Bioszféra
Bizony, egy jó férges vargánya...aztán két napig mûanyag szatyorban tárolva a 30 fokban, no az az igazi
Csak úgy serceg a zacskó a kelgyóktól
Csak úgy serceg a zacskó a kelgyóktól 
Igazad lehet, már csak azért is, mert a sajttal etetett disznó húsa is sajtízû lesz... Ettõl függetlenül jómagam nem szeretem a kukacos gombát, s ennek örül az uram, mert így a tisztítást sose bízom rá...
Nos, akkor alaposan mellébeszéltünk egymásnak, ha Te ilyesmire gondoltál a tévémûsorral kapcsolatban...
Kezdjük az elején.
Mi az, hogy állat vagy növény? Ugyanazokból az anyagokból épülünk fel ugyanazon kódrendszer alapján. Az evolúcióbiológia mai irányzata szerint nincs olyan éles határvonal köztük, mint azt a köztudatban és a szakmai berkekben állítják. Kimondottan genetikai vizsgálatok derítettek ki, hogy egy rakás emberi génnek nagyon közeli változata van növényben is jelen (a közeli változat alatt olyat érts, hogy a gén adott nukleotidsorában adott esetben többszáz nukleotidból 1-2 eltér). Egy rakás génünk _azonos_ az ecetmuslica génjével. Ahogy közeledünk rokonsági fok tekintetében az emberhez, egyre nagyobb az átfedés. Ha pusztán az emberi genomot vizsgáljuk, a mûködõ (értsd: fehérjét meghatározó) génjeink közé baktériumgének, vírusgének töredékei épültek, s ezek része a genomon belül sokkal nagyobb arányú, mint az ember életét, fejlõdését meghatározó "emberi" géneké, csak ezek a töredékek jelen tudásunk szerint semmit nem csinálnak, részben mert széttöredeztek, részben meg azért, mert le vannak némítva. Viszont mindezek arra utalnak, hogy egykor a fejlõdésünk során beépült a genomunkba (lehet, hogy ennek sok-sokmillió éve már, de a mai napig benn vannak e gének). Kórokozók örökítõanyaga épült belénk, egykorvolt betegségek nyomaként. Egy rakat olyan géntöredékünk van, amelyek aktív talajt jelentenek a mai kórokozók számára, amelynek köszönhetõen egy mai vírus képes átprogramozni egy sejtünk mûködését anélkül, hogy az immunrendszer kinyírná. Lehetne folytatni sokáig, könyvek tucatját lehet itthon is kapni a témában ma már. Miután ezekbõl meglehetõsen sokat elolvastam mostanság, egyre inkább érzem magaménak is azt az elméletet, amelyet sokan félremagyaráznak. A Gaia-elméletrõl van szó. Biológiai értelemben elsõdlegesen azt kell lényegnek tekinteni, hogy a földi élõvilág nagyon nagy részben egy adott génkészleten osztozik függetlenül rendszertani elhelyezkedésétõl, s egy-egy fajt pusztán az határoz meg, hogy ezen génkészlet mely részlete tud benne megfelelõ összhangban együttmûködni a túlélés érdekében. Az élet történelme során ezek az együttmûködõ géncsoportok sokszor kombinálódtak egymással a továbblépés érdekében. Hogy a legtriviálisabb példát hozzam, az összes eukarióta sejtjében jelen van a mitokondrium, amely egykor önálló élõlény volt, de valamikor az élet hajnalán beépült a sejtbe - egy csapásra megváltoztatva a közel teljes földi élõvilág fejlõdési útvonalát lehetõvé téve az oxigén felhasználását. Több hasonló eredetû egységük van a mai élõlényeknek. Nyilvánvaló, hogy a fejlõdés során nem zárult le a géncsere ezen módszere. (ez egy fontos mondat)
Úgy kell tehát egy adott fajba tartozó élõlényre tekinteni, mint egy ideiglenesen fennálló génközösség mûködõ megnyilvánulása.
A rokon géneket (amelyeknél pár nukleotid eltérés van csak) könnyû felismerni, már csak a hasonló megnyilvánulásuk alapján is. Az idegen gének beültetése bár sok tekintetben már rutinfeladat manapság, nagyon nem problémamentes. Valami olyat képzelj el, mint amikor egy ember egy teljesen idegen kultúrájú közösségbe kerül be - pl. egy diósgyõri vasgyári öntõmunkás egy pápua erdei falucskába, ahol vasat is alig lát - és kell túlélnie ott, hatékonyan együttmûködve a helyiekkel. Emberi szempontból a génterápia során majd lesz lehetõség olyasmire, hogy a rosszul mûködõ géneket kicseréljük a hibás gén jó változatára pl. egy pársejtes embrió esetében.
A transzgénikus élõlények meg se nem hibridek, se nem kimérák jelen esetben. Sok esetben egy biológiai mûködést firtató vizsgálat során markereket ültetnek be, hogy könnyen és olcsón követhetõ legyen egy adott anyag mûködésének hatékonysága, beépülése, erre találták ki annak idején a "világító" gének beültetését a vizsgált terület aktivitásának kimutatására. Azonban ezek a gének semmi egyebet nem tesznek, mint termeltetnek egy olyan anyagot, amely világít. A kevésbé szelíd verziója ennek a munkának a génmódosított élõlények sora, ahol nem "ártatlan" gén kerül bevitelre, hanem valami emberi szempontból hasznot hajtó anyag termeléséért felelõs. Nem maga a génmódosítás a veszélyes ügy, hanem a hatásának az a része, amivel a többi - genetikailag nyilvánvalóan nem elszigetelt - élõlényre hathat. Mondjuk egy rovarok ellen termelt anyaggal védett GM növény ugyanúgy kialakíthat rezisztenciát, mint a külsõleg bevitt méreganyag. De sok-sok növény önmagában is termel olyan anyagokat, amelyek védik õt a támadó, megbetegítõ más élõlényektõl (ezek nagy részét mi emberek is felhasználjuk gyógynövényként!!!) Szóval egy rovarölõszert termelõ növény ugyanolyan módon átalakíthatja az ökoszisztémát, mint az agyonpermetezett növény, viszont jóval olcsóbb hosszú távon, és specifikusabb lehet, ergo akár nevezhetnénk környezetbarátabbnak is, ha nem tudnánk, hogy minden mindennel összefügg.
Ma is termeltetünk emberi gyógyászatra használt anyagokat génmódosított baktériumokkal, sertések inzulinjával gyógyítunk, s lehetne folytatni végtelenségig. Ameddig megmarad az egy-egy adott anyag elõállításának keretein belül a génmódosított élõlények sora, addig nincs nagyon nehéz dolgunk. Ám egy szövet vagy szerv idegen élõlénybõl való átvétele ennél - ahogy már írtam - sokkal bonyolultabb. A linkelt cikk embrionális szintû kutatásról szól, nem arról, hogy Kovács Jánosné sertésvesével született gyermeknek adott életet. Elviekben nincs kizárva, de a gyakorlati megvalósítás sokat fog még váratni magára... Egyelõre azzal sem vagyunk tisztában, hogy miként volt lehetséges az emlõsállat klónozás (magyarul: sikerült, de nem értjük teljesen, hogy miért). Én abban látom a jövõt, hogy genetikai eredetû betegséget úgy tudunk kiküszöbölni majd, hogy a hibás emberi gént kicseréljük egy jól mûködõ emberi génre. Arra is látok lehetõséget, hogy adott esetben majd valóban génmódosított állatban növeszthetünk emberi szervet, de pont a korábban leírtak miatt ez nagyon nagyon nagyon nagy körültekintést igényel (nem pusztán arról van szó, hogy steril körülmények közt kell tartani az adott állatot...) Inkább érzem azt, hogy lesznek szervnövesztõ biológiai gépek, amelyek kimondottan gépi irányítással és táplálással fogják a már sokat emlegetett vesét kinöveszteni egy "tartályban", tehát nem egy élõlény szervezetében, hanem "lombikban". Ez is odébb van még. Addig meg maradnak az emberrablók Brazíliában és hasonló nyomorult vidékeken, ahol kimondottan az adott szervért szednek szét valakit... Meg marad a sci-fi a csereszervek céljára létrehozott klónokkal.
Kezdjük az elején.
Mi az, hogy állat vagy növény? Ugyanazokból az anyagokból épülünk fel ugyanazon kódrendszer alapján. Az evolúcióbiológia mai irányzata szerint nincs olyan éles határvonal köztük, mint azt a köztudatban és a szakmai berkekben állítják. Kimondottan genetikai vizsgálatok derítettek ki, hogy egy rakás emberi génnek nagyon közeli változata van növényben is jelen (a közeli változat alatt olyat érts, hogy a gén adott nukleotidsorában adott esetben többszáz nukleotidból 1-2 eltér). Egy rakás génünk _azonos_ az ecetmuslica génjével. Ahogy közeledünk rokonsági fok tekintetében az emberhez, egyre nagyobb az átfedés. Ha pusztán az emberi genomot vizsgáljuk, a mûködõ (értsd: fehérjét meghatározó) génjeink közé baktériumgének, vírusgének töredékei épültek, s ezek része a genomon belül sokkal nagyobb arányú, mint az ember életét, fejlõdését meghatározó "emberi" géneké, csak ezek a töredékek jelen tudásunk szerint semmit nem csinálnak, részben mert széttöredeztek, részben meg azért, mert le vannak némítva. Viszont mindezek arra utalnak, hogy egykor a fejlõdésünk során beépült a genomunkba (lehet, hogy ennek sok-sokmillió éve már, de a mai napig benn vannak e gének). Kórokozók örökítõanyaga épült belénk, egykorvolt betegségek nyomaként. Egy rakat olyan géntöredékünk van, amelyek aktív talajt jelentenek a mai kórokozók számára, amelynek köszönhetõen egy mai vírus képes átprogramozni egy sejtünk mûködését anélkül, hogy az immunrendszer kinyírná. Lehetne folytatni sokáig, könyvek tucatját lehet itthon is kapni a témában ma már. Miután ezekbõl meglehetõsen sokat elolvastam mostanság, egyre inkább érzem magaménak is azt az elméletet, amelyet sokan félremagyaráznak. A Gaia-elméletrõl van szó. Biológiai értelemben elsõdlegesen azt kell lényegnek tekinteni, hogy a földi élõvilág nagyon nagy részben egy adott génkészleten osztozik függetlenül rendszertani elhelyezkedésétõl, s egy-egy fajt pusztán az határoz meg, hogy ezen génkészlet mely részlete tud benne megfelelõ összhangban együttmûködni a túlélés érdekében. Az élet történelme során ezek az együttmûködõ géncsoportok sokszor kombinálódtak egymással a továbblépés érdekében. Hogy a legtriviálisabb példát hozzam, az összes eukarióta sejtjében jelen van a mitokondrium, amely egykor önálló élõlény volt, de valamikor az élet hajnalán beépült a sejtbe - egy csapásra megváltoztatva a közel teljes földi élõvilág fejlõdési útvonalát lehetõvé téve az oxigén felhasználását. Több hasonló eredetû egységük van a mai élõlényeknek. Nyilvánvaló, hogy a fejlõdés során nem zárult le a géncsere ezen módszere. (ez egy fontos mondat)
Úgy kell tehát egy adott fajba tartozó élõlényre tekinteni, mint egy ideiglenesen fennálló génközösség mûködõ megnyilvánulása.
A rokon géneket (amelyeknél pár nukleotid eltérés van csak) könnyû felismerni, már csak a hasonló megnyilvánulásuk alapján is. Az idegen gének beültetése bár sok tekintetben már rutinfeladat manapság, nagyon nem problémamentes. Valami olyat képzelj el, mint amikor egy ember egy teljesen idegen kultúrájú közösségbe kerül be - pl. egy diósgyõri vasgyári öntõmunkás egy pápua erdei falucskába, ahol vasat is alig lát - és kell túlélnie ott, hatékonyan együttmûködve a helyiekkel. Emberi szempontból a génterápia során majd lesz lehetõség olyasmire, hogy a rosszul mûködõ géneket kicseréljük a hibás gén jó változatára pl. egy pársejtes embrió esetében.
A transzgénikus élõlények meg se nem hibridek, se nem kimérák jelen esetben. Sok esetben egy biológiai mûködést firtató vizsgálat során markereket ültetnek be, hogy könnyen és olcsón követhetõ legyen egy adott anyag mûködésének hatékonysága, beépülése, erre találták ki annak idején a "világító" gének beültetését a vizsgált terület aktivitásának kimutatására. Azonban ezek a gének semmi egyebet nem tesznek, mint termeltetnek egy olyan anyagot, amely világít. A kevésbé szelíd verziója ennek a munkának a génmódosított élõlények sora, ahol nem "ártatlan" gén kerül bevitelre, hanem valami emberi szempontból hasznot hajtó anyag termeléséért felelõs. Nem maga a génmódosítás a veszélyes ügy, hanem a hatásának az a része, amivel a többi - genetikailag nyilvánvalóan nem elszigetelt - élõlényre hathat. Mondjuk egy rovarok ellen termelt anyaggal védett GM növény ugyanúgy kialakíthat rezisztenciát, mint a külsõleg bevitt méreganyag. De sok-sok növény önmagában is termel olyan anyagokat, amelyek védik õt a támadó, megbetegítõ más élõlényektõl (ezek nagy részét mi emberek is felhasználjuk gyógynövényként!!!) Szóval egy rovarölõszert termelõ növény ugyanolyan módon átalakíthatja az ökoszisztémát, mint az agyonpermetezett növény, viszont jóval olcsóbb hosszú távon, és specifikusabb lehet, ergo akár nevezhetnénk környezetbarátabbnak is, ha nem tudnánk, hogy minden mindennel összefügg.
Ma is termeltetünk emberi gyógyászatra használt anyagokat génmódosított baktériumokkal, sertések inzulinjával gyógyítunk, s lehetne folytatni végtelenségig. Ameddig megmarad az egy-egy adott anyag elõállításának keretein belül a génmódosított élõlények sora, addig nincs nagyon nehéz dolgunk. Ám egy szövet vagy szerv idegen élõlénybõl való átvétele ennél - ahogy már írtam - sokkal bonyolultabb. A linkelt cikk embrionális szintû kutatásról szól, nem arról, hogy Kovács Jánosné sertésvesével született gyermeknek adott életet. Elviekben nincs kizárva, de a gyakorlati megvalósítás sokat fog még váratni magára... Egyelõre azzal sem vagyunk tisztában, hogy miként volt lehetséges az emlõsállat klónozás (magyarul: sikerült, de nem értjük teljesen, hogy miért). Én abban látom a jövõt, hogy genetikai eredetû betegséget úgy tudunk kiküszöbölni majd, hogy a hibás emberi gént kicseréljük egy jól mûködõ emberi génre. Arra is látok lehetõséget, hogy adott esetben majd valóban génmódosított állatban növeszthetünk emberi szervet, de pont a korábban leírtak miatt ez nagyon nagyon nagyon nagy körültekintést igényel (nem pusztán arról van szó, hogy steril körülmények közt kell tartani az adott állatot...) Inkább érzem azt, hogy lesznek szervnövesztõ biológiai gépek, amelyek kimondottan gépi irányítással és táplálással fogják a már sokat emlegetett vesét kinöveszteni egy "tartályban", tehát nem egy élõlény szervezetében, hanem "lombikban". Ez is odébb van még. Addig meg maradnak az emberrablók Brazíliában és hasonló nyomorult vidékeken, ahol kimondottan az adott szervért szednek szét valakit... Meg marad a sci-fi a csereszervek céljára létrehozott klónokkal.
Én ilyet nem mondtam. 
Nem kóstoltam, csak hallottam. De így elméletileg elég hihetõ. Azért ki nem próbálnám a gombapörköltet kukac körítéssel.. De ha szeretnéd, fõzök neked legközelebb és megkóstolhatod. 
Nem kóstoltam, csak hallottam. De így elméletileg elég hihetõ.
Azért ki nem próbálnám a gombapörköltet kukac körítéssel.. De ha szeretnéd, fõzök neked legközelebb és megkóstolhatod. 
Azt akarod mondani, hogy a kellemesen féregjárta erdei gombánál nincs ízletesebb?
Sajnos nincs, mert a gyár területén van a növény. Valami ilyesmi látvány volt: Link
Szerintem azok a kelgyók, mivel gombából vannak (azt esznek csak), olyan ízûek lehetnek mint a gombák.
De ha valaki kivárja, nem mindennapi élményben részesül. Jó 5 méteres virágzata elképesztõ látvány tud lenni. 2 évvel ezelõtt a szemközti gyár udvarában virágzott az egyk példány, most annak a sarjait nevelik, miután az anyatõ a virágzást követõen elpusztult.
Jó 5 méteres virágzata elképesztõ látvány tud lenni. 2 évvel ezelõtt a szemközti gyár udvarában virágzott az egyk példány, most annak a sarjait nevelik, miután az anyatõ a virágzást követõen elpusztult. 
Az általad leírt körülmények tökéletesek pl. agavék teleltetéséhez, bár azoknál meglehetõsen sokat kell várni a virágzásra - 40 év.
Tapasztalt kaktuszgyûjtõvel nem vitázom, sõt, örülök, hogy kiigazított. Én nagymamám kaktuszállományából indultam ki, azok bõven kapnak fényt télen is, ám a következõ évi virágzás sem marad el. Amíg nekem is volt gyûjteményem, én is fényes-hûvös helyen teleltettem kaktuszaimat, maximálisan száraz körülmények között.
Én nagymamám kaktuszállományából indultam ki, azok bõven kapnak fényt télen is, ám a következõ évi virágzás sem marad el. Amíg nekem is volt gyûjteményem, én is fényes-hûvös helyen teleltettem kaktuszaimat, maximálisan száraz körülmények között.
Szia!
Tiszteletre méltó az a tudásanyag amivel rendelkezel a bioszféráról, de a kaktuszok teleltetésével kapcsolatban nem értek veled egyet.
Tapasztalataim szerint a kaktuszok - ellentétben más pozsgásokkal - "teleltetés" alatt egyáltalán nem igénylik a fényt.
Késõ õsszel hagyni kell kiszáradni a földjét és így elrakni hûvös, de fagymentes és kifejezetten sötét helyre.
Évek óta e módszert alkalmazom és gyönyörû virágokkal ajándékoznak meg kaktuszaim.
Tiszteletre méltó az a tudásanyag amivel rendelkezel a bioszféráról, de a kaktuszok teleltetésével kapcsolatban nem értek veled egyet.
Tapasztalataim szerint a kaktuszok - ellentétben más pozsgásokkal - "teleltetés" alatt egyáltalán nem igénylik a fényt.
Késõ õsszel hagyni kell kiszáradni a földjét és így elrakni hûvös, de fagymentes és kifejezetten sötét helyre.
Évek óta e módszert alkalmazom és gyönyörû virágokkal ajándékoznak meg kaktuszaim.
Köszönöm a válaszokat/tanácsokat! Szép kis növény, remélem valahogy meg tudom oldali a teleltetést az alább írtaknak megfelelõen.
Az "ideális" kaktusz-teleltõ hely egy nem túl sötét veranda, hall, elõtér, ahol 5-10°C van. Télen a legtöbb kaktuszféle nem igényli az öntözést, elég egy hónapban egyszer megöntözni (mértékkel). A pincében esetleg vízhajtásokat hajthat, megnyúlhat a fényhiány miatt a törzse, jobb lenne neki egy napfényesebb hely télire. A fagyok elmúltával pedig legjobb helye a kert félárnyékos részén van.
El fogsz csodálkozni nagyon, ha kineveli a virágját, és kinyílik. Termetéhez képest hatalmas, 10-15cm-es virágok lesznek, színük az Echinopsisoknak (mert e nemzetség valamelyik fajáról van szó)sárgásfehér szokott lenni. Vigyázz rá, és figyeld a bimbó növekedését, egyetlen éjszakára nyílik ki, a következõ nap délelõttjén már fonnyadni kezd a virág. Bojnál is most virágzik, pár napja tett be képet.
Jó tudni... 
Ezen a télen levittük a pincébe, ahol állandóan 15°C környékén van a hõmérséklet(most is annyi kb., jó is ott lenni 
)
Ezen a télen levittük a pincébe, ahol állandóan 15°C környékén van a hõmérséklet(most is annyi kb., jó is ott lenni ) 
Eddig azért nem virágzott, mert a kaktuszokat télen hûvös helyen /5-10°C/ kell/kellene tartani ahhoz, hogy virágozzanak. Az enyémek sem virágoznak, mert télen is a szobában szobahõmérsékleten vannak.
Sok idegen nyelvû cikket is találtam (pld. a The Guardian ember-tehén hibrid kíséretról; egy amerikai cikk ember-tojásrakó állatok keverékérõl szóló közleménye), konkrét orvosi közleményt persze nem (ha lenne is, bizonyára titokban tartják). De ha már világszerte ilyen keményen vitatkoznak a növény-ember ill. állat-ember hibridekrõl, akkor nekem azt jelzi, megvalósíthatónak tartják növényi vagy állati "kiméra" létrehozását. Többnyire nem is a tudományos felkészültséget firtatják, inkább az erkölcsi-etikai alapot feszegetik - ergo a megkérdezett kutatók nem tartják kivihetetlennek, bármenyire is ütközik jelenlegi személyes, másoktól szerzett ismerteteinkkel (nem hallomásra, szakirányú elmélyült tanulásra gondolok). Amig Noli elõkerül, talán akad komolyabb elemzés is
Az itt olvasható "legenda" szerint, idézem:
"Lehetõvé vált a baktérium–növény–állat–ember örökítõ anyagainak mûködõképes beépítése egymástól távoli fajokba, úgynevezett transzgénikus egyedek létrehozása"
Nem becsülöm le a forrást, de nem tekinthetõ autentikus szakforrásnak, mert "csak elmondja amit hallott mástól" Link
RsQv99J1dgJ:www.szabadfold.hu/cikk.php%3Fcikk%3D11695+%22n%C3%B6v%C3%A9ny-ember+hibrid%22&hl=hu&ct=clnk&cd=27&gl=hu
De csekély szakirányú tudásommal sem tartom lehetetlennek hogy "valami van" a "városi legendában"
"Lehetõvé vált a baktérium–növény–állat–ember örökítõ anyagainak mûködõképes beépítése egymástól távoli fajokba, úgynevezett transzgénikus egyedek létrehozása"
Nem becsülöm le a forrást, de nem tekinthetõ autentikus szakforrásnak, mert "csak elmondja amit hallott mástól" Link
RsQv99J1dgJ:www.szabadfold.hu/cikk.php%3Fcikk%3D11695+%22n%C3%B6v%C3%A9ny-ember+hibrid%22&hl=hu&ct=clnk&cd=27&gl=huDe csekély szakirányú tudásommal sem tartom lehetetlennek hogy "valami van" a "városi legendában"
boj, köszönöm, nemcsak erre Ha beírod a keresõbe "ember-állat hibrid" seregnyi cikket dob ki több oldalon, át kell válogatni mennyire hiteles, mi a forrása, némelyik a másik hírét veszi át. Meg kell nézni hitelesnek látszó külföldi portálokon is
Ha beírod a keresõbe "ember-állat hibrid" seregnyi cikket dob ki több oldalon, át kell válogatni mennyire hiteles, mi a forrása, némelyik a másik hírét veszi át. Meg kell nézni hitelesnek látszó külföldi portálokon is
Megértem én, több túlélõ ismerõsöm van, egyik sem a gombapaprikásra gondol, amikor valami igazán jót szeretne enni
Köszönöm, az Õrség nekem egy kicsit messze van, azt hiszem akkor megpróbáljuk Zirc környékén. Eléggé nem szeretem ezt az 'árnyékra vetõdést', azaz ismeretlen helyen gombászni, ám az általam látogatott erdõkben -a késõbbi csapadékhullás miatt- még váratnak magukra a boletusok.
Gombásznak nehéz ilyet mondani, de gyerekkori gombamérgezésem miatt viszolygok a gombától. A pincecsiperkét, meg "okleveles gombaszakértõ" exnejem szedett gombáit kóstoltam meg, pöffeteget is, egyszer kísérletbõl a taplót(ezt nem felejtem el). Ebbõl a vargánya mellett a rántott "õzláb-kalap" volt a "nyerõ". Nomeg a kamrában tartott "zsákos laskát" ettem meg. Ráadásul exnejem megriasztott azzal, hogy a galóca véletlen odakerült egy spórája is mérgezést okozhat. Bocs, tudom hogy a gomba jól elkészítve finom, értékes táplálék, sajnálom. Ámbár volt olyan TIT-es oktató gombaszakértõ, aki a galóca ehetõvé tételével kísérletezett. még ma is él Gyerekkoromban vidéken nyaralva, a házigazda rendszeresen szedett gombát is. Megsózta, a tûzhely forró lapjára tette, "megkönnyesedett a só", megette. Én tízévesen, csak leutánoztam. Életre szóló élmény lett
Gyerekkoromban vidéken nyaralva, a házigazda rendszeresen szedett gombát is. Megsózta, a tûzhely forró lapjára tette, "megkönnyesedett a só", megette. Én tízévesen, csak leutánoztam. Életre szóló élmény lett 
Az index fórum gombázós topic szerint van a Bakonyban vargánya. Saját infóim szerint a Sümeg-Nyírád-Uzsa háromszögben lévõ tölgyerdõkben is van. Én kb. egy órája értem haza az Õrségbõl egy tele kosárnyival. Hozzáteszem, hogy nagyméretû 37x27x27 cm-es gombázós kosaram van. Elég sok volt még a rókagomba is, bár jóval kevesebb a múlt hetinél. Ám a legtöbbet gombagyûjtõbõl láttam... A trombitagomba hasonlóan a rókagombához nem kukacosodik, de majd csak szeptemberben lesz a szezonja. Addig biztos kitart a tavalyi termésbõl készített gombaporom.
Bár Nolitól kérdezted, válaszolok, hátha csak este jön vissza. A trombitagomba szinte egyáltalán nem kukacosodik! A kíváló íze miatt ez teszi még értékessé.
Exnejem áztatni szokta azt amelyik nem ázik szét A "lakók" szépen kijöttek maguktól is többnyíre, ami benne marad-benne marad. Protein
A "lakók" szépen kijöttek maguktól is többnyíre, ami benne marad-benne marad. Protein
Bocs, elõtte "kiszemezed" a gombát vagy beledarálod a lakóját is
Én mindig "ráleltem kajában a kukucra... kivéve amit lenyeltem
Milyen finom a rántott õzláb-kalap, de mindig akad benne sült kukuc vagy kis rovar sztem komoly türelemjáték teljesen kiválogatni õket, hacsak be nem áztatod alaposan Jól átfõzve, átsütve nem is veszi észre az ember Ha már nem mozog, mit tudja az ember mi az a kis fehéres vagy sötét szétfõtt vacak
Én mindig "ráleltem kajában a kukucra... kivéve amit lenyeltem
Milyen finom a rántott õzláb-kalap, de mindig akad benne sült kukuc vagy kis rovar
sztem komoly türelemjáték teljesen kiválogatni õket, hacsak be nem áztatod alaposan Jól átfõzve, átsütve nem is veszi észre az ember Ha már nem mozog, mit tudja az ember mi az a kis fehéres vagy sötét szétfõtt vacak
Okés, kíváncsian várom. Én most nekiállok ebédet csinálni, aztán meg olvasni fogok, úgyhogy lesz idõd vadászni, mert csak estefelé kapcsolom be megen a gépet. :-D
Bizony, bár én a cseresznyébõl nem csinálok nagy gondot. Gyerekkoromban mindig a fákról legeltem, és lecsúszott néhány lakó is. Persze más ha észreveszem, hogy kukacos, akkor azért nem kóstolom meg. Szóval a lényeg az, hogy nem kevés ismerõsöm nyaggat, hogy vigyek nekik vargányát. Aztán mikor látják, hogy van bennük néhány lakó, teljesen meg vannak rökönyödve. Hiába mondom, hogy farigcsálják a szélétõl, nem kell nekik. Vesznek szárítva a boltban...Én meg mosolygok, mert azokban sokkal több van, szépen látszanak a likak (kukacjáratok) még szárított állapotban is.
Noli, bárhonnan, de elõvadászom a "ember-állat hibrid" cikket és forrását Legalább bizonyíték lesz rá, olykor az internet "hiteles" helyei is hazudnak vagy megbízhatatlan forrásból merítenek valóságként közölve azt, nem beszélve a Spektrum egyórás filmjérõl. Most már utánamegyek a témának
Legalább bizonyíték lesz rá, olykor az internet "hiteles" helyei is hazudnak vagy megbízhatatlan forrásból merítenek valóságként közölve azt, nem beszélve a Spektrum egyórás filmjérõl. Most már utánamegyek a témának
Nem voltam fenn tavasz óta (nem bírom a meleget, meg dolgoztam is), de a piacon elég kevéske volt helyi. Rókagomba volt sok még kedden.
Hát, én most csináltam egy csokis málnatortát (málna, meg szedermálna van benne/rajta), ebben nincs állat, az tuti, egyenként szoktam kimosni a málnákat, amelyek emberi fogyasztásra kerülnek...
Astral, a cseresznyét se nagyon nézegeti az ember ha fáról csipeget megesik, már kettéharaptad a kukucot, mire kiköpöd Én sem akarok illúziót rombolni, huszonöt éve megesett, málnát is szedtem két egymást követõ nyáron. Megfizették, eleve osztályozva kellett szedni, az "extra" (szép, nagyszemû, egészséges) szinte azonnal ment a hûtõházba a "benne lakóval" együtt. A löttyedt, széthulló "hordós" málna szörpnek volt szánva, hangyával, beledöglött léggyel miegyéb rovarral együtt. Bár szûrik és sterilizálják, nomeg "sosem tudjuk mitõl hízunk"
Ui: lehet hogy hazudik a média, pár éve nagy port vert fel két európai országban is, hogy emberhúst árultak a piacon, vették mint a cukrot Egy néni emberi lábszárcsontot vett marhalábszár helyett, egy orvos felismerte. Ismeritek a viccet: milyen finom és olcsó a "*****" kaja. Érdekes hogy még nem láttak itthon "*****" temetõt
Én sem akarok illúziót rombolni, huszonöt éve megesett, málnát is szedtem két egymást követõ nyáron. Megfizették, eleve osztályozva kellett szedni, az "extra" (szép, nagyszemû, egészséges) szinte azonnal ment a hûtõházba a "benne lakóval" együtt. A löttyedt, széthulló "hordós" málna szörpnek volt szánva, hangyával, beledöglött léggyel miegyéb rovarral együtt. Bár szûrik és sterilizálják, nomeg "sosem tudjuk mitõl hízunk"Ui: lehet hogy hazudik a média, pár éve nagy port vert fel két európai országban is, hogy emberhúst árultak a piacon, vették mint a cukrot
Egy néni emberi lábszárcsontot vett marhalábszár helyett, egy orvos felismerte. Ismeritek a viccet: milyen finom és olcsó a "*****" kaja. Érdekes hogy még nem láttak itthon "*****" temetõt
És egy kis igazi bioszféra:
Link
Õméltósága a petúniáimat használta strandnak és napozónak. :-) A virág kisvirágú fajta, ergo lehet hasonlítani a szöcske méretét a sziroméhoz. Mintegy 6mm volt az állatka a csápjai nélkül.
Link
Õméltósága a petúniáimat használta strandnak és napozónak. :-) A virág kisvirágú fajta, ergo lehet hasonlítani a szöcske méretét a sziroméhoz. Mintegy 6mm volt az állatka a csápjai nélkül.
Khm, szerinted miért nem veszek boltban szárított gombát? :-)
Amíg a saját szedésû tavalyi fekete trombitácskák szárítva-õrölve ott figyelnek a fõszeres polcomon, nem esem kétségbe. :-))
Amíg a saját szedésû tavalyi fekete trombitácskák szárítva-õrölve ott figyelnek a fõszeres polcomon, nem esem kétségbe. :-))
Szó nincs hibridekrõl, pusztán genetikailag módosított élõlényekrõl. Pl. növekedési hormon hiányban szenvedõket ma már rendkívül hatékonyan kezelnek a hormont termelõ sejtek genetikailag módosított változatával. Ilyen szintû dolgokat állati sejtekkel is meg lehet csinálni, de nem teljes szervekkel - egy jó ideig még legalábbis nem. A biotechnológia baromi nagy üzlet, sokkal nagyobb a narkónál meg a fegyvernél, mivel benne van a JÖVÕ és az életösztönre épít, tehát sokkal szélesebb rétegeket tud bevonni a fizetni vágyók közé...
Bizony finomabbEgyébként, ha jól sikerült a szárítás szépen kipotyognak belõle, és a tálca alján ott nyüzsögnek az elszáradt kelgyók. Persze rosseb tudja, hogy maradt-e benne és milyen mértékben. Egyébként volt szerencsém valahol Vác környékén betekintenem egy ilyen gombaszárító üzem munkájába. Háát csak annyit mondanék, hogy senkinek se legyenek illúziói. Aki sokszor eszik vargányát, az lenyel több-kevesebb kukacot is
Egyébként, ha jól sikerült a szárítás szépen kipotyognak belõle, és a tálca alján ott nyüzsögnek az elszáradt kelgyók. Persze rosseb tudja, hogy maradt-e benne és milyen mértékben. Egyébként volt szerencsém valahol Vác környékén betekintenem egy ilyen gombaszárító üzem munkájába. Háát csak annyit mondanék, hogy senkinek se legyenek illúziói. Aki sokszor eszik vargányát, az lenyel több-kevesebb kukacot is
Noli, távoli, részben analóg emlékeztetõ - a himlõoltást is rendõri-katonai támogatás mellett alkalmazták eleinte a tömeges lázongások miatt. Nyilván tudod, hogy "készült" Azt is "szakcikkek híresztelik", a sertés szövetei, szervei, sok tekintetben hasonlók az emberéhez. Ha megoldják a szövetkivetés problémáját, sok millió ember életét menthetik meg. Ennek fejlesztésén állítólag dolgoznak vagy hazudnak Meglehet ez is az is.
Azt is "szakcikkek híresztelik", a sertés szövetei, szervei, sok tekintetben hasonlók az emberéhez. Ha megoldják a szövetkivetés problémáját, sok millió ember életét menthetik meg. Ennek fejlesztésén állítólag dolgoznak vagy hazudnak Meglehet ez is az is.
Hát akkor "ennyit" a higgadt, viszonylag hitelesnek tûnõ Spektrumról. Minden média manipulálható vagy átverhetõ, bár kissé valószerûtlen hogy a roswelli eset filmjéhez hasonló átverés történt. A filmben nem díszletnek látszó kórház (mûtét közben és a laboratóriumi sertéstelepet is bemutatva) orvosai és páciensek nyilatkoztak, lehet hogy csak jó pénzért valamelyik kórház hírverése érdekében. Ami az ember-állat hibridek kísérleteit illeti, annyíra hiteles, amennyire az internet "komoly" helyen olvasott, komolynak hitt "szakcikkei" - bár hogy betiltották, jelzés értékû, "nem zörög a haraszt". A film a szokásos "egyórás" hosszban pergett, komoly befektetést igényelhetett, de lehet hogy megérte a hírverés a kórháznak. Ma semmit nem vehetsz biztosra, amikor Nobel dijas kutatóról kiderül hogy 25 éven át, csalással, manipulált adatokkal szerzett tekintélyt, hírnevet, sõt hamis adatait mások is felhasználták munkájukban.
Sajnos a fórum keretei és érdeklõdési köre nem teszik lehetõvé mindannak a problémának a részletes elemzését, amelyet a külön fajokba tartozó egyedek közti traszplantáció felvet.
Hiteles forrásokban az van, hogy még nincs klinikai kísérlet sem az ember esetében állati szerv beültetésére. Mivel nincs tévém, nem tudok nyilatkozni arról, hogy mi volt a Spektrumon, de inkább hiszek orvosi szaklapoknak, mint egy tévének. Ahhoz, hogy disznóvesével élhessen ember, emberi géneket kell a disznóba átvinni, ezzel segíteni a szerv beilleszkedését, a kilökõdés esélyét csökkenteni, stb.
Ami azonban a pénzt illeti, igazad lesz...
Hiteles forrásokban az van, hogy még nincs klinikai kísérlet sem az ember esetében állati szerv beültetésére. Mivel nincs tévém, nem tudok nyilatkozni arról, hogy mi volt a Spektrumon, de inkább hiszek orvosi szaklapoknak, mint egy tévének. Ahhoz, hogy disznóvesével élhessen ember, emberi géneket kell a disznóba átvinni, ezzel segíteni a szerv beilleszkedését, a kilökõdés esélyét csökkenteni, stb.
Ami azonban a pénzt illeti, igazad lesz...
Tegnap koraeste, az "éneklõ ágon" csücsült ez a MIB(MADÁR IN BLACK) és nézelõdött
Ott egy kis szürke tollas szokott énekelni estelente, ez a bitang elfoglalta a helyét, elmaradt a "koncert"
Ott egy kis szürke tollas szokott énekelni estelente, ez a bitang elfoglalta a helyét, elmaradt a "koncert"
Az "sertés-alkatrészek" átültetése erre a célra sterilen tenyésztett sertésekbõl emberbe, már kísérleti stádiumban van. Ezek az emberek "csak beszálltak" a kísérletbe. Igaz, állandó gyógyszerezés mellet, de teljes emberi életet élnek. Mit vesztenek?
Én se nagyon latolgattam, amikor "beszálltam" a tízéves kísérletbe a szívmûtétem miatt. Igaz, nem sertésszivet kaptam, új eljárást alkalmaztak rajtam. Három éve halott lennék, most (még) itt vitatkozom Veled
Én se nagyon latolgattam, amikor "beszálltam" a tízéves kísérletbe a szívmûtétem miatt. Igaz, nem sertésszivet kaptam, új eljárást alkalmaztak rajtam. Három éve halott lennék, most (még) itt vitatkozom Veled
Noli, akkor a Spektrum vagy a forrása hazudott. Filmfelvételen (persze minden manipulálható) bemutatták az embereket, akik pár éve sertésvesével élnek. Õk tudatosan vállalták a kísérletet, mert nem jutottak emberi veséhez és a sertésvese reményt és haladékot adott nekik. Annyi komplikáció volt, hogy tényleg valami lappangó virusok szaporodtak fel a beültetéskor sterilnek vélt vesében. A genetikai probléma ma már nem probléma, különösen mióta ember-állat hibrideket hoztak létre(szerencsére ezeket embrionális korban elpusztították, a kísérleteket betiltották, de mióta a fõniciaiak feltalálták a PÉNZT, minden megoldható). A prionok keltette betegségek és kergemarhakór évszázadok óta léteznek, tüneteit ismerték, csak nem ismerték fel az okát és megfelelõ gyógyszerezését. No nem huzakodok
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés számottevő csapadékkal!
Időjárás-változás | 2025-07-05 09:59
Szabályzat