Bioszféra

Tudom Csak olyan szép volt,muszáj volt lefényképeznem

Nyúúl? Mondjuk tényleg,el is felejtettem,hogy írtam hozzá nevet...de nem nyúl

A borostyán télen-nyáron megtalálható.

Legalább adtál volna a képnek valami nem ennyire ráutaló címet. Így könnyû volt kitalálni, hogy nyúl. :-)

Hihi Igen van rajta az is,de én az állatkára gondoltam

Nyárfaerdõ

Ebben a szép idõben kezd most már végre éledezni a természet errefele is A virágoskertben bújik elõ a tulipán bimbója: Link ,a környéken meg a ringlószilvafa kezdett rügyezni: Link .Leltem borostyánt is: Link Link
A falu melletti kis halastó mini-szélerõmûve: Link
Egy találós kérdés: Milyen jószág ez?(nem túl nehéz): Link

Azt még nem írtam, hogy múlt héten kinyílt pár virág a kecskerágón, az ablakunk elõtt.

Köszi
Viseletes, mert pár hétig nem volt fagy ott ahol fényképeztem (gondolom emiatt és a magas nappali hõmérsékletek miatt jött ki), de az elmúlt 2 reggel kicsit megviselhette, de tuti hogy idei, mert sehol nem láttam eddig ekkora levelet....
A kicsik szerintem frissebbek, de azt képzeld el hogy mióta kell olyan idõnek lennie, ha ekkorára megnõtt!

Õ házi, vagy valami korai bányászméh? A segge sárga volt, és nem csíkos?
szerk: bár inkább házi, az Andrena fulva, amelyre gondoltam, élénkebb színû

Az a madaras-napos csodaszép!
A bodzalevél (a nagy) nem tavalyról áttelelt? Olyan viseltesnek látszik. A kicsik tiszta, hogy frissek (ilyet kaptam el én is a múlt héten itthon).

Urak! Átraktam az Égrenézõ fórumba a holdudvar kérdést.Ott választ kaptok!Remélhetõleg.

Dehogy van harag, télleg olyasmi, mint ahogy leírtad!

Köszönöm

Esti kuncsaftom: Link

Kép címe:
Floo a sivatagban: a száraz levegõ már kicsavarta a zivatarhoz szokott zalai barátunk testét, teljesen átszarusodott a bõre a tûzõ nap égetõ sugaraitól, távolban amott egy délibáb kutat, kutatva szomjas szája, felette egy keselyû az utolsó leheletére várva, készen áll a lecsapásra

De a kép tényleg gyönyörû, remélem ezért a kis szösszenetért nincs harag

Szép kép,már csak egy madár hiányzik róla

Hátborzongatóan szép,mint egy mesében ez a kép,gratula!

Link

A cseresznye virágrügye : Link Link ! ! !
A bodza levele nyári méretekben : Link ! ! !
Ez pedig életem eddigi egyik legszebb képe : Link

Mai Mecseki képek:
Link Link Link

Jaja.
(Bár a kiállítási megmérettetések esetében nem szabad figyelmen kívül hagyni a bírálatok értékelésénél a legfõbb -emberi- tényezõt.. Ahogy az élet egyéb területein, bizony ott sem a korrekt, elfogulatlan, szakszerû munka az általános. A kivételek meg csak erõsítik a szabályt, sajna. Így gyakorta elõfordult, hogy a fajtajelleg némely bírónál hiba volt, a kizáró foghiány, harapás felett nagyvonalúan átsiklott, a vézenproblémákra meg csak legyintett. .

Egy kutyatenyésztõnek igazán képben kell lenni ez ügyben, hiszen versenyen pontozzák a koponya formát.Egy tervueren juhász sem lehet pl. túl hosszú - róka -fejû.
Link
Itt is 22-20 a fogak száma, aránya.

Hozzászólhatna Myloh barátom az eszmecseréhez,vagy a vadgazdamérnök és zoológus palánta kollégái.(Levi, Ska )

A költõk korán halnak és azok a bizonyos szelek imádják õket kategorizálni érdekeik szerint.De ez már homoszféra.

Korrigálok, a P1-ek megvannak, benéztem, mert nagynak tûnt a távolság a szemfog után..
(A kutyáknak 42 foguk van, alul 22, felül 20)

Kutyaféle lesz az, fiatal, olyan egy éves körüli. A fogak még csipkések, de már teljes méretûek, maradandóak. Mindkét oldali alsó P1-foghiány. Az agykoponya hiánya miatt ennyi, ha az a része is meglenne, többet lehetne tudni róla.. A fang (arcorri rész) mindenesetre hegyes pofájúra utal.

Ez volt az a vers, melyet megtalálva azt mondtam, ha nekem még egyszer azt mondja a tanár, hogy JA kommunista költõ volt, kimegyek és kirángatom a kombinéjából.

Kiegészült a kiegészítés kiegészítése.
Népszerüsítõ ismeretterjesztés avagy boldogemlékû népmûvelés.
Bár a szaktudományos idegen szakszavak használata a magyar nyelvi megfelelõvel együtt épp ezt szolgálhatja, ha jók az arányok és az adagolás.
A miktikusnál ez elmaradt, de azért a latinos mix szó sejtet valamit.Miscere:keveredés.

Csak az õsszel ültetett picike fügém miatt aggódóm szerintem annak is reszeltek. Majd holnap ma vagy holnap ráhordok egy csomó avart, hátha...

Következõ, hátha ideterelem a hó és zivatarlesenben errõl társalgókat:

A hétvégén érkezõ igencsak kemény, ám átmeneti hideghullám legalább annyi hasznot, mint kárt fog hozni.
Lesznek rügyelfagyások, ám a (kései) gyümölcsterméseket ez talán nem érinti keményebben.
Ellenben a kártevõknek nagy halál lesz, ennek nagyon örülök.

A közeledõ hideget jelzik már nálam javában a madarak, ritka közel húzódtak a településhez a varjak, és az aprómadarak.

Akkorhát a kiegészítés kiegészítése megtörtént, he-he!
Nekem pedig a hatásmechanizmus leegyszerûsített, megérthetõvé tétele volt a célom az általános példával.
Így van, mert akkor aztán egyre kevesebbet értenének az idelátogatók, és nem ez a célunk, he-he!

A 4 fok miatt a téli hõháztartási viszonyokat emeltem ki alapvetõen, egyszerüsítve.
Ez is egy feed-back, oda-vissza ható hatásmechanizmus.Melegedéskor valóban beindul újra a cirkuláció, hiszen ha a felszíni vízhõmérséklet eléri a 2-3 fokot, az alsóbb rétegekkel helycsere zajlik egészen az újabb 4 fokos homotermiáig.A további melegedés pedig, már újra építi a stabil nyári normál vagy direkt rétegzõdést, az átmeneti szûk sávú, meredek hõmérsékleti gradiensû metalimnionnal ("ugróréteg" by Richter.E 1891).
De ez csak a mérsékelt övi, mély tavakra igaz!
Hiszen az energiabevitel döntõen a rövidhullámú sugárzásból ered, ám az energiaháztartást befolyásolják még az advektív hõtranszportok (van-e a tavon átfolyó víztömeg), hõvezetés, tófenék és víztömeg közötti hõátadás.
És akkor bele se menjünk a termikus tótípus és a Köppen féle klímaosztályozás rejtelmeibe (dimiktikus, monomiktikus, polimiktikus, amiktikus, holomiktikus tavak).

Milyen jó, hogy ezt a fórumot is figyeled, és hogy ez egy bakim kapcsán másodpercek alatt kiderülhetett!

Illetve nagyobb állóvizeknél állandó a 4°C a fenéken, télen-nyáron.
Tavasszal-õsszel egyenlítõdhet ki a teljes keresztmetszetben az állóvíz (4°C mindenhol, sûrûségkülönbség ohne), ekkor van az ún. tavaszi és õszi teljes átkeveredés.
Ekkor keveredik át a felsõ víz, az epilimnion és a mélyvíz, a hypolimnion, eme átmenet után újra rétegzõdés alakul ki, immár ugrózónával, metalimnionnal.
Elõtte (télen) is rétegzõdés van a sûrûségkülönbség miatt, ekkor metalimnion nélkül.

Csakhogy ponotosítsak, és közérthetõ nyelvre fordítsak, he-he!

Én kb. másfél hete fotóztam már barkás fûzet, itthon.

Termikus eltérések a kéreg árnyékos és napos oldalán.

A vízsûrûséghez:a 4 fokos vízsûrûség jelenséget az állóvizek téli hõháztartásában lehet a legjobban tanulmányozni.
A felszíni víz hülésekor hõcserés cirkuláció indul be, mely a további lehülés miatt egyre mélyebb rétegeket kever át.Amikor eléri a teljes víztömeg a +4C°-ot leáll a cirkuláció és a homotermia alakul ki.(Azonos hõmérséklet a teljes víztömegben.)Ha tovább hül, a felszíni víz már nem tud a fajsúly és sûrûségi viszonyok miatt (mert a 4 fokos víz a legsûrûbb) hova lesüllyedni, így befagy.Alatta inverz rétegzõdéssel kevéssé stabil hõrétegek alakulnak ki, 1-4 fok között a fenékig.(Epilimnion,metalimnion,hipolimnion ugrórétegek.)A hideg víz kis sûrûségkülönbsége miatt a fagyás a tó fenek felé gyorsan terjeszkedik és a sekélyebb vizek beállhatnak.A mély állóvizeknél ez jóval nehezebb, hiszen a felszíni jég maga is szigetel, illetve elõfeltételként a 4 C°-os homotermia is nehezebben áll be.

Erdésztechnikusoknak, botanászoknak ilyenkor csend van.
De jó a megfejtés, és Jóska már javította az elírást.
Valóban a nagy hideg teleken ágyúrobajszerû durrogásokra lehetünk figyelmesek, különösen cser erdõkben járva.
Ez a kéreg hosszanti irányú - szijácsig esetenként gesztig történõ - elrepedésébõl fakad.
Egy kis kiegészítés:a kemény fagy mellett, a száraz, napos idõ is hozzájárul a jelenség gyakoriságához.A napsütötte oldal és az árnyékos oldal közötti különbség hatalmas feszültséget generálhat a kéregben erõs fagyok idején.
Tovább nyomozva két kérdés:
1.Na és miért a csertölgyek, hárs fajok a legérzékenyebbek erre?
2.Mi történik a repedéssel és mi alakul ki belõle tavasszal?

Igen, ez az! Kösz!

A jelenség a versben:

Füstöl a víz, lóg a káka
kókkadón a pusztaságba.
Dunnába bútt fönn a magas.
Sûrû csönd ropog a havas
mezõben.

Kövér homály, zsíros, csendes;
lapos lapály, kerek, rendes.
Csak egy ladik, mely hallhatón
kotyog még a kásás tavon
magában.

Jeges ágak között zörgõ
idõt vajudik az erdõ.
Csattogó fagy itt lel mohát
s ideköti csontos lovát
pihenni.

És a szõlõ. Közbül szilva.
A tõkéken nyirkos szalma.
Sorakozó sovány karók,
öreg parasztoknak valók
járkálni.

Tanya, - körülötte körbe
fordul e táj. A tél körme
oldaláról egy keveset
repesztgeti még a meszet;
eljátszik.

Az ól ajtaja kitárva.
Lóg, nyikorog, szél babrálja.
Hátha betéved egy malac
s kukoricatábla szalad
csövestül!

Kis szobában kis parasztok.
Egy pipázik, de harasztot.
Ezeken nem segít ima.
Gondolkodva ülnek im a
sötétben.

Uraságnak fagy a szõlõ.
Neki durrog az az erdõ.
Övé a tó s a jég alatt
neki bujnak a jó halak
iszapba.

1932. jan.

Legkisebb +4°C-on?

Pont fordítva, a legnagyobb sûrûséget éri el +4°C-on a víz.

A roncsolást a jégképzõdés végzi, a sûrûségnek ehhez nincs köze.

A víz a hõmérséklet csökkenésével terjeszkedik, +4 fokon a legkisebb sûrûségû!
A növényknél is emiatt van az elfagyás, ha ez a fizikai tulajdonsága nem lenne, nem létezne elfagyás még -80 fokon se, mert nem roncsolná szét a sejteket....
Ha a lehülés nagyon hirtelen zajlik, a terjeszkedés szinte robbanászerûen következik be => széthasítja a fa törzsét, egyes fajokra különösen jellemzõ, ilyen fa pl. a csertölgy és a hárs!
Ilyenkor "durrog" az erdõ!
Más fajoknál fajoknál jelentkezik az ugynevezett kártyásodás, ahol a fa belül az évgyûrûk mentén válik szét!

A téli jázmin nálunk az ideinél sokkal keményebb teleket is átvirágozza, december-január környéki nyílás gyakori jelenség nála.

A "levelezõ" fûzed szomorú, azaz a fehér fûz változataként megkülönböztetett dekoratív fa (Salix alba cv. vitellina). Maradjunk egyelõre a rügyeknél, a levelezõk jöjjenek konzultációs idõszakban. Barkás kosárfonó fûzet mi is láttunk már: Link Ami jellegzetes még, a barkahernyók ezreitõl szalmasárga színû mogyoróbokrok csoporjai a patakok mentén. Az erdõkõl csak úgy kiviláglanak, lehet õket térképezni.

A kárpáti sáfrányról Hari kiokított minket, ez a 3 fõ elterjedési körzete van hazánkban. Somogyban Csokonyavisontán és a híres-neves Kaszói-erdõben él.

Esetleg azt, hogy József Attila szelleme köztünk van? Mintha õ írt volna valami ilyesmit. Bár lehet, hogy tévedek

Nem, nem.Nem "írcsuk" a vadat témakör!
Nagyképû todományossággal erdõklíma jelenség inkább.

Esetleg a vadászatra utal?

Középhegységi tájaink erdeibe is belopóztak a tavasz hírnökei, a beinduló nedvkeringés jelei.
Link
De a hétvégén a csertölgyesekben bizony durroghat majd az erdõ!
Mit is jelent a népi megfigyelés:"durrog az erdõ"?
Megfejtéseket ide kérem!