Időjárási visszatekintő

Mostantól elérhetőek a honlapomon havi bontású archivált időjárási naplók is. Ezek szöveges, táblázatos és grafikonos formában mutatják be az egyes hónapok egyházasrádóci meteorológiai adatait. Egyelőre még csak a tavalyi év készült el, de fokozatosan a korábbi évek is felkerülnek majd ide (legalább 2010-től).

Link

Ezen a télen nálam még nem volt téli nap.
Frankó kis tél....

Utóbbit jó, hogy leírtad, mert Bakonyvár köv. kommentje úgy is az lett volna, hogy "már megint jövünk az enyheséggel, közben Nógrádban -14 fokot is mértek".

A rekordenyhe 2007-es januárban is voltak -10 fokok Nógrádban.

Az idei szupertélen a mai, zabari -14 fok a szezonrekord, ha jól emlékszem, a 2006/2007-es tél is képes volt hozni -13-at...

Nálam Martonvásáron hasonlóan zord a hónap, -2,8 fok a havi abszolút minimum (ma eljöttem dolgozni a minimum beállta előtt), viszont szerencsére csak 1 (egy) db dermesztő, 24 órán keresztül (!) fagypont alatti hőmérsékletű téli napot tudtam behúzni a hónapban, ez mondjuk megegyezik az egész szezon eddigi adatával. Mi ez, ha nem átlagos januári idő?

Jajj, na! A metar-ban csak -0,5 a havi átlag. Ne told a langyilobbi szekerét!


Nálam egyébként a tegnapelőtti -2,9 a havi rekord. Kemény. Mondjuk ennek ellenére a szivárgó lábosnak köszönhetően volt 2 darab téli nap is (14 és 16) és egy majdnem téli (15-e +0,1-es max-szal)

Január 1-20. alapján a középhőmérséklet 3,0 fok Szombathelyen. Ez az 1901-2017 közötti 117 éves átlaghoz képest 4,4 fokkal, az 1988-2017-es átlaghoz képest 3,3 fokkal melegebb. 

Szombathelyen nemhogy TOP10, hanem a TOP5 a realitás, 
1936 (4,1 fok)
2007 (3,4 fok) 
1994 (3,2 fok)
1921 (3,0 fok)
1975 (2,8 fok)

Érdekesség egyébként, hogy Szombathelyen 1901 óta ha nézzük a téli félévek abszolút minimum hőmérsékletét, akkor a 2006.10.15-2007.04.15. közötti időszak hozta a legmagasabb minimum hőmérsékletet, -7,8 fokkal. 
A mostani téli félév eddig egy szolid -5,5 foknál tart...

20 napot követően kb. 4,5 fokos pozitív anomáliánál járunk országosan, az egyébként is meleg 81-10-es átlaghoz képest.

Szerintem ez simán Top10-es eddig, vagyis pápai nyelvjárásban a 110-115. leghidegebb január a múlt század kezdete óta.

Ha nem áll be nagy területen fagyos stratus a jövő héten, akkor asszem marad is ez a Top10.

Magyarul: rendkívül enyhe a január.

Másnap, 2017.01.21-én már nem volt ilyen nagy különbség a minimumban, a legalsó szinten -14-ig, a középsőn -9-ig süllyedt a T. 
térképen: Link
grafikonon: Link
(A hegytetőn ettől pár fokkal melegebb volt: Link
Az alsó és a középső szinten mért hőmérséklet alakulása 01.19-től 01.21-ig: Link

(folyt.köv.)

Évforduló. Ma egy éve sikerült kimérnem az első és az eddigi egyetlen -20-at.
Nálam a domb alján -16 volt a Tmin (előtte esett ~ 30 cm hó, a dombon néhány centivel több): Link Link Link Link
de a Tokaji-hegy alján, egy szűkebb völgyben lezúgott -20-ig. Viszont az inverzió szépen dolgozott, egy kicsit feljebb már közel sem volt ilyen drasztikus a lehűlés, 170 m-en már nem ment -10 alá, még feljebb, a hegy középszintjén pedig csupán egy -6-ra futotta, ami a napijelentésben feltüntetett állomásokon mértektől is magasabb volt:
térképen: Link
grafikonon: Link

(folyt.köv.)

Már azt hittem, hogy jön az, hogy Szombathelyen bezzeg 1871-1900 közti átlag -3 fok és bizony most 6,3 fok a pozitív anomália, de...tévedtem.

A Bakonyvár nem egy stróman, mert nem az.
Itt most tél van, semmi meleg és tavasz.
Próbálkozhat tudós, kormány, média,
őt meg nem nyerik soha sem a warmingnak.
Fagymocsárban a jég ha kivirágzik,
akkor biz' az ország egésze fázik.
Ha beüt a zivatar majd Pápára,
az Alföld sem panaszkodhat aszályra.
Aki ezt nem hiszi el az hibázik.
Hát még akkor, ha mindezzel vitázik.

Basszus, Barátom. Még egy ilyen kommmmment, és nyilvánosan is vállalom, hogy a rajongótáborodhoz tartozom.

Nem hiszem, hogy írtam, hogy nincs pozitív anomália, meg azt sem, hogy a január eleje nem volt durva. De 11-17 közt már semmi durvaság és nem Sopronról vagy Pápáról, hanem az országról írtam. Szombathely 3,3 foknál tart ami nem hiszem , hogy 5 fok anomália, persze attól függ hidegebb vagy melegebb 30 évhez viszonyítjuk.
A januári havi átlagok szórása úgy 15 fok, ami júliusban teljességgel lehetetlen a mi klímánkon, így felesleges ahhoz viszonyítani. Ez éppen olyan marhaság, mint amikor leesik nyáron 100 mm egy óra alatt és azon meditálnak egyesek, hogy ha ez hóba esett volna mi lenne, persze
25 fokkal hidegebb mellett. Csakhogy fagyos levegőben nem eshet ennyi csapadék rövid idő alatt (persze speciális esetek,pl. orografikus okokból tenger vagy tóközelben ), mert a hideg levegőoszlop töredéke párát foglalhat magában.
Miskolc 2,4 fok, ami megint nincs 5 fok, de Pécs 4,5 foka sem biztos, hogy megvan annyi. 2007-ben a január emlékeim szerint 5, a február 6 fok volt Pápán. Abból indultam ki, hogy azt állítják a médiában (ezek szerint itt is), hogy ilyen meleg tél még nem volt (első 40 napból kivetítették az egész 90 napra) és ettől növényzeti-mezőgazdasági katasztrófát előlegeztek meg. Ezen nem tudom mit nem lehet érteni. Sopronról és Bécsről inkább nem nyilatkozom. Mostanában ami ott megy enyhén szólva érthetetlen. Általában több fokkal melegebb helyek az ország többi részéhez képest. Gondolom hősziget meg mikroklíma hatás teljességgel kizárt.

Dehogy tartja! Nyisd már ki a szemed! Azt csak a globállangyos lobbi méreti le az aszfaltos OMSZ-szal.

Valljuk be, eddig (legalábbis itt északnyugaton) tartja magát a durva pozitív anomália. 18 nap után az átlag, több, mint  öt fokkal magasabb az 1960-90-es évek átlagánál. Képzelj el júliusban egy 27 fokos havi közepet. Elég durva lenne.
Az a helyzet, hogy ha az 1960-90-es évek átlagához viszonyítunk, akkor az egy évvel ezelőtti január (nálam -3,3°C-os középpel) kevesebb, mint fele akkora negatív anomáliát hozott, mint a mostani januárból eltelt 18 nap pozitív anomáliája (+4,0 °C-os középpel). Pedig a tavalyi január aztán hidegnek lett elkönyvelve. A mostani januárra szerintem nyugodtan használhatjuk a szokatlanul enyhe jelzőt.

Még 3 napja sincs, hogy visszatekintettem január első 15 napjának hőmérsékletére. Nagyot fordult 3 nap alatt a világ, hisz akkor az előrék még télies időt jeleztek, ma reggel meg már megy a téltemetés az újabb futások elemzése kapcsán. Néhány front azóta átvonult, most éppen egy melegfront borul ránk és megnéztem milyen meleget hozott délutánra. Általában 0-8 fok közti értékek jellemzőek a még fagypont körüli reggel után. Itt 6 fok körül van a vidékünkön, ami a télen többször mért 10-15 fokok után nem egy nagy durranás. Megnéztem, hogy az átlagok néhány városunkban hogyan módosultak 16-17-e után. Tovább csökkentek melegedés ide vagy oda, általában 0,1 (pl. Szombathely) 0,6 (pl. Budapest) fokkal. Most általában 4,5-2,4 fok közt vannak (Pécs ill. Miskolc), ez a első dekád átlagához képest 1-1,8 fokkal alacsonyabb.
Gondoltam módosítanom kell a 0-2 fokos januári tippemet, de az OMSZ egyhetese nem osztja a téltemetés és enyheségváró véleményeket. Inkább átlagos vagy alatti hetet olvastam ki a -11 és +8 fok közti szórásból. Ez a  0 fok körüli átlag az utolsó héten is maradna , akkor a mostani kb. 3,5 fokos országos átlagból 1,5-2 körüli lenne a január, ami még beleférne a múltkor adott 0-2 közti "jóslatomba".

1987 januárban, épp akkor kellett beadnom a diplomamunkámat, Albertfalva és a Körtér között a 7-es busz járt!! -de onnan a Műegyetemig (könyvkötő) ill. a Tűzoltó utcáig gyalog mentem a "művemmel." (a hipotalamusz egyedfejlődése pici patkányokban).  Tömböl professzor-asszony bent volt az intézetben, nézi. "Ennek még ragasztó-szaga van!" Hazafelé se volt könnyebb...

Igen, már idén 31 éve ennek, elképesztő hogy telnek az évek, már régen volt.
Apró szépséghiba, hogy 1993-as születésű vagyok, nem éltem még akkor.

Viszont a szerencsére még most is élő 81-es éves apai nagymamám mesélte, hogy a dédimamám épp 1987. február közepén halt meg, és a temetése nehézkes volt, mert még akkor is vastag hó, és komoly talajfagy volt.

Nekem egészen más kaliberű komoly emlékeim vannak január 10-e környékéről : 

Méghozzá a 3 évvel ezelőtt 2015. jan. 9-11. közötti sorozatos, szám szerint 3 hullámban érkező 75-90 km/h-s közötti széllökésekkel járó nyugati szeles melegbeáramlás.

9-én reggel még 5 cm hó volt, majd olvadt a nap folyamán. Késő este, éjjel érkezett az első hullám, néhány órán át erősen viharos 85 km/h körüli nyugati széllel, és éjjel már +8 fok volt.

10-én hajnalra gyengült a szél. Kiadós eső mosta el a havat hajnalra a jelentős enyhülés mellé.

10-én napközben viharos 70-75 km/h-s nyugati szél támadt. A T. 3 fok köré melegedett fel.
Délutántól gyengült a szél, a T. egész este 10 fok felett maradt.

Késő este, éjjel néhány órán át tomboló közel 90 km/h-s nyugati széllel áramlott be a meleg.
Éjfél és 1 h között +15,4 °°C -os Tmax. volt mérhető, gyengén lencsefelhős ég, igen tiszta légkör, vadul pislákoló csillagok mellett.
Ez számomra a mai napig meghatározó kuriózum, élmény volt.

11-én hajnalra gyengült a szél, majd napközben iránya ényr-ra fordult, és viharos 70 km/h körüli lökésekkel, kisebb esővel érkezett a hidegfront.
Estére már csak 3 fok volt.

Szóval 0 téli hatás, de mégis igen jó emlékként marad meg ez az esemény bennem.

Épp 5 évvel ezelőtt. 2013. jan. 13.-15. között volt életem egyik legmeghatározóbb, kaotikus mediterrán ciklonja. Az erős szelen kívül volt minden,mint a búcsúban : 

Jan. 13-án délutántól - estig 2 cm porhó hullott le a fagyos időben.

Jan. 14-én hajnaltól - reggelig 14 cm friss porhó hullott le, -3 fokban, élénk, erős keleti, dk szél, mérsékelt hófúvás mellett.
Még a főutat is vastag hóréteg, kása lepte be, a közlekedés akadozott. Ilyen elég ritka felénk.

14-én reggel átváltott a csapadék vegyesbe, és másnap 15-én hajnalig újabb 20 mm körüli csapadék jött le.
Eső, havas eső, ónos eső, fagyott eső, hó váltogatta egymást.
Mivel végig 0 fok közelében volt a T. , számottevő hóolvadás nem volt, így az időszakos havas részeknél még gyarapodott is a hóréteg, 3,5 cm jött még pluszban.

Szürreális volt a 16 cm vastag porhóra a 20 mm vegyes csapadék, ónos esős jégpáncéllal, és újabb 3,5 cm hóval, fagyott esős cukormázszerű látvánnyal.

15-én reggel volt igen csak varázslatos a látvány, 19,5 cm hó fedte a tájat.

15-én lassú olvadás indult reggeltől, de 16-án reggel is még 15 cm feletti hó volt mérhető.
Csapadék nem hullott.

16-án délután heves hózáporok érkeztek dél felől.
4 cm vizes hó hullott.
A délre 14 cm-re apadó hóréteg 18 cm-re hízott, de a hózáporok után jelentős olvadásnak indult.

17-én számottevő csapadék nem hullott, egész nap olvadt a hó.

18-án reggel 11 cm hó volt mérhető, és vizes volt.

Reggeltől több fokos lehűlés, havazás indult, beállt a vaskos fagy -2 fokkal.
Délutánig 10 cm friss porhó hullott.
Ezzel a hóréteg 21 cm-re hízott.
Ez volt a 2012/2013-as téli szezon legvastagabb hórétege.

19-20-án száraz, fagyos, kissé szeles idő volt, hófúvással, 21 cm hóval, semmit sem olvadt, tömörödött.
Igazán gyönyörű, igazi téli, vastagon havas hétvége volt.

Ezzel meg is idéztem az 5 évvel ezelőtti január középső dekádjában történt eseményeket.

Úgy látom folyik mint a trágyalé még mindig a mindenáron rekordkeresés a médiában meg a globálmelegpárti hisztérikusok dühöngése. Még 10-én hallottam hogy ez a tél a valaha mért legmelegebb és nincs is összehasonlítási alapunk arról, hogy ez micsoda katasztrófát jelent a hazai növény és állatvilágra, hisz ilyet még nem tapasztaltunk. Aztán most ott tartunk, hogy havazásokkal meg fagyokkal telt az utóbbi 3 nap és majdnem országos egész napos fagyon vagyunk túl. Bár még csak 40 nap telt el a télből, de a rádióban nyilatkozó globálmelegben hívő szakakárki már az egész telet leírta, holott az első 40 napot is meghamisította, hisz csak 2007-ig kellett volna visszakutakodnia és megnéznie milyen pusztulást hoztak az 5-6 fokos januári meg februári átlagok. A tavaly dec-nél csak vagy 5 melegebb volt 2006 óta, bár a január eső 10 napja szépen teljesített pluszban, de most egy kissé zuhanni kezdett a havi átlag. Hogy ne csak Pápát nézzük megnéztem az első 10 ill. 15 nap átlagát 6 városunkban:

Város..................... jan.1-10. .....1-15.
Pestszentlőrinc.....5,1 fok..........4,0 fok
Debrecen...............5,2................3,9
Szeged....................5,8................4,7
Pécs.........................6,6................4,9
Szombathely..........4,3................3,5
Pápa.........................5,8................4,6

Látható, hogy 5 nap alatt több mint egy fokot esett az átlag. Ha ez az ütem folytatódik (nem nagyon látszik hóvégéig nagyobb meleg) olyan 0-2 fok körül lehet a januári átlag. Ha valaki nem tudná, ez nemhogy a legmelegebb nem lesz, de az első 10 legmelegebb januárba sem nagyon férne be.
Látszik (hogy a mocsarasoknak is legyen alapanyag), hogy mennyire hideg hely Pápa az ország más helyeihez képest, nem is merek példálózni az itteni "rémhideg" mikroklímával. Bizonyítja az is, hogy itt a növényzet az igazak álmát alussza, a virágoknak eszük ágában sincs még kinyílni.

Pápán 0 fok körül van, és az 12-szeresen számít. Aúgy meg nem mindegy, hogy a 100. vagy a 105. leghidegebb január lesz-e az idei?!

Január első 14 napjának középhőmérséklete és az előrejelzések alapján egyre inkább kacsintgatnunk kell az 1901 óta mért legmelegebb januárok felé.

A január 1-14. napjának középhőmérséklete néhány nagyobb városban:
Miskolc: 3,6 fok
Szombathely 3,9 fok
Nyíregyháza 4,1 fok
Debrecen 4,4 fok
Budapest (Lőrinc), 4,5 fok
Békéscsaba 4,7 fok
Győr 4,9 fok
Szeged 5,2 fok
Pécs 5,4 fok.

Szombathely esetében ez a 3,9 fok a teljes január havi középhőmérsékletek rangsorában a 2. helyre lenne elegendő, 1936-ot (4,1 fok) követően, megelőzve 2007-et (3,4 fok).

A mai nap középhőmérséklete még lefelé húzza az átlagot mindenhol, holnaptól azonban előbb nyugaton, majd országszerte stagnálás várható, így a hónap utolsó dekádja dönti el, hogy mennyire is lesz kiemelkedően enyhe az idei január.

Helyesen: 107. leghidegebb!


Amúgy köszi az összefoglalót!

Az alábbiakban Budapest Ferihegy (nem az OMSZ kezelésében lévő, hanem a hivatalos reptéri állomás) 2017-es összefoglalója.

Az évi középhőmérséklet 11,20 °C lett. Ezzel 1901 óta a 10. legmelegebb, illetve 1780 óta - a Budapestre rendelkezésre álló, homogenizált adatsorból interpolálva - kb. a 15. legmelegebb évet hagytuk magunk mögött. Az elmúlt 30 év átlagához viszonyítva, az egyes hónapok közül a január, az április és a szeptember adódott a szokásosnál hidegebbnek, a többi pedig az átlagos fölött alakult.

A január az utóbbi évtizedekben rendkívülinek számító hideget hozott, -5,75 °C-os középhőmérsékletéhez hasonlóra 1985 januárja és februárja óta nem volt példa errefelé (a legjobban 2001 decembere közelítette meg, -5,1 °C). Sőt, még 1780 óta is kb. a 30. leghidegebbnek adódott a januárok között.
A legjelentősebb pozitív anomáliával az év során a március zárt, mely több, mint 3 °C-kal volt melegebb a sokévesnél.

Az abszolút legmagasabb hőmérsékletet augusztus 4-én (38,7 °C), a legalacsonyabbat pedig január 8-án (-23,6 °C) mértük. Érdekesség, hogy ez utóbbi érték tizedre pontosan megegyezik a 2012. február 6-i minimummal, ezeknél alacsonyabb a XXI. században ezidáig nem fordult elő a reptéren.

A nyári napok száma 99, a hőségnapoké 50, a forró napoké 7 lett mindösszesen, szokás szerint az átlagosnál magasabb értékek. A fagyos napok száma 100, a téli napoké 23, a zord napoké 18. A téli küszöbnapok jókora részét természetesen a januárnak köszönhetjük, amikor amellett, hogy mind a 31 nap fagyosnak adódott, előfordult 18 téli és ugyanannyi zord nap is!

Az éves csapadékösszeg 643 mm lett. Ezzel folytatódott az elmúlt 1-2 évtized tendenciája, amely szerint az utóbbi időkben az átlagosnál csapadékosabb évek vannak túlsúlyban a szárazakhoz képest. Ha 10 évekre lebontott átlagokat vizsgálunk, akkor az 1981-1990-es időszak volt a mélypont (481 mm), aztán a 90-es években 526 mm-re, majd 2001-2010 között 598 mm-re emelkedett az átlagos éves csapadékösszeg. Ez utóbbival a jelenleg futó évtized adata gyakorlatilag hajszálpontosan megegyezik egyelőre.

Mérhető csapadék 116 napon hullott, ebből 19-szer volt 10 mm fölött a napi összeg, 8-szor 20 mm fölött, 3-szor pedig 30 mm fölött. A maximális napi csapadék október 22-én fordult elő (35 mm). Zivatar 30 napon alakult ki, a legsűrűbb hónap a május volt ilyen tekintetben (8 nap), ugyanakkor július után meglehetősen szegényesre sikerült a konvektív időszak, hiszen augusztustól kezdve az év végéig már csak mindössze 4 napon dörgött az ég. Jégeső 5 napon volt.

A havas napok száma 33 lett, míg hótakarót 26 nap reggelén jegyezhettünk föl, további 8 napon lepel vagy folt borította a talajt. Ugyanakkor a maximális hóvastagság nem haladta meg a 4 cm-t, ezzel folytatódott a 2013-14 tele óta tapasztalható gyenge hószezonok sorozata a környéken.
Emlékezetes viszont az április 19-20-i havazás, amikor a környező hegyekben átmenetileg több tíz cm-es hóvastagság alakult ki.

Köd vagy ködfolt a reptér valamely részén az év során 65 napon fordult elő.

Igen, kiszámoltam, 100 évenként! 

Link
Akár ki is számolhatnánk!

Tuti.

Álom! 
Az azért nem mindennapi volt, amikor éjszakára -20-25 fok között, sőt, derült szélcsendes helyeken -30 fok közelében...

Vajon megélünk-e még valaha egy ilyen rendkívüli eseményt???

Majdnem percre pontos évforduló
Link

Nosztalgia...
Link

1987 januárban, ezekben napokban tombolt az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb hóvihara . Igazi kuriózumát az adta, hogy országos rendkívül nagy havazás volt, sokfelé hófúvásokkal... Számomra viszont volt egy momentum, ami szó szerint lenyűgoző volt! Borsodban már gyakorlatilag minden út járhatatlan volt, hatalmas hóhalmokat hordott ossze a szél, erre még jott a prognózis, hogy egy - két nap szünet után újabb havazás, erősodő szél , hófúvás kezdődik. Engem ez szó szerint lenyűgozott, és lenyűgozne ma is.  A videóban 3  perc 30 másodperctől az előrejelzés, 1987 január 12.-én.  :  Link

Tényleg, azt nem is figyeltem 

Ha izgibb nem is, de legalább hűvösebb.

Mai nap már izgibb volt vagy mégse?  
Link

Nekem ne mondd

Rethly középkori gyűjteményének az olvasásakor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a középkori ember finoman szólva nem úgy gondolkodott, nem úgy fejezte ki magát mint a ma embere. Egy egy jelenség leírását gyakran babonás, vallásos kifejezésekkel írja le, és még az is lehet, hogy számára az nem is volt túlzás. A számára érthetetlen dolgok gyakran mitikus jelzőket kaptak. Konkrét esetben az esetet leíró minden bizonnyal hallomásokból állította össze a krónikát, nem pattanhatott be a terepjáróba hogy rövid idő alatt szetnezzen mi is történt, nem kaphatott online képeket az esetről a telojára. Hihetetlen mennyiségű valótlanságot közvetít ma is a média, ennek fényében talán nem is csoda ha vannak valótlan, túlzó korabeli írások. Ennek ellenére kitűnő gyűjtemény a Réthly Antal munkája. Remek dolog lenne bővíteni, még a kockázatai ellenére is. Egy elérhető digitális forma szerkeszthető lenne, ha valaki talál hiteles korabeli adatot, bővíthetné azt, az adott forrást feltűntetve. (Tudom, elég kockázatos dolog, nem lenne jó egy Wikipédia színvonal. Talán az ellenőrzés sem lehetetlen.)  Réthly - bevallottan is - csak a felszínt lehetett képes egy kicsit megpiszkálni, egy ilyen kutatás messze meghaladja egy ember lehetőségeit. 

Én inkább kisebb méretű, aránylag sokáig tartó borsójeget tartanék valószínűnek, mint például az idei gyöngyösi jégeső, csak akár durvább kivitelben. Az ilyen eseményeket helyenként a mai napig letélicsapadékozzák a médiában.

Szerk.: Zivi is erre gondolt

"De ezt összekeverni hóval?"

Még manapság is megesik ilyesmi, szóval nem lenne meglepő.
Link

Lehet benne valami, mert egy júliusi szeles esős, akár havas időtől nem hiszem, hogy pikk-pakk kidöglik egy csomó állat.
Egy szőnyegbombázós teniszlabdányi jégesős zivatar talán.
De ezt összekeverni hóval?
Mondjuk ha 10-12 centi vastagon állt a talajon a jég, az kemény.
Meg azt írja, hogy a nap hatalmasan munkálkodott velük, az oroszlán melege nem tudom mi lehetett.
Az oroszlán csillagjegy uralkodója a Nap, de július 2-a nem az oroszlán csillagjegye.
De ha erről van szó, hogy nagyon meleg lehetett előtte, mint amikor zivatar előtt a döglesztő meleg van, akkor tuti nagyon durva jégeső volt.

Akár jégeső is lehetett. (Bár a szállingózást nehéz ezzel magyarázni, noha sokan még manapság is havasesőt észlelnek 7 fokban) Egyébként a miskolci havi középben nyoma sincs azoknak a hidegeknek. Ha rövid ideig tartott és/vagy az utána jövő hőség elfedte (a július igen meleg volt), akkor is talán megemlíthették volna máshol is a hűvös időt,  de sehol sem jegyeztek fel ilyesmit.

Mindjárt megkeresem a radararchivumban
Egyébként lehet, hogy hózápor volt, vagy lehet nem körben esett a hó, hanem a város volt a konvergenciavonal szélén, és a várostól mondjuk keletre meg esett a hó.

Az egyhangúság izgalma.

A képen tegnap 13:30 és ma 19:30 közötti hőmérséklet "nem" változása. 
Link

Ennek mi lehetett a meteorológiai háterre? Nagyon kíváncsi vagyok rá...

"Déli 12 óra tájban Debrecenben ugyan csak szállingózott a hó, azonban a környező vidéken hó lepte el a tájat, beborítva a földeket, a
gabonát, erdőt-mezőt.

Nem, nem április tréfa, de még csak nem is július 2-i vicc a fenti hír, csupán visszarepültünk 212 évet
a múltba. A korabeli feljegyzések ugyanis arról tanúskodnak, hogy 1797.
július 2-án havazás volt Debrecen környékén. A hó a városban csupán
szállingózott, a környező földeket azonban ellepte. Mennyiségét tekintve
nem lehetett csekély, hiszen a beszámolók egybehangzóan állítják, hogy a
földeken megmaradt, sőt, néhol bokáig is ért a hó. "

A 2009-es nekem máig rossz emlékként maradt meg. Emlékszek, nem akartam elhinni hogy a 25-30 cm-es havunk pont Karácsony előtt el fog olvadni. Még 22-én is bíztam benne, hogy csak marad valamennyi Szentestére, de az eső és a majdnem +10 fokos enyheség megtette hatását, az utolsó hófoltok is eltűntek 23-án éjjelre. Bosszantó volt. És ami még durvább, hogy 2010-ben is hasonló fordult elő, majdnem pont ugyanígy. 

Nálam jóval kisebb különbség volt a tavalyi 2017-es jan. 7-8-a, és az idei jan. 7-8-a között.

2017. jan. 7-én éjfélkor -13 °C volt 60 km/h-s északi széllökések mellett.
A hőérzet -20 fok alatti volt.
Reggelre a Tmin : -15,4 °C lett, a Tmax mindössze -10,5 °C volt.
Egész nap szikrázó napsütés mellett.
Igazi orosz klíma.

2017. jan. 8-án reggel -18,9 °C -ig hűlt a levegő.
A Tmax is csak -8,2 °C lett, a beálló inverzió miatt, tőlem dk-re -2-6 fokos Tmax-ok voltak.

Ehhez képest idén : kár volt a vasárnapi  egész napos sűrű ködért, mert így nem volt akkora kontraszt, de azért így sem rossz. Fennált a mintegy 15-20 fok közötti különbség : 

Szombati Tmin : 0,7 °C, Tmax : 8,2 °C volt.
Vasárnapi Tmin : 0,8 °C, Tmax : 6,5 °C volt.

Elég durva a különbség : 

Tegnaphoz 1 éve, 2017. jan. 8-án reggel -28,1 °C -os téli TopMin volt mérhető a Pest megyei Tésán.
Link
Ehhez képest 1 évvel később, tegnap 2018. jan. 8-án reggel 0+8 közötti Tmin értékek voltak az ország területén.
Link

Ordító a különbség.
De ez a jellemző a teleinkre, a homlokegyenest nagy változékonyság.
És ez jól is van így szerintem.

Sőt, ha úgy nézem, hogy tegnapelőtt 2018. jan. 7-én délután dny-on kerekített 18 fok volt, és előtte fél nap különbségen belül 1 évvel korábban 2017. jan. 8-án reggel Tésán -28 fok. akkor 45-46 fokos hőmérsékleti különbség volt jelen.

De nem kell messzire mennünk nagy szélsőségek terén : 
2009-ben hasonló különbség játszódott le 4 napon belül.
2009. dec. 21-én reggel Szécsényben -25 fok kerekítve, majd 25-én délután dny-on Sellyén kerekített 22 fok.
Ez még durvább, 46-47 fokos hőmérsékleti különbség volt 4 nap alatt.

Tavaly ilyenkor a január 6-i hideg elárasztást követően:
Link
És most:
Link
"Ég és föld"a különbség.

Link
Köszi! 

Azért nem süti el senki, mert rossz(mann) fórumban vagy