Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Már azt hittem, hogy jön az, hogy Szombathelyen bezzeg 1871-1900 közti átlag -3 fok és bizony most 6,3 fok a pozitív anomália, de...tévedtem.
A Bakonyvár nem egy stróman, mert nem az.
Itt most tél van, semmi meleg és tavasz.
Próbálkozhat tudós, kormány, média,
őt meg nem nyerik soha sem a warmingnak.
Fagymocsárban a jég ha kivirágzik,
akkor biz' az ország egésze fázik.
Ha beüt a zivatar majd Pápára,
az Alföld sem panaszkodhat aszályra.
Aki ezt nem hiszi el az hibázik.
Hát még akkor, ha mindezzel vitázik.
Itt most tél van, semmi meleg és tavasz.
Próbálkozhat tudós, kormány, média,
őt meg nem nyerik soha sem a warmingnak.
Fagymocsárban a jég ha kivirágzik,
akkor biz' az ország egésze fázik.
Ha beüt a zivatar majd Pápára,
az Alföld sem panaszkodhat aszályra.
Aki ezt nem hiszi el az hibázik.
Hát még akkor, ha mindezzel vitázik.
Basszus, Barátom. Még egy ilyen kommmmment, és nyilvánosan is vállalom, hogy a rajongótáborodhoz tartozom.
Nem hiszem, hogy írtam, hogy nincs pozitív anomália, meg azt sem, hogy a január eleje nem volt durva. De 11-17 közt már semmi durvaság és nem Sopronról vagy Pápáról, hanem az országról írtam. Szombathely 3,3 foknál tart ami nem hiszem , hogy 5 fok anomália, persze attól függ hidegebb vagy melegebb 30 évhez viszonyítjuk.
A januári havi átlagok szórása úgy 15 fok, ami júliusban teljességgel lehetetlen a mi klímánkon, így felesleges ahhoz viszonyítani. Ez éppen olyan marhaság, mint amikor leesik nyáron 100 mm egy óra alatt és azon meditálnak egyesek, hogy ha ez hóba esett volna mi lenne, persze
25 fokkal hidegebb mellett. Csakhogy fagyos levegőben nem eshet ennyi csapadék rövid idő alatt (persze speciális esetek,pl. orografikus okokból tenger vagy tóközelben ), mert a hideg levegőoszlop töredéke párát foglalhat magában.
Miskolc 2,4 fok, ami megint nincs 5 fok, de Pécs 4,5 foka sem biztos, hogy megvan annyi. 2007-ben a január emlékeim szerint 5, a február 6 fok volt Pápán. Abból indultam ki, hogy azt állítják a médiában (ezek szerint itt is), hogy ilyen meleg tél még nem volt (első 40 napból kivetítették az egész 90 napra) és ettől növényzeti-mezőgazdasági katasztrófát előlegeztek meg. Ezen nem tudom mit nem lehet érteni. Sopronról és Bécsről inkább nem nyilatkozom. Mostanában ami ott megy enyhén szólva érthetetlen. Általában több fokkal melegebb helyek az ország többi részéhez képest. Gondolom hősziget meg mikroklíma hatás teljességgel kizárt.
A januári havi átlagok szórása úgy 15 fok, ami júliusban teljességgel lehetetlen a mi klímánkon, így felesleges ahhoz viszonyítani. Ez éppen olyan marhaság, mint amikor leesik nyáron 100 mm egy óra alatt és azon meditálnak egyesek, hogy ha ez hóba esett volna mi lenne, persze
25 fokkal hidegebb mellett. Csakhogy fagyos levegőben nem eshet ennyi csapadék rövid idő alatt (persze speciális esetek,pl. orografikus okokból tenger vagy tóközelben ), mert a hideg levegőoszlop töredéke párát foglalhat magában.
Miskolc 2,4 fok, ami megint nincs 5 fok, de Pécs 4,5 foka sem biztos, hogy megvan annyi. 2007-ben a január emlékeim szerint 5, a február 6 fok volt Pápán. Abból indultam ki, hogy azt állítják a médiában (ezek szerint itt is), hogy ilyen meleg tél még nem volt (első 40 napból kivetítették az egész 90 napra) és ettől növényzeti-mezőgazdasági katasztrófát előlegeztek meg. Ezen nem tudom mit nem lehet érteni. Sopronról és Bécsről inkább nem nyilatkozom. Mostanában ami ott megy enyhén szólva érthetetlen. Általában több fokkal melegebb helyek az ország többi részéhez képest. Gondolom hősziget meg mikroklíma hatás teljességgel kizárt.
Dehogy tartja! Nyisd már ki a szemed! Azt csak a globállangyos lobbi méreti le az aszfaltos OMSZ-szal.
Valljuk be, eddig (legalábbis itt északnyugaton) tartja magát a durva pozitív anomália. 18 nap után az átlag, több, mint öt fokkal magasabb az 1960-90-es évek átlagánál. Képzelj el júliusban egy 27 fokos havi közepet. Elég durva lenne.
Az a helyzet, hogy ha az 1960-90-es évek átlagához viszonyítunk, akkor az egy évvel ezelőtti január (nálam -3,3°C-os középpel) kevesebb, mint fele akkora negatív anomáliát hozott, mint a mostani januárból eltelt 18 nap pozitív anomáliája (+4,0 °C-os középpel). Pedig a tavalyi január aztán hidegnek lett elkönyvelve. A mostani januárra szerintem nyugodtan használhatjuk a szokatlanul enyhe jelzőt.
Az a helyzet, hogy ha az 1960-90-es évek átlagához viszonyítunk, akkor az egy évvel ezelőtti január (nálam -3,3°C-os középpel) kevesebb, mint fele akkora negatív anomáliát hozott, mint a mostani januárból eltelt 18 nap pozitív anomáliája (+4,0 °C-os középpel). Pedig a tavalyi január aztán hidegnek lett elkönyvelve. A mostani januárra szerintem nyugodtan használhatjuk a szokatlanul enyhe jelzőt.
Még 3 napja sincs, hogy visszatekintettem január első 15 napjának hőmérsékletére. Nagyot fordult 3 nap alatt a világ, hisz akkor az előrék még télies időt jeleztek, ma reggel meg már megy a téltemetés az újabb futások elemzése kapcsán. Néhány front azóta átvonult, most éppen egy melegfront borul ránk és megnéztem milyen meleget hozott délutánra. Általában 0-8 fok közti értékek jellemzőek a még fagypont körüli reggel után. Itt 6 fok körül van a vidékünkön, ami a télen többször mért 10-15 fokok után nem egy nagy durranás. Megnéztem, hogy az átlagok néhány városunkban hogyan módosultak 16-17-e után. Tovább csökkentek melegedés ide vagy oda, általában 0,1 (pl. Szombathely) 0,6 (pl. Budapest) fokkal. Most általában 4,5-2,4 fok közt vannak (Pécs ill. Miskolc), ez a első dekád átlagához képest 1-1,8 fokkal alacsonyabb.
Gondoltam módosítanom kell a 0-2 fokos januári tippemet, de az OMSZ egyhetese nem osztja a téltemetés és enyheségváró véleményeket. Inkább átlagos vagy alatti hetet olvastam ki a -11 és +8 fok közti szórásból. Ez a 0 fok körüli átlag az utolsó héten is maradna , akkor a mostani kb. 3,5 fokos országos átlagból 1,5-2 körüli lenne a január, ami még beleférne a múltkor adott 0-2 közti "jóslatomba".
Gondoltam módosítanom kell a 0-2 fokos januári tippemet, de az OMSZ egyhetese nem osztja a téltemetés és enyheségváró véleményeket. Inkább átlagos vagy alatti hetet olvastam ki a -11 és +8 fok közti szórásból. Ez a 0 fok körüli átlag az utolsó héten is maradna , akkor a mostani kb. 3,5 fokos országos átlagból 1,5-2 körüli lenne a január, ami még beleférne a múltkor adott 0-2 közti "jóslatomba".
1987 januárban, épp akkor kellett beadnom a diplomamunkámat, Albertfalva és a Körtér között a 7-es busz járt!! -de onnan a Műegyetemig (könyvkötő) ill. a Tűzoltó utcáig gyalog mentem a "művemmel." (a hipotalamusz egyedfejlődése pici patkányokban). Tömböl professzor-asszony bent volt az intézetben, nézi. "Ennek még ragasztó-szaga van!" Hazafelé se volt könnyebb...
Igen, már idén 31 éve ennek, elképesztő hogy telnek az évek, már régen volt.
Apró szépséghiba, hogy 1993-as születésű vagyok, nem éltem még akkor.
Viszont a szerencsére még most is élő 81-es éves apai nagymamám mesélte, hogy a dédimamám épp 1987. február közepén halt meg, és a temetése nehézkes volt, mert még akkor is vastag hó, és komoly talajfagy volt.
Nekem egészen más kaliberű komoly emlékeim vannak január 10-e környékéről :
Méghozzá a 3 évvel ezelőtt 2015. jan. 9-11. közötti sorozatos, szám szerint 3 hullámban érkező 75-90 km/h-s közötti széllökésekkel járó nyugati szeles melegbeáramlás.
9-én reggel még 5 cm hó volt, majd olvadt a nap folyamán. Késő este, éjjel érkezett az első hullám, néhány órán át erősen viharos 85 km/h körüli nyugati széllel, és éjjel már +8 fok volt.
10-én hajnalra gyengült a szél. Kiadós eső mosta el a havat hajnalra a jelentős enyhülés mellé.
10-én napközben viharos 70-75 km/h-s nyugati szél támadt. A T. 3 fok köré melegedett fel.
Délutántól gyengült a szél, a T. egész este 10 fok felett maradt.
Késő este, éjjel néhány órán át tomboló közel 90 km/h-s nyugati széllel áramlott be a meleg.
Éjfél és 1 h között +15,4 °°C -os Tmax. volt mérhető, gyengén lencsefelhős ég, igen tiszta légkör, vadul pislákoló csillagok mellett.
Ez számomra a mai napig meghatározó kuriózum, élmény volt.
11-én hajnalra gyengült a szél, majd napközben iránya ényr-ra fordult, és viharos 70 km/h körüli lökésekkel, kisebb esővel érkezett a hidegfront.
Estére már csak 3 fok volt.
Szóval 0 téli hatás, de mégis igen jó emlékként marad meg ez az esemény bennem.
Apró szépséghiba, hogy 1993-as születésű vagyok, nem éltem még akkor.
Viszont a szerencsére még most is élő 81-es éves apai nagymamám mesélte, hogy a dédimamám épp 1987. február közepén halt meg, és a temetése nehézkes volt, mert még akkor is vastag hó, és komoly talajfagy volt.
Nekem egészen más kaliberű komoly emlékeim vannak január 10-e környékéről :
Méghozzá a 3 évvel ezelőtt 2015. jan. 9-11. közötti sorozatos, szám szerint 3 hullámban érkező 75-90 km/h-s közötti széllökésekkel járó nyugati szeles melegbeáramlás.
9-én reggel még 5 cm hó volt, majd olvadt a nap folyamán. Késő este, éjjel érkezett az első hullám, néhány órán át erősen viharos 85 km/h körüli nyugati széllel, és éjjel már +8 fok volt.
10-én hajnalra gyengült a szél. Kiadós eső mosta el a havat hajnalra a jelentős enyhülés mellé.
10-én napközben viharos 70-75 km/h-s nyugati szél támadt. A T. 3 fok köré melegedett fel.
Délutántól gyengült a szél, a T. egész este 10 fok felett maradt.
Késő este, éjjel néhány órán át tomboló közel 90 km/h-s nyugati széllel áramlott be a meleg.
Éjfél és 1 h között +15,4 °°C -os Tmax. volt mérhető, gyengén lencsefelhős ég, igen tiszta légkör, vadul pislákoló csillagok mellett.
Ez számomra a mai napig meghatározó kuriózum, élmény volt.
11-én hajnalra gyengült a szél, majd napközben iránya ényr-ra fordult, és viharos 70 km/h körüli lökésekkel, kisebb esővel érkezett a hidegfront.
Estére már csak 3 fok volt.
Szóval 0 téli hatás, de mégis igen jó emlékként marad meg ez az esemény bennem.
Épp 5 évvel ezelőtt. 2013. jan. 13.-15. között volt életem egyik legmeghatározóbb, kaotikus mediterrán ciklonja. Az erős szelen kívül volt minden,mint a búcsúban :
Jan. 13-án délutántól - estig 2 cm porhó hullott le a fagyos időben.
Jan. 14-én hajnaltól - reggelig 14 cm friss porhó hullott le, -3 fokban, élénk, erős keleti, dk szél, mérsékelt hófúvás mellett.
Még a főutat is vastag hóréteg, kása lepte be, a közlekedés akadozott. Ilyen elég ritka felénk.
14-én reggel átváltott a csapadék vegyesbe, és másnap 15-én hajnalig újabb 20 mm körüli csapadék jött le.
Eső, havas eső, ónos eső, fagyott eső, hó váltogatta egymást.
Mivel végig 0 fok közelében volt a T. , számottevő hóolvadás nem volt, így az időszakos havas részeknél még gyarapodott is a hóréteg, 3,5 cm jött még pluszban.
Szürreális volt a 16 cm vastag porhóra a 20 mm vegyes csapadék, ónos esős jégpáncéllal, és újabb 3,5 cm hóval, fagyott esős cukormázszerű látvánnyal.
15-én reggel volt igen csak varázslatos a látvány, 19,5 cm hó fedte a tájat.
15-én lassú olvadás indult reggeltől, de 16-án reggel is még 15 cm feletti hó volt mérhető.
Csapadék nem hullott.
16-án délután heves hózáporok érkeztek dél felől.
4 cm vizes hó hullott.
A délre 14 cm-re apadó hóréteg 18 cm-re hízott, de a hózáporok után jelentős olvadásnak indult.
17-én számottevő csapadék nem hullott, egész nap olvadt a hó.
18-án reggel 11 cm hó volt mérhető, és vizes volt.
Reggeltől több fokos lehűlés, havazás indult, beállt a vaskos fagy -2 fokkal.
Délutánig 10 cm friss porhó hullott.
Ezzel a hóréteg 21 cm-re hízott.
Ez volt a 2012/2013-as téli szezon legvastagabb hórétege.
19-20-án száraz, fagyos, kissé szeles idő volt, hófúvással, 21 cm hóval, semmit sem olvadt, tömörödött.
Igazán gyönyörű, igazi téli, vastagon havas hétvége volt.
Ezzel meg is idéztem az 5 évvel ezelőtti január középső dekádjában történt eseményeket.
Jan. 13-án délutántól - estig 2 cm porhó hullott le a fagyos időben.
Jan. 14-én hajnaltól - reggelig 14 cm friss porhó hullott le, -3 fokban, élénk, erős keleti, dk szél, mérsékelt hófúvás mellett.
Még a főutat is vastag hóréteg, kása lepte be, a közlekedés akadozott. Ilyen elég ritka felénk.
14-én reggel átváltott a csapadék vegyesbe, és másnap 15-én hajnalig újabb 20 mm körüli csapadék jött le.
Eső, havas eső, ónos eső, fagyott eső, hó váltogatta egymást.
Mivel végig 0 fok közelében volt a T. , számottevő hóolvadás nem volt, így az időszakos havas részeknél még gyarapodott is a hóréteg, 3,5 cm jött még pluszban.
Szürreális volt a 16 cm vastag porhóra a 20 mm vegyes csapadék, ónos esős jégpáncéllal, és újabb 3,5 cm hóval, fagyott esős cukormázszerű látvánnyal.
15-én reggel volt igen csak varázslatos a látvány, 19,5 cm hó fedte a tájat.
15-én lassú olvadás indult reggeltől, de 16-án reggel is még 15 cm feletti hó volt mérhető.
Csapadék nem hullott.
16-án délután heves hózáporok érkeztek dél felől.
4 cm vizes hó hullott.
A délre 14 cm-re apadó hóréteg 18 cm-re hízott, de a hózáporok után jelentős olvadásnak indult.
17-én számottevő csapadék nem hullott, egész nap olvadt a hó.
18-án reggel 11 cm hó volt mérhető, és vizes volt.
Reggeltől több fokos lehűlés, havazás indult, beállt a vaskos fagy -2 fokkal.
Délutánig 10 cm friss porhó hullott.
Ezzel a hóréteg 21 cm-re hízott.
Ez volt a 2012/2013-as téli szezon legvastagabb hórétege.
19-20-án száraz, fagyos, kissé szeles idő volt, hófúvással, 21 cm hóval, semmit sem olvadt, tömörödött.
Igazán gyönyörű, igazi téli, vastagon havas hétvége volt.
Ezzel meg is idéztem az 5 évvel ezelőtti január középső dekádjában történt eseményeket.
Úgy látom folyik mint a trágyalé még mindig a mindenáron rekordkeresés a médiában meg a globálmelegpárti hisztérikusok dühöngése. Még 10-én hallottam hogy ez a tél a valaha mért legmelegebb és nincs is összehasonlítási alapunk arról, hogy ez micsoda katasztrófát jelent a hazai növény és állatvilágra, hisz ilyet még nem tapasztaltunk. Aztán most ott tartunk, hogy havazásokkal meg fagyokkal telt az utóbbi 3 nap és majdnem országos egész napos fagyon vagyunk túl. Bár még csak 40 nap telt el a télből, de a rádióban nyilatkozó globálmelegben hívő szakakárki már az egész telet leírta, holott az első 40 napot is meghamisította, hisz csak 2007-ig kellett volna visszakutakodnia és megnéznie milyen pusztulást hoztak az 5-6 fokos januári meg februári átlagok. A tavaly dec-nél csak vagy 5 melegebb volt 2006 óta, bár a január eső 10 napja szépen teljesített pluszban, de most egy kissé zuhanni kezdett a havi átlag. Hogy ne csak Pápát nézzük megnéztem az első 10 ill. 15 nap átlagát 6 városunkban:
Város..................... jan.1-10. .....1-15.
Pestszentlőrinc.....5,1 fok..........4,0 fok
Debrecen...............5,2................3,9
Szeged....................5,8................4,7
Pécs.........................6,6................4,9
Szombathely..........4,3................3,5
Pápa.........................5,8................4,6
Látható, hogy 5 nap alatt több mint egy fokot esett az átlag. Ha ez az ütem folytatódik (nem nagyon látszik hóvégéig nagyobb meleg) olyan 0-2 fok körül lehet a januári átlag. Ha valaki nem tudná, ez nemhogy a legmelegebb nem lesz, de az első 10 legmelegebb januárba sem nagyon férne be.
Látszik (hogy a mocsarasoknak is legyen alapanyag), hogy mennyire hideg hely Pápa az ország más helyeihez képest, nem is merek példálózni az itteni "rémhideg" mikroklímával.
Bizonyítja az is, hogy itt a növényzet az igazak álmát alussza, a virágoknak eszük ágában sincs még kinyílni.
Város..................... jan.1-10. .....1-15.
Pestszentlőrinc.....5,1 fok..........4,0 fok
Debrecen...............5,2................3,9
Szeged....................5,8................4,7
Pécs.........................6,6................4,9
Szombathely..........4,3................3,5
Pápa.........................5,8................4,6
Látható, hogy 5 nap alatt több mint egy fokot esett az átlag. Ha ez az ütem folytatódik (nem nagyon látszik hóvégéig nagyobb meleg) olyan 0-2 fok körül lehet a januári átlag. Ha valaki nem tudná, ez nemhogy a legmelegebb nem lesz, de az első 10 legmelegebb januárba sem nagyon férne be.
Látszik (hogy a mocsarasoknak is legyen alapanyag), hogy mennyire hideg hely Pápa az ország más helyeihez képest, nem is merek példálózni az itteni "rémhideg" mikroklímával.
Bizonyítja az is, hogy itt a növényzet az igazak álmát alussza, a virágoknak eszük ágában sincs még kinyílni.
Pápán 0 fok körül van, és az 12-szeresen számít. Aúgy meg nem mindegy, hogy a 100. vagy a 105. leghidegebb január lesz-e az idei?!
Január első 14 napjának középhőmérséklete és az előrejelzések alapján egyre inkább kacsintgatnunk kell az 1901 óta mért legmelegebb januárok felé.
A január 1-14. napjának középhőmérséklete néhány nagyobb városban:
Miskolc: 3,6 fok
Szombathely 3,9 fok
Nyíregyháza 4,1 fok
Debrecen 4,4 fok
Budapest (Lőrinc), 4,5 fok
Békéscsaba 4,7 fok
Győr 4,9 fok
Szeged 5,2 fok
Pécs 5,4 fok.
Szombathely esetében ez a 3,9 fok a teljes január havi középhőmérsékletek rangsorában a 2. helyre lenne elegendő, 1936-ot (4,1 fok) követően, megelőzve 2007-et (3,4 fok).
A mai nap középhőmérséklete még lefelé húzza az átlagot mindenhol, holnaptól azonban előbb nyugaton, majd országszerte stagnálás várható, így a hónap utolsó dekádja dönti el, hogy mennyire is lesz kiemelkedően enyhe az idei január.
A január 1-14. napjának középhőmérséklete néhány nagyobb városban:
Miskolc: 3,6 fok
Szombathely 3,9 fok
Nyíregyháza 4,1 fok
Debrecen 4,4 fok
Budapest (Lőrinc), 4,5 fok
Békéscsaba 4,7 fok
Győr 4,9 fok
Szeged 5,2 fok
Pécs 5,4 fok.
Szombathely esetében ez a 3,9 fok a teljes január havi középhőmérsékletek rangsorában a 2. helyre lenne elegendő, 1936-ot (4,1 fok) követően, megelőzve 2007-et (3,4 fok).
A mai nap középhőmérséklete még lefelé húzza az átlagot mindenhol, holnaptól azonban előbb nyugaton, majd országszerte stagnálás várható, így a hónap utolsó dekádja dönti el, hogy mennyire is lesz kiemelkedően enyhe az idei január.
Az alábbiakban Budapest Ferihegy (nem az OMSZ kezelésében lévő, hanem a hivatalos reptéri állomás) 2017-es összefoglalója.
Az évi középhőmérséklet 11,20 °C lett. Ezzel 1901 óta a 10. legmelegebb, illetve 1780 óta - a Budapestre rendelkezésre álló, homogenizált adatsorból interpolálva - kb. a 15. legmelegebb évet hagytuk magunk mögött. Az elmúlt 30 év átlagához viszonyítva, az egyes hónapok közül a január, az április és a szeptember adódott a szokásosnál hidegebbnek, a többi pedig az átlagos fölött alakult.
A január az utóbbi évtizedekben rendkívülinek számító hideget hozott, -5,75 °C-os középhőmérsékletéhez hasonlóra 1985 januárja és februárja óta nem volt példa errefelé (a legjobban 2001 decembere közelítette meg, -5,1 °C). Sőt, még 1780 óta is kb. a 30. leghidegebbnek adódott a januárok között.
A legjelentősebb pozitív anomáliával az év során a március zárt, mely több, mint 3 °C-kal volt melegebb a sokévesnél.
Az abszolút legmagasabb hőmérsékletet augusztus 4-én (38,7 °C), a legalacsonyabbat pedig január 8-án (-23,6 °C) mértük. Érdekesség, hogy ez utóbbi érték tizedre pontosan megegyezik a 2012. február 6-i minimummal, ezeknél alacsonyabb a XXI. században ezidáig nem fordult elő a reptéren.
A nyári napok száma 99, a hőségnapoké 50, a forró napoké 7 lett mindösszesen, szokás szerint az átlagosnál magasabb értékek. A fagyos napok száma 100, a téli napoké 23, a zord napoké 18. A téli küszöbnapok jókora részét természetesen a januárnak köszönhetjük, amikor amellett, hogy mind a 31 nap fagyosnak adódott, előfordult 18 téli és ugyanannyi zord nap is!
Az éves csapadékösszeg 643 mm lett. Ezzel folytatódott az elmúlt 1-2 évtized tendenciája, amely szerint az utóbbi időkben az átlagosnál csapadékosabb évek vannak túlsúlyban a szárazakhoz képest. Ha 10 évekre lebontott átlagokat vizsgálunk, akkor az 1981-1990-es időszak volt a mélypont (481 mm), aztán a 90-es években 526 mm-re, majd 2001-2010 között 598 mm-re emelkedett az átlagos éves csapadékösszeg. Ez utóbbival a jelenleg futó évtized adata gyakorlatilag hajszálpontosan megegyezik egyelőre.
Mérhető csapadék 116 napon hullott, ebből 19-szer volt 10 mm fölött a napi összeg, 8-szor 20 mm fölött, 3-szor pedig 30 mm fölött. A maximális napi csapadék október 22-én fordult elő (35 mm). Zivatar 30 napon alakult ki, a legsűrűbb hónap a május volt ilyen tekintetben (8 nap), ugyanakkor július után meglehetősen szegényesre sikerült a konvektív időszak, hiszen augusztustól kezdve az év végéig már csak mindössze 4 napon dörgött az ég. Jégeső 5 napon volt.
A havas napok száma 33 lett, míg hótakarót 26 nap reggelén jegyezhettünk föl, további 8 napon lepel vagy folt borította a talajt. Ugyanakkor a maximális hóvastagság nem haladta meg a 4 cm-t, ezzel folytatódott a 2013-14 tele óta tapasztalható gyenge hószezonok sorozata a környéken.
Emlékezetes viszont az április 19-20-i havazás, amikor a környező hegyekben átmenetileg több tíz cm-es hóvastagság alakult ki.
Köd vagy ködfolt a reptér valamely részén az év során 65 napon fordult elő.
Az évi középhőmérséklet 11,20 °C lett. Ezzel 1901 óta a 10. legmelegebb, illetve 1780 óta - a Budapestre rendelkezésre álló, homogenizált adatsorból interpolálva - kb. a 15. legmelegebb évet hagytuk magunk mögött. Az elmúlt 30 év átlagához viszonyítva, az egyes hónapok közül a január, az április és a szeptember adódott a szokásosnál hidegebbnek, a többi pedig az átlagos fölött alakult.
A január az utóbbi évtizedekben rendkívülinek számító hideget hozott, -5,75 °C-os középhőmérsékletéhez hasonlóra 1985 januárja és februárja óta nem volt példa errefelé (a legjobban 2001 decembere közelítette meg, -5,1 °C). Sőt, még 1780 óta is kb. a 30. leghidegebbnek adódott a januárok között.
A legjelentősebb pozitív anomáliával az év során a március zárt, mely több, mint 3 °C-kal volt melegebb a sokévesnél.
Az abszolút legmagasabb hőmérsékletet augusztus 4-én (38,7 °C), a legalacsonyabbat pedig január 8-án (-23,6 °C) mértük. Érdekesség, hogy ez utóbbi érték tizedre pontosan megegyezik a 2012. február 6-i minimummal, ezeknél alacsonyabb a XXI. században ezidáig nem fordult elő a reptéren.
A nyári napok száma 99, a hőségnapoké 50, a forró napoké 7 lett mindösszesen, szokás szerint az átlagosnál magasabb értékek. A fagyos napok száma 100, a téli napoké 23, a zord napoké 18. A téli küszöbnapok jókora részét természetesen a januárnak köszönhetjük, amikor amellett, hogy mind a 31 nap fagyosnak adódott, előfordult 18 téli és ugyanannyi zord nap is!
Az éves csapadékösszeg 643 mm lett. Ezzel folytatódott az elmúlt 1-2 évtized tendenciája, amely szerint az utóbbi időkben az átlagosnál csapadékosabb évek vannak túlsúlyban a szárazakhoz képest. Ha 10 évekre lebontott átlagokat vizsgálunk, akkor az 1981-1990-es időszak volt a mélypont (481 mm), aztán a 90-es években 526 mm-re, majd 2001-2010 között 598 mm-re emelkedett az átlagos éves csapadékösszeg. Ez utóbbival a jelenleg futó évtized adata gyakorlatilag hajszálpontosan megegyezik egyelőre.
Mérhető csapadék 116 napon hullott, ebből 19-szer volt 10 mm fölött a napi összeg, 8-szor 20 mm fölött, 3-szor pedig 30 mm fölött. A maximális napi csapadék október 22-én fordult elő (35 mm). Zivatar 30 napon alakult ki, a legsűrűbb hónap a május volt ilyen tekintetben (8 nap), ugyanakkor július után meglehetősen szegényesre sikerült a konvektív időszak, hiszen augusztustól kezdve az év végéig már csak mindössze 4 napon dörgött az ég. Jégeső 5 napon volt.
A havas napok száma 33 lett, míg hótakarót 26 nap reggelén jegyezhettünk föl, további 8 napon lepel vagy folt borította a talajt. Ugyanakkor a maximális hóvastagság nem haladta meg a 4 cm-t, ezzel folytatódott a 2013-14 tele óta tapasztalható gyenge hószezonok sorozata a környéken.
Emlékezetes viszont az április 19-20-i havazás, amikor a környező hegyekben átmenetileg több tíz cm-es hóvastagság alakult ki.
Köd vagy ködfolt a reptér valamely részén az év során 65 napon fordult elő.
Álom!
Az azért nem mindennapi volt, amikor éjszakára -20-25 fok között, sőt, derült szélcsendes helyeken -30 fok közelében...
Vajon megélünk-e még valaha egy ilyen rendkívüli eseményt???
Az azért nem mindennapi volt, amikor éjszakára -20-25 fok között, sőt, derült szélcsendes helyeken -30 fok közelében...
Vajon megélünk-e még valaha egy ilyen rendkívüli eseményt???
1987 januárban, ezekben napokban tombolt az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb hóvihara . Igazi kuriózumát az adta, hogy országos rendkívül nagy havazás volt, sokfelé hófúvásokkal... Számomra viszont volt egy momentum, ami szó szerint lenyűgoző volt! Borsodban már gyakorlatilag minden út járhatatlan volt, hatalmas hóhalmokat hordott ossze a szél, erre még jott a prognózis, hogy egy - két nap szünet után újabb havazás, erősodő szél , hófúvás kezdődik. Engem ez szó szerint lenyűgozott, és lenyűgozne ma is. A videóban 3 perc 30 másodperctől az előrejelzés, 1987 január 12.-én. : Link
Rethly középkori gyűjteményének az olvasásakor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a középkori ember finoman szólva nem úgy gondolkodott, nem úgy fejezte ki magát mint a ma embere. Egy egy jelenség leírását gyakran babonás, vallásos kifejezésekkel írja le, és még az is lehet, hogy számára az nem is volt túlzás. A számára érthetetlen dolgok gyakran mitikus jelzőket kaptak. Konkrét esetben az esetet leíró minden bizonnyal hallomásokból állította össze a krónikát, nem pattanhatott be a terepjáróba hogy rövid idő alatt szetnezzen mi is történt, nem kaphatott online képeket az esetről a telojára. Hihetetlen mennyiségű valótlanságot közvetít ma is a média, ennek fényében talán nem is csoda ha vannak valótlan, túlzó korabeli írások. Ennek ellenére kitűnő gyűjtemény a Réthly Antal munkája. Remek dolog lenne bővíteni, még a kockázatai ellenére is. Egy elérhető digitális forma szerkeszthető lenne, ha valaki talál hiteles korabeli adatot, bővíthetné azt, az adott forrást feltűntetve. (Tudom, elég kockázatos dolog, nem lenne jó egy Wikipédia színvonal. Talán az ellenőrzés sem lehetetlen.) Réthly - bevallottan is - csak a felszínt lehetett képes egy kicsit megpiszkálni, egy ilyen kutatás messze meghaladja egy ember lehetőségeit.
Én inkább kisebb méretű, aránylag sokáig tartó borsójeget tartanék valószínűnek, mint például az idei gyöngyösi jégeső, csak akár durvább kivitelben. Az ilyen eseményeket helyenként a mai napig letélicsapadékozzák a médiában.
Szerk.: Zivi is erre gondolt
Szerk.: Zivi is erre gondolt
Lehet benne valami, mert egy júliusi szeles esős, akár havas időtől nem hiszem, hogy pikk-pakk kidöglik egy csomó állat.
Egy szőnyegbombázós teniszlabdányi jégesős zivatar talán.
De ezt összekeverni hóval?
Mondjuk ha 10-12 centi vastagon állt a talajon a jég, az kemény.
Meg azt írja, hogy a nap hatalmasan munkálkodott velük, az oroszlán melege nem tudom mi lehetett.
Az oroszlán csillagjegy uralkodója a Nap, de július 2-a nem az oroszlán csillagjegye.
De ha erről van szó, hogy nagyon meleg lehetett előtte, mint amikor zivatar előtt a döglesztő meleg van, akkor tuti nagyon durva jégeső volt.
Egy szőnyegbombázós teniszlabdányi jégesős zivatar talán.
De ezt összekeverni hóval?
Mondjuk ha 10-12 centi vastagon állt a talajon a jég, az kemény.
Meg azt írja, hogy a nap hatalmasan munkálkodott velük, az oroszlán melege nem tudom mi lehetett.
Az oroszlán csillagjegy uralkodója a Nap, de július 2-a nem az oroszlán csillagjegye.
De ha erről van szó, hogy nagyon meleg lehetett előtte, mint amikor zivatar előtt a döglesztő meleg van, akkor tuti nagyon durva jégeső volt.
Akár jégeső is lehetett. (Bár a szállingózást nehéz ezzel magyarázni, noha sokan még manapság is havasesőt észlelnek 7 fokban) Egyébként a miskolci havi középben nyoma sincs azoknak a hidegeknek. Ha rövid ideig tartott és/vagy az utána jövő hőség elfedte (a július igen meleg volt), akkor is talán megemlíthették volna máshol is a hűvös időt, de sehol sem jegyeztek fel ilyesmit.
Mindjárt megkeresem a radararchivumban 
Egyébként lehet, hogy hózápor volt, vagy lehet nem körben esett a hó, hanem a város volt a konvergenciavonal szélén, és a várostól mondjuk keletre meg esett a hó.
Egyébként lehet, hogy hózápor volt, vagy lehet nem körben esett a hó, hanem a város volt a konvergenciavonal szélén, és a várostól mondjuk keletre meg esett a hó.
Ennek mi lehetett a meteorológiai háterre? Nagyon kíváncsi vagyok rá...
"Déli 12 óra tájban Debrecenben ugyan csak szállingózott a hó, azonban a környező vidéken hó lepte el a tájat, beborítva a földeket, a
gabonát, erdőt-mezőt.
Nem, nem április tréfa, de még csak nem is július 2-i vicc a fenti hír, csupán visszarepültünk 212 évet
a múltba. A korabeli feljegyzések ugyanis arról tanúskodnak, hogy 1797.
július 2-án havazás volt Debrecen környékén. A hó a városban csupán
szállingózott, a környező földeket azonban ellepte. Mennyiségét tekintve
nem lehetett csekély, hiszen a beszámolók egybehangzóan állítják, hogy a
földeken megmaradt, sőt, néhol bokáig is ért a hó. "
"Déli 12 óra tájban Debrecenben ugyan csak szállingózott a hó, azonban a környező vidéken hó lepte el a tájat, beborítva a földeket, a
gabonát, erdőt-mezőt.
Nem, nem április tréfa, de még csak nem is július 2-i vicc a fenti hír, csupán visszarepültünk 212 évet
a múltba. A korabeli feljegyzések ugyanis arról tanúskodnak, hogy 1797.
július 2-án havazás volt Debrecen környékén. A hó a városban csupán
szállingózott, a környező földeket azonban ellepte. Mennyiségét tekintve
nem lehetett csekély, hiszen a beszámolók egybehangzóan állítják, hogy a
földeken megmaradt, sőt, néhol bokáig is ért a hó. "
A 2009-es nekem máig rossz emlékként maradt meg. Emlékszek, nem akartam elhinni hogy a 25-30 cm-es havunk pont Karácsony előtt el fog olvadni. Még 22-én is bíztam benne, hogy csak marad valamennyi Szentestére, de az eső és a majdnem +10 fokos enyheség megtette hatását, az utolsó hófoltok is eltűntek 23-án éjjelre. Bosszantó volt. És ami még durvább, hogy 2010-ben is hasonló fordult elő, majdnem pont ugyanígy.
Nálam jóval kisebb különbség volt a tavalyi 2017-es jan. 7-8-a, és az idei jan. 7-8-a között.
2017. jan. 7-én éjfélkor -13 °C volt 60 km/h-s északi széllökések mellett.
A hőérzet -20 fok alatti volt.
Reggelre a Tmin : -15,4 °C lett, a Tmax mindössze -10,5 °C volt.
Egész nap szikrázó napsütés mellett.
Igazi orosz klíma.
2017. jan. 8-án reggel -18,9 °C -ig hűlt a levegő.
A Tmax is csak -8,2 °C lett, a beálló inverzió miatt, tőlem dk-re -2-6 fokos Tmax-ok voltak.
Ehhez képest idén : kár volt a vasárnapi egész napos sűrű ködért, mert így nem volt akkora kontraszt, de azért így sem rossz. Fennált a mintegy 15-20 fok közötti különbség :
Szombati Tmin : 0,7 °C, Tmax : 8,2 °C volt.
Vasárnapi Tmin : 0,8 °C, Tmax : 6,5 °C volt.
2017. jan. 7-én éjfélkor -13 °C volt 60 km/h-s északi széllökések mellett.
A hőérzet -20 fok alatti volt.
Reggelre a Tmin : -15,4 °C lett, a Tmax mindössze -10,5 °C volt.
Egész nap szikrázó napsütés mellett.
Igazi orosz klíma.
2017. jan. 8-án reggel -18,9 °C -ig hűlt a levegő.
A Tmax is csak -8,2 °C lett, a beálló inverzió miatt, tőlem dk-re -2-6 fokos Tmax-ok voltak.
Ehhez képest idén : kár volt a vasárnapi egész napos sűrű ködért, mert így nem volt akkora kontraszt, de azért így sem rossz. Fennált a mintegy 15-20 fok közötti különbség :
Szombati Tmin : 0,7 °C, Tmax : 8,2 °C volt.
Vasárnapi Tmin : 0,8 °C, Tmax : 6,5 °C volt.
Elég durva a különbség :
Tegnaphoz 1 éve, 2017. jan. 8-án reggel -28,1 °C -os téli TopMin volt mérhető a Pest megyei Tésán.
Link
Ehhez képest 1 évvel később, tegnap 2018. jan. 8-án reggel 0+8 közötti Tmin értékek voltak az ország területén.
Link
Ordító a különbség.
De ez a jellemző a teleinkre, a homlokegyenest nagy változékonyság.
És ez jól is van így szerintem.
Sőt, ha úgy nézem, hogy tegnapelőtt 2018. jan. 7-én délután dny-on kerekített 18 fok volt, és előtte fél nap különbségen belül 1 évvel korábban 2017. jan. 8-án reggel Tésán -28 fok. akkor 45-46 fokos hőmérsékleti különbség volt jelen.
De nem kell messzire mennünk nagy szélsőségek terén :
2009-ben hasonló különbség játszódott le 4 napon belül.
2009. dec. 21-én reggel Szécsényben -25 fok kerekítve, majd 25-én délután dny-on Sellyén kerekített 22 fok.
Ez még durvább, 46-47 fokos hőmérsékleti különbség volt 4 nap alatt.
Tegnaphoz 1 éve, 2017. jan. 8-án reggel -28,1 °C -os téli TopMin volt mérhető a Pest megyei Tésán.
Link
Ehhez képest 1 évvel később, tegnap 2018. jan. 8-án reggel 0+8 közötti Tmin értékek voltak az ország területén.
Link
Ordító a különbség.
De ez a jellemző a teleinkre, a homlokegyenest nagy változékonyság.
És ez jól is van így szerintem.
Sőt, ha úgy nézem, hogy tegnapelőtt 2018. jan. 7-én délután dny-on kerekített 18 fok volt, és előtte fél nap különbségen belül 1 évvel korábban 2017. jan. 8-án reggel Tésán -28 fok. akkor 45-46 fokos hőmérsékleti különbség volt jelen.
De nem kell messzire mennünk nagy szélsőségek terén :
2009-ben hasonló különbség játszódott le 4 napon belül.
2009. dec. 21-én reggel Szécsényben -25 fok kerekítve, majd 25-én délután dny-on Sellyén kerekített 22 fok.
Ez még durvább, 46-47 fokos hőmérsékleti különbség volt 4 nap alatt.
15 éve...ejj, mintha tegnap lett volna. (2015.11.15-én írt beszámolómat újra megosztom, hátha jobb kedvre derít bennünket miközben a télre várunk.)
"Szép Vasárnapot minden fórumozó társamnak!
Mivel végre megjelentek az első reménysugarak a telet illetően, valamint
közelmúltbeli csatlakozásom végett úgy gondoltam megosztom Veletek a
legkedvesebb és legmaradandóbb emlékemet amire mindmáig nagy örömmel és
lelkesedéssel gondolok vissza. Kérlek fogadjátok szeretettel az
élménybeszámolómat:
2003 január 6-át írtunk akkoriban...
Aznap este fürdéshez készülődtem még elpakoltam a táskába a torna cuccomat és
megnéztem az RTL klub, pontosabban Aigner Szilárd által prezentált
időjárás jelentést, melyben másnap kezdődő nagy havazást és akár fél
métert elérő hóréteget vizionált az ország egy jelentős részére.
Természetesen nagyon izgatott lettem főleg annak tükrében, hogy
akkoriban csupán a helyi újságból, a teletext-ről és a TV-s időjárás
jelentésekből tudtam csak informálódni a történésekről, ugyanis
akkoriban internet még a fasorban sem volt nemhogy nálunk, még a faluban
se senkinek. Másnap reggel a 6:40-es távolsági busszal indultam el a 9
km-re lévő Hajdúszoboszlóra a gimnáziumba, csakúgy, mint mindig. Akkor
ha jól emlékszek nem volt nagyon hideg, de teljes borultság volt. Az
első órám reggel 8-kor kezdődött és akkor már non-stop az ablakot
kémleltem, hogy mikor látom meg végre az első hópelyheket. Nem tudom
pontosan mikor is kezdett el esni, de hozzávetőlegesen délelőtt 10 óra
lehetett. Erősen elkezdett havazni, és a bőven fagyos hőmérséklet miatt
egyetlen hópehely sem veszett kárba minden megmaradt! Az utolsó órám
testnevelés óra volt, ami miatt nagyon kellett sietnem az öltözködéssel,
hogy elérjem a 13:25-kor induló buszt, hogy még időben hazaérhessek a
családi ebédre, ugyanis húgom 8. születésnapját ünnepelte a család (Apa,
anya, én, a két mama, a két papa, keresztanya, keresztapa, és az ő
kisfiuk). Szóval rohannom kellett a buszhoz, pedig az iskola előtt
kellett felszállnom a távolsági buszra, és a rohanásnak meg is lett az
eredménye, az öltözőben hagytam a sapkámat. Akkor már vastag hótakaró volt, talán több, mint 10 cm. Lassan haladt a
busz, de végül elhagytuk Hajdúszoboszlót és elindultunk Hajdúszovátra a
sűrű hóesésben. Alig hagytuk el a várost már hatalmas fehérség fogadott
minket, talán 30 km/h órával cammogtunk. Hajdúszoboszló után 3 km-el és
Hajdúszovát előtt 4 km-el egy éles kanyar után miután az út keletnek
fordult azzal szembesültünk, hogy a hófúvásnak köszönhetően eltűnt az
út, és nem lehetett még csak sejten sem, hogy hol lehet az út mentén
lévő árok. Meg is történt a baj: a busz jobb hátsó kereke a nagy hóban
történő araszolás közben belecsúszott az árokba, és ott véget ért az
utunk, ugyanis se előre-se hátra nem tudott elindulni a busz! Más
lehetőséget nem látván a sofőr kinyitotta az ajtót és az utasok (70%-ban
középiskolás, 30%-ban felnőtt) megindultunk gyalog Hajdúszovát irányába
az iszonyú hóesésben és élénk szélben. Persze a buszon nem csak
Hajdúszovátiak ültek, voltak szép számmal olyanok is, akik Hajdúszováton
át Derecskére utaztak volna ami még plusz 8 km sétát jelentett nekik.
Szóval nekivágtunk az útnak. Mint ahogy írtam a sapkám az öltözőben
maradt, így rendesen elázott és fázott a fejem-fülem, csupán a sálamat
tudtam valamelyest bevetni. Azt azért gyorsan leszögezem, hogy egy
falusi paraszt srác vagyok, aki nem tojik be sem egy kis széltől, sem
egy kis hótól, sem egy kis hidegtől, de akkor bizony az arcomra fagyott a
táj. Szóval araszoltunk a falu felé: útközben találkoztunk egy Opel-el
aminek a jobb hátulja szintén az árokba csúszott, később pedig egy
Wartburggal, akinek a gazdája bőszen lapátolt hátha tovább tud menni
Hajdúszoboszló felé. Neki próbáltam segíteni, de nem tudtuk megmozdítani
a kocsit így tovább mentünk. Végül hazaértünk! Már fél 4 körül
lehetett. Addigra az ebéd már befejeződött ugyanis mindenki sietett
haza, hogy takaríthassa a ház körüli területeket. Anyai nagyszüleim
pedig pláne siettek haza, hisz Hajdúszovát és Derecske között laktak egy
tanyán. Szóval hazaértem, kicsit megmelegedtem elmeséltem mi történt az
úton, apáék is elmesélték, hogy ők már 11 órakor is alig tudtak
hazajönni a Suzuki Swift-el szoboszlóról (a cukrászdából hozták a
tortákat és a somlóit), és a 8 perces útból fél órás lett nekik. Mivel
már lassan 4 óra volt édesapám nekilátott az etetésnek (marhák, disznók,
ló stb.) én pedig nekiestem az udvarnak ami mindennek mondható épp csak
kicsinek nem, nem beszélve arról, hogy a szomszédban nagyanyám lakott,
ahol szintén takarítanom kellett. Talán 45 perc alatt végeztem is, de
ahogy visszanéztem az udvarra az utcáról, láttam, hogy kezdhetem
elölről, ugyanis szinte 5 percenként esett 1 cm friss hó, és a szél is
tette a dolgát. A zugbeliek is szélmalomharcot folytattak a hóval, de
kölcsönösen segítettünk egymásnak az utcafront megtisztításában, és
együtt ámultunk, hogy mi is történik. Az idősebb (50 feletti) korosztály
egyöntetűen állította, hogy ilyen még nem volt Hajdúszováton soha.
Mellékesen megjegyzem, hogy a 87-es eseményekre senki nem emlékszik
nálunk, viszont 86-ra és a 90-es évek novemberi havazásaira annál
inkább. Lassan ránk esteledett. Este 8 órakor az osztályfőnököm
telefonált a vezetékes telefonon, hogy az iskola hószünetet rendelt el
(akkoriban még kuriózum volt a mobiltelefon is), így nagy öröm ért
engem. A hó továbbra is rendületlenül esett. Másnap reggel Január 8-án habár a
boltok kinyitottak, de kenyeret nem tudtak adni, ugyanis semmilyen
pékséges szállítmány nem érkezett meg a faluba, mint ahogy még 3 napon
keresztül egyszer sem. Így aztán kenyér nélkül ettünk mindent, pedig mi
mindenhez kenyeret eszünk, és napi 1-1,5 kg kenyeret evett a család.
Másnap is lapátolással teltek az órák a zug összefogott és továbbra is
együtt takarítottunk az utcán, hogy legalább gyalog ki lehessen jutni a
fő utcára, amit a 3 nap alatt jó ha 4-5 alkalommal "letakarított" a
hóeke. Végül már akkora hómennyiség volt az utcán, hogy nem tudtuk hová
tenni. Az is sokat elmond, hogy a község hókotrója a havazás elállta
után, tehát a 4. napon érkezett meg hozzánk és tolta össze a havat 3
méteres halmokba. A havazás elálltával az első derült éjjelen nagyon
keményen fagyott, és a lehullott porhavat összefagyasztotta. Nekiálltunk
kihordani a nagyon hosszú udvarunkról az utcára a havat, hogy ki
lehessen menni autóval az utcára. Ez volt ám az igazi móka! Én egy régi
kenyér sütő lapáttal kockákat vágtam a hóba, melyek alá nyúlva egyben
lapáttal ki lehetett vinni a csonttá fagyott hótömböket az utcára. Ez
órákig eltartott, de végül megtisztult az udvar nagy része, az utcán
pedig hatalmas hóhalmok feszítettek nagyon-nagyon sokáig. Ha jól
emlékszek 2 hét múlva jött az olvadás, de mire elolvadt a hó, eljött
Február 4-e, és újabb születésnapi ajándékot hozott a sors (én 86
február 3-án születtem) nekünk, újabb nagy havazást, és heteken át
megmaradó hótakaróval!
Mindent összevetve nagyon hálás voltam akkor a természetnek, hogy ezt produkálta, ugyanis a sok-sok munka mellett van
egy másik hozadéka is az ilyen jelenségeknek: összehozza az embereket
minden téren! Sokat beszélgettünk, önzetlenül segítettük egymást és ezek
olyan emberi értékek amik máskor ritkán vagy egyáltalán nem jönnek a
felszínre! Én ezért szeretem a telet még most is közel 30 évesen!
Köszönöm, hogy elolvastátok a soraimat, remélem nem untattam nagyon senkit sem. "
"Szép Vasárnapot minden fórumozó társamnak!
Mivel végre megjelentek az első reménysugarak a telet illetően, valamint
közelmúltbeli csatlakozásom végett úgy gondoltam megosztom Veletek a
legkedvesebb és legmaradandóbb emlékemet amire mindmáig nagy örömmel és
lelkesedéssel gondolok vissza. Kérlek fogadjátok szeretettel az
élménybeszámolómat:
2003 január 6-át írtunk akkoriban...
Aznap este fürdéshez készülődtem még elpakoltam a táskába a torna cuccomat és
megnéztem az RTL klub, pontosabban Aigner Szilárd által prezentált
időjárás jelentést, melyben másnap kezdődő nagy havazást és akár fél
métert elérő hóréteget vizionált az ország egy jelentős részére.
Természetesen nagyon izgatott lettem főleg annak tükrében, hogy
akkoriban csupán a helyi újságból, a teletext-ről és a TV-s időjárás
jelentésekből tudtam csak informálódni a történésekről, ugyanis
akkoriban internet még a fasorban sem volt nemhogy nálunk, még a faluban
se senkinek. Másnap reggel a 6:40-es távolsági busszal indultam el a 9
km-re lévő Hajdúszoboszlóra a gimnáziumba, csakúgy, mint mindig. Akkor
ha jól emlékszek nem volt nagyon hideg, de teljes borultság volt. Az
első órám reggel 8-kor kezdődött és akkor már non-stop az ablakot
kémleltem, hogy mikor látom meg végre az első hópelyheket. Nem tudom
pontosan mikor is kezdett el esni, de hozzávetőlegesen délelőtt 10 óra
lehetett. Erősen elkezdett havazni, és a bőven fagyos hőmérséklet miatt
egyetlen hópehely sem veszett kárba minden megmaradt! Az utolsó órám
testnevelés óra volt, ami miatt nagyon kellett sietnem az öltözködéssel,
hogy elérjem a 13:25-kor induló buszt, hogy még időben hazaérhessek a
családi ebédre, ugyanis húgom 8. születésnapját ünnepelte a család (Apa,
anya, én, a két mama, a két papa, keresztanya, keresztapa, és az ő
kisfiuk). Szóval rohannom kellett a buszhoz, pedig az iskola előtt
kellett felszállnom a távolsági buszra, és a rohanásnak meg is lett az
eredménye, az öltözőben hagytam a sapkámat. Akkor már vastag hótakaró volt, talán több, mint 10 cm. Lassan haladt a
busz, de végül elhagytuk Hajdúszoboszlót és elindultunk Hajdúszovátra a
sűrű hóesésben. Alig hagytuk el a várost már hatalmas fehérség fogadott
minket, talán 30 km/h órával cammogtunk. Hajdúszoboszló után 3 km-el és
Hajdúszovát előtt 4 km-el egy éles kanyar után miután az út keletnek
fordult azzal szembesültünk, hogy a hófúvásnak köszönhetően eltűnt az
út, és nem lehetett még csak sejten sem, hogy hol lehet az út mentén
lévő árok. Meg is történt a baj: a busz jobb hátsó kereke a nagy hóban
történő araszolás közben belecsúszott az árokba, és ott véget ért az
utunk, ugyanis se előre-se hátra nem tudott elindulni a busz! Más
lehetőséget nem látván a sofőr kinyitotta az ajtót és az utasok (70%-ban
középiskolás, 30%-ban felnőtt) megindultunk gyalog Hajdúszovát irányába
az iszonyú hóesésben és élénk szélben. Persze a buszon nem csak
Hajdúszovátiak ültek, voltak szép számmal olyanok is, akik Hajdúszováton
át Derecskére utaztak volna ami még plusz 8 km sétát jelentett nekik.
Szóval nekivágtunk az útnak. Mint ahogy írtam a sapkám az öltözőben
maradt, így rendesen elázott és fázott a fejem-fülem, csupán a sálamat
tudtam valamelyest bevetni. Azt azért gyorsan leszögezem, hogy egy
falusi paraszt srác vagyok, aki nem tojik be sem egy kis széltől, sem
egy kis hótól, sem egy kis hidegtől, de akkor bizony az arcomra fagyott a
táj. Szóval araszoltunk a falu felé: útközben találkoztunk egy Opel-el
aminek a jobb hátulja szintén az árokba csúszott, később pedig egy
Wartburggal, akinek a gazdája bőszen lapátolt hátha tovább tud menni
Hajdúszoboszló felé. Neki próbáltam segíteni, de nem tudtuk megmozdítani
a kocsit így tovább mentünk. Végül hazaértünk! Már fél 4 körül
lehetett. Addigra az ebéd már befejeződött ugyanis mindenki sietett
haza, hogy takaríthassa a ház körüli területeket. Anyai nagyszüleim
pedig pláne siettek haza, hisz Hajdúszovát és Derecske között laktak egy
tanyán. Szóval hazaértem, kicsit megmelegedtem elmeséltem mi történt az
úton, apáék is elmesélték, hogy ők már 11 órakor is alig tudtak
hazajönni a Suzuki Swift-el szoboszlóról (a cukrászdából hozták a
tortákat és a somlóit), és a 8 perces útból fél órás lett nekik. Mivel
már lassan 4 óra volt édesapám nekilátott az etetésnek (marhák, disznók,
ló stb.) én pedig nekiestem az udvarnak ami mindennek mondható épp csak
kicsinek nem, nem beszélve arról, hogy a szomszédban nagyanyám lakott,
ahol szintén takarítanom kellett. Talán 45 perc alatt végeztem is, de
ahogy visszanéztem az udvarra az utcáról, láttam, hogy kezdhetem
elölről, ugyanis szinte 5 percenként esett 1 cm friss hó, és a szél is
tette a dolgát. A zugbeliek is szélmalomharcot folytattak a hóval, de
kölcsönösen segítettünk egymásnak az utcafront megtisztításában, és
együtt ámultunk, hogy mi is történik. Az idősebb (50 feletti) korosztály
egyöntetűen állította, hogy ilyen még nem volt Hajdúszováton soha.
Mellékesen megjegyzem, hogy a 87-es eseményekre senki nem emlékszik
nálunk, viszont 86-ra és a 90-es évek novemberi havazásaira annál
inkább. Lassan ránk esteledett. Este 8 órakor az osztályfőnököm
telefonált a vezetékes telefonon, hogy az iskola hószünetet rendelt el
(akkoriban még kuriózum volt a mobiltelefon is), így nagy öröm ért
engem. A hó továbbra is rendületlenül esett. Másnap reggel Január 8-án habár a
boltok kinyitottak, de kenyeret nem tudtak adni, ugyanis semmilyen
pékséges szállítmány nem érkezett meg a faluba, mint ahogy még 3 napon
keresztül egyszer sem. Így aztán kenyér nélkül ettünk mindent, pedig mi
mindenhez kenyeret eszünk, és napi 1-1,5 kg kenyeret evett a család.
Másnap is lapátolással teltek az órák a zug összefogott és továbbra is
együtt takarítottunk az utcán, hogy legalább gyalog ki lehessen jutni a
fő utcára, amit a 3 nap alatt jó ha 4-5 alkalommal "letakarított" a
hóeke. Végül már akkora hómennyiség volt az utcán, hogy nem tudtuk hová
tenni. Az is sokat elmond, hogy a község hókotrója a havazás elállta
után, tehát a 4. napon érkezett meg hozzánk és tolta össze a havat 3
méteres halmokba. A havazás elálltával az első derült éjjelen nagyon
keményen fagyott, és a lehullott porhavat összefagyasztotta. Nekiálltunk
kihordani a nagyon hosszú udvarunkról az utcára a havat, hogy ki
lehessen menni autóval az utcára. Ez volt ám az igazi móka! Én egy régi
kenyér sütő lapáttal kockákat vágtam a hóba, melyek alá nyúlva egyben
lapáttal ki lehetett vinni a csonttá fagyott hótömböket az utcára. Ez
órákig eltartott, de végül megtisztult az udvar nagy része, az utcán
pedig hatalmas hóhalmok feszítettek nagyon-nagyon sokáig. Ha jól
emlékszek 2 hét múlva jött az olvadás, de mire elolvadt a hó, eljött
Február 4-e, és újabb születésnapi ajándékot hozott a sors (én 86
február 3-án születtem) nekünk, újabb nagy havazást, és heteken át
megmaradó hótakaróval!
Mindent összevetve nagyon hálás voltam akkor a természetnek, hogy ezt produkálta, ugyanis a sok-sok munka mellett van
egy másik hozadéka is az ilyen jelenségeknek: összehozza az embereket
minden téren! Sokat beszélgettünk, önzetlenül segítettük egymást és ezek
olyan emberi értékek amik máskor ritkán vagy egyáltalán nem jönnek a
felszínre! Én ezért szeretem a telet még most is közel 30 évesen!
Köszönöm, hogy elolvastátok a soraimat, remélem nem untattam nagyon senkit sem. "
Köszönöm a választ, így már sok mindenre végre fény derült.
Az biztos, hogy Budapesten 0,5 fokos decemberi átlagot nem is mertem gondolni, mert az OMSZ oldalain szereplő 1.4 vagy 1,8 foknál ez ugye nem éppen 6-7 tizedfokkal kevesebb. Biztosan a hősziget hatás télen erősebb, a fűtés és közlekedés által szolgáltatott hőtöbblet hatványozottabban érvényesül. Persze azt is bizonygatták már itt emlékeim szerint. hogy Lőrincen nincs is hősziget hatás. Ez már a légikikötőre igaz is, hisz ott a decemberi átlag csak 2,1 fok volt, kevesebb pl. a pápai reptérnél is.
A nekem meglévő pápai dec. átlagok rendre 1-1,1 fokok, sosem gondoltam volna, hogy a nagymeleg budapesti klíma valójában hidegebb az itteninél.(állandóan azt sugallják, hogy itt valami fagyos terület van és ez elüt az ország többi, melegebb részétől és én ennek a mikroklímának vagyok a megszállottja, kiterjesztem az egész országra, holott ebből semmi sem igaz, ha valaki egy anomáliatérképre tekint)
Az is igaz, hogy a pápai adatok is kb. 5 helyről származnak legalább az utóbbi közel 150 évből és különféle technikákkal mérték őket, ezért nehéz igazságot tenni. Másrészt most csak a reptéren tudok mérésről, jó lenne, ha onnan lennének már 30 éves átlagok (és kézi mérésű csap. adatok), hogy tisztábban láthassunk. Ugyan metaros adatokat találtam a neten 2013 óta (csapadék nélkül), de máshol nem nagyon ismerek innen való megbízható adatbázist. Te tudsz ilyenről ?
Az biztos, hogy Budapesten 0,5 fokos decemberi átlagot nem is mertem gondolni, mert az OMSZ oldalain szereplő 1.4 vagy 1,8 foknál ez ugye nem éppen 6-7 tizedfokkal kevesebb. Biztosan a hősziget hatás télen erősebb, a fűtés és közlekedés által szolgáltatott hőtöbblet hatványozottabban érvényesül. Persze azt is bizonygatták már itt emlékeim szerint. hogy Lőrincen nincs is hősziget hatás. Ez már a légikikötőre igaz is, hisz ott a decemberi átlag csak 2,1 fok volt, kevesebb pl. a pápai reptérnél is.
A nekem meglévő pápai dec. átlagok rendre 1-1,1 fokok, sosem gondoltam volna, hogy a nagymeleg budapesti klíma valójában hidegebb az itteninél.(állandóan azt sugallják, hogy itt valami fagyos terület van és ez elüt az ország többi, melegebb részétől és én ennek a mikroklímának vagyok a megszállottja, kiterjesztem az egész országra, holott ebből semmi sem igaz, ha valaki egy anomáliatérképre tekint)
Az is igaz, hogy a pápai adatok is kb. 5 helyről származnak legalább az utóbbi közel 150 évből és különféle technikákkal mérték őket, ezért nehéz igazságot tenni. Másrészt most csak a reptéren tudok mérésről, jó lenne, ha onnan lennének már 30 éves átlagok (és kézi mérésű csap. adatok), hogy tisztábban láthassunk. Ugyan metaros adatokat találtam a neten 2013 óta (csapadék nélkül), de máshol nem nagyon ismerek innen való megbízható adatbázist. Te tudsz ilyenről ?
Az a főváros külterülete Pestszentlőrinc akar lenni, bár már több mint 30 éve nem tekinthető külterületnek, mert az 1980-as években nagyon be lett építve a környék. Azóta be is került a hősziget hatása alá az állomás, a hősziget Lőrincen kb. 0,3 fokkal járul hozzá az éves középhőmérséklethez. Az 1970-es években a belvárosnál (Kitaibel u.) még átlagosan 0,96 fokkal volt hidegebb Lőrinc, majd a 80-as években, a 90-es évek elejéig kvázi lineárisan csökkent különbség a két állomás között. Azóta nincs lényegében változás (nem nőtt tovább számottevően a város DK felé). Az 1990-es években 0,67 fok, a 2000-es években 0,64 fok volt az átlagos különbség az éves középhőmérsékletekben Lőrinc és a belváros között.
Lőrincen az 1981–2010-es átlagos decemberi középhőmérséklet 0,5 fok, a 2017-es december 2,6 fokos volt, innen a +2,1 fok.
A havi és éves középhőmérsékletek országos átlagai kb. 260 OMSZ és OVF állomás alapján 2017-ben (zárójelben az eltérés az 1981–2010-es átlagtól):
JAN: –5,85 (–4,91)
FEB: 2,54 (1,89)
MÁR: 8,88 (3,49)
ÁPR: 10,48 (–0,4
MÁJ: 16,55 (0,44)
JÚN: 21,46 (2,39)
JÚL: 21,89 (0,75)
AUG: 22,66 (2,0
SZEP: 15,57 (–0,21)
OKT: 11,02 (0,46)
NOV: 5,59 (0,89)
DEC: 2,37 (2,14)
ÉV: 11,10 (0,75)
Lőrincen az 1981–2010-es átlagos decemberi középhőmérséklet 0,5 fok, a 2017-es december 2,6 fokos volt, innen a +2,1 fok.
A havi és éves középhőmérsékletek országos átlagai kb. 260 OMSZ és OVF állomás alapján 2017-ben (zárójelben az eltérés az 1981–2010-es átlagtól):
JAN: –5,85 (–4,91)
FEB: 2,54 (1,89)
MÁR: 8,88 (3,49)
ÁPR: 10,48 (–0,4
MÁJ: 16,55 (0,44)
JÚN: 21,46 (2,39)
JÚL: 21,89 (0,75)
AUG: 22,66 (2,0
SZEP: 15,57 (–0,21)
OKT: 11,02 (0,46)
NOV: 5,59 (0,89)
DEC: 2,37 (2,14)
ÉV: 11,10 (0,75)
Nem, nekem egyáltalán nem kellemetlen, ha a budapesti anomália "csak" 1,2 fok lett...Ilyen "problémák" nem tudják kibillenteni a lelki egyensúlyomat.
Hogy jött ki a +2,1 fok?
Egy kis matematikai zsonglőrködés és kész is az idegborzoló adat.
OMSZ hivatalos napijelentés kiadvány/szöveges jelentés, pl.: a tegnapi napról.
A főváros külterületén pénteken a hőmérséklet napi középértéke 6,1 fok volt, ez 6,4 fokkal magasabb, mint a sokévi átlag.
(ez a főváros külterületére vonatkozik, tehát Pestszentlőrincre, remélem jól tudom)
Ezek után már csak összeadtam manuálisan az eltéréseket dec. 01-31-ig, majd elosztottam 31-gyel. Így megy ez.
(rászántam azt a 10 percet két mákosbejgli elnyammogása között
)
Egyébként december legvégén az OMSZ 30 napos hőmérsékleti eltérés térképén az egész ország csúnyán rózsaszínű volt, mindenhol 2-3 fokkal volt melegebb, mint az átlag. Nem értem, hogy ebből Budapest és térsége miért és hogyan lógott volna ki, több mint 1 fokkal??
Én úgy tudom, hogy Lőrincen az 50-es évek óta mérnek, így nekem az lenne a logikus, hogy amikor hivatkoznak a sokévi átlagtól való eltérésre, akkor a több évtizedes lőrinci adatokhoz hasonlítanak, nem a kitabel pál utcaiakhoz.
De tényleg jó lenne, ha egy bennfentes is nyilatkozna az ügyben és felhomályosítana bennünket, végre tisztába téve ezt a dilemmát.
Hogy jött ki a +2,1 fok?
Egy kis matematikai zsonglőrködés és kész is az idegborzoló adat.
OMSZ hivatalos napijelentés kiadvány/szöveges jelentés, pl.: a tegnapi napról.
A főváros külterületén pénteken a hőmérséklet napi középértéke 6,1 fok volt, ez 6,4 fokkal magasabb, mint a sokévi átlag.
(ez a főváros külterületére vonatkozik, tehát Pestszentlőrincre, remélem jól tudom)
Ezek után már csak összeadtam manuálisan az eltéréseket dec. 01-31-ig, majd elosztottam 31-gyel. Így megy ez.
(rászántam azt a 10 percet két mákosbejgli elnyammogása között
)Egyébként december legvégén az OMSZ 30 napos hőmérsékleti eltérés térképén az egész ország csúnyán rózsaszínű volt, mindenhol 2-3 fokkal volt melegebb, mint az átlag. Nem értem, hogy ebből Budapest és térsége miért és hogyan lógott volna ki, több mint 1 fokkal??
Én úgy tudom, hogy Lőrincen az 50-es évek óta mérnek, így nekem az lenne a logikus, hogy amikor hivatkoznak a sokévi átlagtól való eltérésre, akkor a több évtizedes lőrinci adatokhoz hasonlítanak, nem a kitabel pál utcaiakhoz.
De tényleg jó lenne, ha egy bennfentes is nyilatkozna az ügyben és felhomályosítana bennünket, végre tisztába téve ezt a dilemmát.
Igazán megfelelő adatsor nincs. Mert mi fejezi ki Budapestet? A belváros? A város és az itt élők többségét nem jellemzi. Az lenne szerencsés, ha a belvárosit, az újpestit, a lágymányosit, a lőrincit és a ferihegyit átlagolnák. Ha a belvárosi adatokat hasonlítjuk össze, akkor a városi hőhatás zavar be, ha viszont a Lőrincit a belvárosival, akkor a két eltérő helyszín adja a problémát.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat