Bioszféra
Ezeket a karcsú kis ékfoltos zengõket én is szoktam itatni az ujjamon, de nem üldözöm el a többi, kevésbé "aranyos" kétszárnyút sem, persze a túlságosan ragaszkodó természetû szúnyogokat és böglyöket leszámítva.

Van még egy csomó kép, csak fel kell tolni õket. Alig lehetett tõle a felhõket meg a szivárványt fotózni, nem hagyott nekem békét :-) Nagyon szép volt és nagyon édes. :-)
ÉLetem legtündéribb zengõlegyecskéjével találkoztam! Lementem a Cb-t fényképezni, erre megkörnyékezett, leszállt az ujjam hegyére, nyalogatta, és hagyta, hogy jól körbefotózzam. :-) Most pakolom fel a képeket, hamarosan megmutatom. :-)
Méghogy csak véletlen elütések vannak.. Köszi!
Természetesen nem orbánfû akart lenni, olyan növényt nem tudna harapdálni a lepke hernyója, így a faj nem is létezne.


Hú, gyönyörû képek! Gratula a fogásokhoz!
Az "orbánfûbagoly" az nem orbáncfûbagoly véletlenül?
Az "orbánfûbagoly" az nem orbáncfûbagoly véletlenül?

Érdekes lényekkel futottam össze a tegnapi és mai záporok között. Ezt Nolinak kéne megszakérteni: Link (sajnos csak ilyen képre futotta..) Meghökkentõen nagy csáprágójú fekete pók volt, szép komótosan sétált a csupasz talajon. Gyanúm szerint egy tölgyestorzpók, ám ahogy olvasom, õ csak kivételesen hagyja el földbe ásott tárnáját..
Orbánfûbagoly(lepke): Link
Szilfa-csücsköslepke: Link Link
Nagy pacsirtafüvön szárítkozó sakktáblalepke: Link
Esõ utáni kibújócska: Link
A rovarleszállópálya síkosság miatt átmenetileg nem fogad vendégeket: Link de a véletlenül mégis betoppanó párkeresõkre is teljes "készültségben" vár a "menyasszony": Link
Orbánfûbagoly(lepke): Link
Szilfa-csücsköslepke: Link Link
Nagy pacsirtafüvön szárítkozó sakktáblalepke: Link
Esõ utáni kibújócska: Link
A rovarleszállópálya síkosság miatt átmenetileg nem fogad vendégeket: Link de a véletlenül mégis betoppanó párkeresõkre is teljes "készültségben" vár a "menyasszony": Link

Nos igen... Gratulálok! Erre szoktam azt mondani, hogy sz@r ügy, ha az erdésznek vagy a helyi mesternek is meg kell küzdeni a gombáért. Ahogy nézem a körülmények nem a legjobbak a Börzsönyben. Csapadék nuku, ezek is még a május 20-i közel 40 mm esõ gyermekei. Úgy tûnik mehetek a Nyugat-Dunántúlra vakon lövöldözni, vagy valahova délnyugatra. Azt azért hozzátenném, hogy szerintem már szezonja van, legalábbis a nyári vargányának, csak hát azok a bizonyos feltételek...
Sejtem... no, persze az elõny nálam, tudom, hol kell keresni õket így, szezon elõtt.
Augusztus-szeptemberben meg mindegy hol botorkálsz, lépten-nyomon vargányába botlasz, persze, ha jók a feltételek a növekedésükhöz.
Augusztus-szeptemberben meg mindegy hol botorkálsz, lépten-nyomon vargányába botlasz, persze, ha jók a feltételek a növekedésükhöz.
Gondolom nem adta könnyen magát...
Hasonlóan meg kell küzdeni itt a laskáért, 2-3 m-es árkok, ugyanakkora csalán, de a végeredmény mindenért kárpótolja az embert.
Hasonlóan meg kell küzdeni itt a laskáért, 2-3 m-es árkok, ugyanakkora csalán, de a végeredmény mindenért kárpótolja az embert.

Meg kellett dolgozni érte...
Bükkös klímában, É-i oldalon, kb. 25 %-os meredekségû "lejtõn" estek a "zsákmányok".
Bükkös klímában, É-i oldalon, kb. 25 %-os meredekségû "lejtõn" estek a "zsákmányok".

Megtudnátok mondani, hogy mi ez? Link Csak mert van egy a kertben, de sajna nem tudom mi a neve. [esõ]
Nem, ez a sasfészek
Villantott az egyik kölkönc, fehérlik a feje.


Igazad lesz. Álcsüngõ, okos lepke. :-)
Ugye a "látványtestvér", a változákony csüngõ mérgezõ, e jószág meg csak ezt akarja elhitetni.
Már gyerekkoromban sem tudtam õket megkülönböztetni... (ezek szerint a lepke szemében ideális vadász volnék :-))
Ugye a "látványtestvér", a változákony csüngõ mérgezõ, e jószág meg csak ezt akarja elhitetni.
Már gyerekkoromban sem tudtam õket megkülönböztetni... (ezek szerint a lepke szemében ideális vadász volnék :-))
A lepi inkább fehérpettyes átcsüngõnek tûnik (fonalas a csápja), persze ettõl még az én szívemet is átmelengette.
Ma láttam méhbangót, a néhány éve felfedezett helyen. Fantasztikusan szép példányok nyílnak idén. Jól bõrig áztam közben, de az élmény bõven kárpótolt. Képeket majd teszek fel.
Ma láttam méhbangót, a néhány éve felfedezett helyen. Fantasztikusan szép példányok nyílnak idén. Jól bõrig áztam közben, de az élmény bõven kárpótolt. Képeket majd teszek fel.
Áhh, csak a Budai-hegyekben.(A Pilisbe terveztük egy rövidebb túrát, de Kata így is nyafogott, hogy fáradt...) Nagyon sok ilyen lepke volt, vagy ez követett bennünket végig.
Én azon csodálkozom, hogy az út mellett a virágot nem szedte le senki...

Merre jártál? Nagyon hangulatos kis képek! A Zigaena ephialtes (változákony csüngõlepke) szívmelengetõen gyönyörû!
Irigyellek! Itt a legutóbbi talalkozásunk óta csak két alkalommal esett, csütörtökön és ma. A csütörtöki csak a "port verte el", a ma reggeli is csak kb. 2 cm-re áztatta be a talajt.
Jó étvágyat a gombához!
Jó étvágyat a gombához!

Nálunk már nõ a vargánya, nagyon szépeket szedtünk tegnap sógorommal! Ja, és rókagomba is van már, igaz, azt egyelõre csak mutatóban találtunk.
A növényeknek is van jól mûködõ immunrendszerük. A nagyüzemi termesztés során azonban olyan növényeket ültetnek szoros közelségbe, amelyeknek ez a tény nem tesz jót, hisz olyan tömegesen támadhatja meg bármi kórokozó, ami egy-egy magányos növény esetében nem nagyon fordulhatna elõ.
Ez az immunrendszer nem egészen olyan, mint a mienk, de a lényege ugyanaz, védekezni a betolakodók ellen. Egy rakás növény még a fajtársainak is képes üzenni támadás esetén azzal, hogy különbözõ illó vegyületeket választ ki a levelein, amelyeket érzékel a többi növény, s felkészülhet maga is a támadásra. Ilyen esetben érdekes módon nem csak a fajtársak, hanem pár másik faj is érzékeli ezt a jelzést s maga is hasznot hajt ebbõl.
Telepes növények, mint pl. a lóhere vagy a szamóca pedig a talajban futó, az egyes növéneket összekötõ hajtásokon jelzi - szintén kémiai anyagok segítségével - ha pl. hernyók állnak neki falatozni egyik növényt, így a többi növény olyan anyagokat termel, amelytõl rágósabb és rosszabb ízû lesz a levele és így elkerüli a megrágatást.
Van egy vajbab fajta, amellyel Japánban kísérleteztek, ez pedig egy rettentõ érdekes dolgot tett. Egy atkafaj nagy szeretettel szívogatta ezt a babot. Amikor a növény érzékelte a támadást, elsõnek megüzente a többi vajbab felé a dolgot, de azután nem védekezõ anyagokat választott ki, hanem olyanokat, amelyekkel a támadó atkafajt felfaló másik atkafajt vonzotta!! A kukorica az õt támadó bagolylepkék hernyóit megtámadó darázsfaj egyedeit vonzó anyagot választ ki. Bizonyára irgalmatlan sok hasonló eset van, amikrõl nem tudunk még... Ezek mind kiválóan mûködnek a növények eredeti élõhelyén, amelyre a védekezést kifejlesztette, persze, ha kereszutül-kasul hurcolásszul õket a világban, nem biztos már, hogy ugyanilyen hatékony tud lenni.
Ez az immunrendszer nem egészen olyan, mint a mienk, de a lényege ugyanaz, védekezni a betolakodók ellen. Egy rakás növény még a fajtársainak is képes üzenni támadás esetén azzal, hogy különbözõ illó vegyületeket választ ki a levelein, amelyeket érzékel a többi növény, s felkészülhet maga is a támadásra. Ilyen esetben érdekes módon nem csak a fajtársak, hanem pár másik faj is érzékeli ezt a jelzést s maga is hasznot hajt ebbõl.
Telepes növények, mint pl. a lóhere vagy a szamóca pedig a talajban futó, az egyes növéneket összekötõ hajtásokon jelzi - szintén kémiai anyagok segítségével - ha pl. hernyók állnak neki falatozni egyik növényt, így a többi növény olyan anyagokat termel, amelytõl rágósabb és rosszabb ízû lesz a levele és így elkerüli a megrágatást.
Van egy vajbab fajta, amellyel Japánban kísérleteztek, ez pedig egy rettentõ érdekes dolgot tett. Egy atkafaj nagy szeretettel szívogatta ezt a babot. Amikor a növény érzékelte a támadást, elsõnek megüzente a többi vajbab felé a dolgot, de azután nem védekezõ anyagokat választott ki, hanem olyanokat, amelyekkel a támadó atkafajt felfaló másik atkafajt vonzotta!! A kukorica az õt támadó bagolylepkék hernyóit megtámadó darázsfaj egyedeit vonzó anyagot választ ki. Bizonyára irgalmatlan sok hasonló eset van, amikrõl nem tudunk még... Ezek mind kiválóan mûködnek a növények eredeti élõhelyén, amelyre a védekezést kifejlesztette, persze, ha kereszutül-kasul hurcolásszul õket a világban, nem biztos már, hogy ugyanilyen hatékony tud lenni.
Mint szakmabeli minden elismerésem a burgonyatábládhoz, le a kalappal!

Köszönöm Neked és Mindenkinek a jótanácsokat 
A meggyfák lombjai valóban sûrûek. Nálam a méheket nem fenyegeti veszély. Életem során több családi telken is dolgoztam, volt hogy paralel négyen. Édesapám rendszeresen metszette, "katlanosra" vágva a fákat; õ és exfeleségem "vegyszerpárti" volt, amikor átvettem a gondozást, sehol nem használtam kemikáliát. Nem vagyok megszállott "zöld", ámde tapasztalatom szerint a növények többsége jól megbírkózott a néha fellépõ betegségekkel. Évtizedek alatt négy gyümölcsfa (a két õszibarack még Szentedrén, egy Tatán) látszólag "spontán", megállíthatatlanul pusztult el, az itteni három éve kipusztult kisebbik barackfámmal együtt. A többi gyümölccsel (alma, körte, szilva, cseresznye) alig volt gond, ami ág elszáradt, beteg lett, levágtam. A eper málna szeder terjedt mint a gyom
Édesapám, bár használt vegyszereket, mindig mondogatta, a vegyszer csak óvatosság, többet ér, ha "beszélgetsz velük", a növények "megérzik" és "meghálálják", jobban használ bármilyen vegyszernél. Nevessetek ki, ma is rendszeresen megteszem, ha elsétálok mellettük, megsimogatom vagy megpaskolom a törzsüket és õszinte örömérzéssel gondolok arra hogy "jól vannak". Lehet hogy ez naivitás részemrõl, de számomra úgy tûnik, "jól hatott és hat" édesapám tanácsa, bármelyik telket is gondoztam. Vegyszert nem használok, figyelem, tisztogatom õket és a gyomoktól környezetüket Nem tudom van e összefüggés, a kisebbik barackfa azután pusztult el "rohamszerûen", hogy az egyik "hétvégis" gallyakat metszett róla ("természetesen" kérdés-engedély nélkül), utána a fa pár nap alatt ledobta leveleit és elszáradt. Egyébként a mindenkori "telkes" növényeim (gyümölcsfák és az a óriás szemû, nagyfürtû mézédes szõlõ, melyet édesapám ültetett mindenhova; szégyen nem tudom a szõlõ nevét) jól nélkülözték a szereket (komoly gyümölcsösben nyilván nem kockáztat senki). Életemben elõször kapta el a betegség az egyik meggyet, a többi ép és virul
Megesett hogy valamelyik fa gallya furcsán elváltozott vagy elszáradt, azokat lemetszettem, a fák eddig mindent átvészeltek. Nyolc-tíz fánál talán hat a "szeretet", de "nagyüzemben", kiterjedt gyümölcsösben ez nyilván nem megy. Bocs a hosszért.

A meggyfák lombjai valóban sûrûek. Nálam a méheket nem fenyegeti veszély. Életem során több családi telken is dolgoztam, volt hogy paralel négyen. Édesapám rendszeresen metszette, "katlanosra" vágva a fákat; õ és exfeleségem "vegyszerpárti" volt, amikor átvettem a gondozást, sehol nem használtam kemikáliát. Nem vagyok megszállott "zöld", ámde tapasztalatom szerint a növények többsége jól megbírkózott a néha fellépõ betegségekkel. Évtizedek alatt négy gyümölcsfa (a két õszibarack még Szentedrén, egy Tatán) látszólag "spontán", megállíthatatlanul pusztult el, az itteni három éve kipusztult kisebbik barackfámmal együtt. A többi gyümölccsel (alma, körte, szilva, cseresznye) alig volt gond, ami ág elszáradt, beteg lett, levágtam. A eper málna szeder terjedt mint a gyom


Bezony... ahogy Noli mondotta. De legközelebb inkább elõzd meg a bajt, és ne hagyd a fák koronáját besûrûsödni. Virágzáskor meg kínáld meg õket egy kis permettel (Fundazol, Topsin és társaik), pláne, ha esõs idõk járnak. Persze kéretik vigyázni a méhekre is...
Dianthus plumarius (tollas szegfûk) védett alfaja. Magyar középhegységi bennszülött, endemikus alfaj, a nyílt dolomitszikla-gyepek jellegzetes lakója.Nagyon röviden.
A többit majd a botanász nagyfõnök pótolja vagy kiegészíti vagy javítja..

A többit majd a botanász nagyfõnök pótolja vagy kiegészíti vagy javítja..

Moníliára épp ma mondta a rádióban a Bálint gazda, hogy szüret után a beteg ágakat le kell vágni s nyomni rá permetet aztán.
Ha csak be nem mutatkoznak, s a nevüket is ki nem teszed, nem sért semmit... Mehetnek az ombuccmanhoz...
Teljes méretben nézendõ; (a minõségért bocsesz, a szokásos -kocsiból, lóhalálában, üvegen keresztül- módban készült) a lényeg azért látszik..
Link

Köszönöm így logikus, egy népes társaság lelegelhet ebéd után egy vödörre valót anélkül hogy a kutyát rájuk engedném [esõ]
Egy megoldás van, amig érik folyamatosan, hajnalban le kell szedni, ami "létrás" magasság az nem gond, a fáramászó kölket fúvócsõbõl kilõtt akáctüskével "s*ggb*lövöm" mittudomén hol ült akáctüskébe
Juteszembe, monília? Most már mindegy?
Egy megoldás van, amig érik folyamatosan, hajnalban le kell szedni, ami "létrás" magasság az nem gond, a fáramászó kölket fúvócsõbõl kilõtt akáctüskével "s*ggb*lövöm" mittudomén hol ült akáctüskébe

Juteszembe, monília? Most már mindegy?
Talán nevetni fogsz, a weblapos megoldás pont ma délelõtt jutott az eszembe, de azt hiszem ez a "kipellengérezés" sértene valami személyiségi jogokat [esõ]
Tábla kirak: Frissen permezeve!!!
:-)
Aki ezek után is szed, annak elég, ha felhívod a figyelmét a gyomormosás élményére, talán nem szed többet. :-)
Vagy néhány jól elérhetõ gyümit beinjekciózol hashajtóval.
Szerintem ha pofán fényképezed, aki zabálja, s csinálsz egy weblapot az "Õk lopták a cseresznyémet" témában, s oda felpakolod, az is ér valamit. A fa alá kirakhatod a weblap címét, ahol ellenõrizhetik a tolvajok, hogy elég elõnyös-e a fotó.
:-)
Aki ezek után is szed, annak elég, ha felhívod a figyelmét a gyomormosás élményére, talán nem szed többet. :-)
Vagy néhány jól elérhetõ gyümit beinjekciózol hashajtóval.
Szerintem ha pofán fényképezed, aki zabálja, s csinálsz egy weblapot az "Õk lopták a cseresznyémet" témában, s oda felpakolod, az is ér valamit. A fa alá kirakhatod a weblap címét, ahol ellenõrizhetik a tolvajok, hogy elég elõnyös-e a fotó.
Hajnalban, amikor még nincs meleg. :-))
A szegfûnek darabja 100.000- ft, elég, ha ennyit tudunk róla. :-)
A szegfûnek darabja 100.000- ft, elég, ha ennyit tudunk róla. :-)
Ha közterületen van , akkor bárki szedhet róla annyit, amennyit ott elfogyaszt, de elvitelre nem szedhet senki.
Kollegák, több kérdésem lenne, cserébe egy kis finom cserkó 
1., A monilia kiölte a szomszédom öreg meggyfáját. Nálam az egyiket kapta el részben, kicsi, zöld lett a meggy és elszáradt kisebb ágak láthatóak rajta (a többi egyenlõre ép és finom termést hozott) Hagyjam, átvészelik?
2., Mi a "jogi helyzet" az "elõkert" gyümölcsfáival? Úgy érzem, nekem több jogom van termésükhöz, mint akik kosárral próbálják megszedni. Úgy tudom, útonjáró olthatja a szomját vele, de szinte lekopasztani mintha télire tennék el? Lassan közibük lövök, némelyik olyan pofátlan. Ráadásul nem is szegények vagy "megélhetési bûnözõk" viszik, jól szituált, magukat fenemód sokra tartó (megismerni a kanászt cifra járásáról) "gangosan lépõ" emberszabású élõlények, akik gyümölcs helyett fenyõvel rakták vagy rakatták tele a telküket. At útonjáró szedhet pár szemet éhsége, szomja csillapítására, de mi a helyzet ha egy népes társaság (több "hétvégis" család fiatalja öregje, némelyik a pofámba bámulva) röhögcsélve körbeállja és legel ameddig ki nem durran? Van aki programszerûen erre sétál és legel, amig eléri. Volt akikre rá is szóltam, hogy hagyjanak már nekem is. Vagy aki letöri az ágat is? Meg a kölök aki felmászik fára, törve zúzva közben az anyja a pofámba bámul, az apja szégyenkezve megy odább de nem szól? Lõjem le a kölköt a fáról? Egyenlõre elég, ha lefényképezem, elsomfordálnak, de volt aki morgott valamit halkan (jobb ha nem tudom mit, még kivisz utána a "nagylöttyös indulat" oszt nekem lesz bajom belõle), szerencséje hogy nem engedtem rá a kutyát. Ha az ember elnézi, rászoknak. Amikor ideköltöztem, eleinte hagytam, akkor akadtam ki amikor kosárba szedték a barackot olyanok, hogy csak a kacsaláb hiányzik a házukról.
Azért írom mert egy kutyasétáltató, idõs, kövér, már szenilis, de ápolt õsz szakállas "hétvégis" koma tépte elõbb a meggyet, majd a cseresznyét marokszám a képibe. Elhúzott a sejhajba, de azóta is füdtölgök, elõbb-utóbb valakivel "csudát teszek" hülye "nehéz megharagítani, de ha megharagszik akkor bolond" természetem miatt. Szóval milyen mértékig célszerû türelmesnek lenni?

1., A monilia kiölte a szomszédom öreg meggyfáját. Nálam az egyiket kapta el részben, kicsi, zöld lett a meggy és elszáradt kisebb ágak láthatóak rajta (a többi egyenlõre ép és finom termést hozott) Hagyjam, átvészelik?
2., Mi a "jogi helyzet" az "elõkert" gyümölcsfáival? Úgy érzem, nekem több jogom van termésükhöz, mint akik kosárral próbálják megszedni. Úgy tudom, útonjáró olthatja a szomját vele, de szinte lekopasztani mintha télire tennék el? Lassan közibük lövök, némelyik olyan pofátlan. Ráadásul nem is szegények vagy "megélhetési bûnözõk" viszik, jól szituált, magukat fenemód sokra tartó (megismerni a kanászt cifra járásáról) "gangosan lépõ" emberszabású élõlények, akik gyümölcs helyett fenyõvel rakták vagy rakatták tele a telküket. At útonjáró szedhet pár szemet éhsége, szomja csillapítására, de mi a helyzet ha egy népes társaság (több "hétvégis" család fiatalja öregje, némelyik a pofámba bámulva) röhögcsélve körbeállja és legel ameddig ki nem durran? Van aki programszerûen erre sétál és legel, amig eléri. Volt akikre rá is szóltam, hogy hagyjanak már nekem is. Vagy aki letöri az ágat is? Meg a kölök aki felmászik fára, törve zúzva közben az anyja a pofámba bámul, az apja szégyenkezve megy odább de nem szól? Lõjem le a kölköt a fáról? Egyenlõre elég, ha lefényképezem, elsomfordálnak, de volt aki morgott valamit halkan (jobb ha nem tudom mit, még kivisz utána a "nagylöttyös indulat" oszt nekem lesz bajom belõle), szerencséje hogy nem engedtem rá a kutyát. Ha az ember elnézi, rászoknak. Amikor ideköltöztem, eleinte hagytam, akkor akadtam ki amikor kosárba szedték a barackot olyanok, hogy csak a kacsaláb hiányzik a házukról.
Azért írom mert egy kutyasétáltató, idõs, kövér, már szenilis, de ápolt õsz szakállas "hétvégis" koma tépte elõbb a meggyet, majd a cseresznyét marokszám a képibe. Elhúzott a sejhajba, de azóta is füdtölgök, elõbb-utóbb valakivel "csudát teszek" hülye "nehéz megharagítani, de ha megharagszik akkor bolond" természetem miatt. Szóval milyen mértékig célszerû türelmesnek lenni?