Időjárási visszatekintő

Tegnap éjfélig a júniusi átlag 23,7 °C.
Egyelőre vastagon 2. legmelegebb, de határozottan közeledünk a felülmúlhatatlan(nak tűnő) 2003-hoz.

Azt hiszem, most már kijelenhetjük, hogy nincs az a markáns hidegfront, ami ezt a júniust átlag alattivá vinné hónap végére
Sőt, mitöbb, a modellek alapján egyre valószínűbb, hogy a hónap végére megismétlődik a 13.-16. között történt hőhullám, csak lehet ez még erősebb lesz. Most már sokkal inkább egy rekordmeleg júniusnak drukkolhatunk 
Mennyi is volt 2003 júniusa? 22,5 fok?

Most nézem, hogy a vasárnapi egyhelyben rotyogást nem is mutattam még  
Link
Nem mintha nagy dolog vón', de gomolypornónak elmegy

A 19,5 fokot bőven meghaladja majd szerintem, de az se kizárt, hogy a kerek 20at megközelíti. De ehhez még 2020 júniusa is el kell múljon hogy biztosabbat tudjunk mondani, bármi megtörténhet, lehet hogy egy rekord hideg júniusunk lesz jövőre, bár ennek nagyon kicsi az esélye, és abban az esetben is a június mindenképp melegebb lesz az 1991-2020-as átlagban mint az 1981-2010-es átlagban 

S ha ez így lesz, és áttérünk majd 2023 után valamikor a 1991-2020-as klímanorma időszakra, akkor a júniusi átlagos középhőmérséklet elég drasztikusan kell, hogy emelkedjen ...

Az idei medárdi időszak, mikor is a nagytérségi áramlások -a szokottal éles ellentétben-  kizárják az óceáni hűvös, nedves légtömegeket a kontinens középső részeiből, felidéz egy hasonló, régi júniust: 1976 júniusát. Abban az időszakban is egy stacionárius magasnyomású gerinc biztosított meridionális, azaz észak-déli áramlásokat Európában  -nyugatiasok helyett.  Sőt, annyival érdekesebb volt a helyzet a mostaninál, hogy 1976-ban a gerinc kissé nyugatabbra állt fel, vagyis még reménytelenebb volt, hogy az óceáni hűvösebb légtömegek megközelítsék, elérjék térségünket. Viszont a magasnyomás keleti oldalán az északról, a Jeges-tengerről induló hideg, sarki légtömegek gyenge hűtő hatást fejtettek ki Közép-Európa időjárására. A hűtő hatás Kelet-Európa viszonylatában már erős volt: Oroszország európai területén nem egy napon 10 fok alatti maximum-hőmérsékletek adódtak. Ezzel szemben a gerinc hátoldalán, a kontinens nyugati részein  szinte folyamatos déli, szubtrópusi melegáramlás biztosított azokon a tájakon merőben szokatlan nyár eleji hőséget. Az archív térképek tanúsága szerint a szituáció jún. 7-én öltött határozott formát:     Link
8-án, ha lehet, még egyértelműbb a kép:     Link
Utána is a 10-es T850 környékén maradt térségünk, sőt jún. 13-ra megérkezett a 15-ös is:      Link     Link     Link     Link     Link
Ekkor "szólt közbe" a magas észak. A gerinc átmenetileg retrográd még nyugatabbra mozdult, tőle keletre, Északkelet-Európa felett igen aktív ciklon képződött. A kettő közös áramlási rendszerében észak felől az itt levőnél lényegesen hűvösebb, sarki levegő indult el térségünk felé:     Link
A térkép szerint 15-én  nálunk még meleg volt (főleg délnyugaton), de már közelített a "felmentő sereg"
Az ERA verzióban még alacsonyabb volt a minket északról megközelítő légtömeg hőmérséklete, Közép-Európa északi részén bőven tartalmazott valamivel fagypont alatti "foltokat" 850 hPa-on:     Link
A hidegfront csenevész csapadékzónával, de nagy széllel 16-án napközben vonult át rajtunk. Jún. 17-re az 5 fokos izoterma is túlszaladt országunkon:    Link
Ez a magasban nagyon komoly (több, mint 10 fokos) hirtelen lehűlést jelentett.
A változás azonban igencsak átmenetinek bizonyult. Jún. 19-én már újra bent volt a Kárpát-medencében a 15 fokos T850:     Link
Innentől kezdve, mintha mi se történt volna, folytatódott a júniusi strandidő:     Link     Link     Link     Link     Link     Link
A történtek idején 16 éves voltam, és zsenge korom ellenére feltűnt a júniusi időjárás kakukktojás volta. Valóban nagyon eltért a 70-es évek gyakori óceánilevegő-beáramlásos, változékony, hűvös nyárelőitől. A huzamos strandidő júniusban akkoriban ritkaság volt, 1-2-3 napokat lehetett kifogni egyvégtében, aztán már itt is volt a soron következő lehűlés. 1976-ban viszont meglepetésemre olyan tartósan napos, meleg idő állt be júniusban, amilyen rendszerint csak a főszezoni (júl. 15- aug. 15) időszakban szokott jelentkezni. Nem mondhatnám, hogy én és a kisöcsém felhőtlenül örültünk a nagy melegnek. Napok sokaságán át 29-30-31 fokig szökött fel a hőmérő higanyszála, és kegyetlenül tűzött a nap. Mi pedig a csopaki nyaralónk felső szintjén dolgozó kőműves mester mellett culágerkedtünk. Három segédmunkás kellett volna, spórolás céljából csak kettő lett felfogadva. A harmadik voltunk mi: kettő az egyben. Szüntelen zúgott a betonkeverő az afrikai ég alatt, sokszor én dobáltam bele lapátonként a cementet, mészhidrátot, homokot. Utána pedig szintén mi hordtuk vödrönként, és csigáztuk fel az emeletre a "majtert"
Szakadt rólunk a víz. Szoktam mondani, a verejtékünk bent van a falakban...
Egyszer meg is lógtunk a strandra, mikor már nagyon tele lett a hócipőnk a reggel 6 órai keléssel és az egész napos munkával. Vakációzó diákgyerekek voltunk, vagy mifene... Na, a mester meg a két culáger felmentek az állványra, a mester egymaga több volt egy mázsánál. A deszka letört alattuk, a mester a falban akart megkapaszkodni, pár körme lejött... Mire felértünk a strandról, nagy kötéssel a kezén, szitkozódva fogadott. A szomszédság pedig kollektíve röhögött a humoros történeten.
A 16-i hidegfront érkezése is érdekes volt. Délelőtt Balatonfüreden voltunk agylohasztó, fülledt melegben. A hajóállomásról nézve akkora gomolyfelhők emelkedtek a hegyek felett, hogy a csúcsuk az ég tetejét verte. Ilyen óriási kumulonimbuszokat talán azóta se láttam. Mégsem lett zivatar. Kora délutánra a felhőtornyok összeroskadtak, helyettük maradványfelhőzet borította be az eget. Később ez is távozott dk felé, kisütött a nap. Ezzel egyidőben azonban bedöngetett a balatoni főszél, az északnyugati. Mégpedig betyáros erővel. Építkezési területté vált telkünkön vitt mindent: homokot, takarófóliát. Érdekes módon napsütés mellett csökkent a hőmérséklet mintegy 10 fokot! Késő délután már cidriztünk a rövidujjúban, sortgatyában. Másnap reggelre az Északi-khg. területén helyenként 3(!) fokig csökkent a hőmérséklet a rádió szerint.
Szép, életre szóló élmény volt ez a frontátvonulás.
Azon a nyáron a július első fele is még nagyon meleg volt, utána viszont "lecsavarták a kanócot." Augusztus már csak mérsékelt melegeket hozott.

Amennyiben a június átlag feletti középhőmérséklettel zár (aminek jelen álláspont szerint igen nagy a valószínűsége), az évtizedben (2010-2019) a június lenne az egyetlen hónap, ami egyszer sem zárul negatív anomáliával az 1981-2010-es átlaghoz viszonyítva. Ugyan 2010-ben nagyon kevesen múlott, mindössze 0,1 fokkal lett melegebb az 1981-2010-es átlaghoz utólag visszahasonlítva, de így is melegebb lett.

A május viszont lehetséges, hogy egyetlen hónapként a k.h. az 1991-2020-as átlagba hűvösebb lesz mint az 1981-2010-es átlagba (miszerint 16,2 fok körül van a k.h. ha jól tudom) köszönhető az idei májusnak (2,5 fokos negatív anomália), valamint annak, hogy 2018 májusát leszámítva egy május sem telt el 100%-os országos pozitív anomáliával az évtizedben. Bár ehhez természetesen még meg kell várjuk 2020 májusát is.

Új vagyok az oldalon, gondoltam bemutatkozásnak ezzel a megfigyeléssel kezdeném 

22,93 °C-on álltunk ma éjfélig.
Ha így maradna, akkor a 4. legmelegebb június lenne az elmúlt 120 évben az idei. A 2003-as abszolút első nehezen fogható, de másodiknak könnyen bejöhet. 
És az az érzésem, hogy be is fog jönni....

Vastagon top 10, de jó eséllyel jön egy nagyon előkelő helyezés a végére.

Nem kell hozzá túl nagy kockázatot vállalni, hogy az 1901 óta vizsgált adatok tekintetében majdnem TOP10 leghidegebb május után egy simán TOP10 legmelegebb júniust fogunk zárni, a hét hónap középhőmérséklete között közel 10 (!) fok különbséggel.

Szombathelyen a június 1-12. közötti időszak 21,5 fokos középhőmérsékletet hozott, amivel, ha most lenne a hónap vége a 2. legmelegebb június lenne a rekorder 2003 mögött (22,0 fok).

A következő 4-5 nap tovább emeli a középhőmérsékletet, és ha a hónap vége nem hoz drasztikus lehűlést, akkor igazán meleg júniusként tekinthetünk vissza az ideire.

Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71887 - 2019-06-09 01:00:10)

2005 augusztusa sem volt tragikus ebből a szempontból, de hőség nem fordul elő augusztus 4-től, ellenben nyári nap, 25+ fok még szép számmal akadt. Viszont amiről írtam alább az az 1 hét volt kemény igazán, illetve visszanéztem a feljegyzéseimet és május végén is kialakult egy hőhullám, május 27 és június 1 között 30-34 fok közötti értékeket mértem. Június közepén is jöttek még össze kánikulai napok, de nem kirívó. A május végi 6 nap volt számottevőbb ám az még naptárilag tavaszra ment. Utána a nyárra kizárólag a július 25, augusztus 4 közötti periódust lehet említeni ami a gatyarohasztó kategória. 
Viszont a negatív anomális augusztus után jött egy meleg szeptember eleje, késő nyári idővel. Összességében 2005 nem volt meleg évünk, vékony pozitív anomáliákkal, február, március erősebb negatív anomáliát hozott az augusztusi előtt és végül az a november is negatívban zárt.
2000-res évek óta nézve nem voltak hűvös-esős nyarak együttesen, inkább azt mondanám akadtak gyenge pozitív anomáliás nyarak esetenként negatív anomáliás hónappal. A 2000-es évek eleje óta ilyen év volt Joe által említett 2014, 2016 amikor az augusztus gyengén, de negatívban zárt. Ennek ellenére mind a két évben fellépett egy-egy átmeneti hőhullám, de az is inkább júliusban fordult elő. Inkább azt mondanám rendkívül csapadékos és aszályos nyarak között lehet éles különbséget tenni, mert a csapadékosabb nyarak is inkább melegek voltak mintsem hűvösek.

Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71886 - 2019-06-08 23:46:42)

Az említett évekből (+2014 és 2016, ami még előkerült) csak 2005 augusztusára emlékszem, mint olyan hónapra, amikor tényleg nem volt igazi nyári idő. Azért maradt meg bennem nagyon, mert augusztusban akartam a Balatonra menni, de valamikor az első héten (4-5-ike körül) elromlott az idő és utána már nem is tértek vissza a 30 fokok és a strandidők. Olyasmi volt, mintha a 20-ika után jellemző front, ami elviszi a nyarat, két héttel korábban jött volna. Ettől eltekintve olyan nyárra, amire azt lehetne mondani, hogy "hűvös-esős" én nem emlékszem az elmúlt 15-20 évből, de csalhat a memóriám.

Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71885 - 2019-06-08 20:48:40)

A holnapi melegrekord 1996-ból való, 35.8 fokkal Mohács állomásáról. Viszont igazad van, ez az egy komolyabb hőhullám volt 96 nyarán, utána már nem jött ilyen kiugróan meleg periódus, legalábbis én sem emlékszem 30 foknál többre.
2005-ben viszont volt egy hetes komoly hőhullám, július 25-től augusztus 5-ig tartott. 35-38 fok között alakult a hőmérséklet itt az Alföldön, az évben a szezonrekordom 36.6 fokra sikerült. Azért az a bő 1 hét gatyarohasztó volt. Az augusztus viszont negatív anomáliás lett és 2006-ban is. Alapjában az augusztusi és a júniusi kezdés miatt nem sorolnám az erősen kánikulás nyarak közé én sem.

Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71884 - 2019-06-08 15:25:44)

OMSZ forrásból

Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71883 - 2019-06-08 10:26:56)

Vagy még közelebbi 2014. Átlagos hőmérséklet mellett július-augusztusban rengeteg csapadék. Hasonló volt 2016. is, csak a sok csapadék másként oszlott meg.

Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71882 - 2019-06-08 07:43:17)

1996 vagy 2005 nyara nem volt gatyarohasztó.

Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71881 - 2019-06-08 02:17:35)

Hűvös-esős nyárban hinni Magyarországon? Előbb hiszek a télapóban. Ha nem lesznek 35+-ok, akkor már örülhetünk (mármint te meg én, és akik még nem szeretik a 35+-okat, mert nem mindenki van így vele.) Emlékszik itt valaki hűvös-esős nyárra? De tényleg. Mert nekem csak frontokkal megszakított meleg, és ku**a meleg rémlik, amennyire vissza tudok emlékezni. Ha olyan nyarunk lenne, mint tavaly (csak meleg, ku**a nélkül), akkor azonnal aláírnám.

Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71878 - 2019-06-07 09:04:3

"...korán beköszönő kánikulai napokkal, 30 fok körüli, feletti értékekkel..."

Tényleg nem vita tárgyaként de   júni 10 után az már nem nevezhető korainak, különösen akkor, volt elég példa az elmúlt 5-10 évben, hogy már májusban ránk köszöntek az első hőhullámok de legalább is 30 feletti nappali értékek.

"Szenvedtünk" már eleget az áprilisi nyárias idő és májusi  hőhullámok miatt egyes években. Ehhez képest ugye az idei május alul produkálta magát, már-már beragadni látszott (én nem bántam volna) a májusi ősz és szentül hittem idén egy vacak (nyárimádók szerint biztos vacak) nyár következik  hűvös, csapadékos idővel. De úgy látszik most az elkövetkezendő hetek behozzák túlságosan is amit a május elszalasztott, és még a pokol csak ezután (júli-aug) következik. De jó lett volna 1 nyarat (10 évben 1szer) hőhullámok nélkül megúszni   De hát nem kívánságműsor, De azért kíváncsi lennék az őszies május mégis csak nem jelenti-e azt lesz meglepetés (hűvös nyári periódus) az idei nyáron, vagy Afrika ránk tolja az összes meleget mint mindig a hidegfrontok meg elpusztulnak a nyugati határainknál max a Kisalföldre, Alpokaljára hozva felfrissülést -így megy ez már évek óta

A most kilátásban levő hőhullám előtt, ha csak képzeletben is, de "gyűjtsünk és tegyünk el" egy kis hűvösséget. Erre a célra különösen alkalmas egy régi június-kezdet, 1978 júniusáé. Nézzünk bele kicsit ennek a hónapnak az időjárásába archív térképek segítségével:
Link   Link   Link    Link   Link   Link   Link   Link   Link   Link

Még egy 10 napos sorozat:
Link   Link   Link   Link   Link   Link   Link   Link   Link   Link

Azt hiszem, nem szükséges kifejezetten rámutatni az akkori időjárásnak és annak a különbözőségére, ami idén június első 20 napjára kinéz. Ég és föld. Általában C hátoldali helyzeteket látunk 1978 júniusában, ill.  előoldali szituáció,ami  mégis előfordul, nem "ragad be" (jún. 5-8  ill. jún 16-1
Ennek megfelelően a 10 fokos T850 is többnyire csupán "érintget", és nemritkán mélyen ez alatt van a fölöttünk tartózkodó légtömeg alaphőmérséklete. A 15-ös izoterma csak 11-e és 13-a között hódítja meg az Appenini, majd a Balkán-fsz. déli felét, kétharmadát, egyébként a fasorban sincs (akarom mondani, a Földközi-tenger déli felén húzódik) A 0 -ás izoterma viszont gyakran a Kárpát-medence közvetlen közelében grasszál.
Hasonlítsuk össze az "összbenyomást" pl. a mai napra érvényes képpel:   Link
Érdekes módon délen a forró terület (15+ 850 hapán) kiterjedése nem volt sokkal kisebb '78-ban, mint most. A ciklonáthelyeződések gyorsasága miatt azonban akkor nem tudtak magasra emelkedni a melegnyelvek, a hidegfrontok gyorsan "legyalulták" azokat.
Az északi 0 fokos T850 területe is hasonló most, és 1978 június első felében. Ami viszont feltűnően különbözik, az a -10, -10(-) terület masszív volta a Jeges-tenger medencéjében 1978-ban, és szinte teljes hiánya jelenleg. A sarki terület volt lényegesen hidegebb azon az egykori nyárelőn.
Emlékeim szerint felhőátvonulásos, változóan felhős idő jellemezte 1978 június elejét időnkénti záporokkal. Friss reggelek váltakoztak mérsékelten meleg, vagy kifejezetten hűvös nappalokkal. Amolyan "jó kirándulóidő" volt. Túráztunk is több, mint 30 km-t a Bakonyban egyik délután. Lett is akkora vízhólyagom, hogy napokig alig bírtam lábra állni.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#439806 - 2019-06-07 20:54:13)

Nálam sok volt a csapadék májusban. 
30-a, az az múlt hét csütörtök óta szinte semmi.
1,5 mm 5 db csapadékos napból. Szóval ennyit ér.
Minden makrokép kérdése. 
Nagyon konvektív, így nyilván vannak szerencsés és kevésbé szerencsés helyek. 
Szerintem elég gyenge volt az elmúlt 1 hét összességében.
Bárikus mocsár ide vagy oda, keddtől - csütörtökig valahogy nem dúskalt az ország nagy része zivatarokban. 
Itt nálam van bőven orográfia. Mégis gyakran egy nagy semmi ez a vidék ütős konvektív szempont. 
De valahogy mégis az jellemző, hogy alig tesznek valamit hozzá a hegyek a konvektív eseményekhez. 
Inkább a Gödöllő - Ráckeve tengely sík, esetleg dombvidékei a nyerőek. Érti a fene. 

A május Budaörsön 195mm-t hozott, ami méréseim óta a 2. legnagyobb érték. 

A havi szumma itt 143,7 mm lett. Így az elmúlt 20 év második legcsapadékosabb májusát hagytuk magunk mögött. A 19 éves átlag amúgy 59,0 mm lenne. 

A májusi csapadék végül 137,6 mm lett. Tegnap 1,4 mm esett, az éves mennyiség ezzel 275,0 mm-nél jár.
A tavaszi hónapok csapadéka: 235,5 mm.

A májusi középhőmérséklet Szombathelyen 12,8 foknak adódott, ami az 1901-2018. közötti 14,6 fokos középnél 1,8 fokkal hidegebb. Ez 2017 januárja óta a legnagyobb negatív irányú eltérés az adott hónap átlagától.

A májusi csapadék 118,5 mm lett, ami az 1901-2018. közötti 66,8 mm-es átlagnál 77 %-kal magasabb.

A hideg május ellenére a három tavaszi hónap középhőmérséklete 11,0 foknak adódott, ami főként a kiemelkedően meleg márciusnak köszönhetően 1,2 fokkal magasabb, mint az 1901 óta mért tavaszi átlagos középhőmérséklet.

A tavaszi csapadék 159,5 mm lett, ami az egyenetlen eloszlás ellenére közel 10 %-kal meghaladja a 144,9 mm-es átlagos tavaszi csapadékmennyiséget.

A Mecseknél is igen csapadékos lett a május. A 29-ei felhőszakadással 200 mm fölé kerültek állomások. Csak 29-én 44 mm-t mért apám itthon, de pénteken hazaérve, majd másnap a hegyekben látva a nyomokat, a falutól délre a hegyek felé lehetett olyan pont, ahol 80-100 mm is eshetett, mert annyira megteltek és kiöntöttek a patakok, amire 2010 óta nem volt példa. Az már korábban várható volt, hogy a hegyen komoly mennyiséget fogok mérni, mert a hónap elején és közepén többször is nagyon torlasztott a hegység. Váralján 2010 után a 2. legcsapadékosabb május lett az idei 1901 óta, de a tavasz is a 4. a rangsorban 2010, 1910 és 1919 után. 
Májusi csapadék: 
Máza: 204,0 mm 
Váralja: 209,7 mm 
A hegyi állomás, Dobogó: 274 mm 

Éves csapadék május 31-ig: 
Váralja: 361 mm 
Máza: 367 mm 
Dobogó: 454 mm

Érdekes tavaszt, és főleg májust tudhattunk magunk mögött otthon is. Március hiába volt az átlagnál kb. 3 fokkal melegebb, csak 3 napon léptük át a 20,0 fokot, és a február 28-ai rekord magas 22,9 fokos maximumot egyszer sem értük el újra a hónapban. Ez utóbbiban mondjuk önmagában még nem is volt semmi rendkívüli, abban viszont már igen, hogy áprilisban és májusban is csak 3-3 napon volt annál melegebb. Ráadásul először április 23-án került erre sor (23,0 fok), így majdnem két hónapig az az érték tartotta az addigi éves csúcsot. Áprilisban nálunk csak kerekítve lett meg a nyári nap (25-én 24,9 fok, 26-án 24,8 fok), így az első nyári napra május 26-áig kellett várni (25,8 fok). Ennél több nem is lett, így igencsak párját ritkító módon egyetlen nyári napot hozott a tavasz (összehasonlításul, tavaly a kiugróan meleg április és május összesen 20 nyári napot hozott). Április már csak 1 fok körüli pozitív anomáliát hozott, a május pedig kb. 2,5 fokkal zárt az átlag alatt.
Érdekesség, hogy májusban többször (19 napon) volt 20 fok alatt a napi maximum, mint felette, ez szintén nem szokványos manapság. Ráadásul 2 napon 10 fok alatti maximum született, amire a 2006-ban kezdett méréseimben még nem volt példa. Ez azért is számít rendkívülinek, mivel lehűlések esetén ilyenkor már többször előfordul, hogy a napi maximum előző este áll be, és egy napközbeni alacsony érték elveszik, ahogy történt ez például az 5-ei 6,5 fokos nappali csúcsértékkel is, mivel előző este még 12,8 fok volt, és az lett a napi maximum érték. Ez utóbbi lehűlés azért is emlékezetes marad, mivel 6-án volt szerencsém havazást és hótakarót átélni a Kőszegi-hegységben.
És ha már csapadék, a száraz március (24 mm) és április (30 mm) után május végül 140,5 mm-rel zárt, ami új májusi rekord a méréseimben (az eddigi 2014 volt 130 mm-rel). Pedig 26-áig bezárólag még csak 78 mm-en állt a hónap, de a 27-étől 30-áig tevékenykedő ciklon nem várt módon szinte megduplázta a havi összeget. 29-én 39 mm eső esett, ami pedig új májusi napi rekordnak számít (az előzőt 2014. május 18. tartotta 38 mm-rel, ami viszont nem tartós esőből, hanem egy felhőszakadást okozó szupercellából hullott).

2019 Május, Mályiban:
Havi közép t: 14,4°C (2003 óta íródó egész éves idősor második leghűvösebb májusa)
Havi csapadék: 118,3 mm (a 2002 óta íródó idősor második legcsapadékosabb májusa)
Havi abszolút min és max: 2,7°C (7-én) és 26,2°C (26-án).
Mindössze két nyári nap volt, 19-én és 26-án.

Szigethalom május havi csapadéka 191,8 mm volt.

2019 tavasza nálam: (zárójelben az 30 éves átlag illetve a dátum)

Átlaghőmérséklet: 9,80+13,32+14,12= 12,41 °C. (11,92 °C.)
T min. átlag: 4,54+7,91+10,42=8,54 °C. (7,62 °C.)  
T max. átlag: 15,70+19,42+18,72= 17,95 °C. (16,85 °C.)
Absz. T min.: -1,2 °C. (03.21.)
Absz. T max.: 28,2 °C. (04.26..)
Tavaszi absz. hőingás: 29,4 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 4,7 °C. (03.13)
Legmagasabb napi átlag: 20,0 °C. (05.26.)
Napi átlagok hőingása: 15,3 °C.
Napi legnagyobb hőingás: 20,5 °C. (03.31.)
Napi legkisebb hőingás: 2,0 °C. (05.15.)
Legalacsonyabb T.max: 8,0 °C. (03.13.)
Legmagasabb T.min.: 16,0°C. (05.27.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1000,2 hPa. (03.04.)
Legmagasabb légnyomás: 1036,4 hPa. (03.21.)

Fagyos nap: 3+0+0= 3 db. (
Hideg nap: 0+0+0= 0 db. (1)
Zord nap: 0+0+0= 0 db. (0)
Téli nap: 0+0+0= 0 db. (0)
Hóeséses nap: 0+0+0= 0 db. (4)
Hótakarós nap: 0+0+0= 0 db. (2)
Nyári nap: 0+3+2= 5 db. (11)
Hőség nap: 0+0+0= 0 db. (1)
Ködös nap: 0+2+0= 2 db. (1)
Zivataros nap: 0+4+5= 9 db. (
Jégesős nap: 0+0+0= 0 db.

Tavaszi csapadék: 3,0+36,5+119,6 = 159,1 mm. (130,2 mm.)
Csapadékos nap: 13+15+23 = 51 db.
Mérhető csapadékú nap: 6+10+20= 36 db.
Jelentős csapadékú nap: 0+3+9= 12 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 22,8 mm. (05.29.)

Az átlagosnál 0,5 °C-kal melegebb (18. legmelegebb) és az átlagosnál kissé csapadékosabb (40. legcsapadékosabb, 122 %) tavasz volt. 
Idén egy rekord-meleg márciust, egy kiemelkedően meleg áprilist követett egy kiemelkedően hideg május. A tavasz nagy részére jellemző szárazságot májusban országosan sok csapadék kísérte, a magasabb csúcsokon időnkénti havazással. Április, május nagyon szeles volt, nem unatkoztunk idén tavasszal.

2019. május nálam: 

T átlag: 14,12 °C.
T min. átlag: 10,42 °C.
T max. átlag: 18,72 °C.
Absz. T min.: 2,6°C. (08.)
Absz. T max.: 27,4 °C. (26.)
Absz. hőingás: 24,8 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 7,0 °C. (06.)
Legmagasabb napi átlag: 20,0 °C. (26.)
Napi átlagok hőingása: 13,0 °C.
Legalacsonyabb T max.: 8,6 °C. (06.)
Legmagasabb T min.: 16,0 °C. (27.)
Napi legnagyobb hőingás: 17,0 °C. (08.)
Napi legkisebb hőingás: 2,0 °C. (15.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1023,7 hPa. (13.)
Legmagasabb légnyomás: 1001,2 hPa. (05.)

Nyári nap: 2 db.
Hőségnap: 0 db.
Zivataros nap: 5 db.
Ködös nap: 0 db.
Jégesős nap: 0 db.

Havi csapadékmennyiség: 119,6 mm. (éves: 204,8 mm.)
Csapadékos nap: 23 db.
Mérhető csapadékú nap: 20 db.
Jelentős csapadékú nap:  9 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 22,8 mm. (29.)

Az átlagnál több, mint 3 °C-kal hidegebb és sokkal csapadékosabb (201 %) május volt az idei. Ezzel a 11. leghidegebb és 10. legcsapadékosabb májuson vagyunk túl.
Egész hónapra jellemző volt a borult, szeles, csapadékos, hűvös idő. Érdekes, hogy május hónap maximumainak átlaga idén alacsonyabb volt áprilisénál.

Nálam a májusi csapadék 99,3 mm.

Győrszemere-Nagyszentpál 2019 Május havi adatok:
Havi középhőmérséklet: 13.2 °C
Havi átlagos minimum hőmérséklet: 8.5 °C
Havi átlagos maximum hőmérséklet: 17.9 °C
Havi legalacsonyabb hőmérséklet: 0.4 °C (8.)
Havi legmagasabb hőmérséklet: 27 °C (26.)
Legnagyobb napi hőingás: 18.6 °C (8.)
Havi összes csapadék: 138.4 mm
Legcsapadékosabb nap: 29.5 mm (29.)
Csapadékos napok száma: 22
Jelentős csapadékú napok száma: 7
Zivataros napok száma: 1
Nyári napok száma: 1

Egyedülállóan különleges időjárási helyzetet hozott 1977 május vége. A "hideg" szinoptikai helyzetek rajongójának számára igazi csemegét. Arra példa, hogy valóságos téli blokkhelyzet, kis túlzással téli mértékű hidegleszakadásokkal a meteorológiai nyár küszöbén is előadódhat.
Hogy valami szokatlan készül, már a hónap elején látszott:     Link
A Jeges-tenger Európához közeli részén töméntelen hideg levegő halmozódott fel. 850 hPa-on nagy területen -15 fok alatt volt a hőmérséklet, Novaja Zemlja térségében pedig a magassági hideg megközelítette a -30 fokot. Az is látszik, hogy a hidegtömeg leszakadásra hajlamos, expanzív volt.
A bárikus mintázat azonban elég sokáig nem engedte, hogy a sarki hidegtömeg elérje térségünket. Mi több, a harmadik dekád kezdetén ciklon előoldalon igazi, nyári meleg áramlott a Kárpát-medencébe. Egyúttal azonban a gyökeres átrendeződés, az időjárás drasztikus lehűlésének lehetősége is feltűnt a térképen:     Link
Május 23-án már elért a sarki hideg első hulláma:    Link
Majd 25-én átmeneti, kismértékű melegedés következett a hidegbetörés második, az elsőnél is erősebb hulláma előtt:     Link
Az izlandi-skandináv AC előoldalán ugyanekkor már megindult dél felé az évszakhoz képest szokatlanul alacsony hőmérsékletű levegő.
Ez a következő napokban aztán el is árasztotta Közép-Európát:     Link     Link    
Még a -5 fokos T850 is megközelítette északról a Kárpát-medencét. Ráadásul a magassági hideg több napig fölöttünk tartózkodott. Sőt, az "ágyú" még egyet lőtt a hónap legvégén. Még június 2-án is 0 fok alatt volt a levegő hőmérséklete 850 hepán!      Link     Link     Link     Link     Link     Link
Személyes emlékeim: 3. osztályos gimnazista voltam abban az évben. Tanév végi, több napos kiránduláson vett részt az osztály az aggteleki karsztvidéken, majd a Zempléni-hegységben: Telkibányán és Göncön. Busszal utaztunk a dimbes-dombos, hegyes, erdős észak-magyarországi vidéken. Majdnem egyforma kis falvak során haladtunk át, mindegyikben dombtetőn állt a görögkatolikus templom. Az ikonosztáz ráccsal el volt kerítve, hogy a cigányság le ne csókolja a képekről a festéket...
Napos, gomolyfelhős, mérsékelt északi szeles időre emlékszem. Napközben nem volt nagyon hűvös, de éjszaka rettentő cidrik voltak. Telkibányán, erdők szívében szálltunk meg egy turistaszállóban. Fűtés persze nuku, a hajnal pedig deres volt, május legvégén. A sejhajunk majd' befagyott. Felejthetetlenül érdekes időjárású napok voltak.

Apai nagyszüleim gyakran megemlékeztek erről a bizonyos 56-57-es évről. Minden megfagyott májusban, a kukorica is, és éheztek mindannyian, hisz 9-en voltak testvérek.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#438608 - 2019-05-29 14:30:19)

Pilisvörösvár már kapja az ívet a szlovák radar szerint, igaz egyelőre csak egy szolíd intenzív zápor formájában. 

Itt Piliscséven egyre inkább tornyosulnak a felhők, észak felé nemsokára robbanhat a légkör. 

Itt Piliscséven a munkahelyemen egyébként parádés volt a keddi nap :
Reggel egy dél felől érkező gyenge záporos rendszerrel kezdtünk. Saccra 2 mm hullhatott le. 
Déltől intenzív gomolyképződések indultak főleg dny, dél, majd dk irányban is. 

Kora délután 1 h körül dél felől telibevert a Zsámbék környékén kialakult Hp szupercella. 
A cella Piliscsévet is elhagyva élt még egy darabig, szóval kb. 2 órán keresztül.
10-15 perc alatt vonult át. Szél nem volt, de több hullámban felhőszakadásszerű esőzés, borsó, ill. cseresznye nagyságú jég viszont igen. 
A ziv. tev. közepes volt. Inkább a felhővillámok domináltak. 

Távozóban szép volt a hátsója.

1 órával később, 2 h körül dél felől még egy gyengülő squall - line is elért.
Szélerősödést nem okozott, átmeneti intenzív, heves esőt viszont igen. 
A ziv tev. közepes volt. Szintén inkább felhővillámokkal. 

Utána 1 órán át még felhős maradt az ég, és pár zápor még érintett, az időközben észak felé megerősöő rendszer nyomában. 
Kb. 20 mm hullhatott ott összesen.
Lehet beszerválok valamikor a munkahelyre is egy csapadékmérőt. 
A Pilis déli, dny tövében dolgozom, szép kis mennyiségek tudnak ott hullani dny, déli, dk áramlásnál. 

Idehaza Zsófia volt a neve, de egyébként igen.

Azt nem  Yolanda meditteran ciklonnak hívtàk? 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#437348 - 2019-05-18 14:22:31)

Nálam a hét eleje nagyon nehezen, nyögvenyelősen indult, kedden a napokig várt csapadék alig fele hullott le, szerdán viszont az előrejelzett kiadós mennyiség lehullott.
A hétfői napi csapadék 1,4 mm lett ( délután volt egy nyomot adó kisebb zápor, majd kedd kora hajnalban kezdett el gyengén esni az eső ).
Kedden 7,4 mm lett a napi összeg, és egészen estig esegetett az eső.
A szerdai csapadék 13,7 mm lett, ezzel a hét első 3 napja 22,5 mm-t hozott.
Ezzel a hónap 70,8 mm-en, az éves csapadék 176,7 mm-en áll.

A szerda délelőttöl - kora délutánig ténykedő csapadéktömb ütős volt, volt intenzív, heves beágyazott zápor is. 10 mm hullott rövid idő alatt.
Kora este, este pedig egy gyenge konvergencia épült fel a környékemen, jöttek kelet felől a záporok. A gyenge radarjelzés ellenére korrekt, monszunszerű esőzés érzetet adtak, hiába dobáltak csak le 0,5 -1 mm közötti összegeket, pillanatok alatt folyt a víz mindenhonnan, nagyon sűrű és apró szemekben hullott. Szép volt, fellinges.

Ürömön volt dolgom, onnan így nézett ki Vörösvár fele a konvergencia : Link

Csütörtök-péntek szárazan telt, a korábban sáros talaj lassan-lassan szikkad már.

Éppen 9 évvel ezelőtt, 2010 május közepén egy vehemens "hölgyike", egy igazi "hisztérika" tett nálunk látogatást: a Zsófia ciklon. Hogy nevet kapott, önmagában mutatja, hogy nem mindennapi légköri képződményről volt szó. A lehullott esőmennyiségek terén bizonyára "történelmet írt" a ciklonunk.
A makroszinoptikai előzmények 2010 május legelejére nyúlnak vissza. Ekkor az Atlanti-óceán felett hatalmas kiterjedésű, meridionális tengelyű blokkoló AC jött létre, ami a következő hetekben alakváltozásai dacára makacsul fennmaradt nagyjából a keletkezési területén. Az anticiklontól keletre, Észak és Közép-Európa felett, majd a Mediterráneumban is, ugyanilyen tartós és élénk ciklontevékenység indult. Néhány jellemző makrokép a kérdéses időszakból:     Link     Link     Link     Link
A hetekig fennálló cikloncentrum-közeli, illetve ciklon hátoldali makrokép jól megágyazott a hónap közepén előálló borult, rendkívül csapadékos, szeles, igen hűvös időszaknak.
A május 15-re vonatkozó izobár-térképen a Földközi-tenger középső részein látható mediciklon tizenhatodikára északkelet felé helyeződött át, miközben a centrumában szokatlanul alacsonyra szállt a légnyomás. Megszületett Zsófia!
A ciklon centruma Kelet-Magyarországot, Kárpátalját és Románia északnyugati részét fedte, azaz országunk nagyobb része hátoldali pozícióba került. Az izobárok különösen a hátoldalon sűrűek voltak, a nagy nyomásgradiens következtében Nyugat-Magyarországra erős, viharos széllel dőlt be északnyugatról a hideg levegő. A ciklon középpontjának közelsége ugyanakkor a folyamatos, intenzív esőzést biztosította:      Link
A helyzet másnapra, sőt harmadnapra se sokat változott. A cikloncentrum csak csigalassúsággal vonult tovább északkelet felé, szinte stagnált. A vége felé ugyan töltődött kb. 10 hPa-t, de mint látjuk, így is nagyon aktív maradt.    Link     Link     Link
A nagy esőzés nálunk május 14-én kezdődött. Ekkor a Bakony vidékén és a Balaton keleti medencéjében már 40-50 mm eső esett. 15-e szárazabb nap volt, de 16-án Dunántúl-szerte 50-70 mm eső zúdult le, az egyik nagy csapadékú góc ismét a Bakonyban volt. A maximum-hőmérsékletek a keleti határvidéktől eltekintve már nem érték el a 20 fokot, a Dunántúl középső tájain pedig alig emelkedett a hőmérséklet 10 fok fölé. Mindehhez a nyugati országrészben erős szél is társult. A "rondaidő" csúcspontja 17-én jött el: ekkor a Dunántúl közepén ismét 50-60 mm eső esett, és az igen erős, viharos északi szélben itt helyenként csak 5-6 fokig emelkedett a hőmérséklet. 18-án  a Dunántúl középső sávjában még mértek 20-30 mm csapadékmennyiségeket 5-10 fokos nappali hőmérséklet és nagy szél mellett. A nyugati határszélen ugyanakkor már szárazabbra fordult az idő, és kicsit erősödött a felmelegedés. 19-re nagyjából megszűnt az esőzés, de hűvös maradt az idő.
Végül néhány személyes emlékem Zsófia "garázdálkodásából". A Gönyűi-erdőn keresztül folyó Cuhai-Bakonyér pár méter szélességű, pár deciméter mélységű patakból 10-15 m széles, több mint 2 m mély, tomboló áradattá változott. A szennyes-sárga ár elvitte a fahidat is, amin Gönyűről a szomszédos Nagyszentjánosra lehetett átjárni (azóta se épült újjá) Ugyanez a vízfolyás alámosta a Budapest-Bécs autópálya egy szakaszát, a fél útpálya egyszerűen a mélybe szakadt. Az egész forgalmat a komáromi főútra terelték át, rettenetes tumultus alakult ki pár száz méterre a lakóhelyemtől. De az egésznek legfaramucibb, legszürreálisabb következménye a bőnyi árvíz volt. Ez a Győrtől kelet-délkeletre levő nagyközség száraz hely. Folyója egyáltalán nincs, csak az említett Cuhai-Bakonyér keresztezi. Ha valaki azelőtt azt mondta volna, itt a fél falut elönti az árvíz, azt feleltem volna: "hogyan, hisz itt nincs is víz!" Alacsony dombok húzódnak Bőny mellett, itt mindenre gondol az ember, csak árvízre nem. És mégis jött a víz, de mennyi! A falu keleti határán szinte tengernyi víz jelent meg, a szántók hatalmas területen víz alá kerültek. Az áradat betört az utcákba, a falu közepén rohanó "hegyi patakot" alkotott. Rengeteg volt a kár: a falak, kerítések áztak, sok ház berendezése tönkrement. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a megelőző száraz években nem tartották karban a vízelvezető árkokat (minek?), pedig ezek sokat segítettek volna a helyzeten 2010-ben. Azért számolhatok be minderről, mert akkor éppen Bőnyben voltam (illetve jártam ki) helyettesítő praxisban. A győri műúton keresztül hömpölygött a víz, a rendőrség lezárta. Gönyű-Nagyszentjános felé meg lehetett kerülni a lezárást, így végül mégis kijutottam a délutáni rendelésre. De nem jött senki aznap: Bőny kísértetfalu volt, majdnem mindenki a homokzsákokat hordta. Még a polgármester -egy javakorabeli állatorvos- is. Hihetetlen esemény volt!

Hárman tehát megértették a lényeget, tudományossan ugyan cáfolni semmit sem sikerült, lehet, hogy az univerzum időjárása mégis összeomlott és űrhajóra kell pattanni és új univerzumot keresnünk ?
Tovább él talán a szélsőséges tavasz van mindenhun, mert kipusztultak a vetések, elfagytak a szőlők, elszáradtak a fák meg árvizek dúlnak és jégesők tarolnak országszerte ? Nem tudni, erről képek még nem jöttek... De ahogy minap egy politikuss mondta, csak ki kell nézni az ablakon és látni a klímaváltozást. Sajnos az időjárás és éghajlat megkülönböztetéséig még nem jutott el.
Ha csak arról van szó, hogy a megbukott fagymocsaras ogrekompánia újra támad, akkor hagyjuk az egésszet !

Bocsa helyesírásért és a szelíd zöld óriások bevonásáért, de a múltkor engem ért sértegetések és megalázások moderálatlansága miatt gondolom ezt nem veszik a modik zokon.(Hacsak nincs kettős mérce)

Magyarországon túlléptünk, most már meg sem állunk a Zuniverzumig...

Ha valakinek nem lenne kedve végigolvasni, összefoglalom a lényeget: a pápai adatok igazolják, hogy nem volt szélsőséges a tavasz globálisan.

Mostanában az uniós választások témájává vált az elszabadult klímavédelem-szkepticizmus küzdelem. A mostani közép-európai hideg és esős időt mindkét fél a saját igazának megdönthetetlen bizonyítékaként tálalhatja(vannak még más részei a kontinensnek, ami 3/4 részen semmi különös nincs esetleg, de ami itt történik globálisnak is elmegy).
Elviselhetetlen és kibírhatatlan az idő (egy hónapja is az volt sokak szerint mert száraz, meleg és napos volt az idő) a média és sok metnetes szerint is, pedig valaha is kellett ilyen hűvösnek lenni, hisz akkor , ha nem lett volna, akkor most sem lennének pozitív anomáliájú idők. Bebizonyosodott, hogyha nem egy fokkal melegebb, hanem esetleg hidegebb lenne, mint akár a 20. vagy a 19. században, akkor sokkal többet szenvednénk (legalábbis azon emberek, akik átlagtól eltérő kilengéseket képtelenek elviselni, bármire allergiások stb.) és a klímaőrület is már odáig ment volna, hogy a skandinávok a Szaharába migráltak volna és bérelt luxushajókkal kötnének ki a líbiai partokon. Nem tevékkel, hanem elszaporodó jegesmedvékkel meg rozmárokkal riogatnának a jutubon,  Pápát meg nem Pápuának, hanem Pápervárnak neveznék az időjárást figurázó filmekben.
Megnéztem a reptéri metarok T és tókerti csapadékmérőm idei adatait.
Hónap Tmin Tmax Tátlag Csapadék
január....... -9  +13............0 fok....41 mm
február .....-9  +21--------4 fok....11 mm
március..... -5 +21..........8,3 fok..13 mm
április.........-1  +26..........11,6 fok..27 mm
május/eleje/+1  +23....10,8 fok...85 mm
Ezekben az adatokban  talán 3 szélsőség megfigyelhető:A februári 21 fokos max (mivel egy napon múlott, hogy márciusra essen nem annyira ütős)
A február és március összesen 24 mm csapadéka(mivel előtte és utána több csapadék esett -kb. átlagos -, ezért annyira nem volt vészes, aszály- fogalmaim szerint ez a szó súlyosabb károkat jelent a sima száraz időjárással ellentétben- nem alakult ki.
Május első fele jóval átlag alatti T (fagy nélkül) és sok eső. Mivel előzőleg a természet 2 héttel előrébb járt a meleg miatt, most csak elvesztettük a 2 hét előnyt és persze szárazságot. Ez sem jelent sok kárt, hacsak a májusi fűtés nem az.
Ha voltak is aszályos helyek az országban és rekord T-k az idén is, azért ezt az országra (univerzumra stb.) nem terjeszteném ki.
Az idén viszont nem hallani, hogy csak tél meg nyár van, a tavasz eltűnt. Itt az biztos, hogy már február óta tavasz van és marad is egy darabig, a két szem  idei 26 fokos nyári nap nem csinált gyors nyarat , legalábbis itt a környékünkön.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#437200 - 2019-05-15 20:14:5

2014. május 15. pedig az Yvette ciklon ideje volt, szintén 80-100 km/h-ás szélviharral tombolt, ehhez zuhogó eső társult. Róla is meg kell emlékezni

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#437197 - 2019-05-15 20:03:02)

Mához 9 éve, 2010. május 15-én kezdte tombolását hazánk történetének egyik legerősebb mediterrán ciklonja, a Yolanda, hazai néven nevezve Zsófia, merthogy május 15-e az Zsófia névnap, és egészen 18-ig, az az 3 napig tartott a tombolása.

Nálam 139,7 mm csapadék hullott belőle, 3 napig viharos ény szél tombolt.
Csapadék tekintetében a csúcs máj. 15-16-a volt, bő másfél nap alatt 112,1 mm csapadék hullott. 
A szél a csúcsát máj. 17-én reggeltől - délig érte el, 98,7 km/h-s Wgmax-al. 

Országosan voltak helyek a Bakonyban, a Mecsekben és a Bükkben, ahol a ciklon csapadéka elérte a 200-250 mm közötti tartományt.
A szél síkon a Dunántúlon elérte néhol a 110-120 km/h-s erősséget, a Kab - hegy pedig nyomtatott egy 162 km/h-s max. lökést.

A Kab - hegyi szélmérőt az elmúlt pár évben sajnos áthelyezték, így biztosan nem fog mérni a jövőben még csak ezt megközelítő értéket sem erős ciklon idején. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#437057 - 2019-05-14 16:57:14)

Csapadék szempontból csalódás volt számomra a hétvége. 
Pénteken 0,1 mm lett a napi csapadékösszeg a kora délutáni rövid záporból.
Szombaton csapadék nem hullott. A kora esti, esti, éjjeli konvektív események is elkerültek.
Vasárnap mindössze csapadéknyom lett a napi csapadék a reggeli jel. záporból, és késő délután egy jel. záporból. 

A múlt hét közepén álmomban nem hittem volna, hogy a hétvége mindössze 2 db csapadékos nappal, és 0,1 mm csapadékkal zár majd. Azért jobbnak tűnt a helyzet ide a környékemre. Sokkal! 

Kárpótolt viszont a hétvége mindhárom napjára jellemző gyönyörű konvekció és a nagyon szép tiszta levegőjű időjárás, a gyönyörűen kizöldellő vegetációval karöltve. 
A képeket vasárnap este feltöltöttem, a lényeg látszott rajtuk.  

Szombat délutántól - vasárnap délutánig ugyan nem voltam otthon, mert a Mátrában Parádon voltam a viharvadász talin, ahova szombat este estem be, de mikor indultam itthonról délután, szép konvekció kezdődött, és volt is már kora este pár zápor a Pilisben és környékén. 

Péntek - szombat nem hozott zivataros napot.
Vasárnap viszont délutántól - estig tőlem északra ment a műsor a Börzsönyben, majd Vác, Esztergom és Dorog környékén is.
Délután 5 h körül észak felé 3 db öblös dörrenést hallottam, így végül zivataros nap lett máj. 12. vasárnap.
Az év 6. zivataros napja lett ezennel, és több mint 1 hónap után újra hallottam dörgést ( legutóbb április 10-én volt zivatar, amit hallottam, szintén otthon Vörösváron). 

A hét eleje is eddig egy nagy kaksi ide. Hétvégén még nem így nézett ki. Se zivatar, se sok csapadék. 

Több mint 9 évvel ezelőtt  kezdtem neki a váraljai csapadékmérések összegyűjtésének és feldolgozásának, mára sikerült a végére érnem, aminek az eredménye hiánytalan napi csapadékösszeg, csapadékalak és hóvastagság adatsor 1901. január 1-jétől.  Váralján a csapadékmérő állámás helyi forrásaim szerint a XIX. század végén 1898-ban vagy 1899-ben létesült, akkor még a szénbánya, esetleg valamilyen korabeli vízügyi szervezet működtetésében, de abból a 2-3 évből sajnos nem bukkantam mérésekre. Az OMSZ-nak és jogelődjeinek 1903. decemberétől jelent Váralja.

Néhány éghajlati index:
Éves csapadékösszegek (1901–201: Link
Havas napok száma téli szezononként (1901/02–2018/19): Link
Zivataros napok éves száma (1901–201: Link
Hótakarós napok száma téli szezononként (1901/02–2018/19): Link
Legnagyobb napi hóvastagság téli szezononként (1901/02–2018/19): Link

Használj inkább ERA reanalízis térképeket, általában sokkal jobbak, mint a NOAA-é!

NOAA:
1957.05.07. 00 UTC: Link
1957.05.27. 18 UTC: Link

ERA:
1957.05.07. 00 UTC: Link
1957.05.27. 18 UTC: Link

1957. május 7-én reggel még itt lent Váralján is 1 cm összefüggő hóréteg volt mindössze 155 m-en. A NOAA reanalízis alapján ez nem lehetséges, az ERA viszont egészen más és a mérések tudatában elmondható rá, hogy sokkal közelebb van a valósághoz. 1957. május 26-27-én szintén nagy különbség van a két reanalízis mező között, szintén az ERA javára.

"A térség épp csak beleesett a 0-5 fokos T850 területébe...És mégis havazott"

Ebből is látszik, hogy mennyire szabad komolyan venni a rádiószondás mérések előtti, T850-re készült re-analíziseket.
1000 km ide-oda simán benne lehet a pakliban...