2025. február 27., csütörtök

Bioszféra

Adott napon: 
Keresés:
#4926
Egyetértek. Jellemzõ, hülye média! Miért is lett volna faji megjelölés, ha már az is bõven elég, hogy szenzációhajhásznak?!
#4925
Nem tudom volt-e korábban, vagy mennyire gyakori, de a hirek szerint 6 éve volt utoljára cápa arrafelé, gondoltam hogy nem ez az elsõ nevet
Te tudsz valami korábbi adatról?

Jóska!
Nem tudok semmit az adriai cápapopulációról, nekem ezért meglepõ....de végül is nem is volt meglepõ...
#4924
Csatlakozom Andráshoz, ebben mi a meglepõ ?
A Földközi-tengerben 47 cápafaj õshonos (...), a leggyakoribb a kis macskacápa (max1m-es), húsát még árulják is, egyetlen igazi veszélyforrás a kék cápa lehet, aminek igazi hazája a trópusi, szubtrópusi tengerek, de a Földközi-tengerben is elõfordulnak, egy jó ideje ...
#4923
Nem eloszor, es nem is utoljara...
#4922
Link
Hoppá!
Cápa az Adrián ! !
#4921
#4589. - Póni (Miskolc)
Elõzmény: LAM (#4576.)

Folytatva a visszatekintõbõl:

Jelen eseteben, minkét helyen zárt állományban sávos szerkezetû széldöntés, viharkár alakult ki.Ez a képeken is jól látszik.Nálunk az ilyen mérvû széldöntések viszonylag ritkábbak, és valóban a tavaszi idõszakra a jellemzõbbek.
A súlyosabb jégkárok (pl. Börzsöny hegység, Nagy-Vasfazék-völgy, bükkös állomány, 1996) pedig a január-februári ónos esõzések fákra rakódott jégrétegei nyomán, az azokat követõ erõs szelek miatt következnek be.
Jégkárok, gallykárok, döntések(szél-jég) az erdei ökoszisztéma életének szerves részei.Lesújtó látvány, de ez a normális.A Kárpátok magas-középhegységeiben, nagyobb reliefû domborzatán ennél jóval jelentõsebb mértékû és területi kiterjedésû széldöntések alakulnak ki.Akár egy-egy nyári "viharfront" cellái nyomán is.
Természetesen egy leteremelés során megbontott állomány szélnek kitett oldalain jóval erõsebb a szélnyomás, mint az állomány közepén.De a zárt térszerkezet megbontását (pl. egy vágásérett bükkösnél) valahol (üzemtervi elõírások alapján) meg kell kezdeni.
Más részt minden erdõtömbnek, részletnek van egy széle -még a hegyláb zónákban is és még az ember által nem bolygatott erdei biocönozisokban is - ahol az adott populáció egyedei nagyobb fokú környezeti hatásokat kénytelenek elviselni. Pl. a kifejezetten kiegyenlítettebb klímát kedvelõ bükkösök erdõszéli vagy mesterségesen irtásszéli egyedei jobban ki vannak téve a napsugárzásnak, fagyhatásnak, kisebb párattartalomnak és a szélnek is. Az irtások szerkezeti eloszlása legfeljebb a diszpergáltáság fokát növelik, ami egy tagoltabb domborzatú hegyvidéken jobban szembetûnik, mint egy síkvidéki erdõben.Lásd mozaikos erdõk a Kunságban.
#4920
Sejtem..vidám Mint amekkorára nekem volt szükségem, hogy azt a gigaszendert gyengéden rávegyem, ugyan másszon már át az ujjamra a szúnyogháló sarkából, és tûrje a fotózást.. Aszittem, belehalok a rettegésbe..nevet
Egyébként az a tapasztalatom, hogy nagyon jó hatásfokkal mûködik a terápiás fotózás.. Már erõsebb a késztetés a kattogtatásra, mint a futásra, pedig-pedig.. vidám Hujjujjjjjj..vidám
#4919
Tudod milyen önfegyelem kellett tõlem, hogy 5 cm-rõl makróval lefényképezzem?Én aki írtózom tõlük!nevet
#4918
Asszem, a Lycosidae Pardosa sp., de a pontos meghatározást átengedem nálam tájékozottabbaknak.. nevet
#4917
Ez a kismama gyermektelen verziója..vidám Farkaspók õ is, a franc tudja hirtelen, melyik típus..nevet
#4916
Tessék, most fényképeztem!Link
Ez miféle szörnyeteg?:-)
#4915
Így születig egy életre szóló szerelem... :-)

A pókok már a télre készülnek ebben a bundában? Vicces látvány, hogy közelrõl ennyire szõrösek! :-)
#4914
Hoztam 6 új képet.. Link
#4913
Volt rá precedens, bár a kép minõségén sokat rontott, hogy mindketten remegtünk.. õ a szárnyait rezegtette halk zúgás kíséretében, én a térdeimet (is), némi diszkréten elfojtott fogcsattogtatás közepette.. vidám
Link
#4912
Hm, és mi a helyzet a szender-simogatással? :-P
#4911
Korhadó farönkök alatt bújt meg, tereprendezés közben botlottunk bele.. Helyeske volt, de azért simogatni nem vágytam..nevet
#4910
Miért, olyan aranyos!
Tudnám hol lehet ilyeneket találni :-)
#4909
Tegnap este nyílt ki, holnapra el is hervad:

beillesztett kép

#4908
Váááá!nevet

beillesztett kép

#4907

beillesztett kép



Az elsõ idén látott napraforgóm. Van a virágládáimban is, amit a madarak vetettek el a télen az etetõbõl... Az még csak bimbós.
#4906
Tavaly is volt lepkeszezon és alig repkedett pár pillangó...azért voltam ilyen lelkes...nevet Kár, hogy az azúrlepkét csak "összecsukva" tudtam lefotózni, most abból volt a legtöbb, nagyon édesen repülnek az óriási szárnyaikkal.
#4905
Állatok! :-)
Lepkeszezon van, nem? Sosem voltam a lepkék kifutójában, nagyon nagy élmény lehetett!
#4904
Jó reggelt! Tegnapi állatkerti képek, még ennyi lepke sosem volt a lepkekertben:Link
Tánc: Link
Link Link Link Link
#4903
Jaj de szépek és aranyosak! nevet Nagyon jó fotó, gratula!
#4902
Hoztam egy kismamát..: Link
#4901
Az a legszörnyûbb az egészben, hogy a médiában dolgozók egy része még büszke is rá, hogy õ bizony mekkora antitalentum volt az iskolában a természettudományos tárgyakból. Tisztelet a kivételnek.
#4900
:-D & ;-)
#4899
Sic itur ad astra!kacsint
#4898
Oh! ... de vajon ki lehet a szerzõ? ;-)
Köszönöm :-)
#4897
vidám
Nem látszom mert ilyenkor a bükkösben lapulok!nevet
Egyébként meg a tiszteletet érdemlõ papa, lányának figyelmébe ajánlom!kacsint
Link
#4896
:-(
#4895
Ezen a képen melyik szereplõ vagy Te: Link ? ;-)
Egyébként szép képek! Jó kis oldal! :-)
#4894
Nekem sem jönne most rosszul egy Stihl-fûrész.
A tegnapi vihar egy jókora ágat tört le a kajsziról a kertben:
Link
#4893
Hogy az "erdõnyûvõ" szakma nem csak LKT-val és Stihl-fûrésszel jár az erdõben, naponta itt követhetitek.
Link
#4892
Talk Talk: It"s my life a Natural History lemezrõl. A klipp ide illik nevet Link
#4891
Köszönöm a linket, már hallottam róla, asszem valahova ki is van rakva kis táblára. Meg fogom olvasninevet
#4890
Nem, nem jártam még mindenütt. Azért nálunk még maximálva van a napi teljesíthetõ távnevet Kaptárkövekrõl pl. én a Csiki-hegyeknél tudok, ott is van mit felfedezni. Van viszont a fennsíkon egy tanösvény a szoborpark mellett, itt egy "kisebb" eszmefuttatás róla, képekkel tûzdelve: Link
#4889
Kutató: Így van, de az a környék már jó régóta gusztustalanul nézz ki sajnos, pedig tényleg szép volt. A nõvényekrõl meg annyit egyre kevesebb van a fennsík flórájából, a mi önkormányzatünk is lakóparkot épít fent. Régen rádióállomás volt, most lakópark lesz, hát nem tudom melyik a jobb. Viszont maradt még érték, nem tudom jártál-e már a felsõ és az alsó kõbányában az nagyon szépen helyre lett pofozva. Remek környék még a kilátó és térsége, ott még van élõvílág. Ja a kaptárkõveket látad már? Asszem 1-2 van már csak meg az árvalányhaj utcában, ja és árvalányhaj is egyre kevesebb van a fennsíkon. Téli ködös idõ zúzmarával mint decemberben volt, néha 10-20m látástávolsággal, jajjjj de szép is az!
#4888
Így van, a fennsík önmagában is rengeteg értéket vonultat fel, és fontos része a Budai-hegység - Tétényi-fennsík - Érd-Sóskúti-fennsík - Mezõföld ökológiai folyosónak, mely a fátlan, sztyeppjellegû élõhelyek még többé-kevésbé összefüggõ láncolata a Duna völgyétõl nyugatra.
Lehet, hogy volt a T.Világában is róla írás, de a TermészetBúvár 2000/6. számában is olvasható egy -már akkor is az értékeket joggal féltõ- képes beszámoló.
#4887
Bizony az ilyen átfogó gondolatokat manapság kevesen értékelik. Egy diák felhívja a figyelmünket valami nagyon fontosra, aztán ezt simán át lehet lépni. Sebaj, komoly rendelet született arról, hogy az elõbb említett részen bizony a terület 60 %-t növényekkel kell beültetni és azt gondozni is kell! Elõre látom, ahogy gondosan termõföldet (az is kérdés, honnan és mit?) hoznak (sacc/kb 8,5 cm-t), azt szépen befüvesítik, elültetnek 3 tuját meg még néhány mediterrán növényt, úgyis felmelegedés zajlik felkiálltással. Amíg elkelnek a lakások, szép zöld is lesz minden, de utána nem lesz ember, aki meg tudná erõszakolni a természetet és ott az éppen divatos növényeket életben tudná tartani. Az a terület úgy jó, ahogy Jaurinum (#4882) írta: most bizony ott ropogósan száraz minden, mégis él az egész. Tényleg izzik ilyenkor a napmelegtõl, télen viszont ezerrel zordabb ott az idõ, mint nálam a domboldalban.
#4886
Amikor a Panama-csatorna építése zajlott, bár bravúros mérnöki munka fekszik mögötte, ami önmagában tiszteletre méltó, ott van a Természet válasza a rengeteg kárban, emberéletben és anyagiakban egyaránt.
Itt ki fog válaszolni? Egy sáskapopuláció, amelytõl elveszik a legelõjét, nem fogja elrágni a logisztikai központ épületeinek tartószerkezetét.... Pedig de jó volna...
#4885
Nem tudom megmondani, hogy mikor, de pár éve volt a Természet Világában egy diákpályázatos cikk a Tétényi Fennsíkról. Abban is írta a gyerek, hogy irdatlanul fontos folyosó a Pilistõl délre esõ régiók felé, nem is pusztán önmagában értékes, hanem egy rendszer részeként. Menekülési útvonal az állatoknak, növényeknek. Emiatt került fel a Natura 2000-re is. Na ezt nyírja ki egy az egyben egy részleges beépítés is, megszüntetvén a lehetõséget sok-sok élõlénynek.
Rohadtul messze vagyunk Európától, illetve az eszmétõl, amit az európaiság jelent... Sokszor érzem úgy ilyen helyzetekkor, mintha egy kissé szürreális Kusturica-film szereplõi volnánk...
De sajnos a mi valóságunkat nem egy rendezõ álmodta filmvászonra, hanem ez a életünk, s a körülöttünk éldegélõ lényecskék élete is.
#4884
Nincs idöm kifejteni, de hogy jóval kevesebb csapi esik errefelé mint anno (amibõl a hüvös-csapadékos Zala megye jelzõt kaptuk-persze jogtalanul), és ez látszik a növényzeten, tehát lehet kicsit el van nagyolva a hir, de van benne igazság...
#4883
Nagy szívfájdalmam ez a terület, itt lakunk a "szomszédban". A gyerekekkel sokszor sétálunk arra, tavasszal pl. tobzódni lehet a színekben, sok a mások számára gaz, nekünk gyönyörû virág. Télen pedig a ködben lehet "eltévedni", errõl szerintem Lász is tudna mesélni, itt van nem messze õ is. A lerakott szemét és törmelék mennyisége viszont elkeserítõ, nem is beszélve az autóút mellett rendszeresen ott álló õsi ipart ûzõ hölgyek számáról.
Sajnos az a sejtésem, hogy kapunk majd a nyakunkba egy ki tudja, mi mindent magába foglaló logisztikai központot. Egy részén a területnek, ami egyébként Budaörshöz tartozik, valamiféle parcellázás jeleit, útkezdeményeket (útnak nevezni nem lehet) lehet látni. Ez annyit jelent, hogy "kicsit" meggyalulták a terepet, ott tényleg elég sivár minden. Bár gondolom, szakavatott szemek találnának még ott is szép növényeket... Na ott már nincsenek színek tavasszal sem. A hivatalos álláspont szerint csak várják azt a lelkes beruházót, aki "gyönyörû" lakóparkot létesít.
#4882
Így van ez az érdekek és kiskapuk országában. A jogi csûr-csavarokra fel nem készített, munkáját naiv rajongással teljesítõ egyszerû természetvédelmi õr pedig vagy eladja a lelkét, vagy éhen pusztul.. Majd fölötte döntenek, inkább egy sokadik hiperplaza (felõlem lehet logisztikai központ is) az unalmát, pénzét, kényelmét tudatlanul szóró embernek, mint sem megõrizni abból a természeti kincsbõl a még meglévõ foltokat, ahova a sors vezette a nemzetet. Ne is emlékeztessen semmi, mi volt itt régen, hiszen olyan csúf ez a pannon táj, sivár puszta, sercegõ száraz fû, napmelegtõl izzó dolomit- és mészkõfennsík.
#4881
Link
#4880
Valóban Sláger rádió-szintû a hír..

Az erdészeti tevékenység keretében sok évtizede végzett nyugat-dunántúli lucosítás a rossz edafikus viszonyok, tápanyagszegény talajok mellett valóban a szubatlanti klímahatás miatt is arathatott (rész)sikereket. Azonban, az acidofil tûlevelû erdõk a Vend-vidék kivételével (ahol legerõsebben érvényesülnek a szubalpin hatások) hosszútávon csak ingadozó sikerrel, idõnként nagy anyagi ráfordítás árán termeszthetõk - a szárazabb kárpát-medencei klíma és az alacsony tszf. magasság miatt. Más részt, amely területen nem õshonos egy fafaj, ott a mûvelés "mellékhatásaként" fokozottabb a flóra elszegényedése, és az inváziós növényeknek is kiváló terjedési gócpontot jelenthet. Összességében az lenne a kívánatos, hogy a lucfenyõ eredeti helyén, a nyugat-dunántúli mészkerülõ társulások (gesztenyések, tölgyesek, elegyes fenyvesek) színezõ elemének maradna meg.
#4879
Na, ezt nevezem. A legujabb remhir (Slager Radio...) szerint Vasban es Zalaban a lucfenyok haldokolnak a klimavaltozastol, sot, "par even belul eltunhetnek", mert nem birjak a hoseget es azt, hogy "ujabban a szokasos 800-900 mm helyett 400-500 mm csapadekot kapnak evente".

1. Tenyleg 400-500 mm lett volna arrafele az elmult evek atlaga? Tudom, hogy pl. a Zala vizgyujtojen volt egy igen szaraz sorozat (ezert apadt le par eve annyira a Balaton), de ez az adat kicsit tulzasnak tunik.

2. Hogy ment at otodikben kornyezetismeretbol, aki ezt a "szornyu" hirt leirta? Legalabbis mi akkor tanultuk meg, hogy a lucfenyo NEM oshonos ezeken a videkeken, igy nem kene ennyire megdobbeni, ha nem stimmelnek neki a korulmenyek...
#4878
Kívánok sok-sok-sok gombát Nektek!
#4877
Holnap reggel megyek vargányászni nevet

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2025-02-27 07:26:54

Budapest IV. - Káposztásmegyer

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

136531

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.