Bioszféra

Link Link Link
130-ról satuztam le érte, várom a tippeket

Salta Jujuy (jujuj, de szép Link
És Salinas Grandes Link
Annak apropóján, hogy most tanultam éppen róla (ilyenkor képeket szoktam keresgélni egyes vidékekrõl).

Megtörve az alsó sormintát, egy érdekes jelenségrõl számolnék be a hegységbõl, mely bár abiotikus, de talán figyelemre méltó:

Érdekes idõjárási szituációt lehet megfigyelni az utóbi két napban a Börzsönyben.
A két on-line állomásunk adatai alapján (Kemence és Diósjenõ) erõs anomália alakult ki a hegység keleti és nyugati fele között.
Feltûnõ, hogy a Börzsöny északnyugati kapujában a Kemence-völgy bejáratánál fekvõ Kemencén, a hidegpárnás AC helyzet stablizálódása óta - a kora hajnali órák kivételével - folyamatosan élénk K,DK-i szél fúj.Átlagosan 15-20 km/h sebességgel (10 min átlagolás) de 30 km/h órás alapszél adatok is vannak a görbéken. A nappal beálló T maxok 6-7 C° körül szórnak, míg kora regelre, a szélcsend beállta után fagypont közelébe vagy kevéssel alá süllyed a hõmérséklet. A folyamatos szárító hatású szél nyomán a nappali Rh 60-70% közelében mozog, majd csak lassan éri el a 80-85%-ot hajnalra.Köd nem alakul ki, csupán erõs párásság.
Ezzel ellentétben épp a szélfelöli keleti oldalon, a Nógrád-medencébe beragadó köd mellett alig van légmozgás.Nappali magasabb harmatpont mellett, magas az RH, folyamatosan 85% környékén szór.A T napi járása is kiegyenlítettebb.Éjjel nem közelíti meg a fagypontot (0.5-1.5 C fok körül alakul), míg nappal beálló T maxok 4 fok környékén detektálhatók. A szakaszosan mûködõ NHH adatokat nézve (Pitom drága lélek!Ugye emlékszel! fent is erõs 35-45 km/órás szél fúj, a tszf. magassághoz viszonyítva magas nappali T mellett.Úgy vélem egy fajta - hidegpárnás helyzetekhez köthetõ - keleti irányultságú "börzsönyi bukószél" jelenség zajlik éppen, figyelhetõ meg.
A Nógrádi-medencébe beült hideg levegõ felett a légáramlat elhaladva a hegység magas gerincein, csúcsain átbukva az Ipoly-völgyébe zúdul le, erõs szárító és ködoszlató hatással.
Ilyen helyzetben gyakori jelenség, hogy K-Ny-i irányban átszelve a Kemence-völgyet, a Jenõi oldal szürke magasködébõl vagy talajmenti ködfalából Királyháza környékén az ember szinte vonalzószerûen jut ki a szárazabb, tiszta, napsütéses területre.

#6780. - Noli (Veszprém)

A szentgotthárdi szupercinegével szemben Veszprémnek webcam-méhecskéje van:
Link

:-D

Link
A buszmegálló verebe :-)

Királyréti hydroinfó:

Mormog a Morgó
görögnek szürke hullámai
Milán erdészházát körülölelik
fehéren tajtékzó habjai!

Morgó

Lam által leírt, gyors olvadás volt tapasztalható ma a Börzsönyben.
A patakokban hatalmas robajjal zúdul le a víz, jellemzõ rá, hogy a lakásban, csukott ablaknál és ajtónál hallható a mormogása.

A laskák továbbra is virgonckodnak, köszönhetõen az itt fagymentes idõjárásnak. Tegnap egy tuskón volt 11 kiló...

Naná, ezen ne csodálkozz. :-)

Kész vagy

Kivárjuk.

Ezekkel a felröppenõkkel csak az a baj, hogy nem oda van állítva az élesség, ahol a madár már a levegõben van, hanem nyilvánvalóan a kaja helyéhez. Annyira kiszámíthatatlan, hogy merre reppennek fel, hogy nem tudom, mikor fogok tudni olyan szépeket csinálni róluk, amilyeneket szeretnék. Talán csak szerencse és szabadidõ kérdése...

Nagyon szépek, jó sok madárkád van. A 24-es jól sikerûlt.

Link
Mai éhes madárkák

Így van! Ez olyan örömteli, hogy ilyet olvashatok, hogy valaki ugyanarra a tájrészletre így emlékszik. Én is pl. a Börzsönyben vagy 80-szor voltam a 15 év alatt, de szinte mindegyik túrára pontosan emlékszem, mintha most járnék ott, ugyanakkor, hogy (pesti létemre) a Duna Pláza hol van, azt csak a minap tudtam meg puszta véletlen, mert egyszerûen ezt lesz arom, és ez jó... Mondjuk ez nyílván úgy van, hogy ami az embert érdekli, azt vágja és fordítva.
Mi is a szakmai ártalmad pontosan?

olyan éjjeli bizgentyûknek tûntek, centisek, másfél centisek.. Ennél több nem derült ki

Vajon milyen lepkék voltak? Egy rakás lepke imágó alakban telel át, ilyenkor kereshetnek menedéket, talán ilyesmik lehettek.

Ma nem készült kép a szokásos utunk során, késõn indultunk, sötét volt már a fotózáshoz. Viszont rengeteg lepkét láttunk a fényszóró elõtt.. Nem kéne már nekik hunyni ilyentájt..?

Ez a mi házunk melletti körömvirág, 15-én fényképezve.

#60344. - Noli (Veszprém)
Elõzmény: kismiso (#60343.) 2007-11-18 15:59:07
Régen népszokás volt rügyes ágat szobában karácsonyra kivirágoztatni.
A virágok nem a naptárt nézik, hanem a lehetõségek szerint alkalmazkodnak az aktuális kültéri viszonyokhoz.
Gépház bácsi, ha ráérsz, szerintem ezt rakd át a bioszférába, köszönöm!


#60343. - kismiso (Szarvas)
Elõzmény: Ronaldo De Assis Mor (#60340.) 2007-11-18 15:39:24
Nov-ben Az egy dolog. Karácsonykor virág legyen a vázába? Olyat még sose láttam.


#60340. - Ronaldo De Assis Moreira (Budapest XXI.)
Elõzmény: kismiso (#60338.) 2007-11-18 15:35:55
ez nem sokat jelent 2002 nov-ben rügyeztek a fák utána kemény tél


#60338. - kismiso (Szarvas) 2007-11-18 15:25:43
De legalább a nemjönniakaró télnek és hónak vannak elõnyei. Tovább tart a vegetációs idõszak és tovább gyönyörködhetünk a virágokban, elmondanám tavaly karácsonykor és újév fele is nyílt és így volt virág a "karácsonyfa alatt". Ezt a képet most csináltam. Mintha tavasz lenne olyan szép jövõhéten még szebb lesz, a reggeli ónos esõ meg se kottyant neki. Merem állítani hogy a legszebb virágok "per pillanat" K-en, DK-en vannak, ha vannak még egyátalán, íme egy a sok közül:

Floo-nak sok szeretettel, a hómadár:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A két utolsó képen az a pillanat látható, amikor a cinegék megmutatják a hómadárnak, hogy mit kell csinálnia a hószárnyaival, ha el akar repülni.

Link

Ma a Zemplén szívébe kirándultunk (Regéc és a huták környéke). Nagyon kellemes idõ volt. Gyengén felhõs, 2-3°C volt puszban. A hó vastagsága 2-4 cm. Ime néhány kép: Link

Azért az külön is van nekik, de szerintem direkt élvezték, hogy cibálhatják ki a hóemberbõl :-)

Álcázott madáreleség.

Link
Nem félnek a hóembertõl a madarak :-) Sõt, kiették a gombjait meg az egyik szemét. Naná, szotyiból készült. :-)

Szakmai ártalom.
Fehér-kõ lápa.Jó kis szerpentin vezet ott fel.
Egyébként jellegzetesek a nagy reliefenergiájú, V bevágódású, keresztmetszetû völgyek futásai és a több egymás feletti tetõszint.Háttérben már a fennsíkkal.
Két legkedvesebb hazai hegységem az északi tájakról B-betûs.A Z betûst én már a Kárpátok közé sorolom.Bár szakmailag is odatartozik.Mondjuk mindegyik.
Jó ez a tájképrejtvény!

Köszönöm a határozást.

Örülök, hogy így levágtad. Látom, te sem lakásban ülõ típus vagy. Bizony abban a völgyben fut a Miskolc-Eger út. A kép pedig a Lillafüred felett lévõ Fehér-kõrõl készült Hollóstetõ irányába.

Ha hazai táj, akkor erõsen Bükk hegységi romantikája van.

A tájat nem tudom, de a pókocska egy Thomisus onustus, egyik kedvencem :-)

Még nyári kirándulásról (táj+milyen pók?):
Link
Link
Link

Érdekes, és elég ritka növényt fotózott a srác. Ezekbõl az autogám nõszõfû-fajokból (leginkább csak kisfaj értékük van) van már vagy egy tucat, amit az utóbbi évtizedben fedeztek fel hazánkban. Még a szakember is nehezen boldogul velük, nagyító nélkül hiába minden kísérlet, de sokszor a sztereomikroszkópos virágmorfológia-vizsgálat vezet csak eredményre.

Aranyosan elfolyik a zsák szájában. Kormi nagy kalandor, lehet, hogy az egyik éjszakai birtokharc során szerezhette a sérülést. De biztosan felgyógyul.

Késõbb felemeltem fekhelyérõl és kiderült hogy fáj a lába. Megtapogattam az egész macskát, a hátsó lába fáj neki, ha megtapintom neki, hosszasan elnyújtva nyávog.
Most bent van a konyhában, alszik, mint a tej.. Remélem nincs komolyabb baja a lábának.

Link

Pedig olyan kis ártatlan, puha jószágnak látszik...

Van egy sebe az orrán, néhány napja szerezte.. Nagy verekedõ.

Édes :-)

Zsákbamacska: Link

Dehogy dolgoztam vele sokat, leültem és leírtam

Mo. éghajlati körzetei: Link

Mondandót elsõ részérõl azt tudnám mondani, hogy magam is kb. így ítélem meg a különbözõ médiumok tevékenysége által évtizedek óta a lakosságba oltott téves, esetenként végtelen naivitásra és alapvetõ ismeretek hiányára is kiterjedõ eszméket. Azt már levésbé tudom elfogadni, és értetlenül állok elõtte, hogy miért térsz idõrõl-idõre vissza a mediterrán jelzõre, amikor éppen nem pejoratív értelemben használod azt, hanem saját éghajlati és növénytani meggyõzõdésed vonatkozásában. Rossz beidegzõdés?

Másik dolog: a növénytermesztés "világa" és a természetes növénytakaró elterjedésével, elemzésével foglalkozó chorológia, cönológia, florisztika tudományágak, bármilyen furcsa, köszönõ viszonyban is alig vannak egymással. Egy domboldalt csak legújabban kiszemelt növényének megélhetése szempontjából értékelõ gazda nem fog más információhoz nyúlni, mikor telekvásárlásról, telepítésrõl, víkendházépítésrõl dönt, mint az általad és általam is a fentiekben elítélt régi vagy újkeletû tömegvezetõ eszmékhez és csatornáikhoz, valamint a klimatológia tárgyában nem feltétlenül kikupált baráti kör és agrárfórumok véleményéhez, és néhány szaklaphoz. Megjegyzem, hogy utóbbiakban idõnként hajmeresztõ közleményeket, felhívásokat lehet olvasni, miként vágjon bele a gazda csak (!) a "ránk tört" klímaváltozás hatására egy-egy haszonnövény kultiválásába. Hát hol van itt az átfogó környezetismeret?!
Ott van a másik oldal: az elmúlt hsz.-ok alkalmával már próbáltam érvelni vele, hogy egy területet nem a rajta akár évszázadok óta termesztett növényekrõl kell növénytanilag értékelni! Azt az ember vitte oda, õ gegyûgette, hogy hozzon neki minél kövérebb gyümölcsöt. De eredetileg mi volt azon a dombon? Sajnos már soha nem fogjuk pontosan megtudni, de egyedül a alapkõzetbõl, a talajból, kitettségbõl, lejtõszögbõl, és a botanikai résztudományok és a klíma (makro-mezo-mikro) összetett vizsgálatából lehetne rekonstruálni. És ha ezek az adatok pl. a Göcsejtõl a Völgységen át a Baranyai-dombságig minden kis dombocskára rendelkezésünkre állna, egy hihetetlenül változatos kép tárulna elénk, ahol nem lenne két egyforma paraméterekkel rendelkezõ hely. Lehet, hogy az adatok pl. a Zalaegerszeg-környéki hepehupás tájban jóval több (és talán mezoléptékben is) "melegkedvelõ" domboldalt tárnának elénk, mint a jóval délebbre fekvõ bólyi dombokat vizsgálva.

"Csak fura, hogy a mediterrán jelzõt nálunk mindíg dombhoz kötik...."

Ennek a dombok viszonylagos fagymentessége csak az egyik oka, a déli kitettségbõl eredõ nagyobb besugárzás legalább ilyen fontos a növények számára. Északi domboldalhoz bizony sehol nem kötnek hasonló jelzõt - nem véletlenül. De már azt is rég túltárgyaltuk, hogy kerek-perec "mediterránnak" soha, semmilyen magyar tájegységet nem nevezett sem az éghajlati, sem a biológiai szakirodalom. Hogy a növényvilágban elõfordulnak szubmediterrán elemek, az ehhez képest ég és föld...

Egy másik ponthoz: a napsütésben felmelegedõ sziklafelszín ill. száraz, köves talaj pedig éjjel valóban képes visszaadni a napközben elnyelt hõt - fizikai képtelenség volna, ha nem így tenné (az energia nem vész el a semmibe)...