Földtan
OK, nem fogadjuk el a TEPCO jelentéseit, de akkor mit fogadunk el? A bulvármédia szenzációhajhász cikkeit se fogadjuk el. A hírügynökségeket, mint láttuk, megtéveszhetik a rosszul fordított nyilatkozatok. A mérési adatokat nem látjuk azonnal, s ha látjuk is, nem tudni, nincsenek-e kozmetikázva, nincsenek képeink, kivéve az amcsik mûholdas szuper képeit. A Kyodo jórészt a TEPCO-tól kap híreket, ergo az is kétséges, mennyire igaz. Stb.
Voltaképp ugyanott vagyunk akkor, mint 86-ban, amikor csak a Szabad Európán lehetett napokig hallani, hogy mi történt...
NHK: A rendõrség vízágyút ad az erõmûbe a hûtést segítendõ.
Voltaképp ugyanott vagyunk akkor, mint 86-ban, amikor csak a Szabad Európán lehetett napokig hallani, hogy mi történt...
NHK: A rendõrség vízágyút ad az erõmûbe a hûtést segítendõ.
Józsi!
Távol áll tõlem minden kötözködés, de kezdem nem érteni, miért annyira egetverõen fontos a besorolás? Egyrészt attól, hogy az esemény kap egy számot, még nem oldódik meg semmi. Ez számomra nem más, mint egyszerû statisztika. Másrészt, egy tornádót is csak a pusztítás után lehet osztályozni, nem közben. Vagyis, itt még korántsincs vége a történetnek, még nem ismertek a pontos következmények, így addig nem korai még ez a besorolás? Vagy ha megkapja a 6-ost, akkor mi fog történni? Változik valami egy besorolástól?
Távol áll tõlem minden kötözködés, de kezdem nem érteni, miért annyira egetverõen fontos a besorolás? Egyrészt attól, hogy az esemény kap egy számot, még nem oldódik meg semmi. Ez számomra nem más, mint egyszerû statisztika. Másrészt, egy tornádót is csak a pusztítás után lehet osztályozni, nem közben. Vagyis, itt még korántsincs vége a történetnek, még nem ismertek a pontos következmények, így addig nem korai még ez a besorolás? Vagy ha megkapja a 6-ost, akkor mi fog történni? Változik valami egy besorolástól?
A friss állapot-jelentésbe az INES besorolás szépen eltûnt...
Készítõdik elõ az 5-6 valamelyike.
Íme: Link
Készítõdik elõ az 5-6 valamelyike.
Íme: Link
Ez a jelentés volt az elsõ gondolatom, de hogy ezt így leírják, meg sem fordult a fejemben...
Vannak benne elemek? Biztosan... Akkor egy-két óra és oda is mehet a bórsav...
Ez a "lieing" kifogott rajtam. Most mit csinált a TEPCO? Mert a "lie"-nak kismillió jelentése van.
A TEPCO jelentéseket nem igazán fogadom el...
Folyamatos az információk visszatartása, és "cenzúrázása".
Folyamatos az információk visszatartása, és "cenzúrázása".
A kéményhatás a robbanás irányára utal, úgy értendõ, hogy az épület volt ott úgy építve. A robbanáskor az egyenként kb. 340 kg-os lezáró betonkockák/rudak hasadó-nyíló felületként müködtek, a robbanás teljes energiája így felfelé irányult.
Szerintem "távolabbi környék" alatt az erõmû néhány vagy néhány tíz km-es környezetét értik, és arra utalnak, hogy távoli városokban vagy más országokban (ami a megfogalmazás logikája szerint annyira távol van, hogy nem is "környék") nem várhatóak komoly következmények. Másfelõl: mivel itt nem az éghetõ grafit a moderátor, vélhetõen a levegõbe kerülõ összes szennyezés sem érne el csernobili méreteket, tehát nemcsak a lehetséges eloszlásban van különbség.
A Nyuli által írt kínai atomstopot nem tudom pozitívan értékelni. Épülnek majd helyette szenes erõmûvek, az ott megszokott módon nulla környezetvédelmi beruházással... (Nemcsak a szén-dioxid miatt siralmas ez, hanem pl. a közvetlenül szennyezõ, savas esõket okozó kén-dioxid, és többi káros anyag miatt is.)
A Nyuli által írt kínai atomstopot nem tudom pozitívan értékelni. Épülnek majd helyette szenes erõmûvek, az ott megszokott módon nulla környezetvédelmi beruházással... (Nemcsak a szén-dioxid miatt siralmas ez, hanem pl. a közvetlenül szennyezõ, savas esõket okozó kén-dioxid, és többi káros anyag miatt is.)
Swedish media: Third reactor inner tank full leak, TEPCO lieing to the people.
Ez a kéményhatás nekem kicsit vicces.
Több száz méter magasra véleményem szerint nem a kéményhatás miatt jut fel egy anyagáram, hanem annak dinamikája által.
Több száz méter magasra véleményem szerint nem a kéményhatás miatt jut fel egy anyagáram, hanem annak dinamikája által.
Nem, ez azt jelenti, hogy "csupán" az erõmü tágabb környékén, 20-30(-40-50...) km-es körzetben lenne nagyobb a sugárterhelés, nem pedig az egész országra, ill. más országokra kiterjedõen. Elnézést, félreérthetõen fogalmaztam az elõbb. A fülrák mellett lassan szemrákot is kapok a sok hírolvasástól 
A Greenpeaces véleményt logikailag nem értem, lehet bennem a hiba.
De "A Greenpeace véleménye szerint egy reaktorrobbanás során sem jönne létre nagy területre, ill. több országra kiterjedõ sugárszennyezés. A csernobili erõmüben a grafit és a robbanáskor fellépõ (az épület jellegébõl adódód) kéményhatás miatt került a radioaktív anyag a légkör magasabb rétegeibe." így szennyezõdött nagy terület, eddig ok...következtetésként írja, mivel nincs kéményhatás "így egy robbanás esetén az erõmü tágabb környékén sokkal nagyobb lenne a sugárterhelés"
Nem inkább, mivel nincs kéményhatás, nem jut olyan magasra a radioaktív szennyezõanyag, így távolabb nem lenne akkora sugárszennyezés....???
Persze az erõmû környezetében lenne, mivel ott maradna, nem szóródna annyira szét...
Kérdés mit jelent a tágabb környék...
De "A Greenpeace véleménye szerint egy reaktorrobbanás során sem jönne létre nagy területre, ill. több országra kiterjedõ sugárszennyezés. A csernobili erõmüben a grafit és a robbanáskor fellépõ (az épület jellegébõl adódód) kéményhatás miatt került a radioaktív anyag a légkör magasabb rétegeibe." így szennyezõdött nagy terület, eddig ok...következtetésként írja, mivel nincs kéményhatás "így egy robbanás esetén az erõmü tágabb környékén sokkal nagyobb lenne a sugárterhelés"
Nem inkább, mivel nincs kéményhatás, nem jut olyan magasra a radioaktív szennyezõanyag, így távolabb nem lenne akkora sugárszennyezés....???
Persze az erõmû környezetében lenne, mivel ott maradna, nem szóródna annyira szét...
Kérdés mit jelent a tágabb környék...
Én nem is az írás miatt linkeltem be, hanem a képek miatt!!
Egyesével túl sok helyet foglaltak volna el a képek itt az oldalon.
Sky, én már túllépek az ilyen idióta irományokon, kimorgom magam itt a gép elõtt.
Szenzációhajhászás meg pánikkeltés, na ez megy a médiában(persze tisztelet a kivételnek).
Egyesével túl sok helyet foglaltak volna el a képek itt az oldalon.
Sky, én már túllépek az ilyen idióta irományokon, kimorgom magam itt a gép elõtt.
Szenzációhajhászás meg pánikkeltés, na ez megy a médiában(persze tisztelet a kivételnek).
Elmennek ezek .........
Már elnézést, de kitört belõlem! Szólni kellene nekik, ne keltsenek már nagyobb pánikot...
Rossman, nem Szilvi tehet róla, õ csak az "okos" cikket linkelte be! Rosszul fogalmaztál, nagyon...
Már elnézést, de kitört belõlem! Szólni kellene nekik, ne keltsenek már nagyobb pánikot...Rossman, nem Szilvi tehet róla, õ csak az "okos" cikket linkelte be! Rosszul fogalmaztál, nagyon...
...és ez megint nem stimmel, pl. az 5-ös és 6-os reaktoroknál már sokkal komolyabb a helyzet, ahogy azt a reggeli órákban írtuk. 13:05-kor egy ilyen közleményt kiadni...
A "nukleáris tél" kiefejezés alkalmazása jelen esetben egy felelõtlen, szenzációhajhász, semmihez sem értõ firkász agyszüleménye...
A "nukleáris tél" kiefejezés alkalmazása jelen esetben egy felelõtlen, szenzációhajhász, semmihez sem értõ firkász agyszüleménye...
- Kína a napokkal ezelõtti álláspontját módosítva bejelentette, hogy átmenetileg nem ad engedélyt új atomerõmüvek építésére. A tilalom kiterjed a már elkezdett, de az építkezések korai fázisában lévõ erõmüvekre is.
- A Greenpeace véleménye szerint egy reaktorrobbanás során sem jönne létre nagy területre, ill. több országra kiterjedõ sugárszennyezés. A csernobili erõmüben a grafit és a robbanáskor fellépõ (az épület jellegébõl adódód) kéményhatás miatt került a radioaktív anyag a légkör magasabb rétegeibe. Mivel azonban éppen ez a kéményhatás hiányzik, így egy robbanás esetén az erõmü tágabb környékén sokkal nagyobb lenne a sugárterhelés, ráadásul jelen esetben sürün lakott területeket érintene.
- Oroszország Japánhoz közeli területein nõ a félelem egy esetleges sugárszennyezés miatt, a lakosság nagy mennyiségben vásárol káliumjodid-tablettákat, valamint bort és vodkát, ugyanis meg vannak gyõzõdve, hogy ez a keverék hatásos védelmet nyújt.
- A Kyodo a japán kormány közleményére hivatkozva írja, hogy nem valószínü a 3-as reaktor védõburkának súlyos sérülése.
- A Greenpeace véleménye szerint egy reaktorrobbanás során sem jönne létre nagy területre, ill. több országra kiterjedõ sugárszennyezés. A csernobili erõmüben a grafit és a robbanáskor fellépõ (az épület jellegébõl adódód) kéményhatás miatt került a radioaktív anyag a légkör magasabb rétegeibe. Mivel azonban éppen ez a kéményhatás hiányzik, így egy robbanás esetén az erõmü tágabb környékén sokkal nagyobb lenne a sugárterhelés, ráadásul jelen esetben sürün lakott területeket érintene.
- Oroszország Japánhoz közeli területein nõ a félelem egy esetleges sugárszennyezés miatt, a lakosság nagy mennyiségben vásárol káliumjodid-tablettákat, valamint bort és vodkát, ugyanis meg vannak gyõzõdve, hogy ez a keverék hatásos védelmet nyújt.
- A Kyodo a japán kormány közleményére hivatkozva írja, hogy nem valószínü a 3-as reaktor védõburkának súlyos sérülése.
Ott, és a baloldaliban is.
Beszámoló a munkák menetérõl: Megerõsítették, hogy korábban valóban bekövetkezett az ú.n. kritikalitási baleset a 3-as reaktorban. A reakciók hatására a hütõvízben urán oldódott fel, ezért a vizet le kellett ereszteni, ill. kicserélni. Ez csak a helyszínõl volt lehetséges, ezért 20 munkás párosával dolgozva oldotta meg a helyzetet. A tervezett munkaidõ a 100 mSv/órás sugárzás miatt páronként 3 perc volt, légmentes védõruhában, de ezt a folyamat során 1 percre csökkentették, a sugárterhelés miatt. Így sikerült a kritikalitást leállítani.
A 4-es reaktorban 400 mSv/óra a sugárzás, így az nem hozzáférhetõ.
Beszámoló a munkák menetérõl: Megerõsítették, hogy korábban valóban bekövetkezett az ú.n. kritikalitási baleset a 3-as reaktorban. A reakciók hatására a hütõvízben urán oldódott fel, ezért a vizet le kellett ereszteni, ill. kicserélni. Ez csak a helyszínõl volt lehetséges, ezért 20 munkás párosával dolgozva oldotta meg a helyzetet. A tervezett munkaidõ a 100 mSv/órás sugárzás miatt páronként 3 perc volt, légmentes védõruhában, de ezt a folyamat során 1 percre csökkentették, a sugárterhelés miatt. Így sikerült a kritikalitást leállítani.
A 4-es reaktorban 400 mSv/óra a sugárzás, így az nem hozzáférhetõ.
Amirõl beszélsz, az a nyomott vizes reaktortípus (PWR), ott van külön primer és szekunder vízkör, ott a szekunder vízkör fizikailag el van szeparálva primeroldalitól, mivel a reaktorból kilépõ 100bar fölötti víz külön gõzfejlesztõben adja át hõjét szekunder körnek.
A forralóvizes reaktorok (BWR) esetében magában reaktorban forr el víz és egy vízkör van, primer (radioaktív) gõz hajtja a turbinákat.
A fukushimai reaktorok BWR rendszerûek, eme havária-sorozat is ennek a primer reaktori gõzfázisn az az egyik oka.
Saját vélemény szerint ezért is a PWR reaktorok a biztonságosabbak.
A forralóvizes reaktorok (BWR) esetében magában reaktorban forr el víz és egy vízkör van, primer (radioaktív) gõz hajtja a turbinákat.
A fukushimai reaktorok BWR rendszerûek, eme havária-sorozat is ennek a primer reaktori gõzfázisn az az egyik oka.
Saját vélemény szerint ezért is a PWR reaktorok a biztonságosabbak.
a jobb oldalni nagy nyíl mögött lévõ medence? Abban vannak az elhasznált fûtõelemek, ugye?
Nem,a forróvizes reaktorban az ott keletkezett gõz közvetlenül hajtja meg az alacsony nyomású turbinákat, ezután kerül egy kondenzátorba, amiben lehül (a hütésre keringetett tengervizet használnak), a lehült víz pedig visszekerül a reaktorba. A turbinák pedig a generátorokat hajtják meg.
Facsiga, a 4-esnél nem a reaktor a gond, hanem az épület felsõ szintjén, a reaktorkupola melletti nyitott pihentetõmedence, ill. az abban lévõ (vagy már nem lévõ) használt fütõelemek.
Facsiga, a 4-esnél nem a reaktor a gond, hanem az épület felsõ szintjén, a reaktorkupola melletti nyitott pihentetõmedence, ill. az abban lévõ (vagy már nem lévõ) használt fütõelemek.
Óh dehogy...Hõcserélõkkel van megoldva a magfúzióból nyert hõenergia átadása ,tehát a hõcsere után gõzt fejlesztenek, és ez hajtja a turbinákat. Elnézést ha tévedek, kijavítanak a hozzáértõk, de szerintem a gõzturbináknál baromság lenne radioaktív gõzzel dolgozni.
Link
A nemzetközi körökben nem kis félreértést okozott a magyar idõ szerint hajnali Edano-féle sajtótájékoztatóban elhangzott szöveg (2384-es hsz-ban írtam), miszerint az erõmû munkásait "evacuated to safe region" ezt japánról fordították a stúdióban angolra. Eredetileg úgy kellett volna, hogy "evacuated to a safe location", ami azért nagy különbség, mert míg a region azt érzékeltette, hogy más területre távoztak, a location simán csak helyet jelent... Ennek következtében egy csomó külföldi sajtótermék azt hozta le, hogy elhagyták az erõmûvet...Nem kis pánikot okozva ezzel a kijelentéssel. A NY Times még a NISA-t és a TEPCO-t is megkereste megerõsítésért, s ekkor derült ki, hogy nem az erõmûbõl el, csak a sugárzó helyrõl mentek védett helyre. A már lehozott híreket a tisztázás után legelõször az Al Jazeera módosította.
A nemzetközi körökben nem kis félreértést okozott a magyar idõ szerint hajnali Edano-féle sajtótájékoztatóban elhangzott szöveg (2384-es hsz-ban írtam), miszerint az erõmû munkásait "evacuated to safe region" ezt japánról fordították a stúdióban angolra. Eredetileg úgy kellett volna, hogy "evacuated to a safe location", ami azért nagy különbség, mert míg a region azt érzékeltette, hogy más területre távoztak, a location simán csak helyet jelent... Ennek következtében egy csomó külföldi sajtótermék azt hozta le, hogy elhagyták az erõmûvet...Nem kis pánikot okozva ezzel a kijelentéssel. A NY Times még a NISA-t és a TEPCO-t is megkereste megerõsítésért, s ekkor derült ki, hogy nem az erõmûbõl el, csak a sugárzó helyrõl mentek védett helyre. A már lehozott híreket a tisztázás után legelõször az Al Jazeera módosította.
Radioaktivitás nyomait mutatták ki a pénteki fölrengésben megrongálódott atomerõmûtõl 80 kilométerre fekvõ Fukusima város vízvezeték-rendszerében szerdán a CNN jelentése szerint. A helyi hatóságok szerint a cézium- és jód izotópok az atomerõmûhõz kapcsolhatók, de nem jelentenek veszélyt az egészségre.
Igen, bár szerintem itt azért nincs éghetõ anyag a közvetlen közelben. Van még itt egy link korábbi, kritikus tömeg elérése miatti balesetekrõl: Link
Az ismert geometriájú és mennyiségû hasadóanyagoknál a keringetett "sima" víz is tökéletesen megteszi. Ahol ezzel gond lehet, ott tényleg a bóros lenne abszolút megnyugtató... bár a "sima" is nagy elõrelépés lenne a mostani helyzethez képest, hiszen víz alatt már nem olvadna, így valószínûleg nem is deformálódna komolyabban az anyag.
Persze, önmagában épp elég súlyos baleset a hasadóanyag szuperkritikussá válása (lásd a példákat), de a mostani történet meglévõ következményei mellett szerintem már nem ez a legnagyobb kérdés ill. veszély.
Az ismert geometriájú és mennyiségû hasadóanyagoknál a keringetett "sima" víz is tökéletesen megteszi. Ahol ezzel gond lehet, ott tényleg a bóros lenne abszolút megnyugtató... bár a "sima" is nagy elõrelépés lenne a mostani helyzethez képest, hiszen víz alatt már nem olvadna, így valószínûleg nem is deformálódna komolyabban az anyag.
Persze, önmagában épp elég súlyos baleset a hasadóanyag szuperkritikussá válása (lásd a példákat), de a mostani történet meglévõ következményei mellett szerintem már nem ez a legnagyobb kérdés ill. veszély.
Igen, ott volt a pihentetõ medence, ill. a robbanás és a tüz.
Ebédszünet (mivel nem is reggeliztem
)
Ebédszünet (mivel nem is reggeliztem
) 
Japán földrengés: akcióba léptek a vírusterjesztõk Link
Nem közvetlenül kapcsolódik ide, de nem árt az óvatosság.
Nem közvetlenül kapcsolódik ide, de nem árt az óvatosság.
Nem tudom amúgy, hogy vannak méretezve a pihentetõ medencék arrafelé, ha ép lenne a geometria, nem lehetne kritikus tiszta víztõl sem elvileg. (Nálunk legalábbis - azt hiszem - nem lehet.) Persze most ez nem érvényes, nyilván nincs a helyén semmi.
A fotó nagyon durva amúgy, de nem is értem. Ha a 4. blokk ki van pakolva a pihmedbe (mert ugye valamit cserélnek a tartályban), akkor hogy a csudába robbanhatott szét ennyire az épület? Hiszen a pihmed felfelé nyitott, ha ott volt is H-képzõdés, csak a csarnokot illet volna szétvágnia, mint az 1.-nél.
Szerk: közben részben válaszoltatok, talán a 3. blokki robbanás vitte szét.
A fotó nagyon durva amúgy, de nem is értem. Ha a 4. blokk ki van pakolva a pihmedbe (mert ugye valamit cserélnek a tartályban), akkor hogy a csudába robbanhatott szét ennyire az épület? Hiszen a pihmed felfelé nyitott, ha ott volt is H-képzõdés, csak a csarnokot illet volna szétvágnia, mint az 1.-nél.
Szerk: közben részben válaszoltatok, talán a 3. blokki robbanás vitte szét.
Igen, a kritikussá válás jelen esetben beinduló láncreakciót, és ezzel hasadóanyag-termelést/kibocsátást és tüzet (azaz szintén "károsanyag"-kibocsátást) jelent. És persze fokozott magolvadást, ami a konténment végzetes sérüléséhez és a fütõanyag földbeolvadásához vezethet.
A "megoldás" TALÁN a folyamatos bóros-vizes hütés lehet, de ettõl a radioaktivitás még nem szünik meg, mivel valahogy be is kéne takarni ezeket a nyamvadt fütõelemeket - amik ki tudja, hol fekszenek most...
A "megoldás" TALÁN a folyamatos bóros-vizes hütés lehet, de ettõl a radioaktivitás még nem szünik meg, mivel valahogy be is kéne takarni ezeket a nyamvadt fütõelemeket - amik ki tudja, hol fekszenek most...
Köszönöm,Noli korábbi beírását csak most tudtam elolvasni,de igy már világosabb számomra is a dolog.
Gondolom egyrészt a 3-as törmelékei zúzták szét (legalábbis ezen az oldalon), mésrészt pedig a pihentetõ medencében történt hidrogénrobbanás/tüz (az általam belinkelt képen, azaz az óceán felõli oldalon). Ami még elgondolkodtató (és ezt senki nem jelentette be): a 2-es épülete sem gáztömör már, nézzétek meg az alábbi képet, a víz felõli oldalon lyuk tátong a falon. Azaz 4 reaktor körül nincs épület.
Idõközben megkezdik az 5-ös és 6-os extra hütését.
Idõközben megkezdik az 5-ös és 6-os extra hütését.
twitteren valaki írta, h a magyarok szerint ez 6-os.. olvassa a fórumot? (nem magyar írta)
Köszi! Akkor, ha jól értem a kritikussá válás inkább a felszökõ sugárzás miatt és megugró hõtermelés (= tûz) miatt kerülendõ?
A másik kérdésem, hogy a jelenlegi ismereteink szerint mikor lehet hátradõlni? Ha minden hasadóanyagot sikerül keringetett bóros vízbe tenni?
A másik kérdésem, hogy a jelenlegi ismereteink szerint mikor lehet hátradõlni? Ha minden hasadóanyagot sikerül keringetett bóros vízbe tenni?
Azért az elgondolkodtató, hogy egy nem mûködõ reaktor épülete (#4) hogyan szenvedhet ilyen súlyos károsodást... Nagyban: Link
Fantasztikus amit itt többen napok óta csináltok. Minden elismerésem a kitartó munkátokért és köszönjük a részletes tájékoztatást a Japánban történõ eseményekrõl.
Szörnyû ez a sok tragédia ami egyszerre sújtja õket. Találtam 3 videót összesen kb 25 percnyi összefoglaló anyaggal amelyek tv-s tudósításokból és amatõr videókból lettek összevágva a földrengésekrõl és szökõárakról. Sok részletet ezeken a videókon láttam elõször pedig figyelem az eseményeket péntek óta. Tehát a 3 link: Link Link Link
Szörnyû ez a sok tragédia ami egyszerre sújtja õket. Találtam 3 videót összesen kb 25 percnyi összefoglaló anyaggal amelyek tv-s tudósításokból és amatõr videókból lettek összevágva a földrengésekrõl és szökõárakról. Sok részletet ezeken a videókon láttam elõször pedig figyelem az eseményeket péntek óta. Tehát a 3 link: Link Link Link
Egy mûködõ atombombához azért közel sem elég összelapátolni a kritikus tömeget elérõ hasadóanyagot. A láncreakció persze kialakul, de ennek legelsõ eredményeként szét is esik a tömb kritikus tömeg alatti darabokra, még azelõtt, hogy igazán komoly hõt termelne, vagy világgá röpítené az anyagot.
Volt egy ilyen jellegû baleset (igaz, nem erõmûben) épp Japánban, 1999-ben: Link
A kritikus tömeget itt összerakták, de a fenti okok miatt szó sem volt arról, hogy felrobbanjon akár az épület. Ráadásul itt egy tartályban lévõ vizes oldat okozta a bajt, ami a forrás megszûntével újra meg újra összegyûlt a tartályban, tehát a kritikussá válást rendre megismételte. A mostani esetben ez nem valósulna meg.
Volt egy ilyen jellegû baleset (igaz, nem erõmûben) épp Japánban, 1999-ben: Link
A kritikus tömeget itt összerakták, de a fenti okok miatt szó sem volt arról, hogy felrobbanjon akár az épület. Ráadásul itt egy tartályban lévõ vizes oldat okozta a bajt, ami a forrás megszûntével újra meg újra összegyûlt a tartályban, tehát a kritikussá válást rendre megismételte. A mostani esetben ez nem valósulna meg.
És ne felejtsük el, hogy a sima víz nem igazán jó... bórra mindenképpen szükség van, a kritikalitás megelõzése (megszüntetése?) érdekében, anélkül a víz csak gyorsítóként hatna.
A pihentetõ medence az alább belinkelt képen a épület jobb alsó sarkában lenne - de mintha már nem lenne ott... (a 4-es a bal elsõ reaktor).
A pihentetõ medence az alább belinkelt képen a épület jobb alsó sarkában lenne - de mintha már nem lenne ott... (a 4-es a bal elsõ reaktor).
Ha el tudják árasztani õket, az inkább csak jó, a víz biológiai védelem is, nem engedi át a sugárzást, csak még a hõelvitelt is meg kellene oldani... (Ha csak forralni tudják róla folyamatosan, na az tényleg nem jó.)
És itt még persze felmerül, hogy ép-e egyáltalán a pihmed, vagy folyamatosan folyik el belõle a víz.
Nyuli: el sem tudom képzelni, milyen állapotban lehetnek a belsõ szerkezeti elemek - pl. a pihmed.
És itt még persze felmerül, hogy ép-e egyáltalán a pihmed, vagy folyamatosan folyik el belõle a víz.
Nyuli: el sem tudom képzelni, milyen állapotban lehetnek a belsõ szerkezeti elemek - pl. a pihmed.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat