Bioszféra

Azt nem mondta, hogy érett volt.

hol az a cseresznye, ami érett?

És akkor ezúton gratulálhatunk (ha jól emlékszem) Szibériának és B.Hópihének, akik már hónapokkal ezelõtt megmondták, hogy áprilisban cseresznyét fogunk enni.

Kétbodonyban voltam hétvégén (Romhány mellett),ott a szõlõ most hajt rügyezik,itt már fattyazni kell
Hazaértünk este és megejtettük az idei elsõ cseresznyeevést,még nem olyan édes mint a késöbbi fajták,de cseresznye

Úgy látom, kissé elbeszélünk egymás mellett... Pl. csak most látom, hogy szakkönyv-ügyben te az ITTHONI irodalmat kritizálod. Erre sajnos igaz, amit írsz, magyarul valóban fáziskéséssel jelennek meg az új eredmények. (Ennek egyik oka, hogy a felduzzasztott hallgatólétszám mellett az egyetemi oktatóknak legkisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy nekiüljenek színvonalas könyveket írni.) De aki komolyan foglalkozik tudománnyal, attól azért elvárható, hogy angol nyelvû könyvbõl ugyanúgy tudjon tanulni... Ezeket a könyveket pedig nem a neten, hanem kutatóintézetek vagy egyetemi tanszékek könyvespolcain lehet megtalálni. (A netre már csak azért sem kerülhetnek fel, mert a kiadóknak és a szerzõknek is élni kell valamibõl.)

És nem véletlenül készülnek tankönyvek, összefoglaló mûvek... kezdésként mindenkinek rendszerezett információra van szüksége. Még az sem katasztrófa, ha ez nem a lehetõ legfrissebb. Ha az alapok megvannak, erre felépítve aztán már el lehet mélyedni a legújabb, sokszor még vitatott elméletekben is... Ha neten olvasol friss tudományos cikkeket, azért érdemes megnézni, milyen munkákra hivatkoznak a szerzõk. Ezt nem divatból teszik, hanem azért, mert az alapok nélkül értelmetlen lenne a munkájuk...

(A fórum szétOFFolását viszont nem kívánom folytatni - de teszem azt, egy Metnet-találkozón szívesen beszélgetnék errõl a témáról is.)

Engem nem kell pontozni, nem reagálok, csak olvasok. (Azt is kivételesen, az egészestét betöltõ monológok közül, mert a nevem olvastam..). De a véleményem fenntartom.

Bizony, hogy az, jobban is sikerült, mint az enyém, gratula!

Húúú jó témát feszegettek de nincs idöm elolvasni...

Azért ezt a sort még kiegészítem mert hiányos, aztán eltûnök a kölkökkel csavarogni hosszabb idõre, majd este, bográcsolás után "pontozok"
"egy kimûvelt emberfõ agyában visszatükrözõdve fogant EGYÉNI értelmezés szerint... " kiegészítem:
EGYÉNI értelmezés szerint, mely lehet elfogult, "vaskalapos" öntörvényû itéletekbõl felépített, tévutakra vezetõ tetszetõs elgondolás, DE lehet "alapkõ" vagy "újabb lépcsõfok" is, mely/re/en építkezve vagy továbblépve, újabb és újabb hasznosítható eredményeket és/vagy kutatási területeket lehet elérni

Eszerint õ is az lenne..? Link
Tavaly fotóztam.

Na megvolt a hami, közben meghallgattam Ránki György Lúdapó meséi c. opuszát...meglepve fedeztem fel benne a "Walkürök lovaglása" legjellemzõbb zenei részét... akkor most Usrin és Jaurinum kollegáknak szakkönyvekre/szakképzésre vonatkozó bejegyzéséhez fûznék "elõszó" jellegû megjegyzést - sztem nem lehet ilyen egyszerûen pálcát törni a NET felett a szakkönyvek javára... ezért még egy bejegyzésben tételesen sorbaveszem érveiteket, aztán eldugulok megint mert sok dolgom támadt és gondolom nektek is van elég dolgotok minthogy a döglött oroszlánt rugdossuk... elõrebocsátom egyéni véleményem és tapasztalatom szerint a hazai szakemberképzés pedig igenis hígul, gyengül, sokféle okból - elég ha csak a sorozatban "gyártott" diplomásokra gondolok aki "kis...lték" a diplomát, jóformán csak a ZH-kra és katalógusolvasáskor ülve be elõadásra "mindegy csak görbüljön" alapon... ÉS sajnos a hazai felsõfoku képzés alig-alig kapja meg amire szüksége van; az értékes és a tudás átadására képes szakemberek külföldön kénytelenek érvényesülni (csak a rokonságomból sok példát említhetnék) a szakkönyvek pedig eszméletlen drágák (emellett nemegyszer mintha soronként fizetnék õket vagy csak hosszan locsognak körbejárva a témát mint én nemegyszer) továbbá - legalábbis sz.gépes illetve kémai területen (polgári képzésem eddig terjed) - igen soxor felületesen lektorálva, rossz példaprogramokkal, tele értelemzavaró sajtóhibákkal; de úgy vélem a többi szakterület szakkönyveivel sincs ez másként... tehát PROTESTÁLOK a nethasználókat "egykönyvûnek" minõsítõ, némileg pejorativ jelleggel bíró jelzõ ellen... igaz a neten is elõfordul mindaz a negatívum, amit az elõbb felsoroltam a "papíralapú publikációk" esetében, de még igy is SOKKAL HAMARABB ÉS OLCSÓBBAN juthat az ember a szükséges információhoz... eleve egy szakkönyv "kimerevített felvétel" vagy "fénykép" egy adott tudományághoz tartozó területrõl a könyv megírásának idejében rögzítve, majd "elmesélve" egy kimûvelt emberfõ agyában visszatükrözõdve fogant EGYÉNI értelmezés szerint...
úgy vélem, itt mindenki számítógépes munkahelyen dolgozik/ott vagy számítógépet használ a munkájához - az internetes adatok, publikációk kikeresése, feldolgozása pontosan ugyanolyan mint az egyetemi hálózat adatbázisának használata, csak világméretû léptékben és a LEGFRISSEBB eredményekhez juthat a szakember úgy a elméleti mint gyakorlati szinten... és itt nem az érdeklõdõ átlagembernek szánt "kommersz, népszerûsítõ" website-okra gondolok, HANEM most csak hazai példákat sorolva - Országos Mûszaki Könyvtár, Széchenyi Könyvtár, MEK, az egyetemek, fõiskolák általában a hazai tudományos és oktató intézmények könyvtárainak internetes hozzáféréseire gondoltam, mindemellett, jó nyelvtudással bárki talál akár teljes könyveket is bármely ország bármely oktatási intézményének "internetes hálózati" elérésével...
ERGO: aki a netet aktívan használó embert "egykönyvûnek" minõsíti, pontosan olyan magatartást vesz fel, mint Gutenberg korában a hivatásos céhekbe tömörült könyv- és kéziratmásolók akik minden erejükkel igyekeztek Gutenberg mestert megbénítani, lehetetlenné tenni... ennyit általánosságban, érveiteket pontonként külön-külön és részletesebben is megválaszolom...

Gratulálok a képekhez! Észrevenni a 2 nappal azelõttihez képest néhány mázsával több levelet a Zengõ bükkfáin. Óbányához még nem volt szerencsém sajnos, de tervbe van véve. Püspökszentlászlón néhány éve egy március végi, aranyló tavaszi napon voltunk, a Völgyi-rétektõl a Schober-malomig vastag hónyelvek emelkedtek a patakpart fölé, melyet sokfelé átböktek az illatos hunyor és a májvirág kedves fejei.
Bánáti bazsarózsát láttatok?

Nade Noliiii.....

Ha most freudista ihletésû tréfával akarnék élni, akkor elmesélném, minek kell Neked a hatvan centis Dobson. :-) :-) :-) De inkább hallgatok.

A sarlós, az egyáltalán nem fecske, csak a nép az alakbéli hasonlóság okán nevezte el annak. Az angol már nem ugyanazt a szót használja a sarlósra meg a többi valódi fecskére, swallow a füsti, a molnár, stb., a sarlós meg swift.
A sarlósok nem nagyon tudnak ülni, nem alkalmas a lábuk az ágakon való kapaszkodásra, aludni is röptükben szoktak, sõt, a párzás is a levegõben történik. Nem semmi madarak! Szerencsére nálunk elég sok van, imádom, amikor augusztusban a gyerekekkel kiegészült nagy csapatokban folyamatosan sivítva kerülgetik az épületet, ahol dolgozom. :-)

Szervusz kedves Noli
Teloméra ügyben EDDIG igazad van, de a hírek szerint komolyan ügyködnek a dolgon - és valszeg meg is fogják oldani, mert EZT a kutatást vélhetõen anyagilag is támogatják azok akik halhatatlan istenként az idõk végezetéig szeretnének lubickolni a jólétben...
-----------------------------
"Olyan nincsen, hogy meggazdagodás vágya, mivel minden "vágy" a szaporodás sikerességéért létezik csupán"
hmmm Noli Te ennyire sommásan leegyszerûsíted a szaporodás/átörökítés körébe az olyan komplex dolgot mint a VÁGY? ezerféle vágy létezik amit nem a szaporodás sikeressége motivál... én pld. vágyom egy 60 cm-es Dobson-távcsõre, ehhez sok pénz kell, elõ kell teremtenem valahonnan, de semmi köze a szaporodáshoz... a négy kölköm nem azért vagyon mert én annyira akartam õket, hanem exnejem késztetése volt
-----------------------------------------
"az aszkéta életmódú (baromi keveset evõ) szakik kissé tovább élnek az átlagembernél".... ennek igazat ad az arab mondás (mely nyilván népi tapasztalaton alapul) - "Allah mindenkinek kimért egy ételadagot, aki elõbb eszi meg, elõbb is hal meg"... mégis, bocsáss meg hogy ellentmondok, de ellenpéldák sokaságát tudnám felhozni a hosszú életû és a józan észnek teljesen ellentmondó életet élõ híres emberekre... akár saját szerény(telen) személyemet - a dokik szerint a szervezetem állapotából még 40-50 életév néz ki, csakhogy csapágyasra hajtottam a szívem és azt nem a méreganyagok tették, hanem a túlhajtott és stresszes életmódom... nemzedékekre visszamenõen hosszú életû volt a családom apai-anyai ágon (a pár "korai" kivétel minden esetben szívprobléma miatt történt), azt vélem ez genetikai adottság ki meddig él - én pld. soha nem voltam beteg akkor sem ha tombolt a környezetemben az influenza, az orvosi lapom a szívmûtétemig évtizedeken át üres volt; de ekkor is a dokik szerint "rendhagyó eset" voltam, a sebeim szokatlanul gyorsan gyógyultak és a megszokottnál jóval hamarabb nyertem vissza az erõmet és fizikai aktivitásomat, a jókedvemet pedig még félkómás állapotban sem vesztettem el, bár erre hálistennek nem emléxem mer utólag "égett a pofám" ... egész életemben "két végén égettem a gyertyát" mindíg szeret/t/em a nehéz ételeket (fõleg húst hússal) és legénykoromban még innya is ittam rendesen (bárkit asztal alá ittam, bár ezzel leálltam a házasságom után)...
Egyéni véleményem: az ember MINDENEVÕ, szüksége van húsra és növényi táplálékra egyaránt a hosszú élethez - bár én elsõsorban a génekre ÉS a fizikai aktivitásra vinném vissza a hosszú élet titkát - korábban írtam, kölökkoromtól sportoltam és jártam a természetet gyalog, kerékpárral, síléccel, vitorlással - én ennek és örökölt génkészletem javára írom rendhagyóan gyors felépülésemet... az hogy a mûtét miatt már nem terhelhetem magam úgy mint régen, az egy dolog, de az életvidámságom átsegít mindenen... ezt igazolandó idézlek:
"pozitívan befolyásolom a saját életem kilátásait is. A saját kezûleg elvégzett munka, ha látom, hogy értelmes és jó eredményt hozó tevékenység, olyan örömforrás tud lenni"
tökéletesen igazad van! sztem EZ a hosszú élet titka... élj magad és mások számára hasznos, AKTÍV, TELJES és VIDÁM életet, nevettesd meg a Halált is, majd legyint egyet és otthagy - ahogy a Biblia is irja: "MINDEN ÓRÁDNAK SZAKÍTSD LE VIRÁGÁT!"

Mondom a fogamzásgátlás feltalálása elõtti idõkrõl beszélek...
Mellesleg ebbe úgy is beleszólunk, hogy egy rakás korábban erõsen gyérítõ hatással bíró betegség ellen oltunk, nagyon sok korábban halálos betegséget ma könnyedén gyógyatunk, ezzel nagyon nagy mértékben megnövelve a gyermekünk felnõtté válásának esélyét, eképpen a világnak ebben a "civilizált" felében azért is szülnek kevesebbet, mert kisebb utódlétszámmal is elérhetõ a szülõi tulajdonságok biztos átörökítése.
Ahol legjobban nõ a népesség, ott nem nagyon alkalmaznak semmilyen fogamzásgátló módszert, ezt azért el kell ismerned.

És a villlásfarkúak pedig jól nevelten feletek: csivit-csivit, csíj-csíj :-)
A sarlós- vagy a molnárfecs lóg ki a fecskesorból?

Emlékszem, úgy gyakoroltam gyerekként a számolást, hogy amikor gyülekeztek a (füsti?)fecskék a villanydróton, akkor számolgattuk õket. Jó nagyokat nevettünk, amikor egy-kettõ felrepült, vagy megérkezett, jól megzavarván ezzel az addigi komoly munkánkat.
Szomorú, hogy ennyire megfogyatkozott a fecskék száma. Nekem úgy tûnt, hogy elég hirtelen egyik évrõl a másikra.

Persze, vannak ilyen esetek is - de a világban mégiscsak a legfejletlenebb országokban nõ leggyorsabban a népesség, tehát a szaporodóképes kort is ott érik el legtöbben... És nem hiszem, hogy a bangladesi v. nigériai népszaporulatról az odalátogató milliomosok gondoskodnának. Magyarországon belül kicsiben ugyanez a helyzet - épp a legelzártabb, legszegényebb vidékeken nõ a népesség, pedig a Csereháton sem sok vállalatigazgató fordul meg...

De szép! :-)

Repültem örömömben, mert volt 22-es halo :-)
Komolyra fordítva a szót: halolesés közben elhúzott felettem egy kötelék sarlós, én meg köszöntem nekik, ahogy illik.

Szép jó reggelt mindenkinek
tegnap nagy nyüzsi volt nálam késõ estig, (a gyerekeim jöttek a kertben segíteni, meg a kacsapocsolyát rendbetenni ez alkalomból egy kollegát megriasztottam sajnos dehát pár lépés a Duna neki pont a medanszéba köll a párját keresni? azé lekaptam menekülés közben bár fényes nappal 800 ASA-val mer elõzõ éjjel úgy felejtettem a gépet...

Elnézést ha megkésve válaszolok mindenkinek, csak nemrég ébredtem jó napot jó kedvet Kedves Hölgyek, Tisztelt Urak, Érdemes és Felettetanult MetNetes kollegák nekem jó a kedvem, remélem a Tietek (vagy Tiétek?) is

Mit kerestél Te olyan magasan :-)

Találkoztam sarlós fecskékkel :-)

Jól sikerült a mi túránk is. Valóban nem száraz az erdõ, a patakokban is viszonylag tisztességes a vízhozam. Egy apró gikszer csúszott be, Kisújbánya külterületén a normál túristaúton belémharapott egy alattomos puli, de ma délelõtt sikerült telefonon elérni a gazdát, így megúszom a veszettség elleni koktélsorozatot. Van néhány kép is: Link

Link

Szerda reggelre berakta a fagyot..

Akkor nézd úgy, hogy a jó körülmények közti vagy a szegény sorsúak közti emberek gyerekeibõl éri el több a szaporodóképes kort...
Sajnos a genetikai vizsgálatok mást mutatnak, mint a "civilizáció" kínálta látszat. Persze célszerû az antibébi tabletta elõtti kort vizsgálni, szociológiailag nincs nagy különbség a mai és a 40-50 évvel ezelõtti kor közt. Ebben az is benne van, hogy pl. a vállalat igazgatójának több zabigyereke van, mint pl. a kazánházban dolgozó fûtõnek.
Ma is, minden olyan országban, ahol végeztek erre vonatkozó vizsgálatot, kiderül az, hogy egy családban lévõ gyerekek közt gyakori a "kakukkfióka", vagyis 3 srácból csak 2 a családfõ genetikai utódja, egy meg anyuci titkos pasijáé, aki mondjuk anyuci fõnöke, vagy egy jóképû, kisportolt, fiatal bájgúnár, lényeg, hogy valami olyat legyen képes adni az anyuci genetikai anyagához, ami az utódot jó eséllyel emeli ki az átlagból.
Szóval ehhez a civilizációnak jelen pillanatban semmi köze.

Kerti díszek:Link
:-)

Pont ez a civilizáció legnagyob vívmánya (és szélsõséges esetben hátulütõje is) hogy NEM elsõsorban a gazdagok szaporodnak és nem a jó körülmények között élõk.
És semmilyen faji vagy nemzetiségi elõítéletet ne tessék ehhez hozzáérteni.

Képtelen vagyok átrágni magam a tegnap óta tartó monológokon, ám ezzel a két válaszoddal teljesen egyetértek - az én tapasztalatom is hasonló. (Persze Lord Akela vonatkozó beírását azért végigolvastam.)

1. "4-5 év késéssel "érnek ide" a komoly szakkönyvek és a jelenlegi szakembergárda "kiképzése" részben emiatt is "elmarad" a fejlõdéstõl..."

Errõl nyugodtan kijelenthetem, hogy nem igaz - egy friss szakkönyv v. szakfolyóirat ma már a megjelenése pillanatától az egész világon hozzáférhetõ. Más kérdés, hogy vannak, akik nehezen fogadnak be új eredményeket, de ez nem valamiféle egyedi, magyar sajátosság...


2. "az, hogy LAM "egykönyvû embernek" minõsítette a neten tájékozódó embert, nem helytálló mert a neten viszonylag frissebb információkhoz juthat egy szakember a maga területén"

Pedig bizony "egykönyvû" marad, ha a korábbi eredményeket elavult, eldobandó szemétként kezeli, ahelyett, hogy elõször ezekbõl szerezné meg a szükséges alapokat...

Az "örök élet" dologgal mindössze egy kis bibi van. A halálért sejtszinten felelõs genetikai anyag az ún. teloméra, ami a kromoszómák végén van. Ezek a telomérák olyan ismétlõdõ szakaszokból állnak, melyek az idõ múlásával letörnek, így megrövidül a teloméra. Azért, hogy egy sejt ne álljon neki esztelenül burjánzani, ezek a kis szakaszok felelõsek, azzal hogy idõben megölik a sejtet. Ha nem volnának, akkor a rák gyakoribb lenne a fogszuvasodásnál...
Másrészt az, hogy nálunk oxigén alapú az élet, azt is jelenti, hogy a rengeteg tápanyagégetés során olyan oxidok keletkeznek a sejtekben, amelyek mérgek, vagyis ezek felhalmozódása is határt szab a létezésnek. Pontosan ez az oka annak, hogy pl. az aszkéta életmódú (baromi keveset evõ) szakik kissé tovább élnek az átlagembernél.

Olyan nincsen, hogy meggazdagodás vágya, mivel minden "vágy" a szaporodás sikerességéért létezik csupán. A gazdag, hatalommal bíró ember (elsõsorban férfi) sokkal több utódot hagy hátra, mint a szegény! Gondolj csak egy keleti uralkodó háremére, ahol a gyerekek száma százas nagyságrendû!

Azzal, hogy mosok, takarítok, stb. örömet szerzek magamnak és az uramnak, amivel meg pozitívan befolyásolom a saját életem kilátásait is. A saját kezûleg elvégzett munka, ha látom, hogy értelmes és jó eredményt hozó tevékenység, olyan örömforrás tud lenni, mint a halo-vadászat. Halo nincs minden nap, ám jó ebédet rakni az uram elé bármikor nyújthat rengeteg jó érzést, ami nem helyettesíthetõ semmivel. Ha "rabszolga" takarítana, abban úgyis találnék kivetnivalót...

Köszi Noli!

namost, visszakanyarodva a majmokhoz...
bármennyire is kellemetlen, az egész élõ és élettelen világot az INFORMÁCIÓ irányítja... a szerves lények tekintetében is minden információ a napsütéstõl a madarak énekén át az éhségérzetig; és INFORMÁCIÓ van elraktározva az élõlények génjeiben... ma már a génekben tárolt információk is kiolvashatók és egyes részelemei újra- vagy átírhatók megfelelõ eszközökkel... nincsenek nagymennyiségû adat-átíráshoz még megfelelõ eszközök? majd lesznek... ki gondolta volna hogy milyen rövid idõ alatt megnõ a szervetlen tárolók kapacitása? egy öngyújtó méretû mûanyag kaszniban ma 2007-ben sokezerszer elférne az elsõ (92-ben vett) PC-m vinyómon õrzött adathalom és a tároló- és adatfeldolgozó eszközök mérete egyre csökken, már az atomi méretek felé közelít (mindamellett hogy fejlesztés alatt állnak illetve már léteznek szerves és hibridmemóriák is)... gondolod ilyen technikai apparátussal nem fognak idõvel egész géncsoportokat tetszõlegesen átprogramozni? a fejlõdés nem áll meg soha (függetlenül attól hogy a megismerés vágya vagy a pénz motiválja a kutatásokat) vagy elõrehalad vagy visszamarad... de egyenlõre elõre tart és megérjük még a tudatos ellenõrzött/tervezett DNS átírásokat, kromoszómamanipulációkat amivel akár a majmokat is "emberré" változtathatjuk, bár a majomkísérletekkel valószinüleg az emberi szervezet manipulációját kisérletezik ki pld. az ember élettartamáért felelõs gén "elmorzsolódó" szakaszának átalakításával "örök életet" adni azoknak akik tudása és alkotóképessége értékes az emberiség számára (vagy dúsgazdag és jól megfizeti)...
a majmokat emberré tenni "nem rentábilis" mert az is "szerves gép" és mint ilyen halandó, esendõ és törékeny mint az ember; valószinüleg inkább az embernél életképesebb és tartósabb, "könnyen szervizelhetõ" félig szerves félig szervetlen lények létrehozása felé fog haladni a dolog, Frankenstein doktorként létrehozva az embert felváltó "kimérát" mely sokkal többre lesz képes mint az ember... a gépektõl (eltekintve egyenlõre a hardver térfogatától) lassan már csak az emberi érzelmek és az emberi intuíció választ el... az emberi érzelmek a rendszer szempontjából szükségtelenek, mert krízishelyzetben logikátlan, esetleg ön- vagy környezetpusztító cselekvést válthatnak ki és ez káros a rendszer mûködésére nézve... emberi érzés pld. a meggazdagodás vágya - mely miatt tönkreteszik Földanyánkat...
a fájdalom, szeretet, gyûlölet logikátlan mert EMBERI, semmi jó nem származik belõle pusztán az EMBER nevû lény hormonszintjét megváltoztatja jó vagy rossz irányban, amivel esetleg a káros reakciókra késztetheti mikro- vagy makro szinten (összeveszek valakivel vagy egy "nagyfejû" lenyomja a "piros" gombot az "atombõröndön") ergo a rendszer mûködését az emberi érzelmek hátrányosan is befolyásolhatják...
az intuíció-ráérzés-megsejtés pedig a lappangó információk véletlenszerû összekapcsolódása egy új addig ismeretlen kimeneti információvá... ám ahogy lassan kezdik az emberi agy mûködését felderíteni, már léteznek (és buzgón fejlesztik) párhuzamosan mûködõ áramkörökbõl felépített hardverek, melyek már-már az emberi intuícióra emlékeztetõ módon mûködnek... nem szükséges az majomból "embert" csinálni, lassan az ember csinál magából majmot ha elveszti egyszer az ellenõrzést az önfejlesztõ, mesterséges intelligenciával rendelkezõ gépek felett... amirõl most vitatkozunk, az már a MÚLT - nem "idejét-múlt" de már túlhaladott ismereteken alapszik (pld. pont Te említetted Noli hogy 4-5 év késéssel "érnek ide" a komoly szakkönyvek és a jelenlegi szakembergárda "kiképzése" részben emiatt is "elmarad" a fejlõdéstõl... ebbõl a szempontból nézve az, hogy LAM "egykönyvû embernek" minõsítette a neten tájékozódó embert, nem helytálló mert a neten viszonylag frissebb információkhoz juthat egy szakember a maga területén - persze jó kell tudni lektorálni, "átszûrni" az információt ez viszont már nemcsak képzettség hanem képesség kérdése is
hát ennyit a majom emberré formálásáról - egyéni laikus vélemény, de szerintem minde jel oda mutat, hogy technikailag elõbb-utóbb kivitelezhetõ lesz, akármennyire is hihetetlen;
de vélhetõen nem kerül sor rá, mert célszerûtlen dolog, "felhasználásuk" valszeg megmarad az emberi gyógyítás szolgálatában; hacsak pénzügyi megfontolásokból nem akarnak majd "olcsó és eldobható" rabszolgákat elõállítani
Noli, gondolj bele - mos, takarít, rendet rak - mennyi idõd szabadulna fel értékesebb pld. halo-vadász tevékenységre?

Frissítettem: Link

Na pipa kávé rendben nézzük csak...
"Az élet, az élõlények nem gépek, nem zárt rendszerek, hanem egy hatalmas, mindennel összefüggõ rendszer apró részei."
Ezt a sorodat egyetlen kivétellel elfogadom - az élõlények szerintem "szerves gépek";
viszont valóban nem zárt rendszerek, hanem nyitott, a külvilággal állandóan kommunikáló-információcserélõ rendszerek, mert folyamatosan törekszenek a külvilággal egyensúlyt tartani - azaz beilleszkedve együttmûködni a környezetükkel, különben elpusztulnak...
miután az ÉLET-ben sokféle "sejtautomata" igyekszik a "rendszerben maradni" (azaz életben akar maradni) szükséges és kell hogy környezete társelemeivel egymásra támaszkodva, együttmûködve összehangolják tevékenységüket a folyamatos információcsere során adott megfelelõ válaszokkal - igy valóban egy nagy rendszer apró részei, melyek ha "megfelelõen együttmûködnek" a rendszer befogadja õket, ha nem akkor kiveti magából.. súlyosabb esetben nagyszámú beilleszkedésre képtelen vagy rosszul mûködõ (meghibásodott) elem kihullása esetén az egész rendszer egyensúlya felborul, szerkezete eltorzul vagy felbomlik... most nem fárasztalak a folyamat számítógépes analógiájának leírásával

Szép jó reggelt mindnyájatoknak, s egyenként külön
Most akkor kicsit kimegyek a génkísérletek etikai és technikai problémakörébõl.... fel fogtok hördülni, mert szembeszállok az állításoddal "Az élõlények nem gépek, amelyekben a gén csak egy fogaskerék"
- szerintem az élõlények igenis szerves gépek
külsõ- és belsõ stabilitásra törekvõ önszabályzó sejtautomaták a külvilág jeleit érzékelõ szenzorokról beérkezõ adatokhoz alkalmazkodó primitív vagy bonyolultan szervezett struktúrákba rendezõdve - amelyekben a gén nem fogaskerék hanem információtároló-eszköz mint pld. egy pendrive, memóriastick, ROM bár a gén leginkább EPROM, melyben a szervezetre jellemzõ mûködtetõ program keretparaméterei vannak "beégetve" mint pld. egy feladat-orientált "célszámítógépbe"...
Noli nem akarjátok tudomásul venni a dolgot, mert iszonyúnak tûnik? Pedig minden elõlény a legparányibbtól az emberig GÉP bár nem fémalkatrészekbõl áll (bolondozva mondva azért tartalmaz még fémet is mint pld. K, Na, Ca, Fe nem sorolom). Tudom hogy Ti "biológusok" (elnézést a gyûjtõfogalomért de csak a bioszféra iránti lelkesedésetek miatt nevezlek így Benneteket) elszörnyedtek azon hogy egy "számítógépes õrült" szemszögébõl nézem a dolgot - de nézzük a maga valójában mit is csinál egy élõ szervezet lecsupaszítva az alapvetõ funkciókra? Folyamatosan elektromágneses (hõ- és fény), akusztikus és kémiai információkat fogad, azokat feldolgozza, elraktározza (mûködésmechanizmusát tekintve a szervetlen számítógépes memóriákkal analóg jellegû szerves RAM-okban vagy a merevlemezeknek megfelelõ kémiai változások formájában) és génjeiben õrzött/programozott képességei és szerzett tapasztalatai révén (még tisztább elkülönítés hogy a gén az EPROM, a memória részben RAM részben ROM) megfelelõ válaszokat ad hogy fenntartsa a mûködéséhez szükséges, külvilággal harmonizáló külsõ- és belsõ egyensúlyi állapotát...
tudom hogy rossz belegondolni - mert egy sor illúziót elsöpör, a "emberi szellem és tudat" egyedülvalóságán kezdve egészen a vallásformák igérte túlvilági életig vagy újjászületések láncolatáig... a halál örökös álom, ha felborul a sejtautomaták milliárdjainak finoman egybehangolt együttmûködése, a gépezet akadozni kezd, majd leáll - mechanizmusát tekintve pontosan úgy mint amikor "megborul egy számítógép és beáll a kék halál"
nem fogtok tudni olyan szerves részt megnevezni, melynek ne tudnám a "számítógépes" analóg párját megnevezni - kiindulva onnan, ahogy a számítógép feladat-orientált áramkörökbe szervezett mikrotranzisztorokból állnak, úgy az élõ szervezet a sejtekkel teszi ugyanezt... az hogy mi is az emberi TUDAT, amitól olyannyira felette állunk a többi élõlénynek? senki sem tudja... az ott van eltemetve a szürkeállomány 5-6 mm-es rétegében... de az intelligens, önfejlesztõ rendszerek már az ember sarkában járnak, idõ kérdése hogy mikor "ébred öntudatra" egy számítógép.... elég ha a sakkprogramok fejlõdésére gondoltok, viszonylag rövid idõ alatt hová fejlõdtek... én régóta sakkozom és szeretek sakkozni [bár nem állítom hogy tudok is egyéni véleményem, a számítógépek és a mesterséges intelligencia fejlesztése egy újabb evolúció, mellyel az embert felváltó, emberi értelmet meghaladó magasszintû gondolkodásra képes lényeket(?) keltjük életre és még jó ha nem pusztulunk majd ki mellõlük mint a dinók anno... sajnálom, de ki kell mondanom - minden szerves bázisú élõlény, köztük az EMBER is - "csak" gép, szerves alkotóelemekkel mûködõ információ-feldolgozó/alkalmazó gép...
na fõzök egy friss kávét aztán várom a letolásokat...
amugy szép jó napot, jó kedvet, gyönyörû idõ van...
kellemes frekvenciájú elektromágneses sugarakat érzékelek az infra- és a vizuális tartományban, és rendkívül élénk akusztikus információcsere érzékelhetõ a repülõ sejtautomák között
- emberi nyelvre lefordítva süt a Nap, kellemes enyhe idõ van, a madarak önfeledten dalolnak
P.S. "Semmi ok nincs arra, hogy a génmanipulált majom azon az úton indul tovább, amelyen az ember a közös õsrõl való leválás során?" dehogy nincs, szerintem van elegendõ ok, de errõl késõbb

Semmi ok nincs arra, hogy a génmanipulált majom azon az úton indul tovább, amelyen az ember a közös õsrõl való leválás során...
Olyan dolog létezik, hogy két teljesen más családba tartozó élõlény kifejleszt egy adott élõhely vagy egyéb körülmény hatására olyan jeleket, melyek alapján akár közelebbi rokonnak is tûnhetnének... Vagy akár ugyanaz a tulajdonság kialakult több alkalommal az evolúció során, egymástól teljesen függetlenül. Ez a válasz a Természet kihívására. Két teljesen külön úton el lehet jutni ugyanoda.
Nem lehet egy vagy több gén párhuzamos megváltoztatásával helyettesíteni egy bonyolult folyamatrendszert, amely annak minden lépcsõje végigjárásával lett azzá a végereménye, mint ami lett. Az élõlények nem gépek, amelyekben a gén csak egy fogaskerék. Az élõlénynek nem pusztán valami fizikai (biokémiai) tulajdonsága az, amit látunk, hanem van egy viselkedése, egy a fajra, az egyedre jellemzõ reakciója, amellyel válaszol az adott élethelyzetre. Ezeket a viselkedésmintákat persze a gének határozzák meg alapvetõen, ám mégsem egy adott gén vagy néhány gén felelõs magáért a konkrét helyzetre adott válaszért, hanem az egyed teljes génállománya, a gének által kódolt fehérjék hatása, az általuk kiváltott reakciók együttese, és akkor még egyáltalán nem biztos, hogy a válaszreakció megfelel a túlélési stratégiának. Hatnak egymásra a faj egyedei, a fajjal közös élõhelyen lévõ egyéb élõlények élettevékenysége (melyet megint csak egy-egy teljes génkészlet és teljes, egymással összefüggõ viselkedési struktúra határoz meg), a természeti környezet fizikai változásai, stb.
Rövidre zárva: nem fogsz tudni Frankenstein doktorként szuperfajt teremteni pár gén átpakolásával...
(Egyébként érdekes, ahogy Mary Shelley zseniális regénye oly régen, a genetikai módosítások gyakorlati megvalósítása elõtt vagy 170 évvel mennyire tökéletesen ragadja meg ezt a helyzetet... Másik érdekesség, hogy 1816-ban, amikor a regény született, akkor éreztette hatását Európában is a Tambora elõzõ évi kitörése, szóval a vacak esõs, hideg nyár elõl a Genfi-tó mellett pihenõ Shelley és társai unalomûzõként rendeztek írói versenyt, melynek folyományakánt született legmaradandóbb és legzseniálisabb mû a Frankenstein lett. Micsoda véletlenek!)
Az élet, az élõlények nem gépek, nem zárt rendszerek, hanem egy hatalmas, mindennel összefüggõ rendszer apró részei.

Abban hogy a kromoszómaszám változása nem nagy jelentõségû, igazad vagyon, mert pld. az ezüstkárász és a belõle kitenyésztett aranyhalfajtáknak 94, a pontynak 104 kromoszómája van... ámde azért van itt valami bibi... az aranyhal már nem ezüstkárász... az biztos hogy nem lesz emberi tudattal bíró lény a génmanipulált majom, de már közelebb fog állni az emberhez mint a társaihoz, mert "õ már a fejlõdés küszöbén fog állni" ahogy az ember elõdje anno és ezáltal sokkal alkalmasabb lesz a természetes évmilliós folyamatokat átugró gyorsabb "továbbfejlesztésre"...
természetes hogy a mûtét után is majom lesz a génjeiben elraktározott majomra jellemzõ információk miatt, de már képessé lesz téve ezáltal az ember fejlõdésének leutánzására...
ha ezt a lépcsõt átlépik, onnan már génsebészet kérdése az egész, ami rohamosan fejlõdik - már tudják melyik gén "kopása" miatt hal meg az ember, tudják melyik késztet alkoholista hajlamra és így tovább nem sorolom, rengeteg példa van rá... gondolod soha nem fognak megpróbálkozni a génkészlet cseréjével, "javításával" a "kromoszómamûtött" majmok esetében ugyanúgy mint az ember esetében? Hogy csak egy gén beültetését emlegetem? Hát ez valószinüleg csak annak köszönhetõ hogy a kísérleti stádiumban lévõ, több gént esetleg géncsoportokat érintõ manipulációkat még nem hozták nyilvánosságra, de ettõl még semmi nem zárja ki hogy megtörtén/tek/nek/hetnek...
záradékul megismétlek egy korábban csatolt idézetet:
"A kutatásnak több haszna is van. Egyrészt nem áll messze attól, hogy olyan majmot teremtsenek, aki nemcsak átviszi az idegen DNS-t egyik fajból a másikba, hanem maga is kifejezze a tulajdonságot."... nos? ez nem jelentheti azt hogy akár emberi tulajdonság/ot/okat is kifejezhet?

Ismétlem, attól, hogy a majomkromoszómákat "megpiszkálják", és ugyanúgy egyesítik, ahogy azt az evolúció megtette, ebbõl még pont ugyanolyan majom fog születni, mert a genetikai információ nem változik. Lásd: "a populáció mintegy 30%-át érintõ, s az általános genetikai polimorfizmusok részét képezõ variációknak klinikai jelentõsége általában nincs" - pont ugyanennyit idéznénk elõ. Ember v. emberszerû lény létrehozásához több ezer gént kellene hibátlanul kicserélni - ez összehasonlíthatatlanul nagyobb feladat, mint EGYETLEN gén beültetése, amire te is rengeteg példát felhoztál.

Másfelõl: annak, hogy az emberré válás során ez a két kromoszóma(pár) egyesült, semmi köze ahhoz, hogy hol vannak az emberi tulajdonságokat hordozó gének. A mutagén hatások nem válogatnak, nyilván ugyanúgy érték az evolúció során az összes kromoszómát - a mai ember pedig a géneken itt-ott bekövetkezõ sok ezer változás végeredményeként jött létre, ebbõl a szempontból abszolút lényegtelen dolog, hogy közben a kromoszómaszám is változott.

SAjnos nem tudom megmondani (egyelõre biztosan nem), a boglárka meglesz, a micro-t nem garantálom. Szép a sappho nagyon!
A bazsarózsád meg hihetetlen gyönyörû!
Na, közben észrevettem, hogy a boglárkának van farkincája, ez eléggé leszûkíti a lehetõségeket.
Everes (v. Cupido) alcetas - horvát ékesboglárka, a kirándulásod helyszínén jegyzett lakos :-)

Usrin, elméletileg igazad van, különösen ha arra gondolok, létezik valami páfrányfaj aminek ki tudja mi okból asszem 1300 kromoszómája van, DE kiemelem ami szerintem a lényeg:
"a hiánynak az az oka, hogy az emberi törzsfejlõdés során két "v" alakú kromoszóma rövid karjainak elvesztése után összekapcsolódott egy "X" alakú kromoszómává ...etc... egy azonban bizonyítottan a Homo Sapiens faj kifejlõdése során képzõdött, valószínû tehát, hogy ez a kromoszóma hordozza az emberi géneket"... már ismerik az emberi géntérképet és úgy gondolom, jogos a feltételezés hogy a majmok génjeinek térképén is dolgoznak, a többi "egyeztetés" dolga"; nem véletlen soroltam fel a gyakorlati példákat, hol tart már a génsebészet... és akármibe lefogadom, hogy egy "szép napon" egyszerûen "leutánozzák" laborban végzett kromoszóma-mûtéttel amit az evolúció végzett az emberszabásúakkal - csak sokkal rövidebb idõ alatt... a technika és a tudás már együtt van hozzá... hogy ez mikor történik meg, az már csak etikai-morális kérdés és amíg efelett vitatkoznak, addig is suttyomban tovább végzik a kutatásokat... egyéni vélemény: a tét nagy - mert lehetõség nyílna ezzel "rabszolgák elõállítására" szemben a követelõdzõ és önérzetes emberekkel, akiknek jogai vannak a jogállamokban...
és itt is, akárcsak a környezetszennyezésnél, a józan ész szembesül a pénzzel... pénz beszél, kutya ugat... de ne legyen soha igazam... ám mégis, mi a manónak ültettek EMBERI GÉNT gabonába ha nem a mûtét "célzásfinomítása" céljából? még valami - a természetnek nincs számítógépe és vakon "próba-szerencse" elven "dolgozik" emellett rengeteg ideje van rá... a számítógép pedig már bármire képes, akár évmilliók alatt lejátszódó folyamatokat lefuttat percek alatt... távoli példa, de a föld alatti atomrobbantásokat már kiválóan pótolják a "nagyok" szuperszámítógépes szimulációkkal és robbantás, gyakorlati próbák nélkül fejleszthetõk a nukleáris fegyverek; pár éve pld. több száz tudós gyült össze megnézni egy Cray szimulációt, amely egy többszázmillió éves fizikai folyamatot mutatott be felgyorsítva... szerintem már megtörtént a kromoszómák viselkedésének szimulációja is a legalább a "mûtéti szakaszban" ha a távolabbi következményekre nézve nem is... hogy hol tartanak, megint hosszabb idézettel terhelem a szervert és az idegeiteket, bocsi:
"A kromoszómák fajon belül jelentkezõ minor eltéréseit, variációit kromoszóma-heteromorfizmusoknak nevezzük. Ezeknek, a populáció mintegy 30%-át érintõ, s az általános genetikai polimorfizmusok részét képezõ variációknak klinikai jelentõsége általában nincs. (Kivétel az X-kromoszóma Xq27-es sávjának variációja, mely egyfajta mentális retardatiót okoz: ez a fragilis-X szindróma.) Az egyik kromoszóma-heteromorfizmus a kromoszómák törékeny helyeivel kapcsolatos, s több kromoszómán találhatók olyan sávok, melyek hajlamosak törésre. Feltételezik, hogy a 2-es kromoszómán található törékeny pont az emberszabású majmok (48 kromoszómájuk van) két acrocentrikus kromoszómája egyesülésének a helye."
bár nem vagyok szakember a témában, de ebbõl paraszti ésszel úgy gondolom, már TUDJÁK hol és hogyan kell "megpiszkálni"...
Forrás: Link

Apám, sírok, olyan gyönyörû!

Annak, hogy egy teljesen idegen élõlény genetikai anyagából egy darabka egy ember (nyúl, egér, stb) génállományába bekerüljön, egyedül azon a módon van lehetõség természetes úton, hogy valamilyen vírus magával viszi, sokszor azért, mert a gazdasejt adott darabját álarcként viselve egy másik gazdaszervezetet meg tud téveszteni így és elmarad az immunválasz. Jelen pillanatban az génsebészeken kívül kizárólag a vírusok képesek fajidegen géneket átvinni. Erõsen leegyszerûsítettem.
Kicsit bonyolultabb a dolog, mint elsõre kinéz.
Elõször is a sejtmaggal rendelkezõ élõlények kialakulásával kellene foglalkozni. Maradjunk annyiban, hogy egy rakás sejten belüli egység (pl. pont a mitokondrium is) egy egykori bakteriális szimbiózis nyomán lett a sejt része. Nagy valószínûséggel a kezdeti létformákból sokkal több maradék anyag van bennünk, mint amennyirõl tudunk. Van egy rakás "felesleges" génünk is, amelyeknek nem ismerjük a funkcióját, mivel látszólag semmit sem csinálnak, mégis átöröklõdnek (valami oka ennek biztosan van!) a következõ generációra.
Teli van tehát rejtélyekkel a genetika még, nagyjából olyan a tudásunk a génekrõl, mintha egy ország lakosainak életérõl pusztán egy térkép alapján kellene elmondani, amit le tudunk olvasni...
A kromoszómák transzlokációja ember esetében pedig egy rakás olyan hatással bír, ami vagy teratogén, vagy az esetleg megszületett egyed életképtelen, szaporodásképtelen, vagy halálos betegséggel bír. Magyarul mondva ez a típusú mutáció sem kimondottan az élet fejlõdését, sem pedig az így kialakult mutáció átöröklését nem biztosítja... Legalábbis egyelõre ezeket ismerjük, nyilvánvaló okok miatt.
Szóval szerintem egyáltalán nem lehet ilyen egyszerûen leírni, hogy miben különbözik az ember a majomtól, fõleg, mivel ugye az a két majomkromoszóma jóformán csak összeforrt az emberi genomban, (az emberi 2-es kromoszóma lett két csimpikromoszómából amúgy, ezt már bizonyították). Ez a kromoszómaszámbéli különbség mindösszesen azt jelenti, hogy nem születhetne a két faj egyedének utódja, illetve ha igen, akkor az steril volna. Vagyis jelzi, hogy a két faj nem azonos, de nem a különbözõséget mutatja meg, hiszen azon a kettõbõl lett egy kromoszómán is iszonyú sok gén azonos a két fajban!
Egyáltalán nem biztos az sem, hogy az ember után a legközelebbi rokonok lesznek soron a kiugrásra. Mivel az ember sem azért lett kétlábú ügyes kezû lény, mert megunta a négykézláb közlekedést, ahhoz, hogy a majmok kiugorjanak, kellene egy megüresedõ niche, s mivel az ember jelenleg egyáltalában nem a majom elõl foglal el életteret, nem valószínû, hogy ilyesmire sor kerülne. Mire a majmok kifejlesztenék magukban azt a civilizációhoz szükséges intelligenciát, az ember által elhagyott területeket rég elfoglalnák a gyorsabban reagáló és nem a civilizáció felé mászó fajok.
Másik kérdés, ami elég lényegesnek tûnik, az a feljõdés és a betegségkeltõ élõlények, paraziták kapcsolata. Miben befolyásolja egy esetleges patogén tényezõ az ember további útját? Elég sokban, persze miden élõlényét, nem csak az emberét. A betegségek elõl való genetikai "menekülés" - azaz az ellenállóképesség sikeres továbbörökítése - egészen érdekes irányokat szabhat meg a fejlõdés útján.
Csupa olyan kérdés, amelyekrõl nem lehet egy szûk fórumban teljeskörûen megemlékezni sem, nemhogy megvitatni azokat...

Az élõlény tulajdonságait mindenképp az fogja meghatározni, hogy milyen információt kódolnak a génjei, és nem az, hogy ez a bizonyos információ hány kromoszómán helyezkedik el. (A kromoszómaszám véletlen megváltozása is ismert születési rendellenesség, elég pl. a Down-kórra gondolni... ettõl még nem fog új faj létrejönni.) Ahhoz, hogy egy majomból ember váljék, jó pár ezer gént kell módosítani, amit csak sorozatos, apró mutációk idézhettek elõ. Egy egyszeri, durva, sok gént érintõ "sérülés" esetén sokkal több lesz a káros, sõt, életképtelenné tevõ módosulás, úgyhogy ilyesmibõl nem lesz új fejlõdési vonal...

És még egyszer: az emberré válás, vagy az evolúcióban bármelyik életforma kialakulása egyszeri és megismételhetetlen folyamat - ezt ismeri jó ideje Dollo-törvény néven a biológia. Ennek oka éppen az, hogy véletlenek sokszoros összjátéka szükséges az új fajt kialakító génmódosulásokhoz...

Felületes vok, mert bejöttem egy kávéra (még van dolgom a kertben) ÉS nem olvastam Noli eme kommentjét bocsi Noli
Nézd sztem nem felesleges a tervezés, mert szinte bizonyos hogy maradna életben elegendõ ember - fõleg azok, akik nem fogják fel szerzett mûveltség és/vagy született intelligencia révén mi vár rájuk hanem egyszerûen életben akarnak maradni bármi áron, rabolva és öldökölve míg az ilyen "apokaliptikus" helyzetben a "normális" emberek jórésze inkább a halálba menekülne a várható események elõl ... ha erre nem készülnek fel, egy ilyen esemény után kitörne a teljes anarchia megnehezítve vagy teljesen meghiusítva az újjáépítés-rendezés feladatát... gondoljatok a new-yorki "nagy áramszünetre" vagy a 92-es Los Angeles-i zavargásokra, mire képes az elszabadult hordaléknépség... és ezek nem globális katasztrófák, "csupán" helyi zavargások voltak...
ha modellezni nem lehet pontosan, mi lesz "azután", akkor Usrin által említett "Occam borotvája" elvén kell és szükséges a kormányzati felkészülés egy ilyen szükségállapot-helyzetre ha nem akarjuk hogy a hordák szintjérõl induljon újra az emberi élet szervezõdése... talán erõs lesz amit mondok - ilyen helyzetben inkább a katonák "csináljanak rendet és síri csendet", semmint bûnözõk hordái pusztítsák el, hordják szét még azt a keveset is, ami megmarad a katasztrófa után az anyagi eszközökbõl és "célfeladatokra" képzett mûvelt emberállományból (akik intelligenciájuk révén irtóznak az erõszaktól, tehát "életképtelenek" ilyen körülmények között) amellyel az újjáépítést meg lehet kezdeni...
a tûrõképességet illetõen valóban az ember a legcsodálatosabb lény, mert használja az agyát és valszeg a busmannak rövid idõ alatt lenne prémes ancugja, az eszkimó pedig hamar megtalálná a vizet a sivatagban - mert aki nem, az meghal és csak a legügyesebb, legéleterõsebb marad életben, aki aztán továbbadja génjeit és tapasztalatait az utódoknak...
"Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb"... ( Szophoklész)

Szia! Tegnap hamar elhúztam a csíkot, elég fárasztó nap volt. Remélem jól sikerült a túrátok, a vegetáció csodás, erdõkben egyelõre nem látni az aszály jeleit, a mezõkön annál inkább. A medvehagyma már elfelé virágzóban van.

Tessék, Noli: Link 21-22-23.képeken látható.Én is most láttam elõször, szerencsére engedte magát fotózni. Ellenben a kis fehérsávoslepkével (Neptis sappho), melyet alig sikerült elcsípnem (51.,52.kép). A 10.,11.,12. képen látható microlepidopterát és a 16.-oson a boglárkát nem sikerült viszont meghatározni egyelõre. Nem tudod, hogy hívják?

Bocs javítok:
"majmok 48 génjébõl 46-ot csináljanak" természetesen kromoszómára gondoltam... sorry
"A sejt genetikai információit hordozó DNS általában kromoszómának nevezett makromolekulákba van csomagolva. A kromoszóma (a görög chroma=színes és soma=test szavakból) egy hosszú DNS molekula, mely számos GÉNT, szabályozó és egyéb szekvenciákat tartalmaz." idézet a Wikipédiából, a GÉN szót kiemeltem... sorry, kapkodtam még megyek vissza a kertbe befejezni amibe belekezdtem