélküli, nyílt homokos helyeken ássák, ahol még nagyobb a forróság.