Bioszféra
A hiúz témához:
Link
A préda nyomokra 2006 februárjában bukkantunk a Verebes kaszálótól a Lóégési fenyves felé haladtunkban, sítúra közben.Ez volt annó az egyik fontos megerõsítés a biztos téli jelenlétrõl.A SZIE vadbiológiásaival folytatott eszmecsere után valószínûsítették a hiúzt, bár a nyomok az elõtte hulott 1 cm-es friss hótakaró miatt bizonytalanná tették a meghatározást.A Diósjenõi Erdészet szakemberi is hiúznak állapították meg és késõbb már Szemethy Laci, Darányi Laci is így nyilatkozott, amikor a hír bejárta annó a médiát.Friss volt a WWF farkas-hiúz védelmi kampány elõtte.
No persze az Ipolyt jól kifelejtették a hírbõl.
Késõbb egy 100%-an biztos hiúz nyomot is sikerült rögzítenie az egyik erdészünknek.
A horhosokon elõszertetettel a kidõlt bükk fák törzsein közlekedik, remekbe szabott méretû ugrásokkal.Ilyen nyom került az objektív lencséje elé.A kutya, róka pl. nem mozog így. Egyébként a "titkolózás" talán kicsit túlzó, mivel a nagyragadozó élõhelye hatalamas terület. A börzsönyi hiúz(ok) a Nyugati-gerinctõl a Kámor hegyig és mint látjuk a királyréti erdész kerületéig
bárhol elõfordulhat(nak) hegység szerte. Persze elsõsorban az ember által kevésbé bolygatott belsõ részek preferáltak.
Az eu-i hiúz amúgy nagyon érzékeny a bolygatásra, kevéssé tûri jól a változásokat, speciális élõhely igénye van, magányos, és rejtett életmódú, érzékeny, sérülékeny faj.Pl. a farkas sokkal jobb adaptálódó kézséggel rendelkezik.A visszatelepedése még bizonytalan, sok környezeti, emberi hatás játszik közre.A Kárpátok területén is inkább több elszigetelt állomány létezik.
Az érzékszervek funkcionális zsenialitásáról pedig kár szót ejteni...nagy kiváltság a vele való találkozás.a foxi story ezért is gyanús.Elsõsorban préda tetemek nyáron, télen a nyomok, hullaték, idõnként jellegzetes nászahangok mesélnek a hiúzokról.De alapvetõen nem hagy nyomot!
1915-1983 között semmilyen adat nem került elõ róluk, valószínûleg nem voltak az országban.1983-ban a szlovák állomány megerõsösdése nyomán tûnt fel az Aggteleki-karszt, a Zemplén, a Bükk, a Börzsöny és 1989-ben a Visegrádi-hegység bolygatatlanabb belsõ területein.Az nem tiszta, hogy a sSzlovák állomány (ennek peremterülete a mi É-khg-i élõhelyünk) magpopulációiból a gyengébb egyedek jöttek át, vagy a hazai vadállomány sûrûség (lásd muflon, bár az õz kedveltebb csemegéje) vonzotta hozzánk.Az se tisztázott kellõ mértékben, hogy szaporodnak e itt nálunk. A börzsönyi hiúz esetében úgy tûnik már egész évben a hegység területén tartózkodik.Ez az állományi peremhelyzet azonban ökológiailag nagyon sérülékeny egyensúly.A peremi populáció érzékenyebben reagál a rendelkezésre álló erõforrások változására, mint a magállomány.Pozitiv irányban is.Ha az élõhely változásai kedvezõek, akkor gyors felfutás lehet, mert kevesebb a fajtárs konkurencia.De ha negatív irányú, pillanatok alatt eltünnek a területrõl.Az ökofolyósók a perem és a magpopuláció között nagyon fontosak, ebben a fluktuáló mozgásban.Sõt meghatározóak lehetnek egy-egy állomány végleges hazai betelepülése szempontjából.Szóval épp egy érdekes ökológiai folyamat kellõs közepén vagyunk.Sok minden a szlovák magállomány helyzetétõl függ a továbbiakban.
Link
A préda nyomokra 2006 februárjában bukkantunk a Verebes kaszálótól a Lóégési fenyves felé haladtunkban, sítúra közben.Ez volt annó az egyik fontos megerõsítés a biztos téli jelenlétrõl.A SZIE vadbiológiásaival folytatott eszmecsere után valószínûsítették a hiúzt, bár a nyomok az elõtte hulott 1 cm-es friss hótakaró miatt bizonytalanná tették a meghatározást.A Diósjenõi Erdészet szakemberi is hiúznak állapították meg és késõbb már Szemethy Laci, Darányi Laci is így nyilatkozott, amikor a hír bejárta annó a médiát.Friss volt a WWF farkas-hiúz védelmi kampány elõtte.
A horhosokon elõszertetettel a kidõlt bükk fák törzsein közlekedik, remekbe szabott méretû ugrásokkal.Ilyen nyom került az objektív lencséje elé.A kutya, róka pl. nem mozog így. Egyébként a "titkolózás" talán kicsit túlzó, mivel a nagyragadozó élõhelye hatalamas terület. A börzsönyi hiúz(ok) a Nyugati-gerinctõl a Kámor hegyig és mint látjuk a királyréti erdész kerületéig
Az eu-i hiúz amúgy nagyon érzékeny a bolygatásra, kevéssé tûri jól a változásokat, speciális élõhely igénye van, magányos, és rejtett életmódú, érzékeny, sérülékeny faj.Pl. a farkas sokkal jobb adaptálódó kézséggel rendelkezik.A visszatelepedése még bizonytalan, sok környezeti, emberi hatás játszik közre.A Kárpátok területén is inkább több elszigetelt állomány létezik.
Az érzékszervek funkcionális zsenialitásáról pedig kár szót ejteni...nagy kiváltság a vele való találkozás.a foxi story ezért is gyanús.Elsõsorban préda tetemek nyáron, télen a nyomok, hullaték, idõnként jellegzetes nászahangok mesélnek a hiúzokról.De alapvetõen nem hagy nyomot!
1915-1983 között semmilyen adat nem került elõ róluk, valószínûleg nem voltak az országban.1983-ban a szlovák állomány megerõsösdése nyomán tûnt fel az Aggteleki-karszt, a Zemplén, a Bükk, a Börzsöny és 1989-ben a Visegrádi-hegység bolygatatlanabb belsõ területein.Az nem tiszta, hogy a sSzlovák állomány (ennek peremterülete a mi É-khg-i élõhelyünk) magpopulációiból a gyengébb egyedek jöttek át, vagy a hazai vadállomány sûrûség (lásd muflon, bár az õz kedveltebb csemegéje) vonzotta hozzánk.Az se tisztázott kellõ mértékben, hogy szaporodnak e itt nálunk. A börzsönyi hiúz esetében úgy tûnik már egész évben a hegység területén tartózkodik.Ez az állományi peremhelyzet azonban ökológiailag nagyon sérülékeny egyensúly.A peremi populáció érzékenyebben reagál a rendelkezésre álló erõforrások változására, mint a magállomány.Pozitiv irányban is.Ha az élõhely változásai kedvezõek, akkor gyors felfutás lehet, mert kevesebb a fajtárs konkurencia.De ha negatív irányú, pillanatok alatt eltünnek a területrõl.Az ökofolyósók a perem és a magpopuláció között nagyon fontosak, ebben a fluktuáló mozgásban.Sõt meghatározóak lehetnek egy-egy állomány végleges hazai betelepülése szempontjából.Szóval épp egy érdekes ökológiai folyamat kellõs közepén vagyunk.Sok minden a szlovák magállomány helyzetétõl függ a továbbiakban.
Egyébként õrült tempóban halad a természet, az sem mindegy hogy reggel vagy délután fényképezek egy virágzó fát, akkora a különbség!
Most az eddig még alvó részek is be fognak indulni, a korábbi 3 hetes 1 hónapos különbségek napok alatt 1-2 hétre rövidülhetnek!
Ami durva, hogy az elsõ virágzó aranyesõk február közepe környékén jelentek meg, de még mindig van virágzó példány!
Most az eddig még alvó részek is be fognak indulni, a korábbi 3 hetes 1 hónapos különbségek napok alatt 1-2 hétre rövidülhetnek!
Ami durva, hogy az elsõ virágzó aranyesõk február közepe környékén jelentek meg, de még mindig van virágzó példány!
5 hónapja a Börzsönyben is van farkas! 
Mióta megvan a huskym és a turisták látják az erdõben, riadtan szólnak a társaiknak: "Úristen, nézzétek, egy farkas!"
Jókat derülök rajta...
Mióta megvan a huskym és a turisták látják az erdõben, riadtan szólnak a társaiknak: "Úristen, nézzétek, egy farkas!"
Jókat derülök rajta...
Elõre is bocsánatot kérek, de ezt nem szeretném elárulni..., remélem megérted.
Lehetséges, hogy a közelben van fõ élettere és nem szeretném kitenni semmilyen veszélynek.
Hozzáteszem, azóta elkerülöm azt a részt, hogy én se háborgassam, inkább körbemegyek, ha azon a részen keresztül kellene mennem.
Lehetséges, hogy a közelben van fõ élettere és nem szeretném kitenni semmilyen veszélynek.
Hozzáteszem, azóta elkerülöm azt a részt, hogy én se háborgassam, inkább körbemegyek, ha azon a részen keresztül kellene mennem.
Virágba borult az összes gyümölcsfám (szilvák, meggyek, cseresznye, a kép balfelén az egyszem cseresznyefa látható) nomeg a dísznövények is nekilódultak 
A barackfáról eltûntek a virágok most a levelekre koncentrál; a tõlem északabbra esõ közvetlen szomszédom mind a négy barackfájának az összes virágja lehullott - Floo, mind elbarnult kivül-belül (szerencsémre az enyém nem, majd meglátjuk mennyi termést hoz) A császárkörte még "vár" valamire

A barackfáról eltûntek a virágok most a levelekre koncentrál; a tõlem északabbra esõ közvetlen szomszédom mind a négy barackfájának az összes virágja lehullott - Floo, mind elbarnult kivül-belül (szerencsémre az enyém nem, majd meglátjuk mennyi termést hoz) A császárkörte még "vár" valamire
A kis domb legmagasabb pontja -ha jól emlékszem- 316m magas. Azt nevezik a helyiek "Nyúli-havasoknak".
Érdekes, szép helyek vannak. Keresztül-kasul vágják a dombságot a löszmélyutak, az egyik út kõvel van kirakva. Borospincék sorakoznak az út végén a löszfalban.
Dombok tetején telkek: szõlõs, gyümölcsös, szép házak (néhány náddal fedett).
Ellátogattunk 2 orchidea lelõhelyhez: felhagyott gyümölcsösökben, gyepekben bíboros kosbor, méhbangó, vitéz kosbor tõleveleire leltünk. De találtunk erdõben is a bíborosból. Találkoztunk még törékeny hólyagpáfránnyal, vesepáfránnyal, salamonpecséttel stb..
Dombok tetején telkek: szõlõs, gyümölcsös, szép házak (néhány náddal fedett).
Ellátogattunk 2 orchidea lelõhelyhez: felhagyott gyümölcsösökben, gyepekben bíboros kosbor, méhbangó, vitéz kosbor tõleveleire leltünk. De találtunk erdõben is a bíborosból. Találkoztunk még törékeny hólyagpáfránnyal, vesepáfránnyal, salamonpecséttel stb..
Én úgy tudtam, arrafele a Bükkben van pár példány. Egyik haverom látott még egyet az Aggteleki karszton a Szelece-völgyben, amint éppen behúzódott az erdõbe.
Köszi a választ. Igen, valóban õk csapatban mozognak, akkor úgy látszik ez számít.
Basszus nem sok ember van aki látott hiúzt, nagy szerencséd van. Merre láttad pontosan? Sokat járom a Börzsönyt, életem legszebb élményei közé tartoznak ezek a kirándulások.
Basszus nem sok ember van aki látott hiúzt, nagy szerencséd van. Merre láttad pontosan? Sokat járom a Börzsönyt, életem legszebb élményei közé tartoznak ezek a kirándulások.
Az ehavi Természet Világa ad egy cikket a hazai cincérekrõl, ott is látni ezt a szépséget! Mik nem másznak Nálatok a falra... Jól felidegesíthetted szegényt! :-) 10.000 Ft-os bogár.
OMSZ kamerájának naposabb idõben elõszeretettel pózol egy pókocska. A kamera archívumában megtalálható 2008.04.07én 12.45kor és 2008.04.09én szintén 12.45tõl 13.15ig.
Jó estét!
Mai képek:
Ha már a Nagy-Hársas, akkor itt egy panoráma a Mátráról:Link A bal szélsõ a Nagy-Hársas. Ezen kép bal szélén a Cserhát is látható:Link
Többi mai kép: teljes pompában a kökény:Link Link Link
Mocsári gólyahír:Link Link
hangyócák:Link igen agresszívek voltak.
Ennek a kis növénykének a nevét nem ismerem(Mi ez?):Link
Mai képek:
Ha már a Nagy-Hársas, akkor itt egy panoráma a Mátráról:Link A bal szélsõ a Nagy-Hársas. Ezen kép bal szélén a Cserhát is látható:Link
Többi mai kép: teljes pompában a kökény:Link Link Link
Mocsári gólyahír:Link Link
hangyócák:Link igen agresszívek voltak.
Ennek a kis növénykének a nevét nem ismerem(Mi ez?):Link
Huppsz...egy kicsit bekeveredtem 
Ez esetben viszont nehéz lesz muzsikálásra bírni...
Bár valami hangot azt hiszem a cincér is ad
Ez esetben viszont nehéz lesz muzsikálásra bírni...
Bár valami hangot azt hiszem a cincér is ad
Link Az elõbb vettem észre a bogarantyút, melegedett a még langyos falon. Felismeri valaki?
Muflon ügyben annyit, hogy konkrétan a házi juhok õse két muflon alfaj (Ovis argali és az Ovis musimon), mitokondriális DNS vizsgálattal derítették ki. Szóval birkák, no.
Nya, pont ezt hümmögtem detto.
Majd próbálok infót gyûjteni, hátha többet is megtudunk..
A kollégám egy muflonkost talált pár hónapja az egyik etetõnk mellett elpusztulva. Az erdészet vizsgálta a tetemet és arra jutottak a munkatársak, hogy hiúz végzett vele.
Ez gyakorlatilag egyértelmû volt, hiszen a hiúzon kívûl nincsen olyan nagyragadozónk, mely képes lenne egy amúgy makkegészséges muflon elejtésére, másrészt a kos egyik combján a hús gyakorlatilag le volt rágva, ám a többi testrészén semmilyen sérülés és tépés sem volt.
Ez is a hiúzra enged következtetni, hiszen minden más állat, mely dögevõ is, mindig a lágy részekkel kezdik a "falatozást".
De hogy kutyára támadjon egy hiúz? Ez olyan hihetetlen, de persze nem lehetetlen....., csak valahogy....olyan...érdekes....
Ez gyakorlatilag egyértelmû volt, hiszen a hiúzon kívûl nincsen olyan nagyragadozónk, mely képes lenne egy amúgy makkegészséges muflon elejtésére, másrészt a kos egyik combján a hús gyakorlatilag le volt rágva, ám a többi testrészén semmilyen sérülés és tépés sem volt.
Ez is a hiúzra enged következtetni, hiszen minden más állat, mely dögevõ is, mindig a lágy részekkel kezdik a "falatozást".
De hogy kutyára támadjon egy hiúz? Ez olyan hihetetlen, de persze nem lehetetlen....., csak valahogy....olyan...érdekes....
Én is hümmögtem, de a fickó régi motoros, s ilyen sebeket szerinte nem ejt más.. De ki tudja, mi a valóság..?
Õ sem látta, csak a kutyája nyikkant egyet hallótávolságban, s mire odarohant, s megtalálta, a kutyu kimúlt. A nyomokból, sebekbõl következtetett, állítólag..
A Zemplénben bizonyítottan van egy farkascsalád. Illetve 3 éve még volt, remélem megvannak most is.
Hiúz a foxit? Érdekes...
Annyira rejtett életmódú, hogyha embert lát vagy kutyát vagy akármit, ami nem illik bele a környezetébe, köddé válik.
A kutyát 20 perccel veri 200 m-en..
Én láttam a Börzsönyben 3 év alatt egyszer, de akkor is csak másodpercekre.
Nem hinném, hogy hiúz kutyára támadna.
Hiúz a foxit? Érdekes...
Annyira rejtett életmódú, hogyha embert lát vagy kutyát vagy akármit, ami nem illik bele a környezetébe, köddé válik.
A kutyát 20 perccel veri 200 m-en..
Én láttam a Börzsönyben 3 év alatt egyszer, de akkor is csak másodpercekre.
Nem hinném, hogy hiúz kutyára támadna.
Jó a kérdés, de írom a választ....
A szarvasbikák inkább csak tavasz elején vannak csapatban (és ez sem általános), de inkább magánzók ugyanúgy, mint az õzek.
A muflonok ellentétben mindig nyájba verõdve járkálnak, akár 50-60, de több, mint 100 egyed is lehet egy brigádban.
A sok jószág közül mindig van egy, amelyik tuti, hogy már nagyon messzirõl kiszúrja a veszélyforrást és mi emberek sem tudunk szemmel tartani ennyi állatot, amikor cserkeljük be õket.
Az egyedülálló õzzel, szarvassal könnyû dolgunk van, szemmel tudjuk tartani és a reakcióival összhangban mi is tudunk tenni azért, hogy közel kerülhessünk hozzá.
A szarvasbikák inkább csak tavasz elején vannak csapatban (és ez sem általános), de inkább magánzók ugyanúgy, mint az õzek.
A muflonok ellentétben mindig nyájba verõdve járkálnak, akár 50-60, de több, mint 100 egyed is lehet egy brigádban.
A sok jószág közül mindig van egy, amelyik tuti, hogy már nagyon messzirõl kiszúrja a veszélyforrást és mi emberek sem tudunk szemmel tartani ennyi állatot, amikor cserkeljük be õket.
Az egyedülálló õzzel, szarvassal könnyû dolgunk van, szemmel tudjuk tartani és a reakcióival összhangban mi is tudunk tenni azért, hogy közel kerülhessünk hozzá.
Mátrai vadászok szerint van megtelepedett -bár kislétszámú- farkasállomány az eldugott völgyekben.. S pár hónapja valszeg hiúz intézte el az egyik vadász foxiját..
Farkasokat kéne betelepíteni. Jó, nyilván ez nem ilyen egyszerû.
A muflonokat mi a fenének telepítették be anno? Hogy legyen mire lövöldözni?
Egy kérdés még: kirándulásaim során azt tapasztaltam, hogy az õzek, szarvasok az embert inkább "magukhoz engedik", késõbb fogják menekülõre, mint a muflonok. Ez csak sima úgymond stratégiai elgondolás náluk, vagy a muflonoknak még érzékenyebb az érzékszervük?
A muflonokat mi a fenének telepítették be anno? Hogy legyen mire lövöldözni?
Egy kérdés még: kirándulásaim során azt tapasztaltam, hogy az õzek, szarvasok az embert inkább "magukhoz engedik", késõbb fogják menekülõre, mint a muflonok. Ez csak sima úgymond stratégiai elgondolás náluk, vagy a muflonoknak még érzékenyebb az érzékszervük?
Építgeti szegénykém az új fészkét:Link
Januárban elbontották a cégnél a kéményt, amin a fészke/kük volt,
így kénytelen az oszlopra telepített helyre építkezni.Én kérdeztem, hogy miért nem lehetett a fészket a kéményrõl átrakni ide, de csak kinevettek...
Januárban elbontották a cégnél a kéményt, amin a fészke/kük volt,
így kénytelen az oszlopra telepített helyre építkezni.Én kérdeztem, hogy miért nem lehetett a fészket a kéményrõl átrakni ide, de csak kinevettek...
Erre is bõségesen élnek, néha 50-70 fõs nyájakban kavarnak át az utakon.. Egyszer már bekerültünk egy ilyen átkelés közepébe, mit mondjak, erõsen aggódtunk, megússza-e az autó õket..
Vadászélményeim alapján tapasztalatból teszem hozzá, hogy a muflonok igen buta állatok.
Végülis birkaféle..., no..
Ha valami katlanfélébe sikerült egy nyájat elcsípni és lövést tett a vendégvadászom, akkor a muflonok nem tudtak a katlanból kijutni. A lövés visszhangja vagy valami más (nem tudom), annyira megzavarja a térérzékelésüket, hogy gyakorlatilag vagy egy helyben topognak vagy körös-körül futkorásznak.
Mellesleg - ahogy Jaurinum is írta - rendkívûl kártékonyak, tájidegen jószágok, Korzikáról települtek be és jelenleg nincs az a módszer, amivel vissza lehetne szorítani a létszámukat.
Régebben erdõgazdaságok külön muflonvadászokat tartottak - jóformán ingyen - , csakhogy ki tudják szorítani õket az erdészetek területeirõl a hatalmas kártételük miatt, melyet az erdõ állományaiban ejtettek. Mondanom sem kell- nem sikerült.
Ja, és persze nem utolsósorban, a híres-neves hazai õshonos gímszarvas (pl. zalai, somogyi világbajnok bikák) vagy dámszarvas populációink táplálék - és élõhelykonkurense lehet az elkövetkezõkben fokozatos terjeszkedésük következtében.
Ha valami katlanfélébe sikerült egy nyájat elcsípni és lövést tett a vendégvadászom, akkor a muflonok nem tudtak a katlanból kijutni. A lövés visszhangja vagy valami más (nem tudom), annyira megzavarja a térérzékelésüket, hogy gyakorlatilag vagy egy helyben topognak vagy körös-körül futkorásznak.
Mellesleg - ahogy Jaurinum is írta - rendkívûl kártékonyak, tájidegen jószágok, Korzikáról települtek be és jelenleg nincs az a módszer, amivel vissza lehetne szorítani a létszámukat.
Régebben erdõgazdaságok külön muflonvadászokat tartottak - jóformán ingyen - , csakhogy ki tudják szorítani õket az erdészetek területeirõl a hatalmas kártételük miatt, melyet az erdõ állományaiban ejtettek. Mondanom sem kell- nem sikerült.
Ja, és persze nem utolsósorban, a híres-neves hazai õshonos gímszarvas (pl. zalai, somogyi világbajnok bikák) vagy dámszarvas populációink táplálék - és élõhelykonkurense lehet az elkövetkezõkben fokozatos terjeszkedésük következtében.
Én is tisztában vagyok a kárukkal. 
De nem írtam, hogy hogyan szeretem õket, szándékosan...
Valószínûleg a régi-új vadászvita szárnyakapna.
De nem írtam, hogy hogyan szeretem õket, szándékosan...
Valószínûleg a régi-új vadászvita szárnyakapna.
Fel, bár éjszakázás után, s ebben a párás, délelõtti fényben nem értékeltem túl sikeresnek a dolgot, de sebaj, megyek én még verõfényes délután is, naplemenésig..
ecccccccercsak.
Sokféle lepkét láttam ma az erdõt járva. Repül már a rezedalepke, pókhálós lepke, hajnalpírlepke, erdei szemes is. Sajnos nincs idõm feltenni képeket, majd 2 hét múlva pótlom õket. Jó terepezést, kirándulást, tavaszi élményeket mindenkinek !
Én kevésbé.. Középhegységeink sziklagyepjeit néhol (pl. Vértes, Bakony, Bükk) úgy lerágják-letapossák, hogy csak a puszta "ördögszántás" látszik belõlük, fû semmi. Ja, vannak zöldellõ gyomfoltok is, a trágyahalmok körül.
Na, csak feljutottál.
Az aranysújtásos holyva tetszik a legjobban, igen dekoratív bogár.
Jópofák voltak, ahogy hatan három részletben (3-2-1) vágtak át a kõfejtõ tisztásán, óvatoskodva, bevárva a többit..
Aszondják a helyiek, hogy idén a muflonok is hamarabb ellettek. Két anya unt meg minket, két friss -hetes-két hetes- babával, meg két tavalyi suhanccal.. Azért egy pisilõs képre futotta, bár nem voltak túl közel
Link